52013DC0002

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A versenyképességi és innovációs keretprogram értékelései

1.           Bevezetés

Ez a jelentés áttekintést ad a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) és alprogramjai értékeléseinek eredményeiről és ajánlásairól, felvázolja a Bizottság reakcióit az értékelésekben megfogalmazott ajánlásokra, és meghatározza a nyomon követési intézkedéseket.

A Bizottság ezáltal teljesíti a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) létrehozásáról szóló határozat[1] 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt követelményt, amely szerint a keretprogram és annak alprogramjai időközi és végleges értékelésének főbb eredményeit a Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

2.           HÁTTÉR

2.1.        A versenyképességi és innovációs keretprogram

A versenyképességi és innovációs keretprogram[2] fontos szerepet játszik az uniós ipar előtt álló kihívások leküzdésében. A keretprogram célkitűzései összhangban vannak az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseivel, amelyek közül az uniós gazdaság megerősítésére irányuló uniós beavatkozások közül kiemelt fontosságú az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés.

A CIP célja hozzájárulni az Unió fejlett tudásalapú társadalmának versenyképességi és innovációs kapacitásához, amely erőteljes gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődéssel, valamint a környezet minőségének magas szintű védelmén és javításán nyugvó, rendkívül versenyképes szociális piacgazdasággal rendelkezik.

Ez a keretprogram támogatja az innovációs tevékenységeket (ideértve az ökoinnovációt is), jobb hozzáférést biztosít a finanszírozási eszközökhöz, és üzleti támogatási szolgáltatásokat nyújt a különböző régiókban; ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák bevezetését és használatát, segít az információs társadalom kialakításában, továbbá elősegíti a megújuló energiaforrások kiterjedtebb használatát és az energiahatékonyságot.

· A CIP három operatív programból áll. Mindhárom operatív program – a vállalkozási és innovációs program[3], az információs és kommunikációs technológiák támogatási programja[4] és az „Intelligens energia – Európa” program[5] – egyedi célkitűzéseket tartalmaz, amelyek a vállalkozások versenyképességének és tevékenységi körükben fennálló innovációs kapacitásának, mint például az információs és kommunikációs technológiák vagy a fenntartható energia javítására irányul.

2.2.        A CIP és alprogramjainak értékelése

A versenyképességi és innovációs keretprogram létrehozásáról szóló határozat különleges rendelkezéseket tartalmaz a CIP és operatív programjainak értékelésével kapcsolatban. A határozat megállapítja, hogy a keretprogram és alprogramjai célkitűzései tekintetében az elért hatás mérésére időközi és végleges értékeléseket kell végezni, amely során vizsgálni kell a versenyképességet, az innovációt, a vállalkozói tevékenységet, a termelékenység növekedését, a foglalkoztatottságot és a környezetet. A határozat kimondja továbbá, hogy a keretprogram időközi értékelését 2009. december 31-ig, végleges értékelését pedig 2011. december 31-ig el kell végezni, valamint hogy az egyes programok időközi és végleges értékelését olyan módon kell megszervezni, hogy azok eredményét figyelembe lehessen venni a keretprogram időközi és végleges értékelése során.

A időközi és végleges értékelés céljai az alábbiak voltak:

– a keretprogram és alprogramjai hatásának értékelése a célkitűzéseik fényében;

– annak értékelése, hogy a keretprogram és alprogramjai milyen mértékben járultak hozzá e szakasz elején meghatározott célkitűzésekhez;

– annak értékelése, hogy a keretprogram és alprogramjainak célkitűzései milyen mértékben felelnek meg azoknak az igényeknek, problémáknak és kérdéseknek, amelyek megoldására kialakították őket;

– a keretprogram és különleges alprogramjai hatékonyságának értékelése, valamint legkevésbé és leginkább hatékony aspektusaik azonosítása.

A vállalkozási és innovációs program (EIP) időközi értékelését a GHK Consulting Ltd. és a Technopolis végezte, a végleges jelentést 2009. április 30-án tették közzé.

Az információs és kommunikációs technológiák támogatási programjának időközi értékelését egy öt szakértőből álló testület[6] végezte, amely végleges jelentését 2009 májusában tette közzé.

Az „Intelligens energia – Európa II.” program időközi értékelését a Deloitte Consulting végezte, a végleges jelentést 2009. április 27-én ismertették.

