12.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/73

1.1.1

Az EGSZB szükségesnek és alkalmasnak ítéli az állati klónozás szabályozását azzal a céllal, hogy egységes termelési feltételeket biztosítsanak a gazdálkodók számára, és egyúttal védjék az állatok egészségét és jólétét, illetve a fogyasztók érdekeit.

1.1.2

Számításba véve a polgárok és a fogyasztói szervezetek ellenállását, illetve a technológiai ismeretek hiányát, az EGSZB támogatja az állati klónozásnak és a mezőgazdasági céllal létrehozott állati klónok behozatalának az időleges felfüggesztését.

1.1.3

Az EGSZB leszögezi, hogy e felfüggesztés nem ismert egészségügyi kockázatokon, hanem etikai és állatjóléti szempontokon alapul.

1.1.4

Az EGSZB úgy véli, hogy a tiltásnak nem kellene olyan esetekre vonatkoznia, mint a kutatási célú klónozás, ha indokolt a technika alkalmazása.

1.1.5

Az EGSZB úgy véli, hogy ezt az időleges tiltást csak a jövőben lehet majd felülvizsgálni, figyelembe véve a tagállamok által a szabályozás végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, a tudományos és technikai haladást, a nemzetközi fejleményeket, valamint a polgárok és a fogyasztói szervezetek véleményét.

1.1.6

Az EGSZB felteszi a kérdést, hogy vajon léteznek-e valójában megfelelő módszerek arra, hogy megkülönböztessék – elsősorban az importban – a klónozott állatokat az EU-ban jelenleg engedélyezett technológiákkal előállítottaktól. Ennek kapcsán nyomatékosan kéri, hogy az egészségügyi kockázat kezelésének pótolhatatlan eszközeként terjesszék ki az importtermékekre a teljes nyomon követhetőség követelményét, amely az egyetlen megbízható garanciája az állatok eredetének.

1.1.7

Az EGSZB ismét kiemeli annak fontosságát, hogy az EU-ban végrehajtandó szabályozás az importált állatokra is érvényes legyen, annak érdekében, hogy ne érje hátrány az állattenyésztőinket a harmadik országokéival szemben.

1.1.8

Az EGSZB úgy véli, hogy a klónozás veszélyt jelenthet a minőségi termelés és az európai gazdasági és agrár-élelmiszeripari lánc fenntarthatósága tekintetében. Ezen túlmenően, a klónozás mezőgazdasági célokra történő elterjesztése azzal a kockázattal jár, hogy a munkavállalók és termelők nyeresége a szabadalmakat birtokló kutatóközpontokhoz kerül át.

1.2.1

Az EGSZB szükségesnek és indokoltnak tartja, hogy az állati klónokból származó élelmiszerek piaci bevezetésének átmeneti tilalma kapcsán egyértelmű rendelkezéseket állapítsanak meg, hogy ezáltal figyelembe vegyék az emberek és a fogyasztói szervezetek eltérő fokú érzékenységét.

1.2.2

Az EGSZB – az állatklónozási technológia időleges betiltását kiegészítő intézkedésként – támogatja az állati klónokból származó élelmiszerek EU-beli forgalmazásának időleges felfüggesztését.

1.2.3

Az EGSZB úgy véli, hogy ez a tilalom a jövőben majd felülvizsgálható, figyelembe véve a tagállamok által a szabályozás végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, a tudományos és technikai haladást, a nemzetközi fejleményeket, valamint a polgárok és a fogyasztói szervezetek véleményét.

1.2.4

Az EGSZB úgy véli, hogy – tekintettel arra, hogy az állati klónozás engedélyezett bizonyos Unión kívüli országokban – a tagállamoknak be kell vezetniük minden olyan intézkedést, amely alkalmas az állati klónokból harmadik országokban előállított élelmiszerek EU-ba történő behozatalának megakadályozására.

1.2.5

Az EGSZB aggodalmának ad hangot annak kapcsán, hogy hiányoznak a módszerek arra, hogy kimutassák a harmadik országokból importált élelmiszerekben a klónozott állatokból származó hús és tej jelenlétét. Ennek kapcsán nyomatékosan kéri, hogy az egészségügyi kockázat kezelésének pótolhatatlan eszközeként terjesszék ki az importtermékekre a teljes nyomon követhetőség követelményét, amely az egyetlen megbízható garanciája az eredetnek.

