Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012IP0370

Az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtása Az Európai Parlament 2012. október 23-i állásfoglalása az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról (2012/2005(INI))

OJ C 68E , 7.3.2014, p. 15–20 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

7.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 68/15


2012. október 23., kedd
Az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtása

P7_TA(2012)0370

Az Európai Parlament 2012. október 23-i állásfoglalása az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról (2012/2005(INI))

2014/C 68 E/03

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „Az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról: ideje cselekedni” című bizottsági jelentésre (COM(2011)0731),

tekintettel az egységes európai égbolt technikai pillérét képező SESAR-program üzemeltetésének irányítási és ösztönző mechanizmusairól szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0923),

tekintettel az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című fehér könyvre (COM (2011)0144),

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0254/2012),

A.

mivel az egységes európai égbolt végrehajtása terén számos pozitív előrelépés történt;

B.

mivel 2012 várhatóan döntő év lesz az egységes európai égbolt végrehajtása terén;

C.

mivel az egységes európai égbolt kiteljesítése az európai szinten fenntarthatóbb légtér és a hatékonyabb légiforgalmi irányítási rendszer megteremtése révén, valamint a nagyobb hatékonyságon keresztül jelentős gazdasági, biztonsági és környezeti megtakarításokat fog eredményezni;

D.

mivel a légi forgalom folyamatosan bővül, ami a kapacitások elégtelenségéhez és az utasok késéseinek növekedéséhez vezet, továbbá a légitársaságok növekedési terveire is kihat; mivel az uniós repülőtereket igénybe vevő több mint 750 millió utassal valamint mivel e mutatók 2030-ra várhatóan megduplázódnak, az európai légtér a világon az egyik legforgalmasabbnak számít;

E.

mivel az egységes európai égbolt sikere az integrált megközelítéstől függ, ahol az egyes tagállamok nem kockáztathatják a végrehajtás egészét;

F.

mivel a funkcionális légtérblokkok kialakításának határideje 2012. december 4., de a legutóbbi jelentések szerint az aktuális helyzetben még messze nem teljesül az egységes európai égboltra vonatkozó aktus e rendelkezése;

G.

mivel a 691/2010/EU rendelet 13. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoktól beérkező teljesítménytervek kézhezvételét követő négy hónappal az uniós szintű célkitűzéseknek nem megfelelő tervek tekintetében az Európai Bizottságnak ajánlásokat kell kiadnia a felülvizsgált teljesítménycélok elfogadásáról;

H.

mivel jelenleg a légiforgalom-irányítási szolgáltatásokat nyújtó nemzeti léginavigációs szolgáltatókban (ANSP) tükröződik a kontinens szétaprózódott politikai földrajza, ami sajnálatos módon elégtelen működéshez és forgalmi torlódásokhoz vezet;

I.

mivel az egységes európai égbolt végrehajtása érdekében olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a jelenlegi normák javításán és a közbiztonság egységesen magas szintű fenntartásán keresztül biztosítják az európai légi biztonsági célkitűzések megvalósulását;

J.

mivel a Galileóhoz és a globális navigációs műholdrendszerekhez (GNSS) hasonló egyéb programok megvalósítása gyorsan halad;

K.

mivel a lehető leghamarabb meg kell állapodni a szükséges finanszírozásról és a pénzügyi keretről;

Határidő

1.

elismeri azokat a korlátokat, amelyek az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtása tekintetében állnak fenn; úgy véli azonban, hogy az egységes európai égbolt kötelező végrehajtási határidejének kijelölése révén, de az üzleti megfontolásokat is figyelembe véve az eddigi eredményeken jelentős mértékben javítani kell;

2.

hangsúlyozza, hogy gyorsan kell lépni, és elő kell mozdítani az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok és elsősorban a légi navigációs szolgálatok és hálózati funkciók teljesítményrendszerének végrehajtását;

3.

rámutat arra, hogy nemsokára elérkezik a végrehajtás kritikus szakasza, amellyel kellő időben, összehangolt és koordinált módon kell megbirkózni;

4.

figyelmeztet arra, hogy a légi forgalom bővülése azt jelenti, hogy Európa légtere hamarosan eléri maximális kapacitását, és ezt a problémát a lakosság számára nyújtott légiközlekedési szolgáltatások minőségének garantálása és annak biztosítása érdekében sürgősen kezelni kell, hogy a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatások ne legyenek még súlyosabbak;

5.

rámutat a repülőterek mint az európai hálózat be- és kilépési pontjainak jelentőségére; arra szólít fel, hogy a repülőtereket, ideértve a hálózat telítettségét enyhítő és a kapacitást növelni képes regionális repülőtereket is, maximálisan vegyék figyelembe az egységes európai égbolt fejlesztésekor;

6.

felhívja a figyelmet arra, hogy az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok sikeres végrehajtása meglehetősen sürgető annak érdekében, hogy az európai légi biztonsági rendelkezések fokozottabb koherenciájának biztosítása érdekében elkerüljék az egyre nagyobb forgalommal járó növekvő torlódásokat és az elavult technológiákat;

7.

megjegyzi, hogy a biztonság és az üzemeltetési feltételek egységesen magas európai szintjének fenntartása egyre inkább kihívássá válik; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tisztázza az érintett európai szervek szerepét annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a megbízható és átlátható nemzetközi légbiztonsági eljárások betartását;

8.

emlékeztet arra, hogy Európa légterét a lehető leghatékonyabbá kell tenni, nem csupán a – többek között az utasoknak kedvező – gazdasági, hanem a környezeti, energetikai és társadalmi előnyök miatt is;

9.

kiemeli, hogy a témában született legutóbbi bizottsági közlemény becslései szerint az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) technológiájának teljes körű és megfelelő idejű kiépítése az EU GDP-jében a 2013–2030-as időszakban az EU27-re vetítve összesítve 419 milliárd eurót jelent, közvetlenül és közvetve 328 000 ezer munkahelyet hoz létre, és megközelítőleg nettó 50 millió tonna szén-dioxid kibocsátását takarítja meg;

10.

rámutat, hogy a Bizottság szerint a SESAR időben történő bevezetése gyakorlati előnyökkel járna az utasok számára, mivel a repülési idő átlagosan 10 %-kal (azaz kilenc perccel) csökkenne, átlagosan 50 %-kal csökkenne a törölt és késedelmes járatok száma, illetve a repülőjegyek ára is csökkenhetne; hangsúlyozza azonban, hogy ha a SESAR kiépítése 10 évet késlekedik, az általános hatás katasztrofális lesz, mivel az EU GDP-jére gyakorolt összesített hatás csökkenése miatt megközelítőleg 268 milliárd eurós veszteségre, 190 000-rel kevesebb új munkahelyre és 55 millió tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátási megtakarításra lehet számítani;

11.

megjegyzi, hogy más kulcsfontosságú országok és régiók versengenek egymással a kutatás és az innovatív technológiák fejlesztése terén, és ezért sajnálja, hogy az Európai Unió elveszítheti vezető szerepét más nemzetközi szereplőkkel szemben, ha nem gyorsítja fel az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtását;

12.

úgy véli, hogy az egységes európai égbolt megfelelő működése csak akkor biztosítható, ha az összes érintett szigorúan betartja a különböző végrehajtási határidőket;

13.

kiemeli, hogy kísérleti programokat hajtottak végre, és ezek eredménye pozitív volt;

14.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen jelentést az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának a teljesítményrendszer végrehajtása terén a nemzeti léginavigációs szolgáltatók által 2012 decemberéig tett előrelépésekről;

15.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2013 márciusáig tegyen jelentést az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtása terén tett előrelépésekről, kitérve annak értékelésére is, hogy a funkcionális légtérblokkok kialakításában mutatkozó késlekedésnek milyen következményei vannak;

Politikai támogatás

16.

emlékezteti a tagállamokat az egységes európai égbolt céljának elérésével kapcsolatban nyilvánosan tett kötelezettségvállalásukra, amikor az adott jogszabályt túlnyomó többséggel támogatták, és ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok proaktívak maradjanak, és részt vegyenek e jogszabály végrehajtásában; ennek kapcsán felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak be az uniós teljesítménycélokkal összhangban lévő nemzeti teljesítménytervet, és fogadják el a Bizottság által javasolt átdolgozott teljesítménycélokat; felhívja a Bizottságot, hogy a jogszabály végrehajtási határidejének elmulasztása esetén tegye meg a megfelelő lépéseket;

17.

emlékeztet a közlekedéspolitikáról szóló fehér könyvben és repüléssel kapcsolatos kutatással foglalkozó magas szintű munkacsoport „Légi folyosó 2050 – Európa jövőképe a légi közlekedésről” című jelentésében ismertetett légi közlekedési célkitűzésekre;

18.

ragaszkodik ahhoz, hogy e kérdésnek nagyobb prioritást kell kapnia, és hogy az egységes európai légbolt teljes körű és megfelelő idejű eléréséhez a tagállamok és az összes érintett proaktív politikai támogatására van szükség;

19.

rámutat arra, hogy az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok sikeres végrehajtása pozitív és ösztönző hatást gyakorol az Európai Unióban és világszerte folyó versenyre, ösztönzi a növekedést és a foglalkoztatást, különösen a repüléstechnikai és légi közlekedési iparágakban;

20.

sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a jelentős társadalmi és környezeti előnyök ellenére az egységes európai égbolt projektjét a nyilvánosság nem ismeri vagy nem érti kellőképpen, és felkéri a Bizottságot, a tagállamokat és az érdekelteket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a nyilvánosság tájékoztatását illetően;

21.

tudatában van az európai légiforgalmi szolgáltatás előtt álló kihívásoknak, és annak, hogy az egységes európai égbolt megvalósításában kulcsfontosságú szerepe van a munkaerőnek és a hatékony szociális párbeszédnek; tudatában van, hogy továbbra is hangsúlyt kell fektetni a nyílt jelentéstételi eljárásokra; hangsúlyozza, hogy az egységes európai égbolt megvalósítása a csúcsminőségű és magasan képzett munkaerőt foglalkoztató munkahelyek iránti erőteljes keresettel jár majd együtt;

22.

teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok szuverenitását és nemzeti előjogait a katonai és egyéb állami légi járművek műveleteivel és gyakorlataival összefüggő légiforgalmi szolgáltatással kapcsolatban; megemlíti a tagállamok elkötelezettségét a rugalmas légtérfelhasználás koncepciójának (1) teljes körű és egységes alkalmazása mellett, és elismeri, hogy támogatni kell ez irányú erőfeszítéseiket; hangsúlyozza, hogy az állami légierő a katonai légi járműveken túl magában foglalja a rendőrségi, tűzoltási, partőrségi, vámügyi, polgári védelmi és egyéb küldetések teljesítésére szolgáló járműveket is, így a biztonsági és válságkezelési tevékenységek széles köre tartozik műveleti közé;

23.

úgy véli, hogy az egységes európai égbolt megteremtésének előnyei az egész ellátási lánc számára jelentkeznek, beleértve a gyártókat, a légitársaságokat, a kkv-kat, a teljes idegenforgalomi ágazatot stb.;

24.

továbbra is súlyosan aggasztja, hogy a funkcionális légtérblokkok létrehozása Európa-szerte nemcsak hogy késedelemben van, ezért messzemenően támogatja a koordinátor erőfeszítéseit; rámutat, hogy a funkcionális légtérblokkok 2012. december 4-éig történő megvalósításához együttműködésre, koordinációra és politikai fellépésre van szükség a tagállamok szintjén és közöttük; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a fejleményeket, és szükség esetén indítson jogi eljárást – ideértve a szankciókat is – azon tagállamok ellen, amelyek nem tesznek eleget az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeiknek;

25.

hangsúlyozza, hogy a funkcionális légtérblokkok kialakítását nem lehet különálló követelménynek tekinteni, mivel annak célja az európai légtér egységesítése és a teljesítmény fokozása, és hogy nélkülük az egységes európai égboltot nem lehet megvalósítani; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan stratégiára, amely meggyorsítja a központosított modelleket – például a hálózatirányítót, a SESAR Közös Vállalkozást és a kiépítés-irányítót – is magukban foglaló funkcionális légtérblokkok végrehajtását; felhívja a Bizottságot, hogy használja ki jobban figyelmeztető rendszereit, és a megvalósítás elmaradása esetén indítson jogsértési eljárást azon tagállamok ellen, amelyek még nem írták alá a funkcionális légtérblokkjaik kialakítására vonatkozó megállapodásokat;

26.

úgy véli, hogy az egységes európai égbolt kialakításának leghatékonyabb és legcélravezetőbb módja a fentről lefelé történő megközelítés, és ezért kéri a Bizottságot, hogy a 15. bekezdésben említett jelentés alapján javasoljon intézkedéseket a funkcionális légtérblokkok kialakításában mutatkozó késések következményeinek orvoslására, és hogy a lentről felfelé megközelítésről mihamarabb váltson át a fentről lefelé történő megközelítésre annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a SES II. jogalkotási csomag célkitűzéseinek megvalósítását;

27.

felhívja a tagállamokat, hogy különösen a nemzeti felügyeleti hatóság tekintetében a nemzeti politika szintjén gyorsan orvosolják az erőforráshiányt;

28.

hangsúlyozza, hogy az egységes európai égbolt megvalósításában vállalt szerepük megfelelő teljesítése érdekében a nemzeti felügyeleti hatóságoknak működési szempontból függetlennek kell lenniük a légi navigációs szolgáltatóktól, és hatáskörüket pártatlanul, függetlenül és átlátható módon kell gyakorolniuk;

29.

rámutat annak fontosságára, hogy felszólítsák a nemzeti léginavigációs szolgáltatókat arra, hogy az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtása terén legyenek proaktívak;

30.

megerősíti, hogy a biztonságos, hatékony és rugalmas légtérhasználat kizárólag a légteret polgári és katonai célokra használók közötti szoros együttműködésen és koordináción keresztül valósítható meg;

31.

felkéri a tagállamokat, hogy az érintett uniós ügynökségek segítségével összpontosítsanak a polgári-katonai együttműködés javítására és a szomszédos országokkal folytatott koordinációra;

32.

ragaszkodik ahhoz, hogy az egységes európai égbolt létrehozásához mihamarabb szükséges finanszírozási igényeket a tagállamok elégítsék ki; üdvözli, hogy a Bizottság az európai összekapcsolódási eszköz keretén belül horizontális támogatási prioritásként jelölte meg az egységes európai égboltot és a SESAR-t;

A SESAR kiépítési stratégiája

33.

elismeri, hogy az ipar és az Európai Unió jelentős pénzügyi beruházást hajtott végre a SESAR-technológiával kapcsolatos kutatás és fejlesztés terén, és immár eljött az ideje, hogy az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtásával életbe léptessék az e befektetés hasznának kiaknázásához szükséges intézkedéseket;

34.

emlékeztet arra, hogy az 1070/2009/EK rendelet értelmében az egységes európai égbolt végrehajtásának ütemtervét össze kell hangolni az egységes európai égbolt részét képező SESAR kifejlesztési és kiépítési fázisával;

35.

kitart amellett, hogy e szükséges nagy befektetések ellenére számos jelentős kézzelfogható előny származik a harmonizációból, beleértve a járatok optimalizálását, az üzemanyag-hatékonyságot, a zaj- és levegőszennyezés és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és a kevésbé szétaprózódott légtér rugalmas és biztonságos használatát is; hangsúlyozza a fokozott polgári-katonai koordináció révén elérhető hatékonyságot, mivel a közös infrastruktúrahasználat költségcsökkenést eredményez; hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti fokozott átjárhatóság és a funkcionális légtérblokkok kialakítása szintén előnyökkel járna a határokon átnyúló műveletek terén;

36.

tudja, hogy a SESAR-technológia és az egységes európai égbolt megvalósítása egymással szervesen összefüggő fellépések, amelyeket az előnyök teljes mértékű kihasználása érdekében együtt kell megvalósítani, és ezért sürgeti az ágazatot, hogy vegye komolyan a SESAR-projekt kiépítési szakaszát;

37.

rámutat arra, hogy a gyártók már kifejlesztették a technológiákat, és azok jelenleg rendelkezésre állnak, ami elérhető céllá teszi a SESAR sikeres végrehajtását;

38.

tudatában van, hogy üzleti szempontból a SESAR-technológiákba való befektetés jobban megéri a nagyobb és forgalmasabb repülőtereken, mint az idényforgalmat bonyolító vagy kisebb regionális repülőtereken; továbbra is úgy gondolja azonban, hogy a teljes hálózat teljesítményét javítaná a kiterjedtebb SESAR-felszereltség, amely állami támogatással is kiépülhet;

39.

úgy véli, hogy a szabványosításra irányuló, többek között a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) részéről megnyilvánuló erőfeszítésekre válaszul globális szinten összehangolt megközelítésre van szükség annak biztosításához, hogy az új technológiák világszerte interoperábilisak legyenek, és hogy ösztönözni lehessen kutatás-fejlesztési együttműködést;

40.

úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a légi navigációs szolgáltatók és a többi érdekelt fél a lehető legjobb stratégiai partnerséget tudja kialakítani és hogy ösztönzést kapjanak céljaik eléréséhez, nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a teljesítménypillérnek;

41.

hangsúlyozza, hogy az egységes európai égbolt tekintetében kulcsszerepet játszik a katonaság, amelyet valamennyi szinten és már igen korai szakaszban teljes mértékben be kell vonni; elismeri az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtása terén tett előrelépést, és arra sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák a katonai kérdések koordinációjára irányuló erőfeszítéseiket; bár elismeri a polgári-katonai kapcsolatok nemzeti sajátosságait, felszólítja a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a polgári-katonai együttműködés és átjárhatóság fokozására, és alkalmazzák az e területen bevált gyakorlatokat;

42.

véleménye szerint erősíteni kell a szomszédos országokkal folytatott együttműködést annak érdekében, hogy az egységes európai égboltot kiterjesszék Európa határain túlra is;

43.

hangsúlyozza, hogy az egységes európai égbolt előnyös hatásainak kibontakoztatása érdekében a technológiai újítások felhasználása, a légiközlekedési teljesítményterv szigorítása és a funkcionális légtérblokkok menetrendszerinti megvalósítása révén fel kell számolni az európai légtér fregmentáltságát;

44.

üdvözli a tagállamok és az érdekelt felek folyamatos támogatását, akik segítenek megvalósítani az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok értelmezésének és végrehajtásának összehangolását;

45.

támogatja a köz- és magánszféra közötti partnerségekre épülő megközelítést, mivel ha megfelelően és hatékonyan strukturálják és hajtják végre, az az ösztönzőkön és kötelezettségvállalásokon alapuló együttműködés útján mindenki számára nyertes helyzetet teremthet;

46.

kitart amellett, hogy az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtása minden érdekelt fél számára rendkívül előnyös lesz, többek között a végfelhasználókra, azaz az utasokra is alacsonyabb felhasználói díjak hárulnak;

47.

úgy véli, hogy mindig szoros együttműködést kell folytatni, és nem alakulhat ki konfliktus az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért felelő szervek között;

48.

kéri, hogy a SESAR Közös Vállalkozás jövőbeni szerepére vonatkozó jogalkotási javaslatok kidolgozását időben fejezzék be annak érdekében, hogy jelenlegi szerepét a jövőben is folytatni tudja, mivel létfontosságú szerepet tölt be az egységes európai égbolt sikerében; hangsúlyozza, hogy hatékonyságának bizonyítására már eddig is történek erőfeszítések;

49.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy gyorsan hozza létre a megfelelő irányítási és pénzügyi mechanizmusokat, ideértve az állami szubvenciókat is, amelyek az érintett hatóságokat és érdekelt felelet bevonva, valamint az innovatív finanszírozási mechanizmusokra külön figyelmet fordítva biztosítják a SESAR-technológiák megfelelő idejű és eredményes kiépítését;

50.

megjegyzi, hogy jóllehet a különböző érintett intézményeken – így az egységes égbolttal foglalkozó bizottságon, az Eurocontrol-on és a SESAR Közös Vállalkozáson – belüli különböző szinteken jelen van a katonai és polgári-katonai szakértelem, továbbra is szükség van az egységes európai égbolt és a SESAR katonai téren gyakorolt hatásainak összehangolt és átfogó elemzésére; szükséges az EU Katonai Bizottságának (EUMC) a bevonása a folyamatba, tekintettel arra, hogy ily módon biztosítható a védelem vezetőinek a megfelelő tájékoztatása;

51.

elismeri e tekintetben, hogy az Európai Védelmi Ügynökség természetéből fakadóan összekötő szerepet tölt be a védelmi közösség és a Bizottság között, valamint megkönnyíti a katonai szereplők közötti együttműködést; támogatja az EVÜ politikai tudatosság és hálózatépítés, a SESAR végrehajtási fázisában a segítségnyújtás, valamint a tagállamoknak a pénzügyi és operatív kockázatelemzésben való támogatása terén játszott szerepének megerősítését; megjegyzi, hogy az Európai Védelmi Ügynökség alkalmas arra, hogy hozzájáruljon az egységes európai égbolt előtt – például a felszerelés és a képzés terén – álló jövőbeli kihívások megoldásához; üdvözli a tagállamok azon döntését, hogy a SESAR programmal összefüggésben bevonják az Európai Unió Katonai Törzsét (EUKT) az Európai Védelmi Ügynökség támogatásába; üdvözli az egységes európai égbolt/SESAR – az Európai Védelmi Ügynökség által támogatott – katonai végrehajtási fórumának kialakítását, valamint ösztönzi annak hatékony továbbvitelét, mivel megvan az a határozott érdeme, hogy a védelmi közösség valamennyi érintett szereplőjét egy asztalhoz ülteti; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a NATO-val folytatott együttműködés, és üdvözli az e téren mutatkozó jelenlegi fejleményeket;

*

* *

52.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  A tagállamok 2004. március 10-i nyilatkozata az egységes európai égbolttal kapcsolatos katonai kérdésekről (HL L 96., 2004.3.31., 9. o.).


Top