52011DC0329

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az 1998. május 19-i 1165/98/EK tanácsi rendeletben előírtak szerinti rövid távú statisztikákról

BEVEZETÉS

A rövid távú statisztikákról szóló 1165/98/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (2) bekezdése a következőket írja elő:

A Bizottság 2008. augusztus 11-ig és azt követően minden harmadik évben jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az e rendeletnek megfelelően összeállított statisztikákról, különös tekintettel azok alkalmazhatóságára és minőségére, valamint a mutatók felülvizsgálatára. A jelentés külön figyelmet fordít a statisztikai rendszer költségeire is, valamint a rendeletből eredő, a vállalkozásokra nehezedő terhekre annak előnyeihez viszonyítva. A jelentés ismerteti a vállalkozásokat érintő terhek csökkentésének legjobb gyakorlatait, és lehetséges megoldásokat tartalmaz a terhek és költségek csökkentésére.

Ez a jelentés folytatása a fenti cikknek megfelelően 2008 júniusában benyújtott jelentésnek[1]. A rövid távú statisztikák minőségéről már 2003 januárjában közzétették az első jelentést[2].

A rövid távú európai statisztikák az európai gazdaságok rövid távú üzleti mutatóinak átfogó rendszerét alkotják, amely kiterjed az iparra, az építőiparra, a kiskereskedelemre, a javításra és egyes szolgáltató ágazatokra. Ezen ágazatok gazdasági fejlődését a mutatók egy csoportjával írják le, amelyek az árbevételre, a termelésre, a foglalkoztatottak számára, a ledolgozott órákra, valamint a bruttó bérekre és keresetekre vonatkoznak. Ezenkívül a rendszer tartalmaz a termelői árakkal, az új rendelésekkel és az építési költségekkel kapcsolatos mutatókat is. A rövid távú európai statisztikákat 1998-ban vezették be; azóta az adatok minősége (koherencia, összehasonlíthatóság, pontosság, időszerűség) és alkalmazási köre (mutatók, országok, részletezési szint) folyamatos változáson ment keresztül.

A jelentés első szakasza összefoglalja a rövid távú statisztikák felhasználási módjait és jelentőségét a kulcsfontosságú európai politikák, illetve az európai monetáris politika alakítása szempontjából. Ezenkívül ismerteti a rövid távú statisztikákban a minőséggel kapcsolatos legutóbbi jelentés óta bekövetkező főbb változásokat. A második szakasz részletesen bemutatja a rövid távú statisztikák különféle minőségi szempontjait. Az utolsó szakasz pedig a statisztikai adatok gyűjtésével és feldolgozásával járó költségeket és terheket ismerteti, és néhány lehetséges módszert említ az ilyen költségek és terhek csökkentésére.

E jelentés első tervezetét 2011 januárjában mutatták be a rövid távú statisztikákért felelős munkacsoport tagjainak (írásos konzultáció).

A RÖVID TÁVÚ STATISZTIKÁK JELENTőSÉGE

A rövid távú statisztikák készítése előfeltétele volt az euróövezet létrehozásának, valamint az európai monetáris politika nyomon követésének[3]. A rövid távú statisztikák legfontosabb felhasználói közé tartozik az Európai Központi Bank, illetve a nemzeti központi bankok. További fontos felhasználó maga a Bizottság, továbbá a nemzeti kormányok, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a gazdasági társaságok. A rövid távú statisztikákkal kapcsolatban közzétett közlemények általában nagy figyelmet kapnak a médiában. Végül pedig, de nem utolsósorban, a rövid távú statisztikák fontos adatokat tartalmaznak más statisztikai területek számára (például a nemzeti számlákhoz).

A rövid távú statisztikák az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által előállított legfontosabb statisztikák közé tartoznak. Az ilyen statisztikákat a leggyakrabban gazdasági trendelemzésre, előrejelzések készítésére és modellezésre használják. Ugyanakkor ezekre az adatokra szükség van politikai döntések előkészítéséhez, kutatási célokból, más forrásokból származó adatok ellenőrzéséhez és hitelesítéséhez, valamint üzleti döntések előkészítéséhez is (például piackutatással kapcsolatban). Bizonyos esetekben a rövid távú statisztikákból származó eredményeket a legkülönbözőbb célokra a vállalkozások is felhasználják (például a szerződések létrehozásához szükséges ármutatók kialakításához).

Az Európai Unió és tagállamai gazdasági fejlődésének és különösen az euróövezetben a monetáris politika irányításának ellenőrzésére kidolgozott 22 európai gazdasági főmutató (PEEI)[4] közül kilenc rövid távú statisztikákon alapul. Ezek a következők: az ipari termelés, az ipari importtermelői árak, az ipar új rendelései, az ipari importárak, az építőipari termelés, a kiskereskedelem és a javítás árbevétele, az egyéb szolgáltatások árbevétele, a szolgáltatások termelői árai és az építési engedélyek.

A rövid távú statisztikákkal kapcsolatban az Eurostat évente 60 sajtóközleményt bocsát ki, tehát minden havi közleményben öt főmutató adatait teszi közzé (ipari termelés, az ipar új rendelései, ipari termelői árak, építőipari termelés és a kiskereskedelem volumene). Továbbá évente legalább öt „Statistics in focus” (Fókuszban a statisztika) című kiadványt tesz közzé, amely a mennyiségi adatokon kívül meghatározott módszertani kérdésekkel és az aktuális gazdasági trendek elemzésével is foglalkozik. Ezenkívül a „Quarterly Panorama of European business statistics” (Az európai üzleti statisztikák negyedéves áttekintése) című kiadvány még részletesebb áttekintést nyújt a rövid távú eredményekről.

2009 és 2010 között a rövid távú statisztikák „folyamatos felülvizsgálat” tárgyát képezték. A rövid távú statisztikai adatok hatékonyabb és eredményesebb gyűjtési, feldolgozási és közzétételi módjainak meghatározása érdekében külső szakértők elemezték a rövid távú statisztikák előállításának keretét és folyamatát a felhasználók, az Eurostat és a társult partnerek (nemzeti statisztikai hivatalok) szempontjából.

A felhasználók többségének gyakran és rendszeres időközönként van szüksége rövid távú statisztikákra, és havonta többször, de legalább egyszer (például a sajtóközlemény kiadásakor) áttanulmányozzák a kiadványokat (adatbázis, sajtóközlemények stb.). Számos felhasználó a pontosságot tekinti a rövid távú statisztikák legfontosabb minőségi szempontjának. A különböző minőségi szempontok közötti különbségek azonban nem igazán jelentősek, ezért biztosan megállapítható, hogy az időszerűséget, az összehasonlíthatóságot, a hozzáférhetőséget, az egyértelműséget, a koherenciát és a teljességet legalább olyan fontosnak tekintik, mint a pontosságot. Ez nagy kihívás elé állítja a statisztikák létrehozóit, mivel kompromisszumokat kell kötniük a különböző minőségi szempontok, különösen a pontosság és az időszerűség, illetve az összehasonlíthatóság és a teljesség között.

A felülvizsgálat kimutatta, hogy a felhasználók elégedettek a rövid távú statisztikák és a kapcsolódó szolgáltatások minőségével. A minőségről véleményt nyilvánító felhasználók 95 %-a megfelelőnek, 60 %-a pedig jónak vagy nagyon jónak találta a rövid távú statisztikákat.

Az európai rövid távú statisztikák létrehozása óta az európai gazdaságok 2008-ban szenvedték el a legnagyobb visszaesést a gazdasági tevékenységek terén. 2008 áprilisa, amikor az ipari termelés elérte a legmagasabb értéket, és 2009 áprilisa között, amikor a legalacsonyabb értéket mérték, csaknem az egyötödére való visszaesést rögzítettek. Az építőipari szektorban a hanyatlás lassabb ütemű, de szintén jelentős volt: a termelés 2008. január/február (a válság előtti csúcsérték) és 2010. február (a legalacsonyabb érték) között körülbelül az egyötödére esett vissza. A kiskereskedelem volumene szintén jelentős mértékben csökkent, habár nem olyan drámaian, mint a termelés. Az akkoriban bekövetkező változások kiemelték a megbízható, naprakész rövid távú statisztikák létrehozásának fontosságát.

