31.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/33

Előadó:

Javier DOZ ORRIT

Társelőadó:

Petr ZAHRADNÍK

1.1.

Az EGSZB értékeli az Európai Bizottság erőfeszítését arra, hogy olyan gazdaságpolitikát alkalmazzon, amely az euróövezet erős, fenntartható, kiegyensúlyozott és inkluzív növekedésének támogatására összpontosít, és ennek elérése érdekében kiegyensúlyozottan ötvözze a monetáris, költségvetési és strukturális eszközöket, ideértve a növekedésbarát költségvetési irányvonalat is.

1.2.

Az EGSZB ezért üdvözli a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának célját is tiszteletben tartó, növekedésbarát euróövezeti költségvetési irányvonalra irányuló európai bizottsági ajánlást.

1.3.

Az EGSZB arra szeretné ösztönözni az Európai Bizottságot, hogy teljes mértékben aknázza ki az uniós szerződések őreként betöltött szerepét – gondolva itt a Szerződésekben szereplő kötelezettségvállalásokra is többek között a jóllét, a társadalmi fejlődés és a társadalmi igazságosság erősítése, illetve a gazdasági jólét és a versenyképesség fokozása mellett. Azt is szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság éljen a nemrégiben kibővített hatáskörével a költségvetési szabályok rugalmas értelmezése terén, annak érdekében, hogy jelentősen növekedhessenek az olyan állami beruházások, amelyeket meghatározott feltételek mellett nem kell figyelembe venni a Stabilitási és Növekedési Paktum hiánycéljainak kiszámításakor.

1.4.

Az EGSZB üdvözli a beruházások növelésére és a meglévő beruházási tervre mint kiindulási pontra helyezett hangsúlyt. Ehhez megfelelő finanszírozást kell biztosítani, az elmúlt évekhez képest jelentősen növelve az EBB-kölcsönöket. Az irányítási struktúráknak biztosítaniuk kell, hogy a források azokba az országokba irányuljanak, amelyekben a beruházások komoly visszaesést mutatnak. Ezeket az intézkedéseket olyan strukturális reformokkal kell ötvözni, melyek alkalmasak a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió támogatására.

1.5.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság az euróövezeten belüli folyófizetésimérleg-hiány szimmetrikus kiigazítására szólít fel. Ebben mind a hiánnyal rendelkező, mind pedig a többlettel rendelkező tagállamoknak részt kell vállalniuk. A tagállamoknak kell dönteniük arról, hogy – a közös általános iránymutatásokkal összhangban – miként végzik el ezeket a kiigazításokat.

1.6.

Hangsúlyt kell fektetni a keresletet és a növekedést rövid távon is ösztönözni képes strukturális reformokra, elkerülve ugyanakkor az olyan reformokat, melyek a foglalkoztatási és jövedelmi bizonytalanság fokozása révén aláássák a növekedést. Az elfogadott strukturális reformoknak az üzleti feltételek kézzel fogható javulását kell eredményezniük, csökkenteniük kell a beruházások előtt álló akadályokat, és hozzá kell járulniuk az egységes uniós piac kiteljesítéséhez annak valamennyi aspektusában.

1.7.

A termelékenység növekedése a strukturális reformok egyik elsőbbséget élvező célkitűzése kell hogy legyen. A reformoknak gondoskodniuk kell a termelékenységnövekedés igazságos elosztásáról, biztosítandó a nagyobb keresletet és a kínálati oldal fejlődését.

1.8.

A termelékenység és a GDP helyreállítása és növekedésük fokozása tekintendő a legfontosabb eszköznek ahhoz, hogy helyreállítsuk a nagymértékű eladósodottságtól szenvedő gazdaságok egészségét.

1.9.

Előnyben kell részesíteni a minőségi (azaz stabil, tisztességesen megfizetett) munkahelyek létrehozását támogató reformokat.

