52009DC0228

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2009.5.15.

COM(2009) 228 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

a fertőző betegségek közösségi járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatához kapcsolódó korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (EWRS) 2006–2007. évi működéséről (2000/57/EK határozat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A 2006-ban bejelentett eseménytípusok 3

3. Reagálás a 2006-ben bejelentett eseményekre és az események nyomon követése 3

3.1. Chikungunya-láz Réunionon 3

3.2. Kanyaró 4

3.3. Lassa-láz 4

3.4. Clostridium difficile 027 4

3.5. Madárinfluenza megjelenése emberekben 5

4. A 2007-ben bejelentett eseménytípusok 5

5. Reagálás a 2007-ben bejelentett eseményekre és az események nyomon követése 5

5.1. Gümőkór 5

5.2. Chikungunya-láz Olaszországban 6

5.3. Kanyaró Belgiumban 6

5.4. Legionella 7

6. A jelentett események értékelése a jelentéstételi követelmények alapján 7

7. Az új Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok 9

8. Az EWRS átadása az ECDC számára 9

9. Következtetések 9

1. BEVEZETÉS

A jelentés célja a Tanács és a Parlament tájékoztatása a 2119/98/EK tanácsi és parlamenti határozat[1] és a 2000/57/EK bizottsági határozat alapján a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül bejelentett, fertőző betegségekhez kapcsolódó közösségi jelentőségű eseményekről.

2. A 2006-BAN BEJELENTETT ESEMÉNYTÍPUSOK

2006-ban összesen 138 üzenetet vittek be (ami heti 2,6 üzenetnek felel meg), 223 észrevétellel. A 138 üzenet közül 37 volt tájékoztató üzenet, 47 1-es készültségi szintű, 22 2-es készültségi szintű, kettő pedig 3-mas készültségi szintű üzenet. Az egyes eseményekre reagálva bevitt 30 üzenet közül 16 szólt intézkedések elfogadásáról, kilenc az intézkedések összehangolásáról és öt a megtenni kívánt, illetve tervezett intézkedésekről. Az üzenetek országonkénti vagy előfordulási területenkénti megoszlása a következő: Németország (10 jelentett esemény), Franciaország (8), Olaszország, Spanyolország, Svédország és Dánia (7–7), az Egyesült Királyság és Ausztria (6–6), Belgium és Szlovénia (5–5), Lