EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52016AR5807

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A közös európai menekültügyi rendszer reformja – II. reformcsomag és uniós áttelepítési keret

OJ C 207, 30.6.2017, p. 67–79 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

30.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 207/67


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A közös európai menekültügyi rendszer reformja – II. reformcsomag és uniós áttelepítési keret

(2017/C 207/13)

Előadó:

Vincenzo Bianco (PES/IT), Catania polgármestere

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás)

COM(2016) 465 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról, továbbá a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról

COM(2016) 466 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről

COM(2016) 467 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az uniós áttelepítési keret létrehozásáról, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

COM(2016) 468 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

COM(2016) 466 final (Védelmi jogállás elismerésének minősítési kritériumai)

1. módosítás

8. cikk (3) bekezdés – Belföldi védelem

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak vizsgálata során, hogy a kérelmező esetében fennáll-e az üldöztetéstől való megalapozott félelem ténye, illetve a súlyos sérelem tényleges veszélye, illetve hogy a kérelmező – az (1) bekezdéssel összhangban – a származási ország valamely részében hozzáférhet-e az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelemhez, az eljáró hatóság a kérelemről szóló határozat meghozatalakor figyelembe veszi az érintett országrészben fennálló általános helyzetet, valamint a kérelmező személyes körülményeit, összhangban a 4. cikkel. Ebből a célból az eljáró hatóságok gondoskodnak arról, hogy az összes releváns forrásból pontos és friss információt szerezzenek be, ideértve a származási országra vonatkozó uniós szintű információkat és az ilyen információk közös értékelését, az (EU) XXX/XX rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére vonatkozó rendelet] 8. és 10. cikkében meghatározottak szerint, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosa által kiadott tájékoztatást és iránymutatást.

Annak vizsgálata során, hogy a kérelmező esetében fennáll-e az üldöztetéstől való megalapozott félelem ténye, illetve a súlyos sérelem tényleges veszélye, illetve hogy a kérelmező – az (1) bekezdéssel összhangban – a származási ország valamely részében hozzáférhet-e az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelemhez, az eljáró hatóság a kérelemről szóló határozat meghozatalakor figyelembe veszi az érintett országrészben fennálló általános helyzetet, valamint a kérelmező személyes körülményeit, összhangban a 4. cikkel. Ebből a célból az eljáró hatóságok gondoskodnak arról, hogy az összes releváns forrásból pontos és friss információt szerezzenek be, ideértve a származási országra vonatkozó uniós szintű információkat és az ilyen információk közös értékelését, az (EU) XXX/XX rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére vonatkozó rendelet] 8. és 10. cikkében meghatározottak szerint, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosa által kiadott tájékoztatást és iránymutatást. Független forrásokból és szakértőktől származó tájékoztatások és iránymutatások is értékelhetők.

Indokolás

Vélekedésünk szerint a független forrásból származó tájékoztatások és értékelések biztosíthatnak olyan elemeket, amelyek nem minden esetben állnak rendelkezésre hivatalos forrásból.

2. módosítás

15. cikk – A menekültjogállás felülvizsgálata

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 14 cikk (1) bekezdése alkalmazása érdekében az eljáró hatóság különösen az alábbiak alapján vizsgálja felül a menekültjogállást:

A 14 cikk (1) bekezdése alkalmazása érdekében az eljáró hatóság különösen az alábbiak alapján vizsgálja felül a menekültjogállást:

a)

az (EU) XXX/XX rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére vonatkozó rendelet] 8. és 10. cikkében említett, a származási országra vonatkozó uniós szintű információk és az ilyen információk közös értékelése azt jelzik, hogy jelentős változás következett be a kérelmező védelmi szükségletei szempontjából releváns származási országban;

a)

az (EU) XXX/XX rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére vonatkozó rendelet] 8. és 10. cikkében említett, a származási országra vonatkozó uniós szintű információk és az ilyen információk közös értékelése azt jelzik, hogy jelentős változás következett be a kérelmező védelmi szükségletei szempontjából releváns származási országban;

b)

amikor a menekültnek kiadott tartózkodási engedélyt a hatóság első alkalommal felülvizsgálja.

b)

amikor a menekültnek kiadott tartózkodási engedélyt a hatóság első alkalommal felülvizsgálja , egyszerűsített eljárással: amennyiben az egyszerűsített eljárás során a megújítás visszautasítása tekintetében olyan vagy hasonló elemek merülnek fel, mint amit az a) bekezdés említ, az eljárást azonnal át kell alakítani a rendes eljárásra, tájékoztatva erről az érintett személyt; minden esetben érintetlen marad az igazságügyi hatóság előtt a megújítás elmaradása elleni fellebbezés lehetősége .

Indokolás

Az Európai Bizottság javaslata bevezeti a menekültek számára megítélt státusz felülvizsgálatát; ami megtörténik a) hivatalból, minden alkalommal, amikor az EASO-n keresztül a származási ország helyzetében bekövetkező jelentős változásról érkeznek jelzések; b) minden esetben, rendszeres időközönként, akkor is, ha nem jeleztek változásokat; továbbra is az a vélekedés erre a második esetre vonatkozóan, hogy a megújításnak egyszerűsített eljárás keretében lehet és kell lefolynia annak érdekében, hogy a menekültekre ne nehezedjenek további terhek, és ne érezzék helyzetüket túlzottan instabilnak.

COM(2016) 467 final (Nemzetközi védelmi jogállás elismerésének közös eljárásai)

3. módosítás

7. cikk (4) bekezdés – A kérelmezők kötelezettségei

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kérelmezőnek közölnie kell azon tagállam eljáró hatóságával, amelyben tartózkodni köteles, a tartózkodási helyét vagy címét vagy egy olyan telefonszámot, amelyen az eljáró hatóság vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóságok elérhetik. A kérelmezőnek minden változásról értesítenie kell az eljáró hatóságot. A kérelmező minden értesítést csak az általa legutóbbiként megadott tartózkodási helyén vagy címén vehet át, különösen, ha a kérelmet a 28. cikkel összhangban nyújtja be.

A kérelmezőnek közölnie kell azon tagállam eljáró hatóságával, amelyben tartózkodni köteles, a tartózkodási helyét vagy címét és egy olyan telefonszámot, amelyen az eljáró hatóság vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóságok elérhetik. A kérelmezőnek minden változásról értesítenie kell az eljáró hatóságot. A kérelmező minden értesítést csak az általa legutóbbiként megadott tartózkodási helyén vagy címén vehet át, különösen, ha a kérelmet a 28. cikkel összhangban nyújtja be.

Indokolás

A kérelmezőnek tartózkodási helyét és címét, nem pedig csupán telefonszámát kell megadnia ahhoz, hogy a vele kapcsolatban folyamatban lévő eljárást érintő határozatokról időben értesítést kaphasson.

4. módosítás

15. cikk (5) bekezdés – Az ingyenes jogi segítségnyújtás és képviselet (a fellebbezési eljárásban)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ingyenes jogi segítségnyújtás és képviselet a fellebbezési eljárásban kizárható, ha:

Az ingyenes jogi segítségnyújtás és képviselet a fellebbezési eljárásban kizárható, ha:

a)

a kérelmező kielégítő erőforrásokkal rendelkezik;

a)

a kérelmező kielégítő erőforrásokkal rendelkezik.

b)

úgy ítélik meg, hogy a fellebbezés előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre;

 

c)

a fellebbezésre vagy felülvizsgálatra, ideértve az újratárgyalásokat vagy a fellebbezés felülvizsgálatát, a nemzeti jog szerint második vagy magasabb szintű jogorvoslatként került sor.

 

Amennyiben egy hatóság – bíróság kivételével – döntésével azért nem biztosítja az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz és képviselethez való jogot, mert a fellebbezés előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre, a kérelmezőt megilleti az a jog, hogy az elutasító határozattal szemben tényleges, bíróság előtti jogorvoslattal élhessen, és evégett jogosult ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kérni.

Ha a fellebbezést pusztán tárgyi okokból nyújtották be vagy az nyilvánvalóan megalapozatlan, a bíró dönthet az ingyenes jogi segítség és képviselet visszahívása mellett, és csökkentheti vagy megszüntetheti az állam által a szakember számára fizetett díjazást (ott, ahol erről rendelkeznek).

Indokolás

Vélekedésünk szerint, különösen a fellebbezési eljárásban (csakúgy első- mint másodfokon és/vagy magasabb szinteken), a jogi segítségnyújtás megtagadásának szükségszerűen szigorú, és a lehető legkevésbé esetleges vagy korlátozott mérlegelési jogkörrel rendelkező kritérium alapján kell történnie.

5. módosítás

33. cikk (2) bekezdés – A kérelmek vizsgálata

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   Az eljáró hatóság a nemzetközi védelem iránti kérelmekről szóló határozatokat a kérelem elfogadhatóságának és érdemének megfelelő vizsgálatát követően hozza meg. Az eljáró hatóság a kérelmeket tárgyszerűen, részrehajlás nélkül és egyedi elbírálás alapján vizsgálja meg. A kérelem megvizsgálása szempontjából az eljáró hatóság a következőket veszi figyelembe:

(2)   Az eljáró hatóság a nemzetközi védelem iránti kérelmekről szóló határozatokat a kérelem elfogadhatóságának és érdemének megfelelő vizsgálatát követően hozza meg. Az eljáró hatóság a kérelmeket tárgyszerűen, részrehajlás nélkül és egyedi elbírálás alapján vizsgálja meg. A kérelem megvizsgálása szempontjából az eljáró hatóság a következőket veszi figyelembe:

a)

a kérelmező releváns nyilatkozatai és az általa bemutatott dokumentumok, ideértve az arra vonatkozó információkat is, hogy a kérelmező üldöztetésnek, vagy súlyos sérelemnek ki volt-e téve, illetve, hogy ezek veszélye fennáll-e;

a)

a kérelmező releváns nyilatkozatai és az általa bemutatott dokumentumok, ideértve az arra vonatkozó információkat is, hogy a kérelmező üldöztetésnek, vagy súlyos sérelemnek ki volt-e téve, illetve, hogy ezek veszélye fennáll-e;

b)

a kérelmező származási országának a kérelemről szóló határozat meghozatalakor fennálló helyzetével kapcsolatos releváns, pontos és naprakész információk, ideértve a származási ország törvényeit és jogszabályait, illetve alkalmazásuk módját, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosától, valamint releváns nemzetközi emberi jogi szervezetektől vagy más forrásokból származó információk;

b)

a kérelmező származási országának a kérelemről szóló határozat meghozatalakor fennálló helyzetével kapcsolatos releváns, pontos és naprakész információk, ideértve a származási ország törvényeit és jogszabályait, illetve alkalmazásuk módját, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosától, valamint releváns nemzetközi emberi jogi szervezetektől vagy más forrásokból származó információk;

c)

Az (EU) XXX/XXX rendeletben (az EU Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet) említett származási országra vonatkozó információ általános elemzése;

c)

Az (EU) XXX/XXX rendeletben (az EU Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet) említett származási országra vonatkozó információ általános elemzése;

d)

a kérelmező egyéni helyzete és személyes körülményei, ideértve az olyan tényezőket is, mint a háttér, nem, életkor, szexuális irányultság, nemi azonosság, annak megállapítása érdekében, hogy a személyes körülményeit figyelembe véve a vele szemben elkövetett cselekmények vagy azon cselekmények, amelyeket vele szemben elkövethetnek, üldöztetésnek, illetve súlyos sérelemnek minősülnek-e;

d)

a kérelmező egyéni helyzete és személyes körülményei, ideértve az olyan tényezőket is, mint a háttér, nem, életkor, szexuális irányultság, nemi azonosság, annak megállapítása érdekében, hogy a személyes körülményeit figyelembe véve a vele szemben elkövetett cselekmények vagy azon cselekmények, amelyeket vele szemben elkövethetnek, üldöztetésnek, illetve súlyos sérelemnek minősülnek-e;

e)

azon kérdés megválaszolása, hogy a kérelmező a származási ország elhagyása után végzett-e olyan tevékenységet, amelynek kizárólagos vagy legfőbb célja a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához szükséges feltételek megteremtése volt, annak megállapítása érdekében, hogy e tevékenysége miatt az említett országba való visszatérése esetén a kérelmező vonatkozásában üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye fennállna-e;

e)

azon kérdés megválaszolása, hogy a kérelmező a származási ország elhagyása után végzett-e olyan tevékenységet, amelynek kizárólagos vagy legfőbb célja a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához szükséges feltételek megteremtése volt, annak megállapítása érdekében, hogy e tevékenysége miatt az említett országba való visszatérése esetén a kérelmező vonatkozásában üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye fennállna-e;

f)

azon kérdés megválaszolása, hogy észszerűen elvárható-e a kérelmezőtől, hogy egy olyan másik állam védelmét vegye igénybe, amelynek állampolgárságát megszerezheti.

f)

azon kérdés megválaszolása, hogy észszerűen elvárható-e a kérelmezőtől, hogy egy olyan másik állam védelmét vegye igénybe, amelynek állampolgárságát megszerezheti;

 

g)

a kérelmező olyan hivatalos dokumentumokkal alátámasztott nyilatkozatai és dokumentumai, amelyek a preferenciáinak, családi kötelékeinek, származási országának közösségéhez kapcsolódó összeköttetéseinek, nyelvi vagy szakmai képesítéseinek kiemelését célozzák, és megkönnyíthetik egy vagy több célként megjelölt tagállamba való beilleszkedését.

Indokolás

A módosítás megfelel a CIVEX szakbizottság által már támogatott, a dublini rendelet módosítására irányuló javaslatról szóló vélemény tartalmának (…), amely szerint a kérelmező kötelékeit és preferenciáit a felelős tagállam meghatározásának céljából is figyelembe kell venni.

6. módosítás

34. cikk – A vizsgálati eljárás időtartama

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Valamely kérelem elfogadhatóságának a 36. cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálat időtartama nem lehet hosszabb, mint egy hónap a kérelem benyújtásától számítva.

1.   Valamely kérelem elfogadhatóságának a 36. cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálat időtartama nem lehet hosszabb, mint egy hónap a kérelem benyújtásától számítva.

Az ilyen vizsgálat határideje tíz munkanap, amennyiben az (EU) XXX/XXX rendelet (a Dublini Rendelet) 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban az első kérelem helye szerinti tagállam a 36. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett első menedékjogot nyújtó ország elvét vagy a biztonságos harmadik ország elvét alkalmazza.

 

(2)   Az eljáró hatóság biztosítja, hogy – a megfelelő és teljes körű vizsgálat követelményeinek sérelme nélkül – az érdemi vizsgálati eljárások a lehető legrövidebb időn belül, és a kérelem benyújtásától számítva legkésőbb hat hónap múlva lezárulnak.

(2)   Az eljáró hatóság biztosítja, hogy – a megfelelő és teljes körű vizsgálat követelményeinek sérelme nélkül – az érdemi vizsgálati eljárások a lehető legrövidebb időn belül, és a kérelem benyújtásától számítva legkésőbb hat hónap múlva lezárulnak.

(3)   Az eljáró hatóság a hat hónapos határidőt legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben:

(3)   Az eljáró hatóság a hat hónapos határidőt legfeljebb további hat hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben:

a)

aránytalanul nagyszámú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg folyamodik nemzetközi védelemért, ami a gyakorlatban megnehezíti az eljárás hat hónapos határidőn belüli lefolytatását;

a)

aránytalanul nagyszámú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg folyamodik nemzetközi védelemért, ami a gyakorlatban megnehezíti az eljárás hat hónapos határidőn belüli lefolytatását;

b)

összetett ténybeli vagy jogi kérdéseket érintő ügyről van szó.

b)

összetett ténybeli vagy jogi kérdéseket érintő ügyről van szó.

Indokolás

A határidők változtathatósága hátrányosan befolyásolhatja a védelemhez való jog gyakorlását, egyre nagyobb terhet róva a védőre a saját támogatottjának helyzetéről való naprakész tájékozódás terén.

Figyelembe véve a lehetséges krízishelyzeteket és a túlzott áramlást, azonban továbbra is számolva az EASO vagy a tagállamok különleges támogatásával, javasoljuk a (teljes) folyamat maximális időtartamának kilenc hónapról egy évre való növelését.

7. módosítás

36. cikk (2) bekezdés – A kérelem elfogadhatóságáról és a hatáskörökről szóló döntés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kérelem érdemi vizsgálatára nem kerül sor, amennyiben a kérelmet nem az (EU) XXX/XXX rendelettel (a Dublini Rendelet) összhangban vizsgálják, ideértve azt is, ha a kérelmező részére más tagállam már nemzetközi védelmet biztosított, vagy ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti elfogadhatatlanság okán elutasításra került.

A kérelem érdemi vizsgálatára nem kerül sor, amennyiben a kérelmet nem az (EU) XXX/XXX rendelettel (a Dublini Rendelet) összhangban vizsgálják, ideértve azt is, ha a kérelmező részére más tagállam már nemzetközi védelmet biztosított, vagy ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti elfogadhatatlanság okán elutasításra került , vagy amennyiben az (EU) XXX/XXX rendelet (a Dublini Rendelet) 7. cikkének alapján a kérelmező kifejezte egy vagy több célként meghatározott tagállamra vonatkozó preferenciáját, amelyek az EASO által háromhavonta továbbított adatok alapján nem érték még el a hivatkozott rendelet 7. és 35. cikke által meghatározott küszöbértéket .

Indokolás

A módosítás ebben az esetben is megfelel a CIVEX szakbizottság által már támogatott, a dublini rendelet módosítására irányuló javaslatról szóló véleménynek; kiemelve a feltételezést, miszerint az érdemi vizsgálat a kijelölt tagállam joghatóságába tartozik a preferencia/kötelék kritériuma és nem az első érkezési ország alapján, amelyik egyszerűen csak az érintett személy illetékes országba történő szállításáról kell, hogy gondoskodjon.

8. módosítás

39. cikk – A kérelem hallgatólagos visszavonása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Az eljáró hatóság a kérelmet elállás okán elutasítja, ha:

(1)   Az eljáró hatóság a kérelmet elállás okán elutasítja, ha:

[…],

[…],

(2)   Az (1) bekezdésben említett körülmények esetén az eljáró hatóság felfüggeszti a kérelem vizsgálatát és írásbeli értesítést küld a kérelmezőnek a tartózkodási helyére vagy a 7. cikk (4) bekezdésében említett címre, tájékoztatva őt arról, hogy kérelmének vizsgálata felfüggesztésre került, és elállás okán véglegesen el lesz utasítva, ha a kérelmező nem tesz jelentést az eljáró hatóságnak az írásbeli értesítés megküldésétől számított egy hónapon belül.

(2)   Az (1) bekezdésben említett körülmények esetén az eljáró hatóság felfüggeszti a kérelem vizsgálatát és írásbeli értesítést küld a kérelmezőnek a tartózkodási helyére vagy a 7. cikk (4) bekezdésében említett címre, tájékoztatva őt arról, hogy kérelmének vizsgálata felfüggesztésre került, és elállás okán véglegesen el lesz utasítva, ha a kérelmező nem tesz jelentést az eljáró hatóságnak az írásbeli értesítés megküldésétől számított két hónapon belül.

(3)   Amennyiben a kérelmező az egyhónapos határidőn belül jelentést tesz az eljáró hatóságnak és bizonyítja, hogy mulasztását rajta kívül álló okok okozták, az eljáró hatóság újrakezdi a kérelem vizsgálatát.

(3)   Amennyiben a kérelmező a két hónapos határidőn belül jelentést tesz az eljáró hatóságnak és bizonyítja, hogy mulasztását rajta kívül álló okok okozták, az eljáró hatóság újrakezdi a kérelem vizsgálatát.

(4)   Amennyiben a kérelmező az egyhónapos határidőn belül nem tesz jelentést az eljáró hatóságnak és nem bizonyítja, hogy mulasztását rajta kívül álló okok okozták, az eljáró hatóság úgy tekinti, hogy a kérelmet hallgatólagosan visszavonták.

(4)   Amennyiben a kérelmező a két hónapos határidőn belül nem tesz jelentést az eljáró hatóságnak és nem bizonyítja, hogy mulasztását rajta kívül álló okok okozták, az eljáró hatóság úgy tekinti, hogy a kérelmet hallgatólagosan visszavonták.

Indokolás

Vélekedésünk szerint a kommunikációs nehézségek miatt, amelyekkel az érintett személy találkozhat, nagyobb megbízhatóságot biztosító határidőt kell bevezetni.

9. módosítás

43. cikk – A tagállamban maradás joga alóli kivételek ismételt kérelmek esetén

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A „visszaküldés tilalmának” elvét (non-refoulement) nem érintve, a tagállamok meghatározhatnak a területükön maradáshoz való jog alóli kivételeket és eltérhetnek az 54. cikk (1) bekezdésétől, ha:

A „visszaküldés tilalmának” elvét (non-refoulement) nem érintve, a tagállamok meghatározhatnak a területükön maradáshoz való jog alóli kivételeket és eltérhetnek az 54. cikk (1) bekezdésétől, ha:

a)

az ismételt kérelmet az eljáró hatóság elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán utasította el;

a)

az ismételt kérelmet az eljáró hatóság elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán utasította el;

b)

második vagy további ismételt kérelmet terjesztenek be valamely tagállamban a korábbi ismételt kérelmet elfogadhatatlanság, megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító jogerős határozatot követően.

b)

második vagy további ismételt kérelmet terjesztenek be valamely tagállamban a korábbi ismételt kérelmet elfogadhatatlanság, megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító jogerős határozatot követően;

a b) albekezdésben szereplő rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben az előző kérelmet ennek a határozatnak a hatályba lépése előtt nyújtották be, és adott esetben az érintett személy nem részesült jogi segítségnyújtásban.

Indokolás

Figyelembe véve, hogy a tájékoztatási, képviseleti és jogi segítségnyújtásra irányuló kötelezettségeket minden szinten csak az Európai Bizottság jelenlegi javaslatcsomagjával vezetik be, úgy vélekedünk, hogy a tagállamok nem tartózkodhatnak a területükön való tartózkodási jog megadásától abban az esetben, ha a kérelmező nem részesült jogi segítségnyújtásban az első kérelme alatt.

10. módosítás

45. cikk (3) bekezdés – A biztonságos harmadik ország elve

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az eljáró hatóság a kérelem egyedi vizsgálatát követően egy adott kérelmező esetében csak akkor tekint biztonságos harmadik országnak egy harmadik országot, ha meggyőződött arról, hogy a harmadik ország az adott kérelmező esetében biztonságosnak tekinthető az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján, valamint megállapította, hogy:

Az eljáró hatóság a kérelem egyedi vizsgálatát követően egy adott kérelmező esetében csak akkor tekint biztonságos harmadik országnak egy harmadik országot, ha meggyőződött arról, hogy a harmadik ország az adott kérelmező esetében biztonságosnak tekinthető az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján, valamint megállapította, hogy:

a)

a kérelmező és az érintett harmadik ország közötti kapcsolat áll fenn, amelynek alapján észszerűnek tűnik, hogy a kérelmező ebbe az országba menjen, ideértve azt az okot is, hogy a kérelmező ezen, a származási országához földrajzilag közeli harmadik országon keresztül érkezett ;

a)

a kérelmező és az érintett harmadik ország között kapcsolat áll fenn, amelynek alapján észszerűnek tűnik, hogy a kérelmező ebbe az országba menjen, ideértve azt az okot is, hogy hosszabb ideig ott tartózkodott, vagy kapcsolatai fűződnek ottani családtagjaihoz vagy honfitársaihoz ;

b)

a kérelmező nem adott elő semmilyen komoly indokot arra vonatkozóan, hogy az ő egyedi körülményei szempontjából az ország nem minősül biztonságos harmadik országnak.

b)

a kérelmező nem adott elő semmilyen komoly indokot arra vonatkozóan, hogy az ő egyedi körülményei szempontjából az ország nem minősül biztonságos harmadik országnak.

Indokolás

Az Európai Unió felé vezető út során egy harmadik ország átszelése (vagy az indulás előkészítéséhez szükséges ideig ott tartózkodás) nem ítélhető meg elegendő kritériumnak a kérelmező kérdéses országba való küldéséhez.

11. módosítás

53. cikk (6) bekezdés – Hatékony jogorvoslathoz való jog

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kérelmezők az (1) bekezdésben említett határozatok elleni fellebbezést a következő határidőn belül nyújtják be:

A kérelmezők az (1) bekezdésben említett határozatok elleni fellebbezést a következő határidőn belül nyújtják be:

a)

ismételt kérelmet elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító határozat esetén egy héten belül;

a)

ismételt kérelmet elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító határozat esetén tizenöt napon belül;

b)

a kérelmet elfogadhatatlanság okán elutasító határozat esetén vagy a kérelmet kifejezett visszavonás vagy elállás okán elutasító határozat esetén, vagy a kérelmet gyorsított vizsgálati eljárást vagy határon folytatandó eljárást követően vagy a kérelmező fogva tartása alatt menekült jogállásmenekült jogállással vagy kiegészítő védelmi jogállással kapcsolatban megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító határozat esetén két héten belül;

b)

a kérelmet elfogadhatatlanság okán elutasító határozat esetén vagy a kérelmet kifejezett visszavonás vagy elállás okán elutasító határozat esetén, vagy a kérelmet gyorsított vizsgálati eljárást vagy határon folytatandó eljárást követően vagy a kérelmező fogva tartása alatt menekült jogállásmenekült jogállással vagy kiegészítő védelmi jogállással kapcsolatban megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító határozat esetén tizenöt napon belül;

c)

menekült jogállásmenekült jogállással vagy kiegészítő védelmi jogállással kapcsolatban nem gyorsított eljárásban vizsgált, megalapozatlanság okán elutasított kérelmek esetén vagy nemzetközi védelem visszavonásáról szóló határozat esetén egy hónapon belül.

c)

menekült jogállásmenekült jogállással vagy kiegészítő védelmi jogállással kapcsolatban nem gyorsított eljárásban vizsgált, megalapozatlanság okán elutasított kérelmek esetén vagy nemzetközi védelem visszavonásáról szóló határozat esetén egy hónapon belül.

A b) pont alkalmazásában tagállamok határon folytatandó eljárás alapján hozott határozatok hivatalból történő felülvizsgálatáról is rendelkezhetnek.

A b) pont alkalmazásában tagállamok határon folytatandó eljárás alapján hozott határozatok hivatalból történő felülvizsgálatáról is rendelkezhetnek.

Az e bekezdésben előírt határidők akkor kezdődnek, amikor az eljáró hatóság határozatát a kérelmezővel közölték, vagy amikor a jogi tanácsadót vagy egyéb tanácsadót kinevezték, amennyiben a kérelmező ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kért.

Az e bekezdésben előírt határidők akkor kezdődnek, amikor az eljáró hatóság határozatát a kérelmezővel közölték, vagy amikor a jogi tanácsadót vagy egyéb tanácsadót kinevezték, amennyiben a kérelmező ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kért.

Indokolás

Véleményünk szerint a bíróság ítélkezési gyakorlata tekintetében is be kell vezetni egybehangzó és nem egymás között differenciált minimális időbeli korlátokat.

COM(2016) 465 final (befogadási feltételek)

12. módosítás

7. cikk (5) bekezdés Tartózkodási hely és mozgásszabadság

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok megkövetelik a kérelmezőktől, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságokat mindenkori tartózkodási helyükről vagy lakcímükről vagy egy olyan telefonszámról, amelyen elérhetők, és minden telefonszám- vagy címváltozást a lehető leghamarabb jelentsenek be a hatóságoknak.

A tagállamok megkövetelik a kérelmezőktől, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságokat mindenkori tartózkodási helyükről vagy lakcímükről és egy olyan telefonszámról, amelyen elérhetők, és minden telefonszám- vagy címváltozást a lehető leghamarabb jelentsenek be a hatóságoknak.

Indokolás

A kérelmezőnek tartózkodási helyét és címét, nem pedig csupán telefonszámát kell megadnia ahhoz, hogy a vele kapcsolatban folyamatban lévő eljárást érintő határozatokról időben értesítést kaphasson.

13. módosítás

19. cikk – A befogadás anyagi feltételeinek helyettesítése, korlátozása vagy megvonása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A tagállamok azon kérelmezők tekintetében, akiknek az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban a területükön kell tartózkodniuk, a (2) bekezdésben leírt helyzetekben:

(1)   A tagállamok azon kérelmezők tekintetében, akiknek az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban a területükön kell tartózkodniuk, a (2) bekezdésben leírt helyzetekben:

a)

a pénzjuttatás vagy utalvány formájában nyújtott szállást, étkezést, ruházatot és egyéb létfontosságú nem élelmiszercikket természetbeni juttatások formájában nyújtott anyagi befogadási feltételekkel helyettesíthetik; vagy

a)

a pénzjuttatás vagy utalvány formájában nyújtott szállást, étkezést, ruházatot és egyéb létfontosságú nem élelmiszercikket természetbeni juttatások formájában nyújtott anyagi befogadási feltételekkel helyettesíthetik; vagy

b)

korlátozhatják vagy kivételes és kellően indokolt esetekben megvonhatják a napi juttatásokat.

b)

korlátozhatják a napi juttatásokat.

(2)   Az (1) bekezdést kell alkalmazni, amennyiben a kérelmező:

(2)   Az (1) bekezdést kell alkalmazni, amennyiben a kérelmező:

a)

a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott tartózkodási helyet annak értesítése vagy – ha engedélyköteles – annak engedélye nélkül elhagyja, vagy fennáll szökésének veszélye ; vagy

a)

a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott tartózkodási helyet annak értesítése vagy – ha engedélyköteles – annak engedélye nélkül elhagyja, vagy egy, a nemzeti jog alapján ésszerűen meghatározott időre elérhetetlenné válik; vagy

b)

jelentési kötelezettségeinek, illetve a tájékoztatásra vagy a menedékjogi eljárással kapcsolatos személyes meghallgatásra szóló felszólításoknak a nemzeti jogban előírt ésszerű határidőn belül nem tesz eleget;

b)

jelentési kötelezettségeinek, illetve a tájékoztatásra vagy a menedékjogi eljárással kapcsolatos személyes meghallgatásra szóló felszólításoknak a nemzeti jogban előírt ésszerű határidőn belül nem tesz eleget;

c)

az (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] [4. cikke (2) bekezdésének i) pontjában] meghatározottak szerint ismételt kérelmet nyújtott be; vagy

c)

az (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] [4. cikke (2) bekezdésének i) pontjában] meghatározottak szerint ismételt kérelmet nyújtott be; vagy

d)

elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és ezért jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételei keretében nyújtott kedvezményeket; vagy

d)

elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és ezért jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételei keretében nyújtott kedvezményeket; vagy

e)

súlyosan megsértette a befogadó állomás szabályait vagy súlyosan erőszakosan viselkedett; vagy

e)

súlyosan megsértette a befogadó állomás szabályait vagy súlyosan erőszakosan viselkedett; vagy

f)

nem vesz részt a kötelező beilleszkedési intézkedésekben; vagy

f)

nem vesz részt a kötelező beilleszkedési intézkedésekben; vagy

g)

nem tett eleget az (EU) XXX/XXX rendelet [a Dublini Rendelet] [4. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott kötelezettségnek, és megfelelő indoklás nélkül egy másik tagállamba utazott, és ott nyújtott be kérelmet; vagy

g)

nem tett eleget az (EU) XXX/XXX rendelet [a Dublini Rendelet] [4. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott kötelezettségnek, és megfelelő indoklás nélkül egy másik tagállamba utazott, és ott nyújtott be kérelmet; vagy

h)

visszaküldték, miután egy másik tagállamba szökött.

h)

visszaküldték, miután egy másik tagállamba szökött.

Az a) és b) pontokban felsorolt esetek tekintetében, amennyiben a kérelmezőt megtalálják, vagy önként jelentkezik a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, az eltűnés okai alapján kellően indokolt határozatot kell hozni a befogadás helyettesített, korlátozott vagy megvont anyagi feltételei egy részének vagy összességének visszaállításáról.

Az a) és b) pontokban felsorolt esetek tekintetében, amennyiben a kérelmezőt megtalálják, vagy önként jelentkezik a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, az eltűnés okai alapján kellően indokolt határozatot kell hozni a befogadás helyettesített, korlátozott vagy megvont anyagi feltételei egy részének vagy összességének visszaállításáról.

(3)   A befogadás anyagi feltételeinek helyettesítésére, korlátozására vagy megvonására vonatkozó döntéseket tárgyilagosan és pártatlanul hozzák meg az egyedi eset érdemei alapján, és azokat indokolással látják el. A határozatoknak az érintett személy sajátos helyzetén kell alapulniuk, különös tekintettel a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőkre, figyelembe véve az arányosság elvét. A tagállamok mindenkor biztosítják az orvosi ellátáshoz való hozzáférést a 18. cikkel összhangban, és valamennyi kérelmező számára méltó életszínvonalat biztosítanak.

(3)   A befogadás anyagi feltételeinek helyettesítésére, korlátozására vagy megvonására vonatkozó döntéseket tárgyilagosan és pártatlanul hozzák meg az egyedi eset érdemei alapján, és azokat indokolással látják el. A határozatoknak az érintett személy sajátos helyzetén kell alapulniuk, különös tekintettel a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőkre, figyelembe véve az arányosság elvét. A tagállamok mindenkor biztosítják az orvosi ellátáshoz való hozzáférést a 18. cikkel összhangban, és valamennyi kérelmező számára méltó életszínvonalat biztosítanak.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a határozatoknak a (3) bekezdéssel összhangban történő meghozatala előtt nem helyettesítik, nem vonják meg, illetve nem korlátozzák a befogadás anyagi feltételeit.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a határozatoknak a (3) bekezdéssel összhangban történő meghozatala előtt nem helyettesítik, nem vonják meg, illetve nem korlátozzák a befogadás anyagi feltételeit.

Indokolás

Vélekedésünk szerint a szökést csak abban az esetben szabad kijelenteni, ha a távollét egy megfelelő időtartamig nyúlik, ezzel megakadályozva, hogy a szórványos vagy szükségből adódó távollétek szükségtelen büntetéseket vonjanak magukkal. A juttatás tekintetében, csak annak csökkentése lehetőségét javasoljuk, mivel annak teljes megvonása szociálisan bizonytalan helyzeteket szülhet.

14. módosítás

23. cikk – Kísérő nélküli kiskorúak

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Kísérő nélküli kiskorúak

Kísérő nélküli kiskorúak

A tagállamok a lehető leghamarabb és legkésőbb öt munkanappal azután, hogy egy kísérő nélküli kiskorú nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be, intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a kísérő nélküli kiskorút gyám képviselje és támogassa annak érdekében, hogy ezen irányelvvel összhangban élhessen jogaival, valamint eleget tehessen kötelezettségeinek.

A tagállamok legkésőbb öt munkanappal azután, hogy egy kísérő nélküli kiskorú nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be, vagy a lehető legrövidebb időn belül intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a kísérő nélküli kiskorút képviselő vagy támogató képviselje és támogassa annak érdekében, hogy ezen irányelvvel összhangban élhessen jogaival, valamint eleget tehessen kötelezettségeinek.

 

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy átmeneti szakaszban – a képviselő vagy támogató kirendeléséig – az adott tagállamban előirányzott, a gyermek érdekét a sürgős és a gyermek számára jóvátehetetlen károk okozására alkalmas esetekben védeni képes, törvényileg elrendelhető képviselet bármely alkalmas formája a jelen irányelv céljainak is megfeleljen.

