52010PC0748

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, ...

COM(2010) 748/4

2010/xxxx (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

(átdolgozás)

{SEC( 2010) 1547}{SEC(2010) 1548}

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

Háttér-információk

E javaslat átdolgozza a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: a Brüsszeli I. rendelet).

A Brüsszeli I. rendelet az Európai Unión belüli polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés mátrixa. Ügyek széles körére alkalmazandó, és nem csak szerződéses, hanem a jogellenes károkozást és tulajdont érintő követeléseket is magában foglal. Kijelöli a határokon átnyúló jogvita megoldása tekintetében legmegfelelőbb joghatóságot, valamint biztosítja a másik tagállamban hozott határozatok zökkenőmentes elismerését és végrehajtását. A rendelet az 1968. évi, az akkori tagállamok által megkötött Brüsszeli Egyezmény helyébe lépett, amelyet az Unió későbbi bővítései következtében utólag módosítottak. A rendelet az összes tagállamban alkalmazandó, ideértve – külön nemzetközi megállapodás útján – Dániát is, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján az igazságügyi együttműködés tekintetében külön szabályozással rendelkezik.

A rendelet 2002 márciusában lépett hatályba. Nyolc évvel később a Bizottság felülvizsgálta a rendelet gyakorlati működését és kilátásba helyzete a rendelet szükséges módosításait.

A javaslat okai és céljai

Noha a rendelet az általános vélekedés szerint sikeresen működik, az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, és a Bizottság megbízásából készített jogi és empirikus tanulmányok számos hiányosságot tártak fel a rendelet jelenlegi működésében, amelyeket orvosolni kell. Alapvetően négy fő hiányosságra derült fény:

- A bírósági határozatok szabad mozgását továbbra is akadályozza a határozatok másik tagállamban történő elismerésére és végrehajtására vonatkozó eljárás („exequatur), ami szükségtelen költségeket és késedelmeket okoz az érintett felek számára, valamint meggátolja, hogy a társaságok és polgárok teljes mértékben kiaknázzák a belső piac nyújtotta előnyöket.

- Az EU területén általában nem kielégítő az igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférés azon jogvitákban, amelyek EU-n kívüli alpereseket érintenek. Néhány kivételtől eltekintve a jelenlegi rendelet csak azokra esetekre vonatkozik, amelyekben az alperes az EU területén rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Ellenkező esetben a joghatóságot a nemzeti jog szabályozza. A nemzeti jogrendszerek különbözősége következtében az uniós társaságok – harmadik országokból származó partnerekkel folytatott ügyleteik kapcsán – nem részesülnek azonos igazságszolgáltatásban: egyesek könnyen pereskedhetnek az EU-ban, míg mások még olyan helyzetekben sem, amikor más, tisztességes eljárást garantáló bíróság nem rendelkezik joghatósággal. Emellett, amennyiben az EU-n kívül felekkel folytatott jogvitákban a nemzeti jog nem teszi lehetővé a bírósági eljáráshoz való hozzáférést, nem garantált a például a fogyasztókat, munkavállalókat vagy kereskedőket védő kötelező uniós jog érvényesítése.

- Javítani kell a joghatósági megállapodások hatékonyságát. A rendelet jelenleg arra kötelezi a felek által a joghatósági megállapodásban kijelölt bíróságot, hogy függessze fel az eljárásokat, ha az üggyel elsőként egy másik bíróságot kerestek meg. E szabály lehetővé teszi, hogy a rosszhiszeműen eljáró peres felek a megegyezés szerinti fórumon késleltessék a jogvita megoldását azáltal, hogy először egy hatáskörrel nem rendelkező bírósághoz fordulnak. E lehetőség további költségeket és késedelmeket okoz, valamint aláássa a jogbiztonságot és a vitamegoldás kiszámíthatóságát, amit egyébként jogosan el lehetne várni a joghatósági megállapodástól.

- Fejleszteni kell a választottbíróság és a bírósági eljárás közötti érintkezéseket. A választottbíróság nem tartozik a rendelet hatálya alá. A választottbírósági megállapodás bíróság előtti vitatásával azonban egy fél hatékonyan alááshatja a választottbírósági megállapodást, és olyan helyzetet okozhat, amelyben a nem hatékony párhuzamos bírósági eljárások egymásnak ellentmondó vitamegoldásokat eredményezhetnek. Ez további költségeket és késedelmeket okoz, aláássa a vitamegoldás kiszámíthatóságát és ösztönző lehet a visszaélés jellegű pereskedési taktikákra.

Az e javaslathoz csatolt hatásvizsgálat részletes elemzést tartalmaz a jelenlegi rendszer problémáiról, valamint az orvoslásukra kilátásba helyezett különféle lehetőségek hatásairól.

A felülvizsgálat átfogó célkitűzése az, hogy a bírósági határozatok szabad mozgását nehezítő akadályok elhárításával – a kölcsönös elismerés elvével összhangban – továbbfejlessze az európai igazságügyi térséget. E cél fontosságát 2009-es stockholmi programjában[1] az Európai Tanács is hangsúlyozta. A javaslatnak konkrétabban az a célja, hogy megkönnyítse a határokon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a határozatok Európai Unión belüli szabad mozgását. A felülvizsgálat várhatóan ugyancsak hozzájárul az európai gazdaság talpra állásához szükséges jogi környezet megteremtéséhez.

KONZULTÁCIÓK ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

E javaslatot megelőzően kiterjedt konzultációt tartottak az érdekelt felekkel, tagállamokkal, egyéb intézményekkel és szakértőkkel a jelenlegi rendszerben mutatkozó problémákról és azok lehetséges megoldásairól. 2009. április 21-én a Bizottság jelentést fogadott el a rendelet alkalmazásáról, valamint egy zöld könyvet a rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatok előterjesztéséről, amelyre összesen 130 válasz érkezett. A Bizottság a felülvizsgálat különféle vonatkozásairól készített számos tanulmány eredményeit vette figyelembe, nevezetesen a rendelet gyakorlati alkalmazásáról szóló 2007-es[2] tanulmányt, valamint a fennmaradó joghatóságról szóló 2006-os[3] tanulmányt. Két további külső tanulmány[4] segítségével empirikus adatokat gyűjtöttek a két különböző reformlehetőség hatásáról. A Bizottság társszervezésével két konferenciát tartottak a felülvizsgálatról 2009-ben[5] és 2010-ben[6]. 2010 júliusában találkozót szerveztek nemzeti szakértőkkel. A választottbírósági eljárás kérdésével kapcsolatban külön szakértői csoport jött létre, és három ülésre került sor 2010 júliusában, szeptemberében és októberében.

A konzultációs folyamat során az érdekelt felek az alábbi véleményeket fejezték ki a reform fő elemeivel kapcsolatban. A végrehajtóvá nyilvánítási eljárás (a továbbiakban: exequatur ) eltörlésével kapcsolatban az érdekelt felek nagy többsége és valamennyi tagállam támogatta a határozatok Európai Unión belüli szabad mozgásának célkitűzését. E célkitűzés megvalósításának eszközeként általánosságban támogatták az exequatur eljárás eltörlését is. Az érintett felek túlnyomó többsége úgy vélte, hogy az exequatur eltörléséhez biztosítékokat kell kapcsolni, különösen azon fél védekezési jogainak megőrzése érdekében, amellyel szemben a végrehajtást kérik. Eltérő vélemények fogalmazódtak meg e biztosítékok köréről, valamint arról, hogy hol kell azokat elérhetővé tenni (a végrehajtás helye szerinti tagállamban vagy az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban). A megkérdezettek külön aggodalmakat fejeztek ki az exequatur becsületsértési esetekben és kollektív jogorvoslati eljárásokban történő eltörlésével kapcsolatban. A rendelet nemzetközi jogrendben történő működésével kapcsolatban általánosan osztották azt a véleményt, hogy a szabályozás legmegfelelőbb keretét a nemzetközi szintű multilaterális tárgyalások képeznék. Ilyen keret hiányában eltérő vélemények születtek arról, hogy mi lenne az előrelépés legjobb módja. Míg az érdekelt felek és a tagállamok egy része támogatta a joghatósági szabályok harmadik állambeli alperesekre történő kiterjesztését – különösen az európai bíróságok előtti igazságszolgáltatás biztosítása céljából – az érdekelt felek többsége úgy vélte, hogy a harmadik államban hozott bírósági határozatok elismerését és végrehajtását meg kell hagyni nemzetközi szinten viszonosságot biztosító multilaterális keretben. A joghatósági megállapodások tekintetében az érdekelt felek és tagállamok jelentős része támogatta e megállapodások hatékonyabbá tételének célkitűzését. E célkitűzés különféle megvalósítási lehetőségei közül előnyben részesítették azt, hogy elsőbbséget kell biztosítani a kiválasztott bíróság számára ahhoz, hogy határozzon joghatóságáról. Egy ilyen mechanizmus nagyjából megfelelne a joghatósági megállapodásokról szóló, 2005. évi hágai egyezményben létrehozott rendszernek, így az Unión belül és nemzetközi szinten koherens megközelítést biztosítana, amennyiben az Unió úgy dönt, hogy a jövőben aláírja a 2005. évi egyezményt. A rendelet és a választottbírósági eljárás közötti érintkezési pontok tekintetében számos érdekelt fél felismerte a problémát és támogatta a jövőbeni fellépést, számos választottbíráskodási szervezet aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a szabályozás világszinten milyen hatással lehet az európai választottbírósági központok vezető szerepére. Eltérő vélemények születtek arról, hogy mi lenne az előrelépés legmegfelelőbb módja, azaz hogy a párhuzamos eljárások és visszaélés jellegű pereskedési taktikák érdekében aktívan elő kell-e mozdítani a választottbírósági megállapodásokat vagy pedig a választottbírósági eljárást még tágabb értelemben ki kell-e zárni a rendelet hatályából. Mindenesetre az érdekelt felek többsége általános megelégedettségének adott hangot az 1958. évi New York-i Egyezmény működésével kapcsolatban, amelyet semmilyen e kérdésben hozott uniós intézkedésnek nem szabad megkérdőjeleznie.

A Bizottság e javaslathoz csatolt hatásvizsgálatában elemezte a javasolt reform fő vonatkozásainak költségeit és előnyeit.

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat összefoglalása

A reform javasolt elemei a következők:

- A bírósági határozatok elismerésére és végrehajtására alkalmazott köztes eljárás (exequatur) eltörlése a becsületsértési ügyekben hozott határozatok és a kollektív kártérítési eljárásokban hozott határozatok kivételével;

- A rendelet joghatósággal kapcsolatos szabályainak kiterjesztése a harmadik országbeli alpereseket érintő jogvitákra, ideértve azon helyzetek szabályozását is, amikor ugyanazon jogvita ügyében egy EU-n belüli és egy EU-n kívüli bíróság előtt egyaránt eljárás folyik;

- A joghatósági megállapodások hatékonyságának megerősítése;

- A rendelet és a választottbírósági eljárás érintkezési pontjainak fejlesztése;

- A tagállami bíróságok előtti eljárások hatékonyabb koordinációja;

- Egyes sajátos jogvitákban az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés fejlesztése; valamint

- Annak tisztázása, hogy az ideiglenes és biztosítási intézkedések milyen feltételek mellett érvényesíthetők az EU területén.

Az exequatur eltörlése

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés párhuzamosan alakult ki az európai belső piac létrehozásával, amelynek alapelve a bírósági határozatok kölcsönös elismerése. E kölcsönös elismerés fokozatosan teret nyert azáltal, hogy az Unión belül enyhítették a külföldi bírósági határozatok ellenőrzését. A tagállamok közötti igazságügyi együttműködés és az egymásba vetett bizalom immár megérett ahhoz, hogy továbbléphessünk a határozatok mozgásának egyszerűbb, kevésbé költséges és automatikusabb rendszere felé, a tagállamok közötti meglévő alakiságok felszámolásával. A javaslat ezért a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi bírósági határozat – a becsületsértési ügyekben és a kollektív kártérítést érintő jogorvoslati ügyekben hozott határozatok kivételével – esetében eltörli az exequatur eljárást. Az exequatur eltörlését olyan eljárási biztosítékok fogják kísérni annak garantálására, hogy tiszteletben tartják az alperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében biztosított, a tisztességes eljáráshoz és védekezéshez való jogait. Az alperesnek három fő jogorvoslati eszköz áll rendelkezésére, amelyekkel kivételes körülmények között megakadályozhatja, hogy az egyik tagállamban hozott határozat hatályba lépjen egy másik tagállamban: először kifogásolhatja az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban hozott határozatot, amennyiben nem tájékoztatták megfelelően az adott államban folyó eljárásokról. Másodszor, a javaslat olyan rendkívüli jogorvoslatot hoz létre a végrehajtás helye szerinti tagállamban, amellyel az alperes kifogásolhat bármilyen egyéb, az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárás során esetlegesen felmerülő eljárási szabálytalanságot, ami megsérthette a tisztességes eljáráshoz való jogát. A harmadik jogorvoslattal az alperes megakadályozhatja a bírósági határozat végrehajtását, amennyiben az nem összeegyeztethető a végrehajtás szerinti tagállamban, vagy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – egy másik országban kibocsátott másik bírósági határozattal. E biztosítékok azon helyzetekre vonatkoznak, amelyekben – különösen a védelemhez való jog biztosítása érdekében – már a jelenleg meglévő egyes megtagadási okok is alkalmazhatók, azonban azzal a lényeges különbséggel, hogy eltörlik a közrend anyagi vonatkozásainak ellenőrzését. Így megtakarítható az exequatur eljárásra fordított idő és költség, ugyanakkor az alperest megillető védelem továbbra is biztosított marad.

A javaslat egységes formanyomtatványokat is tartalmaz, amelyek meg kívánják könnyíteni a külföldi határozat – exequatur hiányában történő – elismerését és végrehajtását, valamint a fent említett védekezéshez való jog biztosítására szolgáló eljárás alapján a felülvizsgálat kérelmezését. E formanyomtatványok megkönnyítik a határozat hatáskörrel rendelkező hatóságok általi végrehajtását, különösen azon esetekben, amikor kamatot és költségeket kell kiszámolni. A formanyomtatványok csökkentik továbbá a határozat lefordítása iránti igényt, valamint megkönnyítik a határozat felülvizsgálatnak kérelmezését azon alperes számára, akinek egy másik tagállamban kell eljárnia.

A javaslat megtartja az exequatur eljárást azon becsületsértési ügyekben hozott határozatok esetében, amikor az egyéni követelések tárgya a magánélethez való jog vagy a személyiségi jogok média általi megsértése. Ezek kimondottan érzékeny ügyek, és a tagállamok eltérő megközelítéseket fogadtak el azzal kapcsolatban, hogyan biztosítsák az összhangot az érintett különféle alapvető jogokkal, így az emberi méltósághoz, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, a személyes adatok védelméhez, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való joggal. Ezen eltérések, valamint az uniós szinten összehangolt kollíziós szabály hiánya (ld. a 864/2007/EK rendelet[7] (a továbbiakban: Római II. rendelet) 1. cikke (2) bekezdésének g) pontját) miatt még korai lenne feltételezni, hogy a jogrendszerek között már kellő szintű egymásba vetett bizalom van ahhoz, hogy e kérdésben a jelenlegi helyzetből továbbléphessünk. Ezért a becsületsértési ügyekben hozott határozatok esetében helyénvalóbbnak tűnik ideiglenesen megtartani az exequatur eljárást mindaddig, míg egyértelműbbé válnak az e területet érintő anyagi jogi szabályok és/vagy kollíziós szabályok.

Az exequatur eljárás azon eljárásokkal kapcsolatos határozatok esetében is megmarad, amelyeket a felperesek csoportja, egy érdekképviseleti testület vagy a közérdek képviseletében eljáró szerv kezdeményez, és amely jogellenes üzleti gyakorlat által okozott kárért több felperes számára nyújtott kártérítést érint („kollektív jogorvoslat”). EU-szerte igen eltérő képet mutatnak jelenlegi mechanizmusok, amelyek a jogellenes üzleti gyakorlatot elszenvedett sértettek csoportjának kártérítésével foglalkoznak. Minden egyes nemzeti kártérítési rendszer alapvetően egyedülálló, nincs két olyan rendszer, amely e téren hasonlítana egymáshoz. Némelyik eljárás csak nagyon specifikus ágazatokban alkalmazandó (például Németországban a tőkebefektetésekből származó veszteségek vagy az Egyesült Királyságban a versenyellenes gyakorlat által okozott károk megtérítése); míg mások szélesebb körben (például a spanyol kollektív jogorvoslati eljárások). A második különbség a kereshetőségi jogot a kártérítéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban: egyes tagállamok a keresetindításra való jogosultsággal hatóságokat ruháztak fel (pl. Finnországban az ombudsman), mások magán szervezeteket, például fogyasztói szervezeteket (pl. Bulgáriában) vagy egy csoport nevében eljáró magánszemélyeket (pl. Portugáliában). Számos tagállam a keresetindításra való jogosultság számos szabályát kombinálja. További különbség mutatkozik azon sértettek kategóriáját illetően, akik kollektív kártérítési jogorvoslattal élhetnek. A fent említett nemzeti rendszerek többsége lehetővé teszi a fogyasztók kártérítési jogorvoslatát, míg más sértettek, például kisvállalkozások számára ezt csak nagyon kevés tagállam teszi lehetővé. Különbségek mutatkoznak a tekintetben is, hogy a bírósági határozat milyen hatással van az érintett csoport tagjaira: a legtöbb tagállamban a határozat csak azokra nézve kötelező, akik kifejezett beleegyezésüket adták az eljáráshoz („opt-in”, pl. Svédországban és Olaszországban). Néhány tagállamban a határozat a csoport valamennyi tagjára nézve kötelező, feltéve, hogy nem maradtak ki abból (Portugália, Dánia, Hollandia). Továbbá eltérések vannak a tagállamok között a tekintetben, hogy a követelésekre jogosultakat mikor azonosítják egyenként; egyes tagállamokban az azonosításnak akkor kell megtörténnie, amikor a képviseleti keresetet benyújtják (pl. az Egyesült Királyság), míg másokban erre később is sor kerülhet (pl. Lengyelország és Spanyolország). Jelentős különbségek mutatkoznak továbbá a kollektív jogorvoslati keresetek finanszírozására, a bevétel elosztása, valamint az alternatív vitarendezési mechanizmusokra vonatkozó szabályok terén. E jelentős eltéréseket tekintve ebben a szakaszban még nem feltételezhetjük, hogy megvan a kellő szintű bizalom. Ezért a Bizottság nyilvános konzultációt tervez a kollektív jogorvoslattal kapcsolatos európai megközelítés tárgyában, hogy beazonosíthatóak legyenek a kollektív jogorvoslat azon formái, amelyek az uniós jogrendszer mellett a 27 uniós tagállam jogrendszerébe is beilleszkedhetnének. A nyilvános konzultációnak egyebek mellett lehetővé kell tennie annak meghatározását, hogy az európai polgári anyagi és eljárásjogi szabályok alapján mennyire hatékonyan lehetne érvényt szerezni a kollektív kereseteknek és bírósági határozatoknak az egész EU-ban. Amíg e konzultáció eredménye nem ismert, a kártérítéssel kapcsolatos kollektív jogorvoslatot érintő ügyekben még korai lenne kimozdulni a jelenlegi helyzetből az exequatur eljárás kollektív eljárásokban hozott határozatok esetében történő eltörlésével. Amennyiben a konzultáció eredményeképpen harmonizációs vagy közelítő intézkedések elfogadására kerülne sor e téren, úgy a jelen rendelettervezetnek az exequatur eltörlésére vonatkozó rendelkezéseit kívánatos lenne következetesen kiterjeszteni ezekre az eljárásokra. Célszerű, hogy egy ilyen kiterjesztés ne érintse a Bizottság azon lehetőségét, hogy – még az említett harmonizációs vagy közelítő intézkedések hiányában is – javasolja a közbenső intézkedések eltörlését a kollektív kártérítési eljárásokban, tekintettel az európai igazságszolgáltatás ilyen irányú fejlődésének hatékonyságát és elfogadhatóságát igazoló bizonyítékokra.

A rendelet nemzetközi jogrendben való működésének fejlesztése

Több olyan módosítást is javaslunk, amelyek a rendelet nemzetközi jogrendben való működését kívánják fejleszteni.

- A javaslat kiterjeszti a rendelet joghatósági szabályait a harmadik országbeli alperesekre. E módosítás általánosságban kiterjeszti a társaságok és polgárok azon lehetőségeit, hogy harmadik országbeli alperes ellen indítsanak bírósági eljárást az EU-ban, mivel ilyen esetekre vonatkozóan különös joghatósági szabályokat tesz lehetővé, például a joghatóság megállapítását a szerződés szerinti teljesítés helyszínén. Konkrétabban e módosítás biztosítja, hogy a fogyasztók, munkavállalók és biztosítottak érdekeit védő joghatósági szabályok akkor is alkalmazandók legyenek, ha az alperes az EU területén kívül rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.

- A javaslat folytatja a szubszidiárius joghatósági szabályok összehangolását, és két további fórumot hoz létre az EU területén kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező alpereseket érintő jogvitákra. Először is, a javaslat úgy rendelkezik, hogy egy nem uniós alperes perelhető legyen azon a helyen, ahol vagyontárgyai találhatók, feltéve, hogy azok értéke nem aránytalan a követelés értékéhez képest, valamint hogy a jogvita kielégítő mértékben kapcsolódik azon tagállamhoz, amelynek a bíróságát megkeresték. Továbbá, valamely tagállam bíróságai joghatóságot gyakorolhatnak, ha nem áll rendelkezésre más olyan fórum, amely garantálja a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint ha a jogvita kielégítő mértékben kapcsolódik az érintett tagállamhoz („ forum necessitatis ” szabály). A szubszidiárius joghatóság összehangolása egyenlő hozzáférést biztosít a polgárok és társaságok számára az Unión belüli bírósági eljáráshoz, valamint e tekintetében a belső piacon esélyegyenlőséget biztosít a társaságok számára. Az összehangolt szabályok ellensúlyozzák a meglévő nemzeti szabályok hatályon kívül helyezését. Először, a vagyon helye szerinti fórum kiegyenlíti azt a tényt, hogy az alperes nem található meg az Unióban. Jelenleg a tagállamok jelentős részében már létezik ilyen szabály, amelynek az az előnye, hogy biztosítja egy bírósági határozat végrehajthatóságát abban a tagállamban, ahol azt kibocsátották. Másodszor, a forum necessitatis garantálja az uniós felperesek tisztességes eljáráshoz való jogát, ami különösen fontos azon uniós társaságok vonatkozásában, amelyek olyan országokban hajtanak végre beruházásokat, ahol a jogrendszer még nem kellően fejlett.

- A javaslat bevezeti a mérlegelésen alapuló perfüggőségi szabályt az ugyanazon tárgyra vonatkozó azonos felek közötti, az Európai Unió bírósága és egy harmadik ország bírósága előtt függőben lévő jogviták esetében. Valamely tagállam bírósága kivételesen felfüggesztheti az eljárást, amennyiben elsőként egy nem uniós bíróságot kerestek meg, és ez utóbbi bíróság várhatóan ésszerű időn belül olyan határozatot hoz, amely az említett tagállamban elismertethető és végrehajtatható. E módosítással az EU területén belüli és azon kívüli párhuzamos eljárásokat kívánjuk elkerülni.

A joghatósági megállapodások hatékonyságának megerősítése

A javaslat két olyan módosítást tartalmaz, amelyek a joghatósági megállapodások hatékonyságát kívánják javítani.

Amennyiben a felek adott bíróságot vagy bíróságokat kötöttek ki jogvitájuk megoldására, a javaslat elsőbbséget biztosít a kikötött bíróság számára saját joghatósága megállapítására, függetlenül attól, hogy először vagy másodszor hívták-e fel. Minden más bíróságnak fel kell függeszteni az eljárást mindaddig, amíg a kikötött bíróság megállapítja joghatóságát vagy – a megállapodás érvénytelensége esetén – joghatósága hiányát. E módosítás növeli a joghatósági megállapodások hatékonyságát, és hozzájárul a hatáskörrel nem rendelkező bíróságokon történő visszaélésszerű perlést ösztönző tényezők kiküszöböléséhez.

Ezen felül a javaslat összehangolt kollíziós szabályt vezet be a joghatósági megállapodások anyagi érvényességének feltételeire, így biztosítva az ügy hasonló kimenetelét függetlenül attól, hogy melyik bíróságot hívják fel.

Mindkét módosítás a joghatósági megállapodásokról szóló, 2005. évi hágai egyezményben megállapított megoldásokat tükrözi, így elősegíti ezen egyezmény Európai Unió általi esetleges megkötését.

A rendelet és a választottbírósági eljárás érintkezési pontjainak fejlesztése

A javaslat külön szabályt tartalmaz a választottbírósági eljárás és a bírósági eljárás kapcsolatáról. A javaslat arra kötelezi a jogvita ügyében felhívott bíróságot, hogy függessze fel az eljárást, amennyiben joghatóságát választottbírósági megállapodás alapján megtámadják, az ügyben egy választottbíróságot hívtak fel, vagy pedig a választottbírósági eljárás helye szerinti tagállamban bírósági eljárást indítottak a választottbírósági megállapodással kapcsolatban. E módosítás javítja a választottbírósági megállapodások hatékonyságát Európában, segít elkerülni a párhuzamos bírósági és választottbírósági eljárásokat, valamint megszünteti a visszaélésszerű perlési taktikák ösztönzőit.

A tagállami bíróságok előtti eljárások hatékonyabb koordinációja

Egy sor további módosítás a tagállamok jogi eljárásainak koordinációját kívánja fejleszteni. Ezek a következők:

- A javaslat azáltal kívánja javítani a perfüggőségi szabályt, hogy határidőt szab az elsőként felhívott bíróságnak joghatósága megállapítására. Emellett a módosítás előírja az ugyanazon üggyel kapcsolatban felhívott bíróságok közötti információcserét.

- A javaslat megkönnyíti a kapcsolódó keresetek összevonását azon követelmény kiiktatásával, hogy a nemzeti jog alapján kell lehetővé tenni az összevonást.

- Az ideiglenes intézkedések – ideértve biztosítási intézkedéseket is – tekintetében a javaslat előírja az ügy érdemére vonatkozóan joghatósággal rendelkező bíróság által hozott intézkedések – ideértve bizonyos feltételekre is figyelemmel a másik fél meghallgatásának mellőzésével hozott intézkedéseket is – szabad mozgását. Ellenben a javaslat megakadályozza azon ideiglenes intézkedések szabad mozgását, amelyet az ügy érdemére vonatkozóan joghatósággal nem rendelkező bíróság hozott. Mivel a nemzeti jogszabályok e kérdésben jelentősen eltérnek, ezen intézkedések hatályát az azokat meghozó tagállam területére kell korlátozni, így elkerülve az igazságszolgáltatási fórum visszaélésszerű megválasztásának kockázatát. Végül pedig, amennyiben egy adott bíróságon függőben van az ügy érdemével kapcsolatos eljárás, és egy másik bíróságot ideiglenes intézkedés meghozatalára kérnek, a javaslat együttműködésre kötelezi a két tagállamot annak biztosítása érdekében, hogy az ügy valamennyi körülményét figyelembe vegyék az ideiglenes intézkedés meghozatalakor.

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása

A módosítások utolsó csoportja a joghatósági szabályok gyakorlati érvényesülését kívánja javítani. Ezek között szerepelnek az alábbiak:

- az ingó vagyon helye szerinti fórum létrehozása a dologi jogokkal kapcsolatos követelések elbírálására;

- a munkavállalók azon lehetősége, hogy a 6. cikk (1) bekezdése alapján több alperes ellen indítsanak eljárást a foglalkoztatás területén. E lehetőség már az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény alapján is létezett. A rendeletbe történő visszaillesztése azon munkavállalók számára lesz előnyös, akik a különböző tagállamokban letelepedett közös munkaadók ellen kívánnak eljárást indítani (ld. a C-462/06. ügyben említett helyzetet). A több alperes ellen indított eljárások összevonási lehetőségének visszaállítása elsősorban a munkavállalók számára lesz előnyös. Egyéni munkaszerződésekkel kapcsolatban a gyakorlatban nem jellemző, hogy a fordított helyzet is felmerülne, azaz hogy egy munkaadó vonná össze a több munkavállaló ellen indított eljárásokat;

- joghatósági megállapodás megkötésének lehetősége a szakmai használatra szánt ingatlanbérlést érintő jogvitákban, valamint

- a bíróság előtt perbe bocsátkozó alperes kötelező tájékoztatása annak következményeiről, ha nem kifogásolja a bíróság joghatóságát.

Jogalap

E javaslat a 44/2001/EK rendeletet módosítja, amelynek jogalapját az Európai Közösséget létrehozó szerződés 61. cikkének c) pontja és 67. cikkének (1) bekezdése képezte. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta a rendelethez kapcsolódó jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének a), c) és e) pontja.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés III. részének V. címe – a szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvből fakadóan – nem alkalmazandó Dániára. A 44/2001/EK rendelet szabályait azonban az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2005. október 19-i megállapodás értelmében Dániára is kiterjesztették. E megállapodás tartalmaz továbbá egy olyan mechanizmust, amellyel Dánia a 44/2001/EK rendeletet módosító összes jogi aktust alkalmazhatja.

Az V. cím az Egyesült Királyságra és Írországra sem alkalmazandó, hacsak e két ország másként nem határoz, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében elfoglalt helyzetükről szóló jegyzőkönyv vonatkozó szabályaival összhangban.

A szubszidiaritás és arányosság

A felülvizsgálat fent felvázolt különböző elemei eleget tesznek a szubszidiaritás és arányosság követelményeinek. A szubszidiaritás tekintetében az exequatur elhagyását a tagállamok nem tudják megvalósítani, mivel az eljárást a Brüsszeli I. rendelet összehangolta, ezért az csak rendelettel módosítható. Ugyanez vonatkozik a joghatósággal és az eljárások tagállamok közötti koordinációjával kapcsolatban meglévő szabályok fejlesztésére is. Ami a tagállamok fennmaradó joghatóságának javasolt összehangolását illeti, a nemzeti szabályokban jelenleg mutatkozó különbségek egyenlőtlen piaci feltételeket teremtenek az EU-n kívüli partnerekkel ügyleteket lebonyolító társaságok számára. Csak európai szintű jogszabályokkal lehet egyenlő feltételeket teremteni. Végül pedig a választottbírósági eljárás tekintetében a tagállamok – a nemzeti jogszabályok hatályának a területiség elvéből fakadó korlátozottsága miatt – önmagukban nem tudják biztosítani, hogy a saját országukban folyó választottbírósági eljárásokat megfelelően összehangolják egy másik tagállam bírósági eljárásaival. Ezért uniós szinten kell fellépni.

A javaslathoz csatolt hatásvizsgálat jól mutatja, hogy minden egyes javasolt módosítás olyan előnyökkel jár, amelyek jóval meghaladják a módosítások költségeit, így a javasolt intézkedések arányosak.

Az alapvető jogokra gyakorolt hatás

Ahogyan az e javaslathoz csatolt hatásvizsgálatban részletesen szerepel, és összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló uniós stratégiával[8], a reform valamennyi eleme tiszteletben tartja az Alapjogi Chartában foglalt jogokat, különösen a 47. cikkében biztosított, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A reform elemei hatékonyabbá teszik továbbá a 38. cikkben említett fogyasztóvédelem szintjét. Az exequatur elhagyását olyan speciális felülvizsgálati eljárások megteremtése kíséri, amelyek az alperes számára hatékony jogorvoslatot biztosítanak, valamint biztosítják, hogy olyan határozat nem hajtható végre vele szemben, amely nem tartja tiszteletben a tisztességes eljáráshoz vagy a védelemhez való jogát. A nemzetközi jogrendet érintő tervezett változások az Európai Unió területén javítják a polgárok – különösen a gyengébb felek és társaságok – igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférését. A joghatósági megállapodások és választottbírósági megállapodások kijátszási lehetőségeinek kiküszöbölése csökkenti a párhuzamos eljárások kockázatát, ezáltal javítja az igazságszolgáltatás általános hatékonyságát, valamint a Charta 16. cikkében foglaltak szerint a vállalkozás szabadságát. Végül pedig, e rendelet egyetlen eleme sem érinti a munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek a Charta 28. cikkében foglaltak szerinti azon jogát, hogy kollektív tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve.

ê 44/2001

2010/xxxx (COD)

Javaslat:

A Z TANÁCS 44/2001/EK EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

(2000. december 22.)

a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó √ Unió működéséről szóló Õ szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára √ 67. cikke (4) bekezdésére Õ és 67. cikke (1) bekezdésére √ 81. cikke (2) bekezdésének a), c) és e) pontjára Õ ,

ê 44/2001/EK

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[9],

a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[10],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[11],

a rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ò új szöveg

(1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletet[12] többször módosították[13]. Mivel további módosításokra van szükség, az egyértelműség érdekében a rendeletet át kell dolgozni.

ê 44/2001/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(2) Az Közösség √ Unió Õ célul tűzte ki, hogy fenntartja és fejleszti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása √ amely különösen a polgári ügyekben hozott bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elve révén megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést Õ. Egy ilyen térség fokozatos létrehozása érdekében az Közösségnek √ Uniónak Õ egyebek mellett el kell fogadnia a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket √ , különösen amennyiben azok Õ a belső piac megfelelő működéséhez szükségesek.

ê 44/2001/EK (2) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(3) A joghatóságra és a határozatok elismerésére vonatkozó nemzeti jogszabályok között fennálló egyes különbségek akadályozzák a belső piac megfelelő működését. Kulcsfontosságúak aA polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatósági összeütközésre vonatkozó szabályok egységesítésére, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó tagállamok által hozott határozatok gyors és egyszerű elismerésének és végrehajtásának ð biztosítására ï az e rendelet hatálya alá tartozó tagállamok határozatainak gyors és egyszerű elismerése és végrehajtása céljából elengedhetetlenül szükségesek a joghatósági összeütközésre vonatkozó szabályok egységesítésére és az alaki követelmények egyszerűsítésére irányuló rendelkezések.

ê 44/2001/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(4) E terület az √ Európai Unió működéséről szóló Õ sSzerződés 65. √ 81. Õ cikke értelmében a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés körébe tartozik.

ê 44/2001/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(5) A polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok szabad mozgásának biztosítása érdekében szükséges és célszerű, hogy a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokat kötelező és közvetlenül alkalmazandó √ uniós Õ közösségi jogi aktus rendezze.

ê 44/2001/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(6) √Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és azok uniós szintén jobban megvalósíthatók, az Unió Õ az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően √ intézkedéseket fogadhat el Õ. √Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket. Õ

ê 44/2001/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(7) A tagállamok az √ Európai Közösség létrehozásáról szóló Õ Sszerződés 293. cikkének negyedik francia bekezdése alapján eljárva 1968. szeptember 27-én megkötötték a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Brüsszeli Egyezményt, amelyet az új tagállamok csatlakozási egyezményei módosítottak (a továbbiakban a „Brüsszeli Egyezmény”)[14]. A tagállamok és az EFTA államok 1988. szeptember 16-án megkötötték a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Luganói Egyezményt, amely az 1968-as Brüsszeli Egyezménnyel párhuzamos egyezmény.

ò új szöveg

(8) 2000. december 22-én a Tanács elfogadta a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendeletet, amely az Unió területén –, Dánia kivételével – valamennyi tagállam egymás közötti viszonylatában a Brüsszeli Egyezmény helyébe lépett. A 2006. április 27-i 2006/325/EK tanácsi határozattal az Unió megállapodást kötött Dániával a 44/2001/EK rendelet Dániában történő alkalmazásának biztosításáról. A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, az Unió, Dánia és az EFTA-államok által 2007. október 30-án megkötött luganói egyezmény[15] felülvizsgálta az 1988. évi luganói egyezményt. Biztosítani kell ezen egyezmények és e rendelet értelmezésének folytonosságát.

(9) A Bizottság 2009. április 21-jén jelentést[16] fogadott el az 44/2001/EK rendelet alkalmazásáról. A jelentés megállapította, hogy a rendelet működése általánosságban kielégítő, egyes rendelkezéseinek alkalmazását azonban fejleszteni kellene a bírósági határozatok szabad mozgásának további megkönnyítése, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés további megerősítése érdekében.

ê 44/2001/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(10) E rendelet hatályának – egyes, pontosan meghatározott ügyektől eltekintve – ki kell terjednie valamennyi jelentős polgári és kereskedelmi ügytípusra. Ö Tekintettel a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet elfogadására, ezeket az ügyeket ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Õ

ò új szöveg

(11) E rendelet – az abban foglalt korlátozott eset kivételével – nem vonatkozik a választottbírósági eljárásra. Nem érinti a választottbírósági megállapodások formáját, létét, érvényességét vagy hatályát, a választottbírók hatásköreit, a választottbíróságok előtti eljárást, valamint a választottbírósági határozatok érvényességét, megsemmisítését, elismerését és végrehajtását.

ê 44/2001/EK (8) preambulumbekezdés

Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások és az e rendelet által kötelezett tagállam területe között kapcsolatnak kell fennállnia. Ennek megfelelően általában közös joghatósági szabályokat kell alkalmazni, ha az alperes az említett tagállamok egyikében lakóhellyel rendelkezik.

ê 44/2001/EK (9) preambulumbekezdés

Valamely tagállamban lakóhellyel nem rendelkező alperes általában az ügyben eljáró bíróság tagállamában hatályos nemzeti joghatósági szabályok hatálya alá tartozik, az e rendelet hatálya alá nem tartozó tagállamban lakóhellyel rendelkező alperes pedig továbbra is a Brüsszeli Egyezmény hatálya alá tartozik.

ê 44/2001/EK (10) preambulumbekezdés

A határozatok szabad mozgásának biztosítása érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó tagállamban hozott határozatokat el kell ismerni és végre kell hajtani az e rendelet hatálya alá tartozó más tagállamban, még abban az esetben is, ha a végrehajtás alá vont személy harmadik államban rendelkezik lakóhellyel.

ê 44/2001/EK (11) preambulumbekezdés

(12) A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye alapozza meg, és a joghatóságnak ezen az alapon mindenkor megállapíthatónak kell lennie, kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a per tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő joghatósági okot kíván meg. A jogi személyek székhelyét a közös szabályok átláthatóságának fokozása és a joghatósági okok összeütközése elkerülése végett önállóan kell meghatározni.

ê 44/2001/EK (12) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(13) Az alperes lakóhelyén vagy székhelyén kívül a bíróság és a per közötti szoros kapcsolaton alapuló vagylagos joghatósági okokat is meg kell állapítani az igazságszolgáltatás megbízható működésének előmozdítása érdekében. ðA szoros kapcsolat megléte jogbiztonságot biztosít azt elkerülve, hogy az alperes ellen egy olyan tagállam bíróságán indítsanak eljárást, amelyre ésszerűen nem számíthatott. Ez különösen fontos a magánélet és a személyiségi jogok — többek között a jó hírnév — megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyokkal kapcsolatos jogviták tekintetében. ï

ê 44/2001/EK (13) preambulumbekezdés

(14) A biztosítási, fogyasztói és munkaszerződésekkel kapcsolatban a gyengébb felet az érdekeinek megfelelő, az általános szabályoknál kedvezőbb joghatósági szabályokkal kell védelemben részesíteni.

ê 44/2001/EK (14) preambulumbekezdés

(15) A felek szerződéses szabadságát – a biztosítási, fogyasztói és munkaszerződések kivételével, amelyeknél a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározása tekintetében csak korlátozott szerződéses szabadság engedhető meg – az e rendeletben megállapított kizárólagos joghatósági okok figyelembevételével tiszteletben kell tartani.

ò new

(16) A felperesek és alperesek érdekeinek előmozdítása, valamint az Unión belüli igazságszolgáltatás megfelelő működésének előmozdítása érdekében az a körülmény, hogy az alperes lakóhelye vagy székhelye egy harmadik államban van, már nem zárhatja ki egyes uniós joghatósági szabályok alkalmazását, és ezentúl nem lehetséges a nemzeti jogra való visszautalás sem.

(17) Ezért e rendelet a tagállami bíróságokra vonatkozó teljes körű nemzetközi joghatósági szabályokat állapít meg. A meglévő joghatósági szabályok szoros kapcsolatot biztosítanak az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások és a tagállamok területe között, ami indokolja, hogy azokat valamennyi alperesre kiterjesszék, függetlenül attól, hogy hol rendelkeznek lakóhellyel vagy székhellyel. Továbbá, e rendeletben meg kell határozni, hogy a tagállamok bíróságai mely esetekben gyakorolhatnak szubszidiárius joghatóságot.

ê 44/2001/EK (15) preambulumbekezdés

(18) A harmonikus jogalkalmazás érdekében a párhuzamos eljárások lehetőségét el kell kerülni, és biztosítani kell, hogy ne hozzanak egymással összeegyeztethetetlen határozatot két tagállamban. Világosan és hatékonyan kell szabályozni a perfüggősség és az összefüggő eljárások megoldását, valamint a felfüggesztés alapjául szolgáló időtartam meghatározásának tekintetében fennálló nemzeti eltérésekből adódó problémák elhárítását. E rendelet alkalmazásában az említett időtartamot önállóan kell meghatározni.

ò new

(19) Javítani kell a joghatósági megállapodások hatékonyságát, hogy teljes mértékben érvényesülhessen a felek akarata, illetve el lehessen kerülni a visszaélésszerű perlési taktikák alkalmazását. E rendeletnek ezért – a joghatóság megállapítása tekintetében – elsőbbséget kell biztosítania a megállapodásban kikötött bíróságnak, függetlenül attól, hogy azt először vagy másodszor hívták fel.

(20) A választottbírósági megállapodások hatékonyságát ugyancsak javítani kell, hogy teljes mértékben érvényesülhessen a felek akarata. Ez különösen fontos akkor, amikor a választottbírósági eljárás megállapodás szerinti vagy kikötött helyszíne valamely tagállam területén található. E rendeletnek ezért olyan különös szabályokat is tartalmaznia kell, amelyek el kívánják kerülni a párhuzamos eljárásokat és a visszaélésszerű perlési taktikák alkalmazását a fenti körülmények között. A választottbírósági eljárás helyszíne a felek által kikötött vagy a választottbíróság, választottbírósági intézmény vagy a felek által közvetlenül vagy közvetetten választott egyéb hatóság által kijelölt helyszín.

(21) Rugalmas mechanizmust kell biztosítani ahhoz, hogy a tagállamok bíróságai figyelembe vehessék a harmadik államok bíróságai előtt folyamatban lévő eljárásokat, különös tekintettel az igazságszolgáltatás megfelelő működésére, valamint arra, hogy a harmadik államban hozott határozatok elismertethetők-e és végrehajthatók-e a szóban forgó tagállamban.

(22) Tisztázni kell az ideiglenes intézkedések – beleértve a biztosítási intézkedéseket is – fogalmát. Az ideiglenes intézkedéseknek olyan biztosítási intézkedéseket is tartalmazniuk kell, amelyek célja az információszerzés vagy a bizonyítékok biztosítása, ezért felölelik a szellemi tulajdonjogok védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17] 6. és 7. cikkében említett felkutatási és lefoglalási intézkedéseket. Nem tartalmaznak viszont nem biztosítási jellegű intézkedéseket, mint például tanúmeghallgatás elrendelése a célból, hogy a felperes eldönthesse, hogy kíván-e keresetet indítani vagy sem.

ê 44/2001/EK (16) preambulumbekezdés

Az igazságszolgáltatás iránt a Közösségben táplált kölcsönös bizalom azt indokolja, hogy a tagállamokban hozott határozatokat – a vitás eseteket kivéve – automatikusan, bármilyen külön eljárás nélkül elismerjék.

ê 44/2001/EK (17) preambulumbekezdés

Ugyancsak a kölcsönös bizalom elve alapján az egyik tagállamban hozott határozat más tagállamban történő végrehajtására szolgáló eljárásnak hatékonynak és gyorsnak kell lennie. E célból a határozat végrehajthatóságát megállapító nyilatkozatot a rendelkezésre bocsátott iratok tisztán formai ellenőrzését követően gyakorlatilag automatikusan ki kell bocsátani anélkül, hogy a bíróság lehetőséget kapna arra, hogy hivatalból a végrehajtást e rendelet alapján kizáró okra hivatkozzon.

ê 44/2001/EK (18) preambulumbekezdés

A védekezés jogának tiszteletben tartása érdekében az alperesnek lehetőséget kell adni arra, hogy mindkét fél meghallgatását biztosító eljárás során jogorvoslatot nyújtson be a végrehajthatóság megállapítása ellen, amennyiben úgy véli, hogy végrehajtást kizáró ok áll fenn. A felperes részére is biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét arra az esetre, ha a végrehajthatóság megállapítása iránti kérelmét elutasították.

ò new

(23) Az Unión belüli igazságszolgáltatásba vetett kölcsönös bizalom, valamint a határokon átnyúló jogviták kevésbé idő- és költségigényessé tételének célja indokolja azon köztes intézkedések eltörlését, amelyet a végrehajtás előtt hoznak abban a tagállamban, ahol a végrehajtást kérik. Ennek eredményeként egy tagállam bíróságai által hozott határozatot a végrehajtás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha abban a tagállamban hozták volna, ahol a végrehajtást kérik. Tekintettel ugyanakkor az egyes tagállamok rendszerei közötti eltérésekre, továbbá a becsületsértési ügyek, valamint a kollektív eljárások során érvényesített kártérítési ügyek különlegesen érzékeny voltára, e területen egyelőre – a jog további változásainak függvényében – fenn kell tartani az ilyen ügyekben hozott bírósági határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó jelenlegi eljárásokat. A becsületsértési ügyekre vonatkozó konkrét rendelkezés hatályát célszerű hozzáigazítani a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.) szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt, ezen ügyek kizárására vonatkozó rendelkezés hatályához, és azzal azonosan értelmezni. A kollektív kártérítési eljárásokra vonatkozó eljárási szabályok harmonizálására vagy közelítésére irányuló intézkedések elfogadása esetén a közbenső végrehajtási intézkedéseket eltörlő rendelkezéseket ki kell terjeszteni a kollektív eljárásban meghozott, kártérítésre kötelező bírósági határozatokra. Célszerű, hogy egy ilyen kiterjesztés ne érintse a Bizottság azon lehetőségét, hogy – még az említett harmonizációs vagy közelítő intézkedések hiányában is – javasolja a közbenső intézkedések eltörlését a kollektív kártérítési eljárásokban, tekintettel az európai igazságszolgáltatás ilyen irányú fejlődésének hatékonyságát és elfogadhatóságát igazoló bizonyítékokra.

(24) A köztes intézkedések eltörlését olyan szükséges biztosítékokkal kell kísérni, amelyek – az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében megállapított – a védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog teljes mértékű tiszteletben tartását kívánják biztosítani. Ez megköveteli, hogy a végrehajtási szakaszban rendkívüli jogorvoslatokat vezessenek be azon alperesek számára, akik értesítés hiányában nem bocsátkoztak perbe vagy egyéb módon szenvedtek sérelmet az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárás során bekövetkezett olyan eljárási szabálytalanságból kifolyólag, ami a Charta 47. cikke szerinti jogsértésnek minősülhet.

(25) A köztes intézkedések megszüntetése szükségessé teszi az ideiglenes intézkedések – ideértve a biztosítási intézkedéseket is – szabad mozgásának kiigazítását. Amennyiben ilyen intézkedéseket a jogvita érdemére joghatósággal rendelkező bíróság rendel el, biztosítani kell a fenti intézkedések szabad mozgását. Amennyiben azonban ilyen intézkedéseket a jogvita érdemére joghatósággal nem rendelkező bíróság rendel el, az ilyen intézkedések hatálya az említett tagállam területére korlátozódik. Továbbá, a másik fél meghallgatásának mellőzésével hozott intézkedések szabad mozgása akkor engedélyezhető, ha azt megfelelő biztosítékok kísérik.

ê 44/2001/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(26) Biztosítani kell a Brüsszeli Egyezmény és e rendelet közötti folytonosságot, ennek érdekében átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani. Ugyanez a folytonossági követelmény vonatkozik a Brüsszeli Egyezménynek √ és a helyébe lépő rendeleteknek Õ az Európai Közösségek √ Unió Õ Bírósága általi értelmezésére is, és az e rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is az 1971-es Jegyzőkönyvet[18] kell alkalmazni.

ò új szöveg

(27) E rendeletnek teljes mértékben biztosítania kell az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogok – különösen a Charta 47. cikkében biztosított, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog – teljes mértékű tiszteletben tartását. E rendelet semmilyen rendelkezése nem érinti a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát (11. cikk), a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), valamint a munkavállalók és munkaadók, illetőleg szervezeteik azon jogát, hogy az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban megfelelő szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve (28. cikk).

ê 44/2001/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(28) Az Egyesült Királyság és Írország, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai √ Unió működéséről szóló Õ Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikke értelmében ével összhangban, értesítésben fejezte ki részvételi szándékát az Egyesült Királyság és Írország √ részt vett Õ ae 44/2001/EK rendelet elfogadásában és alkalmazásában. ð Az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően az [Egyesült Királyság és Írország jelezte azon szándékát, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában ]/[az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó] ï.

ê 44/2001/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(29) Dánia, aAz Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó √ Unió működéséről szóló Õ szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dániaével összhangban e rendelet elfogadásában nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az ezért e rendelet rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, alkalmazása rá nem vonatkozik ð Dánia arra vonatkozó lehetőségének sérelme nélkül, hogy az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2005. október 19-i megállapodás[19] 3. cikke értelmében alkalmazza a 44/2001/EK rendelet tekintetében végrehajtott módosításokat ï.

ê 44/2001/EK (22) preambulumbekezdés

Mivel Dánia és az e rendelet által kötelezett tagállamok közötti kapcsolatok tekintetében a Brüsszeli Egyezmény marad hatályban, Dánia és az e rendelet által kötelezett tagállamok között mind az Egyezményt, mind az 1971-es Jegyzőkönyvet továbbra is alkalmazni kell.

ê 44/2001/EK (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(30) A Brüsszeli Egyezményt továbbra is alkalmazni kell az Egyezmény területi hatálya alá tartozó és az √ Európai Unió működéséről szóló Õ sSzerződés 299. √ 355. Õ cikke alapján e rendelet hatálya alá nem tartozó tagállamok területén.

ê 44/2001/EK (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(31) Ugyanígy, a következetesség biztosításaának érdekében, e rendelet nem érinti az egyes különös √ uniós Õ közösségi jogi aktusokban szereplő, a joghatóságot és a határozatok elismerését szabályozó rendelkezéseket.

ê 44/2001/EK (25) preambulumbekezdés

(32) A tagállamok által vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása érdekében e rendelet nem érinti azokat az egyes különös jogterületen megkötött egyezményeket, amelyeknek a tagállamok részesei.

ê 44/2001/EK (26) preambulumbekezdés

Egyes tagállamok különös eljárási szabályainak figyelembevétele érdekében e rendelet alapvető szabályaiban biztosítani kell a szükséges rugalmasságot. Ennek megfelelően a Brüsszeli Egyezményhez csatolt jegyzőkönyv egyes rendelkezéseit be kell építeni e rendeletbe.

ê 44/2001/EK (27) preambulumbekezdés

A Brüsszeli Egyezményhez csatolt jegyzőkönyv különleges rendelkezéseinek hatálya alá tartozó egyes területeken a harmonikus átmenet lehetővé tétele érdekében e rendelet átmeneti időtartamra az egyes tagállamokban fennálló különös helyzetet figyelembe vevő rendelkezéseket állapít meg.

ê 44/2001/EK (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb öt évvel jelentést készít annak alkalmazásáról, és szükség esetén módosításával kapcsolatos javaslatot nyújt be.

ê 44/2001/EK (29) preambulumbekezdés

A Bizottságnak a nemzeti joghatósági szabályokról, a bíróságokról vagy hatáskörrel rendelkező hatóságokról és a rendelkezésre álló jogorvoslati eljárásokról szóló I–IV. mellékletét az érintett tagállam által továbbított módosító javaslatok alapján ki kell igazítania; az V. és VI. melléklethez benyújtott módosító javaslatokat a Tanács 1999. június 28-i, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására szolgáló eljárásokat megállapító 1999/468/EK határozatának[20] megfelelően kell elfogadni,

ò új szöveg

(33) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell jogosítani felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az I., II., V., VI. és VII. melléklet kiigazítása céljából.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY √ ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Õ

ê 44/2001/EK

ð új szöveg

1. cikk

1. E rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság jellegére való tekintet nélkül. E rendelet nem terjed ki különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre.

2. E rendelet nem vonatkozik:

a) természetes személyek személyi állapotára, jog- és cselekvőképességére, házassági vagyonjogra, végrendeletre és öröklésre;

b) csődeljárásra, kényszeregyezségre és hasonló eljárásokra;

c) szociális biztonságra;

d) választottbírósági eljárásraáskodásra ð , a 29. cikk (4) bekezdésében és a 33. cikk (3) bekezdésében foglaltak kivételével ï.

ò új szöveg

e) a családi vagy rokoni kapcsolatból, házasságból vagy házassági rokonságból származó tartási kötelezettségekre.

ê 44/2001/EK

3. E rendelet alkalmazásában a "„tagállam”" kifejezés a tagállamokat jelenti, Dánia kivételével.

322. cikk

E rendelet alkalmazásában ,:

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

√a) Õ "„ bírósági határozat”" valamely tagállam bírósága által hozott bármely határozat, elnevezésére való tekintet nélkül, beleértve az ítéletet, a végzést, fizetési meghagyást vagy végrehajtási intézkedést, valamint a költségeknek és kiadásoknak bírósági tisztviselő általi meghatározását.

ò új szöveg

A III. fejezet alkalmazásában a „bírósági határozat” kifejezés magába foglalja azon ideiglenes intézkedéseket – beleértve a biztosítási intézkedéseket is –, amelyeket az ügy érdemi elbírálása tekintetében e rendelet alapján joghatósággal rendelkező bíróság hozott. Magában foglalja továbbá azon intézkedéseket, amelyeket az alperes idézése nélkül hoztak és amelyeket az alperes előzetes értesítése nélkül kívánnak végrehajtani, amennyiben az alperesnek az eredeti eljárás helye szerinti tagállam nemzeti joga alapján ezt követően jogában áll az intézkedés megtámadása;

b) „ideiglenes intézkedések, beleértve biztosítási intézkedéseket is”: magukban foglalják az információ- és bizonyítékszerzés céljából hozott biztosítási intézkedéseket;

c) „bíróság”: magában foglalja a tagállamok által kijelölt azon hatóságokat, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben joghatósággal rendelkeznek;

d) „perbeli egyezség”: a bíróság által jóváhagyott vagy eljárás során bíróság előtt kötött egyezség;

e) „közokirat”: az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban az alaki követelményeknek megfelelően közokiratként kiállított vagy bejegyzett okirat, amelynek hitelessége:

i. a közokirat aláírására és tartalmára vonatkozik, és

ii. valamely hatóság vagy erre feljogosított bármely más szerv által nyert megállapítást;

f) az „eredeti eljárás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az esettől függően a bírósági határozatot meghozták, a perbeli egyezséget jóváhagyták vagy megkötötték, illetve a közokiratot létrehozták;

g) „a végrehajtás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, ahol a bírósági határozatot, perbeli egyezséget vagy közokiratot végre kell hajtani;

h) az „eredetileg eljáró bíróság”: az a bíróság, amely meghozta azt a bírósági határozatot, amelyet el kell ismerni és végre kell hajtani.

ê 44/2001/EK

II. FEJEZET

JOGHATÓSÁG

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

23. cikk

1. E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető.

2. Arra a személyre, aki nem állampolgára annak a tagállamnak, ahol lakóhellyel rendelkezik, a tagállam állampolgáraira irányadó joghatósági szabályokat kell alkalmazni.

34. cikk

1. Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam bíróságai előtt kizárólag e fejezet 2-7. szakaszában megállapított rendelkezések alapján perelhető.

2. Különösen az I. mellékletben megállapított nemzeti joghatósági szabályokat nem lehet alkalmazni ezekre a személyekre.

ò új szöveg

2. Azon személyek, amelyek egyik tagállamban sem rendelkeznek lakóhellyel vagy székhellyel, valamely tagállam bíróságai előtt kizárólag az e fejezet 2-8. szakaszában megállapított rendelkezések alapján perelhetők.

ê 44/2001/EK

4. cikk

1. Ha az alperes nem rendelkezik lakóhellyel valamely tagállamban, valamennyi tagállam bíróságainak joghatóságát a 22. és 23. cikk alapján az adott tagállam joga határozza meg.

2. Ilyen alperessel szemben, valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező bármely személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam állampolgáraihoz hasonló módon igénybe veheti az állam hatályos joghatósági szabályait, különösen az I. mellékletben meghatározott szabályokat.

2. SZAKASZ

KÜLÖNÖS JOGHATÓSÁG

5. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban perelhető √ Az alábbi bíróságok rendelkeznek joghatósággal Õ :

1. a) ha az eljárás tárgya egy szerződés vagy egy szerződéses igény, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt;

ê 44/2001/EK

b) e rendelkezés értelmében, eltérő megállapodás hiányában a vitatott kötelezettség teljesítésének helye:

- ingó dolog értékesítése esetén a tagállam területén az a hely, ahol a szerződés alapján az adott dolgot leszállították, vagy le kellett volna szállítani,

- szolgáltatás nyújtása esetén a tagállam területén az a hely, ahol a szerződés szerint a szolgáltatást nyújtották, vagy kellett volna nyújtani;

c) amennyiben a b) pont nem alkalmazható, az a) pontot kell alkalmazni;

2. tartással kapcsolatos ügyekben a tartásra jogosult lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének bírósága előtt, vagy, amennyiben az ügy kimenetele személyi állapotot érintő eljárástól függ, az ilyen eljárásra saját joga alapján joghatósággal rendelkező bíróság előtt, kivéve, ha az említett joghatóság kizárólag az egyik fél állampolgárságán alapul;

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

32. jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet;

ò új szöveg

3. a dologi jogok vagy ingóságokban való tulajdon tekintetében a tulajdon helye szerinti bíróságok;

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

4. büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekményen alapuló polgári jogi kártérítés vagy az eredeti állapot helyreállítása iránti igény tekintetében az azon bíróság előtt, amely a büntető eljárásban eljár, amennyiben az említett bíróság saját joga alapján a polgári jogi igény elbírálására jogosult;

5. fióktelep, képviselet vagy más telephely működéséből származó jogvita tekintetében a fióktelep, képviselet vagy más telephely helyének bírósága előtt;

6. a törvény erejénél fogva létrejött, írásba foglalt vagy szóban megkötött és írásban megerősített célvagyon ("trust") alapítója ("settlor"), kezelője ("trustee") vagy kedvezményezettje ("beneficiary") annak a tagállamnak a bírósága előtt, ahol a célvagyon ("trust") található;

7. rakománymentés vagy segítségnyújtás tekintetében követelt ellenérték megtérítésével kapcsolatos jogvita esetén az annál a bíróságnál, amelynek hatáskörében a kérdéses rakományt vagy fuvardíj iránti követelést:

ê 44/2001/EK

a) a megtérítés iránti igény biztosítása érdekében lefoglalták; vagy

b) lefoglalhatták volna, azonban kezességet vállaltak vagy más biztosítékot adtak;

e rendelkezés azonban csak abban az esetben alkalmazható, ha azt állítják, hogy az alperes a rakományon vagy a fuvardíj iránti követelésen érdekeltséggel rendelkezik, vagy a mentés időpontjában rendelkezett.

6. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező Egy személy perelhető továbbá:

1. amennyiben több személy együttes perlése esetén az alperesek egyike √ valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik Õ, bármely alperes lakóhelyének vagy székhelyének bírósága előtt, feltéve, hogy a keresetek között olyan szoros kapcsolat áll fenn, hogy az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó határozatok elkerülése érdekében célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni;

ê 44/2001/EK

2. harmadik félként szavatossággal vagy jótállással kapcsolatos vagy bármely más, harmadik fél perbevonásával folyó perben az eredeti eljárás bírósága előtt, kivéve, ha ezeket az eljárásokat kizárólag azzal a céllal indították, hogy a harmadik felet kivonják az ügyében egyébként joghatósággal rendelkező bíróság eljárása alól;

3. az ugyanazon a szerződésen vagy ugyanazon a tényálláson alapuló viszontkeresetnél, amelyen az eredeti kereset alapul, azon bíróság előtt, amely az eredeti kereset tárgyában eljár;

4. szerződéssel kapcsolatos ügyekben, ha a per összekapcsolható azonos alperes ellen ingatlanon fennálló dologi jogokkal kapcsolatos ügyekben indított más perrel, annak a tagállamnak a bírósága előtt, ahol az ingatlan található.

7. cikk

Amennyiben e rendelet alapján valamely tagállam bírósága joghatósággal rendelkezik hajó használatából vagy üzemeltetéséből származó felelőséggel kapcsolatos ügyekre, akkor ez a bíróság vagy az e célra a tagállam belső joga alapján helyette kijelölt más bíróság is joghatósággal rendelkezik felelősség korlátozása iránti keresetekre.

3. SZAKASZ

JOGHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSI ÜGYEKBEN

8. cikk

Biztosítási ügyekben a joghatóságot e szakasz határozza meg a 4. cikk és az 5. cikk 5. pontjának sérelme nélkül.

9. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

1. Valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező Egy munkaadó perelhető:

ê 44/2001/EK

a) annak a tagállamnak a bíróságai előtt, ahol a székhelye található; vagy

b) más tagállamban a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított vagy a kedvezményezett által indított perek esetén, a felperes lakóhelyének bírósága előtt;

c) társbiztosító esetén, annak a tagállamnak a bíróságai előtt, amelynek területén a fő biztosító elleni eljárást indították.

2. Ha a biztosító székhelye nem a tagállam területén található, azonban fiókteleppel, képviselettel vagy más telephellyel rendelkezik valamely tagállamban, akkor a fióktelep, képviselet vagy más telephely működéséből származó jogvitában úgy kell tekinteni, mintha székhelye az említett tagállam területén lenne.

10. cikk

Felelősség- vagy ingatlanbiztosítás tekintetében a biztosító perelhető továbbá a káresemény bekövetkeztének helye bíróságai előtt is. Ugyanez alkalmazandó, amennyiben az ingó és ingatlantulajdonra azonos biztosítási szerződést kötöttek, és mindkettőt azonos káresemény érint.

11. cikk

1. Felelősségbiztosítás tekintetében a biztosító – amennyiben a bíróság joga lehetővé teszi – a károsult által a biztosított ellen indított eljárásban perbe vonható.

2. A 8., 9. és 10. cikket kell alkalmazni a károsult által közvetlenül a biztosító ellen indított keresetre, amennyiben az ilyen közvetlen keresetindítás megengedett.

3. Amennyiben a jog az ilyen közvetlen keresetindítás vonatkozásában lehetővé teszi a biztosítási kötvény jogosultja vagy a biztosított félként történő perbevonását, akkor rájuk nézve ugyanaz a bíróság rendelkezik joghatósággal.

12. cikk

1. A 11. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a biztosító csak annak a tagállamnak a bíróságai előtt indíthat eljárást, ahol az alperes lakóhelye található, tekintet nélkül arra, hogy az alperes biztosítási kötvény jogosultja, biztosított vagy kedvezményezett.

2. E szakasz rendelkezései nem érintik a viszontkereset indításához való jogot annál a bíróságnál, amely előtt e szakasznak megfelelően az eredeti kereset nyomán indult peres eljárás folyamatban van.

13. cikk

E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet eltérni, amely:

1. a jogvita keletkezését követően jött létre; vagy

2. lehetővé teszi a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított vagy a kedvezményezett számára az e szakaszban megjelölttől eltérő bíróságok előtti perindítást; vagy

3. a szerződés megkötésének időpontjában azonos tagállamban lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező biztosítási kötvény jogosultja és biztosító között jött létre, és amely a káresemény külföldön történő bekövetkezése esetén is az említett állam bíróságainak joghatóságát köti ki, amennyiben az ilyen megállapodás az említett állam jogával nem ellentétes; vagy

4. egy tagállamban lakóhellyel nem rendelkező biztosítási kötvény jogosultjával jött létre, kivéve, ha a biztosítás megkötésére törvényi kötelezettség áll fenn, vagy valamely tagállam területén fekvő ingatlannal kapcsolatos; vagy

5. biztosítási szerződéssel kapcsolatos, amennyiben az a 14. cikkben említett egy vagy több kockázatra vonatkozik.

14. cikk

A 13. cikk 5. pontjában említett kockázatok a következők:

1. valamennyi kár, amely:

a) tengerjáró hajóban, part menti vagy nyílt tengeri létesítményben vagy légi járműben, kereskedelmi célú használatukkal kapcsolatos veszélyből származik;

b) fuvarozott áruban következett be, az utaspoggyász kivételével, amennyiben azt részben vagy egészben ilyen hajón vagy légi járművön szállítják;

2. bármely felelősség, az utasok testi sérülésének, valamint poggyászuk elvesztésének és kárának kivételével, amely:

a) az 1. pont a) alpontjában említett hajó, létesítmény vagy légi jármű használatából vagy üzemeltetéséből származik, amennyiben az utóbbi tekintetében annak a tagállamnak a joga, amelynek területén a légi járművet lajstromozták, nem tiltja az ilyen kockázatok biztosítását érintő joghatósági megállapodást;

b) az 1. pont b) alpontja szerinti fuvarozott áruval okozott veszteségért vagy kárért áll fenn;

3. az 1. pont a) alpontjában említett hajó, létesítmény vagy légi jármű használatával vagy üzemeltetésével kapcsolatos bármely pénzügyi veszteség, különösen fuvar vagy charter veszteség;

4. az 1–3. pontokban említettekkel kapcsolatos bármely kockázat;

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

5. az 1-4. pont sérelme nélkül, a 88/357/EGK[21] és 90/618/EGK tanácsi irányelv[22] legutóbbi hatályos változatával módosított 73/239/EGK tanácsi irányelvben[23] a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[24] meghatározott valamennyi "„nagy kockázat”".

ê 44/2001/EK

ð új szöveg

4. SZAKASZ

JOGHATÓSÁG FOGYASZTÓI SZERZőDÉSEK ESETÉN

15. cikk

1. Valamely személy, a fogyasztó által kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal megkötött szerződéssel kapcsolatos ügyekben a joghatóságot a 4. cikk és az 5. cikk 5. pontjának sérelme nélkül e szakasz határozza meg, ha:

a) a szerződés tárgya ingó dolgok részletfizetésre történő értékesítése; vagy

b) a szerződés tárgya olyan részletekben visszafizetendő kölcsön vagy bármely egyéb hitel, amelyet áruk vételének finanszírozására nyújtanak; vagy

c) minden más esetben, a szerződést olyan személlyel kötötték, aki a fogyasztó lakóhelyének tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat, vagy ilyen tevékenysége bármilyen módon az említett tagállamra, illetve több állam között az említett tagállamra is irányul, és a szerződés az ilyen tevékenység körébe tartozik.

2. Amennyiben a fogyasztó a tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező, azonban valamely tagállamban fiókteleppel, képviselettel vagy más telephellyel rendelkező féllel köt szerződést, a fióktelep, a képviselet vagy más telephely működéséből származó jogvitában a felet úgy kell tekinteni, mintha a lakóhelye vagy székhelye az említett államban lenne.

3. E szakasz nem alkalmazható a fuvarozási és személyszállítási szerződésekre, kivéve az ugyanazért az árért utazást és szállást biztosító szerződést.

16. cikk

1. A fogyasztó a másik szerződő fél ellen akár annak a tagállamnak a bíróságai előtt, ahol a fél lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, akár saját lakóhelyének bíróságai előtt indíthat eljárást.

2. A fogyasztó ellen a másik szerződő fél kizárólag a fogyasztó lakóhelyének bíróságai előtt indíthat eljárást.

3. E cikk nem érinti a viszontkereset indításához való jogot annál a bíróságnál, amely előtt e szakasznak megfelelően az eredeti kereset nyomán indult peres eljárás folyamatban van.

17. cikk

E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet eltérni, amely:

1. a jogvita keletkezését követően jött létre; vagy

2. lehetővé teszi a fogyasztó számára az e szakaszban megjelölttől eltérő bíróságok előtt történő perindítást; vagy

3. a szerződés megkötésének időpontjában azonos tagállam területén lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és a másik fél között jött létre, az említett tagállam bíróságainak joghatóságát köti ki, amennyiben az ilyen megállapodás az említett állam jogával nem ellentétes.

5. SZAKASZ

JOGHATÓSÁG EGYEDI MUNKASZERZőDÉSEKNÉL

18. cikk

1. Az 4. cikk és az 5. cikk 5. pontjának ð és a 6. cikk (1) bekezdésének ï sérelme nélkül az egyedi munkaszerződéssel kapcsolatos ügyekben a joghatóságot e szakasz határozza meg.

2. Amennyiben a munkavállaló a tagállam területén lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező, azonban valamely tagállam területén fiókteleppel, képviselettel vagy más telephellyel rendelkező munkaadóval köt egyedi munkaszerződést, a munkaadóra a fióktelep, képviselet vagy más telephely működéséből származó jogvitában úgy kell tekinteni, mintha lakóhelye vagy székhelye az említett államban lenne.

19. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

Valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező Egy munkaadó perelhető:

ê 44/2001/EK

1. annak a tagállamnak a bíróságai előtt, ahol lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik; vagy

2. más tagállamban:

ê 44/2001/EK

(a) a munkavállaló szokásos vagy legutóbbi szokásos munkavégzési helyének bíróságai előtt; vagy

ê 44/2001/EK

b) amennyiben a munkavállaló egyik országban sem végez vagy végzett rendszeresen munkát, annak a helynek a bíróságai előtt, ahol a telephely, amely a munkavállalót foglalkoztatta található vagy található volt.

20. cikk

1. A munkaadó kizárólag annak a tagállamnak a bíróságai előtt indíthat eljárást, ahol a munkavállaló lakóhelye található.

2. E szakasz rendelkezései nem érintik a viszontkereset indításához való jogot annál a bíróságnál, amely előtt e szakasznak megfelelően az eredeti kereset nyomán indult peres eljárás folyamatban van.

21. cikk

E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan a joghatóságot kikötő megállapodással lehet eltérni, amely:

1. a jogvita keletkezését követően jött létre; vagy

2. lehetővé teszi a munkavállaló számára az e szakaszban megjelölttől eltérő bíróságok előtt történő perindítást.

6. SZAKASZ

KIZÁRÓLAGOS JOGHATÓSÁG

22. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A lakóhelyre való tekintet nélkül a következő bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek:

1. olyan eljárásokra, amelynek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog vagy ingatlan bérlete, illetve haszonbérlete, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol az ingatlan található. √ Ugyanakkor: Õ

a) oOlyan eljárásra azonban, amelynek tárgya ingatlannak legfeljebb hat egymást követő hónapra ideiglenes magánhasználatra kötött bérlete vagy haszonbérlete, annak a tagállamnak a bírósága is rendelkezik joghatósággal, ahol az alperes lakóhelye található, feltéve, hogy a bérlő vagy haszonbérlő természetes személy, valamint a bérbeadó és a bérlő vagy haszonbérlő lakóhelye azonos tagállamban található ð a megállapodás megkötésének vagy az eljárás megindításának időpontjában ï ;

ò új szöveg

b) a szakmai használatra szánt ingatlanbérlést érintő megállapodásokban a felek megállapodhatnak arról, hogy a 23. cikkel összhangban egy adott tagállam bírósága vagy bíróságai rendelkezzenek joghatósággal;

ê 44/2001/EK

2. olyan eljárásra, amelynek tárgya társaság vagy más jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek társulásának érvénytelensége vagy megszűnése, létesítő okiratának érvényessége vagy ezek szervei határozatának érvényessége, annak a tagállamnak a bírósága, ahol a társaság, jogi személy vagy társulás székhelye található. A székhely meghatározásának tekintetében a bíróságnak saját nemzetközi magánjogi szabályait kell alkalmaznia;

3. olyan eljárásra, amelynek tárgya közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzés érvényessége, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a nyilvántartást vezetik;

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

4. olyan eljárásra, amelynek tárgya szabadalom, védjegy, formatervezési minta vagy hasonló, letétbe helyezést vagy lajstromozást igénylő jogok lajstromozása vagy érvényessége √ – akár keresetlevélben, akár kifogás útján merül fel a kérdés[25]– Õ , annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a letétbe helyezést vagy lajstromozást kérelmezték, vagy az megtörtént, illetve közösségi √ uniós Õ jogi aktus vagy nemzetközi egyezmény alapján megtörténtnek tekintendő.

ê 44/2001/EK

Az Európai Szabadalmi Hivatal 1973. október 5-én Münchenben aláírt, az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezménye alapján fennálló joghatóságának sérelme nélkül, az egyes tagállamok bíróságai a lakóhelyre való tekintet nélkül kizárólagos joghatósággal rendelkeznek az említett államnak megadott európai szabadalom lajstromozását vagy érvényességét érintő eljárásban;

5. a határozat végrehajtását érintő eljárásban annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a határozatot végrehajtották, vagy ahol azt végre kell hajtani.

7. SZAKASZ

MEGÁLLAPODÁS JOGHATÓSÁGRÓL

23. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1. Ha a felek, akik közül egy vagy több valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal ð , feltéve, hogy a megállapodás érdemi része a szóban forgó tagállam joga értelmében nem tekintendő semmisnek ï . Az ilyen joghatóság a felek eltérő megállapodásának hiányában kizárólagos. Az ilyen joghatóságot kikötő megállapodást meg lehet kötni

ê 44/2001/EK

a) írásban vagy szóban, amelyet írásban megerősítettek; vagy

b) a felek között korábban kialakított gyakorlatnak megfelelő formában; vagy

c) nemzetközi kereskedelemben annak a szokásos gyakorlatnak megfelelő formában, amelyet a feleknek ismerniük kell, vagy ismerniük kellett volna, és amelyet az ilyen kereskedelemben az érintett ügylet szerződésével azonos típusú szerződések szerződő felei széles körben ismernek, és rendszeresen betartanak.

2. A megállapodás tartós rögzítését biztosító, elektronikus módon történő bármely közlés az "írásos" formával egyenértékű.

3. Amennyiben ilyen megállapodást olyan felek kötöttek, amelyek egyike sem rendelkezik valamely tagállamban lakóhellyel, jogvitáikra más tagállamok bíróságai nem rendelkeznek joghatósággal, kivéve, ha a kikötött bíróság vagy bíróságok joghatóságuk hiányát állapították meg.

3. Annak a tagállamnak a bírósága vagy bíróságai, amelynek joghatóságát a célvagyon ("trust") létesítő okirata kötötte ki, kizárólagos joghatósággal rendelkeznek annak alapítója ("settlor"), kezelője ("trustee"), vagy kedvezményezettje ("beneficiary") elleni peres eljárásra, amennyiben az ügy az e személyek között fennálló kapcsolatokat, illetve a gondnoki vagyonkezelés alapján fennálló jogaikat vagy kötelezettségeiket érinti.

4. A joghatóságot kikötő megállapodás vagy a célvagyon ("trust") létesítő okiratának rendelkezései érvénytelenek, amennyiben ellentétesek a 13., 17. vagy 21. cikkel, illetve amennyiben azok a bíróságok, amelyeknek a joghatóságát ki kívánták zárni, a 22. cikk alapján kizárólagos joghatósággal rendelkeznek.

24. cikk

1. E rendelet egyéb rendelkezései alapján fennálló joghatóságtól eltekintve, valamely tagállamnak az a bírósága rendelkezik joghatósággal, amely előtt az alperes perbe bocsátkozik. E szabály nem alkalmazható, amennyiben az alperes a bíróság joghatósága hiányának kifogásolása céljából jelent meg a bíróságon, vagy amennyiben a 22. cikk alapján más bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik.

ò új szöveg

2. Az e fejezet 3., 4. és 5. szakaszában említett ügyekben az eljárást megindító iratnak, illetve azzal egyenértékű iratnak tájékoztatnia kell az alperest arról, hogy jogában áll megtámadni a bíróság joghatóságát, valamint arról, hogy milyen következményekkel jár a perbe bocsátkozás. Mielőtt a bíróság e cikk alapján megállapítaná joghatóságát, gondoskodnia kell arról, hogy az alperes megkapta a fenti tájékoztatást.

8. szakasz

SZUBSZIDIÁRIUS JOGHATÓSÁG ÉS FORUM NECESSITATIS

25. cikk

Amennyiben a 2–24. cikk értelmében egyetlen tagállami bíróság sem rendelkezik joghatósággal, a joghatóság azon tagállam bíróságait illeti meg, ahol az alperes tulajdona található, feltéve, hogy

a) a tulajdon értéke nem aránytalan a követelés értékéhez képest; valamint hogy

b) a jogvita kielégítő mértékben kapcsolódik azon tagállamhoz, amelynek bíróságát megkeresték.

26. cikk

Amennyiben e rendelet alapján egyetlen tagállami bíróság sem rendelkezik joghatósággal, úgy kivételes esetben az egyik tagállam bíróságai eljárhatnak az ügyben, amennyiben ezt a tisztességes eljáráshoz való jog vagy az igazságszolgáltatáshoz való jog megköveteli, különösen az alábbi esetekben:

a) amennyiben az eljárás megindítása vagy lefolytatása ésszerűtlen vagy lehetetlen lenne olyan harmadik államban, amelyhez a jogvita szorosan kötődik; vagy

b) amennyiben egy harmadik állam által egy követeléssel kapcsolatban meghozott bírósági határozat nem ismerhető el és nem hajtható végre az elsőként felhívott bíróság helye szerinti tagállamban az említett állam jogai alapján, valamint ezen elismerésre és végrehajtásra szükség van annak biztosításához, hogy a felperes élhessen jogaival;

és a jogvita kielégítő mértékben kapcsolódik azon tagállamhoz, amelynek bíróságát megkeresték.

ê 44/2001/EK

ð új szöveg

89. SZAKASZ

A JOGHATÓSÁG ÉS AZ ELFOGADHATÓSÁG VIZSGÁLATA

2527. cikk

Valamely tagállam bírósága hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, amennyiben e bíróságához olyan keresettel fordulnak, amelynek fő tárgyára a 22. cikk alapján más tagállam bírósága rendelkezik kizárólagos joghatósággal ð e rendelet alapján nem rendelkezik joghatósággal ï.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

2628. cikk

1. Amennyiben az valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező alperes ellen eljárást indítanak valamely másik tagállam bíróságán indítanak peres eljárást, és az alperes a bíróság előtt nem jelenik meg, a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, kivéve, ha e rendelet rendelkezései alapján joghatósággal rendelkezik.

2. A bíróság mindaddig felfüggeszti az eljárást, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy az alperes a védelméről történő gondoskodáshoz megfelelő időben kézhez vehette az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot, illetve valamennyi szükséges intézkedést megtették ennek érdekében.

ê 44/2001/EK

ð új szöveg

32. Amennyiben az eljárást megindító iratot, illetve azzal egyenértékű iratot e rendelet alapján egyik tagállamból a másikba kellett továbbítani, a (2) bekezdés rendelkezései helyett a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2000. május 29-i 1348/2000/EK tanácsi rendelet[26] az 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[27] 19. cikkétnek (1), (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

43. Amennyiben az 1348/2000/EK 1393/2007/EK rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók, a bírósági és bíróságon kívüli iratoknak polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. november 15-én. napján kötött Hágai Egyezmény 15. cikkét kell alkalmazni, amennyiben az eljárást megindító iratot, illetve azzal egyenértékű iratot az említett egyezmény alapján kellett továbbítani.

910. SZAKASZ

PERFÜGGőSÉG ÉS ÖSSZEFÜGGő ELJÁRÁSOK

2729. cikk

1. ð A 32. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, ï aAmennyiben azonos igényből származó, azonos felek között folyamatban lévő eljárásokat különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak eljárásokat, a később felhívott bíróság az elsőként felhívott bíróság joghatóságánaka megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.

ò new

2. Az (1) bekezdésben említett esetekben az elsőként felhívott bíróság hat hónapon belül megállapítja joghatóságát, kivéve ha ezt kivételes körülmények lehetetlenné teszik. A jogvita ügyében felhívott bármely más bíróság kérésére az elsőként felhívott bíróság tájékoztatja az említett bíróságot arról, hogy mikor hívták fel és hogy megállapította-e joghatóságát a jogvitában, vagy ennek hiánya esetén a joghatóság megállapításának várható időpontjáról.

ê 44/2001/EK

23. Amennyiben az elsőként felhívott bíróság joghatóságát állapítják meg, a később felhívott bíróság ennek javára megállapítja saját joghatóságának hiányát.

ò new

4. Amennyiben a választottbírósági eljárás megegyezés szerinti vagy kikötött helyszíne valamely tagállam területén van, egy másik tagállam azon bíróságai, amelyek joghatóságát a választottbírósági megállapodás alapján megtámadják, felfüggesztik az eljárást, amint a választottbírósági eljárás helye szerinti tagállam bíróságait vagy választottbíróságát azzal keresték meg, hogy – fő tárgyként vagy előkérdésként – állapítsa meg a választottbírósági megállapodás meglétét, érvényességét vagy hatályát.

E bekezdés nem akadályozza meg, hogy az a bíróság, amelynek joghatóságát megtámadták, a fent említett helyzetben joghatósága hiányát állapítsa meg, amennyiben nemzeti jogszabályai ezt írják elő.

Amennyiben megállapítják egy választottbírósági megállapodás meglétét, érvényességét vagy hatályát, a megkeresett bíróság megállapítja saját joghatóságának hiányát.

E bekezdés nem alkalmazandó a II. fejezet 3., 4. és 5. szakaszában említett ügyekkel kapcsolatos vitákra.

ê 44/2001/EK

2830. cikk

1. Amennyiben összefüggő eljárások különböző tagállamok bíróságai előtt vannak folyamatban, a később felhívott bíróság felfüggesztheti az eljárást.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

2. Amennyiben azezen eljárások első fokon vannak folyamatban √ az elsőként felhívott bíróság előtt Õ , minden egyéb később felhívott bíróság valamely fél kérelmére joghatóságának hiányát is megállapíthatja, amennyiben az említett peres eljárásokra az elsőként felhívott bíróság rendelkezik joghatósággal, és joga az eljárások egyesítését lehetővé teszi.

ê 44/2001/EK

3. E cikk alkalmazásában a keresetek akkor tekintendők összefüggőnek, ha olyan szoros kapcsolat áll fenn közöttük, hogy az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó határozatok elkerülése végett célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni.

ò new

31. cikk

Amennyiben egy tagállam bírósága előtt az ügy érdemére vonatkozó eljárás van függőben, és egy másik tagállam bíróságaihoz fordulnak ideiglenes intézkedések – ideértve biztosítási intézkedéseket is – iránti kérelemmel, az érintett bíróságok együttműködnek, hogy megfelelő koordinációt biztosítsanak az érdemi eljárás és az ideiglenes intézkedést érintő eljárás között.

Az ideiglenes intézkedések – ideértve biztosítási intézkedéseket is – iránti kérelemmel megkeresett bíróság tájékoztatást kér a másik bíróságtól az ügy valamennyi vonatkozó körülményeivel kapcsolatban, mint például a kérelmezett intézkedés sürgőssége, vagy az ügy érdeme tekintetében felhívott bíróság elutasítása vagy más, hasonló intézkedése.

ê 44/2001/EK

2932. cikk

1. Amennyiben a kereset elbírálására több bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik, a később felhívott bíróság lemond joghatóságáról az elsőként felhívott bíróság javára megállapítja saját joghatóságának hiányát.

ò new

2. Az e fejezet 3., 4. és 5. szakaszának hatálya alá tartozó megállapodások kivételével, amennyiben a 23. cikkben említett valamely megállapodás kizárólagos joghatóságot ruház egy tagállam bíróságára vagy bíróságaira, egy másik tagállam bíróságai nem rendelkeznek a jogvitában joghatósággal mindaddig, amíg a megállapodásban kikötött bíróság vagy bíróságok meg nem állapítják saját joghatóságuk hiányát.

ê 44/2001/EK

3033. cikk

1. E szakasz alkalmazásában a bíróság felhívottnak tekintendő:

a) az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában, feltéve, hogy a felperes ezt követően nem mulasztja el megtenni az alperes részére történő kézbesítés érdekében számára előírt intézkedéseket megtételét; vagy

b) ha az iratot a bírósághoz történő benyújtást megelőzően kell kézbesíteni, abban az időpontban, amikor azt a kézbesítésére hatáskörrel rendelkező intézmény megkapja, feltéve, hogy a felperes ezt követően nem mulasztja el megtenni az iratnak a bírósághoz történő benyújtása érdekében számára előírt intézkedéseket megtételét.

ò new

A b) pontban említett, a kézbesítésre hatáskörrel rendelkező hatóság kapja meg elsőként a kézbesítendő dokumentumokat.

2. Az (1) bekezdésben említett, a kézbesítésre hatáskörrel rendelkező bíróságok és hatóság adott esetben feljegyzik az eljárást megindító irat benyújtásának vagy a kézbesítendő dokumentumok kézhezvételének dátumát és időpontját.

3. E szakasz alkalmazásában a választottbíróság felhívottnak tekintendő, amikor egy fél választottbírót jelölt ki vagy amikor egy fél a bíróság létrehozása tekintetében egy intézmény, hatóság vagy bíróság segítségét kérte.

34. cikk

1. A 3–7. cikkben foglalt szabályok sérelme nélkül, amennyiben azonos jogalapból származó, azonos felek közötti eljárás van folyamatban egy harmadik állam bírósága előtt akkor, amikor egy tagállam bíróságát felhívják, az említett bíróság felfüggesztheti eljárásait, ha:

a) elsőként a harmadik állam bíróságát hívták fel;

b) elvárható, hogy a harmadik állam bírósága ésszerű időn belül olyan határozatot hoz, amely elismerhető, és adott esetben végrehajtható az említett tagállamban; valamint

c) a bíróság úgy véli, hogy erre az igazságszolgáltatás megfelelő működés érdekében szükség van.

2. A felfüggesztés ideje alatt azon fél, amely a tagállam bíróságát felhívta, nem veszíti el az adott tagállam joga szerinti, az elévülés időtartamának megszakítására vonatkozó kedvezményt.

3. A bíróság az egyik fél kérésére vagy hivatalból bármikor visszavonhatja a felfüggesztést, amennyiben teljesül az alábbi feltételek egyike:

a) a harmadik állam bírósága előtti eljárást szintén felfüggesztették vagy megszakították;

b) a bíróság úgy véli, hogy a harmadik állam bírósága előtti eljárások nem fejeződnek be ésszerű időn belül;

c) az igazságszolgáltatás megfelelő működése érdekében vissza kell vonni a felfüggesztést.

4. A bíróság az egyik fél kérésére vagy hivatalból megszünteti az eljárást, amennyiben a harmadik állam bírósága előtt folytatott eljárás olyan határozattal zárultak le, amely az adott tagállamban végrehajtható, vagy elismertethető és adott esetben végrehajtatható.

ê 44/2001/EK

1011. SZAKASZ

IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK, BELEÉRTVE A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉSEKET

ò új szöveg

35. cikk

Amennyiben egy tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek az ügy érdemi elbírálására, az említett bíróságok joghatósággal rendelkeznek ideiglenes intézkedések, ideértve biztosító intézkedéseket is, kibocsátására, amennyiben ezt az adott állam joga lehetővé teszi.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3136. cikk

Valamely tagállam bíróságainál a tagállam joga alapján rendelkezésre álló ideiglenes intézkedések, beleértve a biztosítási intézkedéseket is, még akkor is kérelmezhetőek, ha e rendelet alapján az ügy érdemére más tagállam bírósága ð vagy választottbírósága ï rendelkezik joghatósággal.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

III. FEJEZET

ELISMERÉS, √ VÉGREHAJTHATÓSÁG Õ ÉS VÉGREHAJTÁS

32. cikk

E rendelet alkalmazásában a "határozat" valamely tagállam bírósága által hozott bármely határozat, elnevezésére való tekintet nélkül, beleértve az ítéletet, a végzést, fizetési meghagyást vagy végrehajtási intézkedést, valamint a költségeknek és kiadásoknak bírósági tisztviselő általi meghatározását.

ò új szöveg

37. cikk

1. Ezt a fejezetet az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi bírósági határozat elismerésére, végrehajthatóságára és végrehajtására alkalmazni kell.

2. Az 1. szakasz valamennyi határozatra alkalmazandó, a (3) bekezdésben említettek kivételével.

3. A 2. szakasz azon bírósági határozatokra alkalmazandó, amelyeket egy másik tagállamban hoztak

a) a magánélet és a személyiségi jogok — többek között a jó hírnév — megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyok tekintetében, valamint

b) jogellenes üzleti gyakorlat által okozott kárért több károsult számára nyújtott kártérítést érintő eljárásokban, amelyeket az alábbiak terjesztenek elő:

i. állami szerv,

ii. olyan non-profit szervezet, amelynek – az üzleti alapon szokásos jogi tanácsadástól és bírósági képviselettől eltérően – elsődleges célja és tevékenysége a természetes és jogi személyek csoportjai érdekeinek képviselete vagy védelme, vagy

iii. a felperesek legalább tizenkét főből álló csoportja.

4. A Bizottság arra vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, hogy – tekintettel a nemzeti jogrendszerek közelítésének helyzetére és az uniós jog fejlődésére – bármikor javasolja az 1. szakaszban foglalt szabályok kiterjesztését a (3) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó bírósági határozatokra, a Bizottság e rendelet hatálybalépése után három évvel – vagy amennyiben a Bizottság további harmonizációra tesz javaslatot, úgy korábban – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a (3) bekezdés b) pontja által hivatkozott ügyekben hozott bírósági határozatok elismerésére és végrehajtására irányuló eljárás fenntartása iránti igény folyamatosságának felülvizsgálatáról.

1. SZAKASZ

VÉGREHAJTHATÓVÁ NYILVÁNÍTÁST NEM IGÉNYLő BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK

1. ALSZAKASZ

AZ EXEQUATUR ELTÖRLÉSE

38. CIKK

1. E fejezet rendelkezéseire is figyelemmel, a valamely tagállamban hozott bírósági határozatot egy másik tagállamban külön eljárás megkövetelése és az elismerés megtámadásának lehetősége nélkül el kell ismerni.

2. A valamely tagállamban hozott, az adott államban végrehajtható határozat egy másik tagállamban is végrehajtható anélkül, hogy azt végrehajthatóvá kellene nyilvánítani.

39. cikk

1. A 38. cikk (1) bekezdése szerint elismert határozatra egy másik tagállamban hivatkozni kívánó félnek rendelkezésre kell bocsátania a határozat egy példányát, amely megfelel a hitelessége megállapításához szükséges feltételeknek.

2. Amennyiben szükséges, az a bíróság, amely előtt az elismert bírósági határozatra hivatkoznak, a határozatra hivatkozó felet felkérheti, hogy az I. mellékletben szereplő formanyomtatványon nyújtsa be az eredetileg eljáró bíróság által kibocsátott tanúsítványt, vagy a 69. cikkel összhangban a formanyomtatvány tartalmának átiratát vagy fordítását.

Az eredetileg eljáró bíróság bármelyik érintett fél kérésére tanúsítványt állít ki.

3. Az a bíróság, amely előtt az elismert határozatra hivatkoznak, teljes egészében vagy részben felfüggesztheti eljárását, ha a bírósági határozat ellen az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban jogorvoslatot nyújtanak be, illetve a 45. vagy 46. cikk szerinti felülvizsgálat iránti kérelem esetén.

2. alszakasz

VÉGREHAJTÁS

40 . cikk

A végrehajtható bírósági határozat a törvény erejénél fogva feljogosít a végrehajtás helye szerinti tagállam joga szerinti biztosítási intézkedések megtételére.

41 . cikk

1. E fejezet rendelkezéseire is figyelemmel, a másik tagállamban hozott határozatok végrehajtására irányuló eljárásra a végrehajtás helye szerinti tagállam joga irányadó. A valamely tagállamban hozott, a végrehajtás helye szerinti tagállamban végrehajtható bírósági határozatot az adott tagállamban hozott határozatra vonatkozó végrehajtási feltételekkel azonos feltételekkel kell végrehajtani.

2. Az (1) bekezdés ellenére, a végrehajtás megtagadásának vagy felfüggesztésének a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján fennálló indokai nem alkalmazandók, amennyiben azok a 43-46. cikkben említett helyzeteket érintik.

42. cikk

1. Egy, a (2) bekezdésben említettektől eltérő bírósági határozatnak egy másik tagállamban történő végrehajtása céljából a kérelmezőnek a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére kell bocsátania az alábbiakat:

a) a határozat egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; valamint

b) az eredetileg eljáró bíróság által az I. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával kiállított tanúsítvány, amely igazolja, hogy a bírósági határozat végrehajtható, adott esetben a határozat kivonata, valamint a visszakövetelhető perköltségekkel és a kamat kiszámításával kapcsolatos információk.

2. Egy ideiglenes intézkedést, beleértve biztosító intézkedést elrendelő határozatnak egy másik tagállamban történő végrehajtása céljából a kérelmezőnek a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére kell bocsátania az alábbiakat:

a) a bíróság határozat egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; valamint

b) az eredetileg eljáró bíróság által az I. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával kiállított tanúsítvány, amely tartalmazza az intézkedés leírását és igazolja, hogy

i. a bíróság joghatósággal rendelkezik az ügy érdemére; valamint

ii. – amennyiben az intézkedést az alperes idézése nélkül hozták és az alperes előzetes értesítése nélkül kívánják végrehajtani – az alperesnek az eredeti eljárás helye szerinti tagállam nemzeti joga alapján jogában áll megtámadni az intézkedést.

3. A hatáskörrel rendelkező hatóság szükség esetén kérheti a fenti (1) és (2) bekezdés b) pontjában említett formanyomtatvány tartalmának átiratát vagy fordítását a 69. cikkel összhangban.

4. A hatáskörrel rendelkező hatóságok nem kérhetik, hogy a felperes bocsássa rendelkezésükre a határozat fordítását. Megkövetelhető azonban a fordítás, amennyiben a határozat ellen jogorvoslatot nyújtanak be és a fordítás szükségesnek bizonyul.

43. cikk

A végrehajtás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az alperes kérelmére teljes egészében vagy részben elutasíthatja az eredetileg eljáró bíróság határozatának a végrehajtását, ha:

a) összeegyeztethetetlen a végrehajtás helye szerinti tagállamban azonos felek közötti jogvitában hozott bírósági határozattal;

b) összeegyeztethetetlen valamely más tagállamban vagy harmadik államban, azonos jogalapból származó, azonos felek közötti eljárásban hozott korábbi bírósági határozattal, feltéve, hogy a korábbi határozat a végrehajtás helye szerinti tagállamban megfelel az elismerés feltételeinek.

44 . cikk

1. A 45. vagy 46. cikk szerinti felülvizsgálat iránti kérelem esetén, az alperes kérelmére a végrehajtás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága

a) a végrehajtási eljárást biztosítási intézkedésekre korlátozhatja;

b) a végrehajtást az általa meghatározott biztosíték nyújtásától teheti függővé; vagy

c) teljes egészében vagy részben felfüggesztheti a határozat végrehajtását.

2. A hatáskörrel rendelkező hatóság az alperes kérelmére felfüggeszti a határozat végrehajtását, amennyiben az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban felfüggesztik a határozat végrehajtását.

3. Amennyiben az alperes idézése nélkül hoztak biztosító intézkedést, és azt az alperes előzetes értesítése nélkül hajtották végre, a hatáskörrel rendelkező hatóság az alperes kérelmére felfüggesztheti a végrehajtást, amennyiben az alperes az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban megtámadta az intézkedést.

3. alszakasz

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

45. cikk

1. Annak az alperesnek, aki nem bocsátkozott perbe az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bírósága előtt, jogában áll a határozat felülvizsgálatát kérelmezni az említett tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságánál, amennyiben:

a) az eljárást megindító iratot, illetve azzal egyenértékű iratot nem kézbesítették részére megfelelő időben és oly módon, hogy gondoskodni tudjon saját védelméről, vagy

b) a követelés vitatásában – önhibáján kívül – vis maior vagy rendkívüli körülmények akadályozták meg,

kivéve, ha nem támadta meg a bírósági határozatot akkor, amikor ezt módjában állt megtenni.

2. A kérelmet a II. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával kell benyújtani.

3. A kérelmet közvetlenül be lehet nyújtani az eredeti eljárás helye szerinti tagállam azon bíróságához, amely az e cikk szerinti felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkezik. A kérelmet be lehet nyújtani továbbá a végrehajtás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságához, amely – a 87. cikk b) pontja szerint közölt kommunikációs módok alkalmazásával – késedelem nélkül továbbítja az eredeti eljárás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságához.

4. A felülvizsgálat iránti kérelmet késedelem nélkül, de legfeljebb attól a naptól számított 45 napon belül kell benyújtani, amikor az alperes ténylegesen megismerte a bírósági határozat tartalmát és módjában állt arra reagálni. Amennyiben az alperes a végrehajtási eljárás összefüggésében kérelmezi a felülvizsgálatot, a felülvizsgálat kérelmezésére rendelkezésre álló idő legkésőbb azon első végrehajtási intézkedés időpontjától kezdődik, amelynek eredményeképpen részben vagy egészben elesik a javai feletti szabad rendelkezéstől. A kérelem akkor tekintendő benyújtottnak, amikor azt a (3) bekezdésben említett bíróságok egyike kézhez veszi.

5. Ha a felülvizsgálat iránti kérelem egyértelműen megalapozatlan, a bíróság haladéktalanul, de minden esetben a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül elutasítja a kérelmet. Ebben az esetben a határozat hatályban marad.

Amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy a felülvizsgálat az (1) bekezdésben szereplő feltételek valamelyike alapján indokolt, a határozat semmis. Az a fél azonban, akinek ügyében az eredetileg eljáró bíróság meghozta a határozatot, nem veszíti el az elévülés időtartamának megszakítására vonatkozó, az alapul szolgáló eljárásban megszerzett kedvezményt.

6. E rendelkezés alkalmazandó az 1393/2007/EK rendelet 19. cikkének (4) bekezdése helyett, ha az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot a fent említett rendelet alapján egyik tagállamból egy másikba kellett továbbítani.

46. cikk

1. A 45. cikkben foglaltaktól eltérő esetekben valamely félnek jogában áll egy bírósági határozat elismerésének vagy végrehajtásának megtagadását kérelmezni, amennyiben a tisztességes eljáráshoz való jogot alátámasztó alapelvek nem tennék lehetővé ezen elismerést vagy végrehajtást.

2. A kérelmet a végrehajtás helye szerinti tagállam III. mellékletben felsorolt bíróságához kell benyújtani. Az illetékességet annak a félnek a lakóhelye vagy székhelye alapján határozzák meg, akivel szemben a végrehajtást kérték, vagy a végrehajtás helye alapján.

3. A kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárásra a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alkalmazandó.

4. Amennyiben a kérelem egyértelműen megalapozatlan, a bíróság haladéktalanul, de minden esetben a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül elutasítja a kérelmet.

5. Amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy a kérelem megalapozott, megtagadják a határozat elismerését vagy végrehajtását.

6. Az e cikkel összhangban hozott határozat csak a IV. mellékletben említett jogorvoslattal támadható meg.

7. Az a bíróság, amelyet az e cikk szerinti kérelemmel kerestek meg, felfüggesztheti az eljárásokat, amennyiben az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a határozat ellen rendes jogorvoslatra irányuló kérelmet nyújtottak be, vagy még nem telt le az ilyen jogorvoslat benyújtására biztosított idő. Amennyiben még nem telt le az ilyen jogorvoslat benyújtására biztosított idő, a bíróság meghatározhatja, hogy mennyi időn belül lehet ilyen jogorvoslatot benyújtani.

8. Az e cikk szerinti eljárások költségeit – ideértve a másik fél perköltségeit is – a pervesztes fél viseli.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

12. SZAKASZ

ELISMERÉS √ VÉGREHAJTHATÓVÁ NYILVÁNÍTÁST ÁTMENETI JELLEGGEL IGÉNYLő HATÁROZATOK Õ

3347. cikk

1. Valamely tagállamban a 37. cikk (3) bekezdésében említett ügyben hozott határozatot más tagállamban külön eljárás nélkül elismerik.

2. Az az érdekelt fél, aki valamely jogvita tárgyává határozat elismerését teszi, az √ 50–63. cikkekben előírt Õ e fejezet 2. és 63. szakaszában szabályozott eljárásnak megfelelően kérelmezheti annak megállapítását, hogy a határozat elismerhető.

ê 44/2001/EK

3. Amennyiben valamely tagállam bíróságán folyó eljárás kimenetele az elismeréssel kapcsolatos kérdéstől függ, az említett bíróság joghatósággal rendelkezik e kérdés eldöntésére.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

3448. cikk

A határozat nem ismerhető el, amennyiben:

1. az ilyen elismerés nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével √ ( ordre public ) Õ, ahol az elismerést kérik;

ê 44/2001/EK

2. a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot nem kézbesítették az alperes részére megfelelő időben ahhoz, hogy védelméről gondoskodhasson, kivéve, ha az alperes elmulasztotta a határozatot megtámadó eljárás kezdeményezését, annak ellenére, hogy lehetősége lett volna rá;

3. összeegyeztethetetlen az azonos felek közötti jogvitában abban a tagállamban hozott határozattal, amelyben az elismerést kérik;

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

4. összeegyeztethetetlen más tagállamban vagy harmadik államban, azonos jogalapból származó, azonos felek közötti eljárásban hozott korábbi határozattal, feltéve, hogy a korábbi határozat eleget tesz az elismerés feltételeinek abban a címzett tagállamban, √ ahol az elismerést kérik Õ az elismerés feltételeinek megfelel.

ê 44/2001/EK

ð új szöveg

35. cikk

1. A határozat nem ismerhető el továbbá, amennyiben a II. fejezet 3., 4. és 6. szakaszának rendelkezéseivel ellentétes, illetve a 72. cikkben meghatározott esetben.

2. Az előző bekezdésben említett joghatósági okok vizsgálata során a felhívott bíróság vagy hatóság kötve van ahhoz a tényálláshoz, amelyre a származási tagállam bíróságának joghatóságát alapította.

3. Az (1) bekezdésre is figyelemmel a származási tagállam bíróságának joghatósága nem vizsgálható felül. A közrendnek a 34. cikk 1. pontjában említett vizsgálata a joghatósággal kapcsolatos szabályokra nem alkalmazható.

3749. cikk

1. Annak a tagállamnak a bírósága, amely előtt a másik tagállamban hozott határozat elismerését kérik, felfüggesztheti ð felfüggeszti ï az eljárást, amennyiben a határozat ellen rendes jogorvoslatra vonatkozó kérelmet nyújtottak be ð a határozat végrehajthatóságát az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban benyújtott jogorvoslat miatt felfüggesztik ï.

2. Annak a tagállamnak a bírósága, amely előtt Írországban vagy az Egyesült Királyságban hozott határozat elismerését kérik, felfüggesztheti az eljárást, amennyiben a végrehajtást a származási államban jogorvoslat benyújtása miatt függesztik fel.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

2. SZAKASZ

VÉGREHAJTÁS

3850. cikk

1. A vValamely tagállamban hozott és ebben az államban végrehajtható határozatot √ a többi tagállamban Õ más tagállamban akkor √ hajtható végre Õ hajtanak végre, ha azt bármely érdekelt fél kérelmére ott végrehajthatónak nyilvánították √ az 51–63. cikkben előírt eljárással összhangban Õ.

ê 44/2001/EK

2. Az Egyesült Királyságban azonban az ilyen határozatot Angliában és Walesben, Skóciában, vagy Észak-Írországban akkor hajtják végre, ha azt bármely érdekelt fél kérelmére az Egyesült Királyság érintett részén végrehajtás céljából nyilvántartásba vették.

3951. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1. A √ végrehajthatóság megállapítására irányuló Õ kérelmet ð a végrehajtás helye szerinti tagállam azon ï II. mellékletben szereplő listán megjelölt bírósághoz vagy hatáskörrel rendelkező hatósághoz kell intézni benyújtani ð , amelyet a szóban forgó tagállam a 87. cikk d) pontjával összhangban a Bizottságnak bejelentett ï.

ê 44/2001/EK

2. Az illetékességet annak a félnek a lakóhelye vagy székhelye alapján határozzák meg, akivel szemben a végrehajtást kérték, vagy a végrehajtás helyeének alapján kell meghatározni.

4052. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

1. A √ végrehajthatóság megállapítására irányuló Õ kérelem benyújtására szolgáló eljárást annak a √ végrehajtás helye szerinti Õ tagállamnak a joga szabályozza, amelyben a végrehajtást kérték.

2. √A kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat:Õ

√a) a bírósági határozat egy példányát, amely megfelel nak a hitelessége megállapításához szükséges feltételeknek Õ megfelelő másolatát

√b) az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bírósága vagy hatáskörrel rendelkező hatósága által a VI. mellékletben megadott formanyomtatvány felhasználásával kiállított tanúsítványt, az 53. cikk sérelme nélkül. Õ

ê 44/2001/EK

2. A kérelmezőnek a megkeresett bíróság illetékességi területén található kézbesítési címet kell megadnia. Ha azonban annak a tagállamnak a joga, amelyben a végrehajtást kéri, az ilyen cím megadásáról nem rendelkezik, a kérelmező kézbesítési meghatalmazottat jelöl ki.

3. Az 53. cikkben említett okiratokat a kérelemhez csatolják.

5553. cikk

1. Ha az 5452. cikkben (2) bekezdésének b) pontjában említett tanúsítványt nem mutatják be, a bíróság vagy hatáskörrel rendelkező hatóság annak bemutatására határidőt szabhat, elfogadhat azzal egyenértékű okiratot, vagy, ha úgy véli, hogy elegendő információval rendelkezik, eltekinthet azok bemutatástól.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

2. √Az (1) bekezdésben említett helyzetben Õ aA bíróság vagy hatáskörrel rendelkező hatóság kérelmére be kell mutatni az okiratok fordítását. A fordítást valamely tagállamban erre képesítéssel rendelkező személy hitelesíti.

4154. cikk

A határozatot az 5352. cikkben említett alaki követelmények teljesítését követően, a √ 48. cikk Õ 34. és 35. cikk szerinti felülvizsgálat nélkül haladéktalanul végrehajthatónak kell nyilvánítani. Az a fél, aki ellen a végrehajtást kérték, az eljárásnak ebben a szakaszában a kérelemre észrevételt nem tehet.

4255. cikk

1. A végrehajthatóság megállapítására irányuló kérelem tárgyában hozott határozatot haladéktalanul a kérelmező tudomására kell hozni annak a √ végrehajtás helye szerinti Õ tagállamnak a joga által megállapított eljárásnak megfelelően, ahol a végrehajtást kérték.

ê 44/2001/EK

2. A végrehajthatóságot megállapító határozatot – amennyiben a bírósági határozatot a fél részére még nem kézbesítették, akkor azzal együtt – kézbesítik annak a félnek, aki ellen a végrehajtást kérték.

4356. cikk

1. Bármelyik fél jogorvoslatot nyújthat be a végrehajthatóság megállapítására irányuló kérelmet elbíráló határozattal szemben.

ê 44/2001/EK

ð új szöveg

2. A jogorvoslatot ð a végrehajtás helye szerinti tagállam azon ï bíróságához kell benyújtani, ð amelyet az említett tagállam a 87. cikk e) pontjával összhangban a Bizottságnak bejelentett ï III. mellékletben szereplő listán megjelölt bírósághoz.

3. A jogorvoslatot a peres eljárási szabályoknak megfelelően kell kezelni.

4. Amennyiben az a fél, aki ellen a végrehajtást kérték, a kérelmező által benyújtott jogorvoslatot érintő eljárásban nem jelenik meg a jogorvoslat tárgyában eljáró bíróság előtt, a 26. cikk (2)–(4) bekezdését 28. cikket kell alkalmazni még abban az esetben is, ha az a fél, aki ellen a végrehajtást kérték, egyik tagállamban sem rendelkezik lakóhellyel.

5. A végrehajthatóság megállapítása elleni jogorvoslatot a végrehajthatóságot megállapító határozat kézbesítésétől számított egy hónapon ð 30 napon ï belül kell benyújtani. Ha az a fél, akivel szemben a végrehajtást kérik, más tagállamban rendelkezik lakóhellyel, mint ahol a végrehajthatóságot megállapították, a jogorvoslatra nyitva álló időtartam akár a személyes, akár a lakóhelyen történő kézbesítés időpontjától számított két hónap ð 45 nap ï. Ez az időtartam a távolságra tekintettel nem hosszabbítható meg.

4457. cikk

A jogorvoslat tárgyában hozott határozat kizárólag a IV. mellékletben említett jogorvoslattal a ð 87. cikk f) pontjával összhangban az érintett tagállam által a Bizottságnak bejelentett eljárással ï támadható meg.

4558. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

1. Az a bíróság, amelynél az 43 56. vagy 44 57. cikk alapján jogorvoslatot nyújtottak be, kizárólag a 34 és 3548. cikkben meghatározott okok egyike alapján utasíthatja el vagy vonhatja vissza a végrehajthatóságot megállapító határozatot. A bíróság késedelem nélkül határozatot hoz.

2. A külföldi határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.

ò új szöveg

2. Az 56. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel, az a bíróság, amelyhez az 56. cikk értelmében nyújtanak be jogorvoslatot, a jogorvoslat benyújtásától számított 90 napon belül határozatot hoz, kivéve ha ezt kivételes körülmények lehetetlenné teszik.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

√ 3. Az a bíróság, amelyhez az 57. cikk értelmében nyújtanak be jogorvoslatot, határozatát késedelem nélkül meghozza.∏

ê 44/2001/EK

ð új szöveg

4659. cikk

1. Az a bíróság, amelynél az 43 56. vagy 44 57. cikk alapján jogorvoslatot nyújtanak benyújtják be, ð felfüggeszti ï az eljárást annak a félnek a kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérik, felfüggesztheti az eljárást, ha az eredeti eljárás helye szerinti származási tagállamban a határozat ð végrehajthatóságát jogorvoslati kérelem benyújtása miatt felfüggesztik ï ellen a származási tagállamban rendes jogorvoslatot nyújtanak be, illetve, ha az ilyen jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő még nem járt le; az utóbbi esetben a bíróság meghatározhatja a jogorvoslat benyújtására nyitva álló időtartamot.

2. Amennyiben a határozatot Írországban vagy az Egyesült Királyságban hozták, a származási tagállamban rendelkezésre álló bármely formájú jogorvoslatot az (1) bekezdés alkalmazásában rendes jogorvoslatnak kell tekinteni.

2. A bíróság a végrehajtás feltételévé teheti az általa meghatározott biztosíték adását.

4760. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

1. Amennyiben a határozatot e rendeletnek √ szakasznak Õ megfelelően el kell ismerni, a kérelmező a kérelmezett √ végrehajtás helye szerinti Õ tagállam jogának megfelelően az 41 54. cikk szerinti, végrehajthatóságot megállapító határozat nélkül is minden esetben ideiglenes intézkedéseket, beleértve a biztosítási intézkedéseket is, vehet igénybe.

2. A végrehajthatóság megállapítása √ jog szerint Õ a biztosítási intézkedések megtételére jogosít.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

3. Az 43.56. cikk (5) bekezdése szerint a végrehajthatóság megállapítása elleni jogorvoslatra meghatározott időtartam alatt, az ilyen jogorvoslat elbírálásáig, végrehajtási intézkedés nem tehető, kivéve annak a félnek a vagyona elleni biztosítási intézkedést, aki ellen a végrehajtást kérték.

4861. cikk

1. Amennyiben a külföldi határozatot több tárgy tekintetében hozták, és a végrehajthatás nem engedélyezhető valamennyi tárgy tekintetében, a bíróság vagy hatáskörrel rendelkező hatóság a végrehajtást egy vagy több tárgy tekintetében állapítja meg.

ê 44/2001/EK

2. A kérelmező a határozat egyes részei tekintetében korlátozva is kérelmezheti a végrehajthatóság megállapítását.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

5062. cikk

Az a kérelmező, aki a z eredeti eljárás helye szerinti származási tagállamban teljes vagy részleges költségkedvezményben, illetve költség- és illetékmentességben részesült, ð a végrehajthatóság megállapítására irányuló bármilyen eljárás ï az e szakaszban szabályozott eljárás során jogosult a címzett √ végrehajtás helye szerinti Õ tagállam joga alapján járó legkedvezőbb költségkedvezményre, illetve költség- és illetékmentességre.

ê 44/2001/EK

5263. cikk

A végrehajthatóságot megállapító határozat kibocsátására szolgáló eljárás soránban abban a tagállamban, ahol a végrehajtást kérték, semmiféle, a tárgy értéke alapján kiszámított díj vagy illeték nem számítható fel a végrehajtás helye szerinti tagállamban.

3. SZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

ê 44/2001/EK

64. cikk

A valamely tagállamban hozott határozatot érdemben semmilyen körülmények között sem lehet felülvizsgálniható felülin abban a tagállamban, ahol az elismerést, a végrehajthatóvá nyilvánítást vagy a végrehajtást kérik.

ò új szöveg

65. cikk

A másik tagállamban hozott határozat elismerését, végrehajthatóságát vagy végrehajtását kérelmező félnek nem kell sem postacímmel, sem felhatalmazott képviselővel rendelkeznie a végrehajtás helye szerinti tagállamban.

66. cikk

Ha a bírósági határozat olyan intézkedést vagy végzést tartalmaz, amely nem létezik a végrehajtás helye szerinti tagállamban, az említett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága lehetőség szerint a saját jogában bevett, azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat és érdekeket képviselő intézkedéshez vagy végzéshez igazítja a végrehajtást.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

4967. cikk

A √ valamely tagállamban hozott Õ Kkényszerítő bírságot elrendelő külföldi bírósági határozat kizárólag √ – esettől függően – az 1. vagy 2. szakasszal összhangban Õ akkor hajtható végre abban a tagállamban, amelyben a végrehajtást kérték., ð A végrehajtás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága vagy hatósága határozza meg ï Ha a fizetendő összeg mértékét ð , amennyiben ezen összeget ï az eredeti eljárás helye szerinti származási tagállam bíróságai jogerősen ð nem ï megállapították meg.

5168. cikk

Valamely tagállamban egy másik tagállamban hozott határozat végrehajtását kérelmező fél semmiféle biztosíték, óvadék, letét – bármilyen módon meghatározott – megfizetésére nem kötelezhető azzal az indokkal, hogy külföldi állampolgár, vagy, hogy nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel √ a végrehajtás helye szerinti tagállamban Õ abban az államban, ahol a végrehajtást kérte.

ò new

69. cikk

1. Amennyiben e rendelet alapján átiratra vagy fordításra van szükség, ezen átiratnak vagy fordításnak az érintett tagállam hivatalos nyelvén, vagy – ha az említett tagállamban több hivatalos nyelv van – az elismert bírósági határozat hivatkozásának helyén vagy a kérelem benyújtásának helyén alkalmazott bírósági eljárások hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell készülnie, az említett tagállam jogával összhangban.

2. A 39. és 42. cikkben említett formanyomtatványok alkalmazásában az átiratok vagy fordítások készülhetnek az uniós intézmények bármely más, az említett tagállam által elfogadottnak megjelölt hivatalos nyelvén vagy nyelvein is.

3. Az e rendelet alapján készült fordításokat a tagállamok valamelyikében erre képesített személynek kell készítenie.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

53. cikk

1. Az elismerést vagy a végrehajthatóság megállapítását kérelmező félnek be kell mutatnia a határozatnak a hitelessége megállapításához szükséges feltételeknek megfelelő másolatát.

2. A végrehajthatóság megállapítását kérelmező félnek az 55. cikk sérelme nélkül az 54. cikkben említett tanúsítványt is be kell mutatnia.

54. cikk

A határozathozatal helye szerinti tagállam bírósága vagy hatáskörrel rendelkező hatósága bármely érdekelt fél kérelmére az e rendelet V. mellékletében szereplő formanyomtatványnak megfelelő tanúsítványt bocsát ki.

55. cikk

1. Ha az 54. cikkben említett tanúsítványt nem mutatják be, a bíróság vagy hatáskörrel rendelkező hatóság annak bemutatására határidőt szabhat, elfogadhat azzal egyenértékű okiratot, vagy, ha úgy véli, hogy elegendő információval rendelkezik, eltekinthet azok bemutatástól.

2. A bíróság vagy hatáskörrel rendelkező hatóság kérelmére be kell mutatni az okiratok fordítását. A fordítást valamely tagállamban erre képesítéssel rendelkező személy hitelesíti.

56. cikk

Az 53. cikkben és az 55. cikk (2) bekezdésében említett okiratok, vagy a kézbesítési meghatalmazottat kijelölő okirat tekintetében hitelesítésre vagy más hasonló alaki követelményre nincs szükség.

IV. FEJEZET

KÖZOKIRAT ÉS PERBELI EGYEZSÉG

5770. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1. Az alaki követelményeknek megfelelően elkészített vagy Egy közokiratként nyilvántartásba vett és valamely tagállam területén végrehajtható közokiratot más tagállamok területén végrehajthatónak nyilvánítanak a 38. és azt követő cikkekben szabályozott eljárásnak megfelelően benyújtott kérelem alapján ð ugyanúgy hajtanak végre, mint a III. fejezet 1. és 2. szakasza szerinti bírósági határozatokat ï. Az a bíróság, amely előtt a 43. vagy 44. cikk alapján jogorvoslatot nyújtottak be, a végrehajthatóság megállapítását kizárólag abban az esetben utasítja el vagy vonja vissza, ha az okirat végrehajtása a címzett tagállam közrendjével nyilvánvalóan ütközne.

ê 44/2001/EK

ð új szöveg

2. A közigazgatási hatósággal kötött vagy általa hitelesített, tartási kötelezettséggel kapcsolatos megállapodást az (1) bekezdéssel összhangban szintén közokiratnak kell tekinteni.

32. A bemutatott okiratnak meg kell felelnie az eredeti eljárás helye szerinti származási tagállamban a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek. ð Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága bármely érdekelt fél kérelmére kibocsátja – esettől függően – az V. és VII. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával kiállított tanúsítványt, amely tartalmazza az okiratba foglalt végrehajtható kötelezettség összefoglalását. ï

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

43.A III. fejezet 1. vagy 2. szakaszánaka √ rendelkezései Õ a megfelelő módon alkalmazandók. Annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, ahol a közokiratot elkészítették vagy nyilvántartásba vették, bármely érdekelt fél kérelmére az e rendelet VI. mellékletében szereplő formanyomtatványnak megfelelő tanúsítványt bocsát ki.

5871. cikk

A z eredeti eljárás helye szerinti tagállamban végrehajtható bíróság által az eljárás során jóváhagyott √ perbeli Õ egyezséget, amely abban a tagállamban, ahol megkötötték, a címzett államban ð más tagállamokban ï a közokiratra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek szerint ð kell végrehajtani ï hajtható végre. Annak a √ Az eredeti eljárás helye szerinti Õ tagállamnak a √ hatáskörrel rendelkező Õ bírósága vagy hatáskörrel rendelkező hatósága, ahol az egyezséget jóváhagyták, bármely érdekelt fél kérelmére kibocsátja az e rendelet V. mellékletében szereplő formanyomtatványnak megfelelő tanúsítványt bocsát kið , amely tartalmazza a felek közötti megállapodás összefoglalását ï.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ò új szöveg

72. cikk

E rendelettel összefüggésben hitelesítés vagy más hasonló alakiság nem követelhető.

ê 44/2001/EK

5973. cikk

1. Annak megállapítása során, hogy a fél rendelkezik-e lakóhellyel vagy székhellyel abban a tagállamban, amelynek bíróságához fordultakát felhívták, a bíróság saját belső jogát alkalmazza.

2. Amennyiben a fél nem rendelkezik lakóhellyel abban a tagállamban, amelynek bíróságához fordultak, annak megállapítása során, hogy a fél más tagállamban rendelkezik-e lakóhellyel, a bíróság az említett másik tagállam jogát alkalmazza.

6074. cikk

1. E rendelet alkalmazásában a társaság vagy más jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek társulása azon a helyen rendelkezik székhellyel, ahol:

a) létesítő okirat szerinti székhelye; vagy

b) központi ügyvezetése; vagy

c) üzleti tevékenységének fő helye található.

2. Az Egyesült Királyság és Írország esetén a "létesítő okirat szerinti székhely" a bejegyzett székhely, ennek hiányában a cégbejegyzés helye, ennek hiányában az a hely, amelynek joga alapján az alapítás történt.

3. Annak megállapítása során, hogy a célvagyon ("trust") székhelye abban a tagállamban található-e, amelynek a bíróságához fordultak, a bíróság saját nemzetközi magánjogi szabályait alkalmazza.

6175. cikk

A nNemzeti jogszabályok kedvezőbb rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, gondatlanságból elkövetett bűncselekményért olyan más tagállam büntetőbíróságának eljárása alá vont személyt, amelynek nem állampolgára, az erre felhatalmazott személy védheti, még személyes megjelenése hiányában is. Az ügyet tárgyaló bíróság azonban elrendelheti a személyes megjelenést; a megjelenés elmulasztása esetén más tagállamban nem kell elismerni vagy végrehajtani az olyan polgári perben hozott határozatot, amelynek során az érintett személynek nem volt lehetősége arra, hogy a védelméről történő gondoskodásrajon nem volt lehetősége, más tagállamban nem kell elismerni vagy végrehajtani.

62. cikk

Svédországban a fizetési meghagyást érintő egyszerűsített eljárás(betalningsföreläggande) és a jogsegély (handräckning) során a "bíróság" kifejezés a "Svéd Behajtó Szolgálat" – ra (kronofogdemyndighet) is vonatkozik.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

63. cikk

1. A Luxemburgi Nagyhercegség területén lakóhellyel rendelkező, az 5. cikk (1) bekezdése alapján más tagállam bírósága előtt perelt személy megtagadhatja, hogy az említett bíróság joghatóságának vesse alá magát, ha az ingó dolog rendeltetési helye vagy a szolgáltatás nyújtásának helye Luxemburgban található.

2. Amennyiben az (1) bekezdés alapján az ingó dolog rendeltetési helye vagy a szolgáltatás nyújtásának helye Luxemburgban található, a joghatóságot kikötő megállapodást, ahhoz, hogy érvényes legyen, a 23. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében írásban vagy szóban kell elfogadni, és az utóbbit írásban meg kell erősíteni.

3. E cikk rendelkezései a pénzügyi szolgáltatás nyújtására szóló szerződésre nem alkalmazhatóak.

4. E cikk rendelkezéseit e rendelet hatálybalépésétől számított hat évig kell alkalmazni.

64. cikk

1. A Görögországban vagy Portugáliában lajstromozott tengerjáró hajó parancsnoka és a személyzet tagjai közötti, a javadalmazást vagy más szolgálati feltételt érintő jogvitával kapcsolatos eljárás során a tagállam bírósága megállapítja, hogy a hajóért felelős diplomáciai vagy konzuli tisztviselőt a jogvitáról értesítették-e. A bíróság az említett tisztviselő értesítését követően azonnal eljárhat.

2. E cikk rendelkezéseit e rendelet hatálybalépésétől számított hat évig kell alkalmazni.

6576. cikk

ê 2003. évi csatlakozási okmány, 20. cikk és a II. melléklet 715. oldala

ð új szöveg

1. A szavatossági vagy beavatkozási keresetre vonatkozó, a 6. cikk (2) pontjában bekezdésében és a 11. cikkben meghatározott joghatóságra Németországban, Ausztriában és Magyarországon ð a VIII. mellékletben felsorolt tagállamokban csak olyan mértékben ï nem lehet hivatkozni ð amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi ï . Egy adott Olyan személyek ellen:, akik más tagállamban rendelkeznek lakóhellyel ð a VIII. melléklet perbehívásra vonatkozó szabályai alapján perelhető az említett tagállamok bíróságain, a 22. és 23. cikk sérelme nélkül. ï

a) Németországban a Polgári perrendtartásnak (Zivilprozessordnung) a perbehívásra vonatkozó 68. és 72-74. §- a;

b) Ausztriában a Polgári perrendtartásnak (Zivilprozessordnung) a perbehívásra vonatkozó 21. §-a; alapján indítható kereset.

c) Magyarországon a Polgári perrendtartásnak a perbehívásra vonatkozó 58-60. §-a alapján indítható kereset.

ò új szöveg

Az e cikk alapján joghatósággal rendelkező bíróság határozatot hoz a perbehívás fogadhatóságáról.

ê 2003. évi csatlakozási okmány, 20. cikk és a II. melléklet 715. oldala

ð új szöveg

(2). A 6. cikk (2). bekezdése pontja vagy a 11. cikk alapján más tagállamban hozott határozatokat Németországban, Ausztriában és Magyarországon ð a VIII. mellékletben említett tagállamokban ï a III. fejezetnek megfelelően kell elismerni és végrehajtani. Az ezen államokban az (1) bekezdésnek megfelelően hozott határozatokhoz harmadik személyekkel szemben fűződő joghatásokat a többi tagállamban is el kell ismerni.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

VI. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

6677. cikk

1. E rendelet kizárólag az alkalmazásának kezdőnapját követően indított eljárásokra, és alaki követelményeknek megfelelően elkészített vagy közokiratként nyilvántartásba vett okiratokra alkalmazható.

√ 2. Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt indított eljárásokra, és alaki követelményeknek megfelelően elkészített vagy közokiratként nyilvántartásba vett okiratokra a III. fejezet 2. és 3. szakasza irányadó. Õ

2. Ha azonban a származási tagállamban folyó eljárást e rendelet hatálybalépését megelőzően indították, a hatálybalépést követően hozott határozatot a III. fejezetnek megfelelően kell elismerni és végrehajtani,

a) amennyiben a származási tagállamban folyó eljárást a Brüsszeli vagy a Luganói Egyezménynek mind a származási tagállamban, mind a címzett tagállamban történő hatálybalépését követően indították;

b) minden más esetben, ha a joghatóság a II. fejezet vagy a származási tagállam és a címzett tagállam között megkötött, az eljárás megindításának időpontjában hatályos egyezmény szabályaival összhangban lévő szabályokon alapul.

ê 44/2001/EK

VII. FEJEZET

MÁS JOGI AKTUSOKHOZ VALÓ VISZONY

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

6778. cikk

E rendelet nem sérti a közösségi √ uniós Õ jogi aktusokban, illetve az ilyen jogi aktusokkal összehangolt nemzeti jogrendszerekben a joghatóságra, illetve a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes különös jogterületet szabályozó rendelkezések alkalmazását.

6879. cikk

1. E rendelet a tagállamok között a Brüsszeli Egyezmény helyébe lép, kivéve azoknak a tagállamoknak a területe tekintetében, amelyek az említett egyezmény területi hatálya alá tartoznak, és amelyekre e rendelet a Szerződés 299. √ 355. Õ cikke alapján nem terjed ki.

ê 44/2001/EK

2. Amennyiben a Brüsszeli Egyezmény rendelkezéseinek helyébe a tagállamok között e rendelet lép, az egyezményre történő hivatkozás az e rendeletre történő hivatkozásnak tekintendő.

6980. cikk

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A 6681. cikk (2) bekezdésére és a 7082. cikkre is figyelemmel e rendelet a tagállamok között azon a következő, két vagy több tagállam között megkötött egyezmények és megállapodások helyébe lép, √amelyek az e rendelet hatályába tartózókkal azonos kérdéseket ölelnek fel. E rendelet különösen a IX. mellékletben említett egyezmények helyébe lép. Õ

- Egyezmény Belgium és Franciaország között a joghatóságról valamint a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1899. július 8-án,

- Egyezmény Belgium és Hollandia között a joghatóságról, a csődről valamint a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Brüsszelben, 1925. március 28-án,

- Egyezmény Franciaország és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtásáról, kelt Rómában, 1930. június 3-án, - Egyezmény az Egyesült Királyság és Franciaország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról a jegyzőkönyvet is tartalmazva, kelt Párizsban, 1934. január 18-án, - Egyezmény az Egyesült Királyság és Belgium között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról a jegyzőkönyvet is tartalmazva, kelt Brüsszelben, 1934. május 2-án,

ê Helyesbítés, HL L 307., 2001.11.24., 28. o. (kiigazított szöveg)

- Egyezmény az Egyesült Királyság és Franciaország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról a jegyzőkönyvet is tartalmazva, kelt Párizsban, 1934. január 18-án,

- Egyezmény az Egyesült Királyság és Belgium között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról a jegyzőkönyvet is tartalmazva, kelt Brüsszelben, 1934. május 2-án,

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

- Egyezmény Németország és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1936. március 9-én,

- Egyezmény Belgium és Ausztria között, a tartási kötelezettséggel kapcsolatos bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1957. október 25-én,

- Egyezmény Németország és Belgium között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1958. június 30-án,

- Egyezmény Hollandia és Olaszország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1959. április 17-én,

- Egyezmény Németország és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 6-án,

- Egyezmény Belgium és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 16-án, - Egyezmény az Egyesült Királyság és Németország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1960. július 14-én, - Egyezmény az Egyesült Királyság és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1961. július 14-én, tartalmazva az 1970. március 6-án Londonban kelt jegyzőkönyvet is,

ê Helyesbítés, HL L 307., 2001.11.24., 28. o. (kiigazított szöveg)

- Egyezmény az Egyesült Királyság és Németország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1960. július 14-én,

- Egyezmény az Egyesült Királyság és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1961. július 14-én, tartalmazva az 1970. március 6-án Londonban kelt jegyzőkönyvet is,

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

- Egyezmény Görögország és Németország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Athénban 1961. november 4-én,

- Egyezmény Belgium és Olaszország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1962. április 6-án,

- Egyezmény Hollandia és Németország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1962. augusztus 30-án,

- Egyezmény Hollandia és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1963. február 6-án, - Egyezmény az Egyesült Királyság és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1964. február 7-én, tartalmazva az 1970. július 14-én Rómában kelt jegyzőkönyvet is,

ê Helyesbítés, HL L 307., 2001.11.24., 28. o. (kiigazított szöveg)

- Egyezmény az Egyesült Királyság és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1964. február 7-én, tartalmazva az 1970. július 14-én Rómában kelt jegyzőkönyvet is,

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

- Egyezmény Franciaország és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1966. július 15-én, - Egyezmény az Egyesült Királyság és Hollandia között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1967. november 17-én,

ê Helyesbítés, HL L 307., 2001.11.24., 28. o. (kiigazított szöveg)

- Egyezmény az Egyesült Királyság és a Holland Királyság között a polgári ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1967. november 17-én,

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

- Egyezmény Spanyolország és Franciaország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági és választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1969. május 28-án,

- Egyezmény a Luxemburg és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Luxembourgban, 1971. július 29-én,

- Egyezmény Olaszország és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában 1971. november 16-án,

- Egyezmény Spanyolország és Olaszország között, a jogsegélyről, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Madridban, 1973. május 22-én,

- Egyezmény Finnország, Izland, Norvégia, Svédország és Dánia között, a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Koppenhágában, 1977. október 11-én,

- Egyezmény Ausztria és Svédország között, a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Stockholmban, 1982. szeptember 16-án,

- Egyezmény Spanyolország és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1983. november 14-én,

- Egyezmény Ausztria és Spanyolország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1984. február 17-én,

- Egyezmény Finnország és Ausztria között a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1986. november 17-én, valamint

- a Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti, a joghatóságról, csődről, valamint a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok érvényességéről és végrehajtásáról szóló, 1961. november 24-én, Brüsszelben aláírt szerződés hatályban lévő része.

ê 2003. évi csatlakozási okmány, 20. cikk és a II. melléklet 715. oldala (kiigazított szöveg)

- Egyezmény a Csehszlovák Köztársaság és Portugália között a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Lisszabonban, 1927. november 23-án, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság es Portugália között,

- Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság es az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről, kelt Becsben, 1954. december 16-án

- Szerződés a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi es bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1959. március 6-án,

- Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Görög Kiralysag között a bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről es végrehajtásáról, kelt Athénban, 1959. június 18-án,

- Egyezmény a Lengyel Népköztársaság es a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a polgári es bűnügyi jogsegélyről, kelt Varsóban, 1960. február 6-án, továbbra is hatályos Lengyelország es Szlovénia között,

- Megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kereskedelmi ügyekben hozott választottbírósági határozatok es egyezségek kölcsönös elismeréséről es végrehajtásáról, kelt Belgrádban, 1960. március 18-án;

- Megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság es az Osztrák Köztársaság között a tartási ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismeréséről es végrehajtásáról, kelt Becsben, 1961. október 10-én;

- Egyezmény Lengyelország es Ausztria között a kölcsönös kapcsolatokról polgári ügyekben es az okiratokról, kelt Becsben, 1963. december 11-én,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság es a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi es büntetőügyekben, kelt Belgrádban, 1964. január 20-án, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia es Szlovénia között,

- Egyezmény Lengyelország es Franciaország között az alkalmazandó jogról, a joghatóságról es a bírósági határozatok végrehajtásáról a személyek joga es a családjog területén, kelt Varsóban, 1967. április 5-én,

- Egyezmény Jugoszlávia es Franciaország Kormányai között a bírósági határozatok elismeréséről es végrehajtásáról polgári es kereskedelmi ügyekben, kelt Párizsban, 1971. május 18-án,

- Egyezmény a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Belga Királyság között a tartási ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről es végrehajtásáról, kelt Belgrádban, 1973. december 12-én,

- Szerződés Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári es bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1979. október 8-án,

- Egyezmény Lengyelország és Görögország között a polgári es bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1979. október 24-én,

- Szerződés a Magyar Népköztársaság es a Francia Köztársaság között a polgári es a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről es végrehajtásáról, a bűnügyi jogsegélyről es a kiadatásról, kelt Budapesten, 1980. július 31-én,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság es a Görög Köztársaság között a polgári es bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1980. október 22-én, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia es Görögország között,

- Szerződés a Magyar Népköztársaság es a Ciprusi Köztársaság között a polgári es bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1981. november 30-án,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság es a Ciprusi Köztársaság között a polgári es bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1982. április 23-án, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia es Ciprus között,

- Megállapodás a Ciprusi Köztársaság es a Görög Köztársaság között a jogi együttműködésről a polgári jogi, családjogi, kereskedelmi jogi es büntetőügyekben, kelt Nicosiában, 1984. március 5-én,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság es a Francia Köztársaság kormányai között a jogsegélyről es a bírósági határozatok elismeréséről es végrehajtásáról polgári, családjogi es kereskedelmi jogi ügyekben, kelt Párizsban, 1984. május 10-én, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia es Franciaország között,

- Megállapodás a Ciprusi Köztársaság es a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről polgári es büntetőügyekben, kelt Nicosiában, 1984. szeptember 19-én, jelenleg hatályos Szlovénia es Ciprus között,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság es az Olasz Köztársaság között a polgári es bűnügyi jogsegélyről, kelt Prágában, 1985. december 6-án, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia es Olaszország között,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság es a Spanyol Királyság között a jogsegélyről, a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről es végrehajtásáról, kelt Madridban, 1987. május 4-én, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia es Spanyolország között,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság es a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről es a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi, munkajogi es büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1987. december 21-én, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia es Lengyelország között,

- Szerződés a Magyar Népköztársaság es a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi es a büntetőügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról, kelt Bratislavaban1989. évi március hó 28-án, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia es Magyarország között,

- Egyezmény Lengyelország es Olaszország között a jogsegélyről, a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről es végrehajtásáról, kelt Varsóban, 1989. április 28-án,

- Szerződés a Cseh Köztársaság es a Szlovák Köztársaság között az igazságügyi szervek által nyújtott jogsegélyről es egyes jogi kapcsolatok rendezéséről polgári es büntetőügyekben, kelt Prágában, 1992. október 29-én,

- Megállapodás a Lett Köztársaság, az Észt Köztársaság es a Litván Köztársaság között a jogsegélyről es a jogi kapcsolatokról, kelt Tallinnban, 1992. november 11-én

- Megállapodás a Lengyel Köztársaság es a Litván Köztársaság között a jogsegélyről es a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi es büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1993. január 26-án,

- Megállapodás a Lett Köztársaság es a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről es a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi es büntetőügyekben, kelt Rigában, 1994. február 23-án,

- Megállapodás a Ciprusi Köztársaság es a Lengyel Köztársaság között a jogi együttműködésről polgári es büntetőügyekben, kelt Nicosiában, 1996. november 14-én,

- Megállapodás Észtország és Lengyelország között a jogsegélyről es a jogi kapcsolatokról polgári, munkajogi es büntetőügyekben, kelt Tallinnban, 1998. november 27-én,”

ê 1791/2006/EK 1. cikk (1) bekezdés és a melléklet 11(A). pontja (kiigazított szöveg)

- Egyezmény Bulgária és Belgium között bizonyos jogi ügyekről, kelt Szófiában, 1930. július 2-án,

- Egyezmény a Bolgár Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Szófiában, 1956. március 23-án, továbbra is hatályos Bulgária és Szlovénia között,

- Szerződés a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1958. október 7-én;

- Szerződés a Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Prágában, 1958. október 25-én, továbbra is hatályos Románia és Szlovákia között,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Szófiában, 1958. december 3-án,

- Szerződés a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a jogsegélyről, valamint annak jegyzőkönyve, kelt Belgrádban, 1960. október 18-án, továbbra is hatályos Románia és Szlovénia között,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1961. December 4-én,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a polgári és a családjogi jogsegélyről, valamint az okmányok érvényességéről és kezeléséről és az ahhoz csatolt jegyzőkönyv, kelt Bécsben, 1965. november 17-én,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Szófiában, 1966. május 16-án,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, valamint annak jegyzőkönyve, kelt Bukarestben, 1972. október 19-én,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1972. november 11-én,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Francia Köztársaság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről, kelt Párizsban, 1974. november 5-én,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Belga Királyság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1975. október 30-án,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1976. április 10-én,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi és büntetőügyekben, kelt Szófiában, 1976. november 25-én,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről, kelt Londonban, 1978. június 15-én,

- Kiegészítő jegyzőkönyv a Román Szocialista Köztársaság és a Belga Királyság között létrejött, a polgári és kereskedelmi jogsegélyről szóló Egyezményhez, kelt Bukarestben, 1979. október 30-án,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Belga Királyság között a tartási ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bukarestben, 1979. október 30-án,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Belga Királyság között a válási ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bukarestben, 1980. november 6-án,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1983. április 29-én,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a kölcsönös polgári jogsegélyről, kelt Szófiában, 1989. január 18-án,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári ügyekben hozott határozatok végrehajtásáról, kelt Rómában, 1990. május 18-án,

- Megállapodás a Bolgár Köztársaság és a Spanyol Királyság között a kölcsönös polgári jogsegélyről, kelt Szófiában, 1993. május 23-án,

- Szerződés Románia és a Cseh Köztársaság között a polgári jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1994. július 11-én,

- Egyezmény Románia és a Spanyol Királyság között a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben, kelt Bukarestben, 1997. november 17-én,

- Egyezmény Románia és a Spanyol Királyság között – a polgári eljárásjogról szóló hágai egyezmény kiegészítése (Hága, 1954. március 1.), kelt Bukarestben, 1997. november 17-én,

- Szerződés Románia és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári ügyekben, kelt Bukarestben, 1999. május 15-én.”

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

7081. cikk

1. A 69 80. cikkben említett megállapodások és egyezmények az e rendelet hatálya alá nem tartozó eljárásokkal kapcsolatban továbbra is hatályban maradnak.

2. A fenti 69. cikkben említett megállapodások és egyezmények az e rendelet hatálybalépését megelőzően √ 2002. március 1-je előtt Õ hozott határozatok és formai követelményeknek megfelelően elkészített, vagy közokiratként nyilvántartásba vett okiratok tekintetében továbbra is hatályban maradnak.

ê 44/2001/EK

7182. cikk

1. E rendelet nem érinti azokat az egyezményeket, amelyeknek a tagállamok részesei, és amelyek egyes különös jogterületeken a joghatóságot, valamint a határozatok elismerését és végrehajtását szabályozzák.

2. Az egységes értelmezés érdekében az (1) bekezdést a következő módon kell alkalmazni:

a) e rendelet nem akadályozza annak a tagállamnak a bíróságát, amely egyes különös jogterületekről szóló egyezményben részes, hogy az említett egyezménynek megfelelően még akkor is megállapítsa joghatóságát, ha az alperes olyan más tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, amely az említett egyezménynek nem részese. Az eljáró bíróság minden esetben e rendelet 26.28. cikkét alkalmazza;

b) a valamely tagállamban az egyes különös jogterületről szóló egyezmény alapján joghatósággal rendelkező bíróság által hozott határozatot más tagállamban e rendelettel összhangban kell elismerni és végrehajtani.

Amennyiben az egyes különös jogterületről szóló egyezmény, amelyben mind az eredeti eljárás helye szerinti származási tagállam, mind a címzett tagállam részes, a határozatok elismeréséhez vagy végrehajtásához feltételeket állapít meg, e feltételeket kell alkalmazni. E rendeletnek a határozatok elismerését és végrehajtását érintő rendelkezései minden esetben alkalmazhatóak.

7283. cikk

E rendelet nem érinti azokat a megállapodásokat, amelyekben a tagállamok e rendelet hatályba lépését megelőzően a Brüsszeli Egyezmény 59. cikke alapján vállalták, hogy nem ismerik el különösen más szerződő államokban olyan harmadik országban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező alperes ellen hozott határozatokat, ahol az említett egyezmény 4. cikkében szabályozott esetekben a határozat kizárólag az említett egyezmény 3. cikkének második bekezdésében meghatározott joghatósági okon alapul.

ò új szöveg

84. cikk

E rendelet nem érinti a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2007. október 30-án Luganóban aláírt egyezmény alkalmazását.

ê 44/2001/EK

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ò új szöveg

85. cikk

E rendelet nem érinti a munkavállalók és munkaadók, illetőleg szervezeteik azon jogát, hogy az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, különös tekintettel a sztrájk vagy bármilyen más fellépés szabadságára.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

73. cikk

A Bizottság legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően öt évvel jelentést készít e rendelet alkalmazásáról az Európai Parlament, a Tanács, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottság részére. A jelentéshez szükség szerint a rendelet módosításával kapcsolatos javaslatot mellékelnek.

ò új szöveg

86. cikk

A tagállamok az 568/2009/EK határozattal módosított, 2001/470/EK határozat[28] által létrehozott polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat keretében nyilvános közzététel céljából rendelkezésre bocsátják a nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírását, ideértve a végrehajtás tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokat, valamint a végrehajtásra vonatkozó korlátozásokat, különösen a kötelezettet védő szabályokat és az elévülési időszakokat.

A tagállamok folyamatosan frissítik ezeket az információkat.

87. cikk

A tagállamok __________-ig [a rendelet hatályba lépése előtt egy évvel] az alábbiakat közlik a Bizottsággal

a) az eredeti eljárás helye szerinti tagállam felülvizsgálati hatáskörrel rendelkező bíróságai a 45. cikk (3) bekezdése alapján ;

b) az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a 45. cikk szerinti felülvizsgálat iránti kérelmek benyújtására elfogadott kommunikációs módok;

c) a végrehajtás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságai, amelyekhez a 45. cikk (3) bekezdésével összhangban a felülvizsgálat iránti kérelmeket be lehet nyújtani;

d) azon bíróságok, amelyekhez a végrehajthatóság megállapítása iránti kérelmet be kell nyújtani az 51. cikk (1) bekezdése alapján;

e) azon bíróságok, amelyekhez a végrehajthatóság megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani az 56. cikk (2) bekezdése szerint;

f) azon bíróságok, amelyekhez a további jogorvoslatot be kell nyújtani az 57. cikk szerint;

g) a 69. cikkben említett formanyomtatványok lefordítására elfogadott nyelvek.

A Bizottság megfelelő módon – különösen a 2001/470/EK határozattal létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül – nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az információkat.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

7488. cikk

1. A tagállamok értesítik a Bizottságot az I–IV. √ III., IV. és IX. Õ mellékletben szereplő listákat módosító szövegekről √ , valamint a VIII. mellékletben felsorolt rendelkezések valamennyi visszavonásáról vagy technikai módosításáról Õ. A Bizottság a vonatkozó mellékleteket ennek megfelelően módosítja.

ê 1103/2008/EK 1. cikk és a melléklet 1. pontja

2. Azon formanyomtatványok frissítését vagy technikai kiigazítását, amelyeknek a mintája az V. és VI. mellékletben szerepel, a Bizottság fogadja el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 75. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ò új szöveg

2. A Bizottság a 90–92. cikkeknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja az I., II., V., VI és VII. melléklet módosításait.

89. cikk

1. A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az 88. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

2. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

3. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit a 90. és a 91. cikk határozza meg.

90. cikk

1. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 88. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást.

2. A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala előtt ésszerű határidőn belül törekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni.

3. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

91. cikk

1. Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés napját követő két hónapos időtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

2. Ha az említett időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában , és az a benne megállapított időpontban hatályba lép.

Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában , és az a időtartam letelte előtt hatályba léphet.

3. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja.

ê 1103/2008/EK 1. cikk és a melléklet 2. pontja

75. cikk

1. A Bizottságot egy bizottság segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

ò új szöveg

92. cikk

1. E rendelet hatályon kívül helyezi a 44/2001/EK rendeletet. A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a X. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

2. A 37. cikk (3) bekezdésében említett bírósági határozatoktól eltekintve e rendelet a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtó okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lép.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

7693. cikk

Ez a rendelet 2002. március 1-jén √ az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba Õ.

Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó √ valamennyi Õ a tagállamokban.

A rendeletet [a hatálybalépés napjától számított 24 hónaptól] kell alkalmazni, a 87. cikk kivételével, amelyet [a hatálybalépés napjától számított 12 hónaptól] kell alkalmazni.

Kelt […]

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

ò új szöveg

I. MELLÉKLET

TANÚSÍTVÁNY OLYAN POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN HOZOTT BÍRÓSÁGI HATÁROZATTAL KAPCSOLATBAN, AMELYEK NEM IGÉNYELNEK VÉGREHAJTHATÓVÁ NYILVÁNÍTÁST

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló ___ európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének b) pontja

1. AZ EREDETILEG ELJÁRÓ BÍRÓSÁG

1.1. NÉV:

1.2 Cím:

1.2.1. Utca és házszám/postafiók:

1.2.2. Helység és irányítószám:

1.2.3. Tagállam

AT □ BE □ BU □ CY □ CZ □ DE □ EE □ EL □ ES □ FI □ FR □ HU □ IE □ IT □ LT □ LU □ LV □ MT □ NL □ PL □ PT □ RO □ SE □ SI □ SK □ UK □

1.3. Telefon/Fax/E-mail cím:

2. Felperes(ek) [29]

2.1. VEZETÉKNÉV, UTÓNÉV / CÉG VAGY SZERVEZET NEVE:

2.2. Cím:

2.2.1. Utca és házszám/postafiók:

2.2.2. Helység és irányítószám:

2.2.3. Ország:

3. Alperes(ek) [30]

3.1. VEZETÉKNÉV, UTÓNÉV / CÉG VAGY SZERVEZET NEVE:

3.2. Cím:

3.2.1. Utca és házszám/postafiók:

3.2.2. Helység és irányítószám:

3.2.3. Ország:

4. A bírósági határozat

4.1. A bírósági határozat dátuma és hivatkozási száma

4.2. A bírósági határozat végrehajthatósága

Végrehajtható-e a bírósági határozat az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban?

□ Igen

□ Igen, de csak az alábbi alperesekkel szemben (kérjük, nevezze meg):

4.3. A bírósági határozat jellege

□ Pénzköveteléssel kapcsolatban hozott bírósági határozat (ld. 4.4.1. pont)

□ Megállapító bírósági határozat (ld. 4.4.2. pont)

□ Ideiglenes intézkedés, ideértve a biztosítási intézkedést (ld. 4.4.3. pont),

□ Egyéb (ld. 4.4.4. pont)

4.4. A bírósági határozat rendelkező része és a kamat feltételei

4.4.1. Pénzköveteléssel kapcsolatban hozott határozat

4.4.1.1. A bíróság elrendelte, hogy … (vezetéknév, utónév/a vállalat vagy szervezet neve) köteles fizetni (vezetéknév, utónév/a vállalat vagy szervezet neve) részére.

4.4.1.2. Pénznem

□ euro (EUR) □ bolgár leva (BGN) □ cseh korona (CZK) □ magyar forint (HUF) □ litván lita (LTL) □ lett lat (LVL) □ lengyel zloty (PLN) □ angol font (GBP) □ román lej (RON) □ svéd korona (SEK) □ Egyéb (kérjük, adja meg az ISO-kódot):

4.4.1.3. Fő összeg:

- □ Egy összegben fizetendő összeg:

- □ Nem egy összegben fizetendő összeg (kérjük, adja meg):

4.4.1.4. Adott esetben a kamat

□ A bírósági határozatban megítélt kamat:

- Összeg:_____ , vagy

- … %-os kamatláb. A kamat … (éééé. hónap nn.)-tól … (éééé. hónap nn.)-ig fizetendő.

□ A határozat meghozatalának időpontjától számolt kamat:

- … %-os kamatláb.

4.4.2. Megállapító bírósági határozat

Az eset tényállásának és a bíróság ítéletének rövid ismertetése[31]

4.4.3. Ideiglenes intézkedések, beleért ve a biztosítási intézkedéseket

4.4.3.1. Az elrendelt intézkedés rövid leírása

4.4.3.2. Az intézkedést olyan bíróság hozta, amely a vita érdemét tekintve joghatósággal rendelkezik

□ igen, a 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló ___ európai parlamenti és tanácsi rendelet __. cikke alapján

4.4.3.3. A biztosítási intézkedést az alperes idézése nélkül hozták?

□ Nem

□ Igen, és a nemzeti jog alapján az alperesnek jogában áll megtámadni az intézkedést

4.4.4. Egyéb típusú bírósági határozat

Az eset tényállásának és a bíróság ítéletének rövid ismertetése[32]

4.5. Költségek

4.5.1.1. Pénznem

□ euro (EUR) □ bolgár leva (BGN) □ cseh korona (CZK) □ magyar forint (HUF) □ litván lita (LTL) □ lett lat (LVL) □ lengyel zloty (PLN) □ angol font (GBP) □ román lej (RON) □ svéd korona (SEK) □ Egyéb (kérjük, adja meg az ISO-kódot):

4.5.1.2. Az alperesnek kell-e részben vagy teljes mértékben viselnie a perköltségeket?

□ Igen. Kérjük, adja meg a megtérítendő költségeket és a (követelt vagy felmerült) összeget.

□ Eljárási illeték: …

□ Ügyvédi díj: ….

□ Dokumentumköltségek: …

□ Egyéb: …

□ Nem

Kiegészítő lapok csatolása esetén az oldalak száma: …

Kelt: …

Aláírás és/vagy az eredetileg eljáró bíróság pecsétje:

ò új szöveg

II. MELLÉKLET

FELÜLVIZSGÁLAT IRÁNTI KÉRELEM

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló ___ európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikkének (2) bekezdése

1. Kérelmező

Vezetéknév, utónév / cég vagy szervezet neve:

1.1. Vezetéknév, utónév / cég vagy szervezet neve:

1.2. Cím:

1.2.1. Utca és házszám/postafiók:

1.2.2. Helység és irányítószám:

1.2.3. Ország:

2. Az eredetileg eljáró bíróság

2.1. Név:

2.2 Cím:

2.2.1. Utca és házszám/postafiók:

2.2.2. Helység és irányítószám:

2.2.3. Tagállam

AT □ BE □ BU □ CY □ CZ □ DE □ EE □ EL □ ES □ FI □ FR □ HU □ IE □ IT □ LT □ LU □ LV □ MT □ NL □ PL □ PT □ RO □ SE □ SI □ SK □ UK □

2.3. Telefon/Fax/E-mail cím:

3. A határozat

3.1. A határoz at dátuma és hivatkozási száma:

4. AZ EREDETILEG ELJÁRÓ BÍRÓSÁGON FOLYTATOTT ELJÁRÁS FELPERESE(I)[33]

4.1. VEZETÉKNÉV, UTÓNÉV / CÉG VAGY SZERVEZET NEVE:

4.2. Cím:

4.2.1. Utca és házszám/postafiók:

4.2.2. Helység és irányítószám:

4.2.3. Ország:

5. Az eredetileg eljáró bíróságon folytatott eljárás alperese(i) a kérelmező kivételével [34]

5.1. VEZETÉKNÉV, UTÓNÉV / CÉG VAGY SZERVEZET NEVE:

5.2. Cím:

5.2.1. Utca és házszám/postafiók:

5.2.2. Helység és irányítószám:

5.2.3. Ország:

6. A bírósági határozat felülvizsgálata iránti kérelem

6.1. Kérelmet nyújtok be a bírósági határozat felülvizsgálata iránt, mivel azt távollétemben hozták és ( kérjük, jelölje be a megfelelő mezőt )

□ Nem kaptam kézhez az eljárást megindító iratot, illetve azzal egyenértékű iratot; vagy

□ Kézhez kaptam a fenti iratok egyikét, de nem megfelelő időben ahhoz, hogy gondoskodhassak a védelmemről (kérjük, részletezze); vagy

□ A követelés vitatásában – önhibámon kívül – vis maior vagy rendkívüli körülmények akadályoztak meg (kérjük, ismertesse):

6.2. Nem volt lehetőségem arra, hogy megtámadjam a bírósági határozatot

□ Igen

Kelt: …

Dátum (év/hónap/nap):

A kérelmező vagy meghatalmazott képviselő neve

Aláírás:

ê 416/2010/EK 1. cikk és III. melléklet (új szöveg)

III. MELLÉKLET

Azok a bíróságok, amelyekhez a 43. cikk (2) bekezdésében 46. cikkben említett kérelmeket be lehet nyújtani, a következők:

- Belgiumban:

a) az alperes esetén: a „tribunal de première instance” vagy „rechtbank van eerste aanleg” vagy „erstinstanzliches Gericht”;

b) a felperes esetén: a „Cour d’appel” vagy „hof van beroep”,

- Bulgáriában: az „Апелативен съд — София”,

- a Cseh Köztársaságban: a fellebbviteli bíróság a kerületi bíróságon keresztül,

- Németországban az „Oberlandesgericht”,

- Észtországban: a „ringkonnakohus”,

- Görögországban: az „Εφετείο”,

- Spanyolországban: az megtámadott határozatot kiadó „el Juzgado de Primera Instancia” és a fellebbezés elbírálására köteles „Audiencia Provincial”,

- Franciaországban:,

a) a „cour d’appel” a kérelmeket jóváhagyó határozatokról;

b) a „tribunal de grande instance” elnöke, a kérelmet elutasító határozatok esetén,

- Írországban: a „High Court”,

- Izlandon: a „heradsdomur”,

- Olaszországban: a „corte d’appello”,

- Cipruson: az „Επαρχιακό Δικαστήριο” vagy tartással kapcsolatos határozat esetén az „Οικογενειακό Δικαστήριο”,

- Lettországban: az „Apgabaltiesa” a „rajona (pilsētas) tiesa”-n keresztül,

- Litvániában: a „Lietuvos apeliacinis teismas”,

- Luxemburgban: a „Cour supérieure de Justice” mint polgári ügyekben eljáró fellebbviteli fórum,

- Magyarországon: a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság); a fellebbezést a megyei bíróság (Budapesten a Fővárosi Bíróság) bírálja el,

- Máltán: a „Qorti ta′ l-Appell” a Kodiċ i ta′ Organizzazzjoni u Proċedura Ċivili - Kap.12- ben a fellebbezésekre alkalmazandó eljárásnak megfelelően vagy tartással kapcsolatos határozat esetén a „Prim′ Awla tal-Qorti ivili jew il-Qorti tal-Maġistrati ta′ Għawdex fil-ġurisdizzjoni superjuri tagħha” előtt „ċitazzjoni”-val,

- Hollandiában: a „rechtbank”,

- Ausztriában: a „Landesgericht” a „Bezirksgericht”-en keresztül,

- Lengyelországban a „sąd apelacyjny” a „sąd okręgowy”-n keresztül,

- Portugáliában: a „Tribunal da Relação” a hatáskörrel rendelkező bíróság. A jogorvoslatot – a hatályos tagállami jogszabályokkal összhangban – a vitatott határozatot kiadó bírósághoz intézett kérelemmel kell elindítani,

- Romániában: a „Curte de Apel”,

- Szlovéniában: az „okrožno sodišče”,

- Szlovákiában: a fellebviteli bíróság azon a kerületi bíróságon keresztül, amelynek a határozatát megfellebezték,

- Finnországban: a „hovioikeus/hovrätt”,

- Svédországban: a „Svea hovrätt”,

- az Egyesült Királyságban:

a) Angliában és Walesben a „High Court of Justice”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén a „Magistrates' Court”;

b) Skóciában a „Court of Session”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén a „Sheriff Court”;

c) Észak-Írországban a „High Court of Justice”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén a „Magistrates' Court”;

d) Gibraltárban a „Supreme Court of Gibraltar”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén a „Magistrates' Court”.

ê 280/2009/EK 1. cikk és IV. melléklet

IV. MELLÉKLET

A 44 46. cikk (6) bekezdése cikk alapján benyújtható jogorvoslati kérelmek a következők:

- Belgiumban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Luxemburgban és Hollandiában a semmisségi panasz,

- Bulgáriában: „обжалване пред Върховния касационен съд”,

- a Cseh Köztársaságban: a „dolování” és a „žaloba pro zmatečnost”,

- Németországban: a „Rechtsbeschwerde”,

- Észtországban: a „kassatsioonikaebus”,

- Írországban: a „Supreme Court”-hoz benyújtott jogorvoslat jogkérdésben,

- Izlandon: a „Hæstiréttur”-hoz benyújtott jogorvoslat,

- Cipruson a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott jogorvoslat,

- Lettországban az „Augstākās tiesas Senāts”-hoz az „Apgabaltiesa”-n keresztül benyújtott jogorvoslat,

- Litvániában: a „Lietuvos Aukščiausiasis Teismas”-hoz benyújtott jogorvoslat,

- Magyarországon: „felülvizsgálati kérelem”,

- Máltán: nem nyújtható be további jogorvoslat; tartással kapcsolatos határozat esetén a „Qorti ta’ l-Appell” a „kodiċi ta’ Organizzazzjoni u Procedura Ċivili – Kap.12”-ben megállapított jogorvoslati eljárásnak megfelelően,

- Ausztriában: a „Revisionsrekurs”,

- Lengyelországban: „skarga kasacyjna”,

- Portugáliában: jogorvoslat jogkérdésben,

- Romániában: a „contestatie in anulare” vagy a „revizuire”,

- Szlovéniában: a „Vrhovno sodišče Republike Slovenije”-hez benyújtott jogorvoslat,

- Szlovákiában: a „dovolanie”,

- Finnországban: a „korkein oikeus/högsta domstolen”-hez benyújtott jogorvoslat,

- Svédországban: a „Högsta domstolen”-hez benyújtott jogorvoslat,

- az Egyesült Királyságban az egyetlen további jogorvoslat jogkérdésben.

ò új szöveg

V. MELLÉKLET

TANÚSÍTVÁNY OLYAN POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN HOZOTT KÖZOKIRATTAL VAGY PERBELI EGYEZSÉGGEL KAPCSOLATBAN, AMELYEK NEM IGÉNYELNEK VÉGREHAJTHATÓVÁ NYILVÁNÍTÁST

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló ___ európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. és 71. cikke

1. A TANÚSÍTVÁNYT KIÁLLÍTÓ BÍRÓSÁG VAGY HATÁSKÖRREL RENDELKEZő HATÓSÁG

1.1. Név:

1.2. Cím:

1.2.1. Utca és házszám/postafiók:

1.2.2. Helység és irányítószám:

1.2.3. Tagállam

AT □ BE □ BU □ CY □ CZ □ DE □ EE □ EL □ ES □ FI □ FR □ HU □ IE □ IT □ LT □ LU □ LV □ MT □ NL □ PL □ PT □ RO □ SE □ SI □ SK □ UK □

1.3. Telefon/Fax/E-mail cím:

2. Közokirat /Perbeli egyezség

2.1. Dátum és hivatkozási szám:

2.2. A határozatban/egyezségben érintett felek [35]:

2.2.1. A jogosult neve(i) (vezetéknév, keresztnév/a vállalat vagy szervezet neve):

2.2.2. A kötelezett neve(i) (vezetéknév, keresztnév/a vállalat vagy szervezet neve):

2.2.3. Adott esetben egyéb felek neve(i) (vezetéknév, keresztnév/a vállalat vagy szervezet neve):

2.3. Az okmányban/perbeli egyezségben szereplő végrehajtható kötelezettség szövege [36]:

Alulírott tanúsítom, hogy a közokirat/perbeli egyezség végrehajtható az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a 2.2.2. pontban meghatározott felekkel szemben.

Kiegészítő lapok csatolása esetén az oldalak száma: …

Kelt: …

Aláírás és/vagy az eredetileg eljáró bíróság vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság pecsétje:

ò új szöveg

VI. MELLÉKLET

TANÚSÍTVÁNY OLYAN POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN HOZOTT HATÁROZATTAL KAPCSOLATBAN, AMELYEK VÉGREHAJTHATÓVÁ NYILVÁNÍTÁST IGÉNYELNEK

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló ___ európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikke (2) bekezdésének b) pontja

1 . AZ EREDETILEG ELJÁRÓ BÍRÓSÁG

1.1. NÉV:

1.2 Cím:

1.2.1. Utca és házszám/postafiók:

1.2.2. Helység és irányítószám:

1.2.3. Tagállam

AT □ BE □ BU □ CY □ CZ □ DE □ EE □ EL □ ES □ FI □ FR □ HU □ IE □ IT □ LT □ LU □ LV □ MT □ NL □ PL □ PT □ RO □ SE □ SI □ SK □ UK □

1.3. Telefon/Fax/E-mail cím:

2. Felperes(ek) [37]

2.1. VEZETÉKNÉV, UTÓNÉV / CÉG VAGY SZERVEZET NEVE:

2.2. Cím:

2.2.1. Utca és házszám/postafiók:

2.2.2. Helység és irányítószám:

2.2.3. Ország:

3. Alperes(ek) [38]

3.1. VEZETÉKNÉV, UTÓNÉV / CÉG VAGY SZERVEZET NEVE:

3.2. Cím:

3.2.1. Utca és házszám/postafiók:

3.2.2. Helység és irányítószám:

3.2.3. Ország:

4. A határozat

4.1. A bírósági határozat kelte és iktatási száma

4.2. A bírósági határozat végrehajthatósága

Végrehajtható-e a bírósági határozat az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban?

□ Igen

□ Igen, de csak az alábbi alperesekkel szemben (kérjük, nevezze meg):

4.3. A bírósági határozat jellege

□ Pénzköveteléssel kapcsolatban hozott határozat (ld. 4.4.1. pont)

□ Megállapító bírósági határozat (ld. 4.4.2. pont)

□ Ideiglenes intézkedés, ideértve a biztosítási intézkedést (ld. 4.4.3. pont),

□ Egyéb (ld. 4.4.4. pont)

4.4. A határozat rendelke ző részes és a kamat feltételei

4.4.1. Pénzköveteléssel kapcsolatban hozott határozat

4.4.1.1. A bíróság elrendelte, hogy … (vezetéknév, utónév/a vállalat vagy szervezet neve) köteles fizetni (vezetéknév, utónév/a vállalat vagy szervezet neve) részére.

4.4.1.2. Pénznem

□ euro (EUR) □ bolgár leva (BGN) □ cseh korona (CZK) □ magyar forint (HUF) □ litván lita (LTL) □ lett lat (LVL) □ lengyel zloty (PLN) □ angol font (GBP) □ román lej (RON) □ svéd korona (SEK) □ Egyéb (kérjük, adja meg az ISO-kódot):

4.4.1.3. Fő összeg:

- □ Egy összegben fizetendő összeg:

- □ Nem egy összegben fizetendő összeg (kérjük, adja meg):

4.4.1.4. Adott esetben a kamat

□ A határozatban megítélt kamat:

- Összeg:_____ , vagy

- … %-os kamatláb. A kamat … (éééé. hónap nn.)-tól … (éééé. hónap nn.)-ig fizetendő.

□ A határozat meghozatalának időpontjától számolt kamat:

- … %-os kamatláb.

4.4.2. Megállapító bírósági határozat

Az eset tényállásának és a bíróság ítéletének rövid ismertetése[39]

4.4.3. Ideiglenes intézkedések, beleért ve a biztosítási intézkedéseket

4.4.3.1. Az elrendelt intézkedés rövid leírása

4.4.3.2. Az intézkedést olyan bíróság hozta, amely a vita érdemét tekintve joghatósággal rendelkezik

□ igen, a 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló ___ európai parlamenti és tanácsi rendelet __. cikke alapján

4.4.3.3. A biztosítási intézkedést az alperes idézése nélkül hozták?

□ Nem

□ Igen, és a nemzeti jog alapján az alperesnek jogában áll megtámadni az intézkedést

4.4.4. Egyéb típusú bírósági határozat

Az eset tényállásának és a bíróság ítéletének rövid ismertetése[40]

4.5. Költségek

4.5.1.1. Pénznem

□ euro (EUR) □ bolgár leva (BGN) □ cseh korona (CZK) □ magyar forint (HUF) □ litván lita (LTL) □ lett lat (LVL) □ lengyel zloty (PLN) □ angol font (GBP) □ román lej (RON) □ svéd korona (SEK) □ Egyéb (kérjük, adja meg az ISO-kódot):

4.5.1.2. Az alperesnek kell-e részben vagy teljes mértékben viselnie a perköltségeket?

□ Igen. Kérjük, adja meg a megtérítendő költségeket és a (követelt vagy felmerült) összeget.

□ Eljárási illeték: …

□ Ügyvédi díj: ….

□ Dokumentumköltségek: …

□ Egyéb: …

□ Nem

Kiegészítő lapok csatolása esetén az oldalak száma: …

Kelt: …

Aláírás és/vagy az eredetileg eljáró bíróság pecsétje:

VII. MELLÉKLET

TANÚSÍTVÁNY OLYAN POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN HOZOTT KÖZOKIRATTAL VAGY PERBELI EGYEZSÉGGEL KAPCSOLATBAN, AMELYEK VÉGREHAJTHATÓVÁ NYILVÁNÍTÁST IGÉNYELNEK

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló ___ európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. és 71. cikke

1. A TANÚSÍTVÁNYT KIÁLLÍTÓ BÍRÓSÁG VAGY HATÁSKÖRREL RENDELKEZő HATÓSÁG

1.1. Név:

1.2 Cím:

1.2.1. Utca és házszám/postafiók:

1.2.2. Helység és irányítószám:

1.2.3. Tagállam

AT □ BE □ BU □ CY □ CZ □ DE □ EE □ EL □ ES □ FI □ FR □ HU □ IE □ IT □ LT □ LU □ LV □ MT □ NL □ PL □ PT □ RO □ SE □ SI □ SK □ UK □

1.3. Telefon/Fax/E-mail cím:

2. Közokirat /Perbeli egyezség

2.1. Dátum és hivatkozási szám:

2.2. A bírósági határozatban/perbeli egyezségben érintett felek [41]:

2.2.1. A jogosult neve(i) (vezetéknév, keresztnév/a vállalat vagy szervezet neve):

2.2.2. A kötelezett neve(i) (vezetéknév, keresztnév/a vállalat vagy szervezet neve):

2.2.3. Adott esetben egyéb felek neve(i) (vezetéknév, keresztnév/a vállalat vagy szervezet neve):

2.3. Az okmányban/perbeli egyezségben szereplő végrehajtható kötelezettség szövege [42]:

Alulírott tanúsítom, hogy a közokirat/perbeli egyezség végrehajtható az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a 2.2.2. pontban meghatározott felekkel szemben.

.

Kiegészítő lapok csatolása esetén az oldalak száma: …

Kelt: …

Aláírás és/vagy az eredetileg eljáró bíróság vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság pecsétje:

VIII. MELLÉKLET

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló ___ európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikkében említett tagállamok és szabályok

A 76. cikkben említett tagállamok és szabályok a következők:

Németország: a Polgári perrendtartásnak (Zivilprozeßordnung) a perbehívásra vonatkozó 68., 72., 73. és 74. §-a,—

Észtország: a Polgári perrendtartásnak (tsiviilkohtumenetluse seadustik) a perbehívásra vonatkozó 214. cikke (3) és (4) bekezdése, valamint 216. cikke,—

Lettország: a polgári eljárásról szóló törvénynek (Civilprocesa likums) a perbehívásra vonatkozó 78., 79., 80. és 81. cikke,—

Litvánia: a polgári perrendtartás (Civilinio proceso kodeksas) 47. cikke,—

Magyarország: a Polgári perrendtartásnak a perbehívásra vonatkozó 58–60. §-a,—

Ausztria: a Polgári perrendtartásnak (Zivilprozeßordnung) a perbehívásra vonatkozó 21. cikke,—

Lengyelország: a Polgári perrendtartásnak (Kodeks postępowania cywilnego) a perbehívásra vonatkozó 84. és 85. cikke,—

Szlovénia: a polgári eljárásról szóló törvénynek (Zakon o pravdnem postopku) a perbehívásra vonatkozó 204. cikke.

ê 44/2001/EK (kiigazított szöveg)

V. MELLÉKLET

[pic]

VI. MELLÉKLET

[pic]

√IX. MELLÉKLET Õ

√ A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló ___ európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. cikkében említett egyezmények Õ

√A 80. cikk alapján a rendelet a következő egyezmények helyébe lép: Õ

- Egyezmény Belgium és Franciaország között a joghatóságról valamint a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1899. július 8-án,

- Egyezmény Belgium és Hollandia között a joghatóságról, a csődről valamint a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Brüsszelben, 1925. március 28-án,

- Egyezmény Franciaország és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtásáról, kelt Rómában, 1930. június 3-án,

ê Helyesbítés, HL L 307., 2001.11.24., 28. o.

- Egyezmény az Egyesült Királyság és Franciaország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról a jegyzőkönyvet is tartalmazva, kelt Párizsban, 1934. január 18-án,

- Egyezmény az Egyesült Királyság és Belgium között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról a jegyzőkönyvet is tartalmazva, kelt Brüsszelben, 1934. május 2-án,

ê 44/2001/EK

- Egyezmény Németország és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1936. március 9-én,

- Egyezmény Belgium és Ausztria között, a tartási kötelezettséggel kapcsolatos bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1957. október 25-én,

- Egyezmény Németország és Belgium között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1958. június 30-án,

- Egyezmény Hollandia és Olaszország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1959. április 17-én,

- Egyezmény Németország és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 6-án,

- Egyezmény Belgium és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 16-án,

ê Helyesbítés, HL L 307., 2001.11.24., 28. o.

- Egyezmény az Egyesült Királyság és Németország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1960. július 14-én,

- Egyezmény az Egyesült Királyság és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1961. július 14-én, tartalmazva az 1970. március 6-án Londonban kelt jegyzőkönyvet is,

ê 44/2001/EK

- Egyezmény Görögország és Németország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Athénban 1961. november 4-én,

- Egyezmény Belgium és Olaszország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1962. április 6-án,

- Egyezmény Hollandia és Németország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1962. augusztus 30-án,

- Egyezmény Hollandia és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1963. február 6-án,

ê Helyesbítés, HL L 307., 2001.11.24., 28. o.

- Egyezmény az Egyesült Királyság és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1964. február 7-én, tartalmazva az 1970. július 14-én Rómában kelt jegyzőkönyvet is,

ê 44/2001/EK

- Egyezmény Franciaország és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1966. július 15-én,

ê Helyesbítés, HL L 307., 2001.11.24., 28. o.

- Egyezmény az Egyesült Királyság és a Holland Királyság között a polgári ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1967. november 17-én,

ê 44/2001/EK

- Egyezmény Spanyolország és Franciaország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági és választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1969. május 28-án,

- Egyezmény a Luxemburg és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Luxembourgban, 1971. július 29-én,

- Egyezmény Olaszország és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában 1971. november 16-án,

- Egyezmény Spanyolország és Olaszország között, a jogsegélyről, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Madridban, 1973. május 22-én,

- Egyezmény Finnország, Izland, Norvégia, Svédország és Dánia között, a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Koppenhágában, 1977. október 11-én,

- Egyezmény Ausztria és Svédország között, a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Stockholmban, 1982. szeptember 16-án,

- Egyezmény Spanyolország és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1983. november 14-én,

- Egyezmény Ausztria és Spanyolország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1984. február 17-én,

- Egyezmény Finnország és Ausztria között a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1986. november 17-én,

- a Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti, a joghatóságról, csődről, valamint a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok érvényességéről és végrehajtásáról szóló, 1961. november 24-én, Brüsszelben aláírt szerződés hatályban lévő része,

ê 2003. évi csatlakozási okmány, 20. cikk és II. melléklet 715. o.

- Egyezmény a Csehszlovák Köztársaság és Portugália között a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Lisszabonban, 1927. november 23-án, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság és Portugália között,

- Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről, kelt Bécsben, 1954. december 16-án,

- Szerződés a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1959. március 6-án,

- Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Görög Kiralysag között a bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről es végrehajtásáról, kelt Athénban, 1959. június 18-án,

- Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Varsóban, 1960. február 6-án, továbbra is hatályos Lengyelország és Szlovénia között,

- Megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kereskedelmi ügyekben hozott választottbírósági határozatok és egyezségek kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Belgrádban, 1960. március 18-án,

- Megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a tartási ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1961. október 10-én,

- Egyezmény Lengyelország és Ausztria között a kölcsönös kapcsolatokról polgári ügyekben és az okiratokról, kelt Bécsben, 1963. december 11-én,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi és büntetőügyekben, kelt Belgrádban, 1964. január 20-án, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Szlovénia között,

- Egyezmény Lengyelország és Franciaország között az alkalmazandó jogról, a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról a személyek joga és a családjog területén, kelt Varsóban, 1967. április 5-én,

- Egyezmény Jugoszlávia és Franciaország Kormányai között a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben, kelt Párizsban, 1971. május 18-án,

- Egyezmény a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Belga Királyság között a tartási ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Belgrádban, 1973. december 12-én,

- Szerződés Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten,1979. október 8-án,

- Egyezmény Lengyelország és Görögország között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1979. október 24-én,

- Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról, kelt Budapesten, 1980. július 31-én,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1980. október 22-én, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Görögország között,

- Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1981. november 30-án,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1982. április 23-án, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Ciprus között,

- Megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Görög Köztársaság között a jogi együttműködésről a polgári jogi, családjogi, kereskedelmi jogi és büntetőügyekben, kelt Nicosiában, 1984. március 5-én,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a jogsegélyről és a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról polgári, családjogi és kereskedelmi jogi ügyekben, kelt Párizsban, 1984. május 10-én, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Franciaország között,

- Megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről polgári és büntetőügyekben, kelt Nicosiában, 1984. szeptember 19-én, jelenleg hatályos Szlovénia és Ciprus között,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Prágában, 1985. december 6-án, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Olaszország között,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Spanyol Királyság között a jogsegélyről, a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Madridban, 1987. május 4-én, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Spanyolország között,

- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1987. december 21-én, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Lengyelország között,

- Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról, kelt Bratislavában 1989. évi március hó 28-án, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország között,

- Egyezmény Lengyelország és Olaszország között a jogsegélyről, a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Varsóban, 1989. április 28-án,

- Szerződés a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az igazságügyi szervek által nyújtott jogsegélyről és egyes jogi kapcsolatok rendezéséről polgári és büntetőügyekben, kelt Prágában, 1992. október 29-én,

- Megállapodás a Lett Köztársaság, az Észt Köztársaság és a Litván Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról, kelt Tallinnban, 1992. november 11-én,

- Megállapodás a Lengyel Köztársaság és a Litván Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1993. január 26-án,

- Megállapodás a Lett Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Rigában, 1994. február 23-án,

- Megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogi együttműködésről polgári és büntetőügyekben, kelt Nicosiában, 1996. november 14-én, valamint

- Megállapodás Észtország és Lengyelország között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Tallinnban, 1998. november 27-én,

ê 1791/2006/EK 1. cikk (1) bekezdés és a melléklet 11(A). pontja

- Egyezmény Bulgária és Belgium között bizonyos jogi ügyekről, kelt Szófiában, 1930. július 2-án,

- Egyezmény a Bolgár Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Szófiában, 1956. március 23-án, továbbra is hatályos Bulgária és Szlovénia között,

- Szerződés a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1958. október 7-én,

- Szerződés a Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Prágában, 1958. október 25-én, továbbra is hatályos Románia és Szlovákia között,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Szófiában, 1958. december 3-án,

- Szerződés a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a jogsegélyről, valamint annak jegyzőkönyve, kelt Belgrádban, 1960. október 18-án, továbbra is hatályos Románia és Szlovénia között,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1961. december 4-én,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a polgári és a családjogi jogsegélyről, valamint az okmányok érvényességéről és kezeléséről és az ahhoz csatolt jegyzőkönyv, kelt Bécsben, 1965. november 17-én,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Szófiában, 1966. május 16-án,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, valamint annak jegyzőkönyve, kelt Bukarestben, 1972. október 19-én,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1972. november 11-én,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Francia Köztársaság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről, kelt Párizsban, 1974. november 5-én,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Belga Királyság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1975. október 30-án,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1976. április 10-én,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi és büntetőügyekben, kelt Szófiában, 1976. november 25-én,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről, kelt Londonban, 1978. június 15-én,

- Kiegészítő jegyzőkönyv a Román Szocialista Köztársaság és a Belga Királyság között létrejött, a polgári és kereskedelmi jogsegélyről szóló Egyezményhez, kelt Bukarestben, 1979. október 30-án,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Belga Királyság között a tartási ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bukarestben, 1979. október 30-án,

- Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Belga Királyság között a válási ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bukarestben, 1980. november 6-án,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1983. április 29-én,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a kölcsönös polgári jogsegélyről, kelt Szófiában, 1989. január 18-án,

- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári ügyekben hozott határozatok végrehajtásáról, kelt Rómában, 1990. május 18-án,

- Megállapodás a Bolgár Köztársaság és a Spanyol Királyság között a kölcsönös polgári jogsegélyről, kelt Szófiában, 1993. május 23-án,

- Szerződés Románia és a Cseh Köztársaság között a polgári jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1994. július 11-én,

- Egyezmény Románia és a Spanyol Királyság között a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben, kelt Bukarestben, 1997. november 17-én,

- Egyezmény Románia és a Spanyol Királyság között – a polgári eljárásjogról szóló hágai egyezmény kiegészítése (Hága, 1954. március 1.), kelt Bukarestben, 1997. november 17-én,

- Szerződés Románia és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári ügyekben, kelt Bukarestben, 1999. május 15-én.

⎡

X. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

A Tanács 44/2001/EK rendelete HL L 12., 2001.1.16. |

A Bizottság 1496/2002/EK rendelete (HL L 225., 2002.8.22., 13. o.) |

A 2003. évi csatlakozási okmány II. melléklete 18. része A. szakaszának 3. bekezdése (HL L 236., 2003.9.23., 561. o.) |

A Bizottság 1937/2004/EK rendelete (HL L 334., 2004.11.10., 3. o.) |

A Bizottság 2245/2004/EK rendelete (HL L 381., 2004.12.28., 10. o.) |

A Tanács 1791/2006/EK rendelete (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) | kizárólag a melléklet 11.A.2. pontja |

1103/2008/EK rendelet (HL L 304., 2008.11.14., 80. o.) | csak a melléklet 1. pontja |

A Bizottság 280/2009/EK rendelete (HL L 93., 2009.4.7., 13. o.) |

A Bizottság 416/2010/EU rendelete (HL L 119., 2010.5.13., 7. o.) |

_____________

XI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

44/2001/EK rendelet | E rendelet |

1. cikk, (1) bekezdés | 1. cikk, (1) bekezdés |

1. cikk, (2) bekezdés bevezető szöveg | 1. cikk, (2) bekezdés bevezető szöveg |

1. cikk, (2) bekezdés, a)–d) pont | 1. cikk, (2) bekezdés, a)–d) pont |

________ | 1. cikk, (2) bekezdés, e) pont |

1. cikk, (3) bekezdés | 1. cikk, (3) bekezdés |

________ | 2. cikk |

2. cikk | 3. cikk |

3. cikk, (1) bekezdés | 4. cikk, (1) bekezdés |

3. cikk, (2) bekezdés | ________ |

________ | 4. cikk, (2) bekezdés |

4. cikk | ________ |

5. cikk, bevezető szöveg | 5. cikk, bevezető szöveg |

5. cikk, (1) bekezdés | 5. cikk, (1) bekezdés |

5. cikk, (2) bekezdés | ________ |

5. cikk, (3) bekezdés | 5. cikk, (2) bekezdés |

________ | 5. cikk, (3) bekezdés |

5. cikk, (4)–(7) bekezdés | 5. cikk, (4)–(7) bekezdés |

6. cikk | 6. cikk |

7. cikk | 7. cikk |

8. cikk | 8. cikk |

9. cikk | 9. cikk |

10. cikk | 10. cikk |

11. cikk | 11. cikk |

12. cikk | 12. cikk |

13. cikk | 13. cikk |

14. cikk | 14. cikk |

15. cikk | 15. cikk |

16. cikk | 16. cikk |

17. cikk | 17. cikk |

18. cikk | 18. cikk |

19. cikk | 19. cikk |

20. cikk | 20. cikk |

21. cikk | 21. cikk |

22. cikk, bevezető szöveg | 22. cikk, bevezető szöveg |

22. cikk, (1) bekezdés | 22. cikk, (1) bevezetés, a) pont |

________ | 22. cikk, (1) bekezdés, b) pont |

22. cikk, (2)–(5) bekezdés | 22. cikk, (2)–(5) bekezdés |

23. cikk, (1)–(2) bekezdés | 23. cikk, (1)–(2) bekezdés |

23. cikk, (3) bekezdés | ________ |

23. cikk, (4)–(5) bekezdés | 23. cikk, (3)–(4) bekezdés |

24. cikk | 24. cikk, (1) bekezdés |

________ | 24. cikk, (2) bekezdés |

________ | 25. cikk |

________ | 26. cikk |

25. cikk | 27. cikk |

26. cikk, (1)–(2) bekezdés | 28. cikk, (1) bekezdés |

26. cikk, (3)–(4) bekezdés | 28. cikk, (2)–(3) bekezdés |

27. cikk, (1) bekezdés | 29. cikk, (1) bekezdés |

________ | 29. cikk, (2) bekezdés |

27. cikk, (2) bekezdés | 29. cikk, (3) bekezdés |

________ | 29. cikk, (4) bekezdés |

28. cikk | 30. cikk |

________ | 31. cikk |

29. cikk | 32. cikk, (1) bekezdés |

________ | 32. cikk, (2) bekezdés |

30. cikk | 33. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont |

________ | 33. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |

________ | 33. cikk, (2)–(3) bekezdés |

________ | 34. cikk |

________ | 35. cikk |

31. cikk | 36. cikk |

32. cikk | 2. cikk, a) pont |

________ | 37. cikk |

________ | 38. cikk |

________ | 39. cikk |

________ | 40. cikk |

________ | 41. cikk |

________ | 42. cikk |

________ | 43. cikk |

________ | 44. cikk |

________ | 45. cikk |

________ | 46. cikk |

33. cikk | 47. cikk |

34. cikk | 48. cikk |

35. cikk | ________ |

36. cikk | 64. cikk |

37. cikk, (1) bekezdés | 49. cikk |

37. cikk, (2) bekezdés | ________ |

38. cikk, (1) bekezdés | 50. cikk |

38. cikk, (2) bekezdés | ________ |

39. cikk | 51. cikk |

40. cikk, (1) bekezdés | 52. cikk, (1) bekezdés |

40. cikk, (2) bekezdés | 65. cikk |

40. cikk, (3) bekezdés | 52. cikk, (2) bekezdés |

41. cikk | 54. cikk |

42. cikk | 55. cikk |

43. cikk | 56. cikk |

44. cikk | 57. cikk |

45. cikk, (1) bekezdés | 58. cikk, (1) és (3) bekezdés |

45. cikk, (2) bekezdés | 64. cikk |

________ | 58. cikk, (2) bekezdés |

46. cikk, (1) bekezdés | 59. cikk |

46. cikk, (2)–(3) bekezdés | ________ |

47. cikk | 60. cikk |

48. cikk | 61. cikk |

49. cikk | 67. cikk |

50. cikk | 62. cikk |

51. cikk | 68. cikk |

52. cikk | 63. cikk |

_______ | 66. cikk |

_______ | 69. cikk |

53. cikk | 52. cikk, (2) bekezdés, a) pont |

54. cikk | 52. cikk, (2) bekezdés, b) pont |

55. cikk | 53. cikk |

56. cikk | 72. cikk |

57. cikk (1) bekezdés | 70. cikk (1) bekezdés |

57. cikk, (2) bekezdés | ________ |

57. cikk, (3) bekezdés | 70. cikk, (2) bekezdés |

57. cikk, (4) bekezdés | 70. cikk, (3) bekezdés |

58. cikk | 71. cikk |

59. cikk, (1) bekezdés | 73. cikk |

59. cikk, (2) bekezdés | _______ |

60. cikk | 74. cikk |

61. cikk | 75. cikk |

62. cikk | _______ |

63. cikk | _______ |

64. cikk | _______ |

65. cikk, (1) bekezdés | 76. cikk, (1) bekezdés |

_______ | 76. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |

65. cikk, (2) bekezdés | 76. cikk, (2) bekezdés |

66. cikk | 77. cikk |

67. cikk | 78. cikk |

68. cikk | 79. cikk |

69. cikk | 80. cikk |

70. cikk | 81. cikk |

71. cikk | 82. cikk |

72. cikk | 83. cikk |

_______ | 84. cikk |

73. cikk | _______ |

_______ | 85. cikk |

_______ | 86. cikk |

_______ | 87. cikk |

74. cikk, (1) bekezdés | 88. cikk, (1) bekezdés |

74. cikk, (2) bekezdés | 88. cikk, (2) bekezdés |

_______ | 89. cikk |

_______ | 90. cikk |

_______ | 91. cikk |

_______ | 92. cikk |

75. cikk | _______ |

76. cikk | 93. cikk |

I–III. melléklet | _______ |

IV. melléklet | _______ |

_______ | I–IV. melléklet |

V. melléklet | VI. melléklet |

VI. melléklet | VII. melléklet |

________ | VIII–XI. melléklet |

[1] A programot az Európai Tanács 2009. december 10–11-i ülésén fogadták el.

[2] A tanulmányt Burkhard Hess, a Heidelbergi Egyetem professzora készítette, és elérhető az alábbi weboldalon: http://ec.europa.eu/justice_home/doc_centre/civil/studies/doc_civil_studies_en.htm.

[3] A tanulmányt Arnaud Nuyts, a Brüsszeli Egyetem professzora készítette, és elérhető az alábbi weboldalon: http://ec.europa.eu/justice_home/doc_centre/civil/studies/doc_civil_studies_en.htm.

[4] Study on Data Collection and Impact Analysis Certain Aspects of a Possible Revision of Council Regulation No 44/2001 on Jurisdiction and the REcognition and Enforcement of Judgmetns in civil and Commercial matters, (Tanulmány az adatgyűjtésről és hatásvizsgálat a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet esetleges felülvizsgálatának bizonyos vonatkozásairól) készítette: the Centre for Strategy & Evaluation Services (CSES), 2010, elérhető az alábbi címen: http://ec.europa.eu/justice/doc_centre/civil/studies/doc_civil_studies_en.htm; Study to evaluate the impact of a possible ratification by the European Community of the 2005 Hague Convention on Choiceof-Court Agreements (Tanulmány a joghatósági megállapodásokról szóló, 2005. évi hágai egyezmény Európai Közösség általi esetleges megerősítése hatásának értékeléséről) készítette: GHK, 2007, elérhető: http://ec.europa.eu/dgs/justice_home/evaluation/dg_coordination_evaluation_annexe_en.htm.

[5] A Heidelbergi Egyetemmel és a Journal of Private International Law-val közösen szervezett konferencia.

[6] A spanyol elnökséggel közösen szervezett konferencia.

[7] HL L 199., 2007. 7.31., 40. o.

[8] A Bizottság közleménye, COM(2010) 573 végleges, 2010. október 19.

[9] HL L 376., 1999. 12. 28., 1. o.

[10] 2000. szeptember 21-én hozott állásfoglalás (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[11] HL L 117., 2000. 04. 26., 6. o. HL C […], […], […] o.

[12] Lásd a VII. mellékletet.

[13] HL L 12., 2001.1.16., 1. o.

[14] HL L 299., 1972.12.31., 32. o., HL L 304., 1978.10.30., 1. o., HL L 388., 1982.12.31., 1. o., HL L 285., 1989.10.3., 1. o., HL C 15., 1997.1.15., 1. o. Az egységes szerkezetbe foglalt szöveget lásd a HL C 27., 1998.1.26., 1. o.

[15] HL L 339., 2007.12.21., 1. o.

[16] A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról, COM (2009) 174 végleges.

[17] HL L 157., 2004.4.30., 45. o.

[18] HL L 204., 1975.8.2., 28. o.HL L 304., 1978.10.30., 1. o.HL L 388., 1982.12.31., 1. o.HL L 285., 1989.10.3., 1. o.HL C 15., 1997.1.15., 1. o.Az egységes szerkezetbe foglalt szöveget lásd a HL C 27., 1998.1.26., 28. oldal.

[19] HL L 299., 2005.11.16., 62. o.

[20] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[21] HL L 172., 1988. 07. 04., 1. o.A legutóbb a 2000/26/EK irányelvvel módosított irányelv.

[22] HL L 330., 1990. 11. 29., 44. o.

[23] HL L 228., 1973. 08. 16., 3. o. Legutóbb a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 181., 2000.7.20., 65. o.) módosított irányelv

[24] HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

[25] Note for the translators: the translations, particularly the German and French translation, shall use the wording of the corresponding translations of the decision of the Court of Justice in the matter GAT v. LuK (C-4/03) of 13 July 2006 (summary).

[26] HL L 160., 2000. 6. 30., 37. o.

[27] HL L 324., 2007.12.10., 79. o.

[28] HL L 174., 2001.6.27., 25.o.

[29] Ha a bírósági határozat egynél több felperest vagy alperest érint, csatoljon további oldalakat.

[30] Ha a bírósági határozat egynél több felperest vagy alperest érint, csatoljon további oldalakat.

[31] Szükség esetén csatoljon további lapokat.

[32] Szükség esetén csatoljon további lapokat.

[33] Ha a bírósági határozat egynél több felperest vagy alperest érint, csatoljon további oldalakat.

[34] Ha a bírósági határozat egynél több felperest vagy alperest érint, csatoljon további oldalakat.

[35] Értelemszerűen törlendő

[36] Szükség esetén csatoljon további oldalakat

[37] Ha a bírósági határozat egynél több felperest vagy alperest érint, csatoljon további oldalakat.

[38] Ha a bírósági határozat egynél több felperest vagy alperest érint, csatoljon további oldalakat.

[39] Szükség esetén csatoljon további lapokat.

[40] Szükség esetén csatoljon további lapokat.

[41] Értelemszerűen törlendő

[42] Szükség esetén csatoljon további oldalakat