A versenyképességi és innovációs keretprogram időközi értékelését a GHK Consulting Ltd. és a Technopolis végezte, a végleges jelentést 2010. március 9-én tették közzé.

A vállalkozási és innovációs program végleges értékelését a Stratégiai és Értékelési Szolgáltatások Központja (Centre for Strategy & Evaluation Services – CSES) végezte, végső jelentését pedig 2011 áprilisában tette közzé.

Az „Intelligens energia – Európa II.” program végleges értékelését a Deloitte végezte, a végleges jelentést 2011. június 8-án ismertették.

Az információs és kommunikációs technológiák támogatási programjának végleges (második időközi) értékelését a szakértői testület[7] 2011. július 20-án fejezte be.

A versenyképességi és innovációs keretprogram végleges értékelését a Stratégiai és Értékelési Szolgáltatások Központja (CSES) 2011 decemberében fejezte be, amely során figyelembe vette a korábbi értékelések eredményeit.

Valamennyi értékelési jelentés elérhető az interneten[8].

3.           Az értékelések főbb megállapításai

Az értékelések általánosságban megerősítették a keretprogram és mindhárom alprogram jelentőségét, hatékonyságát és eredményességét.

3.1.        A CIP időközi értékelése

A CIP időközi értékelése[9] megállapította, hogy „a CIP-hez kapcsolódó korlátozott költségvetés azt jelenti, hogy a kohéziós alapokkal vagy a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogrammal (a továbbiakban: hetedik keretprogram) ellentétben nem kiadás-orientált program, inkább arra törekszik, hogy nagyszabású és nagy vonalakban meghatározott célkitűzéseit úgy próbálja elérni, hogy az elképzeléseit, termékeit és partnerségeit beemeli politikáiba és programjaiba”.

A jelentés szerint a belső és külső érdekeltek túlnyomó többsége támogatta a közösségi szintű beavatkozást az innováció és a versenyképesség területén olyan kiemelt programok segítségével, mint amilyen a versenyképességi és innovációs keretprogram, és azt javasolta, hogy a CIP azokra a területekre összpontosítson, amelyek a legnagyobb európai hozzáadott értéket és hatást képviselik.

Az értékelés szerint az érdekeltek általában nem a versenyképességi és innovációs keretprogram egészét, hanem a program egyes részeit ismerték fel: az értékelők úgy vélték, hogy a versenyképességi és innovációs keretprogramot azért sem keretprogramként azonosítják, mert a program még újnak számít, korlátozott költségvetéssel rendelkezik, és különböző célcsoportokra irányuló eszközök széles körét támogatja. Úgy vélték azonban, hogy a már létrehozott tájékoztatási mechanizmusok – nemzeti kapcsolattartó pontok és az Enterprise Europe Network (Európai Vállalkozói Hálózat) – a CIP-pel kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció fejlesztésének fontos eszközei voltak.

Az értékelés megállapította, hogy számos tervezett hatékonyságjavulás figyelhető meg a CIP irányításával és végrehajtásával kapcsolatos adatokban. A kkv-k támogatásának területén különösen a CIP pénzügyi eszközei minősültek rendkívül hatékony eszköznek. A pénzügyi közvetítők azonban arra panaszkodtak, hogy a túlzott jelentéstételi követelmény növeli a részvétel költségét, ezért az adminisztratív teher csökkentését javasolták.

A jelentés azt is megállapította, hogy a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal (EACI) és az Enterprise Europe Network bevonásával az operatív szinergiák javultak. A vállalkozási és innovációs program esetében kiemelték az összes európai kkv-t összekötő hálózat létrehozását. Az adminisztratív feladatok és a döntéshozatal szétválasztása révén az erőforrások felhasználásának hatékonyabbá tételében az EACI munkája sikeresnek bizonyult.

3.2.        A vállalkozási és innovációs program (EIP) végleges értékelése

A vállalkozási és innovációs program végleges értékelése[10] öt fő következtetést tartalmaz: egyrészt a program jól teljesít és jó úton halad az elvárt hatások teljesítésében; másrészt a program nagyrészt egyre lendületesebbé válik, mivel a meglévő eredményekre épít; ezen kívül a felmérések bizonyították a hasznosságát és megerősítették, hogy pontosan kielégíti a kkv-k igényeit; továbbá az értékelők megállapították, hogy az interjúk és más bizonyítékok szerint egyértelmű az európai hozzáadott érték létezése. Végül pedig a program teljesítményének folyamatos értékeléséhez hozzájárul a kiépített nyomon követési rendszer, amelynek egyes részeit – a mutatókkal kapcsolatos adatok következetesebb ismertetése érdekében – folyamatosan fejlesztik.

A vállalkozások igényei szempontjából az EIP célkitűzései helyesek. Ezen kívül megállapították, hogy „a program hatékonyan segíti a végfelhasználókat, különösen a kkv-kat (kis- és középvállalkozásokat)”. Az EIP fő erőssége, hogy a kkv-k központi problémáit közvetlenül és gyakorlatiasan közelíti meg. Az EIP keretében végrehajtott intézkedések – elsősorban a pénzügyi eszközök nyújtása és az ökoinnováció – kialakították a valódi piaci gyakorlatba való átültetéshez szükséges feltételeket.

A pénzügyi eszközök teljesítették a kkv-k elindításához és növekedéséhez nyújtott finanszírozáshoz való hozzáférés ösztönzése tekintetében kitűzött célokat. A gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz (GIF) és a kkv-garancia (SMEG) kölcsön- és mikrohitel-komponensei fontosak az európai kkv-k szempontjából, mivel olyan finanszírozási igényt elégítenek ki, amit más forrásból nem lehet beszerezni, továbbá hozzájárulnak a kkv-k indulásához és növekedéséhez. A jelentés szerint az eszközökkel kapcsolatos legfeltűnőbb hatás a tőkeáttételi hatás.

Az Enterprise Europe Network tekintetében az értékelők megállapították, hogy a hálózat az innováció ösztönzésével, üzleti együttműködéssel és nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos fő célkitűzéseire összpontosított, és hozzátették, hogy az ügyfelei meg vannak elégedve a hálózat szolgáltatásaival. Az értékelést végzők különösen azt emelték ki, hogy „a hálózat az EU fontos szakpolitikai eszköze a vállalkozásokkal fenntartott kapcsolatában, és további jelentős potenciállal rendelkezik a kkv-k az EIP célkitűzései és intézkedései segítségével történő bevonása tekintetében”.

Az EIP ökoinnovációval kapcsolatos tevékenységei esetén alkalmazott megközelítés az egész programban következetes a megfelelő összetevők bevonása tekintetében, és hasznos az ágazatot korlátozó piaci hiányosságok elhárításában, mivel a piac keresleti és kínálati oldalát is megcélozza, valamint megerősíti a működési környezetet. Az értékelők azt is megállapították, hogy a rendszer várhatóan túlságosan sok jelentkezőt fog vonzani.

3.3.        Az „Intelligens energia – Európa II.” program (IEE) végleges értékelése

Az IEE értékeléséből[11] kiderült, hogy a program intézkedései teljesítik a konkrét és stratégiai célokat és hozzájárulnak a program átfogó hatásához és eredményeihez.

Az IEE program az értékelés szerint „fontos és hasznos, mivel reagál az Európa által tapasztalt, fenntartható energiával kapcsolatos növekvő igényekre, problémákra és akadályokra. A különböző prioritásokra vonatkozó intézkedések kombinációja, a különböző típusú szereplők részvétele, akik egyértelműen befolyásolhatják a fenntartható energetikai megoldások elterjedését, és különösen a piaci megoldásra irányuló és a szakpolitikai alkalmazkodásra irányuló projektek kombinációja, valamint az IEE II intézkedések befolyása a piaci ciklus különböző szakaszaiban – mindezek hozzájárulnak a program hatékonyságához”.

Fennállnak azonban még nem technológiai jellegű akadályok, amelyek lassítják a fenntartható energiatechnológiák elterjedését. Az IEE II. hozzájárul ezen akadályok elhárításához azáltal, hogy támogatást nyújt a szakpolitikai támogatás, a kapacitásépítés, a tájékoztatás, valamint az ösztönző és a piaci gyakorlatba való átültetésre irányuló projektek területén.

Az értékelők a támogatott intézkedések hatékonysága, a program céljainak elérése és a célokhoz való hozzájárulása tekintetében egyaránt pozitív visszajelzéseket kaptak. Ezen kívül a támogatott tevékenységeket a célkitűzések elérésének legmegfelelőbb módjának tekintik.