2009-ben két fontos módszertani változásra került sor. A rövid távú mutatók bázisévét 2000-ről 2005-re változtatták. Ez a bázisévvel kapcsolatos számtani módosítást (a 2005. évi adatokat veszik 100 %-nak a 2000. évi helyett), valamint a 2005. évi gazdasági szerkezet szemléltetésére szolgáló mutatókhoz használt súlyozások aktualizálását foglalta magában. A bázisváltással egy időben az Európai Unió gazdasági tevékenységeinek új osztályozási rendszere, a NACE Rev. 2. felváltotta a korábbi NACE Rev. 1.1. verziót. Az osztályozási rendszert modernizálták, és új, a különböző termeléstípusokra és fejlődő iparágakra vonatkozó részletezési szinteket vezettek be. A szolgáltatási tevékenységekhez használt részletezési szintek köre lényegesen bővült. A NACE Rev. 2. részletesebb áttekintést nyújt a gazdaság általános helyzetéről, és megkönnyíti a nemzetközi szintű összehasonlításokat. A NACE Rev. 2. rendszerre való átváltást, azaz a minőségi szempontokat, például az adatok időszerűségét vagy stabilitását érintő változásokat zökkenőmentesen hajtották végre (lásd az alábbiakban).

A RÖVID TÁVÚ MUTATÓK ALKALMAZÁSI KÖRE ÉS MINőSÉGE

Alkalmazási kör és a rövid távú statisztikákról szóló rendeletnek való megfelelés

2009 augusztusában lejárt a legutolsó eltérések határideje, amelyek az 1165/98/EK rendelet értelmében mentesítették a tagállamokat az Eurostatnak teljesítendő, szolgáltatói árakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségük alól.

A Bizottság 329/2009/EK rendelete módosította és aktualizálta az alapvető jogi aktust, és a kiskereskedelem, a javítás és egyéb szolgáltatások esetében új foglalkoztatási mutatóként bevezette a „ledolgozott órák száma” és a „bruttó bérek és keresetek” változót. A módosítás óta a „ledolgozott órák száma” változó és a „bruttó bérek és keresetek” változó értékét a rövid távú statisztikák által lefedett valamennyi gazdasági ágazatra vonatkozóan kiszámítják. Az adatokat negyedéves referencia-időszakokra vonatkozóan számítják ki, és 2013-ban teszik közzé.

Az Eurostat hathavonta ellenőrzi a tagállamok rövid távú statisztikákról szóló rendeletnek való megfelelését a megbízhatóság, az időszerűség, a koherencia és az összehasonlíthatóság szempontjából, ami magas szintű megfelelést, valamint folyamatos fejlődést jelez. Az EU-27 átlagos eredménye a 2010. október 1-jei állapot szerint (10-ből) 8,9, összehasonlítva a 2005. április 1-jén megállapított 8,5, illetve a 2004. január 1-jén megállapított 6,6 értékkel. A legtöbb tagállam mostanra már szinte teljes mértékben megfelel a rendelet előírásainak.

Pontosság, megbízhatóság, koherencia és összehasonlíthatóság

Az 1165/98/EK rendelet és a kapcsolódó jogi aktusok általános fogalommeghatározásokat vezettek be, amelyeket valamennyi tagállam alkalmaz. Az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy rendkívül pontos, megbízható és koherens rövid távú mutatókat biztosítsanak. A rendelet által létrehozott módszertani keretet megbeszéléseken keresztül és meghatározott témakörökkel foglalkozó munkacsoportok révén fejlesztik folyamatosan tovább.

Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazott módszereknek nem kell azonosnak lenniük az egyes tagállamokban. A rövid távú statisztikákról szóló rendeletnek és a szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamok – a nemzeti különbözőségeket, például a tagállam méretét, gazdasági szerkezetét, valamint az adminisztratív adatok rendelkezésre állását figyelembe véve – szabadon meghatározhatják a számukra leghatékonyabb és legeredményesebb adatgyűjtési és feldolgozási módokat.

Az Eurostat más nemzetközi szervezetekkel, különösen az OECD-vel is együttműködik az adatok és módszerek EU határain túlmutató összehasonlíthatóságának fokozása érdekében.

Időszerűség és pontosság

A rövid távú statisztikák esetében kulcsfontosságú, hogy az adatok időben rendelkezésre álljanak. Már 1998-ban, a rövid távú statisztikákkal foglalkozó első európai rendeletben meghatározták a nemzeti adatok Eurostathoz való elküldésére vonatkozó határidőket (lásd az 1. táblázat harmadik oszlopát). A rendelet 2005. évi módosítása[5] jelentősen lerövidítette a legtöbb mutatóra vonatkozó határidőket. A táblázat a referencia-időszak végét követő napok számának megadásával az aktuális közzétételi dátumokat (például a sajtóközlemény kiadási dátumát) is feltünteti.

