EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52015XG0527(01)

A Tanács következtetései a horizontális szakpolitikai együttműködésnek a fiatalokat érintő társadalmi-gazdasági kihívások hatékony kezelése érdekében történő bővítéséről

OJ C 172, 27.5.2015, p. 3–7 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

27.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 172/3


A Tanács következtetései a horizontális szakpolitikai együttműködésnek a fiatalokat érintő társadalmi-gazdasági kihívások hatékony kezelése érdekében történő bővítéséről

(2015/C 172/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE A KÉRDÉS EZEN KÖVETKEZTETÉSEK MELLÉKLETÉBEN VÁZOLT POLITIKAI HÁTTERÉRE ÉS KÜLÖNÖSEN AZ ALÁBBIAKRA:

1.

A fiatalok foglalkoztatásának növelésére, a korai iskolaelhagyás visszaszorítására és a felsőoktatásban való részvétel növelésére vonatkozóan az Európa 2020 stratégiában meghatározott átfogó célok és a tagállamok által elérendő konkrét célok különösen relevánsak az ifjúság, illetve a fiatalok társadalmi-gazdasági helyzete szempontjából.

2.

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított kerete (2010–2018) (1) hangsúlyozza, hogy olyan horizontális megközelítést lehetővé tévő kezdeményezésekre van szükség, amely kellően figyelembe veszi az ifjúságot érintő kérdéseket a fiatalok életére jelentős mértékben kiható más szakpolitikai területeken érvényesítendő politikák, illetve intézkedések kialakítása, végrehajtása és értékelése során.

3.

A 2014–2015-ös időszakra szóló jelenlegi uniós ifjúsági munkatervben (2) meghatározott egyik fő prioritás a horizontális együttműködés bővítése az uniós stratégiák keretében.

4.

A Tanács az ifjúságpolitikában rejlő potenciálnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok elérése érdekében történő maximalizálásáról szóló következtetéseiben (3) kiemelte, hogy az ágazatközi és intézményközi koordináció központi jelentőségű a hatékony ifjúságpolitika végrehajtása és az Európa 2020 stratégia fiatalokra vonatkozó céljainak elérése szempontjából.

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

5.

Hatékony horizontális szakpolitikai intézkedéseket igényelnek azok a tartós társadalmi-gazdasági kihívások, melyekkel a fiatalok jelenleg az Európai Unióban szembesülnek, ideértve a magas ifjúsági munkanélküliségi rátákat (4) és azok társadalmi következményeit is.

ÚGY ÍTÉLI MEG, HOGY:

6.

Az erős és kézzelfogható, jól meghatározott és koordinált ifjúságpolitikában nagy lehetőség rejlik a horizontális szakpolitikai együttműködés többletértékkel való kiegészítésére. Ez pedig pozitív eredményeket nyújthat az ezen együttműködés szinergiáinak előnyeit élvező fiatalok számára.

7.

Az ifjúsági szektor oly módon képes kezelni a kérdéseket, ahogy más ágazatok nem. Tényeket és tudást nyújthat számos ifjúságpolitikai kérdéssel kapcsolatban, nagyobb számú fiatalt képes megszólítani – ideértve a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat is –, és rugalmas, ifjúságbarát, stigmáktól mentes, holisztikus és innovatív megközelítést képes alkalmazni a fiatalok igényeinek kielégítésére.

RÁMUTAT ARRA, HOGY:

8.

Azzal együtt, hogy rendszerszintű megközelítéseket kell kidolgozni a horizontális együttműködés minden szinten való bővítésére, igen fontos előtérbe helyezni azon konkrét és sürgős társadalmi-gazdasági kihívások kezelését, melyekkel a fiatalok jelenleg szembesülnek.

9.

Az ifjúságpolitika horizontális megközelítése nemcsak azért fontos, hogy hatékonyabb megoldásokat kínáljunk a társadalmi-gazdasági kihívások kezelésére, hanem olyan szakpolitikai válaszlépések biztosítása érdekében is, melyek az összes fiatal igényeinek kielégítését célozzák.

10.

Ahhoz, hogy maximalizáljuk az ifjúsági szektor által a többi ágazattal együttműködésben betöltött szerepet, e szektor értékét és az általa adott hozzájárulást széles körben ismertté kell tenni és el kell ismerni.

A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK KELLŐ TISZTELETBEN TARTÁSA MELLETT MEGHATÁROZZA AZ ALÁBBI PRIORITÁSOKAT A HORIZONTÁLIS IFJÚSÁGPOLITIKÁNAK A FIATALOKAT ÉRINTŐ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK KEZELÉSE ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ BŐVÍTÉSE CÉLJÁBÓL:

I.

A horizontális ifjúságpolitikára irányuló szisztemikus megközelítés kidolgozása, megvalósítása és értékelése

A TAGÁLLAMOK FELKÉRÉST KAPNAK, HOGY

11.

Az intézményközi együttműködést – beleértve a hatékony kommunikációt és információmegosztást is – erősítsék meg nemzeti, regionális és helyi szinten annak biztosítása érdekében, hogy az ifjúságpolitikai kérdéseket maradéktalanul figyelembe vegyék olyan más, így az oktatás és képzés, a foglalkoztatás, az egészségügy és jólét, szociálpolitika, várostervezés, sport és kultúra területére vonatkozó, szakpolitikák kidolgozásakor, végrehajtásakor és értékelésekor, melyek hatással vannak a fiatalok társadalmi-gazdasági helyzetére.

12.

Vonjanak be minden releváns szektort a horizontális és vertikális irányítási struktúrákba az ifjúságpolitika helyi, regionális és nemzeti szintű alakítása során.

13.

Mérlegeljék átfogó ifjúsági stratégiák megvalósítását olyan releváns szakpolitikai intézkedések összekapcsolásával, melyek választ adnak a fiatalokat érintő kérdésekre, valamint adott esetben bevonják a folyamatba a fiatalokat és az ifjúsági szervezeteket.

14.

Használják a már meglévő mechanizmusokat vagy mérlegeljék megfelelő új mechanizmusok létrehozását a fiatalok helyzetének nyomon követésére, valamint törekedjenek tényeken és tudáson alapuló szakpolitikákra, melyek az adatokat és a kutatási eredményeket integrálják a különböző területek szakpolitikáinak alakításába, többek között konkrét szakpolitikai intézkedések tervezése során.

A BIZOTTSÁG FELKÉRÉST KAP, HOGY

15.

Rendszeresen tájékoztassa a Tanácsot és annak előkészítő szerveit azon uniós szintű kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumokról és kezdeményezésekről, melyek a fiatalok társadalmi-gazdasági helyzetére hatással vannak.

16.

Vizsgálja meg, miként lehet hatékonyan alkalmazni a Bizottság új koordinált klaszterpolitikai megközelítését az ifjúságpolitikai kihívások kezelése és a konkrét horizontális intézkedések kidolgozása során.

17.

Az uniós ifjúsági jelentésen vagy más releváns eszközökön keresztül értékelje, hogy az ifjúságpolitikai kérdéseket hogyan veszik figyelembe olyan más szakpolitikákban, melyek jelentős hatással vannak a fiatalok életére.

18.

Más releváns szakpolitikai szektorokkal együttműködésben kutatási projektek tervezésével nyújtson további hozzájárulást a tényeken alapuló szakpolitika-alakításhoz.

A TAGÁLLAMOK ÉS A BIZOTTSÁG FELKÉRÉST KAPNAK, HOGY

19.

A jövő uniós szintű ifjúságpolitikájának – és adott esetben a jövőbeli uniós ifjúsági munkatervnek – egyik végrehajtási elveként a horizontális megközelítést irányozzák elő, és fogalmazzanak meg konkrét horizontális intézkedéseket a 2018 utáni ifjúságpolitikai együttműködési keretben.

20.

Erősítsék meg a horizontális együttműködést az Erasmus+ programban rejlő – többek között a szakpolitikai reform támogatásának szentelt – lehetőségek teljes kiaknázása révén.

21.

Többek között az uniós ifjúsági munkaterv által létrehozott szakértői csoportok keretében gyűjtsenek adatokat arra vonatkozóan, hogy a horizontális szakpolitikai együttműködés – az intenzívebb együttműködés szinergikus hatásai következtében – miként járhat pozitív eredményekkel, és azok hatása hogyan terjedhet át a társadalom egyéb területeire.

22.

Az uniós ifjúsági jelentés kidolgozása során ösztönözzék a más szakpolitikai szektorokkal való együttműködést, és a jelentés eredményét az Európa 2020 stratégia monitoringja során is vegyék figyelembe.

II.

Alkalmazzanak személyre szabott horizontális megközelítéseket azon projektekkel, kezdeményezésekkel és programokkal kapcsolatban, melyek a fiatalokat érintő társadalmi-gazdasági kihívások kezelését célozzák

A TAGÁLLAMOK FELKÉRÉST KAPNAK, HOGY

23.

Erősítsék meg a horizontális partnerséget az ifjúsági garancia megvalósítása, illetve más intézkedések kapcsán, továbbá osszák meg egymással a bevált eljárásokat, különösen a fiatalok megszólítására vonatkozóan.

24.

Törekedjenek a jelenleg az ifjúsági garanciára irányuló kezdeményezések keretében finanszírozott, illetve az ifjúsági szektort érintő tevékenységek hosszú távú alakításának és végrehajtásának megfelelő támogatására.

25.

Erősítsék meg a célzott együttműködést a formális oktatási intézmények és a nem formális tanulási szolgáltatást nyújtók között a korai iskolaelhagyás jelenségének kezelése és a holisztikus kompetenciák fejlesztésének előmozdítása céljából, ideértve rugalmas és ifjúságbarát megközelítések alkalmazását is.

26.

Mozdítsák elő az együttműködést az ifjúsági munkával foglalkozó szolgálatok és a szociális szolgálatok között, hogy közösen keressenek megoldást a fiatalok társadalmi befogadásának problémájára, valamint biztosítsák szükség esetén a korai beavatkozást.

27.

A fiatalok kompetenciáinak fejlesztését célzó kezdeményezések tervezésekor és megvalósításakor vonják be a munka világát is.

28.

A helyi hatóságokkal, ifjúságsegítőkkel és a fiatalokkal foglalkozó más szakemberekkel együttműködve szükség esetén erősítsék meg a fiatalokra irányuló összes szolgáltatást.

A BIZOTTSÁG FELKÉRÉST KAP, HOGY

29.

Uniós szinten segítse elő az ifjúsági garanciák megvalósításában részt vevő ifjúságpolitikai döntéshozók és nem kormányzati szervezetek körében a hálózatépítést és a bevált eljárások cseréjét.

30.

Uniós szinten erősítse meg a belső koordinációt a releváns bizottsági szolgálatok között az ifjúságra vonatkozó kezdeményezések kialakításával és az ifjúságpolitikai kérdések megvitatásával kapcsolatban.

A TAGÁLLAMOK ÉS A BIZOTTSÁG FELKÉRÉST KAPNAK, HOGY

31.

Annak érdekében, hogy konkrét horizontális projektek révén hatékonyan lehessen kezelni az ifjúságot érintő társadalmi-gazdasági kihívásokat, vizsgálják meg az Európai Strukturális Alapok és az Erasmus+ program finanszírozási lehetőségeit.

32.

A horizontális ifjúságpolitika nemzeti szintű megerősítéséről szóló, a társaktól való tanulás során – amelyre az uniós ifjúsági munkaterv keretében a tagállamok között rövidesen sor kerül – foglalkozzanak a fenti kérdésekkel.

33.

Hívják meg adott esetben a más szektorokat képviselő érdekelteket az olyan rendezvényekre, mint például az európai ifjúsági hét és az európai ifjúsági konferenciák, és segítsék elő a visszajelzést és a szektorok közötti kommunikációt.

III.

