(1)

A Bizottság 2011-ben megállapította, hogy minden szinten vita folyik a pénzügyi ágazat további adóztatásáról. A vita abból a kívánalomból ered, hogy a pénzügyi ágazat számottevő és méltányos mértékben járuljon hozzá a válság költségeinek fedezéséhez, továbbá hogy az ágazat adóztatása a jövőben a többi ágazathoz viszonyítva tisztességesen történjen, a pénzügyi intézményeket visszatartsák a túlzottan kockázatos tevékenységektől, kiegészítsék a jövőbeli válságok elkerülését célzó szabályozási intézkedéseket, valamint hogy kiegészítő bevételt teremtsenek az általános költségvetések vagy konkrét szakpolitikai célok számára.

(1)

A Bizottság 2011-ben megállapította, hogy minden szinten vita folyik a pénzügyi ágazat további adóztatásáról. A vita abból a kívánalomból ered, hogy a pénzügyi ágazat számottevő és méltányos mértékben járuljon hozzá a válság költségeinek fedezéséhez, továbbá hogy az ágazat adóztatása a jövőben a többi ágazathoz viszonyítva tisztességesen történjen, a pénzügyi intézményeket visszatartsák a túlzottan kockázatos tevékenységektől, kiegészítsék a jövőbeli válságok elkerülését és a spekuláció visszaszorítását célzó szabályozási intézkedéseket, valamint hogy többek között a költségvetési konszolidációhoz való hozzájárulásként kiegészítő bevételt teremtsenek az általános költségvetések vagy a fenntarthatóságra és a növekedés, az oktatás és a foglalkoztatás – külön hangsúlyt helyezve a fiatalok foglalkoztatására – elősegítésére irányuló konkrét szakpolitikai célok számára. A pénzügyi tranzakciós adó bevezetése tehát olyan elosztási és irányítási többletkapacitás megnyilvánulása, amely megfelelő módon egészíti ki a szabályozási reformra irányuló meglévő kezdeményezéseket.

(1a)

A 2014 és 2020 közötti időszakra érvényes többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2013. február 8-i európai tanácsi következtetések szerint a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételek egy részét az uniós költségvetéshez kell rendelni valódi saját forrásokként. A pénzügyi tranzakciós adóból származó bevétel uniós saját forrásként történő felhasználása megerősített együttműködés keretében csak akkor lehetséges, ha a részt vevő tagállamok uniós költségvetéshez való nemzeti hozzájárulásai ugyanazzal az összeggel csökkennének, és nem kerülne sor a részt vevő tagállamok aránytalan hozzájárulására a részt nem vevő tagállamokéhoz képest. Amint uniós szinten végrehajtják a pénzügyi tranzakciós adót, a belőle származó saját források összegének – a részt vevő tagállamok uniós költségvetéshez való nemzeti hozzájárulásainak csökkenése nélkül – részben vagy egészben hozzá kell adódnia a tagállami hozzájárulásokhoz, hogy új pénzügyi források álljanak rendelkezésre az európai beruházásokhoz.

(1b)

A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését megelőzően a Bizottságnak ki kell mutatnia, hogy a megerősített együttműködés nem veszélyezteti sem a belső piacot, sem a gazdasági, társadalmi vagy területi kohéziót. Azt is igazolnia kell, hogy a megerősített együttműködés nem akadályozza a tagállamok közötti kereskedelmet, nem okoz hátrányos megkülönböztetést a tagállamok közötti kereskedelemben, és nem torzítja a tagállamok közötti versenyt. A Bizottság új, alapos elemzést és hatásvizsgálatot terjeszt elő a közös pénzügyi tranzakciós adóra irányuló javaslatnak a részt vevő és részt nem vevő tagállamokat, valamint a belső piac egészét érintő következményeiről.

(2a)

A pénzügyi tranzakciós adó akkor fogja valóban elérni célkitűzéseit, ha azt globális szinten bevezetik. A 11 tagállam megerősített együttműködése az első lépést jelenti az uniós szintű pénzügyi tranzakciós adó és végső soron a globális szintű pénzügyi tranzakciós adó felé. Az Unió továbbra is a globális bevezetést fogja támogatni, és sürgetni fogja, hogy a pénzügyi tranzakciós adót tűzzék a G20- és a G8-csoport csúcstalálkozóinak napirendjére.

