EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52014XC0521(03)

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

21.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 153/14


Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2014/C 153/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

„JAMBON DE VENDEE”

EK-szám: FR-PGI-0005-01135 – 2013.7.30.

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés

„Jambon de Vendée”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország.

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Jambon de Vendée” kizárólag friss sertéshátsócombból készül; a lábszárat nem használják fel a sonka készítéséhez.

Az egész „Jambon de Vendée” csontot nem tartalmaz, alakja szabályos hasábszerű, tojásdad körvonalakkal. Felszínét fűszerkeverék borítja, így színe világosbarna.

A szeletelt sonka vörös színű belsejét fehér zsírerek szövik át. A sonka összességében nyers húsra emlékeztető, világos színezetű. A szeletek szélén a fűszerek barna szegélyt képeznek.

A „Jambon de Vendée” lágy, puha, nedvdús állagú.

Az aromák tekintetében a „Jambon de Vendée” sonkát a borpárlat gyümölcsös illata és a felületébe dörzsölt fűszerek (fahéj, bors, kakukkfű, babér stb.) határozzák meg. A „Jambon de Vendée” visszafogottan sós ízű. A sonka összetett aromája és finom ízvilága maradéktalanul érvényesül, annál is inkább, mert a fehérjebomlással és a zsíroxidációval járó aromák kevéssé hangsúlyosak.

A „Jambon de Vendée” nedvességtartalma (a zsírtalanított termék nedvességtartalma) 76 % alatt marad.

A termék teljes cukortartalma (laktóz, dextróz, szacharóz, glükóz) kevesebb mint 1 %.

Az egész sonka tömege az előállítási folyamat végén 4,5–7,5 kg.

A „Jambon de Vendée” sonkát egészben, félbevágva, negyedelve, darabolva, szeletelve, kockákra vágva vagy csíkokra szelve csomagolják és forgalmazzák.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A hús alapanyagot kizárólag olyan hússertések friss, nem fagyasztott húsa adja, amelyek hasított hideg súlya 80 és 95 kg között van.

A sertés levágása, a darabolás és a sonka kicsontozása közötti időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie, és nem haladhatja meg a 6 napot.

A „Jambon de Vendée” előállításához felhasznált friss sonka a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

8 és 12 kg közötti nyers tömeg,

25 mm alatti zsírvastagság,

fehér színű, tömör zsír és rózsaszínes hús,

5,5 és 6,2 közötti pH-érték,

0 °C és +5 °C közötti belső hőmérséklet.

A „Jambon de Vendée” előállításához felhasznált további alapanyagok a következők:

szemcsézett száraz tengeri só,

borpárlat, amelynek térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalma legalább 40°,

fűszerek és aromák, amelyeknek legalább 60 %-át a fahéj, a bors, a kakukkfű és a babér alkotja,

engedélyezett adalékanyagok: cukrok (dextróz, szacharóz, laktóz, glükóz), kálium-nitrát (salétrom) (E 252), nátrium-nitrát (E 251), nitrites só, kálium-nitrit, erjesztőanyagok.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Jambon de Vendée” előállításának szakaszai a friss sonka átvételétől a késztermék – szeletelés és csomagolás előtti – kiszállításáig a földrajzi területen zajlanak.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Jambon de Vendée” sonka egészben, félbevágva, negyedelve, vagy változó vastagságú szeletekre vágva, kockákra vágva vagy csíkokra szelve hozható forgalomba.

A sonka vákuum- vagy védőgázas csomagolást kaphat.

A szeletelő és/vagy csomagoló helyiség hőmérséklete legfeljebb 12 °C.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A hentesárukon kötelezően feltüntetendő feliratoktól függetlenül a termékek címkéje a következő információkat tartalmazza:

a „Jambon de Vendée” oltalom alatt álló földrajzi jelzés,

a feldolgozó elérhetőségi adatai.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Jambon de Vendée” földrajzi területe összefüggő földrajzi egységet alkot, és a természeti környezetre, az előállítással kapcsolatos szaktudásra, a termelési és fogyasztási szokásokra, valamint a földrajzi elnevezés hírnevére vonatkozó ismérveknek egyaránt eleget tesz.

A „Jambon de Vendée” oltalom alatt álló földrajzi jelzés földrajzi területét a következők alkotják:

Vendée megye teljes területe,

Loire-Atlantique megyében a következő járások: Aigrefeuille-sur-Maine, Bouaye, Bourgneuf-en-Retz, Carquefou, Clisson, Legé, Le Loroux-Bottereau, Machecoul, Nantes (1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. járás), Rezé, Saint-Philbert-de-Grand-Lieu, Vallet, Vertou, Vertou-Vignoble,

Maine-et-Loire megyében a következő járások: Cholet (1. és 3. járás, illetve a 2. járás egy része), Montfaucon-Montigné.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

A „Jambon de Vendée” földrajzi területe az Atlanti-óceán partjainál terül el, éghajlata ezért óceáni. Az ősz és a tél általában enyhe és nedves, a fagyos napok száma évente mindössze átlagosan negyven, a csapadék gyakori, de nem heves.

A földrajzi terület talajai az Armorikai-hegység kemény és savas kőzetein fekszenek, így egy ligetes mezőgazdasági táj kialakulásának kedveztek, amelyet völgyekkel szabdalt domborzat, számtalan sövény, a különféle állattenyésztési formákat előnyben részesítő mezőgazdaság és számos elszigetelt tanya jellemez, amelyek lakói félig önellátó életmódra kényszerülnek.

Emberi tényezők

A „Jambon de Vendée” földrajzi területét a környező vidékektől a sózott hústermékek készítésével foglalkozó vállalkozások száma és sokfélesége különbözteti meg, amelyek az egész térségben jelen vannak és különösen a vidéki övezetekben telepedtek le, ahol közvetlen kapcsolatban vannak a paraszti szakismeretet őrző hagyományos mezőgazdasági világgal. Mivel a sertéstenyésztés igen elterjedt és a régióban számos szalina (sós mocsár) van, a sózott húsok és a sonka régóta fontos helyet foglal el Vendée megye lakóinak étrendjében.

Különleges szakértelem

A „Jambon de Vendée” előállítási folyamatának első, különleges szakértelmet igénylő sajátos művelete a kicsontozás, ami a nyers sonkák világában kevéssé elterjedt gyakorlat. A „Jambon de Vendée” sonkát kézzel csontozzák ki, az úgynevezett „csúsztatott csont” módszerrel, amely abban áll, hogy a combcsontot a sonka felnyitása nélkül választják le a húsról. Az előkészítés után a sonkát kézzel bedörzsölik száraz sóval. Ezután kerül sor a borpárlattal és a fűszer- és aromakeverékkel való bedörzsölésre. A sonkát ezt követően azonnal ruhába csomagolják, hogy az alkohol és a fűszerek az érlelés teljes ideje alatt érintkezésben legyenek a hússal. A „Jambon de Vendée” érlelési szakasza szintén egyedi, ugyanis a lecsepegtetést követően a sonkát két préslappal mechanikusan kipréselik – a két művelet együttes időtartama legalább 28 nap. Ezután következik a legalább 5 napig tartó szárítás. A szárítási idő nem hosszú, mivel a sonka előállításának teljes időtartama legfeljebb 80 nap. A sonkát nem füstölik.

Annak ellenére, hogy a terméket az 1980-as évek végén bejegyezték a hentesipari eljárásokra vonatkozó „Code des Usages de la Charcuterie” című szabályzatba, a fenti eljárást továbbra is csak Vendée megye területén, valamint Nantes és Cholet városok környékén folytatják. A földrajzi terület lényegében magában foglalja az összes olyan ismert sonkakészítő vállalkozást, amelyek folyamatos jelleggel foglalkoznak „Jambon de Vendée” sonka – a meghatározott előállítási szabályok alapján történő – készítésével.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Jambon de Vendée”-t hasábszerű alakja, tojásdad körvonalai, valamint a fűszereknek köszönhető egyöntetű barna színe különböztetik meg a többi száraz sonkától. A felszeletelt sonka világosvörös színű, a szeletek szélén húzódó sötét szegély pedig a sonka felszínébe dörzsölt fűszereknek köszönhető.

Az érzékszervi tulajdonságok terén a „Jambon de Vendée” sonkát a borpárlat gyümölcsös illata, valamint a beledörzsölt fűszerkeveréktől kapott, némiképp összetett aroma jellemzi.

A sonka ízleléskor puha, lágy állagával tűnik ki. Ízét sokkal kevésbé határozzák meg a fehérjebomlásból és a zsíroxidációból származó aromák, mint a nyers sonkák többségénél. A rövid ideig szárított nyers sonkák többségével ellentétben a „Jambon de Vendée” sonkát nem füstölik. Sós íze nem túl hangsúlyos.

