Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52015PC0615

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről

COM/2015/0615 final - 2015/0278 (COD)

Brüsszel, 2015.12.2.

COM(2015) 615 final

2015/0278(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2015) 264 final}
{SWD(2015) 265 final}
{SWD(2015) 266 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

Ez az indokolás további részletekkel szolgál az új irányelvre irányuló javaslattal kapcsolatban, amely célja a tagállamok termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos hozzáférhetőségi követelményekre vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítése.

A gazdasági szereplők jelenleg szerteágazó és gyakran egymásnak ellentmondó nemzeti hozzáférhetőségi követelményekkel szembesülnek, ami nem teszi lehetővé, hogy a belső piac lehetőségeit kiaknázzák.

A javasolt irányelv támogatja a tagállamokat a hozzáférhetőségre vonatkozó nemzeti, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye (UNCRPD) 1 szerinti kötelezettségeik teljesítésében.

A hozzáférhetőség a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény központi eleme, az Európai Unió 25 tagállammal pedig az egyezmény részes fele 2 . Az egyezmény uniós szintű végrehajtását szolgáló fellépéseket meghatározó, a 2010–2020 közötti időszakra szóló európai fogyatékosságügyi stratégia 3 egyik prioritása is. A hozzáférhetőség révén megelőzhetők vagy felszámolhatók a termékek és szolgáltatások mindennapos használatának akadályai. Lehetővé teszi a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek 4 számára a termékek és szolgáltatások észlelését, működtetését és megértését.

1.1.A javaslat célkitűzései és háttere

A javaslat célja, hogy hozzájáruljon a belső piac működésének javításához és megszüntesse vagy megelőzze a piacon hozzáférhető termékek szolgáltatások szabad mozgásának akadályait.

A hozzáférhető termékek és szolgáltatások iránti kereslet magas és az Európai Unió népességének elöregedésével a fogyatékossággal élő és/vagy funkcióképességükben korlátozott személyek számának jelentős növekedésére számíthatunk. A népesség elöregedése következtében az Európai Unióban 2020-ra várhatóan 120 millió személy él majd halmozott és/vagy kisebb fogyatékossággal. A belső piac működésének javítása bizonyos, akadálymenetesen hozzáférhető termékek és szolgáltatások tekintetében egyaránt szolgálja mind e fogyasztók, mind a gazdaság érdekeit. Az olyan környezet, ahol a termékek és szolgáltatások akadálymentesen hozzáférhetőek, a társadalmat befogadóbbá teszi és növeli a polgárok részvételét. Elősegíti a független életvitelt és az önálló döntéseket. Hozzájárul az egyenlő bánásmód elvének érvényesüléséhez a fogyatékossággal élő személyek termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférése tekintetében 5 .

A hozzáférhetőségre vonatkozó jogszabályok, szabványok és iránymutatások különbségei nagy valószínűséggel növekedni fognak, amint a tagállamok új hozzáférhetőségi szabályokat dolgoznak ki. Ez a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény hatálybalépésnek, valamint az egyezmény – nemzeti szintű végrehajtásakor különböző értelmezéséket és gyakorlatokat lehetővé tevő – rendelkezései általános jellegének következménye az Unió és a tagállamok többsége számára. Az eltérő szabályozásra jó példa a web-hozzáférhetőség területe, ahol a tagállamok a W3C/WCAG útmutatók különböző verzióit követik, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatások, ahol a feliratozás és a hangzó leírások különböző szabványait alkalmazzák. Ugyanebbe az irányba hat továbbá, ha az uniós szabályozás változásai a hozzáférhetőséget a fogalom maghatározása nélkül teszik általánosságban kötelezővé, mint a közbeszerzési irányelvek esetében.

A hozzáférhetőség nem harmonizált nemzeti megközelítései a belső piacon akadályokat teremtenek. A határon átnyúló tevékenységet folytató szállítókra az eltérő hozzáférhetőségi szabályok további termelési költségeket rónak. Mindez visszaveti a versenyt, a versenyképességet és a gazdasági növekedést, mivel előfordulhat, hogy a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások nem rendelkeznek a különböző nemzeti követelmények és eljárások megismeréséhez és alkalmazásához szükséges know-how-val és kapacitással. Fontos tehát, hogy e javaslat hatálya kiterjedjen a kis- és középvállalkozásokra is, különben termékeiket vagy szolgáltatásaikat másodosztályúnak vagy gyengébb minőségűnek ítélhetik meg.

A nemzeti hatóságok, a gyártók és a szolgáltatók a határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó hozzáférhetőségi követelmények és az alkalmazandó szakpolitikai keretelvek terén bizonytalansággal szembesülnek.

Az ismertetett helyzetben cselekvésre és a termékek és szolgáltatások szabad mozgásának biztosítására van szükség a kiválasztott termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó közös hozzáférhetőségi követelmények meghatározása és alkalmazása, valamint ugyanezen követelményeknek az általános hozzáférhetőségi kötelezettségeket meghatározó uniós jogi szabályozásban történő alkalmazása révén. Ez hozzájárul a gazdasági verseny növekedéséhez. A javaslat a határokon átívelő kereskedelem akadályainak csökkentésére és megelőzésére irányul.

A hozzáférhetőségre vonatkozó nemzeti intézkedések harmonizálása a jogalkotási eltérések megszüntetésének szükséges feltétele.

1.2.Technikai háttér

Jelenleg a gyártók és szolgáltatók, amikor akadálymentesítő elemeket tartalmazó termékeket gyártanak vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtanak, világszerte különböző eltérő megközelítéseket alkalmaznak a hozzáférhetőségi követelmények teljesítésére. Ezek a megközelítések esetenként nemzeti vagy nemzetközi szabványokon alapulnak, többnyire a szabványok régiók és országok közötti harmonizációja nélkül.

Az Európai Bizottság európai szabványügyi szervekhez intézett kérelmei folytán jelenleg több hozzáférhetőségi szabvány kidolgozása európai szinten folyamatban van. A szabványosítási kérelmekben (amelyek nem jogalkotási aktusok) a Bizottság arra hívta fel az európai szabványügyi szerveket, hogy az önkéntes európai szabványok fejlesztését igazítsák a globális változásokhoz. A hozzáférhetőséggel kapcsolatos szabványosítási megbízások a következők voltak: az információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó M/376. 6 (2005) megbízás, amely eredményeképpen létrejött a 2014. februárban elfogadott EN 301 549 7 szabvány; az épített környezettel kapcsolatos M/420. 8 (2007) és az akadálymentesség általános érvényesítésével kapcsolatos M/473 9 megbízás az európai szabványosításban a „mindenki számára történő tervezés” koncepciója alapján. Ezeket a szabványosítási megbízásokat a 98/34/EK irányelv 5. cikke által létrehozott bizottságban részt vevő tagállamok kedvező véleménye alapján adták ki, és felkérték az európai szabványügyi szerveket, hogy dolgozzanak ki bizonyos önkéntes európai hozzáférhetőségi szabványokat, valamint amennyiben lehetséges, vizsgálják felül a létező szabványokat a „mindenki számára történő tervezés” elveire vonatkozó jobb iránymutatás érdekében.

A megbízások tárgyát képező önkéntes európai szabványosítási munka előrehaladása lassú, és az európai szabványok hiányában pedig nemzeti szabványosítási tevékenységek folytatódhatnak. Ezért az önkéntes európai szabványosítást az európai szintű harmonizáció elérése érdekében szabályozói beavatkozással szükséges támogatni. Az irányelvben szereplő funkcionális hozzáférhetőségi követelmények általános célkitűzésekként vannak megfogalmazva. Az említett követelményeknek való megfelelés értékelésének egyik módja az európai szabványosításról szóló 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 szerint elfogadott önkéntes harmonizált szabványok alkalmazása.

E kezdeményezésben a hozzáférhetőségi követelmények való megfelelés vélelmezéséhez a fent említett megbízások szerint létrejött európai szabványokat, illetve bármely más létező releváns európai szabványt alapul lehet venni.

1.3.Szakpolitikai háttér

Ezen irányelv fő célja a belső piac működésének javítása a hozzáférhető termékek és szolgáltatások tekintetében. Ez Jean-Claude Juncker elnök politikai iránymutatásaival is összhangban van, amely szerint „szükséges, hogy a következő Bizottság az egységes piac erejére építsen, és teljes körűen, minden szempontból kihasználja annak potenciálját”. Az irányelv hozzájárul a Bizottság 2015. évi munkaprogramjának 11 végrehajtásához, amely újólag megerősíti a Bizottság hozzáférhetőség melletti elkötelezettségét, amely fontos szerepet tölt be a társadalmi befogadás terén. „Az Európai Bizottság elkötelezett a fogyatékos személyek esélyegyenlősége iránt, maradéktalanul tiszteletben tartva a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Ez magában foglalja a fizikai környezet, a közlekedés, az információs és kommunikációs technológiák és rendszerek (IKT) és más létesítmények/szolgáltatások akadálymentesítését.”

Az Egyesült Nemzetek Szervezete fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének 9. cikke kötelezi az Uniót és a tagállamokat, hogy az egyezmény részes feleiként hatásköreiken belül megfelelő intézkedéseket hozzanak a hozzáférhetőség biztosítása érdekében. A 3. cikk a hozzáférhetőségre, mint az egyezmény általános alapelvére hivatkozik, amelyet a jogok és alapvető szabadságok érvényesülésének viszonylatában kell vizsgálni.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 9. cikkéhez tartozó, a bizottság által 2014 áprilisában kiadott átfogó kommentár 12 megerősítette az egyezményben előírt hozzáférhetőségi kötelezettségek jogi jellegét. A kommentár kimondja, hogy „A részes államok kötelesek nemzeti hozzáférési előírásokat elfogadni, azokat kihirdetni és figyelemmel kísérni […]. A részes államoknak teljes körűen felül kell vizsgálniuk a hozzáférésre vonatkozó jogszabályokat annak érdekében, hogy feltárják, figyelemmel kísérjék és orvosolják a jogszabályok és a végrehajtás közötti eltéréseket.” Kimondja továbbá, hogy „A részes államoknak olyan konkrét, megvalósítható és időhöz kötött mutatókon alapuló jogszabályi kereteket kell alkotniuk, amely a magánszervezetek számára lehetővé teszi a korábban nem hozzáférhető szolgáltatásaik hozzáférhetővé tétele érdekében végrehajtott fokozatos változtatások és módosítások nyomon követését és értékelését. A részes államoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy minden újonnan előállított termék és egyéb szolgáltatás a fogyatékossággal élő személyek számára teljes mértékben akadálymentesen hozzáférhető legyen.”

Az akadálymentes Európa iránti elkötelezettséget 2010-ben a 2010–2020 közötti időszakra szóló Európai fogyatékosságügyi stratégiában újították meg. E stratégia kidolgozására a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény figyelembevételével került sor. Az uniós fellépések támogatják és kiegészítik a nemzeti intézkedéseket a hozzáférhetőség végrehajtásában és a meglévő akadályok felszámolásában.

A hozzáférhetőség számos uniós szintű kezdeményezés része. Egyes uniós jogszabályok meghatározott termékekre vagy szolgáltatásokra, illetve ágazatokra vonatkozó részletes hozzáférhetőségi követelményeket irányoznak elő. Mások, például a közbeszerzési irányelvek és az európai strukturális és beruházási alapok általános hozzáférhetőségi követelményt határoznak meg (először a 2007–2013-as időszakra, majd a 2014–2020-as időszakra még szigorúbb, megerősített rendelkezéseket tartalmaznak). Hiányzik azonban a hozzáférhetőség fogalmának európai szintű meghatározása.

Az európai fogyatékosságügyi stratégiát kísérő, a 2010–2015 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervben 13 a Bizottság a hozzáférési akadályok és korlátok kialakulásának megelőzésére, illetve azok beazonosítására és felszámolására irányuló konkrét célkitűzés keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy kidolgozza a termékek és szolgáltatások általános hozzáférhetőségi kereteit meghatározó európai akadálymentesítési intézkedéscsomagot.

1.4.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Az uniós jogszabályok sok esetben a fogyatékossággal élő személyek helyzetével egy-egy meghatározott területen foglalkoznak. Ilyenek például az utasjogokról szóló rendeletek, amelyek valamennyi közlekedési mód (repülés, vasút, hajózás, helyi és távolsági buszközlekedés) esetében a megkülönböztetésmentességre és a csökkent mozgásképességű személyeknek történő segítségnyújtásra összpontosítanak 14 . Léteznek a személyszállítási járművek, például az alacsony padlójú autóbuszok 15 , a vasúti járműállomány 16 és a vízi járművek 17 akadálymentességével kapcsolatos uniós jogszabályok, és ezek műszaki előírásokat határoznak meg a különböző közlekedési módokra vonatkozóan. E javaslat nem érinti ezek alkalmazási körét. A közlekedéshez a javaslat eredményeképpen megvalósuló jobb hozzáférés ugyanakkor megkönnyíti a segítségnyújtást és/vagy csökkenti a segítségnyújtás iránti igényt és az azzal kapcsolatos költségeket.

E javaslat összhangban van a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslattal 18 , amely a közszektorbeli szervezetek meghatározott szolgáltatások körét nyújtó webhelyeivel foglalkozik. E kezdeményezés egyes magánszektorbeli webhelyekre vonatkozó rendelkezésekkel egészíti ki az említett javaslatot. Együttesen hozzájárulnak az inkluzív e-társadalom európai digitális menetrendben javasolt kiépítéséhez és a polgárok számára alapszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók webhelyeinek hozzáférhetőségéhez. Annak biztosítása érdekében, hogy a felelős hatóságoknak a webhelyek típusától függetlenül ugyanazon hozzáférhetőségi követelményeket kelljen végrehajtaniuk, az ebben az irányelvjavaslatban szereplő web-akadálymentességi követelmények azonosak a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslatban szereplőkkel.

A hozzáférhetőségi kötelezettségek meghatározásával a javaslat tisztázná a hozzáférhetőségi kötelezettségeket leírások vagy követelmények megadása nélkül előíró uniós jogszabályok akadálymentességi kötelezettségeit, például a közbeszerzés vagy az európai strukturális és beruházási alapok esetében.

Ezért ezekre a kezdeményezésekre azok módosítása nélkül lesz alkalmazandó, a különböző célkitűzéseik és jogalapjuk ellenére, ami az akadálymentesség jelentése pontosabb meghatározásának előnyével jár, hozzájárulva a nagyobb jogbiztonsághoz.

A hozzáférhetőségi kötelezettségeket előíró jövőbeli jogszabályok átvehetik ezeket a közös hozzáférhetőségi követelményeket, növelve ezáltal a belső piac egységességét.

Az Európai Bizottság által 2012-ben, a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évében hirdetett „tevékeny időskor” koncepciója továbbá ráirányította a figyelmet az akadálymentes vagy az „életkor igényeihez igazított” környezetek kialakításának fontosságára, hogy az idősek a lehető legtovább független életvitelt folytathassanak helyi közösségükben. A hozzáférhetőség e koncepció egyik központi eleme. Tekintve az idős kor és a fogyatékosság gyakori összefüggését 19 , a hozzáférhetőség elengedhetetlen ahhoz, hogy az idősek aktívak maradjanak, függetlenül éljenek és hozzájáruljanak az „ezüst gazdasághoz” 20 .