A rövid távú statisztikák időszerűsége általában nagyon jónak tekinthető, és az esetleges késések rendszerint annak tulajdoníthatók, hogy a kitűzött közzétételi dátum hétvégére vagy munkaszüneti napra esik. A rövid távú statisztikák kibocsátása azonban Európában még mindig több időt vesz igénybe, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban.

Az Eurostat webhelyén megtekinthető közzétételi naptárból a felhasználók jó előre értesülhetnek a sajtóközlemények kibocsátási dátumáról[6]. 2010-ben a közzétételi naptárban megjelenített valamennyi időpontot betartották.

1. táblázat: Az időszerűséget a referencia-időszak vége és az adatszolgáltatási határidő, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) által kitűzött határidő, valamint a közzétételi dátum között eltelt napok számaként határozzák meg.

Mutató | Gyakoriság | A rövid távú statisztikákról szóló rendeletben kitűzött határidők a) | Az EFC által kitűzött határidők 2011-re b) | Az EU-összesítések közzététele c) |

Ipari termelés | Havonta | 40 | 40 | 42 |

Ipari importtermelői árak | Havonta | 35 | 35 | 34 |

Az ipar új rendelései | Havonta | 50 | 50 | 55 |

Ipari importárak | Havonta | 45 | 45 | 34 |

Építőipari termelés | Havonta | 45 | 45 | 49 |

Kiskereskedelem és javítás árbevétele | Havonta | 30 | 30 | 35 |

Egyéb szolgáltatások árbevétele | Negyedévente | 60 | 60 | 61 |

Szolgáltatások termelői árai | Negyedévente | 90 | 60 | nincs megadva |

Építési engedélyek | Negyedévente | 90 | 90 | 90 |

a) Az Eurostatnak történő adatszolgáltatásra vonatkozó határidők a referencia-időszakot követően a rövid távú statisztikákról szóló rendeletnek megfelelően. Megjegyzendő, hogy a kisebb országokra vonatkozóan gyakran hosszabb határidők vannak érvényben.

b) A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) által a GMU-ra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről szóló 2010. évi állapotjelentésben kitűzött határidők.

c) A referencia-időszak vége és a közzététel dátuma (például a sajtóközlemény kiadási dátuma) között eltelt napok száma.

A rövid távú mutatók felülvizsgálatai

A rövid távú mutatók első eredményei részben előzetes, becsült és hiányos adatokon alapulnak. Ezért várható, hogy az eredmények módosulnak az első, a második, sőt még az azt követő közzétételek között is. Az adatok első közzétételét követően a felmérési eredmények gyakran a nem vagy csak késve válaszolók adataival is kiegészülnek. Az adatok felülvizsgálatának egyéb okai lehetnek a szezonális kiigazítás, a teljesítményértékelés, az új és/vagy javított adatforrások, valamint a hibajavítások, illetve a módszertani változások. Ugyanakkor a rövid távú mutatók, különösen az európai szintű aggregátumokra, valamint az euróövezetre vonatkozó rövid távú mutatók felülvizsgálati nagysága általában korlátozott.

A külön sajtóközleményben havonta közzétett öt rövid távú mutató első eredményei minőségének a meghatározása érdekében elemezték a 2007 júniusától 2010 decemberéig tartó időszakra vonatkozó havi növekedési ráták első és második alkalommal közzétett adatainak a változásait.

2. táblázat: Az öt rövid távú főmutató felülvizsgálati nagysága a)

Mutató | Átlagos abszolút felülvizsgálat b) | Átlagos felülvizsgálat c) | Relatív átlagos felülvizsgálat d) |

Ipari termelés | 0,3 | 0,1 | 0,30 |

Ipari importtermelői árak | 0,1 | 0,0 | 0,10 |

Az ipar új rendelései | 0,5 | –0,1 | 0,22 |

Építőipari termelés | 0,5 | 0,0 | 0,41 |

A kiskereskedelem volumene | 0,3 | 0,1 | 0,74 |

a) Az euróövezetre vonatkozó mutatók időszakonként kiigazított növekedési rátája.

b) A második és az első közzététel növekedési rátája (abszolút számok) közötti különbségek átlaga.

c) A második és az első közzététel növekedési rátája közötti különbségek átlaga.

d) A felülvizsgálat és a második közzététel növekedési rátája közötti átlagos arány (mindkét esetben abszolút számok).

