(1)

A Szerződés 2. cikkének b) pontja a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében egységes alapvető biztonsági előírások kidolgozásáról rendelkezik.

(1)

Az Euratom -Szerződés 2. cikkének b) pontja a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírások kidolgozásáról rendelkezik.

(2)

A Szerződés 30. cikke kimondja, hogy a Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmére vonatkozóan.

(2)

Az Euratom -Szerződés 30. cikke kimondja, hogy a Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmére vonatkozóan.

(3)

A Szerződés 37. cikke előírja a tagállamok számára, hogy mindennemű radioaktívhulladék-ártalmatlanítási tervre vonatkozóan az általános adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(3)

Az Euratom -Szerződés 37. cikke előírja a tagállamok számára, hogy mindennemű radioaktívhulladék-ártalmatlanítási tervre vonatkozóan az általános adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(3a)

Az 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (1) rendelkezik a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről.

(4)

A munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv (2) minden olyan tevékenységre vonatkozik, amely mesterséges vagy – amennyiben természetes radionuklidok feldolgozására kerül(t) sor radioaktív, hasadó vagy hasadóanyagot termelő tulajdonságaik miatt – természetes sugárforrásból eredő ionizáló sugárzás kockázatával jár. Az irányelv hatálya az ilyen tevékenységekből származó anyagok engedélyezett kibocsátására is kiterjed. Az irányelv rendelkezéseit különös jogszabályok egészítik ki.

(4)

Az 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv (3) megállapítja az alapvető biztonsági előírásokat. Ez az irányelv minden olyan tevékenységre vonatkozik, amely mesterséges vagy – amennyiben természetes radionuklidok feldolgozására kerül(t) sor radioaktív, hasadó vagy hasadóanyagot termelő tulajdonságaik miatt – természetes sugárforrásból eredő ionizáló sugárzás kockázatával jár. Az irányelv hatálya az ilyen tevékenységekből származó anyagok engedélyezett kibocsátására is kiterjed. Az irányelv rendelkezéseit különös jogszabályok egészítik ki.

(4a)

Mivel nukleáris ügyekben sem az Euratom-Szerződés, sem az EUMSZ nem biztosít együttdöntési hatáskört a Parlamentet számára, rendkívül fontos új jogalapot találni a nukleáris téren a jövőben folyó jogalkotásnak.

(15a)

A három egykori uniós tagjelölt ország – Litvánia, Szlovákia és Bulgária – régi, szovjet tervezésű atomerőműveket üzemeltetett, amelyeket nem lehetett gazdaságosan az uniós biztonsági előírásoknak megfelelően felújítani; következésképpen ezen erőműveket bezárták, majd leszerelték.

(15b)

E három tagország atomerőműveinek leszerelése olyan jelentős pénzügyi és gazdasági terhet jelentett számukra, amelyet nem tudtak teljes egészében viselni, ezért az Unió pénzügyi támogatást nyújtott e tagállamoknak a leszerelési és hulladékprojektek költségei egy részének fedezésére és a gazdasági következmények ellentételezésére.

(18)

A NAÜ 2006-ban korszerűsítette teljes normagyűjteményét, és közzétette a biztonsági alapelveket,37 amelyeket az Európai Atomenergia-közösség, az OECD/NEA és más nemzetközi szervezetek együttesen támogattak . A közös támogató szervezetek véleménye szerint a biztonsági alapelvek alkalmazása megkönnyíti a nemzetközi biztonsági előírások betartását, és nagyobb összhangot teremt az egyes tagállamok által alkalmazott intézkedések között. Ezért ajánlatos lenne, ha valamennyi tagállam támogatná ezeket az alapelveket, és ösztönözné alkalmazásukat. Ezeket az alapelveket a NAÜ-nek valamennyi tevékenységére, a tagállamoknak pedig a NAÜ által támogatott minden tevékenységre kötelezően alkalmaznia kell. A tagállamok, illetve a támogató szervezetek az alapelveket tevékenységeik vonatkozásában saját belátásuk szerint alkalmazhatják.

(18)

A NAÜ 2006-ban korszerűsítette teljes normagyűjteményét, és közzétette a biztonsági alapelveket37, amelyeket az Európai Atomenergia-közösség, az OECD/NEA és más nemzetközi szervezetek együttesen fejlesztettek ki . A közös támogató szervezetek véleménye szerint a biztonsági alapelvek alkalmazása megkönnyíti a nemzetközi biztonsági előírások betartását, és nagyobb összhangot teremt az egyes tagállamok által alkalmazott intézkedések között. Ezért ajánlatos lenne, ha valamennyi tagállam támogatná ezeket az alapelveket, és ösztönözné alkalmazásukat. Ezeket az alapelveket a NAÜ-nek valamennyi tevékenységére, a tagállamoknak pedig a NAÜ által támogatott minden tevékenységre kötelezően alkalmaznia kell. A tagállamok, illetve a támogató szervezetek az alapelveket tevékenységeik vonatkozásában saját belátásuk szerint alkalmazhatják.