Nemzetközi szinten az Egyesült Államokban átfogó hozzáférhetőségi jogi keret van érvényben, részletes és kötelező szabványokkal és szabályokkal 21 . A javaslat szerint ezért – amint azt számos (különösen az ikt-ágazatbeli) érdekelt fél is kifejezésre juttatta – össze kell hangolni az Egyesült Államokban és az Unióban alkalmazandó szabályokat, tekintettel az egyes termékek és szolgáltatások globális jellegére. Ezt a célt szolgálja az M/376. szabványosítási megbízás 22 keretében végzett munka is. Ez az uniós kezdeményezés megteremtené a hozzáférhetőség kereteit, ahol a globális szempontok figyelembevételével kidolgozott hozzáférhetőségi szabványok elősegíthetnék egy transzatlanti piac létrehozását.

Ez a javaslat elősegítené a hozzáférhetőséggel kapcsolatos és a Bizottság M/376., M/420. és M/473. szabványosítási megbízására kidolgozott egyéb szabványok eredményes alkalmazását is.

2.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

2.1.Konzultáció az érdekeltekkel

A problémák és szükségletek azonosítása és a tagállamok, a gazdaság és a civil társadalom (fogyasztók, többek között a fogyatékkal élők) megszólítása érdekében számos nyilvános konzultációra került sor és tanulmány született:

nyilvános online konzultáció az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagról (2012) 23 ;

Eurobarometer-felmérés az akadálymentességről (2012) 24 ;

az Enterprise Europe Network kkv-munkacsoportjának találkozói (2012) 25 ;

a nagyobb civil társadalmi szervezetekkel, köztük a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel, a gazdasági képviselőkkel és az európai ágazati szövetségekkel folyatott közvetlen konzultációk és találkozók; ezek közt említendő a „Növekedés és akadálymentesség” témában rendezett magas szintű párbeszéd, amely házigazdája Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke volt (2013. december);

a fogyatékossággal foglalkozó magas szintű csoport (tagállami szakértői csoport) ötödik találkozójának jelentése a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZegyezmény végrehajtásáról 26 ;

A fogyatékossággal élő személyek termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférése javításának társadalmi-gazdasági hatásáról szóló tanulmány (2013) 27 ;

az európai fogyatékossági szakértők egyetemi hálózatának (ANED) 27 tagállamban készített tanulmányai a hozzáférhetőségi jogszabályokról és azok uniós érvényesítéséről (2012) 28 .

2.2.Hatásvizsgálat

A Jogérvényesülési Főigazgatóság által vezetett hatásvizsgálati irányítócsoport a Bizottság szolgálatainak és szervezeti egységeinek széles körű képviseletével jött létre.

Öt szakpolitikai lehetőséget a hatásvizsgálat korai szakaszában elvetettek, mivel megalapozatlanok, a célkitűzések teljesítése tekintetében megvalósíthatatlanok vagy aránytalanok voltak.

Az előzetes szűrés rámutatott, hogy ez az uniós kezdeményezés csak kiválasztott elsőbbségi területekre vonatkozhat, ahol az egységes piac működésének akadályai láthatóak és várhatóan növekedni fognak, vagy ahol az uniós szintű fellépés hozzáadott értéket képvisel. A következő négy szakpolitikai lehetőséget további hatásvizsgálatnak vetették alá.

1. lehetőség:     Nincs uniós szintű fellépés (alapforgatókönyv).

2. lehetőség: Közös hozzáférhetőségi követelmények meghatározása a kiválasztott termékekre és szolgáltatásokra, valamint közbeszerzésükre vonatkozó uniós ajánlás. Ez a lehetőség az alapforgatókönyv problémáját kezeli olyan hozzáférhetőségi követelmények bevezetésével, amelyeket kiválasztott termékek és szolgáltatások meghatározott listájára, valamint a közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.

3. lehetőség: A kiválasztott termékekre és szolgáltatásokra, valamint közbeszerzésükre vonatkozó közös hozzáférhetőségi követelményeket meghatározó uniós irányelv, amely a tagállamokban akkor alkalmazandó, amikor a hozzáférhetőséget szabályozzák. E szerint a lehetőség szerint a tagállamok a hozzáférhetőség területén nem kötelesek bizonyos határidőre jogszabályokat alkotni, azonban amennyiben jogszabályokat alkotnak, vagy azt már megették, uniós szabályokat kell követniük a következetesség érvényesítése érdekében az egységes piacon. Valamennyi tagállamnak biztosítania kell a hozzáférhető termékek és szolgáltatások szabad forgalmát, még abban az esetben is, ha a hozzáférhetőséget nem szabályozzák, és a közbeszerzési eljárásokban közös hozzáférhetőségi követelményeket kell alkalmazniuk.

4. lehetőség: A kiválasztott termékekre és szolgáltatásokra, valamint közbeszerzésükre vonatkozó közös hozzáférhetőségi követelményeket meghatározó uniós irányelv, amely valamennyi tagállamban azonnal alkalmazandó. Ez szerint a lehetőség szerint valamennyi tagállamnak – köztük azoknak is, amelyek a hozzáférhetőséget még nem szabályozzák – új hozzáférhetőségi jogszabályokat kell bevezetnie a javasolt uniós szabályok szerint. A lehetőség megvalósítja a hozzáférhetőségi szabályok teljes harmonizációját valamennyi tagállamban.

Az egységes piac jelenlegi és várható problémáinak kezelése tekintetében a szabályozási beavatkozás tűnt az uniós beavatkozás leghatékonyabb formájának. Úgy találták, hogy különösen egy irányelv lenne összhangban a Bizottság korábbi közleményeiben képviselt megközelítéssel és eszközökkel, és biztosítaná a hozzáférhető termékek és szolgáltatások szabad forgalmát anélkül, hogy túllépné a szükséges mértéket.

Az Európai Bizottság szolgálatai által készített hatásvizsgálati jelentésről a Hatásvizsgálati Testület alapos vizsgálatot követően kedvező véleményt nyilvánított. A hatásvizsgálat végleges változata figyelembe veszi a Hatásvizsgálati Testület véleményében megfogalmazott ajánlásokat.

3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkének (1) bekezdése.

3.2.A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elvét annyiban kell alkalmazni, amennyiben a javaslat nem tartozik az EU kizárólagos hatáskörébe. Az EUMSZ 4. cikke (2) bekezdésének a) és g) pontja értelmében a belső piac területe, illetve a közlekedés területe az Unió és a tagállamok közötti megosztott hatáskörbe tartozó területek.

Uniós szintű fellépésre van szükség, mivel a tagállami fellépések önmagukban nem képesek a probléma megoldására, amely transznacionális vonatkozásai miatt a tagállamok egyedi fellépéseivel nem kezelhető. A belső piac rendes működése útjában akadályok állnak, mind kereskedelmi akadályok, mind a belső piacban rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatásának akadályai értelmében. A tagállami megközelítések különbségei akadályt jelentenek a határokon átnyúló együttműködést kereső vállalatok számára.

A nemzeti hozzáférhetőségi jogszabályok különbségei által okozott problémákat – amelyek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény szerinti kötelezettségek tagállami végrehajtásával várhatóan növekedni fognak – eredményesen csak uniós szintű közös megközelítéssel lehet kezelni. Csak egy koherens jogi keret teszi lehetővé a hozzáférhető termékek és szolgáltatások szabad áramlását a belső piacon, amint azt az érdekelt felek konzultációi is megerősítették.

Az uniós szintű fellépés tiszteletben tartaná a szubszidiaritás elvét azáltal, hogy csak azokra a termékekre és szolgáltatásokra összpontosítana, amelyek esetében egyértelmű belső piaci probléma áll fenn az eltérő nemzeti követelmények által okozott kereskedelmi akadályok miatt; ezért azt uniós szinten kell megoldani. A tagállamok továbbra is teljes felelősséggel tartoznak az egyéb termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó hozzáférhetőségi követelmények szabályozása terén.

Az uniós szintű fellépés hozzáadott értéket jelent a nemzeti hozzáférhetőségi jogszabályokhoz azáltal, hogy a belső piacon hozzáférhető termékek és szolgáltatások szabad mozgását biztosító szabályokat hoz létre, és ösztönzi az erőforrások hatékonyabb felhasználását. A tagállamoknak a javasolt irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelés érdekében el kell fogadniuk a más tagállamokból exportált termékeket és szolgáltatásokat. A szabad mozgás biztosítása ezáltal kedvező gazdasági hatásokat vált ki. A javaslat a gazdasági szereplők számára az egyenlő versenyfeltételek megteremtésével és a belső piac széttagoltságának megelőzésével jogbiztonságot, a termékeik és szolgáltatásaik értékesítéshez pedig egy kibővített piacot teremt. További, többszörös előnye, hogy az elérhető termékek és szolgáltatások szélesebb választéka áll majd a funkcióképességükben korlátozott fogyasztók, ideértve a fogyatékossággal élő személyek és az idősek rendelkezésére, jobb minőségben és alacsonyabb árakon.

3.3.Az arányosság elve

Az arányosságot illetően a javasolt fellépés tartalma és formája nem lép túl azon, ami a belső piac megfelelő működése céljának eléréséhez szükséges.

A végrehajtáshoz biztosított időkeret figyelembe veszi a termék-életciklusokat. A szabályozandó termékek és szolgáltatások átgondoltan kerültek kiválasztásra. A hozzáférhetőségi kötelezettségek csak azokra az új termékekre és szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyeket az irányelv alkalmazásának időpontját követően hoznak forgalomba, illetve nyújtanak.

A javaslat közös célkitűzéseket és az általános szabályokat határoz meg, azonban e célkitűzések teljesítésének módja, a nemzeti körülményeket figyelembe véve a tagállamok mérlegelési jogkörében marad. A hozzáférhetőségi követelményeket tehát csak funkcionális szinten határozza meg.

A kötelezettségek arányosságát gondosan mérlegelték és az tükröződik például a könnyű (saját kiállítású) megfelelőségértékelésekben és a kiválasztott piacfelügyeleti eljárásokban. Ezek a belső piaci harmonizáció során általában alkalmazott eljárásokon alapulnak 29 . Sor került a gyártók, szolgáltatók és közigazgatások megfelelési költségeinek értékelésére. Az elemzés megállapítása szerint a harmonizáció előnyei nagyobbak, mint ezek a költségek.

Emellett a „gondolkozz először kicsiben” elvének megfelelően védzáradékok kerültek beillesztésre a gazdasági szereplők aránytalan terhekkel szembeni védelme, illetve a termékek és szolgáltatások alapvető megváltoztatása (és az ezzel járó költségek) elkerülése érdekében. E záradékok figyelembe veszik többek között az érintett gazdasági szereplő méretét, erőforrásait és jellegét. A Bizottság szakpolitikájával összhangban mérlegelték a mikrovállalkozások teljes mentességét, azonban elvetették a lehetőséget a fent említett záradékok javára, mivel ezekkel célzottabban kezelhetők azon gazdasági szereplők problémái, amelyek számára a terhek – egyedi és megfelelően indokolt esetben – valóban aránytalanok lehetnek az előnyökhöz képest. A szóban forgó záradékok lehetővé teszik az említett biztosítékok átfogó hatásának jobb ellenőrzését a jogszabály célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából.

3.4.Az alapvető jogokra gyakorolt hatás

A alábbiakban ismertetett javaslat az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert számos joggal kapcsolatban pozitív hatást gyakorolna. Egy ilyen uniós kezdeményezés közvetlenül vagy közvetetten elősegítené az alábbi jogok gyakorlását: az emberi méltósághoz való jog (1. cikk), a személyi sérthetetlenséghez való jog (3 cikk), az oktatáshoz való jog (14. cikk), a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog (15. cikk), az idősek jogai (25. cikk) a fogyatékkal élő személyek beilleszkedésének joga (26. cikk), valamint a mozgás és a tartózkodás szabadságához való jog (45. cikk).

A gazdasági szereplőkre a javaslat összetett hatást gyakorolna az olyan jogok tekintetében, mint a vállalkozás szabadsága (16. cikk) és a tulajdonhoz való jog (17. cikk). A kezdeményezés a kereskedelmi akadályok elhárítása révén a belső piaci potenciál növelésével mindenekelőtt e két említett jog gyakorlása szempontjából volna előnyös. A kezdeményezés egyes tagállamokban új szabályok elfogadásával az említett jogok gyakorlását bizonyos esetekben részben korlátozhatná is. Az új szabályok által jelentett korlátozások ugyanakkor indokoltak és arányosak lennének és az Unión belüli kereskedelem potenciális növekedését eredményeznék, amely a gazdasági szereplők javára válna. Az új szabályokat más, például a fent említett alapvető jogok előmozdítása is indokolná.

3.5.Javaslat

A javasolt irányelv bizonyos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó hozzáférhetőségi követelmények közös uniós meghatározásáról és végrehajtási kereteiről rendelkezik. A javasolt irányelv elemei a következőkben foglalhatók össze:

Hatály

A javasolt irányelv:

harmonizálja a felsorolt termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó követelményeket; valamint

ugyanazon hozzáférhetőségi követelményeket alkalmazza a hozzáférhetőség uniós jogban – például a közbeszerzési irányelvek és az európai strukturális és beruházási alapok területén – már létező, de meghatározatlan kötelezettségének meghatározására és tartalommal való megtöltésére. Ezek alkalmazási köre az egyik olyan jogi eszköz, amelyet e javasolt irányelv nem módosít.

Hozzáférhetőségi követelmények és szabad mozgás

A javasolt irányelv a belső piac működésének javítását célozza az eltérő nemzeti szabályozás által jelentett akadályok elhárítása és bizonyos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó kötelező harmonizált hozzáférhetőségi követelmények előírása révén. E termékek és szolgáltatások listáját számos külső nyilvános és belső konzultáció, a gazdasági igények, a fogyatékossággal élő személyek szükségletei, egy, a hozzáférhetőségi jogszabályokkal és a 27 tagállamban történő érvényesítésükkel kapcsolatos szakértői felmérés, valamint a nemzeti jogszabályi eltérések kilenc – az unió GDP-jének 80%-át és népességnek 77 %-át kitevő – tagállamra kiterjedő elemzése alapján történő szűrés eredményeként határozták meg.

A javaslat biztosítja, hogy a belső piacon valamennyi, a hozzáférhetőségi követelményeknek megfelelő termék és szolgáltatás szabadon forgalmazható legyen.

A hozzáférhető termékek és szolgáltatások megvásárlása/finanszírozása kötelezettségének életbe léptetéséhez az uniós jogban meghatározottakkal azonos funkcionális hozzáférhetőségi követelmények alkalmazásával támogatja a gazdaságot a hozzáférhetőség kérdésének kezelésében.

Védzáradékok is beillesztésre kerültek.

Végrehajtás a tagállamokban

A javasolt irányelv harmonizálja a bizonyos termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférésre vonatkozó követelményeket és felszámolja a szabad forgalmazásuk akadályait.

Nem határozza meg részletesen, hogy a termékeket vagy szolgáltatásokat a hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelés érdekében hogyan kell a gyakorlatban hozzáférhetővé tenni. Amennyiben ez a belső piacon további akadályokhoz vezet, a Bizottság a jövőben más lehetőségeket, például szabványosítást vagy végrehajtási intézkedéseket is mérlegelhet, hogy a tagállamoknak iránymutatással szolgáljon;

Az irányelv a hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelés vélelmezéséhez önkéntes harmonizált szabványok alkalmazását is lehetővé teszi;

A hozzáférhetőség megfelelő végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében az irányelv könnyű (saját kiállítású) megfelelőségértékelést és a meglévő piacfelügyeleti mechanizmusokat alkalmazza a termékek hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelésének értékelésére. A szolgáltatások megfelelésének ellenőrzésére szintén könnyített eljárásról rendelkezik.

Az irányelv meghatározza azt az időpontot, amikor hatályba kell léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az irányelvnek legkésőbb a hatálybalépésétől számított két éven belüli megfeleléshez szükségesek;

Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a hatálybalépésétől számított négy év elteltével valamennyi intézkedést, ideértve a termékek és szolgáltatások szabad forgalmazására vonatkozó és a 3. cikkben előírt intézkedéseket alkalmazzák;

A VI. fejezet szerinti intézkedések – a hozzáférhetőség meghatározása ezen irányelv követelményei szerint azokban az esetekben, amikor az uniós jogszabályok fogalommeghatározások vagy leírások megadása nélkül írnak elő hozzáférhetőségi kötelezettségeket – alkalmazási határideje az irányelv a hatálybalépésétől számított négy év.

Magyarázó dokumentumok

A Bizottság úgy véli, hogy ebben az esetben indokolt arra kérni a tagállamokat, hogy magyarázó dokumentumot bocsássanak a Bizottság rendelkezésére annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék az ezen irányelv és az irányelvet a nemzeti jogba átültető dokumentumok megfelelő részei közötti kapcsolatot.

A nemzeti jogi szabályozás és annak végrehajtása a hozzáférhetőség terültén a különböző tagállamok joghagyományainak nagy eltérései miatt jelent kihívást; például egyes tagállamok a hozzáférhetőséget a megkülönböztetést tiltó, mások a fogyatékossággal kapcsolatos jogterülethez sorolják, ismét mások ágazatspecifikus jogi eszközökkel szabályozzák. Ezen túlmenően az irányelv hatálya csak bizonyos kiválasztott termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférésre terjed ki. Ezért sokféle jogi kötelmet foglal magában.

Az irányelv végrehajtása a tagállamokban szükségessé fogja tenni a nemzeti jogrend különböző ágainak módosítását. A rendelkezéseit a nemzeti szabályok, törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések módosítása révén kell átültetni. Valószínű, hogy a végrehajtás nemcsak a jogi szabályozás központi/nemzeti szintjét érinti majd, hanem a regionális és helyi szabályozás különböző szintjeit is. A nemzeti jogba való átültetés ezért a nemzeti jogrendben várhatóan több területre is hatást gyakorol.

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a nemzeti jogba való átültetés folyamatának teljes megértéséhez elengedhetetlen lesz az átültető intézkedésekről szóló értesítéseket kísérő magyarázó dokumentumokat kérni. Mindezek alapján az arányosnak tekinthető a tagállamokat arra kérni, hogy vállalják a magyarázó dokumentumok benyújtásával kapcsolatos adminisztratív terheket annak érdekében, hogy a Bizottság számára lehetővé tegyék, hogy elvégezze ezen több területet érintő, az uniós hozzáférhetőségi szabályozás szempontjából központi jelentőségű irányelv nemzeti jogba való átültetésének felügyeletét.

Hogyan működik majd a rendszer?

A javasolt irányelv megelőzi és felszámolja a belső piacon az eltérő nemzeti szabályozás által jelentett akadályokat. Következésképpen iránymutatással szolgál majd a tagállamok számára a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménynek a hozzáférhetőség tekintetében való megfelelésről.

   A hatálybalépés időpontjában az Unióban a hozzáférhetőség harmonizációja a funkcionális hozzáférhetőségi követelmények szintjét éri el, azaz a „mindenki számára történő tervezés” koncepcióján alapuló általános elvek fognak érvényesülni, de a részletes technikai szabályozás harmonizációja még várat magára. Ez a szint elégséges lenne az irányelv által szabályozott termékek és szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosításához.

   Az irányelv azonban olyan helyzeteket is kezel, amelyekben bizonyos termékek és szolgáltatások további részletesebb harmonizációjára van szükség, vagy amelyekben a gazdaság bizonyos termékek és szolgáltatások megfelelésének elősegítése érdekében részletesebb iránymutatást igényel. Az irányelv az ilyen helyzetekre több lehetőséget is biztosít: önkéntes harmonizált szabványok alkalmazása, és a harmonizált szabványok hiányában az adott hozzáférhetőségi követelmények további meghatározása végrehajtási aktusok által. Ezeket a lehetőségeket jellemzően csak az irányelv alkalmazását követő ésszerű határidő leteltével lehetne megvalósítani a piac/fogyasztók harmonizáció iránti bizonyított szükségleteinek függvényében, és bizonyított piaci vagy szabályozási hiányosságok alapján.

   Az 1025/2012/EU rendelet szerinti megbízás európai szabványok kidolgozására a jogi követelmények részletesebb meghatározásának bevált módja az uniós belső piacra vonatkozó jogszabályok terén. Ezek a harmonizált szabványok tartalmazzák majd a termékek és szolgáltatások hozzáférhetővé tételének technikai részleteit. Az 1025/2012/EU rendelet szabályozza a megbízás tárgyát képező szabványhoz vezető szabványosítási folyamat átláthatóságát és inkluzív jellegét is.

   A harmonizált szabványok alkalmazása továbbra is önkéntes marad. A Hivatalos Lapban hivatkozott harmonizált szabványok alkalmazásakor azonban vélelmezni kell az irányelv azon hozzáférhetőségi követelményeinek való megfelelést, amelyekre kiterjednek a szóban forgó szabványok, illetve szabványrészek, és amelyek a termékek és szolgáltatások szabad forgalmazását lehetővé teszik az uniós piacon. Az 1025/2012/EU rendelet rendelkezik a harmonizált szabványokkal szembeni hivatalos kifogások eljárásairól is azokban az esetekben, amikor a szóban forgó szabványok nem felelnek meg teljesen az ezen irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek.

A javasolt irányelv az uniós jogban meghatározottakkal – például tagállamok számára a felülvizsgált közbeszerzési irányelvekben foglalt, a hozzáférhető termékek és szolgáltatások megvásárlására/finanszírozására vonatkozókkal – megegyező funkcionális hozzáférhetőségi követelmények alkalmazásával támogatja a gazdaságot a hozzáférhetőség kérdésének kezelésében.

Végrehajtási hatáskörök és záró rendelkezések

A végrehajtási hatáskörök alkalmazására kerül sor, amennyiben szükséges az irányelv által előírt kötelezettségek végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása.

A Bizottságot egy bizottság segíti a 182/2011/EU rendeletben leírtak szerint. Hivatkozni kell az irányelv cikkei értelmében megkülönböztető jelleggel alkalmazandó vizsgálóbizottsági eljárásra.

Az irányelv alkalmazását a hatálybalépését követően öt éven belül felül kell vizsgálni.

4.KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslatnak az uniós költségvetést érintő vonzatai rendkívül korlátozottak. Egyedül az ezen irányelv alkalmazásáról szóló jelentés elkészítésével kapcsolatosan jelentkeznek operatív költségek, amelyek 0,2 millió EUR jelenlegi költségvetési tételhez tartozó operatív előirányzatnak, valamint az irányelv elfogadását követően a bizottsági ülések megszervezésére fordítandó évi mintegy 0,182 millió EUR igazgatási kiadásnak felelnek meg. Ezt a kiadást belső átcsoportosítással fedezik, és nem jár a pénzeszközök növelésével.

2015/0278 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 30 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Ezen irányelv célja, hogy a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése révén és bizonyos hozzáférhető termékek szolgáltatások szabad mozgásának akadályait felszámolva hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, és ezáltal növelje a hozzáférhető termékek és szolgáltatások választékát a belső piacon.

(2)A hozzáférhető termékek és szolgáltatások iránti kereslet magas és az Európai Unió népességének elöregedésével a fogyatékossággal élő és/vagy funkcióképességükben korlátozott személyek számának jelentős növekedésére számíthatunk. Az olyan környezet, ahol a termékek és szolgáltatások akadálymentesen hozzáférhetőek, a társadalmat befogadóbbá teszi és elősegíti a független életvitelt.

(3)A tagállamokban a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatban elfogadott nemzeti jogszabályok és közigazgatási intézkedések közötti különbségek akadályozzák az ilyen termékek és szolgáltatások szabad mozgását és torzítják a tényleges versenyt a belső piacon. Az ilyen akadályok érzékenyen érintik a gazdasági szereplőket, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k).

(4)A nemzeti hozzáférhetőségi követelmények különbségei különösen az önfoglalkoztatókat, a kkv-ket és a mikrovállalkozásokat tarthatják vissza attól, hogy saját belföldi piacukon kívül üzleti vállalkozásba fogjanak. A tagállamok által életbe léptetett nemzeti, de akár a regionális vagy helyi hozzáférhetőségi követelmények különböznek mind hatályukat, mind részletességüket illetően. E különbségek a hozzáférhető termékek és szolgáltatások egyes nemzeti piacokra történő fejlesztésével és értékesítésével kapcsolatos többletköltségek miatt kedvezőtlen hatást gyakorolnak a versenyképességre és a növekedésre is.

(5)A hozzáférhető termékek fogyasztói és a hozzáférhető szolgáltatások igénybevevői az ellátási vállalkozások közötti verseny korlátozottsága miatt magas árakkal néznek szembe. Az egységes nemzeti szabályozás hiánya csökkenti a társadalmi és technológiai fejlődésre adott válaszokkal kapcsolatos, nemzeti és nemzetközi szakmai partnerek közötti tapasztalatcsere lehetséges előnyeit.

(6)A hozzáférhető termékek és szolgáltatások piaca széttagoltságának megszüntetéséhez, a méretgazdaságosság eléréséhez, a határokon átnyúló kereskedelem ösztönzéséhez, valamint ahhoz, hogy a gazdasági szereplők erőforrásaikat az innovációra összpontosíthassák a sokféle jogi követelménynek való megfelelés helyett az Unió egész területén, és a belső piac megfelelő működéséhez a nemzeti intézkedések uniós szintű közelítésére van szükség.

(7)A felvonókról szóló 2014/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 és a 661/2009/EU személyszállítási rendelet 32 alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok rámutattak a hozzáférhetőségi követelmények harmonizálásának előnyeire a belső piacon.

(8)A tagállamok képviselőinek konferenciája által elfogadott és Amszterdami Szerződéshez csatolt 22. nyilatkozat értelmében a Szerződés 114. cikke alapján meghozandó intézkedések kidolgozásakor az Unió intézményei figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit.

(9)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Az irányelv kiváltképpen a fogyatékossággal élő személyek önállósága, társadalmi és foglalkozási beilleszkedése, valamint a közösség életében való részvétele biztosítását célzó intézkedésekhez való jogosultságának maradéktalan tiszteletben tartását célozza és az Európai Unió Alapjogi Chartája 26. cikkének alkalmazását ösztönzi.

(10)A digitális egységes piaci stratégia célja, hogy az összekapcsolt digitális egységes piac létrehozásával fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket nyújtson. Az uniós fogyasztók még mindig nem élhetnek az egységes piac által kínált árak és választék előnyeivel, mivel a határon átnyúló tranzakciók továbbra is korlátozottak. A szétaprózódottság miatt a határokon átnyúló e-kereskedelem iránti igény is mérsékeltebb. Összehangolt cselekvésre lesz szükség továbbá annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élők hozzáférést nyerjenek valamennyi új elektronikus tartalomhoz. Ezért a digitális egységes piacon harmonizálni kell a hozzáférhetőségi követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy – képességeitől függetlenül – valamennyi uniós polgár élvezhesse annak előnyeit.

(11)A Szerződés 216. cikkének (2) bekezdése értelmében az Unió által megkötött megállapodások kötelezőek az Unió intézményeire és tagállamaira. Következésképpen az Unió által az Egyesült Nemzetek Szervezete fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) megkötését követően annak rendelkezései az uniós jogrend szerves részét képezik.

(12)Az egyezmény 9. cikke értelmében a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken. A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság jelezte, hogy konkrét, megvalósítható és időhöz kötött, a hozzáférhetőség fokozatos végrehajtásának nyomon követését lehetővé tevő mutatókon alapuló jogszabályi keretek létrehozására van szükség.

(13)Az egyezmény hatályba lépésével a tagállamok jogrendjében a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatban további nemzeti jogszabályok elfogadására lesz szükség, amelyek Uniós fellépés hiányában tovább növelnék a nemzeti rendelkezések közötti különbségeket.

(14)Ezért az egyezmény végrehajtását közös uniós szabályok meghatározásával szükséges elősegíteni.

(15)Az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című bizottsági közlemény 33 az akadálymentességet az egyezménnyel összhangban a nyolc cselekvési területének egyikeként határozza meg, és a termékek és szolgáltatások akadálymentességének biztosítását tűzi ki célul.

(16)Az irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások egy szűrési folyamat eredményeként kerültek kiválasztásra, amelyet azokat a – funkcióképességükben korlátozott, ideértve a fogyatékossággal élő és az idős személyek számára jelentőséggel bíró – termékeket és szolgáltatásokat meghatározó hatásvizsgálat elkészítése során végeztek, amelyekre vonatkozóan a tagállamok eltérő nemzeti hozzáférhetőségi követelményeket fogadtak el vagy fognak várhatóan elfogadni.

(17)Minden terméknek és szolgáltatásnak meg kell felelnie a 3. cikkben meghatározott és az I. mellékletben felsorolt hozzáférhetőségi követelményeknek, hogy a fogyatékossággal élő és az idős személyek számára hozzáférhetőnek minősüljön. Az e-kereskedelemre vonatkozó kötelezettségek a szolgáltatások online értékesítésére is alkalmazandók az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározottak szerint.

(18)A hozzáférhetőségi követelményeket a gazdasági szereplők és a tagállamok számára legkevésbé megterhelő módon kell bevezetni, elsősorban a követelmények alkalmazási körébe tartozó termékek és szolgáltatások átgondolt kiválasztásával.

(19)Ezért meg kell határozni az irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások forgalomba hozatalára vonatkozó hozzáférhetőségi követelményeket a belső piacon történő szabad forgalmazásuk biztosítása érdekében.

(20)Ennek az irányelvnek kötelezővé kell tennie a funkcionális hozzáférhetőségi követelmények alkalmazását az általános célkitűzések tekintetében. Ezeket kellő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy jogilag kötelező erejű kötelezettségeket vezessenek be, és kellően részletesek legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a megfelelőség értékelését az irányelv által szabályozott termékek és szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosításához.

(21)A Bizottság európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslata 34 magában foglalja a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek meghatározott körére vonatkozó hozzáférhetőségi követelményeket. Ezen túlmenően javasolja az érintett weboldalaknak az irányelvben felsorolt követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi módszertan alapjainak kialakítását. A közszektorbeli szervezeteknek az irányelv hatálya alá tartozó weboldalaira alkalmazni kell mind az irányelvben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeket, mind a nyomonkövetési és jelentéstételi módszertant. Különösen annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak a weboldalak típusától függetlenül ugyanazon hozzáférhetőségi követelményeket kelljen végrehajtaniuk, az irányelvjavaslatban szereplő hozzáférhetőségi követelményeket a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslatban szereplőkhöz kell igazítani. E javaslat kiterjed az említett irányelv hatálya alá nem tartozó közszektorbeli szervezetek webhelyein keresztül folytatott elektronikus kereskedelemre annak érdekében, hogy az online értékesített termékek és szolgáltatások hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő és az idős személyek számára, függetlenül attól, hogy értékesítésük közületi vagy lakossági jellegű-e.

(22)A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy az irányelv hatálya alá tartozó és a hozzáférhetőségi követelményeknek megfelelő termékek és szolgáltatások szabad mozgását az Unión belül hozzáférhetőségi okokból ne akadályozzák.

(23)Bizonyos helyzetekben az épített környezetre vonatkozó közös hozzáférhetőségi követelmények megkönnyítenék a kapcsolódó szolgáltatások és a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgását. Ezért ez az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy előírják a hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásakor használt épített környezet megfelelését a X. mellékletben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek.

(24)Rendelkezni kell arról, hogy a hozzáférhetőségi kötelezettségeket a hozzáférhetőségről szóló leírások vagy követelmények megadása nélkül előíró uniós jogszabályok esetében a hozzáférhetőséget az ebben az irányelvben szereplő hozzáférhetőségi követelményekre való hivatkozással határozzák meg. Ez a helyzet a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 35 , a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 36 , és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 37 estében, amelyek előírják, hogy az alkalmazási körükbe tartozó koncessziók, árubeszerzések és szolgáltatásnyújtások esetében a műszaki előírást a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjai és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás figyelembevételével kell meghatározni.

(25)A hozzáférhetőséget az akadályok megelőzésével vagy felszámolásával kell elérni, lehetőleg az egyetemes tervezés, vagy a „mindenki számára történő tervezés” megközelítésével. A hozzáférhetőséghez kell tartoznia a fogyatékos személyek igényeihez való ésszerű alkalmazkodásnak is, amennyiben azt a nemzeti vagy az uniós jog előírja.

(26)Az Unióban a legtöbb munkahelyet a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. Alapvető fontossággal bírnak a jövőbeli növekedés szempontjából, azonban gyakran gátakba és akadályokba ütköznek a termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésekor, különösen a határon átnyúló helyzetekben. Ezért a mikro-, kis- és középvállalkozások működését a hozzáférhetőséggel kapcsolatos nemzeti rendelkezések szükséges biztosítékok fenntartása mellett történő harmonizálásával kell segíteni.

(27)Az irányelvnek a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot 38 kell követnie, mivel olyan termékeket szabályoz, amelyek már más uniós aktusok tárgyát is képezik, ezáltal biztosítva az uniós jogszabályok egységességét.

(28)Az értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek biztosítania kell, hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek az ezen irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek. Az egyes szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési folyamatban.

(29)A gazdasági szereplők az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősek a termékek és szolgáltatások megfelelőségéért a hozzáférhetőség magas szintjének biztosítása és az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében.

(30)Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelés kötelezettségének a gyártót kell terhelnie.

(31)A forgalmazókat és importőröket be kell vonni a nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és azokban aktívan részt kell venniük, és az érintett termékre vonatkozó valamennyi szükséges információt az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(32)Az importőröknek gondoskodniuk kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő termékek megfeleljenek az ezen irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek és különösen arról, hogy a gyártók ezeken a termékeken a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezzék.

(33)Amikor egy terméket forgalomba hoznak, minden importőrnek meg kell adnia a terméken a nevét és azt a címét, amelyen a vállalatával kapcsolatba lehet lépni.

(34)A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy a termék általuk történő kezelése ne befolyásolja hátrányosan a termék megfelelőségét az ebben az irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek.

(35)Amennyiben egy gazdasági szereplő a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosítja azt, ami befolyásolja a termék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, gyártónak kell tekinteni, és így vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(36)Az arányosság érdekében a hozzáférhetőségi követelményeket olyan mértékben kell alkalmazni, hogy ne rójanak aránytalan terheket az érintett gazdasági szereplőre, illetve ne legyen szükséges a termékek és szolgáltatások olyan mértékű módosítása, amely a meghatározott kritériumok szerint alapvető megváltoztatásnak minősül.

(37)Ennek az irányelvnek a „gondolkozz először kicsiben” elvét kell követnie és figyelembe kell vennie az adminisztratív terheket, amelyekkel a kis- és középvállalkozások szembenéznek. Szabályokat kell megállapítania a megfelelőségértékelés tekintetében és általános kivételek és eltérések helyett védzáradékokról kell rendelkeznie a gazdasági szereplők számára. Következésképpen a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások kiválasztási és végrehajtási szabályainak megállapításakor figyelembe kell venni a kis- és középvállalkozások helyzetét, és a hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelőség értékelésének kötelezettségét olyan mértékben kell alkalmazni, hogy ne rójon aránytalan terheket a kis- és középvállalkozásra. Ezen túlmenően a piacfelügyeleti hatóságoknak a vállalkozások méretével és a kis sorozatban vagy nem sorozatban történő termeléssel arányos módon kell eljárniuk, anélkül, hogy szükségtelen akadályokat teremtenének a kis- és középvállalkozások számára, illetve veszélyeztetnék a közérdek védelmét.

(38)Valamennyi gazdasági szereplővel szemben elvárás, hogy a termékek forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor, illetve szolgáltatások nyújtásakor a piacon felelősen és az alkalmazandó jogi követelményekkel teljes összhangban járjon el.

(39)Az alkalmazandó követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek megfelelnek az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 39 összhangban elfogadott önkéntes harmonizált szabványoknak, az e követelmények részletes műszaki előírásai céljából megfelelőnek kell tekinteni. A Bizottság már több olyan megbízást is adott az európai szabványügyi szerveknek hozzáférhetőségi szabványok kidolgozására, amelyek relevánsak lehetnek a harmonizált szabványok kidolgozása szempontjából.

(40)A harmonizált szabványok hiányában és amennyiben a piaci harmonizáció céljából szükséges, a Bizottságnak az ebben az irányelvben meghatározott hozzáférhetőségi követelmények közös műszaki előírásait megállapító végrehajtási aktusokat kell elfogadnia.

(41)Az információkhoz piacfelügyeleti célból történő hatékony hozzáférés érdekében valamennyi alkalmazandó uniós jogi aktusnak való megfelelés bizonyításához szükséges információt egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatban kell rendelkezésre bocsátani. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat tartalmazza az egyes vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokból összeállított dokumentációt.

(42)A termékek megfelelőségértékelések tekintetében az irányelvnek a 768/2008/EK határozat II. mellékletében szereplő belső gyártásellenőrzés A. modulját kell használnia, lehetővé téve, hogy a gazdasági szereplők igazolni tudják, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a piacon forgalmazott termékek megfelelnek a hozzáférhetőségi követelményeknek, amelyek ugyanakkor nem járnak aránytalan terhekkel.

(43)A szolgáltatások esetében a megfelelőség értékeléséhez szükséges információkat az általános feltételeknek vagy egy azzal egyenértékű dokumentumnak kell tartalmaznia.

(44)A termék ezek irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelőségét igazoló CE-jelölés a tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye. Az irányelvnek a CE-jelölésre vonatkozó általános elveket illetően a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 40 kell követnie.

(45)A 765/2008/EK rendeletnek  megfelelően a CE-jelölésnek a terméken való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az összes alkalmazandó hozzáférhetőségi követelménynek, és ezért a gyártó teljes felelősséget vállal.

(46) A 768/2008/EK határozatnak megfelelően saját területükön a tagállamok felelősek a termékek erős és hatékony piacfelügyelete, valamint piacfelügyeleti hatóságaik számára a legmegfelelőbb hatáskörök és források biztosításáért.

(47)A tagállamoknak ellenőrizniük kell a szolgáltatások megfelelését az ezen irányelv szerinti kötelezettségeknek és nyomon kell követniük a meg nem feleléssel kapcsolatos panaszokat vagy jelentéseket a korrekciós intézkedések meghozatalának biztosítása érdekében.

(48)A tagállamoktól elvárható, hogy biztosítsák, hogy a piacfelügyeleti hatóságok az V. fejezet szerint ellenőrizzék a gazdasági szereplőknek a 12. cikk (3) bekezdésében szereplő kritériumoknak való megfelelést.

(49)A tagállamoktól elvárható, hogy biztosítsák, hogy a 22. cikkben említett illetékes hatóságok értesítsék a Bizottságot a 22. cikk (1) bekezdése szerinti kivételek alkalmazásáról, valamint mellékeljék ahhoz a (2) bekezdésben említett értékelést a VI. fejezetnek megfelelően.

(50)Védintézkedési eljárást kell kidolgozni, amely csak a tagállamok között az egyik tagállam által hozott intézkedéseket miatt kialakult vita esetén alkalmazandó, és amely lehetővé teszi a tájékozódást az olyan termékek tekintetében tervezett intézkedésekről, amelyek nem felelnek meg az ebben az irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.

(51)Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek valamely tagállam által hozott intézkedés indokoltságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére, kivéve az olyan eseteket, ahol a megfelelés hiánya a harmonizált szabvány hiányosságainak tulajdonítható.

(52)Az ezen irányelv IV. fejezetének végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 41 megfelelően kell gyakorolni.

(53)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása.

(54)Mivel ezen irányelv célkitűzése, nevezetesen a belső piacon elérhető termékek szolgáltatások szabad mozgása akadályainak elhárítása révén a belső piac megfelelő működésének javításához való hozzájárulás a tagállamok által nem valósítható meg kielégítően – minthogy ez a jogi rendszereikben jelenleg létező különböző szabályok harmonizációját igényli – hanem közös hozzáférhetőségi követelmények és a belső piac működési szabályainak meghatározása révén azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:



I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)Az I., a II.–V. és a VII. fejezet a következő termékekre vonatkozik:

a)általános rendeltetésű számítógépes hardverek és operációs rendszerek;

b)a következő önkiszolgáló terminálok:

i.bankjegykiadó automaták;

ii.jegykiadó automaták;

iii.önkiszolgáló utasfelvételi automaták.

c)fejlett számítástechnikai kapacitású, telefonszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói végberendezések;

d)fejlett számítástechnikai kapacitású, audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói végberendezések.

(2)Az I., II.–V. és VII. fejezet a következő szolgáltatásokra vonatkozik:

a)telefonszolgáltatások és kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói végberendezések;

b)audiovizuális médiaszolgáltatások és kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói berendezések;

c)légi, közúti, vasúti és vízi személyszállítási szolgáltatás;

d)banki szolgáltatások;

e)e-könyvek;

f)e-kereskedelem.

(3)Ezen irányelv I., VI. és VII. fejezete a következőkre vonatkozik:

a)a 2014/23/EU irányelv 42 , a 2014/24/EU irányelv és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési és koncessziós szerződések;

b)az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet 43 hatálya alá tartozó programok előkészítése és végrehajtása, valamint az 1304/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 hatálya alá tartozó programok előkészítése és végrehajtása;

c)az 1370/2007/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 szerint vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatással kapcsolatban kiírt tendereljárások;

d)közlekedési infrastruktúra az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 46 megfelelően.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.„hozzáférhető termékek és szolgáltatások”: olyan termékek és szolgáltatások, amelyek észlelhetők, működtethetők és megérthetők a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára; 

2.„egyetemes tervezés” vagy „mindenki számára történő tervezés”: a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezése, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben – adaptálás vagy speciális tervezés szükségessége nélkül – hozzáférhetőek legyenek; az „egyetemes tervezés” nem zárja ki a támogató eszközök és technológiák használatát, amennyiben a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek csoportjainak arra szükségük van;

3.„funkcióképességükben korlátozott személyek”: olyan személyek, akik állandóan vagy ideiglenesen, fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással, életkorral összefüggő, vagy más, az emberi test teljesítőképességével kapcsolatos fogyatékossággal élnek, amely különféle akadályokkal párosulva a termékekhez és szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférésüket eredményezi, ami olyan helyzethez vezet, amelyben a termékek és szolgáltatások sajátos igényeikhez való adaptációja szükséges;

4.„fogyatékossággal élő személyek”: olyan személyek, akik hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással élnek, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalásukat;

5.„termék”: olyan feldolgozott anyag, készítmény vagy áru, amely nem tartozik az alábbi kategóriák egyikébe sem: élelmiszer, takarmány, élő növény vagy állat, emberi eredetű termék vagy a közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű termék;

6.„audiovizuális médiaszolgáltatások”: a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 47 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szolgáltatások;

7.„telefonszolgáltatások”: a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 48 2. cikke c) pontjában meghatározott szolgáltatások;

8.„forgalmazás”: egy terméknek kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára az uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

9.„forgalomba hozatal”: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

10.„gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz;

11.„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli megbízást kapott, hogy meghatározott feladatok vonatkozásában a nevében eljárjon;

12.„importőr” az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

13.„forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely forgalmazza a terméket;

14.„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó és a szolgáltatás nyújtója;

15.„fogyasztó”: bármely természetes személy, aki olyan célból eljárva, amely kívül esik kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységi körén, az adott terméket megvásárolja vagy az adott szolgáltatást igénybe veszi;

16.„mikrovállalkozás”: olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 10 főt alkalmaz, és amelynek éves bevétele és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

17.„harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. c) pontjában meghatározott harmonizált szabvány;

18.„közös műszaki előírások”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott műszaki előírások, amelyek segítséget nyújtanak az egy termékre vagy szolgáltatásra alkalmazandó hozzáférhetőségi követelményeknek való megfeleléshez;

19.„visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy a gazdasági szereplők által a végfelhasználók számára hozzáférhetővé tett termék kivonása a piacról;

20.„forgalomból történő kivonás” minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze a termék forgalmazását az értékesítési láncban;

21.„e-kereskedelem”: a termékek és szolgáltatások online értékesítése.



II. FEJEZET

HOZZÁFÉRHETŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK ÉS SZABAD MOZGÁS

3. cikk

Hozzáférhetőségi követelmények

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett termékek és szolgáltatások e cikk (2)–(9) bekezdésével összhangban megfeleljenek az I. mellékletben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek.

(2)Az általános rendeltetésű számítógépes hardverek és operációs rendszerek megfelelnek az I. melléklet I. szakaszában meghatározott követelményeknek.

(3)A következő önkiszolgáló terminálok: bankjegykiadó automaták, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták megfelelnek az I. melléklet II. szakaszában meghatározott követelményeknek.

(4)A telefonszolgáltatások, ideértve a segélyhívó szolgálatokat és a kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói végberendezéseket, megfelelnek az I. melléklet III. szakaszában meghatározott követelményeknek.

(5)Az audiovizuális médiaszolgáltatások és a kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói berendezések megfelelnek az I. melléklet IV. szakaszában meghatározott követelményeknek.

(6)A légi, közúti, vasúti és vízi személyszállítási szolgáltatások, a személyszállítási szolgáltatásokhoz használt weboldalak, mobileszköz-alapú szolgáltatások, intelligens jegyértékesítési rendszerek és valós idejű tájékoztatás nyújtására szolgáló és önkiszolgáló terminálok, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták megfelelnek az I. melléklet V. szakaszában meghatározott követelményeknek.

(7)A banki szolgáltatások, a banki szolgáltatások nyújtására szolgáló weboldalak, a mobileszköz-alapú banki szolgáltatások és az önkiszolgáló terminálok, ideértve a bankjegykiadó automatákat is, megfelelnek az I. melléklet VI. szakaszában meghatározott követelményeknek.

(8)Az elektronikus könyvek megfelelnek az I. melléklet VII. szakaszában meghatározott követelményeknek.

(9)Az elektronikus kereskedelem megfelel az I. melléklet VIII. szakaszában meghatározott követelményeknek.

(10)A tagállamok egyedi nemzeti feltételeiknek megfelelően eldönthetik, hogy előírják-e a személyszállítási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek által használt épített környezet, ideértve a szolgáltatók és az infrastruktúra-üzemeltetők által kezelt környezetet, valamint a banki szolgáltatások ügyfelei által használt épített környezet és a telefonszolgáltatóhoz tartozó ügyfélszolgálati központok és üzletek megfelelését az I. melléklet X. szakaszában meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek, annak érdekében, hogy azokat a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek a lehető legnagyobb mértékben igénybe vehessék.

4. cikk

Szabad mozgás

A tagállamok a hozzáférhetőségi követelményekkel összefüggő okokból nem akadályozhatják meg területükön olyan termékek és szolgáltatások forgalmazását, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelnek.

III. FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

5. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)Termékeik forgalomba hozatalakor a gyártók biztosítják, hogy a termékek tervezése és gyártása a 3. cikkben előírt alkalmazandó hozzáférhetőségi követelményekkel összhangban történt.

(2)A gyártók a II. mellékletben foglaltaknak megfelelően elkészítik a műszaki dokumentációt, és elvégzik vagy elvégeztetik az említett melléklet szerinti megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az említett eljárás keretében igazolták, hogy a termék megfelel az alkalmazandó hozzáférhetőségi követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a CE-jelölést.

(3)A gyártók gondoskodnak a sorozatgyártás megfelelőségének fenntartását szolgáló folyamatokról. Megfelelően figyelembe kell venniük a termék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy műszaki előírások változásait, amelyek alapján a termék megfelelőségét megállapították.

(4)A gyártók nyilvántartást vezetnek ezekről a nem megfelelő termékekről, valamint a termékvisszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót minden ilyen intézkedésről.

(5)A gyártók biztosítják, hogy a termékeken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot vagy más ilyen elemet helyezzenek el, illetve ha a termék mérete vagy jellege nem teszi lehetővé ezt, a szükséges információt a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján adják meg.

(6)A gyártók feltüntetik a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie.

(7)A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékhez mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók és végfelhasználók által könnyen érthető nyelven az érintett tagállam döntésének megfelelően.

(8)Amennyiben a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, és adott esetben kivonja a terméket a forgalomból vagy visszahívja azt. Továbbá ha a termékkel kapcsolatban hozzáférhetőségi kockázat merül fel, a gyártók erről tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalomba hozták a terméket, és megadják különösen az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedéseket.

(9)A gyártó valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja e hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérésére a gyártók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termékek által képviselt kockázatok kiküszöbölése érdekében hozott intézkedések terén, valamint a 3. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében.

6. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1)A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki. Az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízatásának részét.

(2)A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízás legalább a következők elvégzését engedélyezi a meghatalmazott képviselőnek:

a)egy illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

b)az illetékes nemzeti hatóságok felkérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

7. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)Az importőr kizárólag megfelelő termékeket hozhat forgalomba a piacon.

(2)A termék forgalomba hozatala előtt az importőrök meggyőződnek arról, hogy a gyártó elvégezte a II. mellékletben meghatározott megfelelőségértékelési eljárást. Megbizonyosodnak róla, hogy a gyártó elkészítette az említett mellékletben előírt műszaki dokumentációt, a terméken fel van tüntetve a CE-jelölés, és mellékelték hozzá az előírt dokumentációt, továbbá arról, hogy a gyártó megfelel a 5. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3)Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 3. cikkben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék kockázatot jelent, az importőr erről tájékoztatja mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4)Az importőrök megadják a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni.

(5)Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a termékhez mellékeljék a használati utasítást és a tájékoztatót a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven az érintett tagállam döntésének megfelelően.

(6)Az importőrök gondoskodnak arról, hogy mindaddig, amíg a termékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 3. cikkben említett hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelőségét.

(7)Az importőrök nyilvántartást vezetnek a panaszokról, a nem megfelelő termékekről, valamint a termékvisszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót az ilyen intézkedésekről.

(8)Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem felel meg a 3. cikkben foglalt követelményeknek, azonnal meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá ha a termék veszélyekkel jár, az importőrök erről haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták a terméket, és megadják a részleteket, különösen a nem megfelelőségre és a megtett korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

(9)Az importőr valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérésére az importőrök együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

8. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)A termék forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az ezen irányelvben foglalt követelményekkel kapcsolatban.

(2)A termék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a terméken elhelyezték-e a CE-jelölést, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót azon a nyelven, amely a fogyasztók és más végfelhasználók számára könnyen érthető abban a tagállamban, ahol a terméket forgalmazzák, valamint hogy a gyártók és importőrök betartották-e az 5. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(3)Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 3. cikkben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék kockázatot jelent, a forgalmazók erről tájékoztatják mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4)A forgalmazók gondoskodnak arról, hogy mindaddig, amíg a termékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 3. cikkben említett követelményeknek való megfelelőségét.

(5)Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott termék nem felel meg ezen irányelvnek, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítására, vagy a terméket adott esetben kivonják a forgalomból, illetve visszahívják. Továbbá ha a termék veszélyes, erről tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták a terméket, és megadják a részleteket különösen a nem megfelelőségre és a megtett korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

(6)A forgalmazók egy illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. Az említett hatóság felkérésére a forgalmazók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termékek által képviselt kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

9. cikk

Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Egy importőrt vagy forgalmazót, amennyiben a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már piaci forgalomba hozott terméket, ami befolyásolja a termék ezen irányelvben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, akit a 5. cikkben rögzített kötelezettségek terhelnek.

10. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

(1)A gazdasági szereplők kérésre azonosítják a piacfelügyeleti hatóságok felé a következőket:

a)azokat a gazdasági szereplőket, amelyek nekik a terméket szállították;

b)azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek a terméket szállították.

(2)A gazdasági szereplőknek a termék részükre történő kiszállítását követően tíz évig, illetve a termék általuk történő kiszállítását követően tíz évig képesnek kell lenniük az (1) bekezdésben említett információk bemutatására.

11. cikk

A szolgáltatók kötelezettségei

(1)A szolgáltatók biztosítják, hogy olyan szolgáltatásokat terveznek és nyújtanak, amelyek megfelelnek a 3. cikkben meghatározott követelményeknek.

(2)A szolgáltatók a III. mellékletnek megfelelően összeállítják a szükséges információkat, amelyek igazolják, hogy a szolgáltatásaik megfelelnek a 3. cikkben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek. Ezeket az információkat írásos és szóbeli formában, a funkcióképességükben korlátozott és fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető módon nyilvánosságra hozzák. A szolgáltatók az információt mindaddig megőrzik, amíg a szolgáltatás működik.

(3)A szolgáltatók gondoskodnak olyan eljárások meglétéről, amelyekkel elérhető, hogy a szolgáltatások nyújtása folyamatosan megfeleljen a 3. cikkben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek. A szolgáltatók megfelelően figyelembe veszik a szolgáltatásnyújtás jellemzőinek megváltozását vagy a 3. cikkben meghatározott hozzáférhetőségi követelmények megváltozását. Meg nem felelés esetén a szolgáltatók meghozzák az ahhoz szükséges korrekciós intézkedéseket, hogy a szolgáltatás megfeleljen a 3. cikkben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek.

(4)A szolgáltatók egy illetékes hatóság indokolt kérésére átadják a szolgáltatás 3. cikkben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. A szolgáltatók az említett hatóságok felkérésére együttműködnek velük az említett követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedések terén.

12. cikk

Alapvető megváltoztatás és aránytalan terhek

(1)A 3. cikkben említett hozzáférhetőségi követelmények olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben nem vezetnek be a termékek és szolgáltatások szempontjaiban vagy jellemzőiben olyan mértékű módosítást, amely a termék vagy szolgáltatás alapvető jellegének megváltoztatását eredményezi.

(2)A 3. cikkben említett hozzáférhetőségi követelmények olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben nem rónak aránytalan terheket az érintett gazdasági szereplőkre.

(3)Annak értékeléséhez, hogy a hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelés aránytalan terheket jelent-e, a gazdasági szereplőknek a következőket kell figyelembe venniük:

a)a gazdasági szereplők mérete, erőforrásai és jellege;

b)a gazdasági szereplők becsült költségei és haszna a fogyatékossággal élők becsült hasznához viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát;

(4)A terhek nem tekintendők aránytalannak, amennyiben azokat a gazdasági szereplő saját forrásain kívül más, akár magán-, akár állami forrásokból származó finanszírozás ellentételezi.

(5)Annak felmérését, hogy a hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelés a termékek vagy szolgáltatások alapvető megváltoztatásával jár-e, vagy aránytalan terhet jelent-e, a gazdasági szereplő végezi el.

(6)A gazdasági szereplők, amennyiben az (1)–(5) bekezdés szerinti kivételeket alkalmazták egy adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, értesítik annak a tagállamnak az illetékes piacfelügyeleti hatóságát, amelynek piacán a terméket vagy szolgáltatást forgalomba hozzák vagy elérhetővé teszik. Az értesítésnek tartalmaznia kell a (3) bekezdésben említett értékelést. A mikrovállalkozások mentesülnek ezen értesítési kötelezettség alól, de a megfelelő piacfelügyeleti hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátaniuk a vonatkozó dokumentációt.

IV. FEJEZET

Harmonizált szabványok, közös műszaki előírások és a termékek és szolgáltatások megfelelősége

13. cikk

A megfelelőség vélelmezése

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozott harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek megfelelő termékekről és szolgáltatásokról vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a 3. cikk szerinti hozzáférhetőségi követelményeknek is, amelyekre a szóban forgó szabványok, illetve szabványrészek kiterjednek.

14. cikk

Közös műszaki előírások

(1)Amennyiben az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem hirdettek ki az 1025/2012/EU rendelet szerint harmonizált szabványra való hivatkozást, és amennyiben a piac harmonizációja érdekében egyes termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan részletesebb hozzáférhetőségi követelményekre van szükség, a Bizottság az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott hozzáférhetőségi követelmények közös műszaki előírásait megállapító végrehajtási aktusokat fogadhat el. E végrehajtási jogi aktusokat az ezen irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében foglalt vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

(2)Az (1) bekezdésben említett közös műszaki leírásoknak vagy azok részeinek megfelelő termékekről és szolgáltatásokról vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a 3. cikk szerinti hozzáférhetőségi követelményeknek is, amelyekre a szóban forgó közös műszaki leírás, illetve azok részei kiterjednek.



15. cikk

Termékekre vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a 3. cikkben említett vonatkozó hozzáférhetőségi követelmények teljesültek. A 12. cikkben előírt kivételek alkalmazása esetén az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy mely hozzáférhetőségi követelményekre vonatkozik az adott kivétel.

(2)Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak a 768/2008/EK határozat III. mellékletében meghatározott minta felépítését kell követnie. Tartalmaznia kell az ezen irányelv II. mellékletében meghatározott elemeket és azt folyamatosan aktualizálni kell. A műszaki dokumentációra vonatkozó követelmények nem róhatnak aránytalan terhet a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. A dokumentációt le kell fordítani az azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalomba hozzák vagy elérhetővé teszik.

(3)Amennyiben a termékre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, az összes ilyen uniós jogi aktushoz egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett jogi aktusok azonosítását, ideértve a közzétételükre vonatkozó hivatkozásokat is.

(4)Az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésével a gyártó vállalja a felelősséget a termék megfelelőségéért.

16. cikk

A termékek CE-jelölésére vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

V. FEJEZET

PIACFELÜGYELET, MEGFELELÉS ÉS UNIÓS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁS

17. cikk

A termékek piaci felügyelete

(1)A termékekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdése, valamint 16–29. cikke vonatkozik.

(2)A piacfelügyeleti hatóságok a piacfelügyeleti tevékenységük keretében felülvizsgálják a 12. cikkben említett értékelést.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a piacfelügyeleti hatóságok birtokában lévő, a gazdasági szereplőknek a 3. cikkben meghatározott alkalmazandó hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelésére, valamint a 12. cikkben előírt kivételek értékelésére vonatkozó információkat kérésre a fogyasztók rendelkezésére bocsátják, kivéve ha az ilyen információ a 765/2008/EK rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerint titoktartási okokból nem adható ki.



18. cikk

A szolgáltatások megfelelése

(1)A tagállamok megfelelő eljárásokat hoznak létre, amelyeket végrehajtanak és rendszeresen frissítenek annak érdekében, hogy:

a)ellenőrizzék az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt szolgáltatások ezen irányelvben meghatározott követelményeknek való megfelelését, valamint a 12. cikkben előírt kivételek értékelését;

b)nyomon kövessék az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt szolgáltatások 3. cikkben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek való meg nem felelésével kapcsolatos panaszokat vagy jelentéseket;

c)ellenőrizzék, hogy a gazdasági szereplő végrehajtotta-e a megfelelő korrekciós intézkedést.

(2)A tagállamok kijelölik az (1) bekezdésben említett eljárások végrehajtásáért felelős piacfelügyeleti hatóságokat.

A tagállamok biztosítják, hogy a lakosság tudomást szerezzen az első albekezdésben említett hatóságok létezéséről és feladatairól, és azonosítani tudja azokat. Az említett hatóságok az információkat kérésre hozzáférhető formátumban bocsátják rendelkezésre.

19. cikk

A nemzeti szinten hozzáférhetőségi kockázatot jelentő termékekkel kapcsolatos eljárások

(1)Ha az egyik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve ha elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termék kockázatot jelent az ezen irányelvben szabályozott hozzáférhetőség kérdései szempontjából, akkor a megfelelő gazdasági szereplőkkel együtt elvégzik az érintett termék értékelését, amely az ebben az irányelvben meghatározott összes követelményre kiterjed. Az érintett gazdasági szereplők minden szükséges módon teljes körűen együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az ezen irányelvben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, azért, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek, vagy – az előírásuktól függően és a veszély jellegével arányosan ésszerű időn belül – kivonják a terméket a forgalomból vagy visszahívják azt.

A második albekezdésben említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(3)A gazdasági szereplő biztosítja, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedést meghoz az uniós piacon általa forgalmazott összes érintett termék tekintetében.

(4)Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést a termék nemzeti piacokon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő kockázatok jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a megfelelés hiánya a következők egyike miatt következett-e be:

a)a termék ezen irányelv 3. cikkében meghatározottakkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelésének hiánya, vagy

b)a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 13. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai.

(6)Az eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a termék megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre áll, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)Amennyiben a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást a valamely tagállam által hozott ideiglenes intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni.

(8)A tagállamok az érintett termékkel kapcsolatban haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, így például saját piacukon kivonják a terméket a forgalomból.

20. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)Amennyiben a 19. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határoz arra vonatkozóan, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság a határozatáról – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat és az érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket.

(2)Amennyiben megállapítást nyert, hogy a nemzeti intézkedés indokolt, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket saját piacán kivonja a forgalomból, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

(3)Amennyiben a nemzeti intézkedés megalapozottnak minősül, és a termék megfelelésének hiánya az ezen irányelv 19. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak eredménye, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében előírt eljárást alkalmazza.

VI. FEJEZET

HOZZÁFÉRHETŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK MÁS UNIÓS JOGSZABÁLYOKBAN

21. cikk

A hozzáférhetőségi követelmények alkalmazása más uniós jogi aktusokra

Az I. melléklet IX. szakaszában meghatározott hozzáférhetőségi követelmények az alábbiakra alkalmazandók:

a)a 2014/23/EU irányelv 49 , a 2014/24/EU irányelv 50 és a 2014/25/EU irányelv 51 hatálya alá tartozó valamennyi közbeszerzési és koncessziós szerződéssel – amelyek tárgyát személyek, akár a nagyközönség, akár a közszolgáltató ajánlatkérő alkalmazottai általi felhasználásra szánják – kapcsolatos műszaki előírások és odaítélési kritériumok meghatározása;

b)az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, az Európai Szociális Alapról, a Kohéziós Alapról, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 1303/2013/EU rendelet, valamint az Európai Szociális Alapról szóló 1304/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó programok előkészítése és végrehajtása során említett hozzáférhetőségi követelmények meghatározása;

c)az 1370/2007/EU rendelet szerint vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásra kiírt pályázatokkal kapcsolatban az illetékes hatóságok által megállapított szociális és minőségi kritériumokkal kapcsolatos hozzáférhetőségi követelmények meghatározása;

d)az 1315/2013/EU rendelet 37. cikkének megfelelő közlekedési infrastruktúra.

22. cikk
Aránytalan teher

(1)A 21. cikkben említett hozzáférhetőségi követelmények olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben nem rónak aránytalan terheket az illetékes hatóságokra az említett cikk alkalmazása tekintetében.

(2)Annak megítélése érdekében, hogy a 21. cikkben említett hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelés aránytalan terheket jelent-e, az érintett illetékes hatóságoknak a következőket kell figyelembe venniük:

a)az illetékes hatóságok mérete, erőforrásai és jellege;

b)az érintett illetékes hatóságok becsült költségei és haszna a fogyatékossággal élők becsült hasznához viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát.

(3)Annak értékelését, hogy a 21. cikkben említett hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelés számukra aránytalan terheket jelent-e, az érintett illetékes hatóságok végzik el.

4.Az illetékes hatóság értesíti a Bizottságot, amennyiben az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti kivételeket alkalmazta egy adott termékre vagy szolgáltatásra. Az értesítésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben említett értékelést.

23. cikk
Közös műszaki előírások más uniós jogi aktusokban

A 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott közös műszaki leírásoknak vagy azok részeinek való megfelelés a 21. cikknek való megfelelést eredményezi.

VII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

A bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

25. cikk

Végrehajtás

(1)A tagállamok gondoskodnak az irányelv betartását biztosító megfelelő és hatékony eszközökről.

(2)Az (1) bekezdésben említett eszközökhöz az alábbiak tartoznak:

a)olyan rendelkezések, amelyek révén a fogyasztó a nemzeti jog alapján a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez fordulhat annak biztosítására, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák;

b)olyan rendelkezések, amelyek révén az állami szervek vagy magánegyesületek, szervezetek vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek jogos érdeke fűződik ezen irányelv rendelkezései betartásának biztosításához, a nemzeti jog alapján a fogyasztók nevében a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez fordulhatnak annak biztosítására, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák.

26. cikk

Szankciók

(1)A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítására.

(2)Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(3)A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat.

(4)A szankciók figyelembe veszik a megfelelés hiányának mértékét, ideértve az adott, meg nem felelő termékek vagy szolgáltatások egységeinek számát, valamint az érintett személyek számát.

27. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)A tagállamok legkésőbb [... kérjük, illessze be a dátumot – ezen irányelv hatálybalépésétől számított 2 éven belül] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

(2)E rendelkezéseket [... kérjük, illessze be a dátumot – ezen irányelv hatálybalépésétől számított hat év]-tól/-től kell alkalmazni.

(3)Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(4)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(5)A 3. cikk (10) bekezdésében szereplő lehetőséggel élő tagállamok közlik a Bizottsággal az ebből a célból elfogadott legfontosabb nemzeti jogszabályok szövegét, és jelentést tesznek a Bizottságnak a végrehajtásukban elért előrelépésről.

28. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb [... kérjük, illessze be a dátumot – ezen irányelv alkalmazását követően öt évvel]-ig, és azt követően öt évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának ennek az irányelvnek az alkalmazásáról.

(1)A jelentés a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségét vizsgálja többek között a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlemények, a gazdasági szereplőkre és a fogyatékossággal élő személyekre gyakorolt hatás fényében – megállapítva adott esetben, hogy mely területeken csökkenthetők a terhek –, annak felmérése céljából, hogy szükséges-e az irányelv felülvizsgálata.

(2)A tagállamok kellő időben közölnek a Bizottsággal minden olyan információt, amelyre a jelentés elkészítéséhez a Bizottságnak szüksége lehet.

(3)A Bizottság jelentése figyelembe veszi az érdekelt gazdasági szereplők és az érintett nem kormányzati szervezetek, köztük a fogyatékossággal élőket és az idős személyeket képviselő szervezetek véleményét.

29. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

30. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 52

33. cím (átruházott felhatalmazás, EMPL Főigazgatóság)

A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 53  

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

Célkitűzés(ek)

A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek) 

A 2010–2020-as európai fogyatékosságügyi stratégia keretében tett, a megcélzott, a fogyatékossággal élő személyek teljes szerepvállalásának támogatásához fontos termékek és szolgáltatások szabad forgalmazása belső piaci akadályainak felszámolását kötelezettségvállalások kezelése.

Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Egyedi célkitűzés: a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása és védelme

tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett, fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos tevékenység(ek) (átruházott felhatalmazás a 33.02-ből)



Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A belső piac működésének javítása bizonyos, akadálymenetesen hozzáférhető termékek és szolgáltatások tekintetében, a közbeszerzés területén is

A gazdaság működésének elősegítése és a funkcióképességükben korlátozott, többek között az idős és a fogyatékossággal élő fogyasztók igényeinek kiszolgálása.

A határokon átnyúló kereskedelem akadályainak csökkentése és a verseny növelése a kiválasztott termékek és szolgáltatások közötti és a közbeszerzés területén.

A fogyatékossággal élő fogyasztók hozzáférésének elősegítése a termékek és szolgáltatások szélesebb köréhez, versenyképes árakon.

Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Termékek száma, amelyek CE-jelölésére vonatkozó műszaki dokumentációjában a hozzáférhetőség szerepel;

A hozzáférhetőséggel és uniós szintű hozzáférhetőségi követelményekkel kapcsolatos közbeszerzési pályázatok száma;

A hozzáférhetőségi követelményeknek meg nem felelő termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok száma;

Az érintett termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatos bírósági ügyek száma;

Az európai szabványügyi szervek által elfogadott harmonizált hozzáférhetőségi szabványok elérhetősége;

Új uniós jogi aktusok száma, amelyek a hozzáférhetőség meghatározásában hivatkoznak az EEA-ra.

A javaslat/kezdeményezés indoklása

Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) 

Az EU piacán forgalomba hozott termékekkel és ott nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti hozzáférhetőségi követelmények belső piac széttagoltságához vezető eltéréseinek kiküszöbölése.

A közös uniós hozzáférhetőségi követelmények meghatározása a kiválasztott termékekre és szolgáltatásokra, valamint a termékek és szolgáltatások közbeszerzésére vonatkozóan.

A hozzáférhetőségi követelmények végrehajtásának javítása.

Az uniós részvételből adódó többletérték

A javaslat megszünteti a belső piacon az egységes szabályozás hiányát, amely akadályozza a határokon átnyúló kereskedelmet és a verseny torzulását okozza, valamint fokozza a fogyasztók védelmét, figyelembe véve az új piaci fejleményeket.

Csak az uniós szintű fellépés teremthet olyan harmonizált és egységes jogi keretet, amely lehetővé teszi az elérhető termékek és szolgáltatások szabad áramlását a belső piacon.

Ez a kezdeményezés hozzájárul az ENSZ-egyezmény egységes és eredményes végrehajtásához az egész Unióban, elősegítve a tagállamok megfelelését a fent említett, a gazdaságot és a fogyasztókat szolgáló nemzetközi kötelezettségvállalásoknak.

Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A terület uniós szinten jelenleg csak részben van szabályozva.

A gyógyszerek csomagolásáról szóló 2001/83/EK irányelvvel és a felvonókról szóló 95/16/EK irányelvvel, valamint a 661/2009/EK személyszállítási rendelettel kapcsolatos tapasztalatok rámutattak a hozzáférhetőségi követelmények harmonizálásának előnyeire a belső piacon.

Ezen túlmenően számos problémaforrás indokolja az uniós szintű fellépés szükségességét a javasolt irányelv hatálya alá tartozó területeken.

A nemzeti hozzáférhetőségi követelmények eltéréseinek vagy az arra vonatkozó uniós koordináció hiánya az oka, hogy mely termékeknek és szolgáltatásoknak kell hozzáférhetőnek lenniük, vagy az, hogy az uniós jog vagy a nemzetközi megállapodások (például az ENSZ-egyezmény vagy az uniós közbeszerzési szabályok) általános szinten előírják, hogy bizonyos termékeknek és szolgáltatásoknak hozzáférhetőnek kell lenniük, anélkül, hogy részletes szabályokat határoznának meg arra vonatkozóan, hogy mely hozzáférhetőségi követelmények alkalmazandók.

Ez teljesen a nemzeti hatóságok mérlegelési jogkörébe tartozik, ami a hozzáférhetőségi követelmények jelenlegi mozaikszerűségét eredményezte.

Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Ez a javaslat összhangban van a 2010–2020-as időszakra szóló európai fogyatékosságügyi stratégia célkitűzéseivel és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZegyezménnyel, amelynek az Unió és a tagállamok többsége részes fele.

A javaslat kiegészíti a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személyek támogatását – például valamennyi (légi, vasúti, vízi, helyi és távolsági buszos) közlekedési módhoz kapcsolódó utasjogokat – szabályozó hatályos uniós jogot.

A javaslat kiegészíti továbbá a web-hozzáférhetőségi irányelvjavaslatot, amely hatálya csak a közszektorbeli szervezetek bizonyos webhelyeire terjed ki.



Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

 A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

   A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

   Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem.

Tervezett irányítási módszer(ek) 54  

A 2015. évi költségvetéstől kezdve:

X Bizottság általi közvetlen irányítás

◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

   végrehajtó ügynökségen keresztül;

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Az irányelv végrehajtása várhatóan nem igényel jelentős forrásokat.

IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az irányelv alkalmazásától számított öt éven belül a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának ennek az irányelvnek az alkalmazásáról, amelyet adott esetben a – különösen a belső piac megfelelő működését érintő – társadalmi, gazdasági és műszaki fejleményekhez történő igazítására vonatkozó javaslatok kísérnek.

A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

Irányítási és kontrollrendszer

Felismert kockázat(ok)

Az irányelv nemzeti jogba való késedelmes átültetése a tagállamok által

Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének nem megfelelő nyomon követése (és értékelése)

Konkrét pénzügyi kockázat nincs.

A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Rendes bizottsági ellenőrzés / kötelezettségszegési eljárások az irányelv átültetésével és végrehajtásával kapcsolatban.

Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

A nemzeti jogba való átültetés ellenőrzésével és az esetleges kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos általános költségek.

A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Nem alkalmazandó

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások? 

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás típusa

Hozzájárulás

3. fejezet

diff./nem diff.
( 55 )

EFTA-országoktól 56

tagjelölt országoktól 57

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

3.

33.02.02. – A megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elősegítése

diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[…]Megnevezés….............................................................]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[…][XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

[Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában (a pénzügyi kimutatás mellékletében található második dokumentum) kell kitölteni, és a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a CISNET-re.]

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

3.

fejezet – Biztonság és polgárság

FŐIGAZGATÓSÁG: EMPL

Év
2015. 58

Év
2016.

Év
2017.

Év
2018.

Év
2019.

Év
2020.

ÖSSZESEN

Operatív előirányzatok

Költségvetési tétel száma 33 02 02

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

0

0

0

0,20

0,20

Kifizetési előirányzatok

(2)

0

0

0

0,20

0,20

Költségvetési tétel száma

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

Kifizetési előirányzatok

(2 a)

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 59  

Költségvetési tétel száma

(3)

Az EMPL Főigazgatósághoz tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

0,20

0,20

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

0,20

0,20


A javaslat 28. cikke szerint az n+5. évben felülvizsgálatra kerül sor. Valószínű, hogy ezt a felülvizsgálatot külső támogatás vagy tanulmány fogja kísérni.



Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,20

0,20

Kifizetési előirányzatok

(5)

0,20

0,20

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

Az EMPL Főigazgatósághoz tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
a többéves pénzügyi keretből

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

0,20

0,20

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6

0,20

0,20

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6





A többéves pénzügyi keret fejezete

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év
2018.

Év
2019.

Év
2020.

Év
2021.

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: EMPL

• Humánerőforrás

• Egyéb igazgatási kiadások

0,014

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,182

EMPL Főigazgatóság ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,014

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,182

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,014

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,182

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év
2018.

Év
2019.

Év
2020.

Év
2021.

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

0,014

0,228

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,382

Kifizetési előirányzatok

0,014

0,028

0,228

0,028

0,028

0,028

0,028

0,382

Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

Év
2018.

Év
2019.

Év
2020.

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 60

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 61 ....

Egyedi célkitűzés: a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása és védelme

- Teljesítés

Tanulmány

0,2

1

0,20

1

0,200

- Teljesítés

- Teljesítés

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

- Teljesítés

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

1

0,20

1

0,200

Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

Összegzés 

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év
N 62

Év
N+1

Év
N+2

Év
N+3

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási kiadások

0,014

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,182

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK
részösszege

0,014

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,182

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 63 bele nem tartozó előirányzatok

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási kiadások

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok
részösszege

ÖSSZESEN

0,014

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,028

0,182

A humánerőforrással kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

 Becsült humánerőforrás-szükségletek

X A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Év
N

Év
N+1

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben FTE) 64

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

XX 01 02 02 (CA, LA, SNE, INT és JED a küldöttségeknél)

XX 01 04 éé 65

- a központban

- Küldöttségeken

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

10 01 05 02 (AC, INT, END közvetlen kutatásban)

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Külső munkatársak

Nem alkalmazandó

A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

X    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 66 .

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Év
N

Év
N+1

Év
N+2

Év
N+3

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN



A bevételre gyakorolt becsült hatás

X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 67

Év
N

Év
N+1

Év
N+2

Év
N+3

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) Az Egyesült Nemzetek Szervezete fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye (UNCRPD) a következő címen érhető el: http://www.un.org/disabilities/default.asp?id=150 .
(2) A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt valamennyi uniós tagállam aláírta, ratifikálása azonban Finnországban, Írországban és Hollandiában még folyamatban van.
(3) Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020, COM (2010) 636 végleges, elérhető a következő címen: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0636:FIN:hu:PDF  
(4) A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.
(5) A Bizottság javaslatot terjesztett elő az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, többek közt a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozóan, COM(2008) 426 végleges.
(6) Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) számára adott M/376. szabványosítási megbízás az ikt-termékek és -szolgáltatások közbeszerzésével kapcsolatos hozzáférhetőségi követelmények kidolgozására http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/mandates/index.cfm?fuseaction=search.detail&id=333
(7) Ez a szabvány megfelelően harmonizálva van a rehabilitációról szóló törvény (US Rehabilitation Act) 508. szakaszában előírt egyesült államokbeli szabványokkal.
(8) Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) számára adott M/420. szabványosítási megbízás az épített környezettel kapcsolatos közbeszerzésre vonatkozó hozzáférhetőségi követelmények kidolgozására http://www.cen.eu/cen/Sectors/Sectors/Accessibility/Construction/Pages/Allpresentations.aspx http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/mandates/index.cfm?fuseaction=search.detail&id=392; .
(9) Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) számára adott M/473. szabványosítási megbízás a „mindenki számára történő tervezés” szempontjainak a kapcsolódó szabványosítási kezdeményezésekben való érvényesítésére: ftp://ftp.cencenelec.eu/CEN/Sectors/List/Accessibility/DfAmandate.pdf http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/mandates/index.cfm?fuseaction=search.detail&id=461
(10) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.
(11) COM(2014) 910 A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet, elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/atwork/pdf/cwp_2015_hu.pdf  
(12) http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/CRPD/Pages/GC.aspx
(13) Az európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020 végrehajtására vonatkozó kezdeti terv – A fellépések listája 2010–2015 SEC(2010)1324 végleges, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=SEC:2010:1324:FIN:en:PDF elektronikusan elérhető:  
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1107/2006/EK rendelete a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól, HL L 204., 2006.7.26. 1. o.; A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló1371/2007/EK rendelet, HL L 315/14, 2007.12.3.; A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól szóló 1177/2010/EU rendelet, HL L 334/1, 2010.12.17.; Az autóbusszal közlekedő utasok jogairól szóló 181/2011/EU rendelet, HL L 55/1, 2011.2.28.
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).
(16) A vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008. június 17-i 2008/57/EK irányelv (átdolgozott szöveg) (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.) és a Bizottság 2007. december 21-i 2008/164/EK határozata a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól (HL L 64., 2008.3.7., 72. o.)
(17) A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK irányelv. HL L 163., 2009.6.25.
(18) COM(2012) 721 végleges. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0721:FIN:HU:PDF Elektronikusan elérhető:  
(19) EU-SILC adatok és a betegségek okozta össztársadalmi teherről szóló WHO-jelentés.
(20) COM(2012) 83 a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervének előreviteléről
(21) Section 255 of Telecoms Act, Communications and Video Accessibility Act, Section 508 of Rehabilitation Act, Air carriers Act, ADA (American with Disabilities Act), Help America Vote Act (A távközlési törvény 255. szakasza, a hírközlési és videó akadálymentesítési törvény, a rehabilitációról szóló törvény 508. szakasza, a légi fuvarozókról szóló törvény, az ADA (a fogyatékkal élő amerikaiakról szóló törvény), és az akadálymentes szavazást biztosító Help America Vote törvény).
(22) Az ikt-termékek és -szolgáltatások közbeszerzésével kapcsolatos hozzáférhetőségi követelmények kidolgozására: http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/mandates/index.cfm?fuseaction=search.detail&id=333
(23) A Deloitte jelentése a javaslat elfogadásával egyidejűleg jelenik meg.
(24) Eurobarometer 345: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/flash_arch_360_345_en.htm.
(25) A Deloitte kkv-munkacsoport jelentése a javaslat elfogadásával egyidejűleg jelenik meg.
(26) http://ec.europa.eu/justice/discrimination/files/dhlg_5th_report_en.pdf
(27) A Deloitte végleges jelentése a javaslat elfogadásával egyidejűleg jelenik meg.
(28) www.disability-europe.net/
(29) Lásd a termékek forgalomba hozataláról szóló 768/2008/EK határozat II. mellékletét, HL L 218. 2008.8.13.
(30) HL C , , o.
(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/33/EU irányelve a felvonókra és biztonsági berendezéseikre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 251. o.)
(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).
(33) COM(2010) 636.
(34) Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről, COM (2012) 721.
(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződések odaítéléséről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(38) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 768/2008/EK határozata a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről (HL L 218. 2008.8.13. 82. o.).
(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
(40) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
(43) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(44) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1304/2013/EU rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
(45) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1370/2007/EK rendelete a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).
(46) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1315/2013/EU rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
(47) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
(48) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).
(49) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről.
(50) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről.
(51) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EK irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről.
(52) ABM: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).
(53) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(54) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/budget/biblio/documents/regulations/regulations_en.cfm
(55) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(56) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(57) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(58) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.
(59) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(60) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
(61) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:
(62) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.
(63) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(64) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END= nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.
(65) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(66) Lásd a 2007–2013-as időszakra szóló intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.
(67) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.
Top

Brüsszel,2015.12.2.

COM(2015) 615 final

MELLÉKLET

a következőhöz

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről

{SWD(2015) 264 final}
{SWD(2015) 265 final}
{SWD(2015) 266 final}


I. MELLÉKLET

A TERMÉKEKRE ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ, A 3. CIKKBEN ELŐÍRT HOZZÁFÉRHETŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

HOZZÁFÉRHETŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ

Általános rendeltetésű számítógépes hardverek és operációs rendszerek

1. Tervezés és gyártás: 

A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:

(a)a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:

(I)több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;

(II)érthetőknek kell lenniük;

(III)észlelhetőknek kell lenniük;

(IV)az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;

(b)a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);

(c)a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás, amely megfelel a következőknek:

(I)az utasítás tartalmának olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen, valamint

(II)az utasításoknak alternatívát kell kínálniuk a nem szöveges tartalom tekintetében;

(d)a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;

(e)a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;

(f)interfész a termék és a támogató eszközök között.

 

2. A felhasználói felület és a funkciók tervezése:

Annak érdekében, hogy a termékek kialakítása és felhasználói felületük az 1. pont d) és e) alpontjaiban foglaltaknak megfelelően hozzáférhető legyen, azokat úgy kell tervezni, hogy adott esetben:

(a)a kommunikáció és a tájékozódás több érzékszervi csatornán keresztül megvalósítható legyen;

(b)biztosítsanak alternatívát a beszédre a kommunikáció és a tájékozódás tekintetében;

(c)biztosítsák a rugalmas nagyítás és kontraszt lehetőségét;

(d)az információ közvetítésére biztosítsanak egy alternatív színt;

(e)biztosítsák az előtér és háttér rugalmas módon történő elválasztásának és vezérlésének lehetőségét, ideértve a háttérzaj csökkentését és a világosság javítását;

(f)biztosítsák a hangerő felhasználó általi vezérlését;

(g)biztosítsák a szekvenciális irányítást és a finommotorikus irányítás alternatíváit;

(h)biztosítsanak alternatív, korlátozott mozgástartománnyal és erőkifejtéssel működtethető üzemmódokat;

(i)biztosítsák a fényérzékenység által okozott rohamok elkerülését.

II. SZAKASZ

Önkiszolgáló terminálok: bankjegykiadó automaták, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták

1. Tervezés és gyártás:

A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:

(a)a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:

(I)több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;

(II)érthetőknek kell lenniük;

(III)észlelhetőknek kell lenniük;

(IV)az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;

(b)a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;

(c)a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;

(d)interfész a termék és a támogató eszközök között.

 

2. A felhasználói felület és a funkciók tervezése:

Annak érdekében, hogy a termékek kialakítása és felhasználói felületük az 1. pont b) és c) alpontjaiban foglaltaknak megfelelően hozzáférhető legyen, azokat úgy kell tervezni, hogy adott esetben:

(a)a kommunikáció és a tájékozódás több érzékszervi csatornán keresztül megvalósítható legyen;

(b)biztosítsanak alternatívát a beszédre a kommunikáció és a tájékozódás tekintetében;

(c)biztosítsák a rugalmas nagyítás és kontraszt lehetőségét;

(d)az információ közvetítésére biztosítsanak egy alternatív színt;

(e)biztosítsák az előtér és háttér rugalmas módon történő elválasztásának és vezérlésének lehetőségét, ideértve a háttérzaj csökkentését és a világosság javítását;

(f)biztosítsák a hangerő felhasználó általi vezérlését;

(g)biztosítsák a szekvenciális irányítást és a finommotorikus irányítás más alternatíváit;

(h)biztosítsanak alternatív, korlátozott mozgástartománnyal és erőkifejtéssel működtethető üzemmódokat;

(i)biztosítsák a fényérzékenység által okozott rohamok elkerülését.

III. SZAKASZ

Telefonszolgáltatások, ideértve a segélyhívó szolgálatokat és a kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói végberendezéseket

A. Szolgáltatások:

1.A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:

(a)biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek hozzáférhetőségét a B. pontban meghatározott, a „fogyasztók által használt, kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású végberendezésekre” vonatkozó szabályok szerint;

(b)tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:

(I)a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,

(II)alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;

(III)az elektronikus információkat, ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat a c) pont szerint kell nyújtani.

(c)    a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.

(d)hozzáférhető információt kell nyújtani a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére;

(e)ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.

B. A fogyasztók által használt, kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású végberendezések:

1. Tervezés és gyártás:

A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:

(a)a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:

(I)több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;

(II)érthetőknek kell lenniük;

(III)észlelhetőknek kell lenniük;

(IV)az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;

(b)a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);

(c)a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás, amely megfelel a következőknek:

(I)az utasítás tartalmának olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;

(II)az utasításoknak alternatívát kell kínálniuk a nem szöveges tartalom tekintetében;

(d)a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;

(e)a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;

(f)interfész a termék és a támogató eszközök között.

 

2. A felhasználói felület és a funkciók tervezése:

Annak érdekében, hogy a termékek kialakítása és felhasználói felületük az 1. pont d) és e) alpontjaiban foglaltaknak megfelelően hozzáférhető legyen, azokat úgy kell tervezni, hogy adott esetben:

(a)a kommunikáció és a tájékozódás több érzékszervi csatornán keresztül megvalósítható legyen;

(b)biztosítsanak alternatívát a beszédre a kommunikáció és a tájékozódás tekintetében;

(c)biztosítsák a rugalmas nagyítás és kontraszt lehetőségét;

(d)az információ közvetítésére biztosítsanak egy alternatív színt;

(e)biztosítsák az előtér és háttér rugalmas módon történő elválasztásának és vezérlésének lehetőségét, ideértve a háttérzaj csökkentését és a világosság javítását;

(f)biztosítsák a hangerő felhasználó általi vezérlését;

(g)biztosítsák a szekvenciális irányítást és a finommotorikus irányítás más alternatíváit;

(h)biztosítsanak alternatív, korlátozott mozgástartománnyal és erőkifejtéssel működtethető üzemmódokat;

(i)biztosítsák a fényérzékenység által okozott rohamok elkerülését.

IV. SZAKASZ

Audiovizuális médiaszolgáltatások és a kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói berendezések

A. Szolgáltatások:

1. A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:

(a) biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek hozzáférhetőségét a B. pontban meghatározott, a „kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói berendezésekre” vonatkozó szabályok szerint;

(b) tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:

(I)a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;

(II)alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;

(III)az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – a c) pont szerint kell nyújtani.

(c)    a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.

(d)    hozzáférhető információt kell nyújtani a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére;

(e) ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.

B. A kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói berendezések:

1. Tervezés és gyártás:

A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:

(a)a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:

(I)több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;

(II)érthetőknek kell lenniük;

(III)észlelhetőknek kell lenniük;

(IV)az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;

(b)a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);

(c)a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás, amely megfelel a következőknek:

(I)az utasítás tartalmának olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;

(II)az utasításoknak alternatívát kell kínálniuk a nem szöveges tartalom tekintetében;

(d)a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;

(e)a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;

(f)interfész a termék és a támogató eszközök között.

 

2. A felhasználói felület és a funkciók tervezése:

Annak érdekében, hogy a termékek kialakítása és felhasználói felületük az 1. pont d) és e) alpontjaiban foglaltaknak megfelelően hozzáférhető legyen, azokat úgy kell tervezni, hogy adott esetben:

(a)a kommunikáció és a tájékozódás több érzékszervi csatornán keresztül megvalósítható legyen;

(b)biztosítsanak alternatívát a beszédre a kommunikáció és a tájékozódás tekintetében;

(c)biztosítsák a rugalmas nagyítás és kontraszt lehetőségét;

(d)az információ közvetítésére biztosítsanak egy alternatív színt;

(e)biztosítsák az előtér és háttér rugalmas módon történő elválasztásának és vezérlésének lehetőségét, ideértve a háttérzaj csökkentését és a világosság javítását;

(f)biztosítsák a hangerő felhasználó általi vezérlését;

(g)biztosítsák a szekvenciális irányítást és a finommotorikus irányítás más alternatíváit;

(h)biztosítsanak alternatív, korlátozott mozgástartománnyal és erőkifejtéssel működtethető üzemmódokat;

(i)biztosítsák a fényérzékenység által okozott rohamok elkerülését.

V. SZAKASZ

Légi, autóbuszos, vasúti és vízi személyszállítási szolgáltatások; a személyszállítási szolgáltatásokhoz használt weboldalak; mobileszköz-alapú szolgáltatások, intelligens jegyértékesítési rendszerek és valós idejű tájékoztatás; önkiszolgáló terminálok, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták

A. Szolgáltatások:

1. A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:

(a) tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:

(I)a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,

(II)alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;

(III)az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – a b) pont szerint kell nyújtani.

(b)    a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.

(c) ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.

B. Személyszállítási szolgáltatások nyújtására szolgáló weboldalak:

(a)A weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; és olyan módon, hogy az uniós és nemzetközi szinten egyaránt előmozdítsa a különböző közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal megvalósuló interoperabilitást.