Indokolás

Egy olyan időszakban, amikor az EU nagy számban fogad kísérő nélküli kiskorúakat, szükség lehet arra, hogy ne szabjunk meg kötelező határidőket egy támogató kinevezéséhez. A „gyám” koncepciója és maga az elnevezés is félrevezető lehet, és összeegyeztethetetlen több tagállam nemzeti jogával: helyette a „támogató” kifejezés használatát kérjük.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

hangsúlyozza a megértő és átfogó megközelítés fontosságát, amely előnyben részesíti a menekültügyi politika és a kérelmezők beilleszkedésének fenntarthatóságát, és amely az Uniót egységében, és a tagállamok közötti hatékony szolidaritás rendszereként vonja be;

2.

kiemeli továbbá a regionális és helyi önkormányzatok rendkívül hangsúlyosan előtérbe helyezendő érdekét – hiszen ők a menedékkérők kezelése és befogadása során a tagállamok és az Európai Unió szükséges partnerei – a kérdés tisztességes és átlátható szabályozásához, a társadalmi együttéléshez szükséges feltételek és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza továbbá, hogy a helyi önkormányzatok, általánosságban a polgárok jogainak biztosítékai jobban betölthetik ezt a feladatot, ha közösségi jogi hivatkozások és megfelelő eszközök állnak rendelkezésükre a polgárok biztonságának és a menedékkérők alapvető jogainak biztosításához;

3.

megerősíti – ahogy azt már az első csomagról szóló véleményben is hangsúlyozta – a tartós megoldások szükségességét, amelyek a kérdést strukturális módon közelítik meg, felhagyván azzal az illúzióval, hogy egyes vészhelyzetekkel kell megküzdeni; ezért tehát, továbbra is értékelve az Európai Bizottság azon irányú erőfeszítéseit, hogy a vészhelyzetekre és abból eredő politikai nyomásra irányulóan megoldásokat nyújtson, úgy ítéli meg, hogy sokkal mélyebben kell elgondolkodni és a probléma gyökeréig kell lenyúlni, figyelembe véve a nemzetközi kötelezettségeket, a migránsok jogait és a különböző kormányzási szintek szükségleteit, valamint az Unió minden földrajzi területének szükségleteit, anélkül, hogy formális vagy elvi okokból túlterhelnénk a határállamokat, illetve a leginkább kitett vagy a kérelmezők által legjobban keresett államokat;

4.

pozitívan fogadja a jogi segítségnyújtás feltételeinek kérelmezőkkel egyeztetett közelítését és egységesítését, azért is, hogy elbátortalanítsa az Európai Unión belüli másodlagos migrációt; ugyanakkor úgy vélekedik, hogy egy kizárólag az anyagi feltételek kiegyenlítésén és a nem engedélyezett másodlagos migrációra irányuló szankciókon alapuló megközelítés nem elegendő;

5.

vélekedése szerint az integráció támogatása és a másodlagos migráció okainak gyökeres felszámolása érdekében fontos és szükséges figyelembe venni a kérelmező tényleges kötelékeit, a munkaképességet és a kérelmező egy vagy több tagállamra irányuló preferenciáit, ahogy azt már az Európai Bizottság első javaslatcsomagjáról alkotott véleményben is hangsúlyozta, és ebből a célból most is hangsúlyozza a vonatkozó adatok érintett fél segítségével történő összegyűjtésének fontosságát, ezzel megkönnyítve a szociális és szakmai környezetbe való beilleszkedésüket;

6.

noha pozitívan értékeli a nemzetközi védelemre irányuló kérelem felülvizsgálati eljárásának felgyorsítását, mindenesetre hangsúlyozza, hogy ez nem vezethet az alapvető jogok korlátozásához, és hogy a javaslatcsomagban előirányzott összefoglaló eljárásokat kizárólag a legnagyobb körültekintéssel és az alkalmazási feltételek alapos előzetes felülvizsgálatával szabad alkalmazni;

7.

komoly kétségei vannak az Unió áttelepítési keretéhez – COM(2016) 468 final – alkalmazott jogi szabályozással kapcsolatban (hivatkozási keret elfogadása tanácsi jogi aktussal és megvalósítása az Európai Bizottság határozatával), ami kizárja az Európai Parlamentet és ritka ebben a szektorban, nem úgy, mint a kül- és biztonságpolitikában;

8.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, miszerint a munkaerőpiachoz és a szakmai és egyéb képzéshez való hozzáférést meg kell könnyíteni a nemzetközi védelmet élvezők számára. Ezenkívül arra biztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el olyan gyors és hatékony mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a képesítések egységesítését és a szakmai képesítések elismerését, ami megkönnyíti a nemzetközi védelmet igénylő személyek munkaerőpiaci hozzáférését;

9.

üdvözli az EASO szerepének megerősítését a tagállamok támogatásában;

10.

üdvözli a jogi segítségnyújtást szabályzó általános jogra vonatkozó kifejezett előrejelzést, hangsúlyozva annak pozitív hatását a határidők és a bírósági eljárás keretein belüli fellebbezések számának csökkentésére vonatkozóan;

11.

javasolja, hogy a befogadási feltételekre vonatkozó intézkedések végrehajtását támogassa a közösségi forrásokhoz való hozzáférés és azok juttatásának megerősítése, előnyben részesítve a régiók és a helyi hatóságok hozzáférését, melyek számára biztosítani kell a szükséges feltételeket a menedékkérők és újonnan érkezett személyek megfelelő befogadásához;

12.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslatai alapvetően figyelembe veszik a kísérő nélküli kiskorúak javát és érdekeit, és többek közt előirányozzák egy képviselő vagy támogató mielőbbi kirendelését. Egy olyan időszakban azonban, amikor az EU nagy számban fogad kísérő nélküli kiskorúakat, szükség lehet arra, hogy az említett személy kirendeléséhez ne szabjunk meg merev határidőket. Az ilyen eljárásokhoz megfelelő eljárási garanciák – például tolmács kirendelése – , valamint meghatározott nyomozási követelmények kapcsolódnak, amelyekre az Európai Bizottság által javasolt határidőkön belül nincs lehetőség;

13.