(19a)

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény jogokat biztosít a nyilvánosság számára, és kötelezettségeket ír elő a részes felek és a hatóságok számára az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog területén környezeti ügyekben, beleértve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését.

(19b)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményt (4) és ajánlást (5) fogadott el a sugárvédelemről minden olyan tevékenység vonatkozásában, amely során a munkavállalók munkavégzés közben ionizáló sugárzásnak vannak kitéve, és a mindenkori ismeretek alapján megfelelő intézkedések megtételét kéri a munkavállalók hatékony védelmének biztosítása érdekében.

(22a)

Az Európai Parlament szintén kijelentette, hogy valamennyi tagállamban az összes atomenergia-ipari vállalkozás számára megfelelő pénzügyi forrásoknak kell rendelkezésre állnia a leállítás – többek között a hulladékgazdálkodás – valamennyi költségének fedezésére, a „szennyező fizet” elv érvényesítése és az állami támogatások igénybevételének elkerülése érdekében, és felszólította a Bizottságot, hogy készítsen pontos iránymutatásokat a pénzügyi források tagállamokban való felhasználása tekintetében, figyelemmel a leállításra, valamint a keletkező radioaktív hulladék kezelésére, kondicionálására és végleges elhelyezésére (6).

(23)

Az Unióban és világszerte is egyre inkább elismerik, hogy az atomenergiát felelősségteljesen kell felhasználni, ideértve különösen a nukleáris biztonságot és védelmet . Ebben a vonatkozásban az atomenergia biztonságos, optimális és fenntartható alkalmazásának biztosítása érdekében foglalkozni kell a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének kérdésével.

(23)

Az Unióban és világszerte is egyre inkább elismerik – különösen a közelmúltban Japánban bekövetkezett , súlyos nukleáris baleset után –, hogy szigorítani kell a nukleáris biztonságra és védelemre vonatkozó szabályokat . Ebben a vonatkozásban a biztonságos, optimális és fenntartható tárolás és/vagy végleges elhelyezés biztosítása érdekében foglalkozni kell a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének nagy jelentőségű kérdésével.

(23a)

E tekintetben ki kell emelni, hogy a kiégett fűtőelemekben található anyagok jelentős arányban hasznosíthatók. A kiégett fűtőelemek újrafeldolgozását tehát a keletkező hulladékok végleges elhelyezésével párhuzamosan számításba kell venni.

(25)

Az atomreaktorok működése során kiégett fűtőelemek is keletkeznek. A tagállamok maguk határozzák meg a kiégettfűtőelem-ciklusra vonatkozó stratégiájukat, és a kiégett fűtőelemeket tekinthetik értékes, újra feldolgozható erőforrásnak, de azokat hulladéknak is minősíthetik, és dönthetnek a végleges elhelyezésükről. Bármelyik megoldást választják is a tagállamok, az újrafeldolgozás során szétválasztott, nagy aktivitású hulladékok, illetve a kiégett fűtőelemek hulladékként történő végleges elhelyezésének kérdését meg kell vizsgálni.

(25)

Az atomreaktorok működése során kiégett fűtőelemek is keletkeznek. A tagállamok maguk határozzák meg a kiégettfűtőelem-ciklusra vonatkozó stratégiájukat, és a kiégett fűtőelemeket tekinthetik értékes, újra feldolgozható és újrahasznosítható erőforrásnak, de azokat hulladéknak is minősíthetik, és dönthetnek a végleges elhelyezésükről. Bármelyik megoldást választják is a tagállamok, az újrafeldolgozás során szétválasztott, nagy aktivitású hulladékok, illetve a kiégett fűtőelemek hulladékként történő végleges elhelyezésének kérdését meg kell vizsgálni.

(25a)

A pihentető medencékben tárolt kiégett fűtőelemek további környezeti radioaktivitási forrást jelentenek, különösen, ha a hűtőmedencék nincsenek lefedve.

(27)

A radioaktív hulladékot – ideértve a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemeket is – hosszú távon el kell zárni és el kell szigetelni a lakosságtól és az élő környezettől. A hulladék különleges jellegéből (radionuklid-tartalmából) adódóan a lakosság és a környezet ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében intézkedéseket kell hozni, ideértve a kezelés végpontját jelentő, megfelelő létesítményekben történő végleges elhelyezést is. A radioaktív hulladékok tárolása – ideértve a hosszú távú tárolást is – csak köztes megoldást jelent, azonban nem lehet a végleges elhelyezés alternatívája .