1.10.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a társadalmi és a civil társadalmi párbeszéd nemzeti, valamint euróövezeti szinten történő megerősítése és ösztönzése alapvető fontosságú ahhoz, hogy megállapodjunk a fellendüléshez és a hosszú távú gazdasági fenntarthatósághoz szükséges szakpolitikákban, és sikeresen végre is hajtsuk ezeket.

1.11.

A pénzmosással, az adóügyi bűncselekményekkel, az adóparadicsomok használatával és a tagállamok közötti tisztességtelen adóversennyel szembeni hatékony intézkedések szintén hozzájárulnak a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzésinek teljesüléséhez.

1.12.

Az EGSZB támogatja az európai betétbiztosítási rendszer létrehozását, és felszólít arra, hogy gyorsítsák fel a bankunió Egységes Szanálási Alapja közös védőhálójának létrehozását. Határozott lépéseket kell tenni a nem teljesítő hitelek problémájának megoldására, megvédve ugyanakkor a fogyasztók jogait, és tiszteletben tartva a szociális jogok európai pillérének vonatkozó alapelveit.

1.13.

Az EGSZB támogatja a gazdasági és monetáris unió kiteljesítésére irányuló kezdeményezéseket, beleértve a szociális jogok erős európai pillérét, az euróövezet nagyobb fokú költségvetési rugalmasságát és közös fiskális rendszerét, méghozzá egy eurókincstár létrehozásának támogatása révén, amely végső soron közös kötvényeket bocsát ki, erős demokratikus és politikai kontroll mellett.

1.14.

Az EGSZB azt kéri, hogy az Európai Bizottság koordinációs szerepének megerősítésével fejlesszék tovább az európai szemesztert, valamint hogy a tagállamok vállaljanak egyértelmű kötelezettséget aziránt, hogy végrehajtják a tanácsi szinten egyeztetett szakpolitikákat, így kerülve el a bizonytalanságot és hozva létre egy kedvező befektetési környezetet.

2.1.

Az öt elnök jelentését követően a részt vevő felek az európai szemeszter keretében elkötelezték magukat amellett, hogy erősítik az euróövezet és a nemzeti szintek közötti integrációt. Az éves növekedési jelentést 2016-hoz hasonlóan 2017-ben is egy tanácsi ajánlásra tett ajánlás kíséri az euróövezet gazdaságpolitikájáról. A cél az, hogy az euróövezet egészére vonatkozó vitákra korán, még az országspecifikus megbeszélések előtt lehetőség nyíljon, hogy az országspecifikus intézkedések teljes mértékben figyelembe vegyék a közös kihívásokat.

2.2.

A 2017-es európai szemeszterre irányulóan az Európai Bizottság a következő öt ajánlást fogalmazta meg az euróövezet gazdaságpolitikájáról:

2.3.

A 2017-es európai szemeszter újdonságának számít „A növekedésbarát euróövezeti költségvetési irányvonal felé” című közlemény. Ebben a dokumentumban az Európai Bizottság a növekedésbarát költségvetési irányvonal szükségességét hangsúlyozza, továbbá lehetőséget lát ennek elérésére. Egy ilyen költségvetési irányvonal kialakításához az euróövezetnek összehangoltabb megközelítést kell elfogadnia, amely figyelembe veszi az országonként különböző helyzeteket. Az Európai Bizottság 2017-ben a GDP 0,5 %-áig terjedő költségvetési expanziót ajánl az euróövezet egésze számára, egy 0,3 % és 0,8 % közötti sávot meghatározva, ami lehetővé teszi a makrogazdasági stabilitással, illetve a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos, országonként eltérő kockázatok szerinti differenciálást.

3.1.

Az EGSZB jónak tartja, hogy az Európai Bizottság az euróövezet általános növekedésbarát költségvetési irányvonalát szorgalmazza. Azonban az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a költségvetési expanziónak az EU költségvetési szabályai értelmében jelenleg költségvetési mozgástérrel rendelkező két vagy három tagállamra való korlátozása valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy biztosítani lehessen a javasolt általános költségvetési irányvonalat. Az euróövezet és az EU gazdasági növekedésének erősítése nagyon fontos a politikai válság, valamint a brexit és az Egyesült Államok új kormányának politikája – különösen a protekcionista kereskedelempolitika – keltette bizonytalanság jelenlegi időszakában. A költségvetési expanzió, továbbá a köz- és magánberuházások jelentős növekedése élénkíti majd a belső keresletet, ami döntő tényező a stabil növekedés megteremtésében. Ehhez járulnak hozzá az olyan strukturális reformok is, amelyek a termelékenység növekedésére, a vállalkozói tevékenység feltételeinek javítására és a beruházások előtt álló akadályok felszámolására irányulnak.

3.2.

Az euróövezet gazdasági helyzetéről szóló európai bizottsági elemzésben történt elmozdulás összhangban van az EGSZB korábbi, az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló véleményével (1), amely amellett érvelt, hogy a költségvetési politikákat aktívan alkalmazzák a teljes euróövezet fellendülésének támogatására. Az Európai Bizottság által ajánlott növekedésbarát költségvetési irányvonal szerény, ugyanakkor – megfelelően ötvözve a beruházási terv és az Európai Stratégiai Beruházási Alap hatékony felhasználásával – segíthet azoknak a mélyebben húzódó problémáknak az orvoslásában, amelyek a lassú növekedésből, a részleges stagnálásból, illetve abból erednek, hogy továbbra is eltérések vannak az euróövezet országainak gazdasági teljesítményében.

3.3.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az euróövezet egészének növekedésbarát költségvetési irányvonalát rövid vagy középtávú eszköznek kell tekinteni, amelynek kompatibilisnek kell lennie a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal. A jelenlegi helyzetben a GDP-re vonatkozó hiány- és adósságcélokat rugalmasan kell alkalmazni, figyelembe véve általánosságban az EU, konkrétan pedig a GMU, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum céljait és terveit, ahogyan az az EUMSZ 119. és 120. cikkében is szerepel.

3.4.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy maradjon hű ahhoz a szerepéhez, melyet az uniós szerződések őreként, különösen pedig az EUSZ-nek a jóllét, a kohézió és a társadalmi igazságosság előmozdítását célként meghatározó 3. cikke védelmében betölt, és elismeri, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírt konkrét számszerű határértékek és azok merev végrehajtása nem helyénvaló, és nem is szükséges a jelenlegi, stagnálás és történelmi mélyponton lévő kamatok jellemezte helyzetben. Ezt a következtetést többek között az OECD is osztja. A jóllét, a kohézió és a társadalmi igazságosság előmozdítása teljes mértékben összeegyeztethető a gazdaság és termelékenység növekedésével.

3.5.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtása során az aranyszabályt alkalmazzák, mely szerint a növekedési potenciál és a gazdasági versenyképesség javulásához hozzájáruló állami beruházásokat nem kell figyelembe venni a Stabilitási és Növekedési Paktum hiánycéljainak számításakor. Az EGSZB megerősíti az európai beruházási tervről szóló véleményében, az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) szóló véleményében, valamint az ESBA időtartamának meghosszabbításáról szóló véleményében (2) tett kijelentéseit: a növekedés ösztönzéséhez az állami beruházások növelésére van szükség rövid, illetve hosszú távon, ami pedig az államháztartási konszolidáció egyik szükséges feltétele.

3.6.

Az EGSZB figyelmeztet arra, hogy amennyiben – többek között az Európa jövőjéről szóló, küszöbön álló fehér könyvben – nem sikerül a gazdaságpolitikákat olyan irányba terelni, hogy támogassák az EU és a GMU általános célkitűzéseit, akkor aligha lehet gátat vetni az EU- és GMU-ellenes hangulat felerősödésének a lakosság körében. Ez a jelenlegi, többek között az EU szomszédságának geopolitikai fejleményei, a menekült- és migránshullámok, valamint az éghajlatváltozás jelentette kihívások tükrében különösen problematikus lehet. Kizárólag egy egységes és gazdaságilag erős, a közvélemény erős támogatásával rendelkező Európa lehet képes ezeket a kihívásokat lehetőségekké alakítani. Az uniós intézményeknek az európai projekt iránt elkötelezett civil társadalommal együttműködésben arra kellene törekedniük, hogy a megfelelő eszközökkel eljuttassák az összes európai polgárhoz mindazt a pozitív dolgot, amit az EU-nak a politika és a gazdaság terén meg kellene tennie értük.

3.7.

Az európai beruházási terv olyan eszköz kell, hogy legyen, amely képes elősegíteni a növekedés helyreállítását és az eltérések csökkentését. A finanszírozás szintje mostanáig arra volt elég, hogy fenntartsa az EBB hiteleinek korábbi szintjeit, előnyben részesítve a legkevesebb nehézséggel szembenéző országokba történő beruházásokat. Ezt sürgősen kezelni kell, gondoskodva a Stabilitási és Növekedési Paktum kellő rugalmasságáról a szükséges állami beruházások tekintetében, ezáltal lehetővé téve az energiarendszer átalakítására, az oktatásra és a készségekre, az infrastruktúrára és az ESBA által finanszírozott projektekre irányuló beruházások szintjének határozott növelését a teljes euróövezetben, ösztönözve eközben az innovatív magánszektorbeli projektekbe történő beruházást is.

3.8.

A lépcsőzetes adóztatással élő adópolitika a társadalmi igazságosság előmozdításának kulcsfontosságú eleme. Ezért rendkívül fontos egy olyan optimális és megfelelő adórendszer, amely a növekedés ösztönzését szolgálja. A legalacsonyabb jövedelmek adóterhének csökkentése hozzájárulhat a makrogazdasági stabilitáshoz, és jobban ösztönözheti a fizetett foglalkoztatást. Mindazonáltal bármilyen adócsökkentést alternatív adóforrásoknak kell kísérniük a költségvetési deficitek elkerülésének érdekében.

3.9.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság arra szólította fel a folyófizetésimérleg-hiánnyal és magas külső adósságállománnyal küzdő tagállamokat, hogy a termelékenységnövekedés fokozására összpontosítsanak. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a termelékenység javulása révén keletkező jövedelem és javak igazságos újraelosztása várhatóan növeli az egyenlőséget és kedvezően befolyásolja a belső és aggregált keresletet az euróövezetben. Ösztönözni kell a belső keresletet, amely nélkülözhetetlen feltétele a növekedés támogatásának és a válság leküzdésének.

3.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy a strukturális reformok során elsőbbségben kell részesíteni azokat a reformokat, amelyek amellett, hogy fokozzák a termelékenységnövekedést, megfelelő üzleti feltételek között megerősítik a munkahelyek biztonságát és a szociális védelmi rendszereket is. Alacsony bérekre és alkalmi foglalkoztatásra alapozva egyetlen euróövezeti ország sem lehet versenyképes a modern világban. Olyan reformokra kell hangsúlyt fektetni, amelyek a tárgyaláson alapuló rugalmasságot ötvözik a biztonsággal, így erősítve a készségeket és az innovációt, illetve ösztönzőket létrehozva ezek erősítésére. A munkaerőpiaci reformok várhatóan növelik a foglalkoztatás stabilitását, ami akár rövid távon is hozzájárul az euróövezeti gazdaság keresleti és kínálati oldalának javításához.

3.11.

Az EGSZB ismét hangsúlyozza (3), hogy az euróövezet jelenlegi rossz helyzetét a gyenge kereslet okozza, amely maga is a korábbi években, a háború utáni legnagyobb recesszió során folytatott költségvetési politikáknak és a folyó fizetési mérleg egyenlege aszimmetrikus (leginkább a munkaerőköltségen alapuló) korrekciójának, nem pedig a tagállamok elégtelen reform-erőfeszítéseinek az eredménye. Az EGSZB ismét kiemeli, hogy a gazdaságok kínálati oldalát célzó strukturális reformok nem hoznak komoly eredményeket a beruházások és a növekedés ösztönzése terén, amennyiben nem kíséri azokat expanzív költségvetési irányvonal az euróövezetben, amelyet egészen addig fenn kell tartani, amíg a fellendülés be nem indul.

