INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat okai és céljai

E javaslat átdolgozza és módosítja a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

A tágabb értelemben vett uniós gazdaságban, és különösen a turizmusban egyre nagyobb politikai hangsúlyt kap a vízumpolitika gazdasági hatása; e javaslat ezt figyelembe veszi azzal a céllal, hogy nagyobb fokú következetességet biztosítson az „Európa 2020” stratégia növekedési célkitűzéseivel, a Bizottságnak A közös vízumpolitika végrehajtása és fejlesztése az EU-n belüli növekedés élénkítése céljából című közleményével[1] összhangban.

A javaslat alapul veszi továbbá a Bizottság által a Vízumkódex végrehajtásának értékeléséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett jelentésében[2] levont következtetéseket is. A jelentést részletes értékelést tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum[3] kíséri.

E javaslat a családi kapcsolatok megkönnyítése céljából is tartalmaz két intézkedést: Bizonyos eljárási könnyítéseket vezet be az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó uniós polgárokat látogató közeli hozzátartozók, valamint harmadik országban élő uniós polgárok olyan közeli hozzátartozói számára, akik az uniós polgárral együtt kívánják meglátogatni az utóbbi állampolgársága szerinti tagállamot

Továbbá, tisztázza, hogy legalább azonos eljárási könnyítéseket kell nyújtani az uniós polgárok azon családtagjai számára, akikre kiterjed az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004/38/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése.

Általános háttér

A Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2010. április 5-étől alkalmazandó. Az értesítéssel, a vízumok elutasításának, visszavonásának és megsemmisítésének indokolására vonatkozó követelményekkel, továbbá az ilyen határozatok szembeni jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezések 2011. április 5-étől alkalmazandók.

A vízumkódex 57. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a vízumkódex valamennyi rendelkezése alkalmazásának megkezdése után két évvel a Bizottságnak értékelést kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízumkódex alkalmazásáról. A Bizottság benyújtotta az értékelést és az azt kísérő személyzeti munkadokumentumot. Az 57. cikk (2) bekezdése szerint az értékelést a rendelet módosítására vonatkozó javaslat kísérheti.

Az értékelő jelentés következtetéseinek fényében a Bizottság úgy döntött, hogy a jelentéssel együtt e jogszabály-módosítási javaslatot is benyújtja.

A javasolt módosítások – amellett, hogy megőrzik a külső határok biztonságát, és biztosítják a schengeni térség megfelelő működését – megkönnyítik a jogszerű utazók utazását, és a tagállamok érdekében egyszerűsítik a jogi keretet, például azáltal, hogy rugalmasabb szabályokat tesznek lehetővé a konzuli együttműködésre vonatkozóan. A közös vízumpolitika várhatóan hozzájárul a növekedésképzéshez, és koherens lesz a külkapcsolatok, kereskedelem, oktatás, kultúra és turizmus területének egyéb uniós politikáival.

Meglévő rendelkezések

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 810/2009/EK rendelete a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex).

2.         AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS A HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

Konzultáció az érdekelt felekkel

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat[4] tartalmazza.

Hatásvizsgálat

Az 1. szakaszban említett értékelő jelentés alapján két fő problématerületet tártunk fel:

(1)        Az eljárások teljes időtartama és költsége (közvetlen és közvetett) és nehézkes természete

E problématerület összetett jellegét részletesen a hatásvizsgálat ismerteti. Ami a szabályozási opciókat illeti, úgy tűnik, hogy az egyetlen mindkét oldal számára előnyös megoldás az lenne, ha a hosszú érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumokat adnának ki, bizonyos eljárási könnyítésekkel. Ez várhatóan csökkentené a konzulátusok adminisztratív terhét, és egyben nagyon fontos könnyítésnek számít bizonyos utascsoportok számára. A gyakorlatban ez a többszöri beutazásra jogosító vízum érvényességi idejére szóló vízummentességgel lenne egyenértékű, ami jelentős megtakarításokat és hatékonyság-nyereséget eredményezne mind a vízumkérelmezők (idő és költségek tekintetében), mind a konzulátusok (idő tekintetében) számára. Az e problématerület megoldására tervezett politikai opciók ezért elég hasonlóak. Csak a felölelendő kedvezményezettek és a kiadandó többszöri beutazásra jogosító vízum érvényessége változna, a következők szerint:

Minimális szabályozási opció: kötelező eljárási könnyítések bevezetése és legalább egy évig, majd a későbbiekben három évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumok kötelező kiadása a gyakran utazók számára (a meghatározás szerint olyan kérelmezők, akik korábban jogszerűen használtak legalább három – a Vízuminformációs Rendszerben (VIS) regisztrált – vízumot (a kérelem időpontját megelőző 12 hónapban).

Köztes opció: kötelező eljárási könnyítések bevezetése, és legalább három évig, majd a későbbiekben öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumok kötelező kiadása a gyakran utazók számára (a meghatározás szerint olyan kérelmezők, akik korábban jogszerűen használtak legalább két – a VIS-ben regisztrált – vízumot).

A beazonosított maximális opció az lenne, ha a kötelező eljárási könnyítéseket és a többszöri beutazásra jogosító vízumok kötelező kiadását rögtön öt évre terjesztenék ki a kérelmezők többsége („a VIS-ben regisztrált kérelmezők”) számára csak egy (a kérelem időpontját megelőző 12 hónapban) jogszerűen használt – a VIS-ben regisztrált – vízum előírásával.

A hatásvizsgálat megmutatta, hogy ezen opciók mindegyike tovább harmonizálná a jelenlegi jogi keretet, és valóban közös vízumpolitikát eredményezne. Ezen opciók potenciális gazdasági hatást gyakorolnak a tagállamokra, mivel a hosszú (hosszabb) érvényességi idejű többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkező utazók valószínűleg többször utaznak majd a schengeni térségbe, mint egyébként tennék. A hatásvizsgálat becslései szerint a minimális szakpolitikai lehetőség további 500 000, a köztes lehetőség további mintegy 2 millió, a maximális szakpolitikai lehetőség pedig további mintegy 3 millió utazást eredményezne a schengeni térségbe. A schengeni térségbe irányuló további utazások nyilvánvalóan többletjövedelmet generálnak: mintegy 300 millió EUR-t (kb. 7600 támogatott teljes munkaidős egyenértékben (a továbbiakban: FTE) kifejezett álláshely) a minimális opció esetében; több mint 1 milliárd EUR-t (kb. 30 000 támogatott FTE álláshely) a köztes opció esetében, és mintegy 2 milliárd EUR-t (50 000 támogatott FTE álláshely) a maximális opció esetében. A hatásvizsgálat megmutatta továbbá, hogy a potenciálisan nagyon magas gazdasági hatással járó maximális opció jelentős biztonsági kockázattal jár.

E lehetőségek egyike sem járna jelentős többletköltséggel. A szakpolitikai lehetőségek egyik hajtóereje valójában az, hogy megtakarításokat eredményezzenek mind a tagállamok/konzulátusok, mind a vízumkérelmezők számára. E lehetőségek fokozatosan költségmegtakarításokat eredményeznek a kérelmezők oldalán, többnyire a nagyobb számban kiadott, hosszabb érvényességi idejű többször beutazásra jogosító vízumoknak köszönhetően. A kérelmezők szempontjából nyilvánvalóan a maximális opció a leghatékonyabb, és a minimális opció a legkevésbé hatékony. A többszöri beutazásra jogosító vízumok rendszerében a vízumkérelmek csökkenő száma várhatóan csökkenti majd a tagállamok vízumbevételeit. A többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadása ugyanakkor csökkenti a költségeket, mivel kevesebb vízumkérelmet kell feldolgozni: a gazdasági előnyök valamennyi opció esetében jelentősen meghaladják a becsült költségeket.

Jóllehet egyértelmű volt, hogy a maximális opció potenciálisan nagyon magas gazdasági hatással járhat, ahhoz potenciálisan magas biztonsági kockázat is társul. E kockázat enyhítése érdekében azt a megközelítést javasoljuk, hogy fokozatosan hosszabb érvényességű idejű többszöri beutazásra jogosító vízumot bocsássanak ki a „VIS-ben regisztrált rendszeres utazók” számára (először három évre, majd e vízum jogszerű felhasználása alapján öt évre). E megközelítés hatásai valahol a hatásvizsgálatban azonosított köztes és maximum opció közé tehetők, valószínűleg közelebb a maximális opció hatásaihoz a gazdasági hatásokat illetően.

(2)        a vízumfeldolgozás elégtelen földrajzi lefedettsége

E problématerület tekintetében minimális politikai opció a vízumkódex 41. cikkének (közös ügyintézési hely vagy közös igénylési központ) hatályon kívül helyezése, valamint a „Schengeni Vízumközpont” általánosabb, a konzuli együttműködés bizonyos formái tekintetében realisztikusabb, rugalmasabb meghatározást biztosító fogalmának/koncepciójának bevezetése volt. A köztes opció az volna, hogy a „Schengeni Vízumközpont” mellett bevezetnék a „kötelező képviselet” elvét, amely szerint, amennyiben a vízumkérelem feldolgozására hatáskörrel rendelkező tagállam nincs jelen vagy (ilyen megállapodás értelmében) nem rendelkezik képviselettel egy adott harmadik országban, a szóban forgó országban jelen levő bármely más tagállam köteles lenne a nevében feldolgozni a vízumkérelmeket. Végül pedig, maximális opcióként, a megfelelő vízumbefogadási/ feldolgozási lefedettség biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási határozatai megállapíthatnák, hogy a harmadik országokban működő vízumbefogadási hálózatnak hasonlónak kell lennie a képviseleti megállapodások, külső szolgáltatókkal való együttműködés, valamint a más módon történő erőforrás-egységesítés tekintetében.

A hatásvizsgálat megjegyezte, hogy a vízumbefogadási/feldolgozási célú tagállami jelenlét racionalizálása tekintetében legtöbb pozitív hatást a maximális szakpolitikai lehetőség gyakorolna, ami fontos előnyöket kínálna a vízumkérelmezők számára, valamint jelentős hatékonysági megtakarításokat a konzulátusok számára. Ugyanakkor nem igazán tűnik megvalósíthatónak. A hatásvizsgálat alapján a köztes opciót részesítettük előnyben. A hatásvizsgálat rámutat arra, hogy a „kötelező képviselet” konzuli lefedettséget biztosítana bármely olyan harmadik országban, ahol legalább egy konzulátus jelen van a vízumkérelmek feldolgozására. Ez pozitív hatással járna mintegy 100 000 kérelmezőre nézve, akik a tartózkodási helyük szerinti országban nyújthatnák be kérelmüket, és nem kellene abba az országba utazniuk, ahol az illetékes tagállam jelen van vagy képviselettel rendelkezik.

Az összes szakpolitikai lehetőség gazdasági hatásait viszonylag szerénynek ítéltük. Magának a problémának a jellege miatt a szakpolitikai lehetőségeknek első sorban nem az volt a céljuk, hogy gazdasági növekedést generáljanak, hanem hogy jobb szolgáltatást biztosítsanak a vízumkérelmezők számára, valamint hatékonyabb jogi keretet a tagállamok számára erőforrásaik racionalizálása céljából. A „kötelező képviselet” pénzügyi hatásait nem ítéltük jelentősnek, mivel elvileg, ha egy adott harmadik országban egy tagállamhoz nagyszámú vízumkérelmet nyújtanak be, az említett tagállam elvileg már jelenléttel vagy képviselettel biztosított konzuli jelenlétet. Továbbá, a vízumdíj elvileg fedezi a feldolgozás átlagköltségét.

A nem szabályozási szakpolitikai lehetőségekkel kapcsolatban úgy ítéltük, hogy nagyon csekély pozitív hatást gyakorolnak a problémák kezelésére vagy a szakpolitikai célkitűzések elérésére, így azokat nem tartottuk nagyon hatékonynak.

Az értékelő jelentés számos más (többnyire eléggé technikai) kérdéssel kapcsolatban is javaslatot tesz, így e javaslat azokkal is foglalkozik. A hatásvizsgálat nem terjedt ki a fenti kérdésekre, mivel nem tekintettük úgy, hogy a tervezett változások jelentős és/vagy mérhető gazdasági, társadalmi vagy gazdasági következménnyel járnának; a javasolt változtatások többségének az a célja, hogy egyértelművé tegye vagy kiigazítsa/kiegészítse a Vízumkódex bizonyos rendelkezéseit, tartalmuk megváltoztatása nélkül.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Összefoglaló

A javasolt módosítások a következő kérdéseket érintik:

Az átláthatóság és arányosság biztosítása érdekében felülvizsgáltuk az egyes tagállamok által bizonyos harmadik országok állampolgárai tekintetében bevezetett, repülőtéri tranzitvízum-kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseket (3. cikk).

A vízumkérelmezők különböző kategóriáinak egyértelmű elkülönítése céljából – ugyanakkor a VIS teljes körű kiterjesztésének figyelembe vételével – a rendelet a „VIS-ben regisztrált kérelmező” és a „VIS-ben regisztrált rendszeres utazó” fogalmakkal egészült ki (2. cikk). E megkülönböztetés az eljárás valamennyi lépésében tükröződik (5., 10., 12., 13., 18. és 21. cikk). Alább található a különféle eljárási könnyítések áttekintése.

|| Személyes benyújtás || Ujjlenyomat-vétel || Igazoló dokumentumok || Kiállítandó vízum

Első alkalommal kérelmező – a VIS-ben nem regisztrált || IGEN || IGEN || Az összes beutazási feltételhez kapcsolódó teljes lista || Egyszeri beutazás az utazás célja szerint Többszöri beutazásra jogosító vízumot is ki lehet azonban állítani, ha a konzulátus megbízhatónak tartja a kérelmezőt.

VIS-ben regisztrált (de nem rendszeresen utazó) kérelmező || NEM || NEM, kivéve ha az elmúlt 59 hónapban nem vettek ujjlenyomatot a kérelmezőtől || Az összes beutazási feltételhez kapcsolódó teljes lista || Egyszeri vagy többszöri beutazásra jogosító vízum

A VIS-ben regisztrált rendszeres utazó || NEM || NEM || Csak az utazási cél igazolása (a vízumelőzményekből következően) annak vélelme, hogy teljesülnek a beutazási feltételek a migrációs és biztonsági kockázat, valamint az anyagi fedezet tekintetében. || Első kérelem: három évre szóló többszöri beutazásra jogosító vízum. További kérelmek: öt évre szóló többszöri beutazásra jogosító vízum

Egyszerűsítettük az „illetékes tagállamra” vonatkozó rendelkezéseket (5. cikk), hogy a kérelmezők könnyebben megtudhassák, hová kell benyújtaniuk a kérelmet, és hogy biztosítsuk, hogy kérelmüket, főszabály szerint, mindig benyújthassák a tartózkodási helyük szerinti országban. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott helyszínen az illetékes tagállam nincs jelen, és képviselettel sem rendelkezik, a kérelmezőnek jogában áll a cikkben meghatározott kritériumok szerint a helyszínen működő konzulátusok egyikén jelentkeznie.

A rendelkezések bizonyos eljárási könnyítéseket nyújtanak az uniós polgárok közeli hozzátartozói számára, hogy hozzájáruljon mobilitásuk javításához, különösen a családlátogatások megkönnyítésével (8.,13.,14. és 20. cikk).

Először is, a rendelkezések könnyítéseket biztosítanak az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó uniós polgárokat meglátogatni kívánó családtagok számára, valamint harmadik országban élő uniós polgárok olyan családtagjainak, akik együtt kívánnak ellátogatni az uniós polgárok állampolgársága szerinti tagállamba. A két helyzet egyike sem tartozik a 2004/38/EK irányelv hatálya alá. Az EU által számos harmadik országgal kötött és végrehajtott vízumkönnyítési megállapodások bizonyítják, hogy mennyire fontos megkönnyíteni az ilyen látogatásokat: az Ukrajnával és Moldovával kötött módosított vízumkönnyítési megállapodás, valamint az Örményországgal és Azerbajdzsánnal nemrégiben kötött vízumkönnyítési megállapodás könnyítéseket (pl. vízumdíj alóli mentesség, vagy hosszú érvényességi idejű többszöri beutazásra jogosító vízum kiadása) biztosít az érintett harmadik országok azon polgárai számára, akik olyan közeli hozzátartozókat látogatnak, akik a tartózkodási helyük szerinti tagállam állampolgárságával rendelkeznek. A vízumkódexben általánossá kell tenni az Unió e gyakorlatát.

Másodszor, a rendelkezések szerint minimum ugyanezen könnyítéseket kell biztosítani a 2004/38/EK irányelv által felölelt helyzetekben. Az irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint, a tagállamok – amennyiben az uniós polgár gyakorolja a területükön való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot – előírhatják a nem uniós polgár családtag számára, hogy beutazási vízummal rendelkezzen. Amint az Európai Unió Bírósága[5] is megerősítette, e családtagok nem csupán arra jogosultak, hogy beutazzanak a tagállam területére, hanem arra is, hogy ebből a célból beutazóvízumot állítsanak ki a számukra. Az irányelv 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint a tagállamok e személyek számára minden eszközt[6] biztosítanak a szükséges vízumok beszerzéséhez, amelyeket költségmentesen kell kiadni a lehető leghamarabb, gyorsított eljárás alapján.

Megjegyzendő, hogy a fenti említett 5. cikk (2) bekezdése alapvetően ugyanazokat a rendelkezéseket tartalmazza, mint a 2004/38/EK irányelv[7] által hatályon kívül helyezett 68/360/EGK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése. A 68/360/EGK irányelv 3. cikkének (2) bekezdését akkor fogadták el, amikor az akkori Közösség nem rendelkezett hatáskörrel a vízumokról szóló jogalkotásra. Az Amszterdami Szerződés 1999. május 1-jei hatálybalépése óta a Közösség hatáskörrel rendelkezik a vízumokról szóló jogalkotásra. E hatáskört – amelyet jelenleg az EUMSZ 77. cikke tartalmaz – használták fel a vízumkódex elfogadásához. Kívánatos pontosítani a 2004/38/EK irányelvben említett könnyítéseket, és ennek megfelelő helye a vízumkódexben lenne, amely részletes szabályokat állapít meg a vízumkiadásra vonatkozó feltételekről és eljárásokról. A tagállamok további könnyítések biztosítására vonatkozó szabadságának tiszteletben tartásával, legalább az e javaslatban szereplő, az uniós polgárok bizonyos – az Unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukkal nem élő – közeli hozzátartozói tekintetében javasolt könnyítéseket kell alkalmazni a 2004/38/EK irányelv alkalmazási körébe tartozó helyzetekben. Így e könnyítések a 2004/38/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében szereplő kötelezettség egységes végrehajtását jelentik a vízumkódexben, valamint azon tagállamok esetében, akikre nézve a vízumkódex kötelező érvényű.

A vízumdíj alól mentességről szóló rendelkezések opcionális helyett kötelezővé váltak a kérelmezőkkel való egyenlő bánásmód biztosítása céljából (14. cikk). A vízumdíj alóli mentességre jogosultak bizonyos kategóriáit kiterjesztettük: így pl. a legfeljebb 18 éves kiskorúakra, illetve a mentesültek köre új kategóriákkal bővült (uniós polgárok olyan közeli hozzátartozói, akik nem gyakorolják a szabad mozgáshoz való jogukat).

Általános eljárási könnyítések:

– Eltöröltük annak elvét, hogy minden kérelmezőnek személyesen kell benyújtani a kérelmet (vö. bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.1.1.1. pont (7) bekezdés). Általában a kérelmezőknek csak a Vízuminformációs Rendszerben tárolandó ujjlenyomatok felvételéhez (9. cikk) kell személyesen megjelenniük a konzulátuson vagy a külső szolgáltatónál.

– A kérelem benyújtásának maximális határidejét kiterjesztettük, hogy lehetővé tegye az utazók számára az előre tervezést és a csúcsidőszakok elkerülését; a kérelem benyújtásának minimális határidejét szintén úgy határoztuk meg, hogy a tagállamoknak legyen idejük a kérelmek megfelelő értékelésére és a munka megszervezésére (8. cikk).

– Az általános vízum-igénylőlapot (I. melléklet) egyszerűsítettük, és hivatkozást tettünk a vízumkérelem elektronikus kitöltésének lehetőségére (10. cikk).

– Az igazoló dokumentumok II. mellékletben szereplő jegyzéke többé nem minősül „nem kimerítő jegyzéknek”, és a benyújtandó igazoló dokumentumok tekintetében különbséget tettünk az ismeretlen kérelmezők és a VIS-ben regisztrált rendszeres utazók között (13. cikk). A 13. cikkben megerősítettük a helyi schengeni együttműködés keretében helyi körülményekhez igazított jegyzékek összeállításához kapcsolódó előkészítő munkára vonatkozó rendelkezéseket.

– Az ismeretlen vízumkérelmezőnek (azaz olyan valakinek, aki korábban még nem kérelmezett vízumot) igazolnia kell a vízumkiadás feltételeinek teljesítését.

– Ebben az összefüggésben felhívjuk a figyelmet a nemrégiben hozott „Koushkaki-ítéletre[8]”, amely szerint a 23. cikk (4) bekezdését, a 32. cikk (1) bekezdését és a 35. cikk (6) bekezdését (az átdolgozott vízumkódex 20. cikkének (4) bekezdését, 29. cikkének (1) bekezdését és 32. cikkének (5) bekezdését) úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai az egységes vízum iránti kérelem vizsgálata során csak akkor tagadhatják meg az ilyen vízum kiadását valamely kérelmezővel szemben, ha az e rendelkezésekben felsorolt elutasítási indokok egyikére lehet hivatkozni e kérelmezővel szemben. E hatóságok e kérelem vizsgálata során e rendelkezések alkalmazásának feltételeit és a releváns tények értékelését illetően széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek annak meghatározása tekintetében, hogy lehetséges‑e ezen indokok egyikére hivatkozni a kérelmezővel szemben.”

– Az Európai Bíróság azt is megállapította, hogy a vízumkódex 32. cikkének (1) bekezdését (e javaslatban 29. cikk (1) bekezdése) 21. cikke (1) bekezdésével (e javaslatban 18. cikk (1) bekezdése) összefüggésben „úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak az egységes vízum kiadására irányuló kötelezettsége alá van rendelve annak a feltételnek, hogy ne merüljön fel ésszerű kétség a tekintetben, hogy a kérelmező a kérelmezett vízum lejárta előtt el szándékozik hagyni a tagállamok területét, a kérelmező lakóhely szerinti országának általános helyzetére és a kérelmező saját helyzetére figyelemmel, ami az ezen utóbbi által szolgáltatott információk alapján kerül megállapításra.”

– Vélelmezni kell, hogy „a VIS-ben regisztrált rendszeres utazó” az illegális bevándorlás kockázata és a megfelelő anyagi fedezet tekintetében. E vélelemnek azonban megdönthetőnek kell lennie egyéni esetekben.

– A javaslat megállapítja, hogy a tagállamok hatóságai egyedi esetekben megcáfolhatják a beutazási feltételek teljesítésének vélelmét, és megállapítja, hogy erre milyen indok alapján kerülhet sor (18. cikk (9) bekezdés).

– A vízumkérelem ügyében való döntéshozatali határidők általános csökkentése (20. cikk) az előzetes egyeztetésre vonatkozó válaszadási idő csökkentése (19. cikk) fényében. Rövid határidőket vezetnek be a szabad mozgáshoz való jogukkal élő uniós polgárok családtagjai által benyújtott kérelmek, valamint a szabad mozgáshoz való jogukkal nem élő uniós polgárok közeli hozzátartozói által benyújtott kérelmek megvizsgálására.

– Az úti okmány érvényességi idejét meghaladó többszöri beutazásra jogosító vízumot lehet kiadni (11. cikk a) pont).

– Az utazási egészségbiztosításról szóló rendelkezéseket el kell hagyni, mivel az utazási egészségbiztosításra vonatkozó intézkedés tényleges hozzáadott értékét soha nem állapították meg (vö. bizottsági szolgálati munkadokumentum, 2.1.1.2 pont (14)).

– A vízum visszautasításának, megsemmisítésének vagy visszavonásának indokairól történő értesítés és indoklás egységes formanyomtatványát felülvizsgálták annak érdekében, hogy tartalmazza a repülőtéri tranzitvízum visszautasításának külön indokát, valamint biztosítsa, hogy az érintett személyt megfelelően tájékoztassák a jogorvoslati eljárásokról.

– Az általános rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket vezettek be a külső határokon történő kivételes vízumkiadásról: A rövid távú turizmus előmozdítása érdekében a tagállamokat felhatalmazzák arra, hogy a külső határokon, ideiglenes alapon –, valamint ezen ideiglenes rendszer szervezési szabályainak bejelentését és közzétételét követően – vízumokat adjanak ki a külső határokon (33. cikk).

– Az átdolgozás olyan új rugalmas szabályokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az erőforrások optimális felhasználását, a konzuli lefedettség kiterjesztését, valamint a tagállamok közötti együttműködés fejlesztését (38. cikk).

– A tagállamok külső szolgáltatóhoz folyamodása többé nem végső lépésként tett megoldás.

– A tagállamoknak nem kell fenntartaniuk a „közvetlen hozzáférés” lehetőségét a kérelmek konzulátuson történő benyújtása céljából olyan helyeken, ahol külső szolgáltató bíztak meg a vízumkérelmek átvételével (a 17. cikk korábbi (5) bekezdésének elhagyása). Ugyanakkor mindig azonnali időpontot kell biztosítani a szabad mozgáshoz való jogukkal élő uniós polgárok családtagjai és a szabad mozgáshoz való jogukkal nem élő uniós polgárok közeli hozzátartozói, valamint azon kérelmezők számára, akik a sürgősséget indokolni tudják.

– A tagállamoknak évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak a külső szolgáltatókkal folytatott együttműködésről, ideértve a szolgáltatók monitoringját is.

– A képviseleti megállapodásokkal kapcsolatos rendelkezések (39. cikk) ésszerűsítése (vö. bizottsági szolgálati munkadokumentum, 2.1.1.5. pont ((20) bekezdés) és 2.1.4. pont ((41) bekezdés).

– Ahogyan az az értékelő jelentésben szerepel (3.2.) kellően részletes statisztikai adatok hiányában nem lehet értékelni egyes rendelkezések végrehajtását. Ezért a VII. melléklet úgy módosul, hogy előírja, hogy az összes vonatkozó adat megfelelő bontás történő összegyűjtését, a megfelelő értékelés lehetővé tétele céljából. Az érintett adatokat (a tagállamok) a VIS-ből kérdezhetik le, kivéve a díjmentesen kiállított vízumok számával kapcsolatos információkat, de mivel ez utóbbi a tagállam államkincstárát érinti, ezek az adatok valószínűleg könnyen hozzáférhetők.

– A jogi keret megerősítése a nyilvánosságnak nyújtott tájékoztatás tekintetében (45. cikk):

–        A Bizottság közös weboldalt kíván létrehozni a schengeni vízumokról.

–       A vízumkérelmezőknek nyújtandó tájékoztató formanyomtatványtg a Bizottságnak kell kidolgoznia.

Technikai módosítások

– A „tranzit” konkrét úti célként történő megemlítésének elhagyása (főleg az 1. cikk (1) bekezdése), mivel a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok nincsenek célhoz kötve. A hivatkozást csak ott tartottuk meg, ahol konkrét utazási célra utalt, pl. a vízumkódex II. mellékletében az úti cél szerint benyújtandó igazoló dokumentumok felsorolásában.

– Harmonizált szabályok megállapítása olyan helyzetek kezelésére, mint például a személyazonossági okmányok vagy az érvényes vízum elvesztése (7. cikk).

– Pontos határidők a tagállamok különféle – a képviseleti megállapodásokról, az előzetes egyeztetés bevezetéséről, valamint az utólagos tájékoztatósról szóló – értesítéseire vonatkozóan (15 nap).

– Az EUMSZ 290. cikkével összhangban, a Bizottság felhatalmazást kap a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására az alábbiak tekintetében: azon harmadik országok jegyzéke, amelyek állampolgárainak a tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén történő áthaladáskor repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük (III. melléklet), valamint azon tartózkodási engedélyek jegyzéke, amelyek arra jogosítják fel birtokosukat, hogy a tagállamok repülőterén repülőtéri tranzitvízum nélkül haladhassanak át (IV. melléklet).

– Az EUMSZ 291. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap – a helyi körülmények figyelembe vétele céljából – az egyes helyeken használandó igazoló dokumentumok jegyzékének összeállításáról, a vízumbélyeg kitöltésének és beillesztésének részleteiről, valamint a tengerészek számára külső határokon történő vízumkiadás szabályairól szóló végrehajtási aktusok elfogadására. Ezért a korábbi VII., VIII. és IX. mellékletet el kell hagyni.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

E rendelet átdolgozza a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely az Európai Közösséget létrehozó szerződés azonos rendelkezésein, azaz a 62. cikk (2) bekezdésének a) pontján és b) pontjának ii. alpontján alapult.

A szubszidiaritás elve

Az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja felhatalmazza az Uniót arra, hogy intézkedéseket állapítson meg „a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politikáról”.

Ez a javaslat az e rendelkezés által meghatározott kereteken belül marad. E javaslatnak az a célja, hogy továbbfejlessze és javítsa a vízumkódex intézkedéseit a tagállamok területén tervezett, bármely 180 napos időszakon belül 90 napot nem meghaladó tartózkodások céljából kiadott vízumokra vonatkozó feltételek és eljárások tekintetében. Ezt a tagállamok önállóan eljárva nem képesek kielégítően elérni, mivel egy fennálló uniós jogi aktus (a vízumkódex) módosítását csak az Unió tudja megvalósítani.

Az arányosság elve

Az EUSZ 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. A választott jogszabályi formának lehetővé kell tennie, hogy a javaslat elérje célkitűzését, és azt a lehető leghatékonyabban lehessen végrehajtani.

A vízumkódexet 2009-ban rendelet formájában fogadták el annak érdekében, hogy azt a schengeni vívmányokat alkalmazó valamennyi tagállam azonos módon alkalmazza. A javasolt kezdeményezés egy már meglévő rendeletet módosít, ezért rendelet formájában kell előterjeszteni. Ami a tartalmat illeti, e kezdeményezés a már létező rendelet javításaira korlátozódik, és annak politikai célkitűzésein alapszik, egy további politikai célkitűzéssel – a gazdasági növekedéssel – kiegészítve. Ezért a javaslat megfelel az arányosság elvének.

A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat átdolgozza és módosítja a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet. Ezért jogi aktusként csak rendelet választható.

4.         KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javasolt módosításnak nincsenek az Európai Unió költségvetését érintő vonzatai.

5.           KIEGÉSZÍTŐ ELEMEK

A szerződésekhez és a harmadik államokkal kötött társulási megállapodásokhoz csatolt különböző jegyzőkönyvekből fakadó következmények

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címében megtalálható, így alkalmazni kell az Egyesült Királyság, Írország és Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvekben és a schengeni jegyzőkönyvben leírt „változó geometria” rendszerét. A javaslat a schengeni vívmányokra épül. Következésképpen figyelembe kell venni a különböző jegyzőkönyveket érintő következményeket Dánia, Írország és az Egyesült Királyság; Izland és Norvégia; valamint Svájc és Liechtenstein tekintetében. Úgyszintén figyelembe kell venni a különböző csatlakozási okmányokat érintő következményeket. Mindezen érintett államok helyzetének részletes leírását e javaslat (49)–(57) preambulumbekezdései tartalmazzák. Az e javaslatban szereplő „változó geometria” rendszere megegyezik az eredeti Vízumkódexre alkalmazandóval, a Horvátország 2011-es csatlakozási okmányára való hivatkozással kiegészítve.

Kapcsolat a schengeni körutazói vízum létrehozásáról szóló, egyidejűleg előterjesztett rendeletjavaslattal[9]

A jogalkotási folyamat során e javaslaton eszközölt lehetséges változások kihatnak a schengeni körutazói vízum létrehozásáról szóló rendeletjavaslatra, így a tárgyalási folyamat során különös figyelmet kell fordítani az e két javaslat közötti szükséges szinergiák biztosítására. Amennyiben e tárgyalások során hasonló időkereten belül megvalósíthatónak tűnik az elfogadás, a Bizottság a két javaslatot egyetlen átdolgozott javaslatba szándékozik összevonni. Amennyiben a jogalkotók azelőtt jutnak megállapodásra e javaslattal kapcsolatban, hogy lehetőség nyílna arra, hogy a közeljövőben megállapodjanak a schengeni körutazói vízum létrehozásáról szóló rendeletről, e javaslatnak a tervezett schengeni körutazói vízummal kapcsolatos rendelkezéseit (3. cikk (7) bekezdés, 12. cikk (3) bekezdése, 18. cikk (6) bekezdése) nem kell fenntartani elfogadásra, hanem azokat a későbbiekben – amikor megállapodás születik a schengeni körutazói vízumról szóló javaslattal kapcsolatban – módosítással illesztik be a vízumkódexbe.

A javasolt módosítások rövid áttekintése

1. cikk – A vízumkódex módosításai

1. cikk – Tárgy és hatály

– Horizontális változás: az egész szövegből elhagytuk a „tranzit” mint úti cél megemlítését.

2. cikk – Fogalommeghatározások

– A cikk (6) bekezdéssel egészült ki a „schengeni körutazói vízum” fogalmának megemlítése céljából.

– A cikk (7) bekezdéssel egészült ki (az uniós polgárokhoz tartozó) „közeli hozzátartozók” fogalmának meghatározása céljából.

– A cikk (8) bekezdéssel egészül ki a „VIS-ben regisztrált kérelmező” fogalmának meghatározása céljából, annak biztosítása érdekében, hogy maximálisan kiaknázzák a Vízuminformációs Rendszer nyújtotta előnyöket.

– A cikk (9) bekezdéssel egészül ki a „VIS-ben regisztrált rendszeresen utazó” fogalmának meghatározása céljából, annak biztosítása érdekében, hogy maximálisan kiaknázzák a Vízuminformációs Rendszer nyújtotta előnyöket, és figyelembe vegyék a kérelmező „vízumelőzményeit”.

– A cikk (12) bekezdéssel egészül ki az „érvényes” fogalmának meghatározása céljából, ami abban az értelemben használandó, hogy még nem járt le, szemben a hamissal, hamisítottal vagy csalárd módon felhasználttal.

– A (16) bekezdés a „tengerész” fogalommeghatározással egészül ki annak biztosítása céljából, hogy a hajók teljes személyzete különféle eljárási könnyítésekben részesülhessen.

3. cikk – A repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok

– A (4) bekezdésben felülvizsgálatuk az arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy egyes tagállamok repülőtéri tranzitvízum-kötelezettséget vezethetnek be konkrét harmadik országok állampolgárai számára; e felülvizsgálat célja az volt, hogy azokat megfelelő intézményi jogi keret ölelje fel.

5. cikk – A kérelem vizsgálatára és a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára illetékes tagállam

– Az (1) bekezdés b) pontja úgy módosul, hogy csak egy objektív kritériumot tart fent – azaz a tartózkodás hosszát – a kérelem megvizsgálására illetékes tagállam meghatározásához olyan esetekben, amikor az utazás több úti célt érint. Továbbá, előírásokat foglaltunk bele a jogszabályba olyan helyzetek felölelésére, amikor az utazó rövid időtartamon, azaz két hónapon belül többször utazik különböző tagállamokba.

– A (2) bekezdés módosítása azon helyzeteket kívánja megoldani, amikor az „illetékes” tagállam nincs jelen, és képviselettel sem rendelkezik azon harmadik országban, ahol a kérelmező jogszerűen tartózkodik. A rendelkezések minden lehetséges helyzetet lefednek, és megoldásokat kínálnak az együttműködés és a bizalom szellemében, amelyeken a schengeni együttműködés alapszik.

7. cikk – A tagállam területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár számára történő vízumkiadással kapcsolatos illetékesség

– A (1) bekezdés az 5. cikk módosítása következtében módosul.

– A cikk (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, hogy harmonizált jogi keretet hozzon létre olyan helyzetekre, amikor egy harmadik országbeli állampolgár a tagállamok területén történő tartózkodás alatt elveszíti úti okmányát, vagy azt ellopják tőle.

8. cikk – A kérelem benyújtásának gyakorlati lehetőségei

– Az (1) bekezdés általános maximum és minimum határidőket határoz meg a kérelem benyújtásához.

– A cikk (3) bekezdéssel egészül ki, hogy könnyítést nyújtson az uniós polgárok hozzátartozóit érintő bizonyos olyan helyzetekben, amikor azonnali időpontot kell biztosítani.

– A (4) bekezdés opcionális („teheti”) helyett kötelezővé („teszi”) módosul, azaz a sürgősségi eseteket mindig haladéktalanul kezelni kell.

– Az (5) bekezdés módosítása egyértelművé teszi a szabályokat azzal kapcsolatban, hogy ki nyújthat be kérelmet a kérelmező nevében, valamint a kereskedelmi közvetítőktől elkülönítve említi meg a szakmai csoportokat, kulturális és sportegyesületeket, valamint intézményeket.

– A (6) bekezdés korábban a 40. cikk (4) bekezdése volt, és módosítása immár csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kérelmezőknek csak egy helyszínen kell személyesen megjelenniük kérelmük benyújtásához.

9. cikk – A kérelem benyújtásának általános szabályai

– Az (1) bekezdés helyébe új szöveg lép azon általános elv eltörlésének figyelembe vétele céljából, miszerint minden kérelmezőnek személyesen kell benyújtania kérelmét (vö. a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.1.1.1. pontja ((7) bekezdés).

– A (2) bekezdés az (1) bekezdés módosítása következtében módosul.

10. cikk – A vízumigénylőlap

– Az (1) bekezdés a vízum-igénylőlap elektronikus kitöltési lehetőségének megemlítésével egészül ki.

– A cikk (2) bekezdéssel egészül ki annak biztosítása céljából, hogy a vízumigénylőlap elektronikus változata pontosan megegyezzen az I. mellékletben szereplő vízumigénylőlappal.

– A (4) bekezdést egyszerűsítettük annak biztosítása érdekében, hogy a vízumigénylőlap mindig elérhető legyen legalább azon tagállam hivatalos nyelvén, amelybe a vízumot kérik, valamint a fogadó állam nyelvén.

11. cikk – Úti okmány

– Az a) pont a 21. cikk (2) bekezdésében szereplő új rendelkezésre történő kereszthivatkozással módosult, ld. alább.

– A b) pont annak biztosítása céljából módosult, hogy a kérelmező úti okmányában legyen egy szabad duplaoldal a célból, hogy a vízumbélyeget, majd a későbbi be- és kiutazási bélyegzőket egymás mellett helyezhessék el. Ez megkönnyíti a határellenőrzéseket; vö. a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.1.1.2. pontját ((11) bekezdés).

12. cikk – Biometrikus azonosítók

– A (2) bekezdés és (4) bekezdés a 9. cikk (1) bekezdésének módosítása következtében módosul.

– A (3) bekezdés a „schengeni körutazói vízumról” szóló javaslat figyelembe vétele céljából módosul.

13. cikk – Igazoló dokumentumok

– A cikk (2) bekezdéssel egészül ki a VIS-ben regisztrált rendszeresen utazóknak nyújtandó eljárási könnyítések – azaz, hogy az e kategóriába tartozó kérelmezőknek csak az utazási cél igazolását kell felmutatniuk – figyelembe vétele céljából.

– A cikk (3) bekezdéssel egészül ki a célból, hogy az uniós polgárok hozzátartozói számára bizonyos esetekben könnyítéseket nyújtson, vagy egyértelművé tegye a rájuk vonatkozó könnyítéseket.

– A (4) bekezdés annak megállapítása céljából módosul, hogy az igazoló dokumentumok II. mellékletben szerelő harmonizált jegyzéke kimerítő jellegű.

– A cikk (6) bekezdéssel egészül ki annak biztosítása céljából, hogy a kérelmezők faxon is elküldhetik az eredeti igazoló dokumentumokat vagy másolatban is benyújthatják azokat.  A kérelmezőknek a későbbiekben be kell nyújtaniuk az eredeti dokumentumokat, kivéve olyan konkrét eseteket, amikor az eredeti dokumentumokat csak akkor lehet bekérni, ha kétség merül fel a dokumentumok hitelessége felől.

– A (7) bekezdés a) pontja a „magán” szállás megemlítésével egészül ki.

– A cikk (10) bekezdéssel egészült ki a végrehajtási intézkedésekről szóló rendelkezések figyelembe vétele céljából.

14. cikk – Vízumdíj

– A (3) bekezdés a) pontja kiterjeszti a vízumdíj alóli mentességet a legfeljebb 18 éves kiskorúakra (korábban legfeljebb hat éves korig járt), így megszüntetni a 6-12 éves korúaknak nyújtott csökkentett vízumdíj és az ugyanezen korcsoportnak nyújtott opcionális vízumdíj-mentességet.

– A (3) bekezdés módosított c) pontja immár egyértelműen hivatkozik a felölelendő személyek kategóriájára.

– A (3) bekezdés d) pontja kötelezővé teszi a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkezők vízumdíj alóli mentességét.

– A (3) bekezdés e) pontja kötelezővé teszi a nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok, konferenciák, sportrendezvények, kulturális vagy oktatási események legfeljebb 25 éves résztvevőinek vízumdíj alól mentességét, ezért megszünteti az e csoportra vonatkozó opcionális vízumdíj-mentességet, valamint a nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok, konferenciák, sportrendezvények, kulturális vagy oktatási események 25 éves és az alatti képviselők kötelező vízumdíj-mentességét.

– A cikk f) és g) ponttal egészül ki a célból, hogy az uniós polgárok hozzátartozóit érintő bizonyos esetekben vízumdíj alóli mentességet nyújtson, vagy egyértelművé tegye a vízumdíj alóli mentességet.

              Ld. még bizottsági szolgálati munkadokumentum, 2.1.1.3. pont ((15) bekezdés).

15. cikk – Szolgáltatási díj

– Az (1) bekezdésből elhagytuk a „kiegészítő”szolgáltatási díj megemlítését.

– A (3) bekezdés az 14. cikk módosítása következtében módosul.

18. cikk – A beutazási feltételek ellenőrzése és kockázatértékelés

– A cikk (2) bekezdéssel egészül ki a 2. cikkbe illesztett (9) bekezdés és a 13. cikk (1) bekezdésébe illesztett e) pont figyelembe vétele céljából.

– A cikk (3) bekezdéssel egészül ki annak pontosítása céljából, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak egyedi esetekben indokolniuk kell a beutazási feltételek teljesítésére vonatkozó vélelem elvetését, és hogy ez milyen indokokon alapulhat.

– A (6) bekezdés módosítása figyelembe veszi a schengeni körutazói vízumról szóló javaslatot, és elhagytuk a félrevezető „másik tagállam által kiadott” említést.

– A (10) bekezdés módosítása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy modern kommunikációs eszközöket használhassanak a kérelmezővel való interjú lefolytatásához ahelyett, hogy előírnák számára a konzulátuson való személyes megjelenést.

19. cikk  – Előzetes egyeztetés

– A (2) bekezdés annak előírásával módosul, hogy a tagállamok hét nap helyett öt naptári napon belül válaszolják meg a konzultációs kérelmeket.

– A (3) bekezdés előírja, hogy a tagállamok az intézkedés bevezetése előtt legalább 15 naptári nappal bejelentik az előzetes egyeztetés iránti kérelmeket, hogy lehetővé tegyék a kérelmezők időben történő tájékoztatását, valamint azt, hogy a többi tagállam technikai szinten felkészülhessen.

– Az (5) bekezdést elhagytuk, mivel elavult.

20. cikk – A kérelemről való döntés

– Az (1) bekezdés előírja, hogy a döntéshozatalra rendelkezésre álló idő 10 naptári napra kell csökkenteni. Ez egyrészt a 19. cikk (2) bekezdésének módosításából, másrészt a vízumkódex végrehajtásáról készített értékelés megállapításaiból fakad, vö. a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.1.1.6. pontja ((22) bekezdés).

– A (2) bekezdés azért módosul, hogy a döntéshozatali idő maximális időtartamát 20 napra rövidítse, az utolsó mondatot pedig elhagyjuk azon rendelkezés törlése következtében, amely a képviselt tagállam számára lehetővé tette, hogy konzultációját kérhesse a képviseletben kezelt ügyek tekintetében.

– A cikk (3) bekezdéssel egészül ki, hogy bizonyos helyzetekre vonatkozó könnyítéseket biztosítson, illetve tegyen egyértelművé uniós polgárok közeli hozzátartozói számára.

– A korábbi (3) bekezdést elhagyjuk, mivel egy rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem vizsgálata nem tarthat 60 naptári napig.

– A (4) bekezdés d) pontját elhagyjuk azon rendelkezés eltörlése következtében, amely lehetővé tette a képviselt tagállammal való konzultációt; ez eltörli azt a követelményt, hogy bizonyos eseteket a képviselő tagállam helyett a képviselt tagállamhoz továbbítsanak feldolgozásra.

21. cikk – Egységes vízum kiadása

– A (2) bekezdés a korábbi 24. cikk (1) bekezdése negyedik és ötödik albekezdésének helyébe lép.

– A (2) bekezdés első albekezdése úgy módosul, hogy többé nem szerepel benne a „kétszeri beutazásra jogosító” vízum, ami feleslegesnek tűnik, és hivatkozást tartalmaz az úti okmány érvényességi idejét meghaladó, többszöri beutazásra jogosító vízum kiállításának lehetőségére.

– A cikk (3) és (4) bekezdéssel egészül ki a 2. cikk (10) bekezdése módosításának figyelembe vétele, valamint a konkrét könnyítések megadására vonatkozó objektíven meghatározott kritériumok bevezetése céljából.

– Az (5) bekezdés úgy módosul, hogy felölelje a többszöri beutazásra jogosító vízumok kiállítására jogosult vízumkérelmezők egyéb eseteit.

24. cikk – A vízumbélyeg kitöltése

– A cikk (2) bekezdéssel egészül ki az 51. cikk (2) bekezdésének figyelembe vétele céljából.

– A (3) bekezdés módosul a célból, hogy megerősítse a vízumbélyegről szóló nemzeti megjegyzésekre vonatkozó rendelkezéseket, vö. a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.1.1.6. pontjával ((27) bekezdés).

– A (5) bekezdés módosul annak biztosítása céljából, hogy csak az egyszeri beutazásra jogosító vízumokat lehessen kézzel kiállítani.

25. cikk – Kitöltött vízumbélyegek érvénytelenítése

– A (2) bekezdés azért módosul, hogy figyelembe vegye a vízumkódex kézikönyvében ajánlott bevett gyakorlatra vonatkozó megfelelő jogalap létrehozásának szükségességét.

26. cikk – A vízumbélyegek beillesztése

– A cikk (2) bekezdéssel egészül ki az 51. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembe vétele céljából.

28. cikk – Más tagállamok központi hatóságainak tájékoztatása

– A (2) bekezdés más tagállamok időben történő tájékoztatásának biztosítása céljából módosul, vö. a 19. cikkel kapcsolatban tett megjegyzésekkel.

29. cikk – A vízum kiadásának elutasítása

– Az 1. pont a) pontjának vii. alpontját az utazási egészségbiztosítással kapcsolatos követelmények eltörlése következtében elhagyjuk.

– A (3) bekezdés helyébe új bekezdés lép, hogy kiegészüljön azzal a hivatkozással, hogy a tagállamoknak részletes tájékoztatást kell biztosítaniuk a jogorvoslati eljárásokról.

– A (4) bekezdést elhagyjuk, mivel a cikkből töröltük annak előírását, hogy egyes esetek kezelését a képviselt tagállamnak kell továbbítani a képviselő tagállam helyett.

31. cikk – Megsemmisítés vagy visszavonás

– A (4) bekezdés a 13. cikk módosításának figyelembe vétele céljából módosul.

32. cikk – A külső határon kivételesen kérelmezett vízumok

– A cím a 33. cikk beillesztése következtében módosult.

– A (2) bekezdést az utazási egészségbiztosítással kapcsolatos követelmények eltörlése következtében elhagyjuk.

33. cikk – A külső határon ideiglenesen kérelmezett vízumok

– A rendelet azért egészült ki e rendelkezésekkel, hogy a tagállamok számára lehetővé tegye a rövid távú turizmus előmozdítását; így a tagállamok a külső határokon nemcsak a harmadik országbeli állampolgár egyéni helyzetétől függő eseti alapján állíthatnak ki vízumot, hanem ideiglenes alapon is. A cikk szabályokat tartalmaz az értesítésről és az ideiglenes rendszer részletes szervezési szabályainak közzétételéről, valamint megállapítja, hogy a kiállított vízum érvényessége a kiállító tagállam területére korlátozódik.

– A (6) bekezdés meghatározza az érintett tagállam általi jelentéstétel követelményeit.

34. cikk – A külső határon tengerészek számára kiállított vízumok

– A cikk (3) bekezdéssel egészül ki az 51. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembe vétele céljából.

38. cikk – Konzuli szervezet és együttműködés

– Az (1) bekezdés második mondata elavult.

– A (2) bekezdés b) pontját a korábbi 41. cikk hatályon kívül helyezése és a kiszervezés „végső lépésként” történő besorolásának eltörlése következtében átszövegeztük.

– A (4) bekezdés helyébe a 8. cikkbe beillesztett (6) bekezdés lép.

39. cikk – Képviseleti megállapodások

– Az (1) bekezdés a korábbi 8. cikk (1) bekezdésének felel meg.

– A (2) bekezdés ismerteti az iratok és az adatok összegyűjtését és tagállamok közötti átadását olyan helyzetekben, amikor egy tagállam kizárólag a kérelmek és a biometrikus azonosítók felvétele céljából képvisel egy másik tagállamot.

– A (3) bekezdés módosítása figyelembe veszi azon lehetőség elhagyását, hogy a képviselt tagállam kérheti a képviselet alatt kezelt ügyekbe történő bevonását.

– A (4) és (5) bekezdés a korábbi 8. cikk (5), illetve (6) bekezdésének felel meg.

– A (6) bekezdés minimum határidőt szab a képviselt tagállamoknak arra, hogy értesítsék a Bizottságot a képviseleti megállapodások megkötéséről és megszüntetéséről.

– A (7) bekezdés előírja, hogy a képviselő tagállamok ezzel egyidejűleg más tagállamokat és az érintett illetékesség uniós küldöttségét is értesítik a képviseleti megállapodások megkötéséről és megszüntetéséről.

– Az (8) bekezdés a korábbi 8. cikk (9) bekezdésének felel meg.

40. cikk – Tiszteletbeli konzulok igénybevétele

– Az (1) bekezdésből elhagytuk az „is” szót.

41. cikk – Együttműködés külső szolgáltatókkal

– A korábbi (3) bekezdést elhagyjuk, mert ilyen harmonizáció a valóságban nem lehetséges, mivel a tagállamok általában átfogó szerződéseket kötnek külső szolgáltatókkal.

– Az (5) bekezdés e) pontja a 9. cikk módosítása következtében módosul.

– A (12) bekezdés a célból módosul, hogy éves jelentéstételt írjon elő a tagállamok számára a külső szolgáltatókkal folytatott együttműködésükről, valamint e szolgáltatók monitoringjáról, a IX: mellékletben foglaltak szerint.

42. cikk – Titkosítás és védett adattovábbítás

– Az (1), (2) és (4) bekezdés a korábbi 8. cikk hatályvesztésének figyelembe vétele céljából módosul.

43. cikk – Tagállami együttműködés a kereskedelmi közvetítőkkel

– Az (1) bekezdés a korábbi 2. cikk (11) bekezdésének, azaz a kereskedelmi közvetítő fogalmának, elhagyása következtében módosul.

– Az (5) bekezdés második albekezdése azért módosult, hogy biztosítsa a nyilvánosság tájékoztatását az akkreditált kereskedelmi közvetítőkről.

45. cikk – A nyilvánosság számára nyújtandó tájékoztatás

– Az (1) bekezdés c) pontja a korábbi 41. cikk hatályvesztésének figyelembe vétele céljából módosul.

– Az (1) bekezdés korábbi e) pontját a korábbi 20. cikk hatályvesztésének figyelembe vétele céljából elhagyjuk.

– A cikk (3) bekezdéssel egészül ki, amely kimondja, hogy a Bizottság formanyomtatványt hoz létre a 45. cikk (1) bekezdése alapján nyújtandó tájékoztatáshoz.

– A cikk (4) bekezdéssel egészül ki, miszerint a Bizottság schengeni weboldalt hoz létre, amely a vízumkérelmekkel kapcsolatos összes vonatkozó információt tartalmazza.

46. cikk – Helyi schengeni együttműködés

– Az (1) bekezdés első mondata és az a) pont módosul azon rendelkezéssel, hogy a helyi schengeni együttműködésen belül harmonizált jegyzéket készítenek az igazoló dokumentumokról.

– Az (1) bekezdés b) pontja és az utolsó albekezdése a 14. cikk módosítása következtében módosul.

– A (2) bekezdés a 45. cikk (3) bekezdésének beillesztése következtében módosul.

– A (3) bekezdés a) pontja úgy módosul, hogy helyi szintű negyedéves statisztika-összeállítást írjon elő a vízumokról, valamint megemlíti a schengeni körutazói vízumot.

– A (3) bekezdés b) pontja az első mondat átfogalmazása következtében módosul.

– A (7) bekezdés azon rendelkezéssel módosul, hogy a különféle helyi schengeni együttműködésekben összeállított éves jelentések alapján a Bizottság éves jelentést állít össze, amelyet meg kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

48–49. cikk  – A felhatalmazás gyakorlása

– A rendelet az EUMSZ felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló 290. cikkében foglalt rendelkezések figyelembe vétele céljából egészül ki e cikkekkel.

50. cikk – A Közösségi Vízumkódex gyakorlati alkalmazására vonatkozó utasítások

– A cikk az 51. cikk (2) bekezdésében szereplő rendelkezések figyelembe vétele céljából módosul.

51. cikk – Bizottsági eljárás

– E cikk azért módosul, hogy figyelembe vegye a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlását szabályozó rendelkezéseket, a 182/2011/EU rendelettel összhangban.

52. cikk – Értesítés

– Az (1) bekezdés g) pontja a 38. cikk módosítása következtében módosul.

– A (2) bekezdés a 45. cikk (4) bekezdésének beillesztése következtében módosul.

54. cikk – Monitoring és értékelés

– Ezek a standard rendelkezések a jogi aktusok monitoringját és értékelését illetően.

55. cikk – Hatálybalépés

– Ez a hatálybalépésre és a közvetlen alkalmazásra vonatkozó standard záradék. A rendelet alkalmazásának megkezdését a hatálybalépést követő hat hónappal későbbre halasztották, kivéve az 51. cikk (2) bekezdését, amelyet a hatályba lépés után három hónappal kell alkalmazni, hogy a 24., 26., 32 és 50. cikkben előírtak szerinti végrehajtási jogi aktusokat lehessen elfogadni.

Mellékletek

– Az I. melléklet helyébe új melléklet lép

– V. melléklet:

– az utazási egészségbiztosításról szóló korábbi 7. pontot elhagyjuk;

– a melléklet új 10. ponttal egészül ki azon esetek lefedése céljából, amikor elutasítják a repülőtéri tranzitvízumot.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

2014/0094 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Uniós Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex)

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre Ö Unió működéséről szóló szerződésre (a továbbiakban: EUMSZ) Õ és különösen annak 62. Ö 77. Õ cikke (2) bekezdésének a) pontjára és b) pontjának ii. alpontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,[10]

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ò új szöveg

(1)       A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[11] több alkalommal jelentősen módosították. Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

ê 810/2009/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Szerződés 61. cikkével összhangban az olyan térség létrehozását, amelyen belül a személyek szabadon mozoghatnak, intézkedéseknek kell kísérnie a külső határellenőrzésekre, a menekültügyre és a bevándorlásra tekintettel.

ê 810/2009 (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Szerződés 62. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamok külső határainak átlépésére vonatkozó intézkedések meghatározzák a legfeljebb három hónaposra tervezett tartózkodásokra vonatkozó vízumok szabályait, ideértve a tagállamok vízumkiadási eljárásait és ezek feltételeit is.

ò új szöveg

(2)       Az Unió bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartó tartózkodást lehetővé tevő vízumpolitikája a belső határok nélküli közös térség létrehozásának alapvető eleme. A vízumok kiadására vonatkozó feltételekről és eljárásokról szóló szabályokat a tagállamok közötti szolidaritás és kölcsönös bizalom elvének kell irányítania.

ê 810/2009EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(3)       A vízumpolitika tekintetében a közös jogszabályok létrehozása, különösen a közösségi vívmányok (az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény[12] és a Közös Konzuli Utasítás[13] megfelelő rendelkezései) egységes szerkezetbe foglalása és továbbfejlesztése révén, Ö A 810/2009/EK rendeletnek többek között az a célja, hogy Õ „a közös vízumpolitikának egy többrétegű rendszer részeként” történő tovább fejlessze tovább a közös vízumpolitikáttésének az egyik alapvető alkotóeleme, aminek célja „a legális utazás megkönnyítése és az illegális bevándorlás kezelése Ö céljából Õ a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok, valamint a helyi konzuli képviseletek eljárási gyakorlatának további harmonizálásán keresztül”, amint az a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének az Európai Unióban történő erősítéséről szóló Hágai Programban[14] áll.

ê 810/2009EK (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(4)       Ö Biztosítania kell továbbá, hogy bizonyos feltételek mellett Õ Meghatározott feltételek teljesülése esetén többszöri beutazásra jogosító vízumokat Ö adjanak ki Õ kell kiadni a tagállamok konzulátusaira nehezedő adminisztratív terhek mérséklése, valamint a gyakran vagy rendszeresen utazó személyek akadálymentes utazásának elősegítése érdekében. Azon kérelmezők számára, akiket a konzulátuson mint feddhetetlen és megbízható személyt ismernek, lehetőség szerint egyszerűsített eljárást kell biztosítani.

ò új szöveg

(5)       A 810/2009/EK rendelet egyértelművé tette és egyszerűsítette a jogi keretet, valamint nagyban korszerűsítette és szabványosította a vízumeljárásokat. Ugyanakkor nem alkalmazzák megfelelően azon konkrét rendelkezéseket, amelyekkel egyéni esetekeben, szubjektív kritériumok alapján az eljárásokat kívánták megkönnyíteni.  

(6)       Egy intelligens vízumpolitika a külső határok folyamatos biztonságát, ugyanakkor a schengeni térség hatékony működésének biztosítását, valamint a jogszerű utazási lehetőségek megkönnyítését jelenti. A közös vízumpolitika várhatóan elősegíti a növekedést, és koherens lesz más, példáual a külkapcsolatok, a kereskedelem, az oktatás, a kultúra és a turizmus területét érintő uniós szakpolitikákkal.

(7)       E rendeletben bizonyos eljárási könnyítéseket kell előírni egyrészt a mobilitás elősegítése, másrészt azon családlátogatások megkönnyítése érdekében, amelyek során harmadik országbeli állampolgárok látogatják meg uniós polgársággal rendelkező, az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó közeli hozzátartozóikat, vagy harmadik országban tartózkodó uniós polgárok közeli hozzáztartozói kívánnak uniós polgár családtagukkal együtt ellátogatni az utóbbi állampolgársága szerinti tagállamba.

(8)       Legalább ugyanezen könnyítéseket kell biztosítani a 2004/38/EK irányelvben[15] felölelt helyezetekben lévő családtagoknak, ugyanazon irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(9)       A regisztrált utazókra vonatkozó eljárás egyszerűsítése, és ezzel egyidejűleg az illegális bevándorlás kockázatának és az egyes utazók jelentette biztonsági aggályok kezelése érdekében különbséget kell tenni az új, első alkalommal kérelmezők és azon személyek között, akik korábban már kaptak vízumot és akiket a vízuminformációs rendszerben (VIS) regisztráltak. E megkülönböztetést az eljárás valamennyi lépésében tükrözni kell.

(10)     Abból a vélelemből kell kiindulni, hogy azon kérelmezők, akik a VIS-ben regisztráltak, már kaptak vízumot, és a kérelmezést megelőző 12 hónap során jogszerűen használtak két vízumot, megfelelnek a beutazási feltételeknek az illegális bevándorlás kockázata, valamint a megfelelő anyagi fedezet megléte tekintetében. E vélelemnek azonban megdönthetőnek kell lennie, amennyiben az illetékes hatóságok megállapítják, hogy egyedi esetekben e feltételek közül egy vagy több nem teljesül. 

(11)     Annak értékelését, hogy a kiadott vízumot jogszerűen használták-e fel, olyan elemekre kell alapozni, mint például az engedélyezett tartózkodás időtartama, a vízum területi érvényessége, valamint a munkaerőpiachoz való hozzáférésre és a gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó szabályok tiszteletben tartása.

ê 810/2009EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(12)     A repülőterek nemzetközi területein való átutazásra vonatkozóan szabályokat kell alkotni az illegális bevándorlás elleni küzdelem érdekében. ÖE célból Õ Így a harmadik országok közös jegyzéket ð kell összeállítani ï azon harmadik országokról, amelyek én szereplő országok állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük.   Mindazonáltal, ð amennyiben valamely tagállam az illegális bevándorlók hirtelen és jelentős beáramlását tapasztaljaï a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tömeges méreteket öltő illegális bevándorlás esetén, sürgősségi jelleggel Ö ideiglenesen bevezesse a repülőtéri tranzitvízumra vonatkozó Õ a közös listán nem szereplő harmadik országok állampolgáraira is kiterjesszék ezt a kötelezettséget Ö egy adott harmadik ország állampolgáraira Õ . A tagállamok egyéni döntéseit évenként felül kell vizsgálni. ðAz erre vonatkozó feltételeket és eljárásokat meg kell határozni annak biztosítása érdekében, hogy ezen intézkedés alkalmazása időben korlátozott legyen, és hogy az arányosság elvével összhangban nem haladja meg a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. A repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség alkalmazási körét az intézkedés bevezetését kiváltó konkrét helyzet megválaszolására kell korlátozni.ï

ò új szöveg

(13)     A repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség alól mentesíteni kell a bizonyos országok által kiállított vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeket.

(14)     Egyértelművé kell tenni, hogy mely tagállam rendelkezik hatáskörrel a vízumkérelem megvizsgálására, különösen akkor, ha a tervezett látogatás több tagállamot érint.

(15)     A vízumkérelmezőknek a tartózkodási helyük szerinti országban kell benyújtaniuk kérelmüket, még akkor is, ha az általános szabályok alapján illetékes tagállam az adott országban nincs jelen, és nem rendelkezik képviselettel.

(16)     Összehangolt bánásmódot kell biztosítani azon vízumbirtokosok tekintetében, akik a tagállamok területén való tartózkodás ideje alatt elveszítették úti okmányaikat, vagy akiktől ellopták azokat.

ê 810/2009EK (9) preambulumbekezdés

(17)     A biometrikus azonosítóknak a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (VIS-rendelet)[16] létrehozott vízuminformációs rendszerben (VIS) történő nyilvántartásba vétele miatt a vízumkérelmező személyes megjelenését – legalábbis az első kérelem esetében – a vízumkérelem egyik alapvető feltételévé kell tenni.

ê 810/2009EK (10) preambulumbekezdés

(18)     A későbbi vízumkérelmekkel kapcsolatos eljárás megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ujjlenyomatokat a VIS-ben történő első rögzítéstől számított 59 hónapon belül át lehessen másolni. Ezen időszak elteltét követően az ujjlenyomatokat újra fel kell venni.

ê 810/2009EK (11) preambulumbekezdés

(19)     A vízumkérelmi eljárás során a tagállamok által átvett dokumentumokat, adatokat vagy biometrikus azonosítókat a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i bécsi egyezmény szerinti konzuli okmánynak kell tekinteni, és ennek megfelelően kell kezelni.

ê 810/2009EK (12) preambulumbekezdés

(20)     A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17] alkalmazandó a személyes adatoknak a tagállamok által e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására.

ò új szöveg

(21)     Meg kell állapítani az eljárás különböző lépéseire vonatkozó határidőket, különösen annak érdekében, hogy az utazók előre tervezhessenek és elkerülhessék a konzulátusok csúcsidőszakait.

(22)     A tagállamok konzuátusainak ugyanazon vízumdíjat kell felszámolniuk a vízumkérelmek elbírásáért. A vízummentességben részesített személyek kategóriáit egységessé kell tenni, és egyértelműen meg kell határozni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egyéni esetekben mentességet adjanak a vízumdíj megfizetése alól.

(23)     A kérelmezőknek a rövid távú tartózkodásra irányuló kérelem benyújtásakor nem kell utazási egészségbiztosítást felmutatniuk, mivel ez aránytalan terhet róna a vízumkérelmezőkre, és semmi nem bizonyítja, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezők nagyobb kockázatot jelentetének a tagállamok állami egészségügyi kiadásai tekintetében, mint a vízummentes harmadik országbeli állampolgárok.

(24)     A szakmai szövetségek, kulturális és sportegyesületek, valamint az akkreditált kereskedelmi közvetítők számára lehetővé kell tenni, hogy kérelmeket nyújtsanak be a vízumkérelmezők nevében.

(25)     Egyértelművé kell tenni a többek között a „türelmi idővel”, a vízumbélyegző kitöltésével és a kitöltött vízumbélyegzők érvénytelenítésével kapcsolatos rendelkezéseket.

(26)     A hosszú érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumokat objektíven meghatározott kritériumok alapján kell kiadni. A többszöri beutazásra jogosító vízum érvényessége meghaladhatja azon úti okmány érvényességét, amelybe beillesztették.

(27)     Az igénylőlapnak figyelembe kell vennie a VIS kifejlesztését. A tagállamoknak a lehetséges mértékben lehetővé kell tenniük, hogy az igénylőlapot  elektronikusan töltsék ki és nyújtsák be, valamint el kell fogadniuk a faxon megküldött igazoló dokumentumokat vagy azok másolatait. Adott esetekben eredeti okmányokat írhatnak elő.

(28)     A vízum visszautasításának, megsemmisítésének vagy visszavonásának indokairól történő értesítés egységes formanyomtatványai között szerepelnie kell a repülőtéri tranzitvízum visszautasítása külön indokának, valamint biztosítani kell, hogy az érintett személyt megfelelően tájékoztassák a jogorvoslati eljárásokról.

(29)     A tagállamok illetékes hatóságai között, a tengerészeknek külső határokon kiállítandó vízumok tekintetében folytatott információcserére és az e célból kitöltendő formanyomtatványra vonatkozó szabályokat a lehető legyegyszerűbben és legvilágosabban kell meghatározni.

(30)     A külső határokon történő vízumkiadásnak elvileg kivételesnek kell maradnia. Ugyanakkor a rövid távú turizmus előmozdítása érdekében a tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy a külső határokon, ideiglenes alapon – valamint ezen ideiglenes rendszer szervezési szabályainak bejelentését és közzétételét követően – vízumokat adjanak ki a külső határokon. A fenti rendszereknek ideiglenesnek kell lenniük, és a kiadott vízumok érvényességének a kiadó tagállam területére kell korlátozódniuk.

ê 810/2009EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(31)     A kérelmezők fogadásárat Ö vonatkozó rendelkezéseket Õ az emberi méltóság kellő tiszteletben tartása mellett kell megállapítani megszervezni. A vízumkérelmek feldolgozását szakértő és tiszteletteljes módon, valamint az elérni kívánt célkitűzésekkel arányosan kell végezni, ð és ez nem haladhatja meg a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket ï .

ê 810/2009EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(32)     A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosság számára nyújtott szolgáltatás minősége magas színvonalú legyen, és megfeleljen a helyes közigazgatási gyakorlatnak. Megfelelő számú, képzett személyzetet, valamint elegendő forrást kell elkülöníteniük, hogy a vízumeljárás a lehető leggördülékenyebb legyen. A tagállamoknak biztosítaniuk gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi vízumkérelmezőnekvel szemben az egyablakos ügyintézés elvét alkalmazzák Ö csak egy helyszínen kelljen megjelennie a kérelem benyújtása céljából Õ. ðEz nem sértheti a kérelmezővel folytatott személyes elbeszélgetés megtartásának lehetőségét. ï

ê 810/2009EK (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(33)     Az eljárás megkönnyítése érdekében Ö A 810/2009/EK rendelet Õ számos együttműködési formárólt Ö rendelkezik Õ kell kidolgozni, például a korlátozott képviseletet, a közös ügyintézési helyeket, közös igénylési központokat, tiszteletbeli konzulok igénybevételét és a külső szolgáltatókkal való együttműködést, figyelembe véve különösen a 95/46/EK irányelvben meghatározott adatvédelmi követelményeket Ö a tagállamok között, egyrészt a célból, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára erőforrásaik egyesítését, másrészt a célból, hogy a kérelmezők előnyére megerősítse a konzuli lefedettséget Õ.  A tagállamok az e rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően meghatározzák, hogy a szervezeti felépítés mely formáját fogják alkalmazni az egyes harmadik országokban. ðRugalmas szabályokat kell meghatározni a célból, hogy a tagállamok optimálisan kiaknázhassák az erőforrások megosztását, valamint a konzuli lefedettség növelése érdekében.  A tagállamok közötti együttműködés (schengeni vízumközpontok) bármilyen formát ölthet a helyi körülményekhez igazítva, a konzulátusok földrajzi lefedettségének növelése, a tagállami költségek csökkentése, az Európai Unió láthatóságának fokozása, valamint a vízumkérelmezőknek nyújtott szolgáltatások javítása céljából. ï

ê 810/2009EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(34)     Vízumkiadás céljából a tagállamoknak biztosítaniuk kellene minden olyan harmadik államban a jelenlétüket vagy képviseletüket, amelynek állampolgáraival szemben vízumkötelezettség áll fenn. ðA tagállamoknak törekeniük kell a konzuli lefedettség kiterjesztésére. ï Az adott harmadik országban vagy az adott harmadik ország meghatározott részén saját konzulátussal nem rendelkező tagállamoknak Ö ezért Õ törekedniük kell arra, hogy képviseleti megállapodásokat kössenek, annak érdekében, hogy a vízumkérelmezőknek ne kelljen aránytalanul nagy erőfeszítést tenniük a konzulátus igénybevételéhez.

ò új szöveg

(35)     A képviseleti megállapodásokat ésszerűsíteni kell, a tagállamok közötti ilyen megállapodások megkötése előtti akadályokat ki kell küszöbölni, valamint a képviselő tagállamot kell felelőssé tenni a vízumkérelmek teljes feldolgozásáért, a képviselt tagállam bevonása nélkül.

ê 810/2009EK (14) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(36)     Rendelkezniéseket kell kidolgozni azon esetekrőle, amikor a tagállamok úgy határoznak, hogy a kérelmek összegyűjtése céljából külső szolgáltatóval működnek együttműködnek egy külső szolgáltatóval a kérelmek átvételét illetően. Ilyen döntésre akkor kerülhet sor, ha különleges körülmények folytán vagy a helyi adottságokból kifolyólag az érintett tagállam számára a más tagállamokkal képviselet, vagy korlátozott képviselet formájában való együttműködés, illetve a közös ügyintézési hely vagy közös kérelem átvevő központ létrehozása nem bizonyul megfelelő megoldásnak. Az iIlyen megállapodásokat megoldásokat a vízumkibocsátás általános elveivel összhangban kell kialakítani, tiszteletben tartva a 95/46/EK irányelvben meghatározott adatvédelmi követelményeket. Ezenkívül e megoldások kialakításakor és megvalósításakor a vízum-shopping elkerülésének szükségességére is ügyelni kell.

ê 810/2009EK (15) preambulumbekezdés

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy külső szolgáltatóval működik együtt, fenn kell tartania annak lehetőségét is, hogy diplomáciai vagy konzuli képviseletein minden kérelmező közvetlenül benyújthassa kérelmét.

ê 810/2009EK (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(37)     A tagállamoknak a külső szolgáltatóvalkkal olyan jogi eszköz alapján kell együttműködniük, amely rendelkezéseket tartalmaz Ö utóbbi Õ a szolgáltató pontos felelősségi köréről, a Ö tagállam a külső szolgáltató Õ helyiségehez való közvetlen és korlátlan hozzáféréséről belépésről, a kérelmezőknek szóló információkról, a titoktartásról, valamint az együttműködés felfüggesztésének vagy felmondásának körülményeiről, feltételeiről és eljárásának menetéről. ðA tagállamoknak évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak a külső szolgáltatókkal folytatott együttműködésről, ideértve a szolgáltatók ellenőrzését is. ï

ê 810/2009EK (17) preambulumbekezdés

Ez a rendelet, azáltal, hogy a tagállamok számára lehetővé teszi a külső szolgáltatókkal való együttműködést a kérelmek átvételét illetően, ugyanakkor a kérelmek benyújtása tekintetében az „egyablakos ügyintézés” elvét alkalmazza, a diplomáciai vagy konzuli képviseleten való személyes megjelenés általános szabályától való eltérést tesz lehetővé. Ez nem érinti a kérelmező személyes elbeszélgetésre való behívásának lehetőségét.

ê 810/2009EK (19) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(38)     A statisztikai adatok fontos eszközei a migrációs mozgások figyelemmel kísérésének, valamint hatékony irányítási eszközként is szolgálhatnak. Ezért az ilyen adatokat rendszeresen és közös formátumban kell összeállítani. ðA vízumokról részletes adatokat kell gyűjteni olyan összevethető statisztikák összeállítása céljából, amely lehetővé teszi e rendelet végrehajtásának bizonyítékokon alapuló értékelését. ï

ê 810/2009EK (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(39)     ÖA vízumkérelem tekintetében minden vonatkozó információt a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, és javítani kell a közös vízumpolitika láthatóságát és egységes képét. E célból ŐA közös vízumpolitika láthatóságának és egységes megjelenésének javítása érdekében közös schengeni vízuminformációs internetes oldalt kell létrehozni ð és közös mintát kell kidolgozni a tagállamok által a nyilvánosságnak szánt tájékoztatásra ï. Ez az oldal arra szolgál majd, hogy a nyilvánosságot a vízumkérelmezéssel kapcsolatos valamennyi lényeges információról tájékoztassa.

ê 810/2009EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(40)     A helyi schengeni együttműködés elengedhetetlen jelentőségű a közös vízumpolitika harmonizált alkalmazása és a migrációs és/vagy biztonsági kockázatok megfelelő értékelése szempontjából. Az eltérő helyi körülmények miatt az egyes Ö konkrét Õ jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazását a tagállamok eltérő helyeken található diplomáciai és konzuli képviseleteinek együttesen kellene értékelnie, hogy a vízum-shopping megelőzése és a vízumkérelmezőkkel szembeni eltérő bánásmód elkerülése érdekében biztosítsák a jogszabályi rendelkezések harmonizált alkalmazását.

ò új szöveg

(41)     Amennyiben egy adott helyszínen nincs összehangolt jegyzék a igazoló dokumentumokról, a tagállamok szabadon határozhatják meg, hogy a vízumkérelmezőknek pontosan milyen kísérőokmányokat kell benyújtaniuk ahhoz, hogy igazolják az e rendelet által előírt beutazási feltételek teljesítését.  Amennyiben létezik összehangolt jegyzék a igazoló dokumentumokról, a vízumkérelmezők számára biztosítandó könnyítések érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos esetekben mellőzzák a listát, amennyiben területükön fontos nemzetközi események megrendezésére kerül sor.  Ezeknek az eseményeknek nagyszabásúnak és különösen jelentősnek kell lenniük idegenforgalmi és/vagy kulturális hatásuk miatt, ilyenek például a nemzetközi- vagy világkiállítások és a sportbajnokságok.

ê 810/2009EK (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(42)     Amikor valamelyik tagállam olimpiai játékokat és paralimpiai játékokat rendez, az olimpiai család tagjai számára történő vízumkiadást megkönnyítő különös Ö külön Õ rendszert kell alkalmazni.

ê 810/2009EK (20) preambulumbekezdés

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak megfelelően kell elfogadni[18].

ê 810/2009EK (21) preambulumbekezdés

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja e rendelet mellékleteinek módosításait. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

ê 810/2009EK (22) preambulumbekezdés

E rendelet működési szinten megvalósuló harmonizált alkalmazása érdekében utasításokat kell összeállítani a tagállamok által a vízumkérelmek feldolgozása során követendő gyakorlatra és eljárásokra vonatkozóan.

ò új szöveg

(43)     A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikke szerinti aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy azon harmadik országok közös jegyzékét, amelyek állampolgárainak a tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén történő áthaladáskor repülőtéri tranzitvízmmal kell rendelkezniük, valamint azon tartózkodási engedélyek listáját, amelyek arra jogosítják fel birtokosukat, hogy repülőtéri tranzitvízum nélkül haladjanak át a tagállamok repülőterein, a változó körülményekhez lehessen igazítani,. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat végezzen, többek között szakértői szinten.

(44)     Ahhoz, hogy egységes feltételeket biztosítsunk e rendelet végrehajtásához, a tagállamok által a vízumkérelmek feldolgozása során követendő gyakorlatokról és eljárásokról szóló operatív utasítások meghatározása, az egyes joghatóságokban alkalmazandó kísérőokmányok jegyzékei, a vízumbélyeg kötelező bejegyzései, a vízumbélyeg beillesztése, valamint a tengerészek számára a határokon történő vízumkiadásról szóló szabályok tekintetében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. A fenti hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni[19]. Az ilyen végrehajtási aktusok elfogadásához a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

ê 810/2009EK (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(45)     Az Ö Unió Õ Közösség és harmadik országok közötti kétoldalú megállapodások, amelyek a vízumkérelmek feldolgozását hivatottak megkönnyíteni, eltérhetnek az e rendeletben meghatározott rendelkezésektől.

ê 810/2009EK (30) preambulumbekezdés

(46)     A tagállamok területére történő beutazásra vagy a vízumok kiadására irányadó feltételek nem érintik az úti okmányok érvényességének elismerésére jelenleg irányadó szabályokat.

ê 810/2009 (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(47)     Mivel e rendelet célját, nevezetesen a tagállamok területén való átutazásra vagy bármely hat hónapos Ö 180 napos Õ időszakban Ö 90 napot Õ három hónapot meg nem haladó tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárások és ð közös ï feltételek Ö és eljárások Õ megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi Ö uniós Õ szinten jobban lehet megvalósítaniható, az Közösség Ö Unió Õ intézkedéseket fogadhat el hozhat az Ö Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) Õ Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e fenti cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

ê 810/2009 (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(48)     E rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat és elveket. ðE rendelet különösen törekszik arra, hogy biztosítsa az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkben említett magán- és családi élethez való jog, a 8. cikkben említett, személyes adatok védelméhez való jog, valamint a gyermekek 24. cikkben említett jogainak teljes mértékű tiszteletben tartását ï .

ê 810/2009 (31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(49)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez Ö EUSZ-hez Õ és az Európai Közösséget létrehozó Ö Európai Unió működéséről szóló Õ szerződéshez Ö (a továbbiakban: EUMSZ) Õ csatolt, Dánia helyzetéről szóló Ö 22. Õ jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, így az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazható. Mivel e rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései alapján a schengeni vívmányokraat Ö épül Õ egészíti ki, Dánia a fenti jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően ð a Tanács e rendeletről hozott határozatától számított ï az e rendelet elfogadásának időpontját követő hat hónapons időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

ê 810/2009 (32) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(50)     Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, Ö utóbbiaknak Õ e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásáról szóló társulási megállapodás[20] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat[21] 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

ê 810/2009 (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Meg kell állapodni arra vonatkozóan, hogy Izland és Norvégia képviselői részt vehessenek a Bizottságot e rendelet szerinti végrehajtási hatáskörei gyakorlásában segítő bizottságok munkájában. Az említett megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az Európai Bizottságot végrehajtási hatáskörei gyakorlásában segítő bizottságokról szóló levélváltás formájában létrejött megállapodás[22] tervbe vett egy ilyen jellegű megállapodást. A Bizottság az e megállapodásra irányuló tárgyalások céljából ajánlástervezetet nyújtott be a Tanácsnak.

ê 810/2009 (34) preambulumbekezdés

(51)     Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[23] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás aláírásáról szóló, a 2008/146/EK tanácsi határozat[24] 3. cikkének megfelelően értelmezett 1999/437/EK határozat 1. cikke B pontjában említett területhez tartoznak.

ê 810/2009 (35) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(52)     Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az említett jegyzőkönyv aláírásáról ð megkötéséről ï szóló 2008/261/EK 2011/350/EU tanácsi határozat[25] 3. cikkével.

ê 154/2012 (11) preambulumbekezdés

(53)     Ciprus tekintetében ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (12) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

ê 154/2012 (12) preambulumbekezdés

(54)     Bulgária és Románia tekintetében ez a rendelet a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (12) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

ò új szöveg

(55)     Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2011-es csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

ê 810/2009 (36) preambulumbekezdés

(56)     Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[26] összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

ê 810/2009 (37) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(57)     Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[27] összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

ê 810/2009 (38) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ez a rendelet – a 3. cikk kivételével – a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése és a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

ê 810/2009

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

ê 610/2013/EU 6. cikk (1) bekezdés (kiigazított szöveg)

1. Ez a rendelet létrehozza a tagállamok területén való átutazásra vagy bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket Ö feltételeket és eljárásokat Õ .

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

2. E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azon harmadik országbeli állampolgárokra, akik az külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, illetve akik az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet[28] értelmében a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, a következők sérelme nélkül:

              a) azon harmadik országbeli állampolgárok szabad mozgáshoz való joga, akik uniós polgárok családtagjai;

              b) azon harmadik országbeli állampolgárok és családtagjaik azonos jogai, akiket az egyrészről a Közösség Ö az Unió Õ és tagállamai, másrészről ezen harmadik országok közötti megállapodások értelmében a szabad mozgáshoz az Unió polgáraiéval és családtagjaikéval megegyező jog illet meg.

3. Ez a rendelet továbbá felsorolja azon harmadik országokat, amelyek állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény 9. mellékletében lefektetett szabad áthaladás elve alóli kivételként, valamint meghatározza a tagállami repülőterek nemzetközi tranzitterületén történő áthaladáshoz szükséges vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket Ö feltételeket és eljárásokat Õ .

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

              (1) „harmadik országbeli állampolgár”: minden olyan személy, aki nem az Ö EUMSZ Õ EK-Szerződés 17. Ö 20. Õ. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós állampolgár;

              (2) „vízum”: valamely tagállam által kiadott engedély a következőkre vonatkozóan:

ê 610/2013 6. cikk (2) bekezdés (kiigazított szöveg)

         a) a tagállamok területén való átutazás vagy a tagállamok területére történő első beutazás napjától számított bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás; Ö vagy Õ

ê 810/2009

         b) a tagállamok nemzetközi repülőtéri tranzitterületén történő áthaladás;

              (3) „egységes vízum”: a tagállamok teljes területére érvényes vízum;

              (4) „korlátozott területi érvényességű vízum”: egy vagy több – de nem valamennyi – tagállam területére érvényes vízum;

              (5) „repülőtéri tranzitvízum”: olyan vízum, amely egy vagy több tagállami repülőtér nemzetközi tranzitterületén történő áthaladásra érvényes;

ò új szöveg

              (6) „schengeni körutazói vízum”: a […/…/rendelet] 3. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott vízum;

(7) „közeli hozzátartozók”: a házastárs, gyerekek, szülők, szülői felügyeletet gyakorló személyek, nagyszülők és unokák;

(8) „a VIS-ben regisztrált kérelmező”: olyan kérelmező, akinek adatait a Vízuminformációs Rendszerben nyilvántartásban regisztrálták;

(9) „a VIS-ben regisztrált rendszeres utazó”: olyan vízumkérelmező, akit a Vízuminformációs Rendszerben regisztráltak, és aki a kérelmet megelőző 12 hónapban két vízumot kapott;

ê 810/2009

ð új szöveg

              (610) „vízumbélyeg”: a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendelet[29] szerint meghatározott egységes vízumformátum;

              (711)  „elismert úti okmány”: olyan úti okmány, amelyet egy vagy több tagállam ð a külső határok átlépése és ï a vízumok beillesztése céljából elismer ð , az 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat[30] alapján ï;

ò új szöveg

              (12) „érvényes úti okmány”: olyan úti okmány, amely nem hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált, és amelynek a kiadó hatóság által meghatározott érvényességi ideje még nem járt le;

ê 810/2009

ð új szöveg

              (8))(14) „vízum beillesztésére szolgáló külön lap”: az érintett tagállam által el nem ismert úti okmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló egységes formátumú űrlap, az érintett tagállam által el nem ismert úti okmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról szóló, 2002. február 18-i 333/2002/EK tanácsi rendeletben[31] meghatározottak szerint értelmében;

              (914) „konzulátus”: valamely tagállam diplomáciai képviselete vagy konzuli képviselete, amely vízumkiadásra jogosult és amelyet hivatásos konzulátusi tisztviselő vezet a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i bécsi egyezmény értelmében;

              (1015) „kérelem:” vízum iránti kérelem;

              11. „kereskedelmi közvetítő” adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozás, közlekedési vállalat vagy utazási iroda (utazásszervező vagy ügynök).

ò új szöveg

              „tengerész”: minden olyan személy, aki a 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény hatálya alá tartozó hajón bármely minőségben alkalmazásban áll, szerződtetve van, vagy ott munkát végez;

ê 810/2009

ð új szöveg

II. CÍM

REPÜLŐTÉRI TRANZITVÍZUM

3. cikk

Repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség alá tartozó mal való rendelkezésre kötelezett harmadik országbeli állampolgárok

1. A IV III . mellékletben felsorolt harmadik országok állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük, amikor a tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladnak.

ò új szöveg

2. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a harmadik országok III. mellékletben megállapított jegyzékének módosítására vonatkozóan.

Újonnan megjelenő kockázatokkal kapcsolatos, rendkívül sürgős esetben az e bekezdés szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 49. cikkben ismertetett eljárás alkalmazandó.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. Illegális bevándorlók Ö hirtelen és jelentős Õ tömeges beáramlása esetén az egyes valamely tagállamok előírhatjaák, hogy az (1) bekezdésben említettektől eltérő harmadik országbeli állampolgároknak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük, amikor a területéükön található repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladnak. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az ilyen határozatokról – azok hatálybalépését megelőzően –, valamint a repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség megszüntetéséről. ðAz ilyen intézkedés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. A repülőtéri tranzivízum-kötelezettség alkalmazási köre és időtartama nem haladhatja meg az illegális bevándorlók hirtelen és jelentős beáramlásának kezeléséhez szigorúan szükséges mértéket. ï

ò új szöveg

4. Amennyiben valamely tagállam – a (3) bekezdéssel összhangban – a repülőtéri tranzivízum-kötelezettség bevezetését tervezi, a lehető leghamarabb értesíti a Bizottságot, és rendelkezésre bocsátja az alábbi információkat:

(a) a tervezett repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség oka, az illegális bevándorlók hirtelen és jelentős beáramlásának alátámasztásával;

(b) a repülőtéri tranzitívzum-kötelezettség tervezett bevezetésének hatálya és időtartama.

5. Az érintett tagállam (4) bekezdéssel összhangban tett értesítését követően a Bizottság véleményt bocsáthat ki.

6. A tagállam csak egyszer hosszabbíthatja meg a repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség alkalmazását, amennyiben a kötelezettség feloldása illegális bevándorlók jelentős beáramlását eredményezné. Az ilyen meghosszabbításra a (3) bekezdést kell alkalmazni.

7. A Bizottság évente értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e cikk végrehajtásáról.

ê 810/2009

3. Az említett értesítéseket az 52. cikk (1) bekezdésében említett bizottság keretében az érintett harmadik országnak a IV. mellékletben szereplő jegyzékbe történő áthelyezése céljából évente felül kell vizsgálni.

4. Amennyiben a harmadik országot nem helyezik át a IV. mellékletben szereplő jegyzékbe, az érintett tagállam – feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek – fenntarthatja, illetve megszüntetheti a repülőtéri tranzitvízum kötelezettségét.

ê 810/2009

ð új szöveg

(58) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alól a személyek következő kategóriái mentesülnek:

              a) azon személyek, akik valamely tagállam által kiadott, érvényes egységes vízummal, ð schengeni körutazói vízummal, ï hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek;

ê 154/2012 1. cikk

ð új szöveg

              b) azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik az e rendelet elfogadásából kimaradó vagy a schengeni vívmányokat még nem teljes mértékben alkalmazó tagállam által kibocsátott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, vagy azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik Andorra, Kanada, Japán, San Marino vagy az Amerikai Egyesült Államok által kiadott, a IV mellékletben felsorolt olyan érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amely birtokosának feltétel nélküli visszatérést biztosít, és amely szerepel az V. mellékletben található jegyzékben ð vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek a Holland Királyság  karibi területeire (Aruba, Curaçao, Sint Maarten, Bonaire, Sint Eustatius és Saba) ï;

              c) azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik az e rendelet elfogadásából kimaradó, vagy a schengeni vívmányok rendelkezéseit még nem teljes mértékben alkalmazó tagállam területére, ð vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes felét képező országba, ï vagy Kanadába, Japánba vagy az Amerikai Egyesült Államokba, ð vagy a Holland Királyság karibi területére (Aruba, Curaçao, Sint Maarten, Bonaire, Sint Eustatius és Saba), ï érvényes vízummal rendelkeznek, abban az esetben, amikor a kibocsátó országba vagy egyéb harmadik országba utaznak, illetve amikor a vízum felhasználását követően visszatérnek a kibocsátó országból;

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

              d) az uniós polgárok családtagjai, az ð 2004/38/EK irányelv 3. cikkébenï 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint;

              e) diplomata-, ð szolgálati, hivatali vagy különleges ï útlevelek birtokosai;

              f) a repülőgépek személyzetének azon tagjai, akik a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény valamely szerződő felének állampolgárai.

ò új szöveg

9.           A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon érvényes tartózkodási engedélyek IV. melllékletben meghatározott jegyzékének módosításai tekintetében, amelyek birtokosukat a tagállamok repülőterein repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség nélkül áthaladásra jogosítják fel.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

III. CÍM

A VÍZUMKIADÁSRA VONATKOZÓ Ö FELTÉTELEK ÉS Õ ELJÁRÁSOK ÉS FELTÉTELEK

I. FEJEZET

A vízumérelmekhez kapcsolódó eljárásokban részt vevő hatóságok

4. cikk

A kérelmekhez kapcsolódó eljárásokban való részvételre illetékes hatóságok

1. A konzulátusok vizsgálják meg a kérelmeket, és döntenek azokról.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve és a 3532., ð 33.ï és 3634. cikkel összhangban a kérelmek vizsgálatát a tagállamok külső határain a személyek ellenőrzéséért felelős hatóságok is végezhetik, valamint döntést hozhatnak azokról.

3. A tagállamok Európán kívüli tengerentúli területein a kérelmek vizsgálatát az érintett tagállam által kijelölt hatóságok végezhetik, valamint döntést hozhatnak azokról.

4. A tagállamok előírhatják, hogy az (1) és (2) bekezdésben kijelölt Ö említett Õ hatóságoktól eltérő hatóságok is részt vegyenek a kérelmek vizsgálatában, valamint az azokról hozott döntésekben.

5. A tagállamok a 2219. és 3128. cikkel összhangban előírhatják, hogy egy másik tagállam konzultáljon velük, vagy tájékoztatást nyújtson számukra.

5. cikk

A kérelem vizsgálatára és a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára illetékes tagállam

1. Az egységes vízum iránti kérelem vizsgálatára és a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára illetékes tagállam:

              a) azon tagállam, amelynek területe a látogatás(ok) kizárólagos úti célját képezi;

              b) amennyiben a látogatásnak egynél több úti célja van, ð vagy ha két hónapon belül több különálló látogatást is terveznek, ï azon tagállam, amelynek területe a tartózkodás ð napokban számolt ï hosszát vagy célját tekintve a látogatás(ok) fő úti célját képezi; vagy

              c) ha a fő úti cél nem meghatározható, azon tagállam, amelynek külső határát a kérelmező átlépni szándékozik annak érdekében, hogy a tagállamok területére beutazzon.

42. A tagállamok együttműködnek annak megelőzése érdekében, hogy egy kérelem megvizsgálására vagy a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára azért ne kerülhessen sor, mert Ö Amennyiben Õ az (1)–(3) bekezdés ð a) vagy b) pontja ï szerint illetékes tagállam nincs jelen vagy nem rendelkezik képviselettel abban a harmadik országban, amelyben a kérelmező a kérelmet a 6. cikk szerint benyújtja., ð a kérelmező jogosult arra, hogy kérelmét az alábbi helyszíneken nyújtsa be: ï

ò új szöveg

a) a tervezett látogatás úti célját képező valamely tagállam konzulátusán;

b) az első beutazás helye szerinti tagállam konzulátusán, amennyiben az a) pont nem alkalmazandó,

c) minden más esetben az érintett országban jelen levő bármely tagállam konzulátusán.

ê 810/2009

3. A repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem megvizsgálására és a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára illetékes tagállam:

              a) egyszeri repülőtéri átutazás esetén azon tagállam, amelynek területén a repülőtéri átutazás megvalósul; vagy

              b) kétszeri vagy többszöri repülőtéri átutazás esetén azon tagállam, amelynek területén az első repülőtéri átutazás megvalósul.

6. cikk

A konzulátusok területi illetékessége

1. A vízumkérelmet azon illetékes tagállam konzulátusa vizsgálja meg és hoz róla döntést, amelynek illetékességi területén a kérelmező jogszerűen lakóhellyel rendelkezik.

2. Az illetékes tagállam konzulátusa megvizsgálja és döntést hoz azon harmadik országbeli állampolgárok kérelméről, akik jogszerűen tartózkodnak, de nem rendelkeznek lakóhellyel illetékességi területén, amennyiben a kérelmező megindokolta, hogy miért az adott konzulátuson nyújtotta be a kérelmét.

7. cikk

A tagállam területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár számára történő vízumkiadással kapcsolatos illetékesség

(1) Azon harmadik országbeli állampolgárok, akik jogszerűen tartózkodnak egy tagállam területén, és akiknek az egy vagy több tagállam területére való beutazáshoz vízummal kell rendelkezniük, az 5. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint illetékes tagállam konzulátusán kérelmeznek vízumot.

ò új szöveg

2. Azon harmadik országbeli állampolgárok, akik valamely tagállam területén való tartózkodásuk alatt elveszítették úti okmányokat vagy akiktől ellopták azt, az állampolgárságuk szerinti ország konzulátusa által kiállított, őket határátlépésre jogosító érvényes úti okmány alapján, vízum vagy egyéb engedély nélkül hagyhatják el a szóban forgó tagállam területét.

3. Amennyiben a (2) bekezdésben említett harmadik országbeli állampolgár tovább kíván utazni a schegeni térségben, az úti okmánya elvesztése vagy eltulajdonítása bejelentésének helye szerinti tagállam a VIS-ben nyilvántartott adatok alapján, az eredeti vízum érvényességi idejével, valamint az abban engedélyezett tartózkodási időszakkal azonos vízumot bocsát ki.

ê 810/2009

ð új szöveg

II. FEJEZET

A kérelem

98. cikk

A kérelem benyújtásának gyakorlati lehetőségei

1. A kérelmeket a tervezett látogatás kezdete előtt legfeljebb három ð hat ï hónappal, ð és legalább 15 nappal ï a tervezett látogatás megkezdése előtt lehet benyújtani. A többszöri beutazásra jogosító vízumok birtokosai a vízum lejárta előtt benyújthatják a kérelmet, amennyiben az legalább hat hónapos időszakra érvényes.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

2. A Ö konzulátusok Õ előírhatják a kérelmezőktől Ö számára Õ megkövetelhetik, hogy a kérelem benyújtására időpontot személyes meghallgatást kérjenek. A meghallgatást rendszerint az időpontkérés időpontjától számított két hetes időszakban meg kell tartani.

ò új szöveg

3. A konzulátus lehetővé teszi az előzetes időpont-egyeztetés nélküli vagy azonnali időponttal történő kérelembenyújtást az uniós polgárok azon közeli hozzátartozói számára, akik:

a) uniós polgársággal rendelkező, az állampolgárságuk szerinti tagállamban tartózkodó közeli hozzátartozóikat kívánják meglátogatni;

b) uniós polgársággal rendelkező, harmadik országban tartózkodó közeli hozzátartozóikkal együtt kívánnak ellátogatni az uniós polgár állampolgársága szerinti tagállamba.

4. A konzulátus lehetővé teszi az előzetes időpont nélküli vagy azonnali időponttal történő kérelembenyújtást a 2004/38/EK irányelv 3. cikkében említett uniós polgárok családtagjai számára.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

5. Igazoltan sürgős esetben a konzulátus lehetővé teheti ð teszi ï a kérelmezők számára, hogy időpont személyes meghallgatás nélkül is benyújthassák kérelmüket, vagy Ö azonnali Õ időpontot a meghallgatást azonnal meg kell adni tartani.

6. ðA 12. cikk sérelme nélkül, ï a kérelmet A konzulátuson

a) a kérelmezők vagy

b) a 45. cikk (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően az Ö a 43. cikkben említett Õ akkreditált kereskedelmi közvetítők vagy nyújthatják be, a 13. cikk sérelme nélkül, illetve a 42. vagy a 43. cikkel összhangban

Öc) szakmai, kulturális, sport és oktatási egyesületek vagy intézmények. Ő

Ö 7. A kérelmezőt nem lehet arra kérni, hogy a kérelem benyújtása érdekében egynél több helyszínen jelenjen meg személyesen. Õ

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

109. cikk

A kérelem benyújtásának általános szabályai

1. A kérelmezőknek ð a 12. cikk (2) és (3) bekezdése szerint az ujjlenyomatvételhez ï a kérelem benyújtásakor – a 13., 42., 43. és 45. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – személyesen kell megjelenniük.

ò új szöveg

2.  A VIS-ben regisztrált kérelmezőknek kérelem benyújtásakor nem kell személyesen megjelenniük, amennyiben ujjlenyomataik 59 hónapnál nem régebben kerültek be a VIS-be.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

2. A konzulátusok eltekinthetnek az (1) bekezdésben említett követelménytől, amennyiben a kérelmező feddhetetlensége és megbízhatósága ismert számukra.

3. A kérelem benyújtásakor a kérelmező:

              a) a 1110. cikk szerinti vízumigénylőlapot vízumkérdőívet nyújt be;

              b) a 1211. cikk szerinti úti okmányt mutat be;

              c) az 1683/95/EK rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő vagy – amennyiben a VIS megkezdte működését, a VIS-rendelet Ö 767/2008/EK rendelet Õ 48. cikke szerint – az e rendelet 1312. cikkében meghatározott előírásoknak megfelelő fényképet nyújt be;

              d) lehetővé teszi, hogy – amennyiben szükséges – ujjlenyomatait a 1312. cikkel összhangban vegyék fel;

              e) a 1614. cikknek megfelelően megfizeti a vízumdíjat;

              f) igazoló támogató dokumentumokat nyújt be a 14 13. cikkel és a II. melléklettel összhangban;

              g) adott esetben bizonyítja, hogy rendelkezik a 15. cikkben foglaltaknak megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással.

1110. cikk

A vízumigénylőlap vízumkérdőív

1. A kérelmezőknek az I. mellékletben található, Ö kézzel vagy elektronikusan Õ kitöltött és aláírt vízumigénylőlapot vízumkérdőívet kell benyújtaniuk. A kérelmező úti okmányában szereplő személyek külön vízumigénylőlapot vízumkérdőívet nyújtanak be. A kiskorúak az állandó vagy ideiglenes szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy által aláírt vízumigénylőlapot vízumkérdőívet nyújtanak be.

ò új szöveg

2. A vízumigénylőlap elektronikus változatának tartalma, adott esetben, az I. mellékletet követi.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

23. A konzulátusok a kérelmezők számára a vízumigénylőlapot vízumkérdőívet széles körben, könnyen és díjmentesen hozzáférhetővé teszik.

34. A vízumigénylőlapnak nyomtatványnak ð legalább ï a következő nyelveken kell elérhetőnek lennie:

              a) azon tagállam hivatalos nyelve(i), amely esetében vízumkötelezettség áll fenn; Öés Õ

              b) a fogadó ország hivatalos nyelve(i);.

              c) a fogadó ország hivatalos nyelve(i) és azon tagállam hivatalos nyelve(i), amely esetében vízumkötelezettség áll fenn; vagy

              d) képviselet esetén a képviselő tagállam hivatalos nyelve(i).

Az a) pontban említett nyelvek mellett a kérdőívet hozzáférhetővé tehetik az Európai Unió intézményeinek más Ö bármely más Õ hivatalos nyelvén is.

45. Ha a kérdőív a fogadó ország hivatalos nyelvén/nyelvein nem hozzáférhető, a kérdőívnek az ilyen nyelveken készült fordítását hozzáférhetővé kell tenni a kérelmező számára.

56. A kérdőívnek a fogadó ország hivatalos nyelvére/nyelveire történő fordítását a 4846. cikk Ö szerint meghatározott Õ szerinti helyi schengeni együttműködés keretein belül kell elvégezni.

67. A konzulátusnak a kérelmezőt tájékoztatnia kell a vízumigénylőlap vízumkérdőív kitöltésénél használható nyelv(ek)ről.

1211. cikk

Az úÚti okmány

A kérelmezőnek az alábbi kritériumoknak megfelelő, érvényes úti okmányt kell bemutatnia:

              a) Ö a 21. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, Õ érvényessége legalább három hónappal meghaladja a tagállamok területéről történő tervezett távozás napját, vagy több tartózkodás esetén a tagállamok területéről történő tervezett utolsó távozás napját. Sürgős és indokolt esetben azonban ettől a kötelezettségtől el lehet tekinteni;

              b) legalább ð egy ï két üres ð duplaoldalt ï oldalt tartalmaz; ð , és amennyiben ugyanazon úti okmányban több kérelmező is szerepel, kérelmezőnként egy üres duplaoldalt tartalmaz ï

              c) a megelőző tíz éven belül bocsátották ki.

1312. cikk

Biometrikus azonosítók

1. A tagállamok a kérelmezőktől biometrikus azonosítókat kérnek be, azaz a fényképüket és tíz ujjuk lenyomatát, az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményében, az Európai Unió alapjogi chartájában és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermek jogairól szóló egyezményében foglalt biztosítékokkal összhangban.

2. Első vízumkérelme benyújtásakor a kérelmezőnek személyesen meg kell jelennie. Ekkor a kérelmezőtől a következő biometrikus azonosítókat kell bekérni:

– fénykép, amelyet a kérelemmel egyidejűleg szkennelnek be vagy készítenek el, és

– tíz, lapos ujjlenyomat, amelyet digitálisan rögzítenek.

3. Amennyiben a kérelmezőtől egy korábbi, ð rövid távú tarózkodásra jogosító vízum vagy schengeni körutazói vízum iránti ï kérelem kapcsán vett ujjlenyomatok első alkalommal az új kérelem időpontjánál kevesebb mint 59 hónappal korábban kerültek be a VIS-be, azokat át kell másolni a későbbi kérelembe.

Ha azonban megalapozott kétségek merülnek fel a vízumkérelmező személyazonosságát illetően, a konzulátus az első albekezdésben megadott határidőn belül is ujjlenyomatot vesz.

Továbbá, ha a kérelem benyújtásának időpontjában nem kerül azonnal megerősítésre, hogy a korábbi ujjlenyomatot az első albekezdésben megadott határidőn belül vették, a kérelmező kérhet ujjlenyomatvételt.

4. A VIS-rendelet Ö 767/2008/EK rendelet Õ 9. cikkének 5. pontjával összhangban a kérelmekhez csatolt fényképeket minden esetben rögzíteni kell a VIS-ben. A kérelmező nem kötelezhető arra, hogy e célból személyesen megjelenjen.

A fényképre vonatkozó technikai követelmények megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 6. kiadású 9303. sz. dokumentuma 1. részében meghatározott nemzetközi szabványoknak.

5. Az ujjlenyomatvétel az ICAO-szabványoknak és a a Vízuminformációs Rendszer kifejlesztésével kapcsolatos biometrikus jellemzőkre vonatkozó szabványokról szóló műszaki előírások megállapításáról szóló, 2006. szeptember 22-i 2006/648/EK bizottsági határozatnak[32] megfelelően történik.

6. A biometrikus azonosítók felvételét a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti illetékes hatóságok képesített és szabályszerűen felhatalmazott személyzete végzi. A konzulátusok felügyelete mellett a biometrikus azonosítókat a 42 40. cikkben említett tiszteletbeli konzul vagy a 4341. cikkben említett külső szolgáltató képesített és szabályszerűen felhatalmazott személyzete is felveheti. Kétség esetén, az érintett tagállam(ok) gondoskodnak arról, hogy amennyiben az ujjlenyomatok levételére a külső szolgáltatónál került sor, azokat a konzulátuson ellenőrizni lehessen.

7. A következő kérelmezők mentesülnek az ujjlenyomat-adási kötelezettség alól:

              a) a 12 év alatti gyermekek;

              b) olyan személyek, akiknél az ujjlenyomatvétel fizikailag kivitelezhetetlen. Amennyiben lehetséges tíz ujjnál kevesebbről ujjlenyomatot venni, úgy a legnagyobb számú ujjlenyomatot kell rögzíteni. Amennyiben azonban átmeneti akadályról van szó, a kérelmezőt kötelezni kell arra, hogy a következő kérelmezésnél adjon ujjlenyomatot. A 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint illetékes hatóságok felvilágosítást kérhetnek az átmeneti akadály okairól. A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmező méltóságát garantáló, megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre arra az esetre, ha a felvétel során nehézségek merülnek fel;

              c) a tagállamok kormányai vagy nemzetközi szervezetek meghívására hivatalos útra érkező állam- és kormányfők, valamint a nemzeti kormányok tagjai és az őket kísérő házastársak, továbbá hivatalos küldöttségük tagjai;

              d) a tagállamok kormányai vagy nemzetközi szervezetek meghívására hivatalos útra érkező uralkodók, valamint a királyi család egyéb magas rangú tagjai.

8. A (7) bekezdésben említett esetekben a VIS-rendelet Ö 767/2008/EK rendelet Õ 8. cikkének (5) bekezdésének megfelelően a „nem alkalmazandó” bejegyzést kell szerepeltetni a VIS-ben.

1413. cikk

Igazoló Támogató dokumentumok

1. Egységes vízum kérelmezése esetén a kérelmező benyújtja az alábbiakat:

              a) az utazás célját igazoló támogató dokumentumok;

              b) a szállással kapcsolatos dokumentumok, vagy a szállás anyagi fedezete meglétének igazolása;

              c) a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Ö az 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[33] Õ 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjával és (3) bekezdésével összhangban olyan dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a kérelmező megfelelő anyagi fedezettel rendelkezik mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová bizonyosan bebocsátják, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani;

              d) annak megítélését lehetővé tevő információ, hogy a kérelmező a kérelmezett vízum lejárta előtt el szándékozik hagyni a tagállamok területét.

ò új szöveg

2. Az (1) bekezdés b), c) és d) pontja nem vonatkozik azon kérelmezőkre, akik a VIS-ben regisztrált rendszeres utazók, és akik jogszerűen használták a korábban kapott két vízumot.

3. Az uniós polgárok 8. cikk (3) bekezdésében említett közeli hozzátartozói csak arról nyújtanak be igazoló dokumentumot, hogy családi kapcsolat fűzi őket az uniós polgárhoz, és hogy az uniós polgárt látogatják meg vagy vele együtt utaznak.

Az uniós polgárok 2004/38/EK irányelv 3. cikkében említett családtagjai csak arról nyújtanak be igazoló dokumentumot, hogy az uniós polgár elkísérése céljából vagy az uniós polgárhoz utaznak, és hogy családi kötelék fűzi őket az uniós polgárhoz, a 2. cikk (2) bekezdésében említettek vagy ugyanazon irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb körülmények szerint.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

34. Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének igazolása érdekében a kérelmezőtől Ö bekérhető Õ II. melléklet tartalmazza azon támogató igazoló dokumentumok nem kimerítő jegyzékét, a II. melléklet tartalmazza amelyeket a konzulátus a kérelmezőtől az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének igazolása érdekében kérhet.

65. A konzulátusok eltekinthetnek az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett egy vagy több dokumentum rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelményétől azon kérelmezők esetében, akik feddhetetlensége és megbízhatósága – különös tekintettel a korábbi vízumok jogszerű felhasználására – ismert számukra, amennyiben nem merül fel kétség a tekintetben, hogy a tagállamok külső határainak átlépésekor a kérelmező teljesíti az Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Ö 562/2006/EK rendelet Õ 5. cikkének (1) bekezdésében szereplő követelményeket.

ò új szöveg

6. A konzulátus a faxon megküldött vagy másolatban rendelkezésére bocsátott igazoló dokumentumok alapján megkezdi a vízumkérelem feldolgozását. A VIS-ben nem regisztrált kérelmezők az eredeti dokumentumokat nyújtják be. A konzulátus csak akkor kérhet eredeti okmányokat azon kérelmezőktől, akik a VIS-ben regisztrált kérelmezők vagy a VIS-ben regisztrált rendszeres utazók, ha kétségei vannak valamely dokumentum hitelessége felől.  

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

47. A tagállamok előírhatják a kérelmezők számára, hogy a tagállamok által megadott formanyomtatvány kitöltésével nyújtsanak be igazolást a költségviselésről és/vagy a magánszállás-adásról. A formanyomtatványon szerepelnie kell különösen:

              a) hogy célja a költségviselés és/vagy a Ö magánszállás Õ szállásadás igazolása-e;

              b) hogy a Ö szponzor/meghívó fél Õ vendéglátó magánszemély, vállalat vagy szervezet;

              c) a vendéglátó Ö szponzor/meghívó fél Õ személyazonossága és elérhetőségei;

              d) a meghívott kérelmező(k);

              e) a szállás címe;

              f) a tartózkodás időtartama és célja;

              g) esetleges családi kötelék a vendéglátóval Ö szponzorral/meghívó féllel Õ.

              h) a 767/2008/EK rendelet 37. cikkének (1) bekezdése szerint előírt információk;

A formanyomtatványt a tagállam hivatalos nyelve(i) mellett az Európai Unió intézményeinek legalább egy másik hivatalos nyelvén is el kell készíteni. A formanyomtatványnak az azt aláíró személy részére a VIS-rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében előírt tájékoztatást kell nyújtania. Az űrlap mintáját meg kell küldeni a Bizottságnak.

28. Repülőtéri tranzitvízum kérelmezése esetén a kérelmező benyújtja az alábbiakat:

              a) a tervezett repülőtéri tranzit után a végső célállomásra történő továbbutazással kapcsolatos dokumentumok;

              b) annak megítélését lehetővé tevő információ, hogy a kérelmezőnek nem áll szándékában a tagállamok területére beutazni.

59. A helyi schengeni együttműködés keretein belül kell értékelni annak szükségességét, hogy a igazoló támogató dokumentumok jegyzékeit Ö kell összeállítani Õ az egyes illetékességi területeken belül a helyi körülmények figyelembevétele érdekében ki kell-e egészíteni és kell-e harmonizálni.

ò új szöveg

10. Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok eltekinthetnek a (4) és (9) bekezdésben említett kísérő dokumentumok jegyzékétől a területükön szervezett – idegenforgalmi és/vagy kulturális hatásuk miatt különösen fontosnak tartott – jelentős nemzetközi eseményeken résztvevő kérelmezők esetében.

11. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el az egyes illetékességi területeken belül használandó igazoló dokumentumok jegyzékét, a helyi körülmények figyelembe vétele céljából. A fenti végrehajtási aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadják el.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

15. cikk

Utazási egészségbiztosítás

1. Az egy vagy két beutazásra jogosító egységes vízumot kérelmezők bizonyítják, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással rendelkeznek, amely fedez minden olyan költséget, amely az egészségügyi okból, sürgősségi orvosi ellátás és/vagy sürgősségi kórházi kezelés, vagy elhalálozás miatt történő hazaszállítás kapcsán a tagállamok területén történő tartózkodásuk során felmerülhet.

2. A kettőnél több beutazásra („többszöri beutazásra”) jogosító egységes vízumot kérelmezők bizonyítják, hogy rendelkeznek az első tervezett tartózkodásuk időtartamára szóló, megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással.

Az ilyen kérelmezők továbbá aláírják a kérelemnyomtatványon található nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy tudatában vannak annak, hogy rendelkezniük kell majd a későbbi tartózkodásokra szóló utazási egészségbiztosítással is.

3. A biztosításnak a tagállamok egész területén érvényesnek kell lennie, és le kell fednie az illető személy tervezett tartózkodásának vagy átutazásának teljes időtartamát. A minimális fedezet 30000 EUR.

Amikor korlátozott területi érvényességű, egynél több tagállam területére szóló vízumot adnak ki, a biztosításnak legalább az érintett tagállam(ok)ban érvényesnek kell lennie.

4. A kérelmezőknek a biztosítást főszabály szerint a lakóhely szerinti országban kell megkötniük. Ha ez nem lehetséges, törekedniük kell arra, hogy bármely másik országban kössenek biztosítást.

A (3) bekezdésben meghatározott feltételeket kell alkalmazni, amennyiben más személy köti meg a biztosítást a kérelmező számára.

5. A biztosítási fedezet megfelelőségének értékelésekor a konzulátusok meggyőződnek arról, hogy a biztosítótársasággal szembeni követelések érvényesíthetők lennének-e az adott tagállamban.

6. A biztosításra vonatkozó követelményt teljesítettnek lehet tekinteni, ha megállapításra kerül, hogy a kérelmező szakmai helyzetét tekintve megfelelő szintű biztosítás megléte feltételezhető. Az utazási egészségbiztosításra vonatkozó igazolás bemutatása alóli mentesség egyes olyan szakmai csoportokat érinthet, mint például a tengerészeket, amelyekre szakmai tevékenységük miatt már kötöttek utazási egészségbiztosítást.

7. A diplomata-útlevelek birtokosai mentesülnek az utazási egészségbiztosítás meglétének követelménye alól.

1614. cikk

A vVízumdíj

1. A kérelmezőnek 60 EUR vízumdíjat kell lerónia.

2. A hatodik életévét betöltött és tizenkét évesnél fiatalabb gyermekeknek 35 EUR vízumdíjat kell leróniuk.

32. Az eljárási költségeket tükrözendő, a vízumdíjat rendszeresen felül kell vizsgálni.

43. A vízumdíjat a következő kategóriák Ö nem fizetnek vízumdíjat Õ valamelyikéhez tartozó kérelmezők esetében nem kell leróni:

              a) hat év alatti gyermekek ð 18 éven aluli kiskorúak ï ;

              b) tanulmányi célból vagy ismeretterjesztő képzés céljából tartózkodó tanulók, hallgatók, posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók és kísérőtanárok;

              c) ð a 2005/71/EK tanácsi irányelv[34] szerint meghatározott ï harmadik országbeliok kutatóki, akik a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/71/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban meghatározottak szerinti tudományos kutatás végzése ð vagy tudományos szemináriumon vagy koncerencián való részvétel ï céljából utaznak;

ò új szöveg

d) a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosai;

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

 de) a nonprofit szervezetek azon 25 éves, vagy fiatalabb képviselői, akik nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumokon, konferenciákon, sport-, kulturális vagy oktatási eseményeken vesznek részt 25 éves, vagy fiatalabb Ö résztvevői Õ.

ò új szöveg

f) az uniós polgárok 8. cikk (3) bekezdésében említett közeli hozzátartozói.

g) az uniós polgárok 2004/38/EK irányelv 3. cikkében említett családtagjai, az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

5. A vízumdíjtól el lehet tekinteni az alábbiak esetében:

              a) a hatodik életévüket betöltött és tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek;

              b) a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosai;

              c) a nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok, konferenciák, sport-, kulturális vagy oktatási események 25 éves vagy fiatalabb résztvevői.

A tagállamok a helyi schengeni együttműködés keretein belül e mentességek alkalmazásának összehangolására törekednek.

64. ÖA tagállamok Õ eEgyedi esetekben Ö elengedhetik vagy csökkenthetik Õ a felszámítandó vízumdíj összegéte Ö elengedhető vagy csökkenthető Õ , ha ez az intézkedés kulturális, sporttal kapcsolatos, külpolitikai és fejlesztési politikai érdekeket vagy más alapvetően fontos közérdeket vagy humanitárius célokat szolgál.

75. A vízumdíjat euróban, azon harmadik ország nemzeti pénznemében vagy az érintett harmadik országban általánosan használt pénznemben kell felszámítani, ahol a kérelmet benyújtották, és nem téríthető vissza, kivéve a 1816. cikk (2) bekezdésében és a 1917. cikk (3) bekezdésében említett eseteket.

Abban az esetben, ha a vízumdíjat az eurótól eltérő pénznemben számítják fel, összegét az Európai Központi Bank által megállapított euro-referenciaárfolyam alkalmazásával kell megállapítani és rendszeresen felülvizsgálni. A felszámított összegek kerekíthetők; a konzulátusok a helyi schengeni együttműködés keretében biztosítják, hogy azonos hasonló összegeket számítsanak fel.

86. A kérelmező a megfizetett vízumdíjról elismervényt kap.

1715. cikk

Szolgáltatási díj

1. Külső szolgáltató a 4341. cikkben foglaltaknak megfelelően kiegészítő szolgáltatási díjat számíthat fel. A szolgáltatási díjnak arányban kell állnia a külső szolgáltató részéről a 4341. cikk (6) bekezdésében említett egy vagy több feladat ellátása során felmerült költségekkel.

2. A szolgáltatási díjat a 4341. cikk (2) bekezdésében említett jogi eszköz határozza meg pontosan.

3. A helyi schengeni együttműködés keretében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kérelmezőkkel szemben felszámított szolgáltatási díjak megfelelően tükrözzék a külső szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat, és igazodjanak a helyi körülményekhez. Ezenfelül a tagállamoknak törekedniük kell a szolgáltatási díjak összehangolására.

43. A szolgáltatási díj nem haladhatja meg a 1614. cikk (1) bekezdésében meghatározott vízumdíj felét, függetlenül a 1614. cikk (2), (4), (5) és (6) ð (3) és (4) ï bekezdése szerinti esetleges vízumdíj-kedvezményektől vagy a vízumdíj fizetése alóli esetleges mentességektől.

5. Az érintett tagállam(ok) fenntartják annak lehetőségét, hogy konzulátusaikon minden kérelmező közvetlenül benyújthassa kérelmét.

III. FEJEZET

A vízumkérelem vizsgálata és a kérelemről való döntés

1816. cikk

A konzulátus illetékességének vizsgálata

1. Kérelem benyújtásakor a konzulátus ellenőrzi, hogy az 5. és a 6. cikk értelmében illetékes-e annak vizsgálatára és az arról való döntésre.

2. Ha a konzulátus nem illetékes, a kérelmező által benyújtott vízumigénylőlapot vízumkérdőívet és dokumentumokat haladéktalanul visszajuttatja, a vízumdíjat visszatéríti és jelzi, hogy melyik konzulátus rendelkezik illetékességgel.

1917. cikk

Befogadhatóság

1. Az illetékes konzulátus ellenőrzi, hogy:

a)           a kérelmet a 98. cikk (1) bekezdésében említett időtartamon belül nyújtották-e be,

b)           a kérelem tartalmazza-e a 109. cikk (3) bekezdésének a)–c) pontjában említett elemeket;

c)           a kérelmező biometrikus adatait felvették-e, és

d)           a vízumdíjat beszedték-e.

2. Amennyiben az illetékes konzulátus úgy találja, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek teljesültek, a kérelem befogadható, és a konzulátus:

a)           lefolytatja a Ö 767/2008/EK Ő VIS-rendelet 8. cikkében meghatározott eljárásokat, és

b)           folytatja a kérelem vizsgálatát.

Az adatokat a VIS-be csak az arra megfelelően felhatalmazott konzuli személyzet rögzítheti a Ö 767/2008/EK Õ VIS-rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 7. cikke, valamint 9. cikkének (5) és (6) bekezdése értelmében.

3. Amennyiben az illetékes konzulátus úgy találja, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek nem teljesültek, a kérelem nem befogadható, és a konzulátus késedelem nélkül:

a)           visszajuttatja a kérelmező által benyújtott vízumigénylőlapot vízumkérdőívet és egyéb dokumentumokat,

b)           megsemmisíti a felvett biometrikus adatokat,

c)           visszatéríti a vízumdíjat, és

d)           nem vizsgálja meg a kérelmet.

4. Az előzőektől eltérve, humanitárius okokból vagy nemzeti érdek miatt befogadhatónak tekinthető az (1) bekezdésben foglalt követelményeket nem teljesítő kérelem is.

20. cikk

A kérelem befogadhatóságát igazoló bélyegző

1. Ha a kérelem befogadható, az illetékes konzulátus a kérelmező úti okmányát lebélyegzi. A bélyegzőnek meg kell felelnie a III. mellékletben található mintának, és azt a melléklet rendelkezéseivel összhangban kell lebélyegezni.

2. A diplomata-, szolgálati/hivatali és különleges útleveleket nem bélyegzik le.

3. E cikk rendelkezéseit kell alkalmazni a tagállamok konzulátusaira addig az időpontig, amikor a vízuminformációs rendszer (VIS) a VIS-rendelet 48. cikkének megfelelően valamennyi régióban teljesen működőképessé válik.

2118. cikk

A beutazási feltételek ellenőrzése és kockázatértékelés

1. Az egységes vízum iránti kérelem vizsgálata során meg kell győződni arról, hogy a kérelmező eleget tesz-e az Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Ö 562/2006/EK rendelet Õ 5. cikke (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában található beutazási feltételeknek, valamint különös figyelmet kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a kérelmező nem jelent-e kockázatot az illegális bevándorlás vagy a tagállamok biztonsága tekintetében, továbbá hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e a kérelmezett vízum lejárta előtt a tagállamok területét elhagyni.

ò új szöveg

2. A VIS-ben regisztrált olyan rendszeres utazó által benyújtott egységes vízum iránti kérelem megvizsgálásakor, aki jogszerűen használt fel két korábbi vízumot, vélelmezni kell, hogy a kérelmező – az illegális bevándorlás kockázata, a tagállamok biztonságára jelentett kockázat, valamint a megfelelő anyagi fedezettel való rendelkezés tekintetében – eleget tesz a beutazási feltéteknek.

3. A (2) bekezdésben említett vélelem nem alkalmazandó, ha a konzulátusnak – a VIS-ben tárolt olyan információk alapján, mint például a korábbi vízumot megsemmisítő határozatok, vagy az útlevélben szereplő olyan információk alapján, mint például a belépési és kilépési bélyegzők – alapos oka van kétségbe vonni e beutazási feltételek teljesítését. Ilyen esetekben a konzulátusok személyes elbeszélgetést tarthatnak, és további dokumentumokat kérhetnek. 

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

24. Valamennyi kérelem esetében keresést kell végrehajtani a VIS-ben a VIS-rendelet Ö 767/2008/EK rendelet Õ 8. cikkének (2) bekezdésével és 15. cikkével összhangban. A téves elutasítások és azonosítások elkerülése érdekében a tagállamok biztosítják a VIS-rendelet Ö 767/2008/EK rendelet Õ 15. cikkében szereplő összes keresési kritérium teljes körű alkalmazását.

35. ÖA (2) bekezdés sérelme nélkül, Õ aA konzulátus annak ellenőrzése során, hogy a kérelmező eleget tesz-e a beutazási feltételeknek, ellenőrzi:

              a) hogy a bemutatott úti okmány nem hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált;

              b) a kérelmező által a tervezett tartózkodás célját és körülményeit illetően nyújtott igazolást, továbbá, hogy a kérelmező rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani;

              c) hogy a kérelmező olyan személy-e, akire vonatkozóan beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki a Schengeni Információs Rendszerben (SIS);

              d) hogy a kérelmező nem minősül-e az Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Ö 562/2006/EK rendelet Õ 2. cikkének (19) bekezdése értelmében a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek, különösen nem áll-e a tagállamok nemzeti adatbázisai által ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

              e) a kérelmező – adott esetben – rendelkezik-e megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással.

46. A konzulátus adott esetben ellenőrzi a megelőző és tervezett tartózkodások hosszát, hogy meggyőződjön arról, hogy a kérelmező nem tartózkodott tovább a tagállamok területén az engedélyezett maximális időtartamnál, függetlenül ð a schengeni körutazói vízummal, ï más tagállam által kiadott, hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel engedélyezett lehetséges tartózkodásoktól.

57. A tervezett tartózkodáshoz szükséges, megfelelő anyagi fedezetet a tartózkodás időtartamával és céljával összhangban, valamint az érintett tagállam vagy tagállamok szállás- és ellátási átlagköltségeinek a figyelembevételével kell megállapítani, kedvező árú szálláshelyet véve alapul, és azt a tartózkodás napjainak számával szorozva, a tagállamok által az Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Ö 562/2006/EK rendelet Ő 34. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott referenciaösszegek alapján. A költségviselésnek és/vagy a magánszállásadásnak az igazolása is bizonyíthatja a szükséges anyagi fedezet meglétét.

68. A repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem vizsgálata során a konzulátus ellenőrzi különösen az alábbiakat:

              a) hogy a bemutatott úti okmány nem hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált;

              b) az érintett harmadik országbeli állampolgár indulási és érkezési helye, valamint hogy a tervezett útvonal és a repülőtéri átutazás összefüggésben áll egymással;

              c) a végső célállomásra történő továbbutazás igazolása.

79. A kérelem vizsgálatának elsősorban a bemutatott dokumentumok hitelességén és megbízhatóságán, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatok megbízhatóságán és a benne foglaltak helytállóságán kell alapulnia.

810. A kérelem vizsgálata során a konzulátusok indokolt esetben személyes elbeszélgetéstre ð tarthatnak ï hívhatják a kérelmezőt, és további dokumentumokat kérhetnek.

911. A vízumkiadás korábbi elutasítása nem vezet az új kérelem automatikus elutasításához. Az új kérelmet az összes rendelkezésre álló információ alapján vizsgálják.

2219. cikk

Előzetes egyeztetés más tagállamok központi hatóságaival

1. A tagállamok megkövetelhetik, hogy más tagállamok központi hatóságai egyeztetést folytassanak az ő központi hatóságaikkal egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái által benyújtott kérelmek vizsgálatakor. A repülőtéri tranzitvízumok iránti kérelmek esetében nem kell ilyen egyeztetést folytatni.

2. Az egyeztetésre felkért központi hatóságok az egyeztetés lefolytatását követő hét ð három ï naptári napon belül végleges választ adnak. Amennyiben e határidőn belül nem érkezik válasz, az úgy értendő, hogy az említett központi hatóságok nem ellenzik a vízum kiadását.

3. A tagállamok – ð legalább 15 naptári nappal ï az intézkedés hatálybalépése előtt – értesítik a Bizottságot az előzetes konzultációra irányuló megkeresés egyeztetés előírásának bevezetéséről vagy eltörléséről. E tájékoztatást az érintett illetékességi területen a helyi schengeni együttműködésen belül is meg kell adni.

4. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az említett értesítésekről.

5. A schengeni konzultációs hálózatnak a VIS-rendelet 46. cikke szerinti felváltása időpontjától az előzetes konzultációt az említett rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell lefolytatni.

2320. cikk

A kérelemről való döntés

1. A 1917. cikk értelmében befogadható kérelmekről a kérelem benyújtásától számított tizenöt ð tíz ï naptári napon belül határozni kell.

2. A határozathozatal időtartama egyes esetekben legfeljebb 20 naptári napra meghosszabbítható, különösen amikor a kérelem további alapos vizsgálata szükséges, vagy képviselet esetében amikor a képviselt tagállam hatóságaival konzultálnak.

3. Kivételesen, ha meghatározott estekben további dokumentumokra van szükség, a határozathozatal időtartama legfeljebb 60 naptári napra meghosszabbítható.

ò új szöveg

3. A 8. cikk (3) bekezdésében említett uniós polgárok közeli hozzátartozói és a 2004/38/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett uniós polgárok családtagjai által benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásától számított öt naptári napon belül bírálják el. A fenti időtartam egyéni esetekben – különösen amikor a kérelem további vizsgálatára van szükség – legfeljebb 10 naptári nappal meghosszabbítható.

ò új szöveg

4. A (3) bekezdésben előírt határidők a maximális határidők a 2004/38/EK irányelv 3. cikkében említett uniós polgárok családtagjai esetében, az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

ê 810/2009

5. Hacsak a kérelmet vissza nem vonják, döntést kell hozni arról, hogy:

              a) egységes vízumot adnak ki a 2421. cikknek megfelelően;

              b) korlátozott területi érvényességű vízumot adnak ki a 2522. cikknek megfelelően;

ò új szöveg

              c) repülőtéri tranzitvízumot állítanak ki a 23. cikkel összhangban; vagy

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

elutasítják a vízum kiadását a 3229. cikknek megfelelően; vagy

              d) nem folytatják a vízum vizsgálatát, hanem a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően továbbítják azt a képviselt állam megfelelő hatóságához.

Az ujjlenyomatvételnek a 1312. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerinti fizikai kivitelezhetetlensége nem befolyásolhatja a vízum kiadását vagy elutasítását.

IV. FEJEZET

A vízum kiadása

2421. cikk

Egységes vízum kiadása

1. A vízum érvényességi időtartama és az engedélyezett tartózkodás hossza a 2118. cikkel összhangban elvégzett vizsgálaton alapul.

2. Vízumot egy, kettő vagy több beutazásra lehet kiadni. Az ð többszöri beutazásra jogosító vízum ï érvényességi idejeőtartam nem lehet 5 évnél hosszabb. ðA többszöri beutazásra jogosító vízum érvényességi ideje meghaladhatja azon útlevél érvényességi idejét, amelybe beillesztették ï

Átutazás esetén az engedélyezett tartózkodás hosszának meg kell egyeznie az átutazáshoz szükséges időtartammal.

A 1211. cikk a) pontjának sérelme nélkül az ð egyszeri beutazásra jogosító ï vízum érvényességi idejeőtartama egy tizenöt napos „türelmi időt” is magában foglal. A tagállamok a közrend vagy bármely tagállam nemzetközi kapcsolatai okán dönthetnek úgy, hogy nem biztosítanak türelmi időt.

ò új szöveg

3. A VIS-ben regisztrált azon rendszeres utazók, akik a két korábban megkapott vízumot jogszerűen használták fel, legalább három évig érvényes többszöri beutazásra jogosító vízumot kapnak.

4. A (3) bekezdésben említett azon kérelmezők, akik jogszerűen használták fel a három évig érvényes többszöri beutazásra jogosító vízumot, öt évig érvényes többszöri beutazásra jogosító vízumot kapnak, feltéve, hogy a kérelmet a három évig érvényes többszöri beutazásra jogosító vízum lejártát követő egy éven belül nyújtják be.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

25. A 12. cikk a) pontjának sérelme nélkül a ð Legfeljebb 5 évig érvényes ï többszöri beutazásra jogosító vízumokat ð lehet ï hat hónap és öt év közötti érvényességi időtartamra kell kiadni, az alábbi feltételek teljesülése esetén:

              a) a Ö olyan Ő kérelmező Ö számára, aki Ő igazolja, hogy gyakran és/vagy rendszeresen köteles vagy szándékozik utazni, különösen a foglalkozásából eredő vagy családi okból, ilyenek például az üzletemberek és üzletasszonyok, a tagállamokkal és az EU intézményekkel rendszeres hivatalos kapcsolatban álló köztisztviselők, a civil társadalmi szervezetek képzések, szemináriumok és konferenciák céljából utazó képviselői, uniós polgárok családtagjai, a tagállamokban jogszerűen lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai és a tengerészek; valamint

              b) ð feltéve, hogy ï a kérelmező igazolja feddhetetlenségét és megbízhatóságát, különös tekintettel a korábbi egységes vízumok vagy korlátozott területi érvényességű vízumok jogszerű felhasználására, a származási országában fennálló gazdasági helyzetére, valamint azon valódi szándékára, hogy az Ö általa Õ kérelmezett vízum lejárta előtt elhagyja a tagállamok területét.

36. Amikor e vízum kiadásáról a döntés megszületett, a Ö 767/2008/EK Õ VIS-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokat be kell vinni a VIS-be.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

2522. cikk

Korlátozott területi érvényességű vízum kiadása

1. Korlátozott területi érvényességű vízumot a következő kivételes esetekben adnak ki:

              a) amikor az érintett tagállam humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségei következtében szükségesnek ítéli, hogy

         i. eltérjen azon elvtől, hogy az Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Ö 562/2006/EK rendelet Õ 5. cikke (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában meghatározott beutazási feltételeknek teljesülniük kell;

         ii. vízumot adjon ki a 22 19. cikknek megfelelőn egyeztetésre felkért tagállamnak az egységes vízum kiadásával szembeni kifogása ellenére; vagy

         iii. sürgősség okán vízumot adjon ki, annak ellenére, hogy a 22 19 . cikk szerinti előzetes egyeztetésre nem került sor;

              vagy

ê 610/2013/EU 6. cikk (3) bekezdés

              b) amikor a konzulátus által megindokolt okokból tartózkodásra jogosító új vízum kiadására kerül sor ugyanazon hat hónapos időszakban olyan kérelmezőnek, aki ugyanezen 180 napos időszak alatt már felhasznált egy 90 napos tartózkodásra jogosító egységes vízumot vagy korlátozott területi érvényességű vízumot.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

2. A korlátozott területi érvényességű vízum a vízumot kiadó tagállam területére érvényes. Kivételes esetben egynél több tagállam területére is érvényes lehet, amennyiben ehhez az érintett tagállamok hozzájárulnak.

3. Amennyiben a kérelmezőnek olyan úti okmánya van, amelyet egy vagy több – de nem az összes – tagállam nem ismer el, olyan vízumot kell kiadni, amely az úti okmányt elismerő tagállamok területére érvényes. Amennyiben a kiadó tagállam nem ismeri el a kérelmező úti okmányát, a kiadott vízum csak arra a tagállamra lesz érvényes.

4. Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában leírt esetekben korlátozott területi érvényességű vízum kiadására került sor, a kiadó tagállam központi hatósága a Ö767/2008/EK Õ VIS-rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással késedelem nélkül megküldi a megfelelő információt a többi tagállam központi hatóságainak.

5. Amikor e vízum kiadásáról a döntés megszületett, a Ö 767/2008/EK Õ VIS-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokat be kell vinni a VIS-be.

2623. cikk

Repülőtéri tranzitvízum kiadása

1. A repülőtéri tranzitvízum a tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén való áthaladásra érvényes.

2. A 1211. cikk a) pontjának sérelme nélkül a vízum érvényességi időtartama egy tizenöt napos „türelmi időt” is foglal magában foglal.

A tagállamok a közrend vagy bármely tagállam nemzetközi kapcsolatai okán dönthetnek úgy, hogy nem biztosítanak türelmi időt.

3. A 1211. cikk a) pontjának sérelme nélkül, többszöri átutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízumot legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartamra lehet kiadni.

4. A többszöri átutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízumok kiadásáról való döntésnél különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

              a) a kérelmezőnek gyakran és/vagy rendszeresen kell átutaznia; valamint

              b) a kérelmező feddhetetlensége és megbízhatósága, különös tekintettel a korábbi egységes vízumok, korlátozott területi érvényességű vízumok vagy repülőtéri tranzitvízumok jogszerű felhasználására, a származási országában fennálló gazdasági helyzetére, valamint a továbbutazásra irányuló valódi szándékára.

5. Amennyiben a kérelmezőnek a 3. cikk (2) bekezdése rendelkezéseivel összhangban repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkeznie, a repülőtéri tranzitvízum kizárólag az érintett tagállam(ok) területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén való áthaladásra érvényesek.

6. Amikor e vízum kiadásáról a döntés megszületett, a Ö 767/2008/EK Ő VIS-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokat be kell vinni a VIS-be.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

2724. cikk

A vízumbélyeg kitöltése

1. A vízumbélyeg kitöltésekor a VII. mellékletben meghatározott kötelező bejegyzéseket be kell írni, és a géppel olvasható vizsgálati zónát ki kell tölteni az ICAO 9303 sz. dokumentumának 2. részében meghatározottak szerint kell kitölteni.

ò új szöveg

2. A Bizottság végrehajtási aktusok útján fogadja el a vízumbélyegek kitöltésének részleteit. A fenti végrehajtási aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadják el.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

23. A tagállamok további nemzeti bejegyzéseket tehetnek a vízumbélyeg „Megjegyzések” rovatában, ezek azonban nem ismételhetik meg a VII. melléklet ð (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően létrehozott ï kötelező bejegyzésekeitket, ð és konkrét utazási célt sem tüntethetnek fel ï.

34. A vízumbélyeg valamennyi bejegyzését nyomtatni kell, és a nyomtatott vízumbélyeget tilos kézírással módosítani.

45. ÖAz Ő ð egyszeri beutazásra jogosító vízumok ï A vízumbélyegeiket kézzel csak technikai vis maior esetén szabad kézzel kitölteni. A kézzel kitöltött vízumbélyeget tilos módosítani.

56. Amennyiben a vízumbélyeget az e cikk (4) bekezdése szerint kézzel töltik ki, ezt az információt a VIS-rendelet Ö 767/2008/EK rendelet Ő 10. cikke (1) bekezdésének k) pontjával összhangban be kell vinni a VIS-be.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2825. cikk

Kitöltött vízumbélyegek érvénytelenítése

1. Amennyiben olyan bélyegen észlelnek hibát, amelyet még nem illesztettek be az úti okmányba, a bélyeget érvényteleníteni kell.

2. Amennyiben a hibát akkor észlelik, miután a vízumbélyeget már beillesztették az úti okmányba, a bélyeget érvénytelenítés céljából vegytintával két egymást keresztező vonallal át kell húzni, ð az optikailag változó jelet meg kell semmisíteni, ï és egy másik oldalra új vízumbélyeget kell beilleszteni.

3. Amennyiben a hibát akkor észlelik, miután a megfelelő adatokat a VIS-rendelet Ö 767/2008/EK rendelet Õ 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban bevitték a VIS-be, a hibát a VIS-rendelet 24. cikke (1) bekezdésének megfelelően ki kell javítani.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

2926. cikk

A vízumbélyegek beillesztése

1. A 27 24. cikkben és a VII. mellékletben előírt adatokat tartalmazó, nyomtatott vízumbélyeget a VIII. mellékletben foglalt rendelkezésekkel összhangban kell be kell illeszteni az úti okmányba.

ò új szöveg

2. A Bizottság végrehajtási aktusok útján fogadja el a vízumbélyegek beillesztésének részleteit. A fenti végrehajtási aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadják el.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

3. Amennyiben a vízumot kiadó tagállam nem ismeri el a kérelmező úti okmányát, a vízum beillesztésére szolgáló külön lapot kell használni.

4. Amennyiben a vízumbélyeget a vízum beillesztésére szolgáló külön lapra illesztik, ezt az információt a VIS-rendelet Ö 767/2008/EK rendelet Ő 10. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban be kell vinni a VIS-be.

5. A kérelmező úti okmányában szereplő személyek számára kiadott egyéni vízumokat a kérelmező úti okmányába kell beilleszteni.

6. Amennyiben az e személyeket is tartalmazó úti okmányt a kiadó tagállam nem ismeri el, az egyéni vízumbélyeget a vízum beillesztésére szolgáló külön lapokra kell illeszteni.

3027. cikk

A kiadott vízum által biztosított jogosultságok

Egységes vízum vagy korlátozott területi érvényességű vízum puszta birtoklása nem jelent automatikus beutazási jogot.

ê 810/2009

ð új szöveg

3128. cikk

Más tagállamok központi hatóságainak tájékoztatása

1. A tagállamok megkövetelhetik, hogy – a repülőtéri tranzitvízumokat kivéve – központi hatóságaikat tájékoztassák a más tagállamok konzulátusai által kiadott olyan vízumokról, amelyeket egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái számára adtak ki.

2. A tagállamok – ð legalább 15 naptári nappal ï az intézkedés hatálybalépése előtt – értesítik a Bizottságot az ilyen tájékoztatásra irányuló megkeresés bevezetéséről vagy eltörléséről. E tájékoztatást az érintett illetékességi területen a helyi schengeni együttműködésen belül is meg kell adni.

3. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az említett értesítésekről.

4. A VIS-rendelet 46. cikkében említett időponttól az információt az említett rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerint kell továbbítani.

3229. cikk

A vízum kiadásának elutasítása

1. A 2522. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a vízumkérelmet el kell utasítani:

              a) ha a kérelmező:

         i. hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált úti okmányt mutat be;

         ii. nem indokolja meg a tervezett tartózkodás célját és körülményeit;

         iii. nem nyújt igazolást arról, hogy rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani;

ê 610/2013 6. cikk (4) bekezdés

         iv. a folyó 180 napos időszakban már 90 napot a tagállamok területén tartózkodott egységes vízummal vagy korlátozott területi érvényességű vízummal;

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

         v. olyan személy, akire vonatkozóan a SIS-ben beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki;

         vi. az Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Ö 562/2006/EK rendelet Ő 2. cikkének (19) bekezdése értelmében a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek minősül, különösen amennyiben a tagállamok nemzeti nyilvántartása által ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll; vagy

         vii. adott esetben nem szolgál bizonyítékkal arra, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítása van;

              vagy

              b) amennyiben a kérelmező által benyújtott igazoló támogató dokumentumok hitelességét vagy tartalmuk helytállóságát, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatok megbízhatóságát illetően, vagy a tekintetben megalapozott kétely merül fel, hogy a kérelmező a kérelmezett vízum lejárta előtt el szándékozik hagyni a tagállamok területét.

2. Az elutasításról szóló döntést és annak indokait a VI V. mellékletben található formanyomtatványon kell közölni a kérelmezővel.

3. Az elutasított vízum kérelmezője jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló végső döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni Ö megindítani Õ . A tagállamok ð részletesen ï tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI V. mellékletben meghatározott eljárásról.

4. A 8. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a képviselő tagállam konzulátusa tájékoztatja a kérelmezőt a képviselt tagállam által hozott döntésről.

54. A megtagadott vízumokra vonatkozó információt a VIS-rendelet Ö 767/2008/EK rendelet Õ 12. cikkének megfelelően be kell vinni a VIS-be.

V. FEJEZET

Kiadott vízum módosítása

3330. cikk

Meghosszabbítás

1. A kiadott vízum érvényességi idejét és/vagy a tartózkodási időtartamot meg kell hosszabbítani, amennyiben a tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy a vízum birtokosa bizonyította, hogy vis maior vagy humanitárius okok akadályozzák abban, hogy a vízum érvényességi időtartamának vagy a vízum által engedélyezett tartózkodás hosszának lejárta előtt elhagyja a tagállamok területét. A meghosszabbítást térítésmentesen kell megadni.

2. A kiadott vízum érvényességi időtartama és/vagy a tartózkodás időtartama meghosszabbítható, ha a vízum birtokosa súlyos személyes okokkal igazolja az érvényességi időtartam vagy a tartózkodási időtartam meghosszabbítását. A meghosszabbításért felszámítandó díj 30 EUR.

3. Amennyiben a vízumot meghosszabbító hatóság másképpen nem dönt, a meghosszabbított vízum területi érvényessége megegyezik az eredeti vízuméval.

4. A vízum meghosszabbítására illetékes hatóság azon tagállam hatósága, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár a meghosszabbítás kérésének idején tartózkodik.

5. A tagállamok közlik a Bizottsággal a vízumok meghosszabbítására illetékes hatóságok adatait.

6. A vízumok meghosszabbítása vízumbélyeg formájában történik.

7. A meghosszabbított vízumokra vonatkozó információt a VIS-rendelet Ö 767/2008/EK rendelet Õ 14. cikkének megfelelően be kell vinni a VIS-be.

3431. cikk

Megsemmisítés és visszavonás

1. A vízumot meg kell semmisíteni, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a vízumkiadás feltételei nem teljesültek a vízum kiadásának időpontjában, különösen amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy azt csalárd módon szerezték. A vízumot főszabály szerint az azt kiadó tagállam illetékes hatóságai semmisítik meg. A vízumot más tagállam illetékes hatóságai is megsemmisíthetik, amely esetben a vízumot kiadó tagállam hatóságait tájékoztatni kell a megsemmisítésről.

2. A vízumot vissza kell vonni, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy kiadásának feltételei többé nem teljesülnek. A vízumot főszabály szerint az azt kiadó tagállam illetékes hatóságai vonják vissza. A vízumot más tagállam illetékes hatóságai is visszavonhatják, amely esetben a vízumot kiadó tagállam hatóságait tájékoztatni kell a visszavonásról.

3. A vízumot a vízum birtokosának kérésére is vissza lehet vonni. A vízumot kiadó tagállam illetékes hatóságait értesíteni kell a vízum visszavonásáról.

4. Az a tény, hogy a vízum birtokosa a határon nem tudja bemutatni a 1413. cikk (4) bekezdésében említett egy vagy több igazoló okmányt, nem vezet automatikusan a vízum megsemmisítésére vagy visszavonására irányuló döntéshez.

5. A megsemmisített vagy visszavont vízumra „MEGSEMMISÍTVE” vagy „VISSZAVONVA” feliratú bélyegzőlenyomatot kell helyezni, valamint a vízumbélyeg optikailag változó jelét, a „rejtett kép” biztonsági elemet, valamint a „vízum” szót keresztirányú áthúzással érvényteleníteni kell.

6. A kérelmezőt a VI V. mellékletben szereplő formanyomtatvány révén értesíteni kell a vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló döntésről, valamint a döntés indokairól.

7. A megsemmisített vagy visszavont vízum birtokosa jogorvoslattal élhet, kivéve ha a vízumot a (3) bekezdéssel összhangban az ő kérésére vonták vissza. A jogorvoslati eljárást a megsemmisítésről vagy visszavonásról szóló döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A tagállamok tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI V. mellékletben meghatározott eljárásról.

8. A megsemmisített vagy visszavont vízumokra vonatkozó információt a VIS-rendelet Ö 767/2008/EK rendelet Õ 13. cikkének megfelelően be kell vinni a VIS-be.

VI. FEJEZET

A külső határon kiadott vízumok

3532. cikk

A külső határon Ö kivételesen Õ kérelmezett vízumok

1. Kivételes esetben, a határátkelőhelyeken is lehet vízumot kiadni a következő feltételek teljesülése esetén:

              a) a kérelmező eleget tesz az Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Ö 562/2006/EK rendelet Õ 5. cikke (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában meghatározott található feltételeknek;

              b) a kérelmező nem volt olyan helyzetben, hogy előzetesen vízumot igényelhessen, és amennyiben szükséges, beutazásának előre nem látható és nyomós indokait támogató dokumentumokat nyújt be; és

              c) a kérelmező visszatérése a származási vagy a lakóhely szerinti országba vagy a schengeni vívmányokat teljes mértékben végrehajtó tagállamoktól eltérő államokon keresztüli átutazása bizonyosnak tekinthető.

2. Amennyiben a vízumot a külső határon kérelmezik, ha az utazási egészségbiztosítás az adott határátkelőhelyen nem elérhető, vagy humanitárius okokból el lehet tekinteni azon követelménytől, hogy a kérelmezőnek utazási egészségbiztosítással kell rendelkeznie.

32. A külső határon kiadott vízum formája egységes vízum, amely a birtokosát – a tervezett tartózkodás céljától és körülményeitől függően – legfeljebb 15 napos tartózkodásra jogosítja fel. Átutazás esetén az engedélyezett tartózkodás hosszának meg kell egyeznie az átutazáshoz szükséges időtartammal.

43. Amennyiben az Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Ö 562/2006/EK rendelet Õ 5. cikke (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában található feltételek nem teljesülnek, a határon történő vízumkiadásért felelős hatóságok az e rendelet 2522. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a kiadó tagállam területére vonatkozó, korlátozott területi érvényességű vízumot adhatnak ki.

54. Azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik kategóriája esetében a 22 19. cikkel összhangban előzetes egyeztetést kell folytatni, főszabály szerint nem lehet a külső határon vízumot kiadni.

Mindazonáltal kivételes esetben, a 2522. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a külső határon ilyen személyek számára is kiadható a vízumot kiadó tagállam területére vonatkozó, korlátozott területi érvényességű vízum.

65. A vízum kiadása elutasításának a 3229. cikk (1) bekezdésében szereplő indokain túlmenően a vízum kiadását el kell utasítani a határátkelőhelyen, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételek nem teljesülnek.

76. Az elutasítás indokolására és az elutasításról szóló értesítésre, valamint a jogorvoslati jogra vonatkozó, a 3229. cikk (3) bekezdésében és a VI V. mellékletben előírt található rendelkezéseket alkalmazni kell.

ò új szöveg

33. cikk

A külső határon ideiglenes rendszerben kérelmezett vízumok

1. A rövid távú turizmus előmozdítása érdekében egy tagállam határozhat úgy, hogy ideiglenesen vízumot ad ki a külső határokon azon személyek számára, akik eleget tesznek a 32. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában előírt feltételeknek.

2. Ezen ideiglenes rendszer időtartama bármely naptári évben öt hónapra korlátozódik, és egyértelműen meg kell határozni a kedvezményezettek kategóriáit.

3. A 22. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az ilyen rendszerben kiadott vízum csak az azt kiadó tagállam területére érvényes, és legfeljebb 15 naptári napos tartózkodásra jogosítja fel birtokosát, a tervezett tartózkodás céljától és körülményeitől függően.

4. Amennyiben a külső határon megtagadják a vízumot, a tagállam nem róhatja a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében előírt kötelezettségeket az érintett fuvarozóra.

5. A tagállamok legalább három hónappal tervezett rendszereik végrehajtásának megkezdése előtt értesítik azokról az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot. Az értesítés meghatározza a kedvezményezettek kategóriáit, a földrajzi alkalmazási területet, a rendszer szervezeti szabályait, valamint a vízumkiadási feltételek ellenőrzésének biztosítására tervezett intézkedéseket.

A Bizottság ezt az értesítést közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

6. A rendszer vége után három hónappal az érintett tagállam részletes végrehajtási jelentést nyújt be a Bizottságnak. A jelentés információkat tartalmaz a kiadott és visszautasított vízumok számáról (ideértve az érintett személyek állampolgárságát is); a tartózkodás időtartamáról, és a visszatérési rátáról (ideértve a vissza nem térők állampolgárságát is).

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

3634. cikk

Az átutazó tengerészeknek a külső határon kiadott vízumok

1. Vízumot kaphat a határon az átutazáshoz az a tengerész, akinek a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkeznie, ha

              a) eleget tesz a 3532. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek; valamint

              b) a kérdéses határt azért lépi át, hogy fel- vagy visszaszálljon arra a hajóra, amelyen tengerészként dolgozni fog, illetve partra szálljon arról a hajóról, amelyen tengerészként dolgozott.

2. Mielőtt a vízumot az átutazó tengerész számára a határon kiadják, az illetékes nemzeti hatóságoknak eleget kell tenniük a IX. melléklet 1. részében foglalt szabályoknak, és meg kell győződniük arról, hogy a kérdéses tengerészre vonatkozó szükséges információkat a IX. melléklet 2. részében meghatározott, az átutazó tengerészekre vonatkozó, megfelelően kitöltött formanyomtatvány révén kicserélték.

ò új szöveg

3. A Bizottság végrehajtási aktusok útján operatív utasításokat fel a tengerészek számára határokon történő vízumkiadásra vonatkozóan. A fenti végrehajtási aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadják el.

ê 810/2009

34. E cikket a 3532. cikk (32), (43) és (54) bekezdésének sérelme nélkül kell alkalmazni.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

IV. CÍM

HIVATALI IRÁNYÍTÁS ÉS SZERVEZÉS

3735. cikk

A vízumosztályok működési rendje

1. A tagállamok felelősek konzulátusaik vízumosztályainak megszervezéséért.

Annak megelőzése érdekében, hogy az elővigyázatosság szintje bármiféleképpen is lecsökkenjen, továbbá a személyzetnek a helyi nyomással szembeni védelme érdekében, amennyiben ez lehetséges, a közvetlenül a kérelmezőkkel foglalkozó munkatársak feladatait rendszeresen váltogatni kell. Különös figyelmet kell fordítani az egyértelmű munkastruktúrákra és a feladatok/felelősség határozottan elkülönülő kiosztására/megosztására a kérelmekre vonatkozó végső döntések meghozatalával kapcsolatban. A VIS-hez és a SIS-hez, valamint az egyéb bizalmas információkhoz való, betekintési célú hozzáférési jogosultságot csak a személyzet korlátozott számú, jogszerűen felhatalmazott tagja kaphat. Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak megelőzése érdekében, hogy az ilyen adatbázisokhoz illetéktelenül hozzá lehessen férni.

2. A csalások és eltűnések megelőzése érdekében a vízumbélyegek tárolására és kezelésére megfelelő biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni. Minden konzulátus nyilvántartást vezet a vízumbélyeg-készletéről, és feljegyzi minden egyes vízumbélyeg felhasználási módját.

3. A tagállamok konzulátusai irattárukban őrzik a kérelmeket. Valamennyi egyéni akta tartalmazza a vízumigénylőlapot vízumkérdőívet, a megfelelő igazoló támogató dokumentumok másolatát, az elvégzett ellenőrzésekről szóló feljegyzést, valamint a kiadott vízumra való hivatkozási számot annak érdekében, hogy a személyzet szükség esetén rekonstruálni tudja a kérelemről hozott döntés hátterét.

Az egyéni kérelmeket a kérelemre vonatkozó, a 2320. cikk (1) bekezdésében említett döntés időpontjától számított legalább két évig meg kell őrizni.

3836. cikk

A vízumkérelmek vizsgálatához és a konzulátusok felügyeletéhez biztosított források

1. A kérelmek feldolgozásával kapcsolatos feladatok elvégzésére a tagállamok elegendő számú, megfelelő személyzetet alkalmaznak oly módon, hogy a nyilvánosság számára elfogadható és összehangolt minőségű szolgáltatást biztosítsanak.

2. A helyiségeknek meg kell felelniük a feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges követelményeknek, valamint lehetővé kell tenniük a megfelelő biztonsági intézkedéseket.

3. A tagállamok központi hatóságai megfelelő képzésben részesítik a kihelyezett és a helyben alkalmazott személyzetet, valamint kötelesek őket teljeskörûen, pontosan és naprakészen tájékoztatni a megfelelő közösségi  Ö uniós Õ és nemzeti jogra vonatkozóan.

4. A tagállamok központi hatóságai biztosítják a kérelmek vizsgálati módjának gyakori és megfelelő ellenőrzését, valamint kiigazító intézkedéseket tesznek, amennyiben e rendelet rendelkezéseitől való eltérést észlelnek.

3937. cikk

A személyzet magatartása

1. A tagállamok konzulátusai biztosítják, hogy a kérelmezők udvarias bánásmódban részesüljenek.

2. Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi méltóságot. Valamennyi intézkedés arányos az ilyen intézkedések által elérni kívánt célkitűzésekkel.

3. Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet senkivel szemben nem alkalmazhat megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján.

4038. cikk

Ö Konzuli szervezet és Õ és együttműködés formái

1. Minden tagállam maga felel a vízumkérelmekhez kapcsolódó eljárások megszervezéséért. A kérelmeket elvben valamely tagállam konzulátusán kell benyújtani.

2. A tagállamok:

              a) konzulátusaikat, valamint a határokon történő vízumkiadásért felelős hatóságaikat ellátják a biometrikus azonosítók felvételéhez szükséges felszereléssel, csakúgy, mint a tiszteletbeli konzuljaik hivatalát, amennyiben azokat a 4240. cikk alapján biometrikus azonosítók felvétele céljából igénybe veszik; és/vagy

              b) a 41. cikk alapján ð képviseleti megállapodások keretében vagy a konzuli együttműködés bármely más formájában ï együttműködnek egy vagy több másik tagállammal a helyi schengeni együttműködés keretében vagy más alkalmas módon, akár korlátozott képviselet, közös ügyintézési hely vagy közös igénylési központ működtetésével.

3. Különleges körülmények folytán vagy a helyi adottságokkal kapcsolatos okokból, mint például:

              a) amikor a kérelmezők nagy száma miatt nem lehetséges a vízumkérelmek és az adatok időben, megfelelő körülmények között történő átvételének megszervezése; vagy

              b) amikor másképp nem lehetséges az érintett harmadik ország kellő területi lefedettségének biztosítása,

és amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett együttműködési formák az érintett tagállam számára nem bizonyulnak megfelelőnek, a

Ö 3. A Õ a tagállamok végső lépésként a 41. cikkel összhangban együttműködhetnek egy külső szolgáltatóval Ö is Õ együttműködhetnek a 43. cikkel összhangban.

4. A kérelmező személyes elbeszélgetésre való behívására vonatkozó jog fenntartása mellett, a 21. cikk (8) bekezdésének megfelelően, a szervezési forma megválasztása nem eredményezheti azt, hogy a kérelmezőnek egynél több helyszínen kelljen személyesen megjelennie a kérelem benyújtása érdekében.

54. A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy milyen módon kívánják megszervezni az egyes konzuli képviseleteken kialakított ð konzuli szervezetükről és együttműködésükről ï a kérelmekkel kapcsolatos eljárásokat.

ò új szöveg

65. A tagállamok a más tagállamokkal folytatott együttműködés megszüntetése esetén biztosítják a teljes körű szolgáltatás folyamatosságát.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

839. cikk

Képviseleti megállapodások

1. Egy tagállam megállapodást köthet arról, hogy egy másik, az 5. cikk szerint illetékes tagállamot képvisel abból a célból, hogy az adott tagállam nevében a kérelmeket megvizsgálja és a vízumokat kiadja. A tagállamok Ö csak Õ kizárólag a kérelmek átvétele és a biometrikus azonosítók felvétele céljából, korlátozott mértékben is képviselhetnek más tagállamokat is képviselhetnek.

2. A képviselő tagállam konzulátusa – amennyiben előreláthatólag el kívánja azt utasítani – benyújtja a vízumkérelmet a képviselt tagállam megfelelő hatóságaihoz, hogy ők hozzák meg a kérelemről szóló végső döntést a 23. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésében megadott határidőn belül.

32. ðAmennyiben a képviselet a kérelmek összegyűjtésére korlátozódik, ï aAz iratok és az adatok átvételét és a képviselt tagállam felé történő továbbítását a megfelelő adatvédelmi és biztonsági szabályoknak megfelelően kell elvégezni.

3. A képviselő tagállam és a képviselt tagállam kétoldalú megállapodást köt., amely a következő elemeket tartalmazza: Ö E megállapodás Ő:

              a) meghatározza a képviselet időtartamát – amennyiben az csak ideiglenes –, továbbá a megszüntetésére vonatkozó eljárásokat;

              b) rendelkezhet – különösen ha a képviselt tagállam rendelkezik konzulátussal az érintett harmadik országban – a képviselt tagállam által biztosítandó helyiségekről, személyzetről és pénzügyi hozzájárulásról;.

              c) kimondhatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok egyes kategóriáinak kérelmeit a képviselő tagállamnak előzetes egyeztetés érdekében továbbítania kell a képviselt tagállam központi hatóságaihoz, a 22. cikkben foglaltak szerint;

              d) a (2) bekezdéstől eltérve, engedélyezheti a képviselő tagállam konzulátusa számára, hogy a kérelem megvizsgálását követően elutasítsa a vízum kiadását.

54. A harmadik országban saját konzulátussal nem rendelkező tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy képviseleti megállapodásokat kössenek azokkal a tagállamokkal, amelyek az adott országban rendelkeznek konzulátussal.

65. Annak biztosítása céljából, hogy egy adott régióban vagy földrajzi területen a fejletlen közlekedési infrastruktúra vagy a nagy távolságok miatt a vízumkérelmezőknek ne kelljen aránytalanul nagy erőfeszítést tenniük a konzulátus igénybevételéhez, az ilyen régiókban vagy területeken saját konzulátussal nem rendelkező tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy képviseleti megállapodásokat kössenek azokkal a tagállamokkal, amelyek az adott régiókban vagy területeken rendelkeznek konzulátussal.

76. A képviselt tagállam ð legalább két hónappal azelőtt ï értesíti a Bizottságot a képviseleti megállapodásokról vagy az ilyen Ö ezen Õ megállapodások megszűnéséről, hogy mielőtt azok hatályba lépnek, illetve megszűnnek.

87. Ezzel egyidejűleg Aa képviselő tagállam konzulátusa Ö a (6) bekezdésben említett bejelentés megtételével egyidejűleg Õ egyaránt tájékoztatja a többi tagállam konzulátusait és az Európai Ö Unió Õ Bizottságnak az érintett illetékességi területen eljáró képviseletét a képviseleti megállapodások megkötéséről vagy megszűnéséről azok hatálybalépése vagy megszűnése előtt.

98. Amennyiben a képviselő tagállam konzulátusa úgy dönt, hogy – a 4543. cikkben előírtaknak megfelelően – akkreditált kereskedelmi közvetítőkkel vagy – a 4341. cikknek megfelelően – külső szolgáltatóval működik együtt, ennek az együttműködésnek a képviseleti megállapodások hatálya alá tartozó kérelmekre is ki kell terjednie. A képviselt tagállam központi hatóságait előzetesen tájékoztatni kell ezen együttműködés feltételeiről.

41. cikk

Tagállamok közötti együttműködés

1. Ahol „közös ügyintézési hely” létrehozását választják, ott egy vagy több tagállam konzulátusainak személyzete hajtja végre a másik tagállam konzulátusán keresztül hozzájuk címzett kérelmekkel kapcsolatos eljárásokat (ideértve a biometrikus azonosítók gyűjtését is), továbbá használják a másik tagállam eszközeit is. Az érintett tagállamok megállapodnak a közös ügyintézési hely fenntartásának időtartamáról és megszüntetésének feltételeiről, továbbá abban, hogy a vízumdíj mekkora hányadát kell megkapnia azon tagállamnak, amelynek konzulátusát igénybe veszik.

2. Ahol „közös igénylési központok” kialakítására kerül sor, ott két vagy több tagállam konzulátusainak személyzetét egy közös épületbe vonják össze, ahová a kérelmezők kérelmüket (köztük a biometrikus azonosítókat) benyújthatják. A kérelmezőket a vízumkérelem elbírálásáért és az arról való döntéshozatalért felelős tagállamhoz kell irányítani. A tagállamok megállapodnak az ilyen együttműködés időtartamáról és megszüntetésének feltételeiről, valamint a részt vevő tagállamok közötti költségmegosztásról. A célországgal fennálló logisztikai szerződésekért és diplomáciai kapcsolatokért egy tagállam felel.

3. A tagállamok a más tagállamokkal folytatott együttműködés megszüntetése esetén biztosítják a teljes körű szolgáltatás folyamatosságát.

4240. cikk

Tiszteletbeli konzulok igénybevétele

1. Tiszteletbeli konzulokat lehet felhatalmazni a A 43. cikk (6) 41. cikk (5) bekezdésében említett feladatok mindegyikének vagy némelyikének végrehajtására a tiszteletbeli konzulok is feljogosíthatók. A biztonság és az adatvédelem szavatolására megfelelő intézkedéseket kell hozni.

2. Amennyiben a tiszteletbeli konzul a tagállamnak nem köztisztviselője, e feladatok ellátásának meg kell felelnie a X VI. mellékletben megállapított követelményeknek, az említett melléklet D. pontjának c) alpontjában leírt rendelkezések kivételével.

3. Amennyiben a tiszteletbeli konzul valamely tagállam köztisztviselője, az érintett tagállam biztosítja, hogy olyan követelményeknek tegyen eleget, amelyek egyenértékűek a saját konzulátusa által e feladatok ellátása terén vonatkozó követelményekkel.

4341. cikk

Együttműködés külső szolgáltatókkal

1. A tagállamok törekednek arra, hogy a közbeszerzésre és a versenyre vonatkozó szabályok sérelme nélkül egy vagy több tagállammal közösen működjenek együtt a külső szolgáltatóval.

2. A külső szolgáltatóval való együttműködésnek a X VI. mellékletben megállapított követelményekkel összhangban lévő jogi eszközön kell alapulnia.

3. A tagállamok a helyi schengeni együttműködés keretében információt cserélnek a külső szolgáltatók kiválasztásáról és a vonatkozó jogi eszközeik feltételeinek kidolgozásáról.

43. A kérelmek elbírálását, a személyes elbeszélgetések lefolytatását és adott esetben a kérelmekről való döntéshozatalt, valamint a vízumbélyegek kinyomtatását és beillesztését kizárólag a konzulátusok végezhetik.

54. A külső szolgáltatók semmilyen körülmények között nem férhetnek hozzá a VIS-hez. A VIS-hez való hozzáférés kizárólag a konzulátusok szabályszerűen felhatalmazott személyzete számára van fenntartva.

65. A külső szolgáltató az alábbiakban felsorolt egy vagy több feladat ellátásával bízható meg:

              a) általános tájékoztatás a vízumszerzés feltételeiről és a vízumigénylőlapról vízumkérdőívekről;

              b) a kérelmezők tájékoztatása a szükséges igazoló támogató dokumentumokról egy ellenőrző lista alapján;

              c) az adatok és a kérelmek (többek között a biometrikus azonosítók) felvétele, valamint a kérelmek továbbítása a konzulátus részére;

              d) a vízumdíj beszedése;

              e) ð a kérelmezőnek ï adott időpontok egyzetetése, ð adott esetben ï a konzulátuson, illetve a külső szolgáltatónál való személyes megjelenés céljából adott időpontok egyeztetése;

              f) az úti okmányoknak a konzulátustól való átvétele (ideértve adott esetben az elutasításról szóló értesítést is), majd a kérelmezőhöz való visszajuttatása.

76. A külső szolgáltatók kiválasztásánál az érintett tagállam/tagállamok alaposan megvizsgálja/megvizsgálják a szolgáltató fizetőképességét és megbízhatóságát (ideértve a szükséges engedélyeket, a kereskedelmi nyilvántartásba való bejegyzést, a vállalkozás alapító okiratát, a banki szerződéseket is), valamint kizárják az összeférhetetlenséget.

87. Az érintett tagállam/tagállamok biztosítja/biztosítják, hogy a kiválasztott külső szolgáltatók teljesítsék a (2) bekezdésben említett jogi eszközben a vonatkozásukban megszabott feltételeket.

98. Az érintett tagállam(ok) felel(nek) az adatok feldolgozására vonatkozó adatvédelmi szabályok betartásáért, melyet a 95/46/EK irányelv 28. cikkének megfelelően felügyelni kell.

A külső szolgáltatóval való együttműködés nem szűkíti le, illetve nem zárja ki az érintett tagállam(ok) nemzeti joga szerint a kérelmezők személyes adataival vagy a (65) bekezdésben említett egy vagy több feladat elvégzésével kapcsolatos kötelezettségek megszegése tekintetében fennálló felelősséget. Ez a rendelkezés nem érinti a közvetlenül a külső szolgáltatóval szemben az érintett harmadik ország nemzeti joga szerint esetlegesen foganatosított intézkedéseket.

109. Az érintett tagállam(ok) képzést nyújt(anak) a külső szolgáltató számára, hogy az rendelkezzen az ahhoz szükséges tudással, hogy a kérelmezőknek megfelelő szolgáltatást és kielégítő tájékoztatást tudjon nyújtani.

1110. Az érintett tagállam(ok) szorosan figyelemmel kíséri(k) a (2) bekezdésben említett jogi eszköz végrehajtását, ideértve:

              a) a külső szolgáltató által a kérelmezőknek a vízumszerzés feltételeiről és a vízumigénylőlapokról vízumkérdőívekről nyújtott általános információt;

              b) minden olyan technikai és szervezési biztonsági intézkedést, amelyekre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan nyilvánosságra hozatala vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés elleni védelem érdekében szükség van – különösen, ha az együttműködés magában foglalja az adatoknak az érintett tagállam(ok) konzulátusaihoz történő továbbítását is –, továbbá a személyes adatok feldolgozásának minden más jogellenes formája elleni védelmet is;

              c) a biometrikus azonosítók felvételét és továbbítását;

              d) az adatvédelmi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket.

E célból az érintett tagállam(ok) konzulátusai rendszeresen előre nem bejelentett, helyszíni ellenőrzést végeznek a külső szolgáltatónál.

1211. A tagállamok a külső szolgáltatókkal folytatott együttműködés megszüntetése esetén biztosítják a teljes körű szolgáltatás folyamatosságát.

1312. A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (2) bekezdésben említett jogi eszköz egy példányát. ð A tagállamok évente január 1-jéig jelentést tesznek a Bizottságnak a külső szolgáltatókkal világszerte folytatott együttműködésükről és azok monitoringjáról (a VI. melléklet C. pontjában említettek szerint). ï

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

4442. cikk

Titkosítás és védett adattovábbítás

1. A tagállamok közötti képviseleti megállapodások ð együttműködés, ï a tagállamok és valamely külső szolgáltatókkal folytatott közötti együttműködés, valamint a tiszteletbeli konzulok igénybevétele esetén az képviselt vagy érintett tagállam/tagállamok gondoskodik/gondoskodnak arról, hogy ð az érintett tagállamok között, ï a képviselő tagállam hatóságai részéről a képviselt tagállam(ok) hatóságai felé, illetve a külső szolgáltató vagy a tiszteletbeli konzul részéről az érintett tagállam(ok) hatóságai felé a továbbított adatok teljes mértékben titkosítva legyenek, akár elektronikus úton, akár fizikailag, egy elektronikus adathordozón történik a továbbítás.

2. Azon harmadik országokban, amelyek tiltják a képviselő tagállam hatóságai által a képviselt tagállam hatóságainak vagy a külső szolgáltató vagy a tiszteletbeli konzul által az érintett tagállam(ok) hatóságainak az elektronikusan továbbítandó adatok titkosítását, a képviselt tagállam(ok) vagy az érintett tagállam(ok) nem engedélyezi(k) a képviselő tagállamnak, a külső szolgáltatónak vagy a tiszteletbeli konzulnak az adatok elektronikus úton való továbbítását.

Ebben az esetben a képviselt tagállam/tagállamok vagy az érintett tagállam/tagállamok gondoskodik/gondoskodnak arról, hogy az elektronikus adatokat fizikailag, elektronikus adathordozón, teljes mértékben titkosított formában, valamely tagállam konzuli tisztviselője útján továbbítsák a képviselő tagállam hatóságai a képviselt tagállam(ok) hatóságainak, illetve a külső szolgáltató vagy a tiszteletbeli konzul az érintett tagállam hatóságainak, vagy amennyiben az ilyen továbbítás aránytalan vagy ésszerűtlen intézkedéseket tenne szükségessé, más biztonságos és védett módon, például az érintett harmadik országban az érzékeny dokumentumok és adatok továbbítása terén tapasztalattal rendelkező, bejegyzett gazdasági szereplők igénybevételével.

3. A továbbítás biztonsági szintje valamennyi esetben az adatok érzékeny jellegéhez igazodik.

4. Az tagállamok, illetve a Közösség Ö Unió Õ megállapodásra törekszik az érintett harmadik országokkal államokkal megállapodásra törekednek a képviselő tagállamok hatóságai által a képviselt tagállam(ok) hatóságai részére, illetve a külső szolgáltató vagy a tiszteletbeli konzul által az érintett tagállam(ok) hatóságai részére az elektronikusan továbbítandó adatok titkosítása elleni tiltó rendelkezések megszüntetése céljából.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

4543. cikk

Tagállami együttműködés a kereskedelmi közvetítőkkel

1. A kérelmek benyújtása érdekében – a biometrikus adatok felvételének kivételével – a Ö tagállamok elfogadhatják az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozás, közlekedési vállalat vagy utazási iroda, például utazásszervező vagy ügynök (kereskedelmi közvetítők) által benyújtott kérelmeket Õ együttmûködhetnek kereskedelmi közvetítőkkel , kivéve a biometrikus adatok felvételét.

2. E a Ö A kereskedelmi közvetítőkkel folytatott Õ együttműködés a tagállamok megfelelő hatósága által nyújtott akkreditáción alapul. Az akkreditáció különösen a következők ellenőrzésén alapul:

              a) a magánvállalkozás kereskedelmi közvetítő jelenlegi jogállása: hatályos engedély, a kereskedelmi nyilvántartásban szereplő bejegyzés, bankokkal kötött szerződések;

              b) meglévő szerződések szállást és egyéb szervezett társasutazásokat kínáló, a tagállamokban található kereskedelmi partnerekkel;

              c) közlekedési vállalatokkal kötött szerződések, amelyeknek tartalmazniuk kell egy kiutazást, valamint egy garantált és lekötött visszautat.

3. Az akkreditált kereskedelmi közvetítőket rendszeres ellenőrzés alatt kell tartani, ami szúrópróbaszerű ellenőrzések révén valósul meg, beleértve a kérelmezőkkel személyesen vagy telefonon folytatott elbeszélgetéseket, az utazások és szállás ellenőrzését, annak ellenőrzését, hogy a bemutatott utazási egészségbiztosítás megfelelő-e és kiterjed-e az egyes utasokra, továbbá – amennyiben szükségesnek bizonyul – a csoport visszatérésére vonatkozó dokumentumok ellenőrzését is.

4. A helyi schengeni együttműködés keretein belül információt kell cserélni az akkreditált kereskedelmi közvetítők tevékenységéről az észlelt szabálytalanságok, a kereskedelmi közvetítők által benyújtott vízumkérelmek elutasítása tekintetében, valamint a hamis úti okmányok észlelt formáiról és a tervezett utazások meghiúsulásáról.

5. A helyi schengeni együttműködés keretein belül közölni kell egymással azokat a kereskedelmi közvetítőket felsoroló jegyzékeket, amelyeket az egyes konzulátusok akkreditáltak, vagy amelyeknek akkreditációját visszavonták, visszavonás esetén annak indokait is meg kell adni.

Valamennyi konzulátusnak tájékoztatnia biztosítania kell, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák azon akkreditált kereskedelmi közvetítők jegyzékéről, amelyekkel a konzulátus együttműködik.

4644. cikk

Statisztikák készítése

A tagállamok a XII VIII. melléklettelben foglalt táblázattal összhangban éves statisztikát készítenek a vízumokról. E statisztikát minden év március 1-jéig kell benyújtani az előző naptári évről.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

4745. cikk

A nyilvánosságnak Ö nyújtandó Õ tájékoztatása

1. A tagállamok központi hatóságai és konzulátusai tájékoztatják a nyilvánosságot a vízumkérelemmel kapcsolatos valamennyi lényeges információról és különösen a következőkről:

              a) a vízumkérelmezés kritériumai, feltételei és eljárásai;

              b) az esetlegesen szükséges személyes megjelenés időpontjának egyeztetési módjai;

              c) a kérelem benyújtásának helye (illetékes konzulátus, közös igénylési központ vagy külső szolgáltató);

              d) akkreditált kereskedelmi közvetítők;

              e) hogy a 20. cikk szerinti bélyegzőnek nincsen jogi hatása;

              fe) a kérelmek vizsgálatára a 2320. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében előirt határidők;

              gf) azon harmadik országok, amelyeknek állampolgárai vagy állampolgárainak bizonyos kategóriái vonatkozásában előzetes egyeztetést kell folytatni vagy tájékoztatást kell adni;

              hg) hogy a kérelmekkel kapcsolatos elutasító döntésekről értesíteni kell a kérelmezőt, valamint hogy az ilyen döntéseknek tartalmazniuk kell az alapul szolgáló indokokat, továbbá hogy azon kérelmezők, akiknek kérelmét elutasították, jogorvoslattal élhetnek, tájékoztatást nyújtva a jogorvoslat esetén követendő eljárásról, ideértve az illetékes hatóságot, valamint a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét is;

              ih) hogy a vízum birtoklása önmagában nem jelent automatikus beutazási jogot, valamint hogy a vízum birtokosától a külső határon kérik, hogy mutasson be igazoló támogató dokumentumokat arra nézve, hogy teljesíti a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Ö az 562/2006/EK rendelet Õ 5. cikke szerinti beutazási feltételeket.

2. A képviselő és a képviselt tagállam a 39. cikk szerinti képviseleti megállapodásról e megállapodás hatálybalépését megelőzően tájékoztatja a nyilvánosságot.

ò új szöveg

3.         A Bizottság tájékoztató formanyomtatványt állít össze az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtásához.

4.         A Bizottság létrehozza a schengeni vízumok weboldalát, amely tartalmazza a vízumkérelmezéssel kapcsolatos összes vonatkozó információt.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

V. CÍM

HELYI SCHENGENI EGYÜTTMŰKÖDÉS

4846. cikk

Helyi schengeni együttműködés a tagállamok konzulátusai között

1. A közös vízumpolitika harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében, amely – adott esetben – figyelembe veszi a helyi körülményeket, a tagállamok konzulátusai és a Bizottság valamennyi illetékességi területen együttmûködik, és értékeli különösen Ö az alábbiak céljából Õ a következők kialakításának szükségességét:

              a) Ö harmonizált jegyzéket készít a Õ kérelmezők által benyújtandó igazoló támogató dokumentumokról harmonizált jegyzéke a 1314. cikk és a II. melléklet figyelembevételével;

              b) a kérelmek vizsgálatának közös kritériumai a vízumdíj fizetése alóli, a 16. cikk (5) bekezdése szerinti mentességekkel, valamint a vízumkérdőívnek a 11. cikk (5) bekezdése szerinti fordításához kapcsolódó kérdések tekintetében; Ö a vízumigénylőlap közös fordításának biztosítása a 10. cikk (6) bekezdésével összhangban; Õ

              c) Ö létrehozza és rendszeresen frissíti Õ a fogadó ország által kiadott az úti okmányoknak a fogadó ország által kiadott jegyzékét teljes körű felsorolása, amelyet rendszeresen frissíteni kell.;

Ha a helyi schengeni együttműködés keretében folytatott értékelés az a)–c) pont közül egy vagy több vonatkozásában megerősíti, hogy szükség van helyi harmonizált megközelítés kialakítására, az ilyen harmonizált megközelítésre vonatkozó intézkedéseket az 52. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. A helyi schengeni együttműködés keretein belül közös tájékoztatót kell készíteni ð a Bizottság által a 45. cikk (3) bekezdése szerint összállított tájékoztató formanyomtatvány alapján ï az egységes vízumokról, a korlátozott területi érvényességű vízumokról és a repülőtéri tranzitvízumokról, azaz az általuk megtestesített jogokról, a kérelmezésük feltételeiről, ideértve adott esetben a támogató dokumentumoknak az (1) bekezdés a) pontjában említett jegyzékét is.

3. A helyi schengeni együttműködés keretében ð a tagállamok az alábbi információkat cserélik ki: ï a következő feladatokat kell ellátni információkat kell kicserélni:

              a) havi ð negyedéves ï statisztikaáta kell összeállítani a ð kérelmezett, ï kiadott ð és elutasított ï egységes vízumokról, korlátozott területi érvényességű vízumokról, és repülőtéri tranzitvízumokról, és ð schengeni körutazói vízumokról ï valamint az elutasított vízumok számáról;

              b) Ö információ Õ a migrációs és/vagy biztonsági kockázatok értékeléséhez kapcsolódóan, információ Ö különösen Õ az alábbiakról:

         i. a célország társadalmi-gazdasági szerkezeteéről;

         ii. a helyi szintű információforrásokról, ideértve a társadalombiztosítást, az egészségbiztosítást, az adóügyi nyilvántartásokat és a be- és kilépés nyilvántartásba vételét;

         iii. a hamis vagy hamisított dokumentumok használataáról;

         iv. az illegális bevándorlás útvonalairól;

         v. az elutasításokról;

              c) a közlekedési vállalatokkal való együttműködésre vonatkozó információ;.

              d) információ a megfelelő utazási egészségbiztosítást nyújtó biztosítótársaságokról, ideértve a biztosítási típusok és az esetleges többletösszegek ellenőrzését is.

4. A tagállamok és a Bizottság a helyi schengeni együttműködés keretében rendszeresen ülést tartanak, amely kifejezetten a közös vízumpolitika alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. Ezeket az üléseket a Bizottság hívja össze, hacsak a Bizottság kérésére eltérő megállapodás nem születik.

Szervezhetők egy-egy kérdéssel foglalkozó ülések, valamint a helyi schengeni együttműködés egy-egy konkrét kérdésének tanulmányozásával foglalkozó alcsoportok is.

65. A vízumokkal kapcsolatos uniós közösségi vívmányokat nem alkalmazó tagállamok vagy a harmadik országok konzulátusainak képviselői ad hoc alapon meghívást kaphatnak olyan ülésekre, amelyeknek célja a vízumokhoz kapcsolódó kérdésekben történő információcsere.

56. A helyi schengeni együttműködés keretében tartott ülésekről rendszeresen összefoglaló jelentéseket kell készíteni, amelyeket helyben kell terjeszteni. A Bizottság a jelentések készítésével megbízhatja valamelyik tagállamot. A tagállamok konzulátusai továbbítják a jelentéseket központi hatóságaiknak.

ð 7. Valamennyi illetékességi területre vonatkozóan minden év december 31-ig éves jelentést kell készíteni. ï E jelentések alapján a Bizottság valamennyi illetékességi területre vonatkozóan éves jelentést készít ð a helyi schengeni együttműködés helyzetéről ï, és azt benyújtja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

VI. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4947. cikk

Az olimpiai játékokra és paralimpiai játékokra vonatkozó kivételes rendelkezések

Az olimpiai játékokat és paralimpiai játékokat rendező tagállamok a XI VII. mellékletben meghatározott, a vízumkiadás megkönnyítését szolgáló különös eljárásokat és feltételeket alkalmazzák.

50. cikk

A mellékletek módosításai

Az ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemei és az I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII. és XII. melléklet módosítására irányuló intézkedéseket az 52. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ò új szöveg

48. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

2. A Bizottságnak a 3. cikk (2) és (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

3. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) és (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5. A 3. cikk (2) és (9) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az aktusról szóló, az Európai Parlament és a Tanács számára tett értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható.

49. cikk

Sürgősségi eljárás

1. Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

2. Az Európai Parlament vagy a Tanács a 48. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ilyen esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi aktust.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

 51 50. cikk

A Közösségi Vízumkódex Ö E rendelet Ő gyakorlati alkalmazására vonatkozó utasítások

Az e rendelet rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazásához szükséges operatív utasításokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

ò új szöveg

A Bizottság végrehajtási aktusok útján operatív utasításokat határoz meg e rendelet rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazásához szükséges operatív utasításokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni. A fenti végrehajtási aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadják el.

ê 810/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

 52 51. cikk

A bizottság eljárása

1. A Bizottságot egy bizottság segíti (a továbbiakban: a vízumbizottság). ðEz a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság. ï

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor ð a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét ï az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire, és feltéve, hogy az ezen eljárással összhangban elfogadott végrehajtási intézkedések e rendelet lényegi rendelkezéseit nem módosítják.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

3. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire.

53 52. cikk

Bejelentés

1. A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről:

              a) a 839. cikkben említett képviseleti megállapodásokat;

              b) azon harmadik országok, amelyek állampolgárai számára a 3. cikkben említetteknek megfelelően az egyes tagállamok előírják, hogy a területükön található repülőterek nemzetközi tranzitterületén való áthaladáskor repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük;

              c) a 1314. cikk (47) bekezdésében említett költségviselés és/vagy – adott esetben – magánjellegű szállásadás igazolására szolgáló nemzeti formanyomtatvány;

              d) azon harmadik országok jegyzéke, amelyek esetében a 2219. cikk (1) bekezdésében említett előzetes egyeztetést le kell folytatni;

              e) azon harmadik országok jegyzéke, amelyek esetében a 3128. cikk (1) bekezdésében említett tájékoztatás szükséges;

              f) a vízumbélyeg „Megjegyzések” részében tett kiegészítő nemzeti bejegyzések a 2724. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

              g) a vízumok meghosszabbítására illetékes, a 3330. cikk (5) bekezdésében említett hatóságokat;

              h) a 4038. cikkben említett, ð konzuli szervezet és ï kiválasztott együttműködési formák kiválasztása;

              i) a 4644 . cikk és a XII VIII. melléklet szerint készített statisztikák.

2. A Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően bejelentett információkat Ö a schengeni vízumok Õ folyamatosan frissített, elektronikus közzététel útján ð a 45. cikk (4) bekezdésében említett weboldalán ï hozzáférhetővé teszi a tagállamok és a nyilvánosság számára.

54. cikk

A 767/2008/EK rendelet módosítása

A 767/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

              1. A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

         a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

          „a)»egységes vízum«: a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[35] 2. cikke (3) bekezdésének meghatározása szerint;”»

         b) a b) pontot el kell hagyni;

         c) a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

          „c) »repülőtéri tranzitvízum« a 810/2009/EK rendelet 2. cikke (5) bekezdésének meghatározása szerint;"

         a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

          d) A d) pont helyébe a következő szöveg lép: „d)»korlátozott területi érvényességű vízum« a 810/2009/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének meghatározása szerint;”

         e) az e) pontot el kell hagyni.

              2. A 8. cikk (1) bekezdésében az „Egy kérelem kézhezvétele után” szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

              „Amennyiben a kérelem a 810/2009/EK rendelet 19. cikke értelmében befogadható”.

              3. A 9. cikk a következőképpen módosul:

         a) a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„A kérelem benyújtásakor beviendő adatok”;

         b) a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

          i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

          „a) vezetéknév (családi név), születéskori vezetéknév (korábbi családi név (nevek)), utónév (nevek) (keresztnév (nevek)); születési idő, születési hely, születési ország, nem;”

          ii. az e) pontot el kell hagyni;

          iii. a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

          „g) az úticél szerinti tagállam(ok) és a tervezett tartózkodás vagy átutazás időtartama;”

          iv. a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

          „h) az utazás fő célja(i);”

          v. az i) pont helyébe a következő pont lép:

          „i) a schengeni térségbe érkezés tervezett időpontja és a schengeni térség elhagyásának tervezett időpontja;”

          vi. a j) pont helyébe a következő szöveg lép:

          „j) az első beutazás szerinti tagállam;”

          vii. a k) pont helyébe a következő szöveg lép:

          „k) a kérelmező lakcíme;”

          viii. az l) pontban az „iskola” szó helyébe az „oktatási intézmény” szöveg lép;

          ix. az m) pontban a „kérelmező szüleinek” szó helyébe a „szülői felügyeletet gyakorló személy vagy törvényes gyám” szövegrész lép.

              4. A 10. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

         „k) adott esetben arra vonatkozó információ, hogy a vízumbélyeget kézzel töltötték ki.”»

              5. A 11. cikkben a bevezető bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

              „Amennyiben a más tagállamot képviselő vízumhatóság megszünteti a kérelem elbírálását, a kérelemfájlt a következő adatokkal egészíti ki:”.

              6. A 12. cikk a következőképpen módosul:

         a) az (1) bekezdés a) pontja a következőképpen módosul:

          „a) státusinformáció arra nézve, hogy a vízum elutasításra került, illetve hogy a hatóság azt más tagállam nevében utasította-e el;”»

         b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

         ‘2. A kérelemfájl megjelöli a vízum elutasításának okát (okait) is, amelyek a következők lehetnek:

          a) a kérelmező:

          i. hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált úti okmányt mutat be;

          ii. nem indokolja meg a tervezett tartózkodás célját és körülményeit;

          iii. nem nyújt igazolást arról, hogy rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani;

          iv. a folyó hat hónapos időszakban már három hónapot a tagállamok területén tartózkodott egységes vízummal vagy korlátozott területi érvényességű vízummal;

          v. olyan személy, akire vonatkozóan a SIS-ben beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki;

          vi. a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 2. cikkének (19) bekezdése értelmében a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek minősül, különösen amennyiben a tagállamok nemzeti nyilvántartása által ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;

          vii. adott esetben nem szolgál bizonyítékkal arra, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítása van;

          b) a tervezett tartózkodás céljának és feltételeinek indokolására benyújtott információ nem tekinthető megbízhatónak;

          c) nem lehetett megbizonyosodni arról, hogy a kérelmező a vízum lejárta előtt el szándékozik hagyni a tagállamok területét;

          d) nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy a kérelmező nem volt olyan helyzetben, hogy előzetesen vízumot igényelhessen, ami indokolná a vízumkérelem határon történő benyújtását

              7. A 13. cikk következőképpen módosul:

„13. cikk

Kiegészítő adatok a törölt vagy visszavont vízumhoz vagy érvényességi idejének lerövidítéséhez

              1. A vízum törléséről, visszavonásáról vagy érvényességi idejének lerövidítéséről szóló határozat meghozatalakor a határozatot hozó vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:

         a) státusinformáció, amely a vízum törlését, visszavonását vagy érvényességi idejének lerövidítésének tényét jelöli;

         b) a hatóság, amely törölte vagy visszavonta a vízumot vagy érvényességi idejét lerövidítette, beleértve annak székhelyét is;

         c) a határozat meghozatalának helye és ideje;

              2. A kérelem tartalmazza a vízum megsemmisítésének vagy visszavonásának okait is, amelyek a következők lehetnek:

         a) a 12. cikk (2) bekezdésében felsorolt okok közül egy vagy több;

         b) a vízum birtokosának a vízum visszavonása iránti kérelme.”»

              8. A 14. cikk a következőképpen módosul:

         a) az (1) bekezdés következőképpen módosul:

          i. a bevezető bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

          ‘1. Amennyiben a kiadott vízum érvényességi időtartamáról és/vagy a tartózkodás időtartamának meghosszabbításáról határoztak, a vízumot meghosszabbító vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:”;

          ii. a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

          „d) a meghosszabbított vízum vízumbélyegének száma;”»

          iii. a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

          „g) az a terület, ahol a vízumbirtokosnak joga van utazni, amennyiben a meghosszabbított vízum területi érvényessége eltér az eredeti vízum területi érvényességétől;”

         b) a (2) bekezdés c) pontját el kell hagyni.

              9. A 15. cikk (1) bekezdésében a „meghosszabbítására vagy érvényességi idejének lerövidítésére” szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „vagy meghosszabbítására”.

              10. A 17. cikk a következőképpen módosul:

         a) 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

          ‘4. az első beutazás szerinti tagállam;”

         b) a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

          ‘6. a kiadott vízum típusa;”

         c) 11. pont helyébe a következő szöveg lép:

          ‘11. Az utazás fő célja(i);”.

              11. A 18. cikk (4) bekezdésének c) pontjából, a 19. cikk (2) bekezdésének c) pontjából, a 20. cikk (2) bekezdésének d) pontjából és a 22. cikk (2) bekezdésének d) pontjából a „vagy lerövidített” szövegrészt el kell hagyni.

              12. A 23. cikk (1) bekezdésének d) pontjából az „érvényességi idejének lerövidítése” szövegrészt el kell hagyni.

55. cikk

A 562/2006/EK rendelet módosítása

Az 562/2006/EK rendelet V. mellékletének A. része a következőképpen módosul:

              a) az 1. pont c) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

         „c) adott esetben a vízumot a Közösségi Vízumkódex (a vízumkódex) létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[36] 34. cikkében megállapított feltételeknek megfelelően megsemmisíti vagy visszavonja;”

              b) az 2. pontot el kell hagyni.

5653. cikk

Hatályon kívül helyezések

1. Az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 9–17. cikke Ö 810/2009/EK rendelet Õ hatályát veszti, Ö és helyébe e rendelet lép a hatályba lépése után hat hónappal Õ.

2. Hatályukat vesztik a következők:

              a) a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatairól (SCH/Com-ex (99) 13 (a Közös Konzuli Utasítás, mellékleteivel együtt);

              b) a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata az egységes vízum kiterjesztéséről (SCH/Com-ex (93) 21), az egységes vízum törléséről, érvénytelenítéséről és az érvényességi idejének lerövidítéséről (SCH/Com ex (93) 24), a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az egységes vízum kiadására vonatkozó statisztikai adatok cseréjéről (SCH/Com ex (94) 25), a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a kiadott vízumokra vonatkozó statisztikai adatok cseréjéről (SCH/Com ex (98) 12) és a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a meghívólevél, támogatás és szállás bizonyítására szolgáló harmonizált formanyomtatvány bevezetéséről (SCH/Com-ex (98) 57);

              c) a repülőtéri tranzitra vonatkozó szabályokról szóló, 1996. március 4-i 96/197/IB együttes fellépés[37];

              d) a vízumkérelmek megvizsgálására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról szóló, 2001. április 24-i 789/2001/EK tanácsi rendelet[38];

              e) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal való szabad mozgásról szóló, 2001. május 28-i 1091/2001/EK tanácsi rendelet[39];

              f) a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról szóló, 2003. február 27-i 415/2003/EK tanácsi rendelet[40];

              g) a diplomáciai és konzuli képviseletek számára kibocsátott, a vízumokra vonatkozó Közös Konzuli Utasításnak a biometrikus adatok bevezetése, valamint a vízumkérelmek átvételének és feldolgozásának megszervezésére vonatkozó rendelkezései tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 390/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[41] 2. cikke.

3. A hatályon kívül helyezett Ö rendeletre Õ jogi aktusokra történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként és a XIII. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni..

5754. cikk

Monitoring és értékelés

1. Két ð Az 55. cikk (2) bekezdésében kitűzött időpont után három ï évvel e rendelet valamennyi rendelkezése alkalmazásának megkezdését követően a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, valamint e rendelet rendelkezései végrehajtásának a vizsgálatát, a (3) bekezdésben említett jelentések sérelme nélkül.

2. A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság az értékelés alapján szükség szerint megfelelő javaslatokat nyújt be e rendelet módosításának céljából.

3. A Bizottság három évvel a VIS működésének megkezdése után, majd ezt követően négyévenként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet 1312., 17. 15., 38., 40–4442. cikkének végrehajtásáról, amely kiterjed a biometrikus azonosítók felvételének és felhasználásának végrehajtására, a választott ICAO-szabvány megfelelőségére, az adatvédelmi szabályok teljesítésére, a külső szolgáltatókkal való együttműködés tapasztalataira – különös tekintettel a biometrikus adatok felvételére –, valamint az ujjlenyomat átmásolására vonatkozó 59 hónapos szabály betartására és a vízumkérelmekhez kapcsolódó eljárások megszervezésére. A VIS Ö 767/2008/EK rendelet Õ 17. cikkének (12), (13) és (14) bekezdése, valamint 50. cikkének (4) bekezdése alapján a jelentésnek tartalmaznia kell azokat az eseteket is, amelyekben ujjlenyomatokat ténylegesen nem lehetett adni, vagy jogi okból nem kellett azokat adni, összevetve azon esetek számával, amelyekben az ujjlenyomat levételére sor került. A jelentésnek tájékoztatást kell tartalmaznia azokról az esetekről is, amikor olyan személynek, aki ténylegesen nem tudott ujjnyomatot adni, visszautasították a vízumkérelmét. A jelentéshez szükség esetén az ezen rendelet módosítására vonatkozó megfelelő javaslatokat kell mellékelni.

4. A (3) bekezdésben említett jelentések közül az első annak kérdésével is foglalkozik, hogy a 12 év alatti gyermekek ujjlenyomata kellően megbízható-e azonosítás és ellenőrzés céljára, továbbá – a Bizottság égisze alatt végzett tanulmány eredményei alapján – különösen azzal, hogy az ujjlenyomat hogyan változik a korral.

5855. cikk

Hatálybalépés

1. Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

2. Ezt a rendeletet 2010. április 5-étől Ö [hat hónappal a hatálybalépését követően] Õ kell alkalmazni.

3. ÖAz 51. cikket [három hónappal a hatálybalépését követően]-tól kell alkalmazni. Õ

3. Az 52. cikket, valamint az 53. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontját és (2) bekezdését 2009. október 5-től kell alkalmazni.

4. A schengeni konzultációs hálózat (műszaki előírások) tekintetében az 56. cikk (2) bekezdésének d) pontját a VIS-rendelet 46. cikkében említett időponttól kell alkalmazni.

5. A 32. cikk (2) és (3) bekezdését, a 34. cikk (6) és (7) bekezdését, valamint a 35. cikk (7) bekezdését 2011. április 5-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel Ö a Szerződésekkel Õ összhangban.

Kelt […]-án/-én.

Az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               COM (2012) 649 final.

[2]               COM(2014) 165.

[3]               SWD (2014) 101.

[4]               SWD (2014) 67 és SWD 68.

[5]               Ld. többek között a Bíróság C-503/03. sz. Bizottság kontra Spanyolország ügyben hozott 2006. január 31-i ítéletét.

[6]               Az irányelv 3. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó családtagok beutazása és tartózkodása tekintetében a Bíróság a „meg kell könnyítenie” kifejezést úgy értelmezte, hogy az irányelv kötelezettséget szab a tagállamokra arra vonatkozóan, hogy a tagállamoknak a beutazási és tartózkodási kérelmek tekintetében harmadik államok más állampolgáraival szemben bizonyos előnyben kell részesítenie az uniós polgárral függőségi viszonyban álló személyek által benyújtott kérelmeket; a C-83/11. sz. Rahman ügyben hozott 2012. szeptember 5-i ítélet.

[7]               A Tanács 1968. október 15-i irányelve a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről (HL L 257., 1968.10.19., 13. o.).

[8]               A C-84/12 sz. Koushkaki ügyben hozott 2013. december 19-i ítélet, az EBHT-ban még nem került kihirdetésre.

[9]               COM (2014) 163 final.

[10]             HL […].

[11]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 810/2009/EK rendelete a Közösségi Vízumkódex (Vízumkódex) létrehozásáról (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

[12]             HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

[13]             HL C 326., 2005.12.22., 1. o.

[14]             HL C 53., 2005.3.3., 1. o.

[15]             Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o).

[16]             A vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

[17]             Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o., magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

[18]             HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[19]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

[20]             HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[21]             A Tanács határozata (1999. május 17.) az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.)

[22]             HL L 176., 1999.7.10., 53. o.

[23]             HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[24]             Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2008. január 28-i 2008/146/EK tanácsi határozat (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

[25]             HL L 83., 2008.3.26., 3. o. A Tanács 2011. március 7-i határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

[26]             A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.)

[27]             A Tanács 2002. február 28-i 2002/192/EK határozata az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.)

[28]             A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

[29]             A Tanács 1995. május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.)

[30]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1105/2011/EU határozata a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).

[31]             A Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam részéről el nem ismert útiokmány birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.)

[32]             A Bizottság 2006. szeptember 22-i határozata a Vízuminformációs Rendszer kifejlesztésével kapcsolatos biometrikus jellemzőkre vonatkozó szabványokról szóló műszaki előírások megállapításáról (HL L 267., 2006.9.27., 41. o.)

[33]             Az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13.,1. o.).

[34]             A Tanács 2005. október 12-i 2005/71/EK irányelve a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról (HL L 289., 2005.11.3., 15. o.)

[35]             HL L 243, 2009.9.15., 1. o.;

[36]             HL L 243, 2009.9.15., 1. o.;

[37]             HL L 63., 1996.3.13., 8. o.

[38]             HL L 116., 2001.4.26., 2. o.

[39]             HL L 150., 2001.6.6., 4. o.

[40]             HL L 64., 2003.3.7., 1. o.

[41]             HL L 131., 2009.5.28., 1. o.