(27)

A radioaktív hulladékot – ideértve a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemeket is – megfelelően kezelni kell, hosszú távon el kell zárni és el kell szigetelni a lakosságtól és az élővilágtól. A hulladék különleges jellegéből (radionuklid-tartalmából) adódóan a lakosság és a környezet ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében intézkedéseket kell hozni, ideértve a kezelés végpontját jelentő, megfelelő létesítményekben a visszafordíthatóság elvén alapuló visszanyerhetőség opciójával történő végleges elhelyezést is. A radioaktív hulladékok tárolása – ideértve a hosszú távú tárolást is – csak köztes megoldást jelent.

(27a)

A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével járó kockázatok a fukushimai baleset révén nyilvánvalóvá váltak, és az Unió és a szomszédos országok magas szeizmikus vagy cunamikockázatot hordozó területein (mint például a törökországi Akkuyuban) már meglévő vagy a jövőben építendő nukleáris létesítményekben is előfordulhatnak hasonló balesetek. Az Uniónak az összes megfelelő intézkedést meg kell tennie a radioaktív hulladék ilyen területen történő végleges elhelyezésének megakadályozására.

(28)

Ezeket az intézkedéseket olyan nemzeti osztályozási rendszerekkel kell alátámasztani, amelyek maradéktalanul figyelembe veszik a radioaktív hulladékok egyes típusait és azok sajátos tulajdonságait. A különböző hulladékosztályokba való besorolás pontos kritériumainak az adott tagállamban a hulladékok jellegéből, valamint a végleges elhelyezés kapcsán rendelkezésre álló vagy megfontolás alatt lévő lehetőségekből fakadóan fennálló sajátos körülményektől kell függniük.

(28)

Ezeket az intézkedéseket olyan nemzeti osztályozási rendszerekkel kell alátámasztani, amelyek maradéktalanul figyelembe veszik a radioaktív hulladékok egyes típusait és azok sajátos tulajdonságait. A különböző hulladékosztályokba való besorolás pontos kritériumainak az adott tagállamban a hulladékok jellegéből, valamint a végleges elhelyezés kapcsán rendelkezésre álló vagy megfontolás alatt lévő lehetőségekből fakadóan fennálló sajátos körülményektől kell függniük. A tagállamok közötti kommunikáció és információcsere elősegítése, valamint az átláthatóság biztosítása érdekében a nemzeti programban részletesen be kell mutatni egy osztályozási rendszert.

(29)

A rövid felezési idejű , kis és közepes aktivitású hulladékokat jellemzően a felszínhez közeli létesítményekben helyezik el . 30 évnyi kutatás után műszaki szempontból széles körben elfogadott az az álláspont, hogy a nagy aktivitású hulladékok és hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként a mélységi geológiai elhelyezés a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldás . Ezért a végleges elhelyezésre kell törekedni .

(29)

A rövid felezési idejű kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésének módja széles skálán mozog a felszínhez közeli létesítményekben (épületekben, földfelszín alatt, illetve 10–40 méteres mélységben) való elhelyezéstől egészen a legbiztonságosabb, 70–100 méteres mélységben fekvő geológiai közegekben való elhelyezésig . Csaknem valamennyi kis és közepes aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladék tárolásra kerül. 30 évnyi kutatás után a mélységi geológiai elhelyezés megvalósíthatósága tudományos igazolást nyert, és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelésének végpontjaként biztonságos és gazdaságos lehetőséget jelenthet . A radioaktív hulladékok geológiai elhelyezésének gyakorlati megvalósításával foglakozó technológiai platform (IGDTP) keretében végzett tevékenységek megkönnyíthetnék a témával kapcsolatos szakértelemhez és technológiához való hozzáférést. Különböző egyéb lehetőségeket is vizsgálnak, mint például a felszíni vagy felszínközeli gépesített tárolást, a „száraz szikla” technológiát, vagy a mélyre fúrt (3 000–5 000 méternyi mélységű) üregekben való elhelyezést, beleértve a visszafordíthatóság és visszanyerhetőség lehetőségét. Ezért valamennyi lehetőség kutatását tovább kell folytatni .

(29a)

Tekintettel a radioaktív hulladékok átalakítással vagy a sugárzás intenzitásának és az élettartamnak a csökkentését célzó egyéb módon történő ártalmatlanításával kapcsolatos kutatásra, hosszú távon is figyelembe kell venni a radioaktív hulladékok reverzibilis, mélységi geológiai tárolását.

(30)

Bár a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos politikájáért minden tagállam maga felelős, ennek a politikának tiszteletben kell tartania a NAÜ megfelelő biztonsági alapelveit. Minden tagállam etikai kötelessége, hogy a meglévő, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatosan várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan nem hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire.

(30)

Bár a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos politikájáért minden tagállam maga felelős, ennek a politikának nemcsak tiszteletben kell tartania a NAÜ megfelelő biztonsági alapelveit , hanem a legmagasabb szintű biztonsági szabványokat is elő kell írnia, amelyek tükrözik szabályozási és üzemeltetési szinten a legjobb gyakorlatokat és a rendelkezésre álló legjobb technológiát . Minden tagállam etikai kötelessége, hogy a korábbi, a meglévő, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatosan várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan nem hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire. A tagállamoknak ezért olyan leszerelési politikát kell kidolgozniuk, amely garantálja, hogy a létesítmények leszerelésére a bezárásukat követő lehető legrövidebb időn belül és a legbiztonságosabb módon kerül sor.

(31)

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelése érdekében valamennyi tagállamnak létre kell hoznia egy olyan nemzeti rendszert, amely a megfelelő jogalkotás, szabályozás és a hatásköröket egyértelműen megállapító szervezet révén biztosítja a politikai kötelezettségvállalást és a lépésről lépésre történő döntéshozatalt.

(31)

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelése érdekében valamennyi tagállamnak létre kell hoznia egy olyan nemzeti rendszert, amely a megfelelő jogalkotás, szabályozás és a hatásköröket egyértelműen megállapító szervezet révén garantálja a politikai kötelezettségvállalást és a lépésről lépésre történő döntéshozatalt az Aarhusi Egyezménynek megfelelően .

(32a)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére és tárolására elégséges források álljanak rendelkezésre.

(32b)

További pénzeszközöket kell biztosítani energiaprojektekre, beleértve a jövőbeni lehetséges leszerelési, és következésképpen a hulladékkezelési projekteket is.

(33)

Olyan nemzeti programot kell kidolgozni, amely biztosítja a politikai döntések egyértelmű rendelkezések formájában történő érvényesülését a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok keletkezésétől a végleges elhelyezésig tartó kezelésük valamennyi lépésének időben történő végrehajtására vonatkozóan. A programnak ki kell terjednie a radioaktív hulladékok kezelésével, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenységre. A nemzeti program lehet referenciadokumentum vagy dokumentumcsomag.

(33)

Olyan nemzeti programot kell kidolgozni, amely biztosítja a politikai döntések egyértelmű rendelkezések formájában történő érvényesülését a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok keletkezésétől a végleges elhelyezésig tartó kezelésük valamennyi lépésének időben történő végrehajtására vonatkozóan. A programnak ki kell terjednie a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésével, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenységre és meg kell felelnie az Aarhusi Egyezményben meghatározott elveknek . A nemzeti program lehet referenciadokumentum vagy dokumentumcsomag.

(34a)

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének egész folyamata során gondoskodni kell a munkavállalók megóvásáról és biztonsági és egészségvédelmi jogszabályok általi védelméről, munkájuktól vagy beosztásuktól függetlenül, és a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére szolgáló valamennyi eszköz tekintetében figyelembe kell venni a munkavállalók egészségére és biztonságára gyakorolt hosszú távú következményeket is. A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós és tagállami szabályozás a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó munkavállalókra is érvényes, és az ilyen szabályozás betartása elmulasztásának azonnali és szigorú szankciókhoz kell vezetnie.

(35)

Az átláthatóság fontos szerepet tölt be a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése során. Ezt a lakosság hatékony tájékoztatásával és az érintett felek döntéshozatali folyamatban történő részvételi lehetőségének biztosításával kell megvalósítani.

(35)

Az átláthatóság fontos szerepet tölt be a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése során , és kulcsfontosságú a lakosság bizalma a tárolók biztonságát vezérlő elveket és a hulladékgazdálkodási programokat illetően . Ezt a lakosság hatékony tájékoztatásának és az érintett felek , a helyi és regionális hatóságok, valamint a lakosság döntéshozatali folyamatban történő részvételi lehetőségének biztosításával kell megvalósítani.

(36)

A tagállamok közötti, illetve a nemzetközi szinten folytatott együttműködés – a szakértelemhez és technológiához való hozzáférés révén – megkönnyítheti és felgyorsíthatja a döntéshozatalt.

(36)

A tagállamok közötti, illetve a nemzetközi szinten folytatott együttműködés – a kiváló minőségű szakértelemhez és technológiához , valamint a bevált gyakorlatokhoz való hozzáférés révén – megkönnyítheti és felgyorsíthatja a döntéshozatalt.

(37)

Néhány tagállam úgy ítéli meg, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények – többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények – közös használata előnyös megoldást jelenthet, amennyiben az az érintett tagállamok közötti megállapodáson alapul.