A 2. táblázat a sajtóközleményben megjelenítendő öt, európai szintű aggregátumra vonatkozó mutatónak az első és a második (egy hónappal későbbi) közzététel közötti növekedési rátáinak az átlagos felülvizsgálati nagyságát mutatja. Az abszolút számokat tekintve (második oszlop) az átlagos felülvizsgálatok 0,1 százalékponttal térnek el egymástól az ipari termelői árak és 0,5 ponttal az ipar új rendelései tekintetében. A mutatók közötti különbségek többnyire módszertani okokra vezethetők vissza. Mivel az ipari termelői árakat gyakran egyáltalán nem vizsgálják felül, az ipari termelésre vonatkozó mutató felülvizsgálataira akár több évvel az első közzétételt követően is sor kerülhet.

Az átlagos felülvizsgálatok (harmadik oszlop) értéke nullához közeli. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban a növekedési rátákat nem becsülték szisztematikusan túl vagy alul az első közzététel időpontjában.

Végül a 2. táblázat utolsó oszlopa a növekedési ráta felülvizsgálata és a második közzététel időpontjában mért növekedési ráta közötti összefüggést szemlélteti, és ezáltal megmutatja a vizsgált időszak alatt végrehajtott felülvizsgálatok mértékét.

A metaadatok hozzáférhetősége, egyértelműsége és rendelkezésre állása

Valamennyi rövid távú statisztikai eredmény hozzáférhető az Eurostat weboldalán. A rövid távú statisztikákkal foglalkozó külön szakasz az „Industry, trade and services” (Ipar, kereskedelem és szolgáltatások) című témakörben vagy a keresési funkció használatával könnyen megtalálható[7].

A módszertani kérdések (metaadatok) átfogó, célzott és részletes magyarázatai szintén elérhetők a fent említett kiadványokban (Statistics in focus, Quarterly Panorama of European business statistics), valamint az Eurostat webhelyén. Az „STS sources” (Rövid távú statisztikai adatforrások) adatbázisban megtekinthető a statisztikai folyamatok, jogi kérdések, az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó szabályok, az adatminőséggel kapcsolatos kérdések, valamint a nemzeti adatgyűjtési módszerek részletes leírása[8]. Számos főmutatóhoz további részletes magyarázatok is rendelkezésre állnak („PEEIs in focus” – Fókuszban az európai gazdasági főmutatók)[9]. A statisztikai fogalmak tömör magyarázatát egy új, Wikipedia stílusú online szótárban, valamint a „Frequently asked questions” (Gyakran ismételt kérdések) oldalon, a kérdésekre adott válaszként tették közzé.

A STATISZTIKAI RENDSZER KÖLTSÉGEI ÉS A VÁLLALKOZÁSOKRA RÓTT TERHEK

Az Eurostat 2009-ben olyan, az Unió területén belül érvényes, 24 alapvető jogi aktusra kiterjedő általános felmérést végzett, amelyben a válaszadók többsége gazdasági egység volt, emellett adatokat gyűjtött a gazdasági egységekre háruló statisztikai terhekről (a statisztikai hatóságoknak szolgáltatandó, termelési költségekkel kapcsolatos adatok nem szerepeltek a felmérésben). 21 ország elegendő adatot szolgáltatott 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban a rövid távú statisztikák létrehozásához, azonban módszertani problémák miatt a felmérés nem eredményezett teljes mértékben összehasonlítható adatokat. Ezért csak a tendenciák közzétételére volt lehetőség. A rövid távú statisztikák esetében viszonylag stabil fejlődést lehetett tapasztalni 2006 és 2007 között, amelyet 2007 és 2008 között a válaszadási teher enyhe visszaesése követett.

A rövid távú statisztikák költségeinek és terheinek a meghatározására vonatkozó mérések a 2003-ban közzétett első minőségi jelentéssel kezdődtek el, amely a kiválasztott mutatók révén adatokat szolgáltatott a kérdőívekre válaszoló gazdasági egységek számáról, valamint becsléseket tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a gazdasági egységek és a statisztikai hatóságok részéről mennyi munkaerőt igényel a rövid távú statisztikák előállítása. A 2008-ban közzétett második minőségi jelentés előkészítése érdekében egy munkacsoport módszertani keretet hozott létre azért, hogy a rövid távú statisztikákkal kapcsolatos terheket és költségeket összességében, valamint az egyes mutatókra lebontva is elemezze. A mérésre szolgáló eszköz összhangban állt az EU nettó költségmodelljével, amelyet az adminisztratív terhek mérésére használnak. A 2009. referenciaévre vonatkozó adatokat 2010 szeptembere és októbere között gyűjtötték össze a jelenleg közzétett jelentéshez. A mérés az előző felméréshez kialakított módszert követi, amelyet a múltban szerzett tapasztalatok alapján módosítottak, és egyrészt arra az időre összpontosít, amelyet a vállalkozások igényelnek a szükséges adatok összeállításához és a statisztikai kérdések megválaszolásához, másrészt figyelembe veszi azt az időt, amelyre a statisztikai hatóságoknak a rövid távú statisztikákról szóló rendelet előírásainak való megfeleléshez szükségük van.

A költségekre (a statisztikai rendszereknél az adatok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele során felmerült költségek), valamint a terhekre (a gazdasági egységekre rótt, adatszolgáltatással kapcsolatos terhek) vonatkozó megbízható és összehasonlítható mennyiségi mutatók létrehozása meglehetősen bonyolult gyakorlati és módszertani kérdéseket vet fel. Egy átlagos vállalkozásnál a felmérési kérdőív kitöltéséhez, illetve egy adott tételre vonatkozó adatok biztosításához szükséges időt csak megközelítőleg lehet meghatározni. Emellett nehéz megbecsülni az egyes statisztikai tételekre válaszoló vállalkozások számát (például egy vállalkozás különböző tételekre vonatkozóan több mintavételben is szerepelhet, amely az adott vállalkozás többszöri figyelembevételéhez vezethet). A szubszidiaritás elvének köszönhetően a tagállamok különféleképpen rendszerezik a mintákat, ami megnehezíti az összehasonlítást. A rövid távú statisztikákat tehát nem lehet teljesen különválasztani az egyéb statisztikáktól, és gyakran nem áll rendelkezésre egyértelmű módszer a költségek és terhek különböző statisztikák közötti felosztására sem. A rövid távú statisztikákra vonatkozó felméréshez gyűjtött adatok többségét más statisztikákhoz, különösen a nemzeti számlákkal kapcsolatos elemzésekhez is felhasználják, és fordítva: a más statisztikai részlegek által gyűjtött adatokat a rövid távú statisztikákhoz is felhasználhatják.

Az Unió számára rendelkezésre álló adatok összességében a termelési költségek 6 %-os és a gazdasági egységekre rótt terhek 15 %-os csökkenését mutatják 2006 és 2009 között (mindkét esetben az adatokat óra/év értékként határozták meg). A legutóbbi minőségi jelentés szerint a statisztikai rendszerrel (például a nemzeti statisztikai hivatalokkal) kapcsolatos költségek, valamint a vállalkozásokra rótt terhek nagyjából azonos mértékűek annak ellenére, hogy az általános költségek és terhek kissé eltolódnak a vállalkozásoktól a statisztikai hatóságok felé.

A 3. táblázat a főmutatókra vonatkozóan tartalmazza egy átlagos vállalkozás terheinek előzetes kiszámítását (amely főként a rövid távú statisztikákkal kapcsolatos kérdőívek kitöltéséből származik). Megjegyzendő, hogy az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a terheket a negyedéves mutatók esetében is perc/hónap értékként számítják ki. A nulla értékű minimális teher azt mutatja, hogy az adatokat nem a rövid távú statisztikákkal kapcsolatos kérdőív használatával gyűjtötték, hanem azok adminisztratív forrásokból származnak. Továbbra is számos olyan eset fordul elő, amikor úgy tűnik, hogy a terheket túlbecsülik.

3. táblázat: Egy kérdőívre válaszoló vállalkozás terheire vonatkozó súlyozatlan országos átlagértékek (EU-27), valamint a legmagasabb és a legalacsonyabb országos értékek (perc/hónap)

Ipari termelés | Ipari termelői árak | Az ipar új rendelései | Építőipari termelés | Kiskereskedelem és javítás árbevétele |