A program eredményességét illetően a program átfogó céljainak elérése érdekében – különösen mivel ezek elérésére 2020-ig már kevés idő maradt, és bizonyos fenntartható energetikai fejlesztési célok tekintetében tapasztalt késedelmek miatt – az értékelők azt javasolták, hogy növeljék a rendelkezésre álló eszközöket.

Az értékelők úgy látták, hogy a program fel tudta használni a többi uniós finanszírozási programmal, például a hetedik keretprogrammal és a strukturális alapokkal fennálló szinergiákat.

3.4.        Az információs és kommunikációs technológiák támogatási programjának (ICT PSP) végleges értékelése

Az ICT PSP végleges értékelése[12] hangsúlyozta a program egyediségét és innovatív szerepét, mivel projektjei új platformokat hoznak létre az innovatív, határokon átnyúló szolgáltatások számára a közérdek területén, különösen azokon a területeken, amelyeken folyamatosan rendszer- és szervezeti kockázatok állnak fenn.

A program néhány tulajdonságát igen pozitívnak értékelték: „egyedülálló és úttörő innovációs eszköz, amely közvetlenül kapcsolódik a szakpolitikákhoz, eszközöket tartalmazó kiegészítő portfólió, az érdekeltek széles körű részvétele”. A szakértői testület javaslatai között az érdekeltek részvételének további növelése mellett a kkv-k részvételének útjában álló akadályok leküzdése is szerepelt. Az értékelés azt is javasolta, hogy javítsák az információáramlást és a kapcsolatokat a többi uniós programmal, például a regionális politikával kapcsolatos programokkal.

A testület azt javasolta, hogy az ICT PSP-t továbbra is innováció-ösztönző szakpolitikai eszközként használják, valamint hogy a program az ikt-innovációk bevezetésére, valamint a rendszer- és szervezeti kockázatok elhárítására összpontosítson.

Az értékelés javaslata szerint a nagyszabású projektek esetében („A” kísérleti projekt) a felülről lefelé irányuló, szakpolitika által vezérelt megközelítést célszerű folytatni, mivel ez az innovatív szolgáltatások szélesebb körű, uniós szintű bevezetésének működő modellje. Megállapították továbbá, hogy az alulról építkező, kereslet által vezérelt projektek („B” kísérleti projekt) új és innovatív, határon átnyúló szolgáltatásokat tudnak kialakítani az új, szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati területeken (eContent, e-egészségügy és idősödés, e-kormányzat és e-energia/e-közlekedés), továbbá ösztönzik az interoperabilitást és a kiterjedtebb piacok fejlesztését az innovatív közszolgáltatások érdekében.

3.5.        A CIP végleges értékelése

A CIP végleges értékelési jelentése[13] megerősítette a keretprogram sikerét.

A jelentés szerint „[A] végleges értékelések és más források megerősítik, hogy a versenyképességi és innovációs keretprogram egészében is, és annak alprogramjai is jól teljesítenek, a program indításakor megfogalmazott elvárásoknak megfelelően”.[14]

Ezen kívül úgy értékelték, hogy „A CIP egészében véve az innováció ösztönzésének fontos eszközévé vált, különösen mivel viszonylag nyitott eljárásnak minősül, amely a korábbi megközelítésekkel ellentétben továbbmegy a technológiai fejlődés előtérbe helyezésénél, és kiegyensúlyozottabb távlat felé halad, amely a szolgáltatási szektor és az ipar fejlesztését is tartalmazza, és a termékek mellett a folyamatokat és üzleti modelleket is magában foglalja. Ez pedig nagyban hozzájárul az európai gazdaság versenyképességéhez”.

A CIP céljainak meghatározását koherensnek, és azon igények, problémák és kérdések szempontjából relevánsnak minősítették, amelyek megoldására létrehozták, és azokat a területeket helyezték előtérbe, amelyek esetében az uniós intézkedés sokat számíthat. Az értékelés pozitívan jellemezte a CIP rugalmasságát, és úgy vélte, hogy a CIP keretében könnyebb támogatáshoz jutni, mint a többi hasonló program esetében.

Megállapították, hogy a CIP program által az innováció támogatásában végzett munka jelentős tudáshalmazt képvisel, amely befolyásolhat más szakpolitikai területeket.