(37)

Néhány tagállam úgy ítéli meg, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények – többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények – közös használata előnyös , biztonságos és költséghatékony megoldást jelenthet, amennyiben az az érintett országok közötti megállapodáson alapul. E tekintetben ügyelni kell az egyedi szabályozások akadályozásának elkerülésére, többek között a kutatóreaktorokból származó kiégett fűtőelemekkel kapcsolatos, korábban létrejött megállapodásokat illetően. Az irányelvben pontosan meg kell határozni az ilyen közös projektek elindítása előtt teljesítendő, szükséges feltételeket.

(39)

A biztonsági elemzés és a fokozatos megközelítés szolgál alapul a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény kialakításával, működtetésével és bezárásával kapcsolatban meghozott döntésekhez, és lehetővé teszi azoknak a bizonytalan területeknek a meghatározását, amelyekre összpontosítani kell annak érdekében, hogy a végleges elhelyezésre szolgáló rendszer biztonságát befolyásoló szempontokat – ideértve a természetes (geológiai) és a mesterséges gátakkal és az ezek viselkedésének várható időbeli alakulásával kapcsolatos szempontokat is – jobban meg lehessen ismerni. A biztonsági elemzésnek tartalmaznia kell a biztonsági értékelés megállapításait és a biztonsági értékelés szilárdságával és megbízhatóságával kapcsolatos információkat, valamint az abban foglalt feltevéseket. Az elemzésben ezért fel kell tüntetni a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények, illetve a hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek biztonságát alátámasztó érveket és bizonyítékokat .

(39)

A biztonsági elemzés és a fokozatos megközelítés szolgál alapul a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény kialakításával, működtetésével és bezárásával kapcsolatban meghozott döntésekhez, és lehetővé teszi azoknak a bizonytalan területeknek a meghatározását, amelyekre összpontosítani kell annak érdekében, hogy a végleges elhelyezésre szolgáló rendszer biztonságát befolyásoló szempontokat – ideértve a természetes (geológiai) és a mesterséges gátakkal és az ezek viselkedésének várható időbeli alakulásával kapcsolatos szempontokat is – jobban meg lehessen ismerni. A biztonsági elemzésnek tartalmaznia kell a biztonsági értékelés megállapításait és a biztonsági értékelés szilárdságával és megbízhatóságával kapcsolatos információkat, valamint az abban foglalt feltevéseket. A biztonságosság igazolásának ezért a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények, illetve a hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek biztonságát alátámasztó érveken és bizonyítékokon kell alapulnia .

(40)

Elismerve, hogy a nemzeti rendszerben figyelembe kell venni a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatos valamennyi kockázatot, ez az irányelv nem érinti azokat a nem radiológiai kockázatokat, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak.

(40)

Elismerve, hogy a nemzeti rendszerben figyelembe kell venni a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatos valamennyi kockázatot, ez az irányelv nem érinti azokat a nem radiológiai következményekkel járó, nem radiológiai kockázatokat, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak.

(41)

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szakértelem és képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének – a magas szintű biztonság megteremtése egyik lényeges elemeként – a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból, a tudományos kutatásból és műszaki fejlődésből, illetve a valamennyi résztvevő közötti műszaki együttműködésből levont tanulságok együttesén kell alapulnia.

(41)

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szakértelem és képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének – a magas szintű környezet- és egészségvédelem, biztonság és átláthatóság megteremtése egyik lényeges elemeként – a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból, a tudományos kutatásból és műszaki fejlődésből, illetve a valamennyi résztvevő közötti műszaki együttműködésből levont tanulságok együttesén kell alapulnia.

(42a)

Ebben a tekintetben az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (ENSREG) nagymértékben hozzájárulhatna ezen irányelv egységes végrehajtásához, ezáltal is elősegítve a nemzeti szabályozó hatóságok közötti konzultációt, a helyes gyakorlatok cseréjét és az együttműködést.

(42b)

Ez az irányelv hasznos eszközként szolgálhat annak ellenőrzéséhez, hogy a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekkel vagy tevékenységekkel összefüggésben az Euratom-Szerződés alapján biztosított pénzügyi vagy technikai segítség formájában uniós támogatásban részesülő projektek tartalmazzák-e a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének biztosításához szükséges intézkedéseket.

a)

a kiégett fűtőelemek kezelésének valamennyi szakaszára, amennyiben a kiégett fűtőelemek békés célú atomreaktorok működése során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik;

a)

a kiégett fűtőelemek kezelésének valamennyi szakaszára, amennyiben a kiégett fűtőelemek békés célú atomreaktorok működése során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik az EU területén, beleértve a katonai védelmi programokból származó kiégett fűtőelemet, amennyiben az ilyen fűtőelemet tartósan kizárólag békés célú tevékenységekre fordítják, és azok keretében kezelik ;

b)

a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára, amennyiben a radioaktív hulladékok békés célú tevékenységek során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik;

b)

a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó , és azt is magába foglaló valamennyi szakaszára, amennyiben a radioaktív hulladékok békés célú tevékenységek során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik az EU területén ;

-1.

„engedélyezett kibocsátások”: szabályozott nukleáris létesítményekből vagy normális működési tevékenységből eredő, gáz vagy folyékony halmazállapotú radioaktív anyag környezetbe történő tervezett és szabályozott kibocsátása az illetékes szabályozó hatóság által engedélyezett keretek között, és a 96/29/Euratom irányelv alapelveit és határértékeit figyelembe véve;

3.

„végleges elhelyezés”: a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok engedélyezett létesítményben való elhelyezése a visszanyerés szándéka nélkül ;

3.

„végleges elhelyezés”: a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok engedélyezett létesítményben való , lehetőség szerint végleges elhelyezése a reverzibilitás elvének kellő figyelembevételével ;

6.

„radioaktív hulladék”: olyan gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú radioaktív anyag, amelynek további felhasználását a tagállam, illetve olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a döntését a tagállam elfogadja , nem tervezi, és amelynek radioaktív hulladékként való ellenőrzését valamely hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság végzi a tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint;

6.

„radioaktív hulladék”: olyan gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú radioaktív, technológiailag a lehető legkisebb térfogatúra redukált anyag beleértve a kiégett fűtőelemeket és az újrafeldolgozásból származó radioaktív anyagot is – , amelynek további felhasználását – a jövőbeli technológiai haladást és fejlődést figyelembe véve – a tagállam, illetve olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a döntését a tagállam elfogadja, nem veszi fontolóra vagy nem tervezi, és amelynek radioaktív hulladékként való ellenőrzését valamely hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság végzi a tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint;

9a.

„telephely”: földrajzi terület, ahol engedélyezett létesítmény áll (ideértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt), illetve ahol engedélyezett tevékenységet folytatnak;

9b.

„biztonsági értékelés”: szisztematikus eljárás, amelyre a tervezési folyamat alatt kerül sor, biztosítva, hogy a javasolt kialakítás minden vonatkozó biztonsági követelményt kielégítsen, és amely hivatalos biztonsági vizsgálatot tartalmaz, de nem korlátozódik csupán arra;

9c.

„biztonsági elemzés”: egy létesítmény vagy tevékenység biztonságát alátámasztó érvek és bizonyítékok összessége, ideértve a biztonsági értékelés eredményeit és az ezekre az eredményekre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatot; a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény biztonsági elemzése a fejlesztés egy bizonyos állapotára is vonatkozhat; ebben az esetben a biztonsági elemzésnek el kell ismernie a bizonytalan területek vagy megoldatlan kérdések meglétét, és iránymutatást kell tartalmaznia azokra az intézkedésekre vonatkozóan, amelyekkel ezek a kérdések a fejlesztés későbbi szakaszaiban megoldhatók;

13.

„tárolás”: kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok későbbi visszanyerés céljából engedélyezett létesítményben történő raktározása .

13.

„tárolás”: kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok későbbi visszanyeréséig engedélyezett létesítményben történő ideiglenes raktározása ;

a)

a radioaktív hulladékok keletkezését – a megfelelő tervezési, üzemeltetési és leszerelési eljárás, többek között a hagyományos anyagok újrafeldolgozása és újrahasznosítása révén – az aktivitás és a mennyiség tekintetében a lehető legalacsonyabb szinten tartják;

a)

a radioaktív hulladékok keletkezését – a megfelelő tervezési, üzemeltetési és leszerelési eljárás, többek között az anyagok újrafeldolgozása és újrahasznosítása révén – az aktivitás és a mennyiség tekintetében, az „ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint” elve (ALARA-elv) figyelembevételével a lehető legalacsonyabb szinten tartják;

d)

a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat hosszú távon is biztonságosan kezelik.

d)

a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat annyi ideig kezelik biztonságosan , amíg veszélyt jelentenek a lakosságra és a környezetre;

da)

a munkavállalók és a lakosság nincs kitéve a kiégett fűtőelemeknek és a radioaktív hulladékoknak;

db)

intézkedéseket hoznak a jövőbeli egészségügyi és környezeti kockázatoknak kitett munkavállalók és általában a lakosság védelmére;

dc)

a radioaktív hulladék kezelésének költségeit – beleértve a kiégett fűtőelemek kezelésének költségeit is – azok viselik, akiknél a hulladék keletkezett.

dd)

államilag ellenőrzött alapokban kezelik azon pénzügyi tartalékokat, amelyeket a hulladékot kibocsátóknak nyújtaniuk kell a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezeléséből származó összes költség fedezésére annak biztosítása érdekében, hogy azok az állandó, biztonságos végleges elhelyezéshez rendelkezésre álljanak;

de)

az illetékes nemzeti hatóságokat bevonják annak ellenőrzésébe, hogy a megfelelő pénzügyi források rendelkezésre álljanak;

df)

a nemzeti parlamenteket bevonják annak ellenőrzésébe, hogy a megfelelő pénzügyi források rendelkezésre álljanak;

a)

a nyilvánosság hozzájárulását és támogatását folyamatosan fenn kell tartani minden érintett tagállamban a projektfejlesztés és az intézkedés teljes időtartama alatt a nyilvánosság konzultációs folyamatban való részvételének, valamint az információkhoz való hozzáférésének biztosítása által;

b)

az illetékes szabályozó testületek, valamint a nemzeti biztonsági hatóságok közötti együttműködést, és az általuk történő ellenőrzést biztosítani kell; a biztonsági elemzést és az azt alátámasztó biztonsági értékelést minden érintett tagállamnak el kell készítenie, érintve a létesítmény tényfeltáró, a kiválasztási és a végrehajtási szakaszát;

c)

a felelősség kérdésével és a felelősség területeinek egyértelmű kijelölésével kapcsolatban megegyezésre kell jutni, annak figyelembe vételével, hogy minden tagállam maga viseli a végső felelősséget a saját radioaktív hulladékáért;

d)

a pénzügyi megállapodásokat úgy kell megkötni, hogy azok garantálják, hogy az alapok a tároló létesítmény élettartama alatt, valamint az annak bezárását követő időszakban is rendelkezésre álljanak, valamint hogy megfelelő emberi erőforrás legyen mozgósítható az elegendő létszámú, megfelelően képzett személyzet biztosítására;

e)

az érintett tagállamok nemzeti programjainak keretében előzetes értesítést kell adni a jogi keretről, a szervezeti felépítésről, a technikai tervekről és előkészületekről annak bemutatására, hogy a tervezett hulladékelhelyezési lehetőség világos határidőn belül meg fog felelni az ezen irányelvben lefektetett követelményeknek;

a)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitika végrehajtására irányuló nemzeti program;

a)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitika végrehajtására irányuló, a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartó nemzeti program, amely biztosítja, hogy minden radioaktívhulladék-termelő ugyanolyan feltételekkel férjen hozzá a radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezésének lehetőségéhez;

ba)

a munkavállalók egészségvédelmére és biztonságára, oktatására és képzésére vonatkozó nemzeti előírások;

c)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek és létesítmények engedélyezési rendszere, ideértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelését végző, engedéllyel nem rendelkező létesítmény üzemeltetésének a tilalmát is;

c)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek és létesítmények engedélyezési rendszere, ideértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelését végző, engedéllyel nem rendelkező létesítmény üzemeltetésének a tilalmát is , valamint annak biztosítását, hogy valamennyi termelő valamennyi radioaktív hulladékát megkülönböztetésmentes módon kezeljék ;

d)

megfelelő intézményi ellenőrzési, rendszeres hatósági vizsgálati, dokumentációs és jelentéstételi rendszer;

d)

megfelelő intézményi ellenőrzési, rendszeres hatósági vizsgálati, dokumentációs és jelentéstételi rendszer , valamint a teljes folyamatban részt vevő munkavállalók munkahelyi biztonságuk és egészségvédelmük érdekében szükséges képzése ;

ea)

intézkedések a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladék kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek és létesítmények számára hosszú távon megfelelő erőforrások garantálására;

fa)

intézkedések annak biztosítására, hogy a kiégett fűtőelemek kezeléséhez és elhelyezéséhez szükséges alapokat az illetékes szabályozó hatóság állapítsa meg olyan átlátható folyamat alapján, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak, és amely során minden érdekelt féllel rendszeresen egyeztetnek;

fb)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével járó összes költség kiszámítása; az e tekintetben nyújtott információknak meg kell nevezniük többek között a költségeket viselő intézményeket is;

(1a)

a tagállamok biztosítják a szabályozó hatóságaik működésének demokratikus ellenőrzését;

a)

a hulladékkezelési stratégiákra vonatkozó költségelemzés megfelelően elkészüljön, különös tekintettel az alacsony, közepes és nagy aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladék hosszú távú kezelésére vonatkozó – a hulladékok természetét figyelembe vevő – megoldások alkalmazásával kapcsolatos költségek elemzésére. E költségekhez tartoznak nevezetesen a nukleáris létesítmények leszerelésével és a radioaktív hulladékot kezelő létesítményekkel kapcsolatos költségek, a végleges bezárások, a karbantartás és az ellenőrzés költségei;

b)