C. Mobileszköz-alapú szolgáltatások, intelligens jegyértékesítési rendszerek és valós idejű tájékoztatás:

1. A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:

(a) tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:

(I)a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,

(II)alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;

(III)az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – a b) pont szerint kell nyújtani.

(b)    a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.

D. Önkiszolgáló terminálok, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták:

1.    Tervezés és gyártás:

A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:

(a)a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:

(I)több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;

(II)érthetőknek kell lenniük;

(III)észlelhetőknek kell lenniük;

(IV)az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;

(b)a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;

(c)a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;

(d)interfész a termék és a támogató eszközök között.

 

2. A felhasználói felület és a funkciók tervezése:

Annak érdekében, hogy a termékek kialakítása és felhasználói felületük az 1. pont b) és c) alpontjaiban foglaltaknak megfelelően hozzáférhető legyen, azokat úgy kell tervezni, hogy adott esetben:

(a)a kommunikáció és a tájékozódás több érzékszervi csatornán keresztül megvalósítható legyen;

(b)biztosítsanak alternatívát a beszédre a kommunikáció és a tájékozódás tekintetében;

(c)biztosítsák a rugalmas nagyítás és kontraszt lehetőségét;

(d)az információ közvetítésére biztosítsanak egy alternatív színt;

(e)biztosítsák az előtér és háttér rugalmas módon történő elválasztásának és vezérlésének lehetőségét, ideértve a háttérzaj csökkentését és a világosság javítását;

(f)biztosítsák a hangerő felhasználó általi vezérlését;

(g)biztosítsák a szekvenciális irányítást és a finommotorikus irányítás más alternatíváit;

(h)biztosítsanak alternatív, korlátozott mozgástartománnyal és erőkifejtéssel működtethető üzemmódokat;

(i)biztosítsák a fényérzékenység által okozott rohamok elkerülését.

 

VI. SZAKASZ

Banki szolgáltatások; banki szolgáltatások nyújtására szolgáló weboldalak; mobileszköz-alapú banki szolgáltatások; önkiszolgáló terminálok, ideértve a banki szolgáltatások nyújtására használt a bankjegykiadó automatákat

A. Szolgáltatás általában véve:

1. A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:

(a) biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek hozzáférhetőségét a D. pontban meghatározott szabályok szerint;

(b) tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:

(I)a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,

(II)alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;

(III) az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – a c) pont szerint kell nyújtani.

(c)    a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.

(d) ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.

B. Banki szolgáltatások nyújtására szolgáló weboldalak:

A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:

(a) a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.

C. Mobileszköz-alapú banki szolgáltatások:

1.A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:

(a) tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:

(I)a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,

(II)alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;

(III)az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – a b) pont szerint kell nyújtani.

(b)    a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.

D. Önkiszolgáló terminálok, ideértve a banki szolgáltatások nyújtására használt a bankjegykiadó automatákat:

1. Tervezés és gyártás:

A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:

(a)a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:

(I)több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;

(II)érthetőknek kell lenniük;

(III)észlelhetőknek kell lenniük;

(IV)az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;

(b)a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;

(c)a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;

(d)interfész a termék és a támogató eszközök között.

 

2. A felhasználói felület és a funkciók tervezése:

Annak érdekében, hogy a termékek kialakítása és felhasználói felületük az 1. pont b) és c) alpontjaiban foglaltaknak megfelelően hozzáférhető legyen, azokat úgy kell tervezni, hogy adott esetben:

(a)a kommunikáció és a tájékozódás több érzékszervi csatornán keresztül megvalósítható legyen;

(b)biztosítsanak alternatívát a beszédre a kommunikáció és a tájékozódás tekintetében;

(c)biztosítsák a rugalmas nagyítás és kontraszt lehetőségét;

(d)az információ közvetítésére biztosítsanak egy alternatív színt;

(e)biztosítsák az előtér és háttér rugalmas módon történő elválasztásának és vezérlésének lehetőségét, ideértve a háttérzaj csökkentését és a világosság javítását;

(f)biztosítsák a hangerő felhasználó általi vezérlését;

(g)biztosítsák a szekvenciális irányítást és a finommotorikus irányítás más alternatíváit;

(h)biztosítsanak alternatív, korlátozott mozgástartománnyal és erőkifejtéssel működtethető üzemmódokat;

(i)biztosítsák a fényérzékenység által okozott rohamok elkerülését.

VII. SZAKASZ

E-könyvek

A. Szolgáltatások:

1.A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:

(a) biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek hozzáférhetőségét a „Termékek” című B. pontban meghatározott szabályok szerint;

(b) tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:

(I)a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,

(II)alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;

(III) az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – a c) pont szerint kell nyújtani.

(c)    a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.

(d)    hozzáférhető információt kell nyújtani a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére;

(e) ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.

B. Termékek:

1. Tervezés és gyártás:

A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:

(a)a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:

(I)több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;

(II)érthetőknek kell lenniük;

(III)észlelhetőknek kell lenniük;

(IV)az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;

(b)a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);

(c)a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás, amely megfelel a következőknek:

(I)az utasítás tartalmának olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;

(II)az utasításoknak alternatívát kell kínálniuk a nem szöveges tartalom tekintetében;

(d)a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;

(e)a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;

(f)interfész a termék és a támogató eszközök között.

 2. A felhasználói felület és a funkciók tervezése:

Annak érdekében, hogy a termékek kialakítása és felhasználói felületük az 1. pont d) és e) alpontjaiban foglaltaknak megfelelően hozzáférhető legyen, azokat úgy kell tervezni, hogy adott esetben:

(a)a kommunikáció és a tájékozódás több érzékszervi csatornán keresztül megvalósítható legyen;

(b)biztosítsanak alternatívát a beszédre a kommunikáció és a tájékozódás tekintetében;

(c)biztosítsák a rugalmas nagyítás és kontraszt lehetőségét;

(d)az információ közvetítésére biztosítsanak egy alternatív színt;

(e)biztosítsák az előtér és háttér rugalmas módon történő elválasztásának és vezérlésének lehetőségét, ideértve a háttérzaj csökkentését és a világosság javítását;

(f)biztosítsák a hangerő felhasználó általi vezérlését;

(g)biztosítsák a szekvenciális irányítást és a finommotorikus irányítás más alternatíváit;

(h)biztosítsanak alternatív, korlátozott mozgástartománnyal és erőkifejtéssel működtethető üzemmódokat;

(i)biztosítsák a fényérzékenység által okozott rohamok elkerülését.

VIII. SZAKASZ

E-kereskedelem

A. Szolgáltatások:

1.A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:

(a) tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:

(I)a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,

(II)alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;

(III) az elektronikus információkat, ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat a b) pont szerint kell nyújtani.

(b)    a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.

IX. SZAKASZ – A VI. FEJEZETBEN SZEREPLŐ, MÁS JOGI AKTUSOKAT ÉRINTŐ HOZZÁFÉRHETŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

A. rész – Termékek

1.Tervezés és gyártás

A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:

(a)a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:

i.több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;

ii.érthetőknek kell lenniük;

iii.észlelhetőknek kell lenniük;

iv.az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;

(b)a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);

(c)a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás, amely megfelel a következőknek:

i.az utasítás tartalmának olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;

ii.az utasításoknak alternatívát kell kínálniuk a nem szöveges tartalom tekintetében;

(d)a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;

(e)a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;

(f)interfész a termék és a támogató eszközök között.

2.    A felhasználói felület és a funkciók tervezése:

Annak érdekében, hogy a termékek kialakítása és felhasználói felületük az 1. pont d) és e) alpontjaiban foglaltaknak megfelelően hozzáférhető legyen, azokat úgy kell tervezni, hogy adott esetben:

(a)a kommunikáció és a tájékozódás több érzékszervi csatornán keresztül megvalósítható legyen;

(b)biztosítsanak alternatívát a beszédre a kommunikáció és a tájékozódás tekintetében;

(c)biztosítsák a rugalmas nagyítás és kontraszt lehetőségét;

(d)az információ közvetítésére biztosítsanak egy alternatív színt;

(e)biztosítsák az előtér és háttér rugalmas módon történő elválasztásának és vezérlésének lehetőségét, ideértve a háttérzaj csökkentését és a világosság javítását;

(f)biztosítsák a hangerő felhasználó általi vezérlését;

(g)biztosítsák a szekvenciális irányítást és a finommotorikus irányítás más alternatíváit;

(h)biztosítsanak alternatív, korlátozott mozgástartománnyal és erőkifejtéssel működtethető üzemmódokat;

(i)biztosítsák a fényérzékenység által okozott rohamok elkerülését.

B. rész – Szolgáltatások

1.A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:

(a)hozzáférhetővé kell tenni a szolgáltatásnyújtás helyén az épített környezetet, ideértve a közlekedési infrastruktúrát a C. résznek megfelelően, a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok sérelme nélkül;

(b)hozzáférhetővé kell tenni a létesítményeket, ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges közlekedési eszközöket, szárazföldi és vízi járműveket és berendezéseket a következők szerint:

i.az épített tér tervezésekor teljesíteni kell a C. részben foglalt követelményeket a beszállás, kiszállás, közlekedés és használat tekintetében;

ii.a tájékozgatást különböző módokon és több érzékszervi csatornán keresztül kell elérhetővé tenni;

iii. alternatívát kell biztosítani a nem szöveges vizuális tartalom tekintetében.

(c)biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek hozzáférhetőségét az A. részben meghatározott szabályok szerint;

(d)tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:

i.a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,

ii.alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;

iii. az elektronikus információkat, ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat az e) pont szerint kell nyújtani.

(e)a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.

(f)hozzáférhető információt kell nyújtani a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére;

(g)ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.

C. rész – Épített környezet

1.Az épített környezet hozzáférhetősége a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára az előrelátható, önálló módon történő igénybevétel érdekében a nyilvános hozzáférésre szánt területek alábbi szempontjait foglalja magában:

(a)kapcsolódó kültéri területek és létesítmények használata;

(b)épületek megközelítése;

(c)bejáratok használata;

(d)vízszintes irányú közlekedés;

(e)függőleges irányú közlekedés;

(f)közös terek használata;

(g)felszerelések és berendezések használata;

(h)WC-k és szaniterhelyiségek használata;

(i)kijáratok, menekülési útvonalak használata és vészhelyzeti tervek kidolgozása;

(j)több érzékszervi csatornán keresztül megvalósuló kommunikáció és tájékozódás;

(k)a létesítmények és épületek rendeltetésszerű használata;

(l)a beltéri és kültéri környezeti veszélyektől való védelem.

X. SZAKASZ – AZ EZEN IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁHOZ KAPCSOLDÓ ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ HOZZÁFÉRHETŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK A 3. CIKK (10) BEKEZDÉSE SZERINT

A 3. cikk (10) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtásához használt épített környezet hozzáférhetősége a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára az előrelátható, önálló módon történő igénybevétel érdekében a nyilvános hozzáférésre szánt területek alábbi szempontjait foglalja magában:

(a)kapcsolódó kültéri területek és létesítmények használata a szolgáltató felelőssége mellett;

(b)épületek megközelítése a szolgáltató felelőssége mellett;

(c)bejáratok használata;

(d)vízszintes irányú közlekedés;

(e)függőleges irányú közlekedés;

(f)közös terek használata;

(g)a szolgáltatások nyújtásakor használt felszerelések és berendezések;

(h)WC-k és szaniterhelyiségek használata;

(i)kijáratok, menekülési útvonalak használata és vészhelyzeti tervek kidolgozása;

(j)több érzékszervi csatornán keresztül megvalósuló kommunikáció és tájékozódás;

(k)a létesítmények és épületek rendeltetésszerű használata;

(l)a beltéri és kültéri környezeti veszélyektől való védelem.

Top

Brüsszel,2015.12.2.

COM(2015) 615 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről

{SWD(2015) 264 final}
{SWD(2015) 265 final}
{SWD(2015) 266 final}


II. MELLÉKLET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁS – TERMÉKEK

Belső gyártásellenőrzés

1.A belső gyártásellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3. és 4. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy az érintett termékek vagy szolgáltatások megfelelnek ezen irányelv követelményeinek.

2.Műszaki dokumentáció

A gyártó kidolgozza a műszaki dokumentációt. A dokumentációnak lehetővé kell tennie annak elleőrzését, hogy a termék megfelel a 3. cikkben említett hozzáférhetőségi követelményeknek, és amennyiben a gyártó a 12. cikkben említett kivételt alkalmazza, annak bizonyítását, hogy az érintett hozzáférhetőségi követelmények a termék alapvető megváltoztatását tennék szükségessé, vagy aránytalan terhet jelentenének. A műszaki dokumentáció csak az alkalmazandó követelményeket határozza meg és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a termék tervét, gyártását és működését.

A műszaki dokumentáció – értelemszerűen –legalább a következőket tartalmazza:

(a)a termék általános leírása;

(b)a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok és/vagy egyéb vonatkozó műszaki leírások felsorolása, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azokban az esetekben, amikor ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azon megoldások leírása, amelyeket a 3. cikkben említett hozzáférhetőségi követelmények teljesítése érdekében alkalmaztak; részlegesen alkalmazott harmonizált szabványok esetén a műszaki dokumentáció feltünteti, hogy mely részeket alkalmazták.

3.Gyártás

A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy a termékek megfeleljenek a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak és ezen irányelv hozzáférhetőségi követelményeinek.

4.Megfelelőségi jelölés és megfelelőségi nyilatkozat

4.1.A gyártó feltünteti az ebben az irányelvben említett CE-jelölést minden olyan terméken, amely eleget tesz ezen irányelv rá alkalmazandó követelményeinek.

4.2.A gyártó a termék mindegyik modelljére vonatkozóan írásos megfelelőségi nyilatkozatot készít. A megfelelőségi nyilatkozat megnevezi azt a terméket, amelyre vonatkozóan elkészítették.

A megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

5.A meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 4. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a megbízásban.

Top

Brüsszel, 2015.12.2.

COM(2015) 615 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről

{SWD(2015) 264 final}
{SWD(2015) 265 final}
{SWD(2015) 266 final}


III. MELLÉKLET

A HOZZÁFÉRHETŐSÉGI KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐ SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1.A szolgáltató az általános feltételekben vagy egy azzal egyenértékű dokumentumban ismerteti a szolgáltatás hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelését értékelő információkat. Az információ magában foglalja az alkalmazandó követelményeket, és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a szolgáltatás tervezését és működését. A 2011/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 1 meghatározott, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelmények mellett az információ – értelemszerűen – legalább a következőket tartalmazza:

a)a szolgáltatás általános leírása hozzáférhető formátumban;

b)a szolgáltatás működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

c)annak ismertetése, hogy a szolgáltatás hogyan teljesíti az I. mellékletben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeket.

2.Az 1. pontnak való megfelelés érdekében a szolgáltató részben vagy egészben alkalmazhat olyan harmonizált szabványokat és/vagy egyéb vonatkozó műszaki leírásokat, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették.

3.A szolgáltató rendelkezésre bocsátja azokat az információkat, amelyek bizonyítják, hogy a szolgáltatásnyújtási folyamat és annak ellenőrzése biztosítja a szolgáltatás megfelelését az 1. pontnak és ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 2011/83/EU irányelve a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22.. 64. o.).
Top