1.2.6

Az EGSZB – elismerve, hogy meg kell őrizni a fogyasztók bizalmát, és mivel nem állnak rendelkezésre megfelelően biztonságos elemzési eszközök, amelyek lehetővé tennék a klónok és leszármazottaik megkülönböztetését a hagyományos módon tenyésztett állatoktól, valamint világos és biztonságos nyomonkövetési és címkézési rendszerek – felhívja a figyelmet az állati termékek piacát érintő esetleges jövőbeni negatív hatásokra.

1.3.1

Az EGSZB szükségesnek és alkalmasnak tartja az új élelmiszerekre vonatkozó szabályozás naprakésszé tételét, amely nemcsak a jogbiztonság növelését, hanem az élelmiszerek fokozott biztonságosságát is eredményezni fogja; támogatja ezért az Európai Bizottság javaslatát, bár úgy látja, hogy figyelembe kellene venni néhány javaslatot.

1.3.2

Az EGSZB úgy véli, hogy tovább kell majd pontosítani azt a meghatározást, amely szerint új élelmiszer „az olyan élelmiszer, amelyet (...) az Unióban nem használtak jelentős mértékben emberi fogyasztásra”, megállapítva ennek megfelelő kritériumait.

1.3.3

Az EGSZB úgy látja, hogy alaposan tanulmányozni kellene a javaslatban felvetett általános érvényű engedélyezési modell kihatásait, amelynek semmi esetre sem szabadna gátolnia a jövőbeli innovációt.

1.3.4

Az EGSZB úgy véli, hogy a harmadik országok hagyományos élelmiszereinek engedélyezési eljárása egyszerűbb kellene hogy legyen, és olyan világos kritériumokon kellene hogy alapuljon, amelyek révén igazolható „az élelmiszer valamely harmadik országban való biztonságos felhasználásának hagyománya”, amelyre a javaslat utal.

1.3.5

Az EGSZB úgy látja, hogy a közösségi jegyzékeknek egyértelműeknek, naprakészeknek és mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük. E listáknak az új élelmiszereken és harmadik országok engedélyezett hagyományos élelmiszerein kívül azokat az élelmiszereket is tartalmazniuk kellene, amelyek esetében megtagadták a kért engedélyt, a megtagadás indoklásával együtt. Ezáltal javul az átláthatóság, és garantált lesz a szükséges jogbiztonság.

1.3.6

Az EGSZB megjegyzi, hogy a jegyzék felülvizsgálatára semmilyen rendszer vagy határidő nem áll rendelkezésre, ezért azt javasolja, hogy a rendelet intézkedjen egy szükség esetén alkalmazandó felülvizsgálati eljárás mechanizmusáról.

1.3.7

Az EGSZB szerint a cégek által a K+F+i terén tett erőfeszítéseket a hatóságoknak megfelelő adatvédelem révén támogatniuk kell. Azt javasolja ezért, hogy a fenti védelmet indokoló kritérium a kérelmezővel függjön össze, és ne azzal, hogy mi az Európai Bizottság véleménye a kérelemről.

1.3.8

Az EGSZB úgy véli, hogy az átmeneti intézkedéseknek azokra a termékekre is irányulniuk kell majd, amelyek a rendelet hatálybalépésekor nem teljesítik az abban előírt követelményeket.

2.1.1

A javaslat szabályokat állapít meg az állatok mezőgazdasági célú EU-beli klónozására, valamint az embrió- és állati klónok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

2.1.2

Ennek kapcsán az alábbi meghatározások alkalmazandók:

2.1.3

A tagállamok időlegesen be fogják tiltani az állatok klónozását, valamint az embrió- és állati klónok forgalomba hozatalát.

2.1.4

A tiltás alól kifejezetten mentesülnek a kizárólag más célból, például kutatási célból, gyógyszerek és gyógyászati eszközök előállítása, ritka vagy veszélyeztetett fajok megőrzése, sport- és kulturális események céljából tartott és szaporított állatok.

2.1.5

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat.

2.2.1

A javaslat a fogyasztóknak az állati klónokból származó élelmiszerek felhasználásával kapcsolatos elvárásaival foglalkozik.

2.2.2

A javaslat időleges tiltást vezet be a klónozott állatokból származó élelmiszerek piaci bevezetése tekintetében.

2.2.3

A fenti fogalmak meghatározása a következő:

2.2.4

Tilos importálni az olyan harmadik országból származó állati eredetű élelmiszereket, ahol az állati klónokból származó élelmiszer legálisan forgalomba hozható vagy exportálható, kivéve, ha megfelelnek minden specifikus importfeltételnek.

2.2.5

E javaslat garantálja, hogy ne lehessen forgalomba hozni az EU területén klónokból származó élelmiszereket, így ilyen húst és tejet.

2.2.6

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat.

2.3.1

Az új élelmiszerekkel kapcsolatos eredeti európai szabályozás 1997-ből való, melyet ez a rendeletjavaslat aktualizál.

2.3.2

E rendeletjavaslat célja, hogy gondoskodjon az élelmiszer-biztonságról, a közegészség védelméről és a belső piac működéséről, ugyanakkor pedig támogassa az innovációt az élelmiszer-ágazatban.

2.3.3

Célja továbbá, hogy ésszerűsítse az engedélyezési eljárást, valamint javítsa annak hatékonyságát és átláthatóságát. Egyértelműbbé teszi az új élelmiszer fogalommeghatározását, és figyelembe veszi azokat az új technológiákat, amelyek hatással vannak az élelmiszerekre.

2.3.4

Gyorsabb és arányosabb biztonsági értékelést vezet be azokra a harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerekre vonatkozóan, amelyek esetében igazolható a biztonságos felhasználás hagyománya.

2.3.5

A javaslat megtartja az új élelmiszerek meghatározására szolgáló, jelenleg is érvényben levő általános kritériumokat:

2.3.6

A javaslat tartalmazza olyan alapvető fogalmak meghatározását is, mint: „harmadik országból származó hagyományos élelmiszer”, illetve „hosszú időn át tartó biztonságos használat”.

2.3.7

Az új élelmiszereket biztonsági értékelésnek és – harmonizált eljárással – engedélyezésnek kell alávetni.

2.3.8

Leszögezi, hogy kizárólag az új élelmiszerek közösségi listájába felvett új élelmiszerek forgalomba hozatala engedélyezett, amennyiben teljesítik a következő feltételeket:

2.3.9

A jelenlegi egyedi engedélyezés helyébe általános érvényű engedélyezési rendszer lép.

2.3.10

Az új élelmiszerekre vonatkozó engedélyezési kérelmeket az Európai Bizottsághoz nyújtják be, amely kikéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kockázatelemző szakvéleményét. A szakvélemény alapján az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy egy új élelmiszer bekerülhet-e az új élelmiszerek uniós jegyzékébe. Az Európai Bizottságot ebben az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti.

2.3.11

A harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerek esetében biztonsági értékelés és kockázatértékelés kerül bevezetésre, amely figyelembe veszi a biztonságos felhasználás legalább 25 éves hagyományát egy harmadik országban.

2.3.12

Abban az esetben, ha egy harmadik ország hagyományos élelmiszerével kapcsolatban biztonsági kifogást emelnek, az EFSA által végzett értékelés, majd egy ezt követő uniós engedélyezési eljárás szükséges, amely hasonló a rendes engedélyezési eljáráshoz, csak rövidebb határidőkkel. Amennyiben élelmiszer-biztonsági megfontolásból szükségesnek bizonyul, az Európai Bizottság az EFSA szakvéleménye alapján megkövetelheti egy új élelmiszer forgalomba hozatal utáni nyomon követését.

2.3.13

A javaslat rögzíti, hogy kellően indokolt esetben legfeljebb öt évig fennáll az adatvédelem joga.

2.3.14

A tagállamok megállapítják az ezen rendelet alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat.

3.1.1

Az EGSZB támogatja az irányelvtervezetet, bár – elismerve, hogy egyelőre elégtelenek a rendelkezésre álló tudományos és technológiai ismeretek, és hogy vannak állatjóléttel kapcsolatos problémák, illetve ellenállás a polgárok és a fogyasztói szervezetek részéről – úgy véli, hogy figyelembe véve a technika és a tudomány fejlődését, a nemzetközi környezetet és az érintett ágazatok szükséges versenyképességét, kellő időben felül kell majd vizsgálni az állati klónozás ideiglenes betiltását.

3.1.2

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy „a tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy a tulajdonosok vagy tartók minden ésszerű intézkedést megtesznek az általuk gondozott állatok kíméletének biztosítása, illetve annak érdekében, hogy ezen állatoknak ne okozzanak szükségtelen fájdalmat, szenvedést vagy sérülést”. (1)

3.1.3

Az EGSZB szerint fontos hangsúlyozni, hogy az EFSA-nak döntő szerepe van abban, hogy értékelje, hogy milyen lehetséges kockázatai vannak az állati klónozással kapcsolatos technológia alkalmazásának, illetve fontos szerepet játszik az ilyen technológia alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatalában is.

3.1.4

Az EFSA a recipiens anyaállatoknak és maguknak a klónoknak az egészségére vonatkozó állatjóléti problémákat állapított meg (magas vetélési arány, a méhlepénnyel kapcsolatos problémák, több recipiens anyaállat felhasználása egyetlen klón létrehozásához, szokatlanul nagy magzatok, halvaszületés), ezért a klónozás magas mortalitási arányú eljárásnak tekintendő.

3.1.5

A klónozás veszélyezteti a biológiai sokféleséget és a genetikai örökséget, mivel kockázatokat rejt magában a jelenleg megjelenő fenyegetésekkel és az Európába bekerülő új zoonózis-kórokozókkal (ilyen pl. a Schmallenberg vírus) szembeni ellenálló képesség tekintetében.

3.1.6

Az EGSZB úgy véli, hogy a klónozás veszélyt jelenthet a minőségi termelés és az európai gazdasági és agrár-élelmiszeripari lánc fenntarthatósága tekintetében. Ezen túlmenően, a klónozás mezőgazdasági célokra történő elterjesztése azzal a kockázattal jár, hogy a munkavállalók és termelők nyeresége a szabadalmakat birtokló kutatóközpontokhoz kerül át.

3.2.1

Az EGSZB támogatja az irányelvtervezetet, bár – elismerve, hogy egyelőre elégtelenek a rendelkezésre álló tudományos és technológiai ismeretek, és hogy vannak állatjóléttel kapcsolatos problémák, illetve ellenállás a polgárok és a fogyasztói szervezetek részéről – úgy véli, hogy figyelembe véve a technika és a tudomány fejlődését, a nemzetközi környezetet és az érintett ágazatok szükséges versenyképességét, kellő időben felül kell majd vizsgálni az állati klónozás ideiglenes betiltását.

3.2.2

Az EGSZB – elismerve, hogy meg kell őrizni a fogyasztók bizalmát, és mivel nem állnak rendelkezésre megfelelően biztonságos elemzési eszközök, amelyek lehetővé tennék a klónok és leszármazottaik megkülönböztetését a hagyományos módon tenyésztett állatoktól, valamint világos és biztonságos nyomonkövetési és címkézési rendszerek – felhívja a figyelmet az állati termékek piacát érintő esetleges jövőbeni negatív hatásokra.

3.2.3

Az EGSZB rámutat arra, hogy a klónozással előállított élelmiszerek forgalomba hozatalára még nem érkezett be egyetlen kérelem sem.

3.2.4

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EFSA-nak döntő szerepe van abban, hogy értékelje, hogy milyen lehetséges kockázatai vannak a klónozással kapcsolatos technológia alkalmazásának.

3.2.5

Az EGSZB kiemeli, hogy értékeléseiben az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy egészségbiztonsági szempontból nincs különbségre utaló jel a klónokból és leszármazottaikból, illetve a hagyományos módon tenyésztett állatokból származó hús és tej között.

