23.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/124

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hangsúlyozza, hogy az EU közös agrárpolitikája és annak helyes irányítása az egész élelmiszerlánc és a mezőgazdasági termelők szempontjából is fontos. A KAP bonyolult és nehézkes adminisztratív eljárásai igen gyakran nagy terhet jelentenek a mezőgazdasági termelők számára. Ha a javasolt egyszerűsítési és reformintézkedések hatékonyabbá teszik az adminisztrációt és javítják a hatóságok fellépési lehetőségeit, akkor a javaslatnak van létjogosultsága.

1.2

Az EGSZB külön felhívja a figyelmet arra, hogy az új hatáskörök egy része azt eredményezi, hogy a kifizető ügynökség és az igazoló szerv tevékenysége miatt a tagállamok adminisztratív kiadásai megnövekedhetnek. A javaslat végrehajtása során el kellene kerülni ezt a problémát.

1.3

Az EGSZB szerint további magyarázatra van szükség a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörök kiterjedése tárgyában. A szóban forgó szabályokat világosabban és pontosabban kellene megfogalmazni, mint ahogyan most az európai bizottsági javaslatban szerepelnek.

1.4

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy az alaprendelet tartalmazza mindazokat a lényegi szabályokat, amelyek lefektetik az agrárpolitika alapvető irányvonalait. Egyéb esetekben a hatáskör az Európai Bizottságra ruházható. Az agrárpolitikában igen tágra kell szabni a végrehajtási hatáskörök határait, hogy az adminisztráció hatékonyan tudjon működni.

1.5

Az EGSZB szerint elengedhetetlen, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása esetén az Európai Bizottság elegendő alkalmat biztosítson a tagállami szakértők meghallgatására. Nyílt és széles körű konzultációs eljárással csökkenthető az a bizonytalanság és információhiány, amely a reform kidolgozása során felmerült. A tagállamoknak kellő beleszólási lehetőséget kell adni a részletes szabályok kidolgozásába.

1.6

Az EGSZB reméli, hogy a rendelet javasolt módosításai hatékonyabbá teszik az uniós agrárpolitika finanszírozását és irányítását, ami egyszerűsítést és a felesleges bürokrácia csökkentését is jelentené. Sajnálatos, hogy a finanszírozásra vonatkozó rendelkezések szakértői segítség nélkül igen nehezen érthetők és értelmezhetők. Ezért az egyszerűsítési folyamatot folytatni kell és hatékonyabbá kell tenni.

2.1

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke kimondja, hogy a jogalkotási aktusok felhatalmazást adhatnak az Európai Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják.

2.2

Az EUMSZ 291. cikke értelmében ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus végrehajtásának egységes feltételek szerint kell történnie, az ilyen jogi aktus végrehajtási hatásköröket ruház az Európai Bizottságra.

2.3

Az Európai Bizottság javaslatának a célja egy olyan jogalkotási aktus létrehozása, amely hatáskörrel ruházza fel az Európai Bizottságot, hogy bizonyos kérdésekben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat (EUMSZ 290. cikk) vagy végrehajtási rendelkezéseket (EUMSZ 291. cikk) fogadhasson el. Az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló hatásköreit az egyes kérdésekben az alaprendelet határozza meg jogalkotási aktusként. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt az Európai Bizottság konzultál a tagállami szakértőkkel, komitológiai eljárást azonban ilyen ügyekben nem szerveznek. A végrehajtási rendelkezéseket az Európai Bizottság a komitológiai eljárás szerint hozza meg, azaz a tagállami szakértők észrevételeket tehetnek és formálisan szavazhatnak is a jogszabályjavaslatokról.

2.4

Az Európai Bizottság javaslatának másik célja az egyszerűsítés, két tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése, illetve az azokban foglalt rendelkezéseknek a javasolt rendeletbe történő beépítése révén. A javaslat ezenkívül a tagállamok adminisztratív terheinek csökkentését is célozza a behajtási eljárások egyszerűsítése által.

3.1

Az Európai Bizottságnak az agrárpolitika területén mindig is széles hatáskörei voltak. Az Európai Bizottság most azt javasolja, hogy az ellenőrzésre és az irányításra vonatkozó rendelkezéseket és a különös kötelezettségeket ún. felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban határozzák meg. Időnként már a jelenlegi agrártámogatások kifizetési, számviteli és ellenőrzési rendszereinek értelmezése és tagállami alkalmazása is gondot okozott. Jogos a kérdés, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vajon jobb feltételeket biztosítanak-e a pénzügyi irányításhoz. Fennáll továbbá a veszélye, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok bevezetéséből eredően a támogatások kezelése és ellenőrzése esetleg többletkiadásokkal jár a tagállamok számára.

3.2

Az Európai Bizottság javaslata tucatnyi olyan pontot tartalmaz, amely feljogosít felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Ezek a hatáskörök többek közt a kifizető ügynökségek feladataira és jóváhagyási eljárásaira, az igazoló szerv kijelölésére, az előirányzatok hatékony kezelésére és a támogatásokra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalára vonatkoznának. Az átruházott hatáskörökkel kapcsolatos részletek és az Európai Bizottságra ruházandó hatáskörök határai sok kérdést vetnek fel. A javasolt hatáskörök túl tágnak és általános jellegűnek tűnnek.

3.3

Különösen az igazoló szerv feladatait kellene pontosabban meghatározni, mivel a javaslat nem jelentheti e szerv feladatkörének kiszélesítését.

3.4

A javaslatban szerepel továbbá több olyan pont is, amelyek a végrehajtási rendelkezések meghozatalára vonatkozó hatásköröket érintik. Ezek a hatáskörök a költségvetési fegyelem betartására, az Európai Bizottságnak benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos szabályokra és a számlák ellenőrzésére és jóváhagyására vonatkoznak. Úgy tűnik, ezek a hatáskörök jobban meg lettek határozva, mint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok.