Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012AR0402

A Régiók Bizottsága véleménye – „Horizont 2020” (Kutatási és innovációs keretprogram)

OJ C 277, 13.9.2012, p. 143–155 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/143


A Régiók Bizottsága véleménye – „Horizont 2020” (Kutatási és innovációs keretprogram)

2012/C 277/14

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

fő üzenetei:

A javasolt tanácsi rendeletnek és a Horizont 2020 végrehajtási terveinek hangsúlyozottabban a gyakorlati kérdésekre és hatásokra kell koncentrálniuk, azaz a helyi és regionális szereplőket ösztönözni kell arra, hogy aktívan részt vegyenek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában.

A Horizont 2020 hárompilléres rendszere tetemes hozzáadott értéket nyújt az európai kutatás számára.

A Horizont 2020 programnak finanszíroznia kell a régiók és városok, egyetemek és vállalkozások közötti, az innováció és a tudás hasznosítását szolgáló együttműködéshez szükséges elgondolások, módszerek és más jellegű szellemi tőke kutatását és fejlesztését.

A régióknak és a városoknak alapvető politikai programjuk szerves részévé kell tenniük a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységeket. A Horizont 2020-at és a kohéziós finanszírozást arra kellene használni, hogy létrehozzák a helyi és regionális önkormányzatok számára szükséges koncepciókat, eszközöket és egyéb előfeltételeket az innováció aktív előmozdításához, a kockázatvállaláshoz és a KFI gyakorlati alkalmazásába való beruházáshoz, a régiókra szabott módon.

Az RB a Horizont 2020 stratégiai célkitűzéseként a nyitott innovációs kultúra megteremtését javasolja Európában célzott programokkal és egyéb eszközökkel. Az innovációs ökoszisztémák, a kulcsfontosságú alaptechnológiák, a közbeszerzés és a kutatási infrastruktúrák kiterjedt fejlesztést igényelnek.

A keretprogram reformja a programeljárások egyszerűsítését és az Unió által finanszírozott KFI-projektek hatásának növelését jelenti.

A kitűzött célok elérése szemléletváltást is igényel. Az RB kéri a vezető szerepet betöltő régiókat, hogy alakítsanak ki európai konzorciumokat, amelyek egyesítik az egész Európára kiterjedő felhasználású úttörő társadalmi innovációk létrehozásához szükséges képességeket.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) regionális szinten is különleges értéket nyújthat.

Előadó

Markku MARKKULA (FI/EPP), Espoo város önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról

COM(2011) 809 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

1.   fő üzenet:

A javasolt tanácsi rendeletnek és a Horizont 2020 végrehajtási terveinek hangsúlyozottabban a gyakorlati kérdésekre és hatásokra kell koncentrálniuk, azaz a helyi és regionális szereplőket ösztönözni kell arra, hogy aktívan részt vegyenek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában.

1.

Az Európai Bizottság javaslatai kiváló kiindulópontot jelentenek az Unió következő (2014–2020-as) tervezési időszakban folytatandó kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységeinek meghatározásához. Minden régió és helyi szereplő a tudás felhasználásában is hatékony lehet, és annak is kell lennie. Ezért a KFI eredményeinek terjesztése és továbbfejlesztése kiemelt jelentőségű egész Európában.

2.

Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához fontos, hogy az uniós kohéziós politika hozzájáruljon a helyi szintű készségbázis és az innovációs kapacitás erősítéséhez, valamint az európai szintű régióközi együttműködést növelő eszközök és együttműködés fejlesztéséhez. Ilyen eszközökre és együttműködésre a Horizont 2020 eredményeinek regionális és helyi szintű megvalósításához is szükség van. A Horizont 2020-ból finanszírozott minden regionális kutatásnak „nemzetközi kiválósági” dimenzióval is rendelkeznie kell, amit az intelligens szakosodás elve tesz lehetővé. Emellett a Horizont 2020 és a strukturális alapok közötti szorosabb kapcsolatot megfelelően tükrözni kell az operatív programokban és a kutatásra, innovációra és intelligens szakosodásra irányuló stratégiákban is.

3.

Az Európai Bizottság javaslatai tiszteletben tartják a szubszidiaritás és az arányosság elvét. A cél az, hogy a Horizontban szereplő intézkedések uniós szintű végrehajtásának minél több hozzáadott értéke és hatása legyen. A tevékenységek révén bővíthetők a kutatás és az innováció általános alapjai, támogathatók a tagállami kutatási tevékenységek, és elkerülhetők az átfedések. Nagyon fontos, hogy a Horizont segítségével kritikus tömeg érhető el a legfontosabb területeken, és könnyebb jelentős kockázatot vállalni vagy hosszú távú kutatásra-fejlesztésre vállalkozni: a kockázat megoszlik, és olyan spektrum és méretgazdaságosság érhető el, amelyre másképpen nem volna lehetőség.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

4.

hangsúlyozza a Horizont 2020 jelentőségét. A tervezett 80 milliárd eurós finanszírozási szint kellően megalapozott, sőt, ennél semmiképpen sem lehet kevesebb, tekintettel arra, hogy a program szerepet játszik az Európa 2020 stratégia és az egyéb uniós politikák megvalósításában, valamint az európai kutatási térség létrehozásában és működésében. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy Európának ki kell lábalnia a pénzügyi válságból és szilárd alapot kell teremtenie a globális szerepéhez kiválasztott prioritásokhoz, ezért a Horizont 2020-ban helyet kell kapniuk olyan eszközöknek, amelyek a mindennapi gyakorlatok megváltoztatására és arra irányulnak, hogy új munkahelyek, intelligens növekedés és a jólét rövid és hosszú távú növelése formájában gyorsabban lehessen társadalmi eredményeket elérni;

5.

üdvözli a Horizont 2020 azon célkitűzését, hogy a kutatás több innovációt eredményezzen, figyelembe véve az innovatív potenciált. Ehhez elengedhetetlen, hogy a regionális politikai döntéshozók és a régiókban működő egyetemek és kutatóintézetek – még az új tervezési időszak kezdete előtt – nekilássanak stratégiailag átgondolt, intelligens szakosodáson alapuló közös regionális innovációs stratégiák és végrehajtási programok összeállításának, melyeket több forrásból – köztük önkormányzati költségvetésből és vállalkozások hozzájárulásaiból, valamint uniós finanszírozási eszközökből – közösen finanszíroznak. Ennek során fontos az európai kutatási és innovációs menetrend, valamint a nemzeti és regionális innovációs stratégiák összehangolása;

6.

kéri, hogy az Európa-szerte folytatott KFI-tevékenységek részeként a Horizont 2020 programmal kapcsolatos tervekről (lényegi tartalom, előirányzatok elosztása, eszközök) készítsenek hatásértékelést, különös figyelmet fordítva stimuláló hatásukra. A Horizont 2020 pénzügyi szempontból nagyszabású program (a 2014–2020 közötti időszakban 80 milliárd eurós költségvetéssel). A Marie Curie cselekvések esetében azonban visszaesés figyelhető meg a 2013. évi csaknem 1 milliárd euróról 2014-ben mindössze 0,7 milliárd euróra. A program érdemeit tekintve a Marie Curie cselekvések pénzügyi erőfeszítéseinek jobban összhangban kellene állniuk az EKT erőfeszítéseivel. Ezenkívül a Horizont 2020 program az európai KFI-tevékenységnek csak néhány százalékát képviseli, a döntéshozatal során az európai KFI-rendszer egészére kell helyezni a hangsúlyt, és szigorú fontossági sorrendet kell meghatározni a Horizont 2020-források felhasználásában;

7.

megismétli (1), hogy bátor lépéseket kell tenni gyakorlati szinten, egyrészt szélesebb felelősségi köröket ruházva a tagállamok valamennyi – helyi, regionális és központi – kormányzati szintjére, másrészt valamennyi egyéb érdekelt felet bevonva. A nemzeti reformprogramokban el kell ismerni a regionális és helyi önkormányzatok fontos szerepét az Európa 2020 stratégia kidolgozásában és megvalósításában. Fontos az is, hogy a területi paktumok révén a regionális KFI-tevékenységekkel foglalkozó valamennyi kulcsszereplő felelősséget vállaljon;

8.

kéri, hogy a városok és a régiók vállaljanak kulcsszerepet az olyan újfajta közös vállalkozási struktúrák kialakításában, mint a köz-magán-egyéni társulások, hangsúlyozva, hogy a felhasználóknak, a nyílt innovációnak és a kiemelkedő tudás értékelésének nagyobb szerepet kell játszaniuk a társadalmi kihívások innovatív megválaszolásához szükséges KFI felfuttatásában. Ha azt a célt tűzzük ki, hogy Európa világszinten vezető szerepet játsszon a nagy társadalmi kihívások kezelésében – ahogyan ez a Horizont 2020-ban szerepel –, jellegüknél fogva multidiszciplináris, több ágazatot átfogó, többdimenziós és multikulturális, és így a mindennapi élet szereplőinek aktív részvételét igénylő KFI-tevékenységekre van szükség. A kísérletezés már nem a hagyományos egyetemi laboratóriumokban zajlik, hanem regionális innovációs ökoszisztémákban, amelyek a felhasználóorientált innováció – új termékek, eljárások, struktúrák, alakítható és mérhető rendszerek – gyors tesztelésének kísérleti terepei. Ezek nem jöhetnek létre és tarthatók fenn a helyi és regionális önkormányzatok aktív részvétele nélkül;

9.

hangsúlyozza, hogy a regionális politika és a kutatási politika közötti szinergiák ambiciózus céljának megvalósításához nagy szükség van arra, hogy a Horizont 2020 regionális összetevővel is rendelkezzen. Az RB ezért a Horizont 2020 olyan eszközeinek és programjainak megtartását kéri, mint „a tudás régiói” és az „élő laboratóriumok”. Ezek a programok határozott regionális dimenzióval és hatással bírnak, erősítik a regionális innovációs potenciált, és túlmutatnak a puszta „tudásátadáson”;

10.

hangsúlyozza, hogy „a tudás régiói” programot nem szabad felszámolni – még azzal az indokkal sem, hogy számos hasonló tevékenység van, mely a kohéziós politikai alapokból komoly támogatást kap. A programot ehelyett a regionális kiválóságot fejlesztő eszközként kell bevetni, jelenlegi méretét sokszorosára növelve. A „tudás régióinak” nagy szerepe lehet abban, hogy a régiókat ösztönözze és támogassa az intelligens szakosodásban, illetve elősegítse az európai együttműködés és az ún. bench-learning fejlődését, mely utóbbi célja rendszerszerű változások közös végrehajtása a teljesítményértékelés és az együttműködő tanulás eszközével;

11.

javasolja, hogy „a tudás régiói” programon keresztül kifejezetten az arra irányuló kutatásokat finanszírozzák, hogy a regionális tevékenységek hogyan integrálhatók a gyümölcsöző európai együttműködést szolgáló különféle kiemelt kezdeményezésekbe. Így a program egyik céljául a kutatásközpontú regionális ökoszisztémák európai és globális szintű versenyképességének növelését kell kitűzni a digitális menetrend és az erőforrás-hatékony technológiák területén, új üzleti lehetőségeket nyitva ezzel meg a részt vevő kkv-k előtt, amelyek kulcsszerepet töltenek be az innovatív fejlesztések piaci értékesítésében és megvalósításában;

12.

aggodalmának ad hangot, hogy sem az Európai Unió 2014–2020-as időszakra javasolt többéves pénzügyi kerete, sem a Horizont 2020 program nem említi az „Intelligens energia – Európa” program jövőjét, amely program a helyi kormányzás, a pénzügyi tervezés, a helyi szereplők és polgárok figyelmének felkeltése, valamint a hosszú távú elképzelések és hálózatépítés szempontjából a jelenlegi tervezési időszakban alapvető szerepet játszott az innováció érdekében, és lehetővé tette a Polgármesterek Szövetségéhez hasonló kezdeményezések elindítását. Egy elkülönített költségvetési jogcímet tart ezért szükségesnek a Horizont 2020 program nem technológiai jellegű megoldásai számára, az „Intelligens energia – Európa” program szellemében, és annak ösztönzése érdekében.

2.   fő üzenet:

A Horizont 2020 hárompilléres rendszere tetemes hozzáadott értéket nyújt az európai kutatás számára

13.

Az európai KFI-tevékenységek regionális hatásának növelése érdekében számos aspektussal kell foglalkozni:

a)

a közvélemény figyelmének felkeltése az innováció, valamint a KFI hatása és méretgazdaságossága iránt,

b)

értékmérési módszerek kidolgozása: a nagy társadalmi innovációk megoldását célzó regionális együttműködés növelésének, valamint a nyílt innováció és a köz-magán-egyéni partnerségek közös platformjai létrehozásának és működtetésének elősegítése érdekében,

c)

a tudomány és a társadalom közötti párbeszéd ösztönzése, és ezáltal az innováció és az előretekintés rendszeralkotó jellegének alaposabb megértése.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

14.

hangsúlyozza, hogy a regionális KFI-vel kapcsolatos fő témák Európa-szerte a következők:

a)

a KFI szerepének meghatározása a hagyományos közszférabeli folyamatok, köztük a döntéshozatal megújításában,

b)

az uniós kiemelt kezdeményezések eredményei relevanciájának és hasznosíthatóságának javítása, és ennek alapján e tevékenységek végrehajtásának felgyorsítása,

c)

a meglévő kutatási és innovációs eredmények kiaknázásának megtanulása köz-magán társulások, valamint a bevált gyakorlatok és egyéb releváns ismeretek megosztása és piaci értékesítése révén;

15.

hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 hárompilléres szerkezete lehetőségeket kínál az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására. Szem előtt tartva, hogy a Horizont 2020 az uniós szintű KFI-re összpontosít, ami várhatóan a tagállami és regionális KFI-t is katalizálja, a Horizont 2020-ra vonatkozó rendelkezések és gyakorlatok módosításakor az alábbi ajánlásokat kellene figyelembe venni:

a)

Az értékelési és finanszírozási kritériumok a hangsúlyt a nemzetközi kiválóságra helyezik; minden tevékenység hátterében tudományos szakértelem áll. Hangsúlyozandó azonban, hogy az egyes pillérek kritériumait más és más kiválóságra kell alapozni: az első esetében a tudományos kiválóságra; a másodikban az ipari és üzleti innovációs kiválóságra; a harmadikban pedig a társadalmi innováció kiválóságára és hatásaira.

b)

A tudományos kiválóságot előtérbe helyező pillérben egyre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a jövőbeni és feltörekvő technológiák multidiszciplináris jellegének fontosságára. A hatásvizsgálati kritériumoknak a tudományos publikációk és szabadalmak mellett tartalmazniuk kell a különféle szereplők – a tudás létrehozói, felhasználói és a végső kedvezményezettek – közötti egyéb tudásátadási formákat is.

c)

Az „Ipari vezető szerep” pillérben határozott hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az európai vállalatok és különösen a kkv-k növekedési potenciáljának növelése érdekében többféle KFI-technológiát kombináljanak. Ennek keretében ajánlatos volna támogatni a kkv-k részvételét a köz-magán társulásokban. Az összetett ipari problémák megoldása is a KFI dinamizmusának növelését kívánja meg, ami miatt a kkv-k nagyobb arányú részvétele szükséges. A technológiákat a gyors fejlődés, vagy akár radikális változtatások kulcsainak kellene tekintetni, ezért fontos, hogy a fő hangsúly a digitalizáció, az emberi viselkedés és a piaci dinamika összehangolásán legyen.

d)

A „Társadalmi kihívások” pillérben a legkiválóbb európai szaktudás nagyszabású közös fejlesztésű projektekben való felhasználására kell koncentrálni, hogy Európában a hagyományos határokon átívelő, nagy, rendszerszintű szerkezetátalakítási változásokat lehessen megvalósítani. A szakterület-központú kutatás nem elegendő a nagy társadalmi kihívások megoldásához szükséges tudás létrehozásához. A multidiszciplináris KFI-tevékenységek felé kell fordulni, amelyek biztosítják a rendszerszintű, strukturális változásokhoz szükséges koncepciókat és összetevőket. A kutatás alapja a kísérletezés és a tesztelés. Erre kiváló példa a kiterjedt kísérleti terepet alkotó Intelligens városok kezdeményezés. Ebben alapvető, hogy az eredmények az Európa-szerte jellemző különféle körülmények között mérhetők legyenek.

e)

Mivel rövid távon is világszínvonalú eredményeket kell felmutatni, különösen a „Társadalmi kihívások” pillért a jelenleg túl rugalmatlan keretpolitika megújítására kellene felhasználni, amelynek kevés köze van a valóságban alkalmazott gyakorlatokhoz. A különféle programok céljaik függvényében eltérő finanszírozási rendszereket alkalmaznak. Az egyik megoldást a többfázisú finanszírozási politika jelenthetné, melyben mindegyik szakasz kellő forrásokkal rendelkezik, az eredményeket pedig olyan kritériumok alapján értékelik, amelyek hangsúlyozzák a kiváló minőség szükségességét. Csak a sikeres projektek, amelyek eleget tesznek ezeknek a kiválósági követelményeknek, jutnak tovább a következő szintekre. Az egyes szintek olyan projektszakaszoknak felelhetnének meg, mint 1) a megvalósíthatóság, 2) a kísérletezés, 3) a közös tudásfejlesztés és 4) a kivitelezés és értékelés. Az első szakasz lényege a széles körű, nyílt együttműködés keretében történő megoldáskeresés lenne. A második a különféle lehetőségek tesztelését és a rendszer koncepciószintű megalkotását célozná. A harmadik szakaszban kiváló kutatók kifejlesztenék a szükséges összetevőket. A negyedik szakasz több párhuzamos, alkalmazott és ugyanakkor újító kísérletből állna, melyek javítják a projekt társadalmi hatását.

f)

A fent ismertetett többfázisú projekteljárás – ha átláthatóan alkalmazzák és eredményeit hatékonyan terjesztik – a régiók és a kohéziós alapok más kedvezményezettjei számára is temérdek hasznos információval szolgál a már rendelkezésre álló szaktudásról és a fejlesztési tevékenységek további potenciális résztvevőiről.

3.   fő üzenet:

A régióknak és a városoknak alapvető politikai programjuk szerves részévé kell tenniük a KFI-t. A Horizont 2020-at és a kohéziós finanszírozást arra kellene használni, hogy létrehozzák a helyi és regionális önkormányzatok számára szükséges koncepciókat, eszközöket és egyéb előfeltételeket az innováció aktív előmozdításához, a kockázatvállaláshoz és a KFI gyakorlati alkalmazásába való beruházáshoz, a régiókra szabott módon.

16.

A régióknak növelniük kellene a kutatási eredmények hasznosítására való készségüket. Erre több figyelmet és pénzügyi forrást kellene fordítani. Az ennek során kifejlesztett készségeket, gyakorlatokat és eszközöket pedig arra kellene felhasználni, hogy a kutatási eredmények Európa-szerte hasznosulhassanak. Ez csak a különféle finanszírozási eszközök – azaz a Horizont 2020, a kohéziós politika, valamint a nemzeti, regionális és helyi források– felhasználása terén megvalósítható szinergiák fokozásával érhető el. A források közös felhasználása azonban nem elegendő, emellett változtatásra van szükség a működési kultúrában és az adminisztratív eljárásokban is. Különösen az intelligens specializációt segítő nemzeti/regionális innovációs stratégiák (RIS3) hatékony alkalmazására vonatkozó regionális együttműködést és közös tanulást kell fokozni.

17.

Ugyanakkor a Horizont 2020 és az egyéb uniós finanszírozási programok – köztük a strukturális alapok – komplementer jellegének garantálnia kell, hogy még azok a régiók és városok is részesülhessenek támogatásban a (helyi és regionális önkormányzatok, tudományos intézetek és ipari szereplők bevonásával kialakított) úgynevezett „hármas spirál” innováció- és tudásösztönző rendszerben, amelyek amúgy nem jogosultak finanszírozásra ilyen alapokból. E cél érdekében, valamint tekintettel arra, hogy a Horizont 2020 az EU egészére nézve jelentőséggel bír, a program költségvetésének külön forrásokat kell biztosítania az ilyen típusú együttműködő partnerségek kutatására és fejlesztésére.

18.

A kitűzött célok elérése szemléletváltást is igényel. Az RB kéri a vezető szerepet betöltő régiókat, hogy alakítsanak ki európai konzorciumokat, amelyek egyesítik az egész Európára kiterjedő felhasználású úttörő társadalmi innovációk létrehozásához szükséges képességeket. Szintén szükségesnek tartja a régiók és a városok teljesítőképességének növelését annak érdekében, hogy ki tudják használni a Horizont 2020 programban és az egyéb hasonló kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket. Különös figyelmet kell fordítani a digitalizáció és a legfontosabb új kapacitásnövelő technológiák teljes körű kihasználására a regionális innovációs politika korszerűsítése érdekében. Továbbá az RB arra ösztönzi a régiókat, hogy mozduljanak el a nyílt innováció felé, az állam és a magánszektor közötti társulások emberközpontú megközelítésének keretében, amelyben döntő szerep hárul az egyetemekre és más képzési intézményekre.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

19.

hangsúlyozza, hogy a tagállamokban folytatott KFI szempontjából a Horizont 2020 kiegészítő szerepet játszik. A Horizont 2020 végrehajtásának konkrétan olyan programokhoz és egyéb finanszírozási eszközökhöz kell vezetnie, amelyek katalizálják az európai innovációs politikákat, ösztönözve az úttörő kísérleteket, és elősegítve a vállalatok és különösen a kkv-k részvételét. Ez azt jelenti, hogy bátorítani kell a fokozott kockázatvállalást, amely a jelentősebb újítások gyakori velejárója, és növelni kell a kkv-k támogatását, különösen a prototípusok gyors kivitelezése, illetve az innovatív fejlesztések megvalósítása és piaci értékesítése tekintetében;

20.

kéri a Közös Kutatóközpont feladatkörének módosítását, hogy a Központ a legfrissebb KFI-eredményekkel támogathassa a regionális és helyi döntéshozatalt. Ez utóbbit az intelligens szakosodási platformmal kapcsolatos legújabb fejleményekkel szorosan összehangolva kellene megvalósítani. Jelentések és egyéb kiadványok helyett az eredményeket sokkal inkább a kísérletek finanszírozásában és a gyors prototípus-tesztelésekben, valamint a kutatásból származó eredmények Európa-szerte, valódi változási folyamatokban történő alkalmazásában kellene hasznosítani, ezáltal növelve a helyi és regionális szintű innovációs tőkét;

21.

kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hogyan biztosítható új, hatékony, erős regionális dimenzióval rendelkező eszközök kidolgozása és használatba vétele. A politikai iránymutatásokat a Horizont 2020 már tartalmazza. A Horizont 2020 végrehajtására irányuló egyedi programban kifejezetten szerepelnek a régiók szempontjából fontos elemek és a kohéziós finanszírozási forrásokkal való koordináció. A „társadalmi kihívások” prioritás egyik célja Európa kutatási és innovációs megosztottságának megszüntetése, melyet pl. a kiváló kutatóintézetek és a kevésbé fejlett régiók együttműködése, a kevésbé fejlett régiókban a kiválóság elismerése és a szakpolitikai képzés elősegítése révén kívánnak elérni;

22.

határozottan arra biztatja a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy aktívan vegyenek részt a Horizont 2020 végrehajtásában. Ahhoz, hogy minél többet ki tudjanak hozni a Horizont 2020-ból, a helyi és regionális önkormányzatoknak területeken átívelő és páneurópai együttműködést kell kialakítaniuk, ami nagy kihívást jelent. Ennek érdekében ki kell aknázniuk az európai területi együttműködési csoportosulásokban (EGTC) (2) rejlő lehetőségeket is. Konkrétabban közös platformokat kell tudniuk kiépíteni (pl. innovációs fórumokat, illetve valós és virtuális világokat ötvöző együttműködési laborokat) a nyílt innováció és a regionális innovációs ökoszisztémák előmozdítására. Az aktív európai együttműködés méretgazdaságosságot eredményezne, valamint nagyobb piachoz juttatná a helyi vállalkozásokat és egyéb helyi fejlesztéseket. Az intelligens szakosodás – mint a Horizont 2020 és a kohéziós politika fő vezérelve – új utakat nyit meg ehhez;

23.

kiemeli, hogy a Horizont 2020 végrehajtásában hangsúlyt kell fektetni a KFI-lánc rendszerjellegére és az utolsó szakaszra: a kutatási eredmények piacra juttatására. A nyitott innovációs tevékenységek bővítéséhez több, az innovatív jelleggel és az innovációs ökoszisztémákkal kapcsolatos kutatási tevékenység szükséges. Ezért a multidiszciplináris KFI-nek az innovatív változások kulcsaira, így például a távlati tervezésre, a humántőkére, a megújulási készségekre és az innovációs hatásfok mérési módszereire kell koncentrálnia;

24.

a Horizont 2020 stratégiai célkitűzéseként a nyitott innovációs kultúra megteremtését javasolja Európában, például célzott programokkal és egyéb eszközökkel segítve a végfelhasználók, a polgárok és a civil szervezetek részvételét a nyitott innováció ikt-alapú módszereinek és eszközeinek kifejlesztésében. Ezen belül olyan tevékenységek kellenek, amelyek mérhető tapasztalatokat hoznak létre a nyitott innováció irányítása, módszerei, eszközei és alkalmazási környezete terén. Kísérleti szemléletet kell alkalmazni, különösen az olyan területeken, ahol a digitalizáláshoz kapcsolódó innovációnak óriási hatása lehet, ilyenek például az intelligens városok és az intelligens mobilitás.

4.   fő üzenet:

A keretprogram reformja a programeljárások egyszerűsítését és az Unió által finanszírozott KFI-projektek hatásának növelését jelenti

25.

Az adminisztratív eljárások egyszerűsítése a Horizont 2020 előtt álló egyik legfajsúlyosabb kihívás. Olyan kutatási témákra és rugalmas, átlátható finanszírozási rendszerekre kell koncentrálni, amelyek oly mértékben vonzóak, hogy az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások számára megéri széles körű európai együttműködési lehetőségeket keresni, és saját forrásaikból jelentős összegeket fektetni ezekbe. A finanszírozási források felhasználásának nyomon követése megfelelő és elégséges ellenőrzési intézkedésnek tekinthető, ha az egyes szereplők jogszerűen vezetett könyvelésén és rutinszerű ellenőrzésén alapul. Ez jelentősen, akár a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkentené az uniós és tagállami hatóságok által végzett auditok számát.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

26.

sürgeti az adminisztráció egyszerűsítését, és hangsúlyozza, hogy az adminisztratív eljárásoknak mindig a projektek tényleges tartalmi céljainak elérését kell szolgálniuk. Egyablakos európai bizottsági ügyintézéssel meg lehetne előzni az innovatív projektek összehangolásának szétaprózását. Ez különösen fontos a multidiszciplináris projektek és az olyan projektek szempontjából, amelyeket több különböző európai alapból finanszíroznak;

27.

elengedhetetlennek tartja a részvételi szabályokról szóló rendeletjavaslat (COM(2011) 810 final) közvetett költségekre vonatkozó 24. cikkének módosítását. A jelenlegi számítás ún. átalánymodellen alapul, mely szerint a közvetett költségek összege az összes támogatható közvetlen költség 20 %-ával egyenlő. Ez gyakran aránytalanul megnehezítené a tényleges közvetett költségek fedezését. Vagy jelentősen növelni kell ezt a százalékos arányt, vagy pedig a közvetett költségek esetében is lehetővé kell tenni a ténylegesen felmerülő költségek elismerését;

28.

üdvözli a Horizont 2020 és a kohéziós politika összehangolását, valamint a különféle uniós programok és finanszírozási eszközök szoros összekapcsolását. A Horizont 2020 terveit azonban részletesebben ki kell dolgozni annak biztosításához, hogy a szükséges változások valóban megtörténjenek. Ez azt jelenti, hogy minden programhoz a saját céljait szolgáló kritériumokat kellene elfogadni, de mindegyiknek azt a közös elvet kell követnie, hogy a projektnek hatékony intézkedéseket kell tartalmaznia annak érdekében, hogy kutatási eredményeit a projektben részt nem vevők is hasznosíthassák. A hatások növelése érdekében a finanszírozás felhasználását rugalmasabbá kell tenni a projekt futamideje alatt. A végeredmény számít, nem a papírmunka;

29.

fenntartja, hogy támogatja az Európai Parlament által javasolt „tudományos és technológiai” vagy „tudományos és innovációs” alapú megközelítést, amely szilárd tudományos/műszaki minőségi kritériumokon alapul, realisztikus vezetési gyakorlatokra támaszkodik és elismeri a tudomány, a technológiai fejlesztés és a piaci terjesztés közös pontjait és különbségeit; (3)

30.