3.2.6

A klónozott állatokból származó élelmiszerek forgalmazásának betiltása nem ismert egészségügyi kockázatokon, hanem etikai és állatjóléti szempontokon alapul.

3.3.1

Az EGSZB örömmel fogadja azt a javaslatot, hogy vizsgálják felül az új élelmiszerekre vonatkozó hatályos szabályozást, hiszen az 1997-ből származik, az elmúlt 17 évben pedig jelentős innovációk jelentek meg a piacon.

3.3.2

Az EGSZB szerint a javaslatnak elég egyértelműnek és átfogónak kell lennie ahhoz, hogy a piaci szereplők alkalmazzák is azt.

3.3.3

Az EGSZB szerint előrelépéseket kell tenni az egységes piacon egy központi engedélyeztetési eljárás és egy harmonizált szankcionálási rendszer kidolgozása érdekében.

3.3.4

Az EGSZB elismerését fejezi ki az Európai Bizottságnak, amiért az ilyen fontos szerepet szán az EFSA-nak az új élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok kiértékelésében. Ez ugyanis jó eredményeket hoz majd a fogyasztóknak, illetve magának az iparnak a biztonsága és védelme terén is.

3.3.5

Az EGSZB szerint nem elég világos, hogy mit jelent az, hogy „egy élelmiszert jelentős mértékben használnak-e emberi fogyasztásra”.

3.3.6

Az EGSZB szerint egyértelmű kritériumokat kellene meghatározni „az élelmiszer valamely harmadik országban való biztonságos felhasználásának hagyományára” vonatkozóan is. Olyan követelményről van szó, amely harmadik országok hagyományos élelmiszereinek engedélyezéséhez szükséges.

3.3.7

Az EGSZB aggályainak ad hangot azzal kapcsolatban, hogy mennyire kezelik bizalmasan azokat az adatokat, amelyeket a kérelmező nyújt be egy új élelmiszer engedélyezéséhez.

3.3.8

Az EGSZB szerint alaposabban ki kellene dolgozni és egyértelműbbé kell tenni a javaslatban szereplő átmeneti intézkedéseket.

3.3.9

Az EGSZB szerint fontos, hogy az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segítse az Európai Bizottság munkáját.

4.1.1

A klónozást jelenleg az EU-ban nem alkalmazzák állattenyésztési célokra.

4.1.2

Argentínában, Brazíliában, Kanadában és az Egyesült Államokban viszont végeznek klónozást, bár ezekben az országokban nem tudják pontosan megmondani, hogy milyen mértékű az állati klónozás.

4.1.3

Az uniós állampolgárok általánosságban negatívan ítélték meg a klónozási technológia alkalmazását a mezőgazdasági célú állattenyésztésben.

4.1.4

Mivel az irányelvjavaslat ideiglenesen be akarja tiltani az állati klónozást, illetve az embrió- és állati klónok forgalomba hozatalát az EU-ban, a tagállamoknak ki kell majd dolgozniuk a szükséges mintavételi és ellenőrzési intézkedéseket, melyekkel garantálható ennek betartása.

4.1.5

Egyelőre nincs még tudományosan elfogadott, hitelesített és harmonizált elemzési módszer ezen a téren. Ebből kiindulva úgy véljük, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak el kellene kezdeniük dolgozni ezen.

4.1.6

Az EGSZB szerint a tagállamoknak emellett harmonizálniuk is kellene a szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankcionálási rendszereket, hogy el lehessen kerülni, hogy létrejöjjenek engedékenyebb vagy kevésbé szigorú térségek, ami azt eredményezheti, hogy egymást próbálják túllicitálni az előírások lazításában.

4.2.1

Mivel az irányelvjavaslat ideiglenesen be akarja tiltani az állati klónozást, illetve az embrió- és állati klónok forgalomba hozatalát az EU-ban, a tagállamoknak ki kell majd dolgozniuk a szükséges mintavételi és ellenőrzési intézkedéseket, melyekkel garantálható ennek betartása.

4.2.2

Egyelőre nincs még tudományosan elfogadott, hitelesített és harmonizált elemzési módszer ezen a téren. Ebből kiindulva úgy véljük, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak el kellene kezdeniük dolgozni ezen.