Átlagérték | 20 | 17 | 6 | 22 | 11 |

Maximum | 73 | 70 | 19 | 87 | 22 |

Minimum | 0 | 3 | 0 | 1 | 0 |

ELőRELÉPÉSEK A RÖVID TÁVÚ STATISZIKAI ADATOK GYűJTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA TERÉN

Számos tényezővel magyarázható, hogy a költségcsökkenés és a rendelkezésre álló közelítő adatok miért nem teszik lehetővé az összértékeket érintő különböző hatások mennyiségi megkülönböztetését. Bizonyos esetekben csökkentették a felmérésekhez használt minták méretét, vagy a postai úton vagy faxon küldött felméréseket felváltották az elektronikus úton továbbított és az interneten elérhető felmérések. Ez a statisztikai hatóságok kiadásainak a csökkenéséhez vezet. A vállalkozásokat érintő kedvező hatás az elektronikus kérdőívekbe felvehető elfogadhatósági ellenőrzéssel függ össze, mivel így kevesebb hibát ejthetnek, és alacsonyabb a besorolásokra vonatkozó kérdések száma.

Úgy tűnik, hogy a vállalkozásokra rótt terhek csökkenésének egyik legfőbb oka az, hogy a statisztikai hivatalok nagyobb mértékben támaszkodnak az adminisztratív, különösen a foglalkoztatási mutatókra vonatkozó adatokra (ledolgozott órák, foglalkoztatott személyek, bruttó bérek és keresetek). Az ilyen típusú információk gyakran már rendelkezésre állnak az adóhivatalokban, a munkaügyi központokban, a társadalombiztosítási vagy építésügyi hatóságoknál stb., és nem kell újból összegyűjteni őket a statisztikai adatszolgáltatás céljából. Miközben a meglévő adminisztratív források statisztikai célokra való felhasználása csökkenti a vállalkozásokra háruló terheket, a statisztikai hivataloknál ez a költségek növekedéséhez vezethet, mivel az adatok esetleg kiigazításra szorulhatnak. Továbbá az adminisztratív adatok használata folyamatos koordinációt igényel különösen azokban az országokban, ahol decentralizált igazgatási rendszer van érvényben.

Ezenkívül az adminisztratív adatok csak korlátozott mértékben használhatók fel a rövid távú statisztikák előállításához, főleg a havi mutatók megállapításához, amelyeknél nagyon szigorúak az időszerűségre és a rövid határidőkre vonatkozó követelmények. Az adminisztratív adatokat általában ritkábban gyűjtik, mint ahogy az a rövid távú statisztikák létrehozásához szükséges lenne, és/vagy túl későn állnak rendelkezésre. Ráadásul az adminisztratív adatok kiigazítására van szükség azokban az esetekben, amikor azok nem illeszkednek közvetlenül a rövid távú statisztikákhoz meghatározott követelményekhez. Ezek a kiigazítások szintén befolyásolhatják az adatok minőségét.

A statisztikai hivatalok nemzeti szinten, valamint a nemzeti hivataloknál és az Eurostatnál létrehozott munkacsoportok közötti együttműködés révén folyamatosan javítják a rövid távú statisztikák minőségét. A rövid távú statisztikák néhány egyéb statisztikai területtel együtt az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának programja keretébe tartoznak. A program keretében az adminisztratív adatok további felhasználását, a még nem használható forrásokhoz való hozzáillesztést, a különböző forrásokból származó adatok kombinációját, az adatok tárolását, a nem elérhető adatok becslését, valamint a fogalmak harmonizációját érintő tevékenységekhez rövid távú statisztikák állnak rendelkezésre. Ezek a már meglévő, bevált gyakorlatok azonosítására, fejlesztésére és megosztására irányuló folyamatok hozzájárulhatnak az adatgyűjtés és -feldolgozás hatékonyságának növeléséhez.

A rövid távú statisztikák már rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek korlátozzák a gazdasági egységekre háruló terheket. Bizonyos mutatók esetében európai mintarendszereket vezettek be. Az ilyen rendszerekben részt vevő országoknak csak azokra az iparágakra vagy termékekre vonatkozóan kell adatokat összeállítaniuk, amelyeknél az európai szintű aggregátumhoz való nemzeti hozzájárulások jelentős eltérést mutatnak.