(3)

A részt vevő tagállamok által egyoldalúan hozott intézkedésekből adódó torzulások megelőzése érdekében, valamint az érintett pénzügyi tranzakciók többségének rendkívül nagyfokú mobilitását figyelembe véve, és így a belső piac megfelelő működésének javítása céljából fontos, hogy a részt vevő tagállamokban alkalmazott pénzügyi tranzakciós adók alapvető elemei uniós szinten harmonizáltak legyenek. Ezért kerülni kell a részt vevő tagállamok közötti adózási arbitrázs ösztönzőit, és az adott tagállamok pénzügyi piacai közötti allokációs torzulásokat, valamint a kettős adózás, és az adózás elmaradásának lehetőségeit.

(3)

A 11 részt vevő tagállam közül már több bevezette vagy éppen most vezeti be a pénzügyi tranzakciós adó valamilyen formáját.  A részt vevő tagállamok által egyoldalúan hozott intézkedésekből adódó torzulások megelőzése érdekében, valamint az érintett pénzügyi tranzakciók többségének rendkívül nagyfokú mobilitását figyelembe véve, és így a belső piac megfelelő működésének javítása céljából fontos, hogy a részt vevő tagállamokban alkalmazott pénzügyi tranzakciós adók alapvető elemei uniós szinten harmonizáltak legyenek. Ezért kerülni kell a részt vevő tagállamok közötti adózási arbitrázs ösztönzőit, és az adott tagállamok pénzügyi piacai közötti allokációs torzulásokat, valamint a kettős adózás, és az adózás elmaradásának lehetőségeit.

(3a)

Tekintettel a pénzügyi piacok európai szabályozása terén tett jelentős előrelépésre, amelyre példa a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU  (1) rendelet, a 2013/36/EU irányelv és ez az irányelv, azoknak a részt vevő tagállamoknak, amelyek a közelmúltbeli pénzügyi válság nyomán már bevezettek bankadókat, felül kell vizsgálniuk ezeknek az adóknak a szükségességét és az uniós jog szabályaival és céljaival, valamint a belső piaccal való összeegyeztethetőségét.

(3b)

A pénzügyi tranzakciós adóknak a részt vevő tagállamok körében történő harmonizálása nem vezethet területen kívüli adóztatáshoz, amely sérti a részt nem vevő tagállamok lehetséges adóalapját.

(4)

A belső piac működésének javítása, különösen a részt vevő tagállamok közötti torzulások elkerülése szükségessé teszi, hogy a pénzügyi tranzakciós adó a pénzügyi intézmények és tranzakciók tágan meghatározott körére, a pénzügyi eszközök széles skálájával, köztük a strukturált termékekkel mind a szervezett, mind a tőzsdén kívüli piacokon folytatott kereskedésre, valamint minden származtatott ügylet megkötésére és az érintett műveletek lényeges módosításaira legyen alkalmazandó.

(4)

A belső piac működésének javítása, különösen a részt vevő tagállamok közötti torzulások elkerülése, az adócsalás, az adókijátszás, az agresszív adótervezés lehetőségének szűkítése, a kockázat áthelyezésének és a szabályozási arbitrázs kockázatának csökkentése szükségessé teszi, hogy a pénzügyi tranzakciós adó a pénzügyi intézmények és tranzakciók tágan meghatározott körére, a pénzügyi eszközök széles skálájával, köztük a strukturált termékekkel mind a szervezett, mind a tőzsdén kívüli piacokon folytatott kereskedésre, valamint minden származtatott ügylet – köztük a különbözeti ügyletek, az azonnali devizaügyletek piacain lebonyolított ügyletek és a spekulatív határidős ügyletek – megkötésére és az érintett műveletek lényeges módosításaira legyen alkalmazandó.

(8)

A származékos ügyletek kötését, illetve lényeges módosítását kivéve az elsődleges piacon folytatott kereskedést, valamint a polgárokat és a vállalkozásokat érintő legtöbb ügyletet – például a biztosítási szerződések kötését, a jelzáloghitelezést, a fogyasztási hiteleket, a pénzforgalmi szolgáltatásokat – ki kell zárni a pénzügyi tranzakciós adó hatálya alól annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a kormányzatok és a társaságok tőkéhez jutása, a háztartások pedig mentesüljenek a hatás alól.

