52014DC0669

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program végrehajtásáról

I.     A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBAN ELÉRT ELŐREHALADÁS ÉS A LEVONT TANULSÁGOK

Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program (EEGP) motorjai: az energiaipari infrastruktúra és az innováció ma is éppoly fontos, mint a program 2009. évi létrehozásakor volt. Mindkettő kulcsszerepet játszik az ellátás biztonságának javításában, a jelenlegi és a várható energiapolitikai és éghajlat-változással kapcsolatos célok elérésében, valamint a belső piac megvalósítása terén.

A közelmúltbeli ukrajnai és oroszországi események ismét rávilágítottak, mennyire fontos a gázellátás biztonságának szavatolása. Az EEGP a kétirányú gázáramlást biztosító projektek révén máris hozzájárult az Unió ellenálló képességének javításához, különösen a korábbi, 2009. évi gázellátási válsággal összevetve. Az EEGP keretében a tengeriszélenergia-ágazat, valamint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CLT) számára biztosított innovációs támogatás szintén jelentős mértékben elősegítette, hogy az Unió mindinkább helyi erőforrásokra, például szél- vagy szénenergiára támaszkodjon.

Az EEGP projektjeinek állapotáról a következő címen olvasható tájékoztatás: http://ec.europa.eu/energy/eepr/doc/cswd_project_2014.pdf.

Az európai energiabiztonsági stratégiáról szóló, 2014. május 28-án elfogadott közleményében[1] a Bizottság ismét hangsúlyozta, hogy Európa energiabiztonságának megerősítése szempontjából elengedhetetlen a kritikus infrastruktúra fejlesztése.

Az infrastruktúra és az innováció központi szerepet játszik az uniós éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében, legyen szó akár a megújuló energiaforrásokra, az energiahatékonyságra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó, hatályos 20/20/20-as célértékekről, akár a Bizottság által a közelmúltban 2030-ra vonatkozóan javasolt célokról. Az EEGP tengeri szélenergia-projektjei már jelenleg is termelnek energiát a hálózat számára, ezáltal hozzájárulnak a megújuló energiaforrásokra és az üvegházhatású gázokra vonatkozó uniós célértékek eléréséhez. Az Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF) keretében finanszírozott projektek az energiahatékonyságot javítják. Az EEGP CLT-projektjei nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy kellő időben szemléltetni lehessen, milyen technológiára van szükség az üvegházhatású gázkibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átálláshoz. Az infrastruktúra és az innováció ezenfelül a belső energiapiac megvalósításában és az olyan összeköttetések kialakításában is központi jelentőséggel bír, amelyek megszüntetik egyes tagállamoknak az európai gáz- és villamosenergia-hálózatoktól való elszigeteltségét.

2014 márciusában az Európai Tanács sürgette a munka felgyorsítását különösen azon intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesen ahhoz, hogy a tagállamok kiépített villamosenergia-termelési kapacitásának legalább 10 %-a össze legyen kapcsolva[2]. Az EEGP-projektek már eddig is jelentősen elősegítették e cél megvalósulását.

Az EEGP-projektek máris számottevően hozzájárultak az uniós célkitűzésekhez, a még folyamatban lévő projektek pedig az újonnan javasolt célkitűzések fényében is meg fogják állni a helyüket. Ez a jelentés az EEGP egyes részei tekintetében ismerteti a projektek megvalósításában és az EEEF végrehajtásában elért eredményeket. A jelentés a 2013-ban elfogadott jelentés[3] mintáját követi, és a 2013. október és 2014. augusztus 31. között végrehajtott projekteket, valamint a 2013. július 1. és 2014. augusztus 31. között teljesített kifizetéseket vizsgálja.

II.       ÁLTALÁNOS PROJEKTVÉGREHAJTÁS

2013 végén a 61 projektből 30 fejeződött be műszakilag teljes körűen, és összesen 1 499 826 548 EUR-t fizettek ki ténylegesen a kedvezményezetteknek.