Az értékelés kiemelte, hogy a CIP jelentős részeinek irányítását átruházták az EACI-ra, amiből javulás származott mind a program irányításának eredményessége tekintetében, mind pedig a Bizottság számára adódó költségekkel és a nyújtott szolgáltatások eredményességével kapcsolatban, és ami az aláírt szerződések számában és a kifizetési késedelmekben mérhető.

A jelenlegi gazdasági válság rámutatott a CIP központi céljainak jelentőségére és a CIP által megoldandó problémák fontosságára, ami sürgősebbé teszi a sikeresnek és hatékonynak bizonyuló elképzelések, például a pénzügyi eszközök kiaknázását.

4.           Főbb ajánlások és tervezett nyomon követési intézkedések

Az értékelésekben megfogalmaztak néhány ajánlást azzal kapcsolatban, hogyan lehet a CIP végrehajtását továbbfejleszteni, valamint olyan potenciális utódprogramot tervezni, amelyet a program végrehajtása és a CIP utódjaira vonatkozó bizottsági ajánlások elkészítése során figyelembe vettek (COSME[15] és a Horizont 2020 kezdeményezés bizonyos részei[16]).

A CIP végleges értékelési jelentése szerint további szinergiák hozhatók létre a három alprogram között, ha a keretprogram központi témáiban – például az innovációs szakpolitikák tekintetében – új állásfoglalást fogalmaznak meg.

A CIP egyik fő gyengesége a láthatóságának hiánya. Azt is hangsúlyozták azonban, hogy a jól ismert márkaneveket, például az Európai Vállalkozói Hálózatot, az Intelligens Energia – Európát, és a kkv-k hetét nem szabad átnevezni. Ezen kívül a program által támogatott sikeres tevékenységekkel kapcsolatos információk hatékonyabb terjesztését javasolták. A Bizottság felhasználja a CIP által finanszírozott Európai Vállalkozói Hálózatot arra, hogy terjessze az uniós szakpolitikákkal és a programokkal, például a hetedik keretprogrammal vagy a strukturális alapok keretében rendelkezésre álló szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat. Számos intézkedés született a legnagyobb számú potenciális résztvevő elérése érdekében. Az ökoinnováció piaci gyakorlatba való átültetése területén az Európai Vállalkozói Hálózat gyakran regionális vagy nemzeti kapcsolattartó pontként funkcionál, terjeszti a felhívásokkal kapcsolatos információkat, kapcsolatteremtő összejöveteleket és ágazati klaszterüléseket szervez. A támogatások kedvezményezettjeit a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos (IPR) segítőszolgálathoz irányítják, amely segít nekik a más uniós programokban, például a hetedik keretprogramban való részvételükből eredő, szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdésekben. Az innováció területén az intézkedéseket folyamatosan támogatja a „TAKE IT UP” (Europe INNOVA) és az INNO partnerségi fórum (PRO INNO Europe®). A projektek közvetlen kedvezményezettjeiken túlnyúló, információs feladatait erősíti a weboldalak biztosítása, amelyekhez más szervezetek is hozzájárulhatnak, és amelybe közösségi hálózatépítési lehetőségeket is beépítettek. A kommunikációs erőfeszítések az utódprogramok tekintetében erősödni fognak.

Ezen kívül azt javasolták, hogy hozzanak létre egy állandó gyűjteményt a teljesítmény-, eredmény- és hatásmutatókból, amely segítségével nyomon követhető a program hatékonysága és a célok elérése. Az Európai Bizottság által a CIP utódprogramjai (COSME[17] és a Horizont 2020 kezdeményezés[18] bizonyos részei) tekintetében tett javaslatok ezen ajánlások legtöbbjére választ adnak, különösen mivel megerősítik a program beavatkozási logikáját (pl. a Horizont 2020 kezdeményezés zökkenőmentes kapcsolatot biztosít a kutatás és az innováció között, figyelembe véve a fő társadalmi kihívásokat, például az energiát és a természetes erőforrásokat, valamint a legfontosabb technológiákat, például az információs és kommunikációs technológiákat), és hozzákapcsolják az EU stratégiai prioritásaihoz, az idevágó jogszabály szövegébe pedig belefoglalják az eredmény- és hatásmutatókkal kapcsolatos konkrét célkitűzéseket.

„A szinergiák operatív szinten történő ösztönzése a program különböző területei közötti kapcsolatok kezelésének fejlesztésére irányuló szisztematikus megközelítése segítségével” javaslat tekintetében a Bizottság az Európai Vállalkozói Hálózatot használja a tájékoztatásra. Számos intézkedés született a legnagyobb számú potenciális résztvevő elérése érdekében. Az ökoinnováció területén az Európai Vállalkozói Hálózat gyakran regionális vagy nemzeti kapcsolattartó pontként funkcionál, és terjeszti a felhívásokkal kapcsolatos információkat, valamint kapcsolatteremtő összejöveteleket és klaszterüléseket szervez. A támogatások kedvezményezettjeit az IPR segítőszolgálathoz irányítják, amely segítséget nyújt a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdésekben. Az innováció tekintetében a hálózat tagjai számára az idevágó intézkedésekből szemináriumokat tartottak az innovációs közbeszerzésekkel kapcsolatban levont következtetések terjesztésére. Másik példa az Európai Vállalkozói Hálózat és az IMP3rove[19] között létrehozott kapcsolatok, és az Európai Vállalkozói Hálózat partnerei által szervezett innovációs irányítással kapcsolatos képzés.

Az EIP végleges értékelésének ajánlása szerint „a vállalkozási és innovációs program továbbfejlesztésének a jelenlegi eredményekre kell építkeznie a különböző tevékenységek esetében elért lendület növelése érdekében, és hogy adott esetben elkerülje az újonnan indított tevékenységek esetében előforduló zavarok kockázatát”. Az EIP 2013-as éves munkaprogramjában a Bizottság a korábbi évek sikeres intézkedéseinek folytatását, vagy a múltbéli tapasztalatokon alapuló új intézkedések bevezetését fogja javasolni, ugyanakkor biztosítani kell a szakpolitikai prioritások és a gazdaság fejlődése közötti összhangot.

A pénzügyi eszközök esetében fennálló európai hozzáadott érték felügyeletére vonatkozó ajánlást a Bizottság figyelembe vette a pénzügyi eszközök következő generációjának kialakításában. Az európai hozzáadott érték az új hitel- és tőkefinanszírozási platformok fontos összetevője lesz, és ennek alapelvein alapul majd a 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keretben meghatározott összes jövőbeli pénzügyi eszköz. A pénzügyi eszközök az EU forrásai és a hitelminőség-javítás által fedezett kockázatitőke-befektetésekben és a kockázatos hitelezésben tapasztalható piaci széttöredezettség elhárítása révén az egységes piac megerősítéséhez kötődő előnyökön alapulnak. A COSME program keretében létrehozott pénzügyi eszközök fő célja a Bizottság javaslata értelmében a kkv-k pénzeszközökhöz való hozzáférésének javítása lesz azokban a piaci szegmensekben, amelyekre a tagállamok intézkedései nem terjednek ki, mivel azok az egyes országokon belül történő befektetésekre és támogatásokra korlátozódnak. A hangsúlyt a növekedés-orientált vállalkozások terjeszkedésére helyezik majd, amelyek célja a nemzetközi terjeszkedés, valamint a határokon átnyúló kkv-finanszírozási piac létrehozására. Ezt a célkitűzést csak egy uniós szintű programmal lehet elérni. Hasonlóképpen, a Bizottság Horizont 2020-szal kapcsolatos javaslatában a kutatás és innováció tekintetében rendelkezésre álló adósságfinanszírozó eszköz kiegészíti azokat a nemzeti rendszereket, amelyek nem támogatják a kutatásra és innovációra irányuló, határokon átnyúló befektetéseket. A kezdeti szakaszra vonatkozó megállapodásoknak bizonyító hatásuk is lesz, amely Európa-szerte az állami és magánbefektetők számára is hasznot hozhat. Az adósságfinanszírozó eszköz segítségével elháríthatóak a piac azon hiányosságai, amelyek megakadályozzák, hogy a magánszektor a kutatásba és innovációba optimális szinten fektessen be. Végrehajtása kockázatmegosztás alapján fogja elősegíteni az uniós költségvetés és a végrehajtással megbízott pénzügyi intézmény(ek) által biztosított források kritikus tömegének egyesítését. Arra ösztönzi majd a vállalkozásokat, hogy saját pénzükből többet fektessenek a kutatásba és innovációba, mint egyébként tették volna. Ezen kívül az adósságfinanszírozási eszköz segítséget nyújt majd az állami és magánszervezeteknek egyaránt, hogy csökkentsék a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzéssel vagy az innovatív termékek és szolgáltatások beszerzésével járó kockázatokat.

Az ökoinnováció tekintetében az értékelés úgy fogalmazott, hogy „az ökoinnovációs program a várt ígéretes eredmények és a jelentős mértékű túljelentkezés ellenére, a program csekély mérete miatt a lehetséges hatások valószínűleg korlátozottak lesznek. Meg kell fontolni a jövőbeli finanszírozással kapcsolatos következtetéseket.” A Bizottság azt javasolta, hogy a programok következő generációjába vonják be az ökoinnovációt a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram egyik prioritásaként, és hogy terjesszék ki az EU beavatkozását a költségvetés és az eszközök tekintetében is.

A Bizottság az értékelésekből azt a következtetést vonta le, hogy a jelenlegi keretprogram és alprogramjainak végrehajtását folyamatosan fejleszteni kell. Az értékelések ezen kívül fontos útmutatóként szolgáltak a programok új generációjának (COSME és Horizont 2020) előkészítésében. Ezért a Bizottság felkéri a Tanácsot és a Parlamentet, hogy a Bizottság javaslatainak módosítása során a programok végleges elfogadása tekintetében vegyék figyelembe ezeket az ajánlásokat.

[1]               Az Európai Parlament és a Tanács 2006. október 24-i 1639/2006/EK határozata a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

[2]               Lásd: http://ec.europa.eu/cip/index_hu.htm

[3]               http://ec.europa.eu/cip/eip/index_en.htm

[4]               http://ec.europa.eu/cip/ict-psp/index_en.htm

[5]               http://ec.europa.eu/cip/iee/index_en.htm

[6]               Gerard Pogorel (elnök), Professor of Economics and Management, Ecole Nationale Supérieure des Télécommunications, (ENST-Telecom ParisTech), Franciaország. Dana Berova, Gartner, Cseh Köztársaság. Slavo Radosevic, Professor of Industry and Innovation Studies, University College London. Eppie Eloranta, a TIEKE, a Finnish Information Society Development Centre igazgatója. Jeremy Harrison (előadó), az abdi Ltd. igazgatója, a ROI Institute Egyesült Királyságbeli partnere.

[7]               Graham Vickery, Terttu Luukkonen, Slavo Radosevic, Robbert Fisher (előadó).

[8]               http://ec.europa.eu/cip/documents/implementation-reports/index_en.htm

[9]               http://ec.europa.eu/cip/files/docs/interim_evaluation_report_march2010_en.pdf

[10]             http://ec.europa.eu/cip/files/docs/final-evaluation-of-eip_en.pdf

[11]             http://ec.europa.eu/cip/files/docs/2011_iee2_programme_en.pdf

[12]             http://ec.europa.eu/cip/files/cip/docs/cip_ict_psp_interim_evaluation_report_2011_en.pdf

[13]             http://ec.europa.eu/cip/files/cip/cip_final_evaluation_final_report_en.pdf

[14]             CSES, Vezetői jelentés – „Final Evaluation of the Competitiveness and Innovation Programme”, 2011. december, 8. oldal, az alábbi címen elérhető: http://ec.europa.eu/cip/files/cip/executive_summary_cip_final_report_en.pdf

[15]             COM(2011) 834 végleges

[16]             COM(2011)808 végleges, COM(2011)809 végleges, COM(2011)810 végleges, COM(2011)811 végleges, COM(2011)812 végleges

[17]             COM(2011) 834 végleges

[18]             COM(2011)808 végleges, COM(2011)809 végleges, COM(2011)810 végleges, COM(2011)811 végleges, COM(2011)812 végleges

[19]             Az IMP3rove segítségével a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára fennáll a lehetőség, hogy lemérjék innovációs irányítási teljesítményüket az ugyanazon gazdasági ágazathoz tartozó, ugyanazon országban működő, ugyanolyan méretű és életkorú vállalkozásokhoz képest. A teljesítménymérés erős alapot nyújt egy innovációs irányítással kapcsolatos segítséget nyújtó szolgáltató hatékony támogatásához.