(8)

A származékos ügyletek kötését, illetve lényeges módosítását kivéve az elsődleges piacon folytatott kereskedést, valamint a polgárokat és a vállalkozásokat érintő legtöbb ügyletet – például a biztosítási szerződések kötését, a jelzáloghitelezést, a fogyasztási hiteleket, a pénzforgalmi szolgáltatásokat – ki kell zárni a pénzügyi tranzakciós adó hatálya alól annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a kormányzatok és a társaságok tőkéhez jutása, a háztartások és a reálgazdaság pedig mentesüljenek a negatív hatás alól.

(13a)

A szabályozatlan, kevésbé ellenőrzött és kevésbé átlátható tőzsdén kívüli kereskedéssel szemben a szabályozott piacok, és különösen a szigorúan szabályozott, ellenőrzött és átlátható tőzsdei kereskedés helyzetének megerősítése érdekében a tagállamoknak magasabb adókulcsot kell alkalmazniuk a tőzsdén kívüli ügyletekre. Ez lehetővé fogja tenni a kereskedésnek az alig vagy egyáltalán nem szabályozott piacokról a szabályozott piacokra való átterelését. A magasabb kulcsok nem vonatkozhatnak a tőzsdén kívüli származtatott termékekkel kapcsolatos pénzügyi tranzakciókra, amennyiben azok objektíven csökkentik a kockázatokat, és ezzel a reálgazdaságot szolgálják.

(15a)

A nem pénzügyi vállalkozások jelentős tranzakciókat hajtanak végre a pénzpiacokon annak érdekében, hogy csökkentsék az üzleti tevékenységükkel közvetlenül összefüggő kockázatokat. A pénzügyi tranzakciós adó ezekre az intézményekre nem vonatkozhat, amikor ilyen tranzakciókat hajtanak végre. Amennyiben azonban a nem pénzügyi vállalkozások olyan spekulatív tranzakciókat hajtanak végre, amelyek nem állnak összefüggésben a kereskedelmi tevékenységükből adódó kockázatok csökkentésével, pénzügyi intézményként kell kezelni őket, és alkalmazni kell rájuk a pénzügyi tranzakciós adót.

(15b)

Annak érdekében, hogy az adókikerülés magas költségekkel és kevés haszonnal járjon, valamint a jobb végrehajtás biztosításának céljából az illetőség és a kibocsátás elvét ki kell egészíteni „a jogcím átruházásának elvével”.

(15c)

A Bizottság adott esetben tárgyalásokat kezdhet harmadik országokkal a pénzügyi tranzakciós adó beszedésének elősegítése érdekében. A Bizottságnak felül kell vizsgálnia az együttműködésre nem hajlandó joghatóságok meghatározását is, valamint megfelelő módon frissítenie kell az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni fellépésre vonatkozó cselekvési tervét.

(16)

A minimális adókulcsokat a közös pénzügyi tranzakciós adó harmonizációs céljának elérését biztosító, kellően magas szinten kell meghatározni. Ezzel együtt az adókulcsoknak elegendően alacsonynak kell lenniük ahhoz, hogy minimálisra csökkentsék az áttelepülés kockázatát.

(19)

Az adócsalás és az adókikerülés megelőzése érdekében a részt vevő tagállamokat kötelezni kell a megfelelő intézkedések elfogadására.

(19)

Az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés, például az adóhelyettesítés megelőzése érdekében a részt vevő tagállamokat kötelezni kell a megfelelő intézkedések elfogadására.

(19a)

A Bizottság valamennyi tagállam, a Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság) (ESMA) képviselőiből álló szakértői munkacsoportot (a pénzügyi tranzakciós adóval foglalkozó bizottság) hoz létre, amely értékeli az ezen irányelv eredményes végrehajtását, megelőzi az adócsalást, az adókijátszást és az agresszív adótervezést, és megőrzi a belső piac sértetlenségét. A pénzügyi tranzakciós adóval foglalkozó bizottság a 14. cikkben meghatározott visszaélésszerű ügyletek felderítése céljából felügyeli a pénzügyi tranzakciókat, megfelelő módon ellenintézkedésekre tesz javaslatot és szükség esetén összehangolja ezen ellenintézkedések nemzeti szintű végrehajtását. A pénzügyi tranzakciós adóval foglalkozó bizottságnak teljes mértékben alkalmaznia kell az adózás és a pénzügyi szolgáltatások szabályozására vonatkozó uniós jogot, valamint a nemzetközi szervezetek, többek között az OECD és az Európa Tanács által adóügyi együttműködés céljából létrehozott eszközöket. A részt vevő tagállamok képviselői számára adott esetben lehetőséget kell biztosítani arra, hogy alcsoportot hozzanak létre azon ügyek kezelésére, amelyek a pénzügyi tranzakciós adó végrehajtása tekintetében nem érintik a részt nem vevő tagállamokat.

(19b)

A tagállamok a 2011/16/EU irányelvben foglaltaknak megfelelően kötelesek az adózás területén történő közigazgatási együttműködésre, továbbá a 2010/24/EU irányelvben foglaltaknak megfelelően kötelesek az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásra is.

(21)

Annak érdekében, hogy lehetővé váljon részletesebb szabályok elfogadása bizonyos technikai területeken a nyilvántartásba vételi, számviteli és adatszolgáltatási kötelezettségekre, valamint az adóhatóságok részére esedékes pénzügyi tranzakciós adó tényleges megfizetését biztosító más kötelezettségekre, valamint ezek szükség szerinti időben történő kiigazítására vonatkozóan, az ehhez szükséges intézkedések meghatározása tekintetében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat végezzen, szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a kapcsolódó dokumentumoknak a Tanács részére kellő időben történő és megfelelő átadását.

(21)

Annak érdekében, hogy lehetővé váljon részletesebb szabályok elfogadása bizonyos technikai területeken a nyilvántartásba vételi, számviteli és adatszolgáltatási kötelezettségekre, valamint az adóhatóságok részére esedékes pénzügyi tranzakciós adó tényleges megfizetését biztosító más kötelezettségekre, valamint ezek szükség szerinti időben történő kiigazítására vonatkozóan, az ehhez szükséges intézkedések meghatározása tekintetében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat végezzen, szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a kapcsolódó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére egyidejűleg , kellő időben történő és megfelelő átadását.

c)

származtatott ügyletek nettósítást és kiegyenlítést megelőző megkötése;

c)

származtatott ügyletek – köztük különbözeti ügyletek és spekulatív határidős ügyletek – nettósítást és kiegyenlítést megelőző megkötése;

ca)

a devizapiacon végrehajtott azonnali devizaügyletek;

e)

visszavásárlási és fordított visszavásárlási megállapodások, értékpapír-kölcsönzési és -kölcsönvételi megállapodások;

e)

visszavásárlási és fordított visszavásárlási megállapodások, értékpapír-kölcsönzési és -kölcsönvételi megállapodások, köztük a nagysebességű kereskedésben való részvétel során létrejött törölt megbízások ;

i.

közös ügyintézési helyről, közvetlen hozzáféréssel vagy közelből (proximity hosting) végzett szolgáltatások igénybevétele;

ii.

legalább 50 %-os napi portfólióforgalmat érint;

iii.

a törölt megbízások aránya (ideértve a részleges törléseket is) meghaladja a 20 %-ot;

iv.

a nyitott pozíciók többségét még aznap zárják;

v.

a likviditást biztosító megbízásokra engedményt vagy visszatérítést kínáló kereskedési helyszíneken lebonyolított megbízások vagy tranzakciók több mint 50 %-a jogosult ilyen visszatérítésre;

d)

ha a pénzügyi tranzakciók éves átlagos értéke két egymást követő naptári évben nem haladja meg a 78/660/EGK irányelv 28. cikkében meghatározottak szerinti teljes átlagos éves nettó árbevétel ötven százalékát , az érintett vállalkozás, intézmény, szerv vagy személy jogosult arra, hogy kérésre ne tekintsék, vagy a továbbiakban ne tekintsék pénzügyi intézménynek.

d)

ha a pénzügyi tranzakciók éves átlagos értéke két egymást követő naptári évben nem haladja meg a 78/660/EGK irányelv 28. cikkében meghatározottak szerinti teljes átlagos éves nettó árbevétel 20 %-át , az érintett vállalkozás, intézmény, szerv vagy személy jogosult arra, hogy kérésre ne tekintsék, vagy a továbbiakban ne tekintsék pénzügyi intézménynek.

da)

a pénzügyi tranzakciók e pontban említett átlagos éves értékének kiszámításakor nem kell figyelembe venni azokat a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket érintő pénzügyi tranzakciókat, amelyek teljesítik a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokról, az elszámolási kötelezettségről, a nyilvános jegyzékről, a kereskedési helyszínhez való hozzáférésről, a nem pénzügyi szerződő felekről és a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. december 19-i 2013/149/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkében említett valamelyik feltételt  (2) .

a)

a központi szerződő felek a központi szerződő fél funkciójának ellátásakor;

a)

a 98/26/EK irányelvben meghatározott központi szerződő felek a központi szerződő fél funkciójának ellátásakor , illetve más elszámolóházak, az elszámoló ügynök, vagy az elszámolási rendszerek elszámolási funkciójuk ellátásakor, amely funkció magában foglal bármely lehetséges megújítást vagy elszámolást ;

ca)

kkv-növekedési piacok;

cb)

olyan személy, aki a pénzügyi piacokon folyamatosan úgy van jelen, mint aki hajlandó saját számlára kereskedni saját tőkéje ellenében pénzügyi eszközök vételével és eladásával (árjegyző), ha piaci likviditási kínálatot biztosító szereplőként az árjegyző és a pénzügyi tranzakció lebonyolításának helye szerinti szervezett kereskedési helyszín közötti megállapodásban meghatározottaknak megfelelően alapvető funkciót teljesít a lekötött kötvények és részvények tekintetében, amennyiben ez a tranzakció nem része egy nagysebességű kereskedési stratégiának.

ga)

pénzügyi eszközzel tulajdonosként való rendelkezésre vonatkozó jog átruházása, valamint valamennyi olyan egyenértékű művelet, amely a pénzügyi eszközhöz társuló kockázat átruházásával jár, és valamely csoporton belüli jogalanyok között vagy valamely decentralizált bankokból álló hálózat jogalanyai között megy végbe, amennyiben az átruházást a nemzeti vagy az uniós jog által meghatározott jogi vagy prudenciális követelmény teljesítése érdekében hajtják végre.

ea)

a c) pontnak megfelelően valamely tagállamban letelepedett intézmény fióktelepe;

g)

az adott tagállam területén kibocsátott strukturált termékkel vagy a 2004/39/EK irányelv I. mellékletének C. szakaszában említett pénzügyi eszközök valamelyikével – az adott szakasz 4-10. pontjában említett, nem szervezett platformon kereskedett eszközök kivételével - folytatott pénzügyi tranzakcióban saját számlára vagy más személy számlájára eljárva szerződő fél, illetve a tranzakció szerződő fele nevében jár el.

g)

az adott tagállam területén kibocsátott strukturált termékkel vagy a 2004/39/EK irányelv I. mellékletének C. szakaszában említett pénzügyi eszközök valamelyikével folytatott pénzügyi tranzakcióban saját számlára vagy más személy számlájára eljárva szerződő fél, illetve a tranzakció szerződő fele nevében jár el.

a)

az eszköz letét vagy letéthez kapcsolódó derivatíva, és a letét kibocsátójának székhelye az adott tagállamban található;

b)

az eszköz az a) pontban említettől különböző derivatíva, amelynek szervezett platformon történő kereskedelme engedélyezett, és az e platformhoz tartozó rendszerek keretében folytatott kereskedelemre az adott tagállam jogszabályai vonatkoznak;

c)

az eszköz az a) és a b) pontban említettektől különböző, – a 98/26/EK irányelvnek megfelelően – a központi szerződő fél, illetve egy más elszámolóházak vagy elszámoló ügynök által elszámolt pénzügyi eszköz, amennyiben az érintett központi szerződő félre vagy rendszerre az adott tagállam jogszabályai vonatkoznak;

d)

az eszköz az a), b) és c) pontban említettektől különböző pénzügyi eszköz, és a megállapodásra, amelynek keretében az érintett pénzügyi eszközzel lebonyolították a tranzakciót, az adott tagállam jogszabályai vonatkoznak;

e)

az eszköz strukturált eszköz, és eszközfedezete értékének legalább 50 %-át olyan pénzügyi eszközök adják, amelyeket egy részt vevő tagállamban bejegyzett jogi személy bocsátott ki.

a)

a 6. cikkben említett pénzügyi tranzakciók esetében 0,1 %;

a)

a 6. cikkben említett pénzügyi tranzakciók esetében 0,1 % , kivéve a 2. cikk (1) bekezdésének 5. pontjában hivatkozott, legfeljebb három hónap futamidejű pénzügyi tranzakciók esetében ;

b)

a 7. cikkben említett pénzügyi tranzakciók esetében 0,01 %.

b)

a 7. cikkben említett pénzügyi tranzakciók esetében 0,01 %;

ba)

a 2. cikk (1) bekezdésének 5. pontjában hivatkozott, legfeljebb három hónap futamidejű pénzügyi tranzakciók esetében 0,01 %.