3.12.

Az EGSZB sajnálja, hogy a válság alatt a tagállamokban elhanyagolták, sőt adott esetben teljességgel mellőzték a szociális és civil társadalmi párbeszédet, különösen azokban az országokban, ahol pénzügyi támogatást kellett nyújtani, és amelyekben jelentős társadalmi és munkaerőpiaci reformok mentek végbe. Ajánlani kellene, hogy a szociális jogok európai pillérét a szociális partnerek közötti egyensúlyban tükröző fő mutatók közül néhányat építsenek bele az európai szemeszter paradigmájába. Az EGSZB megjegyzi, hogy a szociális párbeszédre irányuló eljárások jelenleg az EU-ban és több uniós tagállamban nem garantáltak, meggátolva a szociális partnerek tényleges részvételét az európai szemeszter folyamatában.

3.13.

Emellett az EGSZB úgy véli, hogy javítani kellene az európai szemeszteren belül folytatott gazdaságpolitikai koordinációt, és meg kellene erősíteni az Európai Bizottság abban betöltött szerepét. Hogy hitelt adjanak a folyamatnak, a tagállamoknak eleget kell tenniük a tanácsi üléseken vállalt kötelezettségeiknek.

4.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak a bankunió kiteljesítésére irányuló kezdeményezéseit, nevezetesen egy közös európai betétbiztosítási rendszer és az Egységes Szanálási Alap közös védőhálójának létrehozása révén. Ezek a lépések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy enyhítsük a közjavak részét képező bankrendszer stabilitásának biztosítása kapcsán a nemzeti költségvetésekre nehezedő terheket. A szóban forgó intézkedések annál is fontosabbak, mivel a politikai unióvá alakulás folyamata egyelőre nem kerül fel a napirendre.

4.2.

Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy a bankok nem teljesítő hiteleinek kérdése kiemelkedő fontosságú a növekedés ismételt beindítását célzó politikák kiegészítéséhez. Haladéktalanul lépéseket kell tenni a probléma kezelése érdekében, figyelembe véve ugyanakkor a fogyasztóvédelmi megfontolásokat is.

4.3.

Az adócsalás és az adóelkerülés a költségvetési bevételek jelentős csökkenését eredményezi, ami rendkívül negatívan befolyásolja a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseinek teljesítését és az állami beruházások növelésére való képességet. Különösen az adóparadicsomok nélkülözhetetlenek a nagy léptékű adóelkerülési műveletekhez és az azokkal kapcsolatos bűncselekményekhez (pl. pénzmosás). Elsődleges feladatnak kell tekinteni az adóparadicsomok használatának meggátolását. Az EGSZB arra kéri az összes uniós és euróövezeti intézményt, hogy mielőbb fogadjanak el és hajtsanak végre olyan irányelveket, melyek ezt a célt szolgálják.

4.4.

A tagállamok közötti tisztességtelen adóverseny hátrányosan befolyásolja több tagállam adóbeszedési kapacitását, és ezáltal a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseinek teljesítésére irányuló képességüket. Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós hatóságoknak észszerű és kiegyensúlyozott lépéseket kell tenniük a tisztességtelen adóversenyt jelentő gyakorlatok megszüntetése érdekében, az OECD és az IMF ajánlásait követve.

4.5.

Bár az EGSZB elismeri az eurónak – a tartós jólét és az euróövezet stabilitása érdekében jelenleg és a közeljövőben is szükséges – további erősítésére és fejlesztésére irányuló rendkívüli erőfeszítéseket, úgy véli, hogy többek között az alábbi célokat is szem előtt kell tartani: