17.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 383/14

Előadó:

Bernardo HERNÁNDEZ BATALLER

1.1.

A sport hozzájárul az Unió stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához, kiemeli az alapvető pedagógiai és kulturális értékeket, valamint az integráció motorjaként működik, mivel nemtől, etnikai származástól, vallástól, életkortól, állampolgárságtól, szociális körülményektől és szexuális irányultságtól függetlenül valamennyi polgárhoz szól. A sport olyan eszköz, amely hozzá tud járulni az intolerancia, az idegenellenesség és a rasszizmus leküzdéséhez.

1.2.

A sporttevékenységek mindenki számára lehetővé teszik, hogy konstruktív életszemléletet sajátítsanak el, és gazdagabbá váljanak olyan, sportban rejlő értékekkel, mint a kemény munka, a szolidaritás vagy az összetartás. Ezek a tevékenységek emellett fizikai és mentális értelemben is jó közérzetet teremtenek, pozitív értékek felmutatásával segítve a szociális problémák enyhítését. Ilyen szempontból fontos, hogy a vitában arról is szó legyen, hogy rögzíteni kell egy általános minimumnorma-rendszert, amely elősegíti, hogy a gyermekek és a fiatalok a sport gyakorlása során minden sportágban szem előtt tartsák a „fair play” szabályait.

1.3.

A sport területén végzett önkéntes munkának kulcsszerepe van a tömegsport fejlődésében és a sportklubok működésében, így társadalmi és gazdasági téren, valamint a demokrácia szempontjából jelentős értéket teremt. Éppen ezért a sport révén megvalósuló önkéntességet és aktív polgári szerepvállalást támogatni kell, a téli sportok esetében is.

1.4.

A jó kormányzásra és a helyes gazdálkodásra vonatkozó alapelveknek biztosítaniuk kell a sportversenyek tisztességességét. A sportban fontos feltétel a sportszervezetek autonómiája, amelyeknek az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokrácia elveivel összhangban kell működniük. Ebből kiindulva tehát valamennyi érdekelt félnek megfelelő képviselettel kell rendelkeznie a döntéshozatali folyamatban. Ennek az általános prevenciós keretnek a megszilárdítása érdekében, ahogy azt egy nemrégiben készült széles körű tanulmány (1) is igazolta, alapvetően fontos, hogy erősítsük a bizalmat a nemzeti hatóságok és a sportintézmények között, megkönnyítve ezzel a nemzeti igazságszolgáltatási intézmények és a nemzetközi sportintézmények közötti szükséges információcserét.

1.5.

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az innováció tekintetében terjesszenek, illetve egymás között, Európán belül cseréljenek információkat az ahhoz kapcsolódó kedvező tapasztalatokról és bevált gyakorlatokról, hogy miként lehet a sport innovációs és gazdasági hajtóerőként játszott szerepének erősítését célzó stratégiai partnerségeket létrehozni és támogatni a különböző ágazatokhoz tartozó főbb érdekeltek között. Ilyen szempontból nagyon fontos, hogy élni tudjunk azokkal az előnyökkel, amelyeket a nagy sportrendezvények megszervezése hozhat – és kell is, hogy hozzon – az őket megrendező régiók és városok számára; úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak oda kell figyelnie azokra a világban felmerülő új kezdeményezésekre és módszerekre, amelyek segíteni kívánják a régiókat és városokat abban, hogy olyan sportprojekteket indítsanak el, amelyek előmozdítják a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődését.

1.6.

A sportszektor fejlődése érdekében a különböző szinteken elő kell segíteni az EU finanszírozási eszközeinek alkalmazását.

1.7.

Európai szinten lépéseket kell tenni a társadalmi kohézió elősegítésére, a hátrányos helyzetű közösségek sporttevékenységekbe való bevonásának előmozdítására, valamint az emberek társadalmi beilleszkedésének támogatására, ideértve a börtönbüntetésüket töltő személyeket is, hogy a sport eszközt jelenthessen számukra a társadalomba való visszailleszkedéshez, hiszen a benne rejlő értékeknek (kemény munka, szolidaritás és végső soron a „fair play”) köszönhetően lelkileg feltölt és érzelmi stabilitást ad. Mindez hozzájárulhat a társadalmi kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés kiküszöböléséhez.

1.8.

Az EU-nak fontos szerep jut az egyenlőtlenségek leküzdésében, hogy így felszámolhassuk azokat az akadályokat, amelyek elzárják a fogyatékkal élők elől a sportolási lehetőségeket, támogathassuk sportversenyeken való részvételüket, és megszűnjenek az ilyen téren tapasztalható társadalmi előítéletek. Pozitív lépés volna ezért az Európai Bizottság részéről, ha javasolná a Miniszterek Tanácsának, hogy dolgozzon ki egy európai kódexet a sport és a társadalmi integráció összekapcsolása terén bevált gyakorlatokról, ezzel is támogatva és ösztönözve a sporttevékenységet a fogyatékossággal élők körében.

1.9.

Az EU-nak és a tagállamoknak kiemelt figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy az idősebbek körében népszerűsítsék a sportot és a testmozgást. Az egyre idősödő Európában rendkívül fontos, hogy ezt célzott kezdeményezésekkel és finanszírozással segítsék elő.

2.1.

Az integrációs folyamat keretében a Lisszaboni Szerződés közös értékeket irányoz elő az Unió és tagállamai számára. Ezek a magasabb rendű értékek az alábbiak: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a kisebbségekhez tartozók jogait is.

A Lisszaboni Szerződés hatáskört biztosít az EU-nak arra, hogy hozzájáruljon az európai sport előmozdításához (EUMSZ 165. cikk). A sport különböző (társadalmi, gazdasági, kulturális) vetületeit meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy azok hogyan illeszkednek az EUSZ 2. cikkében rögzített értékekhez. Ez a cikk kimondatlanul is egyértelmű fellépési kötelezettséget ír elő az intézmények és a tagállamok számára, amelyeknek – a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett – támogatniuk kell az európai sport előmozdítását célzó politikákat, szabályokat és intézkedéseket.

2.2.

Ennek a saját kezdeményezésű véleménynek az a célja, hogy a polgárok és a társadalmi szervezetek körében megpróbálja jobban tudatosítani az európai értékekben és a sport – ideértve a téli sportokat is – értékeiben rejlő lehetőségeket, illetve hogy lendületet adjon az EU sportpolitikájának, hiszen egyelőre csak néhány bírósági ítélet született ezen a téren, amelyek főként a gazdasági szabadságjogok gyakorlásához kapcsolódtak.

2.3.

Már az ókori görög filozófusok is különbséget tettek a testi és a szellemi tevékenység között, és az olimpia szelleme is ebből a gondolatkörből nőtt ki, amelyben csírájában már ott volt az etikus magatartás és a béke elősegítésének célkitűzése is.

Az Európa 2020 stratégia európai és globális céljainak megvalósítása terén fontos szerep jut a sportnak, hiszen ez a szektor jelentősen hozzájárulhat az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez.

3.1.

Ahhoz, hogy a sport betölthesse társadalmi szerepét, a tagállamoknak megfelelő infrastruktúrákat kell fenntartaniuk, amelyek a területükön elegendő és kiegyensúlyozott alaplétesítmény-hálózatot és felszereltséget biztosítanak, és így lehetővé teszik a sporttevékenységek gyakorlását.

3.2.

Az önkéntes munka továbbra is az európai sport egyik sarokköve marad, hiszen az önkéntesek azok, akik – a nonprofit sportegyesületekkel karöltve – önzetlenül lehetővé teszik a sporttal kapcsolatos eszmék kibontakoztatását és terjesztését. Ennek kapcsán hangsúlyozni kell az iskolák szerepét az olimpiai értékek közvetítésében, hiszen egy demokratikus és pluralista társadalomban az integráció és az együttélés elősegítőiként ezek elősegítik a béke és az egyetértés szellemének a sportban való érvényesülését, emellett előmozdítják a sporthoz kötődő, az erőszak, a rasszizmus, az intolerancia és az idegenellenesség kiküszöböléséhez hozzájáruló emberi értékek megőrzését.

3.2.1.

A jó kormányzás elveinek alkalmazása alapvetően fontos a sportszervezetek esetében, amelyek működését az átláthatóság, a felelősségvállalás és a demokrácia kell hogy jellemezze. Emellett megfelelő képviseletet kell kapnia bennük a döntéshozatali folyamatokban érdekelt valamennyi félnek, így a szurkolóknak is, akik szintén elősegíthetik a „fair play” elterjesztését. Ahol a tevékenységek finanszírozásában közpénzek is szerepet kapnak, ott el kell gondolkodni azon, hogy nincs-e szükség szigorúbb átláthatósági követelmények előírására.

3.2.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy mérlegelni kell az olyan nemkívánatos jelenségek, mint például a sporteredmények manipulálása, a dopping vagy az erőszakos cselekmények elleni fellépések összehangolásának lehetőségét, nem csupán az Unió által az EUMSZ 6. és 165. cikkében elismert hatáskörök, hanem a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségéhez kapcsolódó hatáskörök és minden olyan, egyéb hatáskör alapján is, amely szükséges lehet olyan szupranacionális intézkedések elfogadásához, amelyeknek valóban visszatartó hatásuk lehet.

3.2.3.

Ezeknek az intézkedéseknek a magas szintű biztonság garantálását kellene célozniuk; szó lehet például olyan lépésekről, amelyek a rendőri (Europol) és az igazságügyi szervek (Eurojust) vagy más illetékes szervek – köztük a sportszövetségek – közötti koordinációra és együttműködésre irányulnak.

3.3.

A testmozgás és a sport ösztönzése döntően fontos a modern társadalomban élő emberek egészségének védelméhez. Ki kell emelni, hogy a sporttevékenység az egészséges életmód része, amely javítja az életminőséget, és a rendszeres sport révén csökkenthetők az egészségügyi kiadások.

3.4.

Az EU intézményei által a sport területén tett lépések – többek között „a sport európai dimenziója” téma körül kialakult vitának, a sport Erasmus+ programba való felvételének, valamint a nemek közötti egyenlőség sportban való érvényesülését célzó stratégiai lépéseknek köszönhetően – jelentős lendületet kaptak. Az említett program prioritásait minden évben újra megvitatják, így az EGSZB azt kéri, hogy a következő kiértékeléskor vegyék figyelembe a jelen véleményben foglalt észrevételeket is.

3.4.1.

Ezt az intézményi fellépést erősíteni kell majd azzal, hogy meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az EU kulturális és történelmi sokszínűségét kifejező, helyi hagyományokban gyökerező, tradicionális sportágak hozzáadott értéke és kedvező oldalai megfelelően érvényesülhessenek. Ezt a sokszínűséget elő kell segíteni és ismertebbé kell tenni.

3.4.2.

Az említett Erasmus+ program alapján az Európai Bizottságnak egyértelműen értékelnie kellene – különösen az új készségekkel és munkahelyekkel, illetve az ifjúsággal kapcsolatos célkitűzések elérése szempontjából – a sporttal kapcsolatos tevékenységeknek a programba való beépítéséből eredő hatásokat.

3.5.

Ahhoz, hogy a sport hozzájárulhasson az európai értékek megszilárdításához és fejlődéséhez, olyan koordinációs, kiegészítő, illetve támogató intézkedéseket kell elfogadni és végrehajtani, amelyek ezeknek az európai értékeknek a védelmére irányulnak; különösen az emberi méltóság védelméről, valamint az oktatási folyamat egyes aspektusairól van szó. Ezeknek az értékeknek a megfelelő érvényesülése meghatározó a demokrácia és a jogállam zökkenőmentes működése szempontjából. E megközelítésnek nagyobb nyomatékot adhat a sport „fair play” üzenete, amely továbbítja a társadalom felé az európai értékek egy jelentős részét.

A sport európai dimenziója emellett ahhoz is hozzájárul, hogy jobban megfelelhessünk a nők és a férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó bizonyos normáknak. Fontos lenne oktatási anyagokat kidolgozni és használni mind a sportvezetők, mind a szülők képzésére, hogy hozzájáruljunk a nemi jellegű sztereotípiák kiküszöböléséhez, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség érvényesüléséhez a sportban, és elősegítsük, hogy a különböző vezetőtestületekben és sportbizottságokban a két nem egyre kiegyenlítettebben képviseltesse magát. Ebben az összefüggésben igen fontos lépésnek tekinthető a bevált gyakorlatok chartájának összeállítása a fiatalok sport általi személyiségfejlesztése és a sporton belüli védelem területén (2).

3.6.

A sportolás, akár egyénileg, akár csapatban történik, a munkahelyteremtés, a gazdagság és a jólét legitim forrása lehet. A sport megfelelő felhasználása nagyon fontos napjainkban a fiatalok munkanélkülisége és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben. Külön említést érdemel azoknak a sportolóknak a helyzete, akik a magas szintű versenysportból történő visszavonulásuk után második karriert kezdenek, és külön fel kell készülniük életüknek erre a szakaszára (kettős karrier). Ezeknek a fiataloknak a megfelelő fejlődéséhez feltétlenül szükség van a sport területén szerzett diplomák és képesítések egyenértékűségére és elismerésére. Ez fontos az ebben az ágazatban esetleg létező feketegazdaság felszámolásához és jövőbeli kifehérítéséhez.

3.6.1.

Célszerű lenne meghatározni, hogyan mozgósíthatók az uniós pénzügyi mechanizmusok a sport támogatására olyan eszközként, amely elősegíti a társadalmi integrációt, a fiatalok foglalkoztatását, a nemek közötti egyenlőséget, az innovációt, a társadalomba való visszailleszkedést támogató szervezetekből álló hálózatok létrehozását és más közérdekű célokat.

A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, valamint a társadalomba való visszailleszkedés megkönnyítésére a sport megfelelő eszköz, amelynek révén érvényesíthetők a személyes és szociális fejlődést elősegítő, az egészségre és az oktatásra hatást gyakorló értékek. Európai szinten lépéseket kellene tenni a társadalmi kohézió és integráció elősegítésére, a börtönbüntetésüket töltő személyek esetében is, akik számára a sport a társadalomba való visszailleszkedés egyik eszközét jelentheti, hiszen a benne rejlő értékeknek (kemény munka, szolidaritás és végső soron a „fair play”) köszönhetően lelkileg feltölt és érzelmi stabilitást ad.

3.6.2.

Létre kellene hozni egy hálózatot olyan szervezetekből, amelyek támogatják a társadalmi kohéziót és a társadalomba való beilleszkedést a sport révén. Különösen azokról a sportágakról lehet szó, melyeket a legszélesebb körben űznek; így kialakulhat a legjobb gyakorlatok cseréje a Szerződésekben foglalt európai értékek alapján. Ennek eszköze egyrészt egy európai kongresszus felállítása lehetne, amely a sport révén történő társadalmi visszailleszkedésre és uniós szintű sportversenyek szervezésére vonatkozó innovatív gyakorlatokkal foglalkozik, másrészt a hálózatok eredményeinek közzététele és terjesztése.

3.7.

Az EU-nak intézményi szinten fontos szerep jut az egyenlőtlenségek leküzdésében, hogy így felszámolhassuk azokat az akadályokat, amelyek elzárják a fogyatékos személyek elől a sportolási lehetőségeket, támogathassuk sportversenyeken való részvételüket, és megszűnjenek az ilyen téren tapasztalható társadalmi előítéletek.

Pozitív lépés volna az Európai Bizottság részéről, ha javasolná a Miniszterek Tanácsának, hogy dolgozzanak ki egy európai kódexet a sport és a társadalmi integráció bevált gyakorlatairól.

3.7.1.

Sportesemények révén elő kellene segíteni a fogyatékos személyek integrációját, hogy javuljon az ő és családjuk életminősége, és fejlődjenek társas készségeik. Ezért a sport nem csupán egy egészséges időtöltés, hanem egyúttal javítja és növeli ezeknek az embereknek a mobilitását, és lehetővé teszi számukra, hogy fejlesszék döntéshozó képességüket, barátságokat kössenek, és javítsák a csapatmunkával kapcsolatos készségeiket.

3.7.2.

Annak érdekében, hogy támogassák a fogyatékos személyek paralimpiai vagy egyéb magas szintű sportját, és így jobban felkeltsék a közvélemény figyelmét, a hatóságoknak kommunikációs stratégiát kell indítaniuk a paralimpiai játékokkal és egyéb magas szintű nemzetközi eseményekkel kapcsolatban. Ehhez igénybe kell venniük a megfelelő médiákat és szakembereket, és a televíziónak magas színvonalon, nagy óraszámban és főműsoridőben kell a paralimpiai játékokat közvetítenie.

3.7.3.

Azok a rendelkezések, amelyek az egyes nemzeti jogi kereteket hozzáigazítják a fogyatékos személyek jogairól szóló nemzetközi egyezményhez, ugyanezeket a célokat követik, és „akadálymentességet és egyetemes tervezést” írnak elő olyan eszközökként, amelyeket fel kell használni a polgárok teljes mértékű részvételét lehetővé tevő környezet át-, illetve kialakítására.

3.7.4.

Mivel az idősebbek és a fogyatékos személyek sporttevékenységekbe történő bevonását célzó programok kidolgozásával kapcsolatban rendszeresen megemlített egyik akadály az érintett szereplők képzettségének hiánya, azt javasoljuk, hogy biztosítsák az általános és középiskolai testnevelő tanárok és edzők képzési igényeinek kielégítéséhez szükséges eszközöket, hogy befogadó környezetben testnevelési-sportolási tevékenységeket tudjanak szervezni.

3.8.

Az európai társadalom elöregedésének láthatóan visszafordíthatatlan folyamata, melyet a várható élettartam folyamatos növekedése kísér, elengedhetetlenné teszi, hogy célzott intézkedések és programok révén támogassuk a sportot és a testmozgást az idősek körében. Ez egy olyan terület, amelyet a legtöbb országban figyelmen kívül hagytak, és uniós és tagállami szinten egyaránt különös gondosságot igényel.

4.1.

A sportnak gazdasági vetülete is van, amely a sportolással és a hivatásos sporttal összefüggő gazdasági tevékenységekből adódik, és ez a belső piacot is érinti. A sport egy másik sajátossága az, hogy olyan struktúrákon alapul, amelyek az önkéntes munkára és ennek társadalmi, pedagógiai és kulturális funkcióira támaszkodnak, jelentős mértékben hozzájárulva olyan pozitív értékekhez, mint a sportszerűség, a tisztelet és a társadalmi befogadás.

Ezért a sporttal összefüggő érdekeket meg kell különböztetni a kereskedelmi érdekektől, és az EGSZB úgy véli, hogy a sportot meg kell védeni a gazdaság túlzott befolyásától annak érdekében, hogy érvényesüljenek a sport elvei és értékei.

4.1.1.

A sportnak e sajátossága kapcsán, annak egyedi és lényegi aspektusaira való tekintettel testre szabott kritériumok alapján kellene alkalmazni az uniós jogszabályokat azokban az esetekben, amelyekben az EU a tagállamoknál hatékonyabban és a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva tud fellépni.