hangsúlyozza, hogy szoros együttműködésre van szükség a Horizont 2020 és a kohéziós politikai alapok által finanszírozott tevékenységek között. Amint arra az RB A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítése c. véleményében már rámutatott, az új tervezési időszakban a kohéziós finanszírozást fel kellene használni erre a célra. Az RB olyan új mechanizmusok kidolgozását sürgette, amelyek révén pénzügyi támogatás adható a helyi és regionális önkormányzatoknak, hogy az innovatív regionális fejlesztéshez szükséges szaktudás iránti szükséglet kielégítése érdekében megvásárolhassák a már lezárult kutatási projektekből származó hasznos eredményeket; (4)

31.

a Horizont 2020-programok nagy része esetében az alábbi intézkedéseket ajánlja, úgy, hogy az egyes programok a saját céljaiknak leginkább megfelelő témákat hangsúlyozzák ki:

a)

A jelenlegi rendszer egyik fő gyengesége abból ered, hogy a meglévő tudást nem hasznosítják kellő mértékben. A projektek indulásakor kellő időt és egyéb forrásokat kellene szentelni a már meglévő, a témába vágó ismeretek felkutatására és elemzésére. E projektszakasz eredményeit az információk jobb terjesztése és általános felhasználhatósága érdekében közzé kellene tenni a kívülállók számára is.

b)

A célul kitűzött eredmények elérésének fontosságát az eddigieknél jobban hangsúlyozni kellene. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. a programleírásokban és projektalkalmazásokban hangsúlyozni kellene a KFI-tevékenységek rövid és hosszú távú társadalmi hatásait. Több erőforrást kell fektetni a hatások növelésébe, és a teszteléssel és az eredmények terjesztésével kapcsolatos tevékenységeket is bővíteni kell, a projekt egész időtartama alatt egyenletesen elosztva. Forrásokat kellene elkülöníteni arra, hogy az egyes projektszakaszokban új partnereket lehessen bevonni, például a tudásépítéshez és az eredmények végrehajtásához különféle régiókból és területekről.

c)

A projektkultúrában növelni kell a nyitottságot, az együttműködést és a reakcióérzékenységet is, úgy, hogy a projekt költségvetésének egy részét (jellemzően 10-20 %-át) elkülönítik a külső változásokra vagy a területen felmerülő új fejleményekre való reagálást szolgáló, nem célzott intézkedésekre, amelyek kidolgozására és végrehajtására csak a projekt időtartama alatt kerül sor. Ezt a keretet új partnerek bevonására is lehet fordítani, ha találnak olyan szereplőket, akik eredetileg ugyan nem vettek részt a projektben, de hasznos tudás birtokában vannak.

d)

A pénzügyi szabályzat hatáskörén belül ki kellene alakítani olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik kisebb támogatási összegek kiutalását a folyamatban lévő projektek kiemelkedő eredményeinek továbbfejlesztésére. E támogatásokat kiválósági feltételekhez kell kötni, és elsősorban arra kell szolgálniuk, hogy ösztönözzék a kiváló eredmények továbblendítését az innovációs ciklus következő szakaszába (pl. a kutatásból a demonstráció és a forgalmazás felé).

e)

A tudásháromszögnek (a kutatás, az oktatás és az innováció közti szinergiának) nemcsak az EIT, hanem az egész Horizont 2020 egyik kulcsfontosságú alapelvét kell képeznie. Minden projekttervnek tartalmaznia kell a tudásháromszög megvalósítását célzó tevékenységeket.

5.   fő üzenet:

Az innovációs ökoszisztémák, a kulcsfontosságú alaptechnológiák, a közbeszerzés és a kutatási infrastruktúrák kiterjedt fejlesztést igényelnek

32.

A Horizont 2020-nak biztosítania kell, hogy Európa-szerte fejlett módszerekkel és eljárásokkal támogassák az egyetemek és a vállalkozások közti partnerségeket. A hangsúlyt egyrészt annak előmozdítására kell helyezni, hogy a kutatásból az innováció többféle formáját lehetővé tevő eredmények születhessenek, másrészt pedig a nyereséges vállalkozásokra, ideértve a közszférában működőket is.

33.

A nemzetközileg sikeres termékek – legyenek azok szigorúan vett termékek, avagy rendszerek, szolgáltatások vagy operatív keretek – az értékláncokra és ökoszisztémákra alapuló kiválóság eredményeként születnek meg. A Horizont 2020-nak meg kell tudnia teremteni a működő innovációs láncok létrejöttének feltételeit. Csak így találhatunk megoldást a nagy társadalmi kihívásokra és az ipar megújulási szükségleteire.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

34.

hangsúlyozza a kulcsfontosságú alaptechnológiáknak a Horizont 2020-ban betöltött szerepét. Nem helyes, ha a technológiákat elszigetelt tudományos és technológiai programok keretében fejlesztik, hanem már a kutatási és fejlesztési szakaszban össze kell őket kapcsolni az ipari értékláncokkal és globális innovációs értékhálózatokkal, valamint a regionális ökoszisztémákat és innovációs klasztereket fejlesztő tevékenységekkel és a szaktudás megerősítésével, amihez hozzájárulhatnak a regionális szintű kampuszfejlesztések. Ez fontos ahhoz, hogy elsősorban a kisebb, de a nagyobb cégek termékfejlesztési tevékenysége is képes legyen leküzdeni a kezdeti nehézségeket;

35.

sürgeti a közszféra új szolgáltatások, termékek és technológiák iránti igényének maximális kiaknázását és oly módon történő felhasználását, hogy a közbeszerzés révén növekedjék az innováció iránti igény. Az RB elismerte (5), hogy a 27 tagállam GDP-jének 17 %-ával egyenértékű közbeszerzés hatalmas vásárlóerőt képvisel, és az innováció alapvető motorja, valamint a (szociális, környezetvédelmi stb.) normák emelésének nyilvánvaló mozgatórugója. A regionális, nemzeti és európai kormányzati szinteken meglévő potenciált ki kell aknázni és megfelelő kapacitásépítési intézkedésekkel kell támogatni;

36.

újfent megerősíti abbéli meggyőződését, hogy az Európai Kutatási Térséget (EKT) megerősíthetné, ha a kutatási és fejlesztési szolgáltatások beszerzését beépítenék a közbeszerzési eljárásokba; emlékeztet a beszerzési piacról szóló zöld könyv (6), valamint a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések (7) tárgyában kidolgozott véleményeire, anélkül hogy támogatná ezeknek a szolgáltatásoknak a versenyeztetését;

37.

elismeri a városok kulcsszerepét a nagyszabású, rendszerszintű innovációk környezetének megteremtésében, melyeknek jelentős potenciális szerepük lehet korunk nagy környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásainak megválaszolásában. A politikaformáló és tudományos intézményeknek nagyobb mértékben kell támogatniuk azt az átalakulási folyamatot, mely révén a városi környezetek gyökeres átalakítása megtervezhető, tesztelhető és értékelhető;

38.

kiemeli, hogy a növekedést és foglalkoztatást célzó Európa 2020 stratégia és különösen az Innovatív Unió célkitűzéseinek régiókra szabott megvalósítása szempontjából alapvetően fontos a régiók és a helyi önkormányzatok teljes körű bevonása, és hangsúlyozza ezek fontos szerepét a vállalkozások, az egyetemek vagy kutatóközpontok és a közintézmények összehozásában (a „hármas spirál” vagy hasonló megközelítések révén);

39.

hangsúlyozza a páneurópai kutatási infrastruktúrákba való befektetések fontosságát. Ahhoz, hogy a helyi és regionális szereplők részt vegyenek az Európa 2020 célkitűzések teljesítésében, az innovációnak megfelelően érvényesülnie kell az EKT-keret minden szempontjában, pl. az EKT-nek egy Európai Kutatási és Innovációs Térséggé való továbbfejlesztése által. A kutatási infrastruktúrák alapvető erőforrások, amelyek kiegészítik az egyetemi és egyéb kutatási eszközöket és infrastruktúrákat. Emellett kiváló kutatókat vonzanak a világ minden tájáról, és a különféle szakterületek kutatóit kiszolgáló közös platformoknak kellene tekinteni őket, amelyek a tudósok, a magán- és állami cégeknél dolgozó szakemberek és az egyéb társadalmi szereplők közti együttműködés alapvető központjaiként működnek.

6.   fő üzenet:

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) regionális szinten is különleges értéket nyújthat

40.

Az Európai Bizottság hangsúlyozza (8), hogy a helymegosztási központok vezető szerepet játszanak a tudományos és innovációs társulások (TIT) teljes helyi és világszintű összeköttetéseinek megerősítésében, a regionális hatóságokkal – különösen az intelligens specializációt segítő regionális innovációs stratégiák (RIS3) kialakításáért és megvalósításáért felelős regionális hatóságokkal – való szoros együttműködés keretében. A Climate KIC regionális innovációs és végrehajtási közösségei a koncepciófejlesztési szakasz kiváló példái. Eredeti, egész Európára kiterjedő regionális innovációs modellt biztosítanak, amely a régiókat kísérleti környezetként alkalmazza, ezáltal az irányítási képesség és a regionális erősségek fejlesztését hozzákapcsolja a globális kihívásokhoz.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

41.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint új TIT-ek létrehozását tervezik, az első szakaszban az alábbi tematikus területeken: innováció az egészséges életmód és az aktív időskor szolgálatában, nyersanyagok, valamint a jövő élelmiszerei (Food4future), a második szakaszban pedig a városi mobilitás, a hozzáadott értéket előállító gyártás, valamint az intelligens és biztonságos társadalmak területén. A TIT-eknek kiemelt szerepe van a nyitott innováció ösztönzésében és támogatásában a magas szintű digitalizáció révén, fellendítve az innovációt egész Európában;

42.

sürgeti az EIT-t, hogy folytassa küldetését, amely alapvető ahhoz, hogy aktívan fejlessze és elősegítse a tudásháromszög integrálására irányuló bevált gyakorlatok terjesztését a közös innovációs és tudásmegosztási kultúra kialakítása érdekében. A jövőben az EIT-nek elő kell mozdítania a TIT-ek tapasztalatainak az összes európai régióban való felhasználhatóságát, és olyan együttműködési kultúrát kell létrehoznia, amely Európában és máshol a világon is példaértékű;

43.

támogatja az EIT irányítására vonatkozó strukturált fejlesztési terveket. Különösen fontos az Európai Bizottságnak a rendeletben foglalt azon javaslata (9), hogy az EIT-nek közvetlenül együtt kell működnie nemzeti és regionális képviselőkkel és az innovációs lánc bármely pontján található érintettekkel úgy, hogy az együttműködés mindkét fél számára előnnyel járjon. A párbeszéd és együttműködés rendszerszerű keretek közé terelése érdekében helyénvaló létrehozni az érintett felek EIT-fórumát, amely a több területet érintő kérdésekkel foglalkozik, és az érintettek szélesebb körét fogja össze. Az RB-nek összekötő szerepet kell vállalnia a fórum és a régiók között;

44.

azt javasolja, hogy az EIT keretén belül működő TIT-ek feladatává kell tenni, hogy magas szintű vezetői tréninget szervezzenek a regionális döntéshozók számára arról, hogyan aknázhatók ki a KFI felhasználásában rejlő lehetőségek a helyi döntéshozatal szerves részeként, és hogy az európai régiók hálózatba szerveződve hogyan tanulhatnak egymástól. Ennek kiemelt jelentősége van, mivel az EIT-hálózat az európai innováció motorja, amely a legfontosabb oktatási, kutatási és üzleti szereplőket tömöríti.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

(19) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Ha azt tűzzük ki Európa elé, hogy világszinten is élenjáró szerepet töltsön be a nagy társadalmi átalakulások kezelésében, ahogyan az a Horizont 2020-ban már szerepel, akkor a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeknek erős regionális komponenssel kell bírniuk. Az innováció laboratóriumai már nem a hagyományos egyetemi létesítmények, hanem olyan regionális innovációs ökoszisztémák, amelyek a felhasználóorientált innovációk számos típusa – olyan új termékek, szolgáltatások, eljárások, struktúrák és rendszerek, amelyeknek alakíthatóaknak és mérhetőeknek kell lenniük – gyors tesztelésének kísérleti terepeiként működnek.

Ehhez a fejlesztéshez a Horizont 2020 költségvetésének magában kell foglalnia egy külön regionális dimenziót a „hármas spirál” tevékenységek korszerűsítése érdekében. Különös hangsúlyt kell helyezni az olyan elgondolások és módszerek kutatására és innovációjára, amelyek a tudás létrehozóitól annak felhasználóin át egészen a végső haszonélvezőkig a különböző szereplők közötti tudásáramlás társadalmi hatásának növeléséhez szükségesek. A strukturális alapokat fel lehet használni ezeknek a költségeknek a részbeni fedezésére. A strukturális alapoknak a Horizont 2020 programmal való komplementer jellege csak a fejlesztési költségekre terjed ki, és csak azon régiók és városok esetében, amelyek részesülhetnek ilyen forrásból. Ezért felvetődik azon régiók és városok sorsának kérdése, amelyek nem, vagy csak kis részben jogosultak ilyen finanszírozásra, és nem tudják ezeket a forrásokat az innováció- és tudásösztönző hármasspirál-tevékenységek fejlesztésére fordítani.

2.   módosítás

(26) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak érdekében, hogy minél hatásosabb legyen, a „Horizont 2020” keretprogramnak szorosabb szinergiákat kell kialakítania más, olyan területekkel foglalkozó uniós programokkal, mint az oktatás, a világűr, a környezetvédelem, a versenyképesség és a kkv-k, a belső biztonság, a kultúra és a média, továbbá a kohéziós politikai alapokkal és a vidékfejlesztési politikával, melyek különösen alkalmasak arra, hogy az intelligens szakosodás stratégiái keretében megerősítsék a nemzeti és a regionális szintű kutatási és innovációs képességeket.

Annak érdekében, hogy minél hatásosabb legyen, a „Horizont 2020” keretprogramnak szorosabb szinergiákat kell kialakítania más, olyan területekkel foglalkozó uniós programokkal, mint az oktatás, a világűr, a környezetvédelem, a versenyképesség és a kkv-k, a belső biztonság, a kultúra és a média, továbbá a kohéziós politikai alapokkal és a vidékfejlesztési politikával, melyek különösen alkalmasak arra, hogy az intelligens szakosodás stratégiái keretében megerősítsék a nemzeti és a regionális szintű kutatási és innovációs képességeket.

3.   módosítás

4. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A „Horizont 2020” keretprogram központi szerepet tölt be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája – az Európa 2020 stratégia – teljesítésében azáltal, hogy közös stratégiai keretet nyújt az uniós kutatás- és innovációfinanszírozásnak, s így a magánberuházások mozgósítását, a munkahelyteremtést és Európa hosszú távú fenntartható növekedésének és versenyképességének biztosítását szolgáló eszközként lép fel.

A „Horizont 2020” keretprogram központi szerepet tölt be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája – az Európa 2020 stratégia – teljesítésében azáltal, hogy közös stratégiai keretet nyújt az uniós kutatás- és innovációfinanszírozásnak, s így a magánberuházások mozgósítását, a munkahelyteremtést és Európa hosszú távú fenntartható növekedésének és versenyképességének biztosítását szolgáló eszközként lép fel.

Indokolás

Nemcsak a strukturális alapoknak, hanem a Horizont 2020-nak is elő kellene irányoznia forrásokat az innovációhoz és a tudás hasznosításához kapcsolódó hármasspirál-tevékenységek fejlesztésére. A „hármas spirál” korszerűsítésének nagy szerepe lehet abban, hogy a régiókat ösztönözze és támogassa az intelligens szakosodásban, illetve a fokozottabb együttműködés és bench-learning révén elősegítse az európai kiválóság felépítését. Ennek érdekében a Horizont 2020-nak finanszírozást kell tartalmaznia az élenjáró egyetemek és régiók számára Európa kutatási és innovációs megosztottságának megszüntetése érdekében, amit a kiváló kutatóintézetek és a kevésbé fejlett régiók együttműködése, a kevésbé fejlett régiókban a kiválóság elismerése és a regionális szintű innovációpolitikai képzés elősegítése révén lehet elérni.

4.   módosítás

5. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5. cikk

Általános célkitűzés, prioritások és különös célkitűzések

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram kellő mennyiségű további kutatás-, fejlesztés- és innovációfinanszírozás mozgósítása révén hozzájárul a tudás- és innovációalapú gazdaságnak az Unió egészében történő kiépítéséhez. Ezáltal támogatja az Európa 2020 stratégia és az egyéb uniós politikák végrehajtását, valamint az európai kutatási térség létrehozását és működését. A vonatkozó eredményességi mutatókat az I. melléklet bevezetése ismerteti.

5. cikk

Általános célkitűzés, prioritások és különös célkitűzések

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram kellő mennyiségű további kutatás-, fejlesztés- és innovációfinanszírozás mozgósítása révén hozzájárul a tudás- és innovációalapú gazdaságnak az Unió egészében történő kiépítéséhez. Ezáltal támogatja az Európa 2020 stratégia és az egyéb uniós politikák végrehajtását, valamint az létrehozását és működését. A vonatkozó eredményességi mutatókat az I. melléklet bevezetése ismerteti.

Indokolás

Az egész Horizont 2020 program hangsúlyozza az innovációk jelentőségét. A kutatás önmagában nem elegendő, ha nem eredményez innovációkat, valamint gazdasági fejlődést és jólétet. A vélemény 39. pontja is az EKT Európai Kutatási és Innovációs Térséggé történő továbbfejlesztését javasolja. Ezt a módosítást a rendeletjavaslat minden érintett pontjában végre kellene hajtani.

5.   módosítás

5. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5. cikk

Általános célkitűzés, prioritások és különös célkitűzések

(3)   A Közös Kutatóközpont az uniós politikai prioritások tudományos és technikai támogatásával előmozdítja az (1) és (2) bekezdés szerinti általános célkitűzés és prioritások elérését. A tevékenységeket nagy vonalakban az I. melléklet IV. része ismerteti.

5. cikk

Általános célkitűzés, prioritások és különös célkitűzések

(3)   A Közös Kutatóközpont az uniós politikai prioritások tudományos és technikai támogatásával előmozdítja az (1) és (2) bekezdés szerinti általános célkitűzés és prioritások elérését. A tevékenységeket nagy vonalakban az I. melléklet IV. része ismerteti.

Indokolás

Ahogy a vélemény 20. pontjában is szerepel, a Közös Kutatóközpontnak a legfrissebb KFI-eredményekkel támogatnia kellene a regionális és helyi döntéshozatalt. Mindezt az intelligens szakosodási platformmal kapcsolatos legújabb fejleményekkel szorosan összehangolva kellene megvalósítani. Jelentések és egyéb kiadványok helyett az eredményeket sokkal inkább a kísérletek finanszírozásában és a gyors prototípus-tesztelésekben, valamint a kutatásból származó eredmények Európa-szerte, valódi változási folyamatokban történő alkalmazásában kellene hasznosítani, ezáltal növelve a helyi és regionális szintű innovációs tőkét.

6.   módosítás

7. cikk (1) bekezdés b) pont ii. alpont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b) ii.

a múltban jó eredménnyel vettek részt uniós kutatási és innovációs programokban;

Indokolás

Ez automatikusan kizárja az új jelentkezőket.

7.   módosítás

12. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

12. cikk

Külső szaktanács és társadalmi szerepvállalás

12. cikk

Külső szaktanács és társadalmi szerepvállalás

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram végrehajtása céljából figyelembe kell venni a következőktől származó szaktanácsot és visszajelzéseket: független, magas szintű szakértőkből álló, a Bizottság által létrehozott tanácsadó csoportok; nemzetközi tudományos és technológiai megállapodások alapján a párbeszéd céljára létrehozott struktúrák; előremutató tevékenységek; célirányos nyilvános konzultációk; valamint a felelősségteljes kutatás és innováció támogatásban részesítését garantáló, átlátható és interaktív folyamatok.

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram végrehajtása céljából figyelembe kell venni a következőktől származó szaktanácsot és visszajelzéseket: független, magas szintű szakértőkből álló, a Bizottság által létrehozott tanácsadó csoportok; nemzetközi tudományos és technológiai megállapodások alapján a párbeszéd céljára létrehozott struktúrák; előremutató tevékenységek; célirányos nyilvános konzultációk; valamint a felelősségteljes kutatás és innováció támogatásban részesítését garantáló, átlátható és interaktív folyamatok.

(2)   Messzemenően figyelemmel kell lenni továbbá az európai technológiai platformok, a közös programozási kezdeményezések és az európai innovációs partnerségek által megállapított kutatási és innovációs menetrendek vonatkozó szempontjaira.

(2)   Messzemenően figyelemmel kell lenni továbbá az európai technológiai platformok, a közös programozási kezdeményezések és az európai innovációs partnerségek által megállapított kutatási és innovációs menetrendek vonatkozó szempontjaira.

 

   

Indokolás

A módosítás alapja a vélemény 8–11. pontja.

8.   módosítás

13. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

13. cikk

Több területet érintő cselekvések

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram prioritásai között és azokon belül összeköttetéseket és kapcsolódási felületeket kell kialakítani. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a legfontosabb alap- és ipari technológiák fejlesztésére és alkalmazására, a felfedezés és a piaci alkalmazás közötti távolság áthidalására, az interdiszciplináris kutatásra és innovációra, a társadalom-, a közgazdaság- és a bölcsészettudományokra, az európai kutatási térség működésének és létrejöttének előmozdítására, a harmadik országokkal való együttműködésre, a nemek tekintetében is felelősségteljes kutatásra és innovációra, valamint a kutatási szakma vonzerejének növelésére és az ország- és ágazatközi kutatói mobilitás elősegítésére.

13. cikk

Több területet érintő cselekvések

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram prioritásai között és azokon belül összeköttetéseket és kapcsolódási felületeket kell kialakítani. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a legfontosabb alap és ipari technológiák fejlesztésére és alkalmazására, a felfedezés és a piaci alkalmazás közötti távolság áthidalására, az interdiszciplináris kutatásra és innovációra, a társadalom-, a közgazdaság- és a bölcsészettudományokra, az európai kutatási térség működésének és létrejöttének előmozdítására, a harmadik országokkal való együttműködésre, a nemek tekintetében is felelősségteljes kutatásra és innovációra, valamint a kutatási szakma vonzerejének növelésére és az ország- és ágazatközi kutatói mobilitás elősegítésére.

Indokolás

Ahogy a vélemény 34. pontjában is szerepel, az alaptechnológiák szerepét sokkal tágabban kell értelmezni a technológiai fejlesztésnél, azaz már a kutatási és fejlesztési szakaszban össze kell őket kapcsolni az ipari értékláncokkal és globális innovációs értékhálózatokkal, valamint a regionális ökoszisztémákat és innovációs klasztereket fejlesztő tevékenységekkel és a szaktudás megerősítésével. Mindez jobban megfogalmazható úgy, hogy „alapkompetenciák és ipari technológiák fejlesztése”.

9.   módosítás

20. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

20. cikk

Közszektoron belüli társulások

20. cikk

Közszektoron belüli társulások

1.   A „Horizont 2020” keretprogramban elő kell mozdítani a közszektoron belüli társulások megerősítését, mégpedig elsősorban olyan esetekben, amikor regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű cselekvések közösen kerülnek végrehajtásra az Unión belül.

Különös figyelmet kell fordítani a tagállamok közös programozási kezdeményezéseire.

1.   A „Horizont 2020” keretprogramban elő kell mozdítani a közszektoron belüli társulások megerősítését, mégpedig elsősorban olyan esetekben, amikor regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű cselekvések közösen kerülnek végrehajtásra az Unión belül.

Különös figyelmet kell fordítani a tagállamok közös programozási kezdeményezéseire.

2.   A közszektoron belüli társulások az 5. cikk (2) bekezdése szerinti prioritásokon belül vagy több prioritásra kiterjedően különösen a következő eszközökkel támogathatók:

2.   A közszektoron belüli társulások az 5. cikk (2) bekezdése szerinti prioritásokon belül vagy több prioritásra kiterjedően különösen a következő eszközökkel támogathatók:

a)

olyan ERA-NET eszközök, amelyek támogatásokkal járulnak hozzá a közszektoron belüli társulások előkészítéséhez, hálózatos együttműködési struktúráik létrehozásához és közös tevékenységeik meghatározásához, végrehajtásához és koordinálásához, valamint kiegészítik közös pályázati felhívások és transznacionális jellegű cselekvések finanszírozását;

(a)

olyan ERA-NET eszközök, amelyek támogatásokkal járulnak hozzá a közszektoron belüli társulások előkészítéséhez, hálózatos együttműködési struktúráik létrehozásához és közös tevékenységeik meghatározásához, végrehajtásához és koordinálásához, valamint kiegészítik közös pályázati felhívások és transznacionális jellegű cselekvések finanszírozását;

b)

több tagállam által indított programokban való uniós részvétel az EUMSZ 185. cikkével összhangban.

b)

több tagállam által indított programokban való uniós részvétel az EUMSZ 185. cikkével összhangban.

Az a) pont alkalmazásában a kiegészítő finanszírozásnak feltétele a részt vevő személyek már meglévő jelentős arányú pénzügyi kötelezettségvállalása a közös pályázati felhívásokban és cselekvésekben. Az ERA-NET eszköz célkitűzései között szerepelhet a közös pályázati felhívásokra és cselekvésekre, valamint azok végrehajtására irányadó szabályok harmonizálása. Az ERA-NET eszköz ezenkívül kezdeményezések előkészítése céljára is felhasználható az EUMSZ 185. cikke alapján.

Az a) pont alkalmazásában a kiegészítő finanszírozásnak feltétele a részt vevő személyek már meglévő jelentős arányú pénzügyi kötelezettségvállalása a közös pályázati felhívásokban és cselekvésekben. Az ERA-NET eszköz célkitűzései között szerepelhet a közös pályázati felhívásokra és cselekvésekre, valamint azok végrehajtására irányadó szabályok harmonizálása. Az ERA-NET eszköz ezenkívül kezdeményezések előkészítése céljára is felhasználható az EUMSZ 185. cikke alapján.

A b) pont alkalmazásában ilyen kezdeményezésre vonatkozóan csak akkor terjeszthető elő javaslat, ha külön végrehajtási struktúrára van szükség, és a részt vevő országok nagymértékben elkötelezettjei a tudományos, igazgatási és pénzügyi integrációnak. A b) pontban említett kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok tárgyterületét ezenkívül a következő kritériumok alapulvételével kell kijelölni:

A b) pont alkalmazásában ilyen kezdeményezésre vonatkozóan csak akkor terjeszthető elő javaslat, ha külön végrehajtási struktúrára van szükség, és a részt vevő országok nagymértékben elkötelezettjei a tudományos, igazgatási és pénzügyi integrációnak. A b) pontban említett kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok tárgyterületét ezenkívül a következő kritériumok alapulvételével kell kijelölni:

a)

a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a „Horizont 2020” keretprogram célkitűzései és a tágabb uniós politikai célkitűzések szempontjából;

a)

a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a „Horizont 2020” keretprogram célkitűzései és a tágabb uniós politikai célkitűzések szempontjából;

b)

a részt vevő országok határozott pénzügyi kötelezettségvállalásai, beleértve a transznacionális kutatást és innovációt szolgáló nemzeti és/vagy regionális finanszírozás együttes felhasználására vállalt előzetes kötelezettségvállalásokat is;

b)

a részt vevő országok határozott pénzügyi kötelezettségvállalásai, beleértve a transznacionális kutatást és innovációt szolgáló nemzeti és/vagy regionális finanszírozás együttes felhasználására vállalt előzetes kötelezettségvállalásokat is;

c)

a cselekvés uniós szintű hozzáadott értéke;

c)

a cselekvés uniós szintű hozzáadott értéke;

d)

kritikus tömeg, tekintettel az érintett programok méretére és számára, tevékenységük hasonlóságára és az adott kutatáson belül általuk képviselt részarányra;

d)

kritikus tömeg, tekintettel az érintett programok méretére és számára, tevékenységük hasonlóságára és az adott kutatáson belül általuk képviselt részarányra;

e)

az EUMSZ 185. cikkének hatékonysága a célok elérésének legalkalmasabb eszközeként.

e)

az EUMSZ 185. cikkének hatékonysága a célok elérésének legalkalmasabb eszközeként.

Indokolás

A Horizont 2020 céljainak eléréséhez mindenképpen szükség van a régiók aktív szerepvállalására. Több rugalmasságra és a régiók fokozott szerepvállalására kell törekedni a közös programozási kezdeményezések kialakításakor.

A jelen módosító indítvány másik célja ugyanakkor az, hogy a tagállamokra alkalmazott logikával azonos logika vonatkozzon az EU részvételére is a regionális önkormányzatok által kezdeményezett programokban. A javaslat így összhangba kerülne az EUMSZ 185. cikkének szellemével.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  CdR 72/2011 fin.

(2)  CdR 230/2010 fin.

(3)  CdR 67/2011 fin.

(4)  CdR 230/2010 fin.

(5)  CdR 373/2010 fin.

(6)  CdR 70/2011 fin.

(7)  CdR 58/2008 fin.

(8)  COM(2011) 822 final.

(9)  COM(2011) 817 final.


Top