EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52011AB0044

Az Európai Központi Bank véleménye ( 2011. május 19. ) az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2011/44)

OJ C 203, 9.7.2011, p. 3–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

9.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 203/3


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2011. május 19.)

az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2011/44)

2011/C 203/04

Bevezetés és jogalap

2011. február 3-án az Európai Központi Bank („EKB”) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: rendelettervezet).

Az EKB-nak a vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelettervezet az EKB hatáskörébe tartozik. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

1.

Az EKB – az európai statisztikák készítőjeként és alkalmazójaként – üdvözli a rendelettervezetet, amely fontos lépés az európai statisztikák (különösen a nemzeti számlák) minőségének további javítására különösen azáltal, hogy összhangba hozza azokat a gazdasági és pénzügyi környezet változásaival, illetve a módszertani fejlődéssel. A nemzeti és regionális számlák európai rendszere alkotja a makrogazdasági európai statisztikák alapját, és emiatt monetáris politikai célokra elengedhetetlen.

2.

Az EKB szintén üdvözli a rendelettervezetben meghatározott statisztikai koncepciók és fogalommeghatározások tervezett, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezetének Statisztikai Bizottsága által elfogadott Nemzeti Számlák Rendszerével (SNA 2008), a Nemzetközi Valutaalap fizetési mérlegre és a nemzetközi befektetési pozícióra vonatkozó kézikönyvének hatodik kiadásával (BPM6), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó mintameghatározásának negyedik kiadásával, valamint az ipari tevékenységek európai osztályozásával (NACE Rev. 2) való összhangját. A rendelettervezetre a fent említett eszközök a konzisztencia és harmonizált módszertan tekintetében is kedvező hatást gyakoroltak.

Különös megjegyzések

3.

A Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) és az Európai Statisztikai Rendszernek (ESR) egyaránt a Szerződésben előírt feladata az európai statisztikák fejlesztése, összeállítása és terjesztése, azonban külön jogszabályi keretrendszer alapján, sajátos irányítási struktúrájukat tükrözendő. A rendelettervezet hatást gyakorol e két rendszer által készített statisztikákra. Az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98 tanácsi rendelet (2) felhatalmazza az EKB-t arra, hogy a nemzeti központi bankok közreműködésével a KBER feladatainak ellátásához szükséges mértékben az adatszolgáltatói körtől statisztikai adatokat gyűjtsön. Konkrétan az adatszolgáltatói körbe tartoznak azok a jogi és természetes személyek, amelyek/akik valamely tagállamban telepedtek le és amelyek/akik a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendeletben (3) meghatározott „pénzügyi vállalatok” szektorba tartoznak, valamint a valamely tagállamban letelepedett jogi és természetes személyek, amennyiben határokon átnyúló pozíciókat tartanak vagy határokon átnyúló ügyleteket végeznek.

4.

A KBER és az ESR közötti szoros együttműködés és megfelelő koordináció biztosítása minimálisra csökkenti az adatszolgáltatási terhet és garantálja az európai statisztikák készítéséhez szükséges koherenciát. Ezt a szoros együttműködés iránti igényt az Európai Központi Bank Statisztikai Főigazgatósága és az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Eurostat) között 2003. március 10-én létrejött, a gazdasági és pénzügyi statisztikákról szóló egyetértési nyilatkozat (4) is megerősíti.

5.

A rendelettervezet módszertani keretrendszere elkészítésével kapcsolatban a szoros kapcsolatra tekintettel az EKB – az Eurostat kérésére – megszövegezte az A mellékletnek a KBER statisztikai keretrendszeréhez szorosan kapcsolódó számos fejezetét. Az EKB különösen a „pénzügyi vállalatok” szektor fogalommeghatározásához járult hozzá jelentős mértékben, a 2. fejezet részeként az intézményi egységek és alszektorok tekintetében, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek meghatározásához, illetve azok számlasorozatokban való feltüntetéséhez (5. fejezet, valamint a 6. és 7. fejezetek részei). Az EKB javaslatot tett a 17. fejezet (társadalombiztosítás, beleértve a nyugdíjat), illetve a 21. fejezet (kormányzati számlák) és a 19. fejezet (európai számlák) egyes részeinek megszövegezésére is.

6.

A „pénzügyi vállalatok” intézményi ágazat és annak alágazatai (a rendelettervezet A melléklete, 2. fejezet) fogalommeghatározásának tekintetében az EKB üdvözli azt, hogy a monetáris pénzügyi intézmények A. melléklet 2.67. pontjában szereplő fogalommeghatározása követi az EKB fogalommeghatározását. Az „egyéb pénzügyi vállalatok” alszektorainak fogalommeghatározása nagyrészt összhangban áll az EKB jogi aktusaiban alkalmazott felfogással. Az adatszolgáltatási teher minimalizálása és az európai statisztikák készítéséhez szükséges koherencia biztosítása érdekében az EKB azt javasolja, hogy az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok javasolt fogalommeghatározását tovább közelítsék az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról szóló, 2008. december 19-i EKB/2008/30 rendeletben (5) foglaltakhoz.

7.

A fentiek, valamint a KBER statisztikai keretrendszere és az ESR közötti kölcsönös függőségek alapján a rendelettervezet különösen releváns az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményei tekintetében, többek között a monetáris pénzügyi intézmények és piaci statisztikák, fizetési mérleg és nemzetközi befektetési pozíció statisztikák, illetve a negyedéves pénzügyi számlák és az államháztartási statisztikák területén. A jelenlegi gyakorlattal, illetve a KBER és ESR közötti közeli együttműködés és megfelelő koordináció szükségességével összhangban a rendelettervezet felhatalmazáson alapuló hatáskörök alapján történő módosításakor a Bizottságnak biztosítania kell az EKB megfelelő részvételét a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetének a rendelettervezettel összhangban történő megszövegezése révén.

8.

Tekintettel továbbá a Szerződés 290. cikke alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fontosságára, az EKB a következő észrevételeket teszi a Szerződés 127. cikkének (4) bekezdése és 282. cikkének (5) bekezdése szerinti saját tanácsadói szerepe gyakorlásával kapcsolatban.

Először is: a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra irányuló tervezetei a Szerződés 127. cikke (4) bekezdése első francia bekezdésének és 282. cikke (5) bekezdésének értelmében vett „uniós jogi aktusra irányuló javaslat”-nak minősülnek (6). A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok az Unió jogi aktusai (7). A Szerződés 282. cikke (5) bekezdésének nyelvi változatai jellemzően az uniós jogi aktusok „tervezetére” hivatkoznak, amelyekről az EKB-val konzultálni kell (8). Ezért az EKB-val való konzultáció kötelezettsége nem korlátozódik csak a Bizottság javaslatán alapuló jogiaktus-tervezetekre.

Másodszor: a Bíróság az OLAF-ítéletben (9) kifejtette, hogy az EKB-val való konzultációs kötelezettség „elsődlegesen azt célozza, hogy az ilyen aktusok elfogadása előtt annak kibocsátója meghallgassa azon szervet, amelynek közreműködése – mivel közösségi szinten a kérdéses területen önálló hatáskörrel, továbbá magasszintű szakértelemmel rendelkezik – kifejezetten hasznos lehet a tervezett jogalkotási eljárásban”.

Ilyen előzmények után – annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az EKB tanácsadó szerepkörének gyakorlását – az EKB-val kellő időben konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabálytervezetről, beleértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetét. Az EKB tanácsadói szerepkörét az ezen aktusok elfogadására vonatkozó határidők legmesszebbmenőbb figyelembe vételével fogja gyakorolni.

9.

A monetáris politikával kapcsolatos feladatai miatt az EKB statisztikai tevékenységének középpontjában az európai aggregátumok állnak. Az EKB különös fontosságot tulajdonít az intézményi szektorok szerint lebontott, negyedéves integrált euroövezeti számláknak. Ebből a célból szükséges, hogy a monetáris politikai döntésekhez időben megvalósuljon a nemzeti adatszolgáltatások tekintetében a megfelelő adatlefedettség.

10.

Az egyes tagállamok tekintetében történő adatgyűjtés még fontosabbá vált a pénzügyi stabilitási és makroprudenciális okokból keletkező új statisztikai követelményekre figyelemmel, különösen az Európai Rendszerkockázati Testület közelmúltbeli létrehozásával, illetve annak a pénzügyi rendszer Unión belüli makroprudenciális felügyeletéért viselt felelősségével kapcsolatban. Az egyes tagállamokra vonatkozó, időszerű és megbízható nemzeti számlastatisztikákra az Euro Plus Pact által támogatott célkitűzéseket alátámasztásához, illetve az európai stabilitási mechanizmus céljaira is szükség van.

11.

Monetáris politikai és pénzügyi stabilitási szempontból az EKB nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő megbízhatóságú, időszerű negyedéves adatoknak, amelyek elsőbbséget élveznek a részletes éves vagy alacsonyabb gyakoriságú adatokhoz képest. Továbbá, a közelmúltbeli évekre vonatkozó táblázatok teljes csoportjának összeállítása prioritással rendelkezik a részletes hosszú múltbeli adatsorokkal szemben.

12.

Az EKB általánosságban egyetért az adattovábbítási programmal (a rendelettervezet B. melléklete). Mindazonáltal az adattovábbítási programnak figyelembe kell vennie az EKB által a nemzeti központi bankok közreműködésével összegyűjtött statisztikákat, és tükröznie kell a felhasználók és az adatöszszeállítók által kidolgozott prioritásokat.

13.

Az EKB üdvözli az 1. táblázat (Fő aggregátumok – negyedéves és éves feladat) 1–12., 27. és 28. negyedéves tételei határidejének t + 2 hónapra való, kedvező irányú módosítását. Az EKB ugyanakkor ellenzi a kisebb és nagyobb országokra vonatkozó eltérő adatszolgáltatási szabályokat (a „Táblák jegyzéke” 4. és 7. lábjegyzete, és az 1. táblázat 10. lábjegyzete), valamint ehhez kapcsolódóan a kisebb tagállamok esetében a fő aggregátumok tekintetében a határidők t + 80 napra történő, kedvezőtlen irányú módosítását. Jelenleg 17 tagállamra vonatkozna a differenciált adatszolgáltatás, és az Unió bővítésének eredményeképpen egyre növekvő számú tagállam fog a javasolt differenciált adatszolgáltatási küszöbérték alá tartozni. Ennek következtében az európai aggregátumok és a kisebb tagállamokra vonatkozó statisztikai információk minősége romlani fog.

14.

Az ECOFIN-Tanács 2000 szeptemberében erősítette meg az EMU statisztikai követelményekre vonatkozó akciótervét, és – annak érdekében, hogy az EKB monetáris politikai szükségleteinek eleget tegyen – az intézményi ágazatok szerinti, negyedéves integrált euroövezeti számlák határidejét t + 90 napban határozta meg. Ennek megfelelően az Eurostatnak és az EKB-nak t + 82 napra kellene majd összegyűjtenie a vonatkozó nemzeti adatokat. Az EKB Kormányzótanácsának 2015-re és 2016-ra tervezett ülésrendje miatt erre a két évre az időtartam t + 85 napra való csökkentése lenne megfelelő. Ennek megfelelően az EKB támogatja az ESA adattovábbítási program negyedéves ágazati számláira vonatkozó adatszolgáltatási határidők 2014-re t + 85 napra való előrehozását azzal a céllal, hogy az 2017-re t + 82 nap legyen annak támogatása érdekében, hogy a teljes körű negyedéves integrált euroövezeti számlákat t + 90 napos határidővel lehessen összeállítani. Ez összhangban áll a G-20 „adatrésekre” vonatkozó kezdeményezésével (data gaps initiative), amely a pénzügyi válságot követően az adatrések megszüntetése területén az ágazati számlákat prioritásként kezeli. Az ESA 2010 adattovábbítási programban ez a 801. táblázatot érinti.

15.

Az EKB továbbá előnyben részesítene egy konzisztens adattovábbítási határidőt az államháztartásra vonatkozó valamennyi negyedéves és éves nemzeti adat esetében, ami a negyedéves államháztartási adatok 801. táblázatban kitűzött határidőkhöz való szinkronizálását, és a 27. és 28. táblázat, illetve hasonlóképpen a 2. táblázat és a túlzott hiány esetén követendő eljárás adatszolgáltatási határidőinek módosítását is maga után vonja. Az EKB ezért támogatja az ESA adattovábbítási program negyedéves ágazati számláira és a túlzott hiány esetén követendő eljárás adataira vonatkozó adatszolgáltatási határidők 2014-re t + 85 napra való előrehozását, célul tűzve annak 2017-re t + 82 napra módosítását, annak támogatása érdekében, hogy a teljes körű negyedéves integrált euroövezeti számlákat t + 90 napos határidővel lehessen összeállítani.

16.

Az EKB a 479/2009/EK rendeletnek a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségének tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról szóló, 2010. március 31-i CON/2010/28 véleményben (10) is javasolta az adatszolgáltatási folyamat átláthatóságának a kormányzati számlák hiányának (B.9) a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz való felhasználásával történő javítását. Azzal, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás céljára alkalmazott hiányból kizárják a swapügyletek és határidős kamatláb-megállapodások elszámolásait, a hiányszámok összetett pénzügyi tranzakciókkal kevésbé manipulálhatók. Ezzel összefüggésben az EKB üdvözli azt, hogy a rendelettervezet A. melléklete a jövőben már nem definiálja az EDP_B.9. és az EDP_D.41. fogalmát. Ez azonban azzal jár, hogy a B. melléklet 2. táblázatából el kell hagyni az e két változóra történő hivatkozásokat. A 797/2009/EK rendeletet ezért módosítani kell annak a ténynek az érvényesítése érdekében, hogy a nemzeti számlák deficitváltozót – (B.9) – kell alkalmazni a túlzott hiány esetén követendő eljárás céljára, illetve a rendelettervezetben a névérték meghatározásának tükrözésére.

17.

Az egy munkavállalóra és órára jutó jövedelemnek a bérdinamika és a köz-, illetve magánszféra közötti lehetséges továbbgyűrűző hatások jobb megértésére fókuszáló mérése iránti közösségi és szakpolitikai igényeknek való megfelelés érdekében az EKB azt javasolja, hogy a nem pénzügyi számlák szektorok szerint – negyedévente című 0801., kormányzati szektorra vonatkozó táblázatba vegyék fel a munkavállalók számát és a ledolgozott órákat, a kormányzati szektor munkavállalóinak az adattovábbítási programban már feltüntetett jövedelmével együtt.

Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatot és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2011. május 19-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  COM(2010) 774 végleges.

(2)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(3)  HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

(4)  Elérhető az EKB honlapján: http://www.ecb.europa.eu

(5)  HL L 15., 2009.1.20., 1. o.

(6)  A Szerződés 127. cikke (4) bekezdésének első francia bekezdése előírja, hogy az EKB-val konzultálni kell „a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban (…)”. A Szerződés 282. cikkének (5) bekezdése a következőket írja elő: „Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal (…) kapcsolatban.”

(7)  A Szerződés 290. cikke a VI. rész 2. fejezetének „Az Unió jogi aktusai” című első szakaszában található.

(8)  A Szerződés 282. cikkének (5) bekezdése a következő nyelvi változatokban utal az uniós jogi aktusok tervezetére: bolgár („проект на акт на Съюза”); spanyol („proyecto de acto de la Unión”); dán („udkast”); német („Entwürfen für Rechtsakte der Union”); észt („ettepanekute”); görög („προτεινόμενη πράξη της Ένωσης”); francia („projet d'acte de l'Union”); olasz („progetto di atto dell'Unione”); lett („projektiem”); litván („Sąjungos aktų projektų”); holland („ontwerp van een handeling van de Unie”); portugál („projectos de acto da União”); román („proiect de act al Uniunii”); szlovák („navrhovaných aktoch Únie”); szlovén („osnutki aktov Unije”); finn („esityksistä”); svéd („utkast”). Az ír változat így szól: „gniomh Aontais arna bheartu”, ami megfelel a „tervezett” uniós jogi aktusok koncepciójának.

(9)  A C-11/00. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Központi Bank ügy (EBHT 2003., I-7147. o.), különösen a 110. és 111. pont.

(10)  HL C 103., 2010.4.22., 1. o.


MELLÉKLET

Szerkesztési javaslatok

A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

1.     módosítás

A 2. cikk (2) bekezdése

”(2)   A Bizottság a 7., 8. és 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhat olyan módosításokat, amelyek az ESA 2010 módszertan tartalmát pontosítani és javítani kívánják, feltéve, hogy ezek a módosítások nem változtatják meg a módszertan alapját jelentő fogalmakat, végrehajtásuk nem kíván további forrásokat, és nem okozzák a saját források növekedését.”

„(2)   A Bizottság a 7., 8. és 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhat olyan módosításokat, amelyek az ESA 2010 módszertan tartalmát pontosítani és javítani kívánják, feltéve, hogy ezek a módosítások nem változtatják meg a módszertan alapját jelentő fogalmakat, végrehajtásuk nem kíván további forrásokat, és nem okozzák a saját források növekedését. A felhatalmazáson alapuló jogszabálytervezeteket a Bizottság az Európai Központi Bankkal való szoros együttműködésben készíti elő.

Magyarázat

A rendelettervezet elfogadásának jogalapja a Szerződés 338. cikkének (1) bekezdése, amely kifejezetten egyértelművé teszi, hogy a 338. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedések elfogadása a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról (a KBER Alapokmánya) szóló jegyzőkönyv 5. cikkének sérelme nélkül történik. A KBER Alapokmányának 5.3. cikke szerint pedig „az EKB szükség esetén hozzájárul a hatáskörébe tartozó statisztikai adatok gyűjtésére, összeállítására és terjesztésére vonatkozó szabályok és gyakorlatok összehangolásához”. A Szerződés e specifikus rendelkezéseire figyelemmel a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló hatásköreinek rendelettervezet szerinti gyakorlása során az EKB-val szorosan együttműködve kell előkészítenie a felhatalmazáson alapuló jogszabályokat, többek között az adatkonzisztencia és -minőség, illetve az adatszolgáltatási teher minimalizálása biztosítása érdekében.

2.     módosítás

Az A. melléklet 2.21. pontja

„2.21.

Az olyan holdingtársaság, amely egyszerűen tulajdonában tartja a leányvállalatok eszközeit, zárt pénzügyi vállalat. Egyéb, szintén zárt pénzügyi vállalatként kezelt egységek a speciális célú vállalatok fent leírt tulajdonságaival rendelkező egységek, például befektetési alapok és nyugdíjpénztárak, valamint az olyan egységek, amelyeket egyének vagy családok vagyonának birtoklására és kezelésére, értékpapírosításra szánt eszközök birtoklására, kapcsolt (közvetítőnek is nevezhető) vállalatok nevében hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátására használnak, továbbá különleges célú értékpapírosító vállalatok, valamint egyéb pénzügyi funkciók elvégzésére szolgáló egységek.”

„2.21.

Az olyan holdingtársaság, amely egyszerűen tulajdonában tartja a leányvállalatok eszközeit, zárt pénzügyi vállalat. Egyéb, szintén zárt pénzügyi vállalatként kezelt egységek a speciális célú vállalatok fent leírt tulajdonságaival rendelkező egységek, például befektetési alapok és nyugdíjpénztárak, valamint az olyan egységek, amelyeket egyének vagy családok vagyonának birtoklására és kezelésére, , kapcsolt (közvetítőnek is nevezhető) vállalatok nevében hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátására használnak, , valamint egyéb pénzügyi funkciók elvégzésére szolgáló egységek.”

Magyarázat

Az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő, pénzügyi közvetítő vállalatok semmilyen formában nem kezelhetők a zárt pénzügyi vállalatokhoz hasonlóan – különösen nem konszolidálhatók az eszközátruházóval, tekintet nélkül a „függetlenség” követelményére. Egyéb pénzügyi közvetítőknek (S.125) számítanak. Lásd az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról szóló, 2008. december 19-i EKB/2008/30 rendelet 1. cikkét  (2).

3.     módosítás

Az A. melléklet 2.75. pontja

„2.75.

Meghatározás: a betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével alszektor (S.122) magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot – a központi bank és a pénzpiaci alapok alszektorba soroltak kivételével –, amelyek főleg pénzügyi közvetítéssel foglalkoznak, és amelyek üzleti tevékenysége betétek elfogadása szervezeti egységektől, valamint – saját kockázatra történő – hitelnyújtás és/vagy értékpapír-befektetés.”

„2.75.

Meghatározás: a betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével alszektor (S.122) magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot – a központi bank és a pénzpiaci alapok alszektorba soroltak kivételével –, amelyek főleg pénzügyi közvetítéssel foglalkoznak, és amelyek üzleti tevékenysége betétek és/vagy betétek közeli helyettesítőinek elfogadása MPI-nek nem minősülő szervezeti egységektől, valamint – saját kockázatra történő – hitelnyújtás és/vagy értékpapír-befektetés.”

Magyarázat

A szöveget összhangba kell hozni a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozott szöveg) szóló, 2008. december 19-i EKB/2008/32 rendelet  (3) 1. cikkében szereplő „egyéb MPI” fogalommeghatározással. Az SNA 2008 hasonló szöveget tartalmaz.

4.     módosítás

Az A. melléklet 2.90. pontja

„2.90.

Meghatározás: az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatok értékpapírosítási tranzakciókat végző vállalkozások. A szervezeti egység kritériumainak megfelelő értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatok az S.125. alszektorba tartoznak, egyébként az anyavállalat szerves részeként kell kezelni.”

„2.90.

Meghatározás: az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatok értékpapírosítási tranzakciókat végző vállalkozások. ”

Magyarázat

Az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatokat külön intézményi egységekként kell kezelni, függetlenül az olyan követelményektől, mint az anyavállalattól való függetlenség mértéke (lásd: 2.22). Lásd az EKB/2008/30 rendelet 1. cikkét.

5.     módosítás

Az A melléklet 5.108. pontja

„5.108.

Fontos annak megállapítása, hogy … a más vállalat által ellenőrzött zárt pénzügyi intézmények kategóriájába tartoznak.”

Magyarázat

Ezt a bekezdést törölni kell, mivel nem konzisztens az értékpapírosítási tranzakciókat végző vállalkozásokra alkalmazandó fogalommeghatározásokkal és követelményekkel. Alkalmazása azzal az eredménnyel járhat, hogy a rezidens vállalatok konszolidálódnak az anyavállalatokkal, mivel az értékpapírosítási tranzakciókat végző vállalkozások tipikusan nem felelnek meg a kockázatviselő piacra és hitelkockázatra vonatkozó követelményeknek (lásd még a 4. módosítást).

6.     módosítás

Az A. melléklet 5.111. pontja

„5.111.

A fedezett kötvények egy pénzügyi vállalat által kibocsátott vagy egy pénzügyi vállalat által teljes mértékben garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A kibocsátó vagy kezes pénzügyi vállalat nem teljesítése esetén a kötvénytulajdonosoknak elsőbbségi követelési joguk van a fedezeti eszközök tekintetében, a pénzügyi vállalattal szembeni rendes követelés mellett.”

„5.111.

A fedezett kötvények egy pénzügyi vállalat által kibocsátott vagy egy pénzügyi vállalat által teljes mértékben garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A kibocsátó vagy kezes pénzügyi vállalat nem teljesítése esetén a kötvénytulajdonosoknak elsőbbségi követelési joguk van a fedezeti eszközök tekintetében, a pénzügyi vállalattal szembeni rendes követelés mellett. A fedezett kötvények abban különböznek az eszközalapú értékpapíroktól, hogy az eszközök kibocsátója/tulajdonosa az eszközök teljesítményétől függetlenül feltétlen kötelezettséget vállal a tőke és a kamatok visszafizetésére. Az eszközök egyszerűen a kötvénytulajdonosok rendelkezésére álló biztosítékként szolgálnak arra az esetre, ha a kötelezettségeket nem teljesítik.

Magyarázat

A fedezett kötvények és az eszközalapú értékpapírok közötti különbség bemutatása nélkül nem egyértelmű, hogy az értékpapírosítási szakasz miért hivatkozik a fedezett kötvényekre. Másik megoldásként a fedezett kötvényekre való hivatkozásokat lehetne törölni, mivel a fedezett kötvények nem kapcsolódnak az értékpapírosításhoz.

7.     módosítás

Nemzeti számlák adatainak továbbítási programja

Táblák jegyzéke (B. melléklet)

A 2., 801., 27. és 28. táblázat harmadik oszlopa: „Határidő t + hónap (esetenként napban meghatározva)” és új lábjegyzet

2/Fő kormányzati aggregátumok – évente/3/9

2/Fő kormányzati aggregátumok – évente/85 nap  (4)/85 nap a harmadik negyedévben

801/Nem pénzügyi számlák szektorok szerint – negyedévente/85 nap

801/Nem pénzügyi számlák szektorok szerint – negyedévente/85 nap (4)

27/Negyedéves kormányzati pénzügyi számlák/85 nap

27/Negyedéves kormányzati pénzügyi számlák/85 nap (4)

28/Negyedéves (kormányzati) államadósság (maastrichti adósság) – negyedéves/3

28/Negyedéves (kormányzati) államadósság (maastrichti adósság) – negyedéves/85 nap  (4)

Magyarázat

Az ECOFIN-Tanács 2000 szeptemberében erősítette meg az EMU statisztikai követelményekre vonatkozó akciótervét, és – annak érdekében, hogy az EKB monetáris politikai szükségleteinek eleget tegyen – az intézményi ágazatok szerinti, negyedéves integrált euroövezeti számlák határidejét t+90 napban határozta meg. Ennek megfelelően az Eurostatnak és az EKB-nak t+82 napra kellene majd összegyűjtenie a vonatkozó nemzeti adatokat. Az EKB Kormányzótanácsának 2015-re és 2016-ra tervezett ülésrendje miatt erre a két évre az időtartam t+85 napra való csökkentése megfelelő lenne. Ennek megfelelően az EKB támogatja az ESA adattovábbítási program negyedéves ágazati számláira vonatkozó adatszolgáltatási határidők 2014-re t+85 napra való előrehozását azzal a céllal, hogy az 2017-re t+82 nap lesz annak támogatása érdekében, hogy a teljes körű negyedéves integrált euroövezeti számlákat t+90 napos határidővel össze lehessen állítani.

Az EKB továbbá előnyben részesítene egy konzisztens adattovábbítási határidőt az államháztartásra vonatkozó valamennyi negyedéves és éves nemzeti adat esetében, ami a negyedéves államháztartási adatok 801. táblázatban kitűzött határidőkhöz való szinkronizálásával és a 27. és 28. táblázat, illetve hasonlóképpen a 2. táblázat és a túlzott hiány esetén követendő eljárás adatszolgáltatási határidőinek módosítását is maga után vonja. Az EKB ezért támogatja az ESA adattovábbítási program negyedéves ágazati számláira és a túlzott hiány esetén követendő eljárás adataira vonatkozó adatszolgáltatási határidők 2014-re t+85 napra való előrehozását, célul tűzve 2017-re annak t+82 napra módosítását, annak támogatása érdekében, hogy a teljes körű negyedéves integrált euroövezeti számlákat t+90 napos határidővel össze lehessen állítani.

8.     módosítás

A B. melléklet 2. táblázatának (Fő kormányzati aggregátumok) vége

EDP_D.41

Kamat, beleértve a swap ügyletekre és határidős kamatláb-megállapodásokra vonatkozó tranzakciókat is(1) (4)

S.13, S.1311, S.1312, S.1313, S.1314

EDP_B.9

Nettó hitelnyújtás (+)/nettó hitelfelvétel (–) túlzott deficit-eljárás alapján (4)

S.13, S.1311, S.1312, S.1313, S.1314

D.41

Kamat (1)

S.13, S.1311, S.1312, S.1313, S.1314

B.9

Nettó hitelnyújtás (+)/nettó hitelfelvétel (–) t

S.13, S.1311, S.1312, S.1313, S.1314

Magyarázat

A rendelettervezet A. melléklete többé nem határozza meg az EDP_D.41 és az EDP_B.9 fogalmát. Ez azzal jár, hogy az erre a két változóra való hivatkozásokat el kell hagyni a B melléklet 2. táblázatából. Ez vonatkozik a 2. táblázat 4. lábjegyzetére is.

9.     módosítás

A 801. táblázatban az S.13 oszlop vége – Nem pénzügyi számlák szektorok szerint – negyedévente

OTE Összes kormányzati kiadás/x

OTE Összes kormányzati kiadás/x

OTR Összes kormányzati bevétel/x

OTR Összes kormányzati bevétel/x

 

EMH ledolgozott órák/x

 

EMP alkalmazott munkavállalók/x

Magyarázat

Az államháztartási szektorban az egy munkavállalóra és órára jutó jövedelemnek a mérése iránti közösségi és szakpolitikai igényeknek való megfelelés érdekében a nem pénzügyi számlák szektorok szerint – negyedévente című 801. táblázatba vegyék fel az államháztartásban dolgozó munkavállalók számáról és a ledolgozott órákról szóló negyedéves adatokat.


(1)  A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.

(2)  HL L 15., 2009.1.20., 1. o.

(3)  HL L 15., 2009.1.20., 14. o.

(4)  82 nap 2017-től.


Top