Fokozzák az ifjúsági munka és az egyéb ifjúságpolitikai eszközök értékének és a fiatalok előtt álló kihívások hatékony kezelésében betöltött kiegészítő szerepének láthatóságát

A TAGÁLLAMOK ÉS A BIZOTTSÁG FELKÉRÉST KAPNAK, HOGY

34.

Vonják be a fiatalokat az őket érintő kulcsfontosságú szakpolitikai döntésekbe azáltal, hogy használják az ifjúsági részvétel meglévő csatornáit, ideértve a strukturált párbeszédet is.

35.

Mozdítsák elő az ifjúsági munka és a nem formális tanulás, illetve olyan konkrét eszközök, mint a Youthpass elismerését más szektorok (pl. a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés és a kultúra) és más releváns érdekeltek körében.

36.

Mozdítsák elő az ifjúsági munka elismerését és a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítését azzal, hogy megvizsgálják, milyen lehetőségek vannak a Youthpass oklevélnek az Erasmus+ programon kívül való elterjesztésére, és ezt az oklevelet adott esetben nemzeti szintű elismerési eszközként alkalmazzák.

37.

A többi szektor körében rendszeresen mozdítsák elő a tájékoztatást a szakmai és önkéntes ifjúsági munka révén elért eredményekről.

38.

Dolgozzanak ki kezdeményezéseket azzal a céllal, hogy az önkéntes munkát mutassák be, ismertessék meg, alkalmazzák és ismerjék el mint nem formális tanulási folyamatot.

39.

Támogassák és mozdítsák elő a tanulási eredmények maximalizálásának lehetőségét magukban rejtő kollaboratív kezdeményezések megvalósítását a formális és a nem formális tanulás keretei között.

A BIZOTTSÁG FELKÉRÉST KAP, HOGY

40.

Teremtsen lehetőségeket és támogassa a tagállamokat abban, hogy a Youthpass oklevelet az Erasmus+ programon kívül adott esetben nemzeti szintű elismerési eszközként alkalmazzák.


(1)  HL C 311., 2009.12.19., 1. o.

(2)  HL C 183., 2014.6.14., 5. o.

(3)  HL C 224., 2013.8.3., 2. o.

(4)  2014 második negyedévében az EU-28 területén több mint 5 millió fiatal (25 év alatti) volt munkanélküli. Ez 21,7 %-os munkanélküliségi rátának felel meg, míg a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) aránya 13 % volt. Forrás: Eurostat


MELLÉKLET

A KÉRDÉS POLITIKAI HÁTTERE

Politikai háttér

1.

A Tanács következtetései a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok társadalmi befogadásának előmozdításáról, melyekben a Tanács megállapítja, hogy biztosítani kell a holisztikus megközelítést és az ágazatok közötti együttműködést. Valamennyi szakpolitikai eszközt, intézkedést és fellépést össze kell hangolni helyi, regionális, nemzeti és európai szinten, és a fiatalok társadalmi befogadását célzó intézkedések kidolgozásába és megvalósításába az érdekeltek széles körét be kell vonni (1).

2.

A Tanács ajánlása az ifjúsági garanciának az ifjúsági foglalkoztatási csomag keretében történő létrehozásáról (2).

3.

A Tanács következtetései az oktatásba és a képzésbe irányuló beruházásról – A „Gondoljuk újra az oktatást: Beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében” című bizottsági közleményre és a 2013. évi éves növekedési jelentésre (3) adott válasz.

4.

A Tanács ajánlása a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról, melyben a Tanács hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési rendszerek, valamint a foglalkoztatás közötti kapcsolat megerősítéséhez átfogó ágazatközi szakpolitikákra van szükség (4).

5.

A Tanács ajánlása a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (5).

6.

Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról (6).


(1)  HL C 30., 2014.2.1., 5. o.

(2)  HL C 120., 2013.4.26., 1. o.

(3)  HL C 64., 2013.3.5., 5. o.

(4)  HL C 191., 2011.7.1., 1. o.

(5)  HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(6)  HL L 347., 2013.12.20., 50. o.


Top