4.2.

A sport említett gazdasági dimenziójával kapcsolatban figyelembe kell venni a szóban forgó tevékenységek és az alapvető jogok közötti különleges kapcsolatot.

4.2.1.

Így a szellemi tulajdont érintő, a sport gazdaságát veszélybe sodró jogsértésekkel, különösen a digitális kalózkodással szembeni védelem érdekében el kell gondolkodni azon, hogy – az arányossági elv alapján – milyen intézkedéseket kellene hozni. Mindenképpen érvényesíteni kell a polgároknak azt az alapvető jogát, hogy hozzájuthassanak az információkhoz. Garantálni kell a nagyközönségnek legalább azt a jogát, hogy értesüljön a hírekről, tudósítani kell a nagy fontosságú eseményekről, és tiszteletben kell tartani az újságírók tájékoztatáshoz való jogát.

4.2.2.

Más területeken, mint amilyen például a versenypolitika – konkrétan az állami támogatások –, helyes lenne az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokat elfogadni annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, mely típusú támogatások tekinthetők jogszerűnek a sport társadalmi, kulturális és oktatási feladatainak megvalósításához.

4.2.3.

A sportot jelenleg fenyegető egyik legnagyobb veszélyt a nem szabályozott piacokon működő online sportfogadások, különösen az illegális fogadások jelentik. Negatív hatásai hasonlóak a dopping és a nézők által elkövetett erőszakos cselekmények hatásaihoz, és a sportversenyek bizonytalan kimenetele miatt manipulációkra adhatnak alkalmat. A fogadások és a szerencsejátékok szintén problematikus területek. Közérdekű intézkedéseket kell hozni a játékfüggőség megelőzése és a kiskorúak védelme érdekében, különösen az internetes szerencsejátékokkal kapcsolatban.

4.2.4.

A sportban rejlő belső ösztönző erő teljesítményük folyamatos javítására és a kiválóság keresésére készteti a sportolókat, ezért a sportágazatra állandó innováció jellemző, amely a sporttechnológiát az alkalmazott tudományok – például a textiltechnológia, az emberi mozgásmechanika, az új anyagok, az érzékelők, az indítószerkezetek és az emberközpontú tervezés – jelentős ágazatává tette. A sportlétesítmények építése és működtetése, továbbá a sporteseményeken történő részvétel és jelenlét egyre inkább a tapasztalati gazdaság fontos részévé válik. A sportturizmus fejlesztése szintén példa erre a fajta gazdaságra.

4.2.5.

Egyéb, a sporttal gazdasági szempontból összefüggő témákat – amilyen például a személyek és a szolgáltatások szabad mozgása, valamint a szponzorálási szerződések, a sportolók által megbízott menedzserek tevékenységének szabályozása, a sport- és egészségbiztosítások, a sportolók oktatási programjai és a sporttal kapcsolatos szakmai képesítések –, értékelni kellene, és adott esetben az Európai Bizottságnak intézkedéseket kellene hoznia vagy javasolnia velük kapcsolatban.

4.2.6.

A fiatalabb edzők szakképzésével kapcsolatban javítani kell az egyes uniós tagállamokban létező szabályozást, figyelembe véve, hogy az edzők tevékenysége hasonló a pedagógusokéhoz, és egyes esetekben (pl. a sportversenyekre való felkészülés során), az edző több időt tölt a fiatal sportolóval, mint a tanár a tanulókkal. Az edzőképzést hivatalos keretben kell végezni, és állami, pedagógus szintű diplomával kell elismerni.

4.2.7.

Az EGSZB azt kéri, hogy az európai sportszövetségek álljanak ki az ebben a véleményben tárgyalt értékek és elvek védelmében, és reméli, hogy tevékenységük minden területen ezekre támaszkodik, még az egyszerű díjátadások és nyilvános elismerések esetében is.