A kifizetések aránya továbbra is alacsony, ám amint az a mellékletben szereplő bizottsági szolgálati munkadokumentumból is kiderül, a legtöbb projekt megvalósult, és a projektgazdák az idei év végéig nyújtják be a végső kifizetés iránti kérelmeiket. Ez is megerősíti, hogy az ilyen nagy és összetett projektek tervezése nehézségekkel jár. Az alkalmazandó technológiák bonyolultsága – különösen a tengeri szélenergia hálózati integrációja és a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás tekintetében –, a hatóságok mind kormányzati, mind szabályozói szintű nehézségei a megfelelő szabályozási keret biztosításában, a lakossági elfogadottság hiánya, továbbá a környezetvédelmi kérdésekkel és a közbeszerzésekkel összefüggő nehézségek mind további kihívásokat jelentettek a projektgazdák számára. Emellett a késedelmek java részét az engedélyezési eljárások okozzák.

A német CLT-projektből ez idáig 42 millió EUR összegű fel nem használt támogatást téríttettek vissza. A megszüntetett villamosenergia- és gázinfrastruktúra-projektek esetében 12 millió EUR lekötött forrás szabadult fel. Ez részben azzal magyarázható, hogy a végleges költségek elmaradtak az eredetileg becsült összegektől.

1.         Gáz- és villamosenergia-infrastruktúrák

Az EEGP infrastruktúra alprogramja 44 projektet támogat három fő tevékenységi területen.

A projekteket minden egyes tagállamban az átvitelirendszer-üzemeltetők vagy a projektgazdák valósítják meg. 2,268 milliárd EUR összeget kötöttek le, amelyből 2014 áprilisáig mintegy 897 973 693 EUR-t, vagyis 40 %-ot fizettek ki a kedvezményezetteknek. A kifizetésekhez a projektgazdák azon határozott kötelezettségvállalása szükséges, hogy a projektet végleges beruházási döntés révén végrehajtják.

A projektek három területet érintenek:

– Gázinfrastruktúra és -tárolási projektek: Az energia Unión belüli szállítására és kereskedelemére szolgáló infrastruktúrát a tagállamok között hiányzó összeköttetések kiépítése révén integráltabbá kell tenni. Az Unió energiaforrásait és szállítási útvonalait tovább kell diverzifikálni, többek között a cseppfolyósított földgáz (LNG) tekintetében.

– Kétirányú gázáramlást biztosító projektek: Az Oroszország és Ukrajna közötti 2009-es gázellátási válság következtében a legtöbb közép- és kelet-európai tagállam gázellátás nélkül maradt, és ez nem európai szintű gázhiány miatt következett be, hanem azért, mert a meglévő infrastruktúra nem rendelkezett olyan műszaki berendezésekkel és adottságokkal, amellyel meg lehetett volna fordítani a gázáramlás irányát kelet-nyugati irányból nyugat-keleti irányba. Az EEGP-finanszírozás támogatást nyújtott e hiányosság orvoslására, így Közép- és Kelet-Európában már rendelkezésre állnak a kétirányú gázáramlást biztosító infrastruktúrák. A befejezett projektek legszemléletesebb példái a következők: négy ausztriai projekt, amelyek révén valamennyi környékbeli ország jobban hozzáférhet az ausztriai Baumgartenben található tároló létesítményekhez; két szlovákiai projekt, amelyek biztosítják a Szlovákia és a Cseh Köztársaság, illetve a Szlovákia és Ausztria közötti kétirányú gázáramlást, továbbá Szlovákiában javítják a föld alatti gáztárolás lehetőségét; három cseh köztársaságbeli projekt, amelyek nyomán megnőtt az északnyugat–keleti irányú átviteli kapacitás, valamint egy magyarországi projekt, amely Magyarországon belül biztonságos nyugat–keleti irányú földgázáramlást tesz lehetővé Románia felé.

– Villamosenergia-infrastruktúra projektek: A különféle megújuló energiaforrásokból származó egyre nagyobb mennyiségű villamos energia betáplálásához nagy léptékű beruházásokra van szükség az új infrastruktúrák terén. Ráadásul a tagállamok egy része még mindig elszigetelt energetikai rendszernek tekinthető, mivel a szomszédos országokkal, illetve a belső energiapiaccal való összeköttetésük nem megfelelő.

1.1.      Eddigi eredmények

A 44-ből máig 27 projekt zárult le. (Ez a szám 2013 elején 19 volt.) Emellett 4 projekt pénzügyi támogatása szűnt meg. A villamosenergia-ágazatban 7 projekt fejeződött be. A fennmaradó 5 projekt jól halad, némelyik befejezése még az idén vagy legkésőbb 2015-re várható. A gázágazatban 20 projekt zárult le, 8 megvalósítása a terv szerint halad, 4 esetben pedig elkezdődött a projektek lezárása. A kétirányú gázáramlást és összeköttetéseket biztosító közép- és kelet-európai projektek többsége (a 14-ből 12) befejeződött. Az EEGP-források révén rendelkezésre állt a projektekhez szükséges finanszírozás, ezért azok késedelem nélkül megvalósulhattak. Így javult a gázhálózat biztonsága és megbízhatósága, fokozódott az ellátás biztonsága és diverzifikációja, valamint megszűntek a kritikus szűk keresztmetszetek.

Számos példa emelhető ki: Az EEGP-források biztosították és felgyorsították a Franciaország és Belgium közötti, határokon átnyúló gázhálózati kapacitás növelését. A belga oldalon két új kompresszorállomás (Berneau és Winksele) épült, amelyek már működésbe is léptek. A francia oldalon a Pitgam–Nedon és a Cuvilly–Dierrey–Voisines szakaszokat ellátó vezetékek tekintetében lezajlott a közbeszerzési eljárás és megkezdődtek az építési munkák.

Az EEGP-források segítségével a dán átviteli rendszert meghosszabbították és megerősítették, így azon keresztül több gáz szállítható Svédországba, az ellundi rendszer-összeköttetési ponton keresztül pedig lehetővé vált a gáz behozatala Németországból. A jövőben e projektnek köszönhetően norvég földgázzal láthatják el a közép-európai és balti-térségbeli fogyasztókat, ha megépülnek a Norvégiából Dánián keresztül futó útvonalak.

2011-ben két villamosenergia-összeköttetés valósult meg Portugália és Spanyolország között – a Douro és az Algarve régiókban –, ami elősegítette a megújuló energiaforrásokat kiaknázó létesítményekhez való kapcsolódást. Az EEGP-források jelentősen hozzájárultak a portugál hálózat korszerűsítéséhez és bővítéséhez, ezáltal a Portugália és Spanyolország közötti, határokon átnyúló kapacitás javításához.

Az EEGP-forrásokból támogatást nyújtottak az Írország és Nagy-Britannia közötti első villamosenergia-összeköttetés létrehozásához is. Azáltal, hogy hozzájárult a villamosenergia-összeköttetési kapacitás növeléséhez és lehetővé tette a tengeri szélenergia esetleges betáplálását, ez az összeköttetés fokozza Írország ellátásának biztonságát és energiaforrásainak diverzifikációját.

Három balti EEGP-projekt célja a belső energiapiac működésének javítása és az egyenlő feltételek biztosítása. E projektek megvalósulása jelentősen hozzá fog járulni az ellátás biztonságának növeléséhez, a villamosenergia-kereskedelem lehetővé tételéhez és a régió behozatali szükségleteinek enyhítéséhez. Ebben az összefüggésben az EEGP-forrásoknak köszönhetően gyorsabban megépült az Észtország és Finnország közötti tenger alatti villamosenergiarendszer-összeköttetés (Estlink2), amely 2014 márciusában megkezdte működését. Az Estlink2 a villamosenergia-piac jövőbeni integrációja szempontjából fontos összekötő kapocsként szolgál a balti tagállamok és a Nord Pool Spot (skandináv-balti áramtőzsde) között. Emellett az Estlink2 összeköttetés révén a balti villamosenergia-rendszer megbízhatóbbá válik, és kevésbé függ majd az orosz villamosenergia-ellátástól.

Ugyanakkor a bizonyos mértékű előrehaladás ellenére a gázágazat négy projektje súlyos nehézségekbe ütközött, ezért ezeket 2014-ben megszüntetik. Ez a Nabucco, a Galsi és a Poseidon, valamint a kétirányú gázáramlást biztosító romániai projektet érinti. Az első három projekt esetében a gázellátással kapcsolatos kereskedelmi tárgyalások fulladtak kudarcba. Ami a kétirányú gázáramlást biztosító romániai projektet illeti, ennek végrehajtása műszaki okok miatt hiúsult meg. 

1.2.      LEVONT TANULSÁGOK  

A villamosenergia- és gázinfrastruktúra-projektek esetében jelentős előrelépés történt. A projektek legnagyobb része (a 44 projektből 40) lezárult vagy a terv szerint halad. Egyes projektek esetében kitolták a végrehajtás végső időpontját (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentumot).

Az EEGP ténylegesen javítja a belső piac működését azáltal, hogy összeköttetést biztosít az EU nyugati és keleti részei között, illetve növeli az ellátás biztonságát az érintett országokban és régiókban. Több fontos mérföldkövet sikerült elérni: a gázáramlás irányának megfordítását lehetővé tevő projektek működnek, és ezek révén elkerülhető volt a gázellátási válság a 2012. februári hideg időszakban. A támogatott villamosenergia-projektek jelentős lendületet adnak a belső piac megvalósításához. A villamosenergia-hálózat projektjei a továbbiakban is szolgálják majd a megújuló forrásokból származó villamos energia átvételét. A szűk keresztmetszetek felszámolásának és az energiaszigetek, például a balti államok, az Ibériai-félsziget, Írország, Szicília és Málta folyamatos integrálásának köszönhetően az Uniót behálózó energetikai infrastruktúra-rendszer kiépítése jól halad.

Előreláthatólag a folyamatban lévő 13 projekt többsége 2014–2015-ben lezárul, és csak néhány projekt megvalósítása húzódik el 2017-ig.

Az EEGP végrehajtása során kiderült, hogy egyes projektek megvalósítása elsősorban az engedélyezési eljárások, a határokon átnyúló projektek esetében szabályozási nehézségek miatt késett, illetve azért, mert gazdasági szempontból nem voltak életképesek. Ebben az összefüggésben az EEGP támogatja az energiaipari infrastruktúrával kapcsolatos európai politika kidolgozását, amely kiemelt energiapolitikai célkitűzés. A transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatások[4] nyolc konkrét, prioritásnak minősülő folyosó közös érdekű projektjeinek mihamarabbi kiépítésére vonatkozóan állapítanak meg intézkedéseket. Közös érdekű projektek esetében különösen gyorsított (legfeljebb három és fél évig tartó) engedélyezési eljárás vehető igénybe, a határokon átnyúló projektek végrehajtását előmozdító szabályozási ösztönzők alkalmazhatók, és a projektek jogosultak lehetnek támogatásra az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből[5].

2. A tengeri szélenergia hasznosítására irányuló projektek

2.1. Eddigi eredmények

A tengeri szélenergiával kapcsolatos EEGP-alprogram kilenc projektet foglal magában, és összesen 565 millió EUR támogatást nyújt két fő tevékenységi területen:

· innovatív turbinák és a tengeren felállítandó alapszerkezetek széles körben való tesztelése, gyártása és alkalmazása (6 projekt), és

· nagy mennyiségű tengeri szélenergia hálózatba való betáplálását lehetővé tevő, moduláris megoldások kialakítása (3 projekt).

A fentiek közül három projekt lezárult, egyet pedig idő előtt megszüntettek. A projektekre 226 981,500 EUR-t fizettek ki.

2.2.    Eddigi eredmények ágazatonként

2.2.1. Az innovatív turbinák és tengeri szerkezetek terén elért eredmények

Az előző jelentés óta két további projekt, a Bard I. és a Borkum West II. is sikeresen befejeződött. A már korábban elkészült Thornton Bank projekttel együtt ez a három projekt az EEGP-támogatásnak köszönhetően 925 MW-tal növelte a hálózat szélenergia-kapacitását.

Egy további projekt – a Nordsee Ost – a terv szerint halad, és a szélerőműparkot várhatóan 2014 végéig átadják.

A két fennmaradó projekt – az aberdeeni tengeri szélerőműpark és szélenergia-hálózati központ, illetve a Global Tech I. projekt – végrehajtása továbbra is jelentős nehézségekkel küzd. Aberdeenben a projekt a tervezési engedélyek megszerzése körüli problémák miatt késik, és a végleges beruházási döntés a legderűlátóbb becslések szerint 2015 második negyedévében várható (2018. évi befejezéssel). A Global Tech esetében az engedélyeket megadták, további lényegi előrelépés azonban csak egy társbefektető bekapcsolódásával valósulhat meg. A Bizottság továbbra is fokozott figyelemmel kíséri a helyzetet, és ha az elkövetkező 12 hónapban nem sikerül megfelelő haladást elérni, megszünteti a projekteket.

2.2.2. A szélerőmű-hálózat integrálása terén elért előrelépés

Egy projektet – a nagyfeszültségű egyenáram-hálózati projektet – megszüntettek. A két fennmaradó projekt, a Kriegers Flak és a Cobra Cable esetében a megvalósítás még évekbe telhet.

A Kriegers Flak projektet illetően a projektfejlesztők megkapták a projekt kivitelezéséhez szükséges pályázati ajánlatokat. Egyes alapvető technológiai elemek tekintetében az ajánlatok jelentősen meghaladták a költségvetésben előirányzott árat. Emiatt a projektfejlesztők költségcsökkentés céljából újraértékelik a projekt kivitelezési terveit. Az értékelés jelenleg is zajlik, ezért a Bizottság a projektgazdáknak a projekt módosítására, illetve időtartamára vonatkozó javaslatára vár. Ezt a javaslatot meg fogja vizsgálni annak felmérésére, hogy az összeegyeztethető-e az EEGP-vel. Amennyiben igen, a projekt egyes elemeire vonatkozóan a végleges beruházási döntés meghozatala előtt újabb pályázatot írnak ki.

A Cobra Cable projekt esetében az előző jelentés óta számottevő előrelépés történt. A támogatási megállapodás módosult, és az intézkedést 2017 decemberéig meghosszabbították. A módosítás elfogadását követően a projektfejlesztők kérelmezni fogják a szükséges engedélyeket, és pályázati felhívásokat tesznek közzé, hogy 2016 második negyedévében meghozhassák a végleges beruházási döntést. A vezeték a tervek szerint két évvel azután lép működésbe.

3. Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás

A kapcsolódó EEGP-alprogram 6 projektet foglal magában, és 1 milliárd EUR támogatást nyújt olyan projektekre, amelyek a szén-dioxid-leválasztást, -szállítást és -tárolást felölelő folyamat egészének megvalósítását szolgálják.

2014. április 30-ig:

egy projekt, amelynek keretében szén-dioxid-leválasztást, -szállítást és -tárolást biztosító működő kísérleti erőművek jöttek létre, lezárult. Három projekt idő előtt megszűnt. Két projekt még folyamatban van. E projektekre 374 871 355 EUR-t fizettek ki.

Előrelépés a CLT-projektek terén

A Compostilla projekt EEGP-támogatás hatálya alá tartozó része 2013 októberében befejeződött, miután megépült a szén-dioxid-leválasztást, -szállítást és -tárolást biztosító három kísérleti erőmű. A kísérleti erőművekben végzett vizsgálatok eredményei és további előkészítő munkálatok elősegítették az ismeretek megosztását a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projekthálózaton[6] belül, amely jelentést is készített a projektről. A projektfejlesztő ezt követően úgy döntött, hogy nem építi meg a demonstrációs erőművet, amelyre az EEGP-támogatás már nem nyújtott fedezetet. A kísérleti erőművek rendkívül hasznos tesztelési létesítményként üzemelnek tovább, amelyek működését spanyol kormányzati támogatás biztosítja; ezenkívül a létesítmények a piacon is kínálni fogják szolgáltatásaikat[7].

A két fennmaradó projekt, a ROAD (Hollandia) és a Don Valley (Egyesült Királyság) esetében továbbra is komoly nehézségek mutatkoznak az építéshez és a működéshez szükséges források megszerzése terén.

A Don Valley projekt tekintetében jelentős előrelépés történt a szén-dioxid szállítására és sósvizes víztartó rétegben történő tárolására szolgáló infrastruktúra kiépítése terén; a projekt jövője mindazonáltal teljes mértékben attól függ, hogy sikerül-e operatív támogatáshoz jutnia az Egyesült Királyság Contract for Difference elnevezésű programjából. 2014 augusztusában az Egyesült Királyság kormánya szakpolitikai tájékoztató dokumentumot tett közzé, amelyben vázolta a Contract for Difference program keretében tervezett, a Don Valleyhez hasonló CLT-projektek szempontjából megfelelő következő lépéseit a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás lehetséges megoldásaival kapcsolatban. A Bizottság a projekt fejlesztőivel és az Egyesült Királyság kormányával egyaránt folytatja az egyeztetést a projekt ütemezéséről és egy kedvező végleges beruházási döntés elfogadásának lehetőségéről.

A ROAD projekt esetében az elsősorban a szén-dioxid alacsony ára nyomán kialakult finanszírozási rés miatt további forrásokat kell keresni. Az Európai Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy összekapcsolja a projektben rejlő lehetőségeket elismerő érintett tagállamokat, az érintett ágazati partnereket és Norvégiát a közös megoldás megtalálása céljából. Ennek keretében javaslatot tett arra, hogy valamennyi fél előlegezze meg a projekthez szükséges összegeket, valamint hogy a Horizont 2020 keretprogram támogatásával hogyan vonhatók be további tagállami források a projekt működési szakaszának támogatására. A ROAD projektet érintő jelenlegi finanszírozási rés problémájára 2014. december 31-ig – azaz az EEGP támogatási megállapodás lejárati időpontjáig – megoldást kell találni.

III.        AZ EURÓPAI ENERGIAHATÉKONYSÁGI ALAP (EEEF)

Az EEEF 2011 júliusában jött létre 146,3 millió EUR uniós hozzájárulással azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson az energiahatékonysági projektekhez. Az említett összeg az – azóta már összesen 265 millió EUR-ból gazdálkodó[8] – Alapnak nyújtott 125 millió EUR támogatást tartalmaz, amelyet a technikai segítségnyújtási támogatási eszköz 20 millió EUR-val egészített ki, valamint amelyhez további 1,3 millió EUR járul tudatosságnövelő tevékenységre.

A 2013 novemberében a tavalyi EEGP-jelentés részeként elfogadott félidős értékelő jelentés óta hét további projektet hagytak jóvá. Az Alap összesen 219 millió EUR-t biztosított 13 projekt számára, elsősorban az energiahatékonysági ágazatban.

Ennélfogva az Alapnak nyújtott összes uniós támogatást (125 millió EUR) sikerült 2014. március 31-ig projektberuházásra lekötni, a rendeletben[9] előírtakkal összhangban.

1. Eddigi eredmények

Alap

2013 végén az Alap egy rennes-i, biomasszát felhasználó, kombinált hő- és villamosenergia-termelő üzem kapcsán végrehajtotta második sajáttőke-befektetését – egy korábbi hasonló, ugyancsak Franciaországban, Orléans-ban megvalósult sajáttőke-befektetés mintájára. Az EEEF emellett első ízben egy pénzügyi intézménnyel is partnerségre lépett: a Banca Transilvania román bankkal hozott létre zöld beruházásokat támogató finanszírozási eszközt, amely kis összegű kölcsönöket nyújt a román hatóságoknak, valamint energiahatékonysági projektek számára biztosít technikai segítségnyújtási támogatást. A jóváhagyott és aláírt projektek teljes jegyzéke e jelentés mellékletében található.

Technikai segítségnyújtás

A technikai segítségnyújtási keretből (20 millió EUR) 20 projekt szervezését támogatták. A technikai segítségnyújtási keretből hozzávetőleg 2,2 millió EUR-t még nem használtak fel. Ez azzal magyarázható, hogy az ez idáig támogatott projektek többségének nem volt szüksége technikai segítségnyújtásra. Az Alap felfutási időszaka során kijelölt első projektek már előrehaladottabb és kiforrottabb állapotban voltak, hogy könnyebben tudják teljesíteni a rendeletben előírt határidőket és a visszatérítésre vonatkozó célkitűzést. Legutóbb a következők részesültek technikai segítségnyújtási támogatásban 2013-ban: Ringkøbing-Skjern hatóságai egy biomasszaprojekt megvalósításához (Dánia), a Rhône-Alpes régió az iskolaépületek korszerűsítését célzó program kidolgozásához (Franciaország), az Ore Valley-i Lakásszövetség a távfűtési rendszer kiépítéséhez, valamint Elche városa egy közvilágítási és épület-korszerűsítési program kidolgozásához (Spanyolország).

Tudatosságnövelő tevékenységek

Az EPEC[10] véglegesítette tudatosságnövelő kampányát, amely 3 témával foglalkozott: az energiahatékonyságon alapuló szerződések kidolgozásának támogatása a tagállamokban, a strukturális alapok és a Kohéziós Alap energiahatékonysági célú és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos optimális felhasználásának ösztönzése, valamint a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó szakpolitikai változásokkal és prioritásokkal kapcsolatos információk terjesztése. A különféle tájékoztatók és országstratégiák kidolgozása alapján több tagállamban célzott munkaértekezletekre és nyomon követési tevékenységekre került sor.

2. A legfontosabb következtetések és kilátások

Az Alap sikeresen teljesítette célkitűzését azáltal, hogy a rendeletben meghatározott beruházási időszak végéig az uniós hozzájárulás teljes összegét elosztotta, valamint innovatív finanszírozási megoldásokat kínált energiahatékonysági projektek részére. A technikai segítségnyújtás szintén igen eredményesen támogatta a hatóságokat azon projektjeik előkészítésében, amelyeket később az Alap finanszíroz majd.

Az EEEF továbbra is kiegyensúlyozott befektetési megközelítés alkalmazására törekszik, és bővíteni fogja földrajzi lefedettségét, hogy az európai helyi és regionális hatóságok különféle igényeit teljesíteni tudja. Mostanra az Alap fokozatosan kialakította jövedelmező befektetéseket jegyző stabil eredménylistáját (a 2013-ban elszámolt nettó nyereség alapján), és a jövőben tevékenyen fog törekedni további tapasztalt befektetők bevonására, hogy minél jobban növelje az uniós hozzájárulás tőkeáttételi hatását.

IV. Összefoglaló következtetések

Az EEGP kedvező eredményekkel szolgált. A projektek többsége – különösen a program rendszerösszekötőkkel kapcsolatos részében – lezárult. E projektek növelik az Uniónak az ellátás biztonságát érintő válságokkal szembeni ellenálló képességét, valamint hozzájárulnak az uniós energiapolitikai és éghajlat-változási célkitűzések eléréséhez.

Az EEEF szintén jól teljesített: kereskedelmi alap jött létre, amely folyamatosan bővülő forrásaiból finanszírozási megoldásokat kínál, és nyereségét az igazgatási kiadásokra, a részvényesi osztalékok kifizetésére és az alapítási költségek visszafizetésére fordítja.

A legtöbb probléma a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén tapasztalható. Amint azt már a korábbi jelentések is kiemelték, ennek hátterében számos különböző tényező áll, amelyek közül a legfontosabb az, hogy az EEGP program kezdete óta megváltoztak a technológia gazdasági hasznosíthatóságának körülményei. A Bizottság politikai szinten továbbra is mindent megtesz a két fennmaradó projekt megvalósításáért; ezek sikere ugyanakkor a magánbefektetők és a nemzeti kormányok erőfeszítéseitől függ.

Bár a program végrehajtása egyes területeken a vártnál lassabban haladt, ez többnyire a Bizottság közvetlen befolyásától független okokra vezethető vissza. Engedélyezési nehézségek (pl. Aberdeen), az innovatív technológiák költségeiből fakadó problémák (pl. Kriegers Flak), újdonságok a nemzeti szabályozás szintjén (pl. Cobra Cable) és finanszírozáshoz jutási gondok egyaránt hozzájárultak a késedelmekhez.

E késedelmek ellenére azonban a nagyméretű infrastruktúrák, az innovatív technológiák és az innovatív uniós finanszírozás továbbra is rendkívül értékes tényezők az uniós energiaellátás biztonságának, a belső piac megvalósításának és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseknek az elérése terén. Ezt a Tanács és az Európai Parlament is megerősítette akkor, amikor az új pénzügyi keretben megnövelte az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, a Horizont 2020 keretprogramból és a strukturális alapokból az energiaipari infrastruktúrára és innovációra fordítható uniós források összegét. E programok kiegészítéseként lezárulnak majd a még befejezetlen EEGP-projektek, amelyek megvalósítása során egyúttal értékes tapasztalatokat nyerünk a jövőbeni munkához.

[1]               COM(2014) 330 végleges.

[2]               Az európai energiabiztonsági stratégiában foglalt javaslat szerint ezt a célértéket 2030-ig 15 %-ra kell emelni.

[3]               COM(2013) 791 végleges.

[4]               Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 347/2013/EU rendelete a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról, HL L 115., 2013.4.25., 39. o.

[5]               Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról, HL L 348., 2013.12.20., 129. o.

[6]               http://ccsnetwork.eu/.

[7]               http://www.ciuden.es/index.php/en/tecnologias/instalaciones.

[8]               További finanszírozást nyújtott az Európai Beruházási Bank 75 millió EUR, a Cassa Depositi e Prestiti SpA (CDP) 60 millió EUR és a vagyonkezelő Deutsche Bank (DB) 5 millió EUR összegben.

[9]               Az Európai Parlament és a Tanács 2010. december 15-i 1233/2010/EU rendelete az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról, HL L 346., 2010.12.30., 5. o.

[10]             A köz-magán társulásokkal foglalkozó európai szakértői központ (EPEC) az EBB, az Európai Bizottság, valamint az uniós tagállamok és a tagjelölt országok közös kezdeményezése. Az EPEC elősegíti, hogy közszférabeli tagjai nagyobb mértékben vehessenek részt köz-magán társulások keretében megvalósuló ügyletekben. http://www.eib.org/epec/.

1. MELLÉKLET

Kifizetések az EEGP keretében

Az EEGP-projektek tekintetében teljesített kifizetések összesen (EUR) 2014. augusztus 31-i állapot

Költségvetési tétel || Év || Összesen

Rendszerösszekötők || 2010 || 360 855 255,05

|| 2011 || 224 168 978,21

2012 || 129 803 680,81

2013 || 126 931 210,31

2014 || 56 214 568,83

Összesen |||| 897 973 693,21

Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás || 2010 || 193 746 614,74

2011 || 192 003 911,76

2012 || -5 616 118,92

2013 || 26 844 338,79

2014 || -32 107 391,30

Összesen |||| 374 871 355,07

Tengeri szélenergia || 2010 || 146 307 027,84

|| 2011 || 41 300 324,67

2012 || 15 624 303,94

2013 || 11 990 156,27

2014 || 11 759 687,45

Összesen |||| 226 981 500,17

Európai energiahatékonysági alap ||||

|| 2011 || 30 000 000,00

|| 2012 || 934 251,15

2013 || 24 892 026,95

2014 || 32 333 453,99

Összesen || || 88 159 732,09

Mindösszesen || 2010 || 700 908 897,63

2011 || 487 473 214,64

|| 2012 || 140 746 116,98

2013 || 190 657 732,32

2014 || 68 200 318,97

Összesen || || 1 587 986 280,54

A visszafizetési felszólítások összegét levontuk a kifizetések összegéből.