Minthogy a „Jambon de Vendée” kevéssé szilárd állagú, és ezért nehezen szelhető vékony szeletekre, hagyományosan vastag szeletekre vágták és sütve fogyasztották. E fogyasztási mód a földrajzi terület nagyobb részén ma is erősen tartja magát annak ellenére, hogy vékony szeletekre vágva hozzák forgalomba.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A földrajzi terület és a „Jambon de Vendée” közötti kapcsolat egyrészt a termék azon különleges tulajdonságain nyugszik, amelyek a földrajzi terület sonkakészítőinek szakértelméből fakadnak, másrészt a termék hagyományos hírnevén.

A környezeti viszonyokhoz igazított előállításban szerzett szakértelemnek köszönhető különleges tulajdonságok

A sonkakészítők szaktudása olyan környezetben alakult ki, ahol a földrajzi terület sajátosságai komoly kötöttségeket jelentenek a sonka készítése során, ami a szárítási és a tartósítási problémák elkerülését célzó rövid előállítási ciklusban mutatkozik meg. Az enyhe telek és a gyakori esők arra kényszerítették a készítőket, hogy a sonka tartósítására alternatív stratégiákat dolgozzanak ki.

A földrajzi terület állattenyésztői ezért a kicsontozáshoz folyamodtak, mivel a csont a mikroorganizmusok révén fertőzési forrást jelenthet a sonka számára, valamint általánossá tették a sonka fűszerekkel és borpárlattal való bedörzsölését. A kicsontozás ezenkívül lehetővé teszi, hogy a só eljusson a sonka belsejéig, ami ugyanezt a célt szolgálja.

Az a tény, hogy a sonkát rövid idő alatt kellett elkészíteni, arra ösztökélte továbbá a sonkakészítőket, hogy tökéletesítsék a sonka két falappal történő préselését, és ezzel felgyorsítsák a húslé távozását és még jobban lerövidítsék a szárítás idejét.

A „Jambon de Vendée” a hagyományos előállítási mód örökségeként napjainkig megőrizte a rövid szárítási időnek tulajdonítható puha, lágy jellegét és világosvörös színét. A borpárlattal és fűszerekkel való bedörzsölésnek köszönhető jellegzetes íz a „Jambon de Vendée” valódi megkülönböztető jegye, amely e sonkát a kiemeli többi nyers sonka közül.

A gondos és kimért pontossággal adagolt kézi sózásnak köszönhetően a „Jambon de Vendée” nem kifejezetten sós ízű.

A fogyasztói kereslet az 1960-as és 1970-es évektől indult növekedésnek. A hagyományra éhes, de igényesebb fogyasztók által támasztott kereslet az agrár-élelmiszer-ipari termékek és különösen a hentesáruk előállítására szakosodott kisipari vállalkozások gyors fejlődését idézte elő, és hozzájárult a jelenlegi termék jellemzőinek, nevezetesen kifinomult aromáinak és alacsony sótartalmának meghatározásához.

A „Jambon de Vendée” elnevezéshez kapcsolódó hírnév

A „Jambon de Vendée” elnevezés a termék megjelölésére az 1970-es évek közepe felé jelent meg, és a következő évtizedekben rendkívül elterjedtté vált.

Ez a sonka egykor családi fogyasztásra szánt vagy a helyi piacon értékesített házi jellegű termék volt. Ezért van az, hogy a „Jambon de Vendée” jellemzőivel foglalkozó első írások csak a XIX. század második felében jelentek meg. Ekkoriban azonban több mű is említette Vendée megye tengeri sóval sózott, fűszernövényekkel és borpárlattal ízesített, rövid ideig szárított nyers sonkáját.

Az 1970–1980-as években „Jambon de Vendée” kereskedelmi elnevezés alatt a termék nagyléptékű forgalmazása új lendületet kapott. A termék meghatározása – a Vendée gasztronómiájával foglalkozó egyéb művek mellett – 1982-ben jelent meg a Soussana kiadó gondozásában és Jean-Claude Frentz szerkesztésében az „Encyclopédie de la Charcuterie” című műben.

Az első ízben Pouzauges községben, 1989-ben megrendezett, a valódi „Jambon de Vendée” sonkát középpontba állító verseny jelentős médiavisszhangot keltett. A „Jambon de Vendée” hírneve ezt követően hamarosan átlépte a régió határait, és a sonka országos ismertségre tett szert.

Az AC Nielsen által 2003-ban végzett panelvizsgálatok során a „Jambon de Vendée” a franciaországi önkiszolgáló áruházakban értékesített száraz sonkák között mind az eladott mennyiség, mind az eladott termékek értéke tekintetében a harmadik helyen végzett.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (3) 5. cikk (7) bekezdés)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCIGPJambondeVendeeV1.pdf


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  Lásd a 2. lábjegyzetet.


Top