az a) pontban említett költségek fedezetének céljából tartalékokat hoznak létre, és e tartalékok kizárólagos fedezete érdekében megtörténik a szükséges források elkülönítése;

c)

megfelelő módon ellenőrzik a tartalékok megfelelőségét, és kezelik az a) pontban említett költségek fedezésére szolgáló forrásokat, az időszakos kiigazítás biztosítása érdekében;

a)

a nyilvánosságot közzététel révén vagy más alkalmas módon – például ha rendelkezésre áll, elektronikus média útján – tájékoztatják az e programokra, illetve azok módosítására vagy felülvizsgálatára vonatkozó minden javaslatról, valamint az e javaslatokkal kapcsolatos minden információt a nyilvánosság rendelkezésére bocsátanak, beleértve többek között a döntéshozatalban történő részvételhez való joggal, valamint az észrevételek és kérdések benyújtása tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósággal kapcsolatos információkat;

b)

a lakossság képviselői észrevételeiket és véleményüket kifejezésre juttathatják, amennyiben a programokra vonatkozó határozatok meghozatala előtt még minden opció nyitva áll;

c)

a határozatok meghozatalának céljából a nyilvánosság részvételének eredményeit kellő mértékben figyelembe veszik;

d)

a nyilvánosság által kifejezésre juttatott észrevételeket és véleményeket megvizsgálva a hatáskörrel rendelkező hatóság ésszerű erőfeszítéseket tesz, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa a meghozott határozatokról és a határozatok alapjául szolgáló indokokról és megfontolásokról, beleértve a nyilvánosság részvételének folyamatáról történő tájékoztatást.

-1.

a radioaktív hulladékok integrált részletes osztályozási rendszere, amely kiterjed a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi szakaszára, a radioaktív hulladékok keletkezésétől kezdve elhelyezésükkel bezárólag;

1.

leltár valamennyi meglévő kiégett fűtőelemről és radioaktív hulladékról, továbbá a jövőben keletkező mennyiségek előrejelzéséről, ideértve a leszerelésből származó kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat is. A leltárban egyértelműen fel kell tüntetni az anyagok helyét és mennyiségét, továbbá – megfelelő osztályozás alkalmazásával – a veszély mértékét;

1.

a (-1) pont alatt említett osztályozási rendszer alapján leltár valamennyi meglévő kiégett fűtőelemről és radioaktív hulladékról, továbbá a jövőben keletkező mennyiségek előrejelzéséről, ideértve a leszerelésből származó kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat is. A leltárban egyértelműen fel kell tüntetni az anyagok helyét és mennyiségét, a veszély mértékét , továbbá a hulladék eredetét ;

(2)

koncepciók, tervek és műszaki megoldások a keletkezéstől a végleges elhelyezésig;

(2)

koncepciók, tervek és műszaki megoldások a keletkezéstől a tárolásig vagy végleges elhelyezésig . Kiemelt figyelmet kell fordítani a régebbi radioaktív hulladékra, valamint a köztes tárolómedencékben elhelyezett kiégett fűtőelemekre ;

3.

a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény bezárása utáni időszakra vonatkozó koncepciók és tervek, ideértve azt az időtartamot is, amíg az intézményi ellenőrzéseket fenn kell tartani, illetve azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel kapcsolatos információkat hosszú távon meg lehet őrizni;

3.

a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény bezárása utáni időszakra vonatkozó koncepciók és tervek, ideértve azt az időtartamot is, amíg az intézményi ellenőrzéseket fenn kell tartani, illetve azokat az eszközöket, amelyek segítségével biztosítható a létesítmény felügyelete és karbantartása, és hosszú távon meg lehet őrizni a létesítménnyel kapcsolatos információkat;

7a.

a 10. cikk (1a) bekezdésének a) pontjában említett költségelemzés és a megfelelő tartalékok kiszámításához igénybe vett módszerek leírása;

8.

az érvényben lévő finanszírozási rendszer(ek) leírása annak biztosítására, hogy valamennyi programköltség az előre látható ütemterv szerint kiegyenlítésre kerülhessen.

8.

a 10. cikk (1a) bekezdésének b) pontja értelmében elkülönített eszközvagyon összetételével és kezelésével kapcsolatos döntések, valamint az érvényben lévő finanszírozási rendszer(ek) leírása annak biztosítására, hogy valamennyi programköltség az előre látható ütemterv szerint , továbbá a „szennyező fizet” elvének szigorú betartásával kiegyenlítésre kerülhessen.

8a.

kötelező érvényű és ellenőrizhető határidők a nemzeti programok megvalósítására és a fenti 1–8. pontban meghatározott követelmények teljesítésére.

8b.

oktatási és szakképzési tervek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez szükséges szakértelem és készségek fenntartására és fejlesztésére.