A kisvállalkozásokra háruló terhek csökkentésének vagy akár elkerülésének egy másik fontos eszközeként küszöböket alkalmaznak az adatok gyűjtésekor. Ha a kisvállalkozásokat nem lehet teljes mértékben mentesíteni az adatgyűjtési kötelezettség alól, alacsonyabb mintavételi hányadokat határoznak meg, és így kevésbé valószínű, hogy az adott kisvállalkozás bekerül a mintába. Egy másik mintavételi technika, amelyet számos statisztikai hivatal rendszeresen alkalmaz, a minták rotációja, amelynek eredményeként évente cserélődik a részt vevő vállalkozások köre. Fontos kiemelni azt is, hogy az európai rövid távú statisztikák előállításához szükséges mintaméretek gyakran kisebbek, mint a gyakorlatban használt mintaméretek, mivel a nemzeti hivataloknak időnként régió vagy hely szerinti bontásban kell létrehozniuk a mutatókat.

Melléklet: A 43 rövid távú mutató (az európai gazdasági főmutatók vastagon szedve), N – negyedéves mutató, H – havi mutató

Ágazat | Építőipar | Kiskereskedelem és javítás | Egyéb szolgáltatások |

Termelés | Ipari termelés (H) | Építőipari termelés (H/N) Épületépítés Mély- és magasépítés | - | - |

Árbevétel | Ipari árbevétel (H) Belföldi ipari árbevétel Nem belföldi ipari bevétel (euróövezet és nem euróövezet) | - | Kiskereskedelem és javítás árbevétele (H) | Egyéb szolgáltatások árbevétele (N) |

Költségek | - | Építési költségek (N) Anyagköltségek Munkaerőköltségek | - | - |

Új rendelések / építési engedélyek | Kapott új rendelések (H) Belföldi új rendelések Nem belföldi új rendelések (euróövezet és nem euróövezet) | Építési engedélyek (N) lakások száma hasznos alapterület m2-ben | – | – |

Foglalkoztatott személyek száma | Az iparban foglalkoztatott személyek száma (N) | Az építőiparban foglalkoztatott személyek száma (N) | A kiskereskedelem és a javítás területén foglalkoztatott személyek száma (N) (még nem érhető el) | Egyéb szolgáltatásokban foglalkoztatott személyek száma (N) (még nem érhető el) |

Ledolgozott órák | Az iparban ledolgozott órák (N) | Az építőiparban ledolgozott órák (N) | A kiskereskedelem és a javítás területén ledolgozott órák (N) (még nem érhető el) | Az egyéb szolgáltatásokban ledolgozott órák (N) (még nem érhető el) |

Bruttó bérek és keresetek | Bruttó bérek és keresetek az iparban (N) | Bruttó bérek és keresetek az építőiparban (N) | Bruttó bérek és keresetek a kiskereskedelem és a javítás területén (N) | Bruttó bérek és keresetek az egyéb szolgáltatásokban (N) |

Termelői árak | Ipari termelői árak (H) Belföldi termelői árak Nem belföldi termelői árak (euróövezet és nem euróövezet) | Az értékesítés deflátora (H) | Egyéb szolgáltatások termelői árai (N) |

Importárak | Ipari importárak (H) (euróövezet és nem euróövezet) | – | – | – |

[1] COM(2008) 340 végleges, 2008. június 9.

[2] COM(2003) 36 végleges, 2003. január 29.

[3] Az Európai Központi Bank statisztikai követelményei az általános gazdaságstatisztikák területén, Európai Központi Bank, 2000. augusztus.

[4] A 19 európai gazdasági főmutatót tartalmazó eredeti listát 2002-ben hozták létre (Communication of the Commission to the European Parliament and the Council on Eurozone Statistics [A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eurozóna statisztikáiról], 2002. november 27., COM(2002) 661 végleges). 2008-ban a lista három további, az ingatlanpiachoz kapcsolódó főmutatóval bővült, az építési engedélyekre vonatkozó főmutatót is beleértve (Economic and Financial Committee, Status Report on Information Requirements in EMU, Brussels, 4. November 2008 – A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság 2008. november 4-i, brüsszeli állapotjelentése a GMU-ra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről).

[5] A rövid távú statisztikákról szóló 1165/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. július 6-i 1158/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 191., 2005.7.22., 1. o.).

[6] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/release_calendars/news_releases. Fontos megjegyezni, hogy a naptár számos európai gazdasági főmutatót tartalmaz, amelyek közül nem mindegyik kapcsolódik a rövid távú statisztikák területéhez.

[7] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/short_term_business_statistics/introduction.

[8] http://circa.europa.eu/Public/irc/dsis/ebt/library?l=/methodology/sts_sources&vm=detailed&sb=Title.

[9] http://circa.europa.eu/Public/irc/dsis/ebt/library?l=/methodology&vm=detailed&sb=Title.