elismeri, hogy a javaslatok tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét, amennyiben mindenre kiterjedően foglalkoznak olyan nemzeteken átnyúló problémákkal, mint a tagállamok közötti szolidaritás, egy egységesebb menekültügyi rendszer megalkotása, valamint a tagállamok közötti információcsere erősítése: ezeket a célokat az egyes tagállamok önállóan nem tudnák megvalósítani; elismeri, hogy a javasolt intézkedések az egész Európai Unióra alkalmazandó egységes szabályokat határoznak meg, és az arányosság elvét is figyelembe veszik; folyamatos nyomon követést szorgalmaz a teljes döntéshozatali folyamat során, az említett elvek tiszteletben tartásának ellenőrzése végett;

COM(2016) 467 final

14.

javasolja, hogy a „gyám” fogalma (4. cikk (2) bekezdés f) pontja) mutasson rá annak a személynek vagy szervezetnek a pártatlanságára és az adminisztráción kívül álló természetére, akit, illetve amelyet a kísérő nélküli kiskorúnak a szabályozás által előírt eljárásban való jogi segítésére és képviseletére kijelöltek;

15.

javasolja, hogy a kiskorú személy mindig részesüljön jogi segítségnyújtásban ügyvéd által is a kérelmét felülvizsgáló közigazgatási hatóságokkal folytatott meghallgatások során (22. cikk);

16.

hasonlóképpen javasolja (továbbra is a 22. cikkre hivatkozva), hogy a kiskorút a meghallgatások során képviselő személy a hatóságoktól független személy vagy szervezet legyen, és őt a törvényi előírások szerint vagy egy igazságügyi hatóság által jelöljék ki, kizárólag a kiskorú személy érdekeit figyelembe véve;

17.

az ismételt kérelmekre hivatkozva (42. cikk) javasolja, hogy a kérelem előzetes felülvizsgálata során az elfogadhatóság céljából biztosítsák annak ellenőrzését, hogy az érintett személy az előzetes kérelem alkalmával kapott-e tényleges információt és élt-e a jogi segítségnyújtással, és az információ, valamint a jogi segítségnyújtás hiánya az ismételt kérelmezést indokolhatja-e;

18.

javasolja, hogy a rendeletjavaslat 22. cikkének (4) bekezdésében szereplő rendelkezést, amely szerint a gyámként eljáró személyét csak abban az esetben lehet megváltoztatni, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott személy nem megfelelően látta el gyámi feladatait, dolgozzák át. Például a kiskorú tartózkodási helyének megváltozásakor is indokolt lehet egy másik, helyben élő képviselő választása;

19.

az első menedékjogot nyújtó ország fogalmát illetően javasolja, hogy a „védelmet élvezett” bejegyzést úgy értelmezzék, hogy ezt a védelmet formálisan elismerték és nem csak de facto nyújtották;

20.

az első szintű fellebbezés időtartamát illetően (55. cikk) hangsúlyozza és javasolja, hogy a vonatkozó határidőket ne kizárónak értelmezzék, valamint (ahogy azt a cikk is kifejezetten kijelenti) ne zárják ki a folyamat megfelelő és teljes felülvizsgálatát;

COM(2016) 466 final

21.

határozottan ellenzi a periodikus felülvizsgálatot és a nemzetközi védelem visszavonására irányuló eljárást: ezek nemcsak a feldolgozás és a menekültek integrációjához kötődő jogi feladatok közigazgatási folyamatainak potenciális nehezítését okozhatják (helyi és regionális szinten is), hanem a bizonytalanság forrását is jelenthetik az érintettek számára. Ennek kapcsán elítéli azokat az idegengyűlölő, populista politikai üzeneteket, amelyek erőszakra ösztönöznek és kollektíven kriminalizálják a menedékkérőket, ami szükségtelen társadalmi feszültségeket eredményez; valamint felelősségvállalásra szólítja fel a hatóságokat és a politikusokat;

22.

komoly kétségei vannak a nemzetközi védelem maximális időtartamára vonatkozó időbeli korlát bevezetésével, továbbá az ilyen rendelkezés jogszerűségével kapcsolatban, ezért felkéri a társjogalkotókat a pont további mérlegelésére;

23.

javasolja a nemzetközi védelem visszavonása esetében annak a lehetőségnek a figyelembe vételét, hogy az Európai Bizottság a javaslatában szereplőnél hosszabb időszakot határozzon meg (pl. hat hónap) a más okból megadható tartózkodási engedély megszerzésére (pl. munka keresése), megfontolva, hogy a javaslat túl szűk időszakot irányoz elő (három hónap);

COM(2016) 465 final

24.

javasolja az európai bizottsági javaslat 17a. cikkében szereplő rendelkezés újbóli felülvizsgálatát, amely szerint a nem illetékes tagállamokban a kérelmezőnek nem áll jogában a szabályzás által előírt jogi segítségnyújtás anyagi feltételeivel élni, előírva, hogy amennyiben az érintett személy igazolni tudja távollétének szükségességből vagy vis majorból eredő okát, ezek a feltételek, adott esetben a 19. cikkben előírt csökkentésekkel, rövid távon biztosíthatók legyenek;

25.

javasolja, hogy az irányelvjavaslat 23. cikkének (1) bekezdésében szereplő rendelkezést, amely szerint a gyámként eljáró személyt „kizárólag szükség esetén” lehet megváltoztatni, dolgozzák át. Például a kiskorú tartózkodási helyének megváltozásakor is indokolt lehet egy másik, helyben élő képviselő választása;

26.

javasolja az európai bizottsági javaslat 17a. cikkében szereplő rendelkezés felülvizsgálatát, amely szerint a tagállamok méltó életszínvonalat biztosítanak valamennyi kérelmező számára, arra kötelezve az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy többek között pénzügyileg is támogassák a helyi önkormányzatokat, melyek segítenek biztosítani a méltó életszínvonalat valamennyi kérelmező számára;

COM(2016) 468 final

27.

javasolja annak a döntésnek a felülvizsgálatát, miszerint az áttelepítésből kizárják azokat a kérelmezőket, akik az elmúlt öt évben jogellenesen léptek be az Európai Unió területére; figyelembe véve a szomszédos országokból való indulás gyakran jogellenes körülményeit, ez a döntés különösen hátrányosan érinti az ennek a jelenségnek gyakran áldozatául eső kérelmezőket.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 8-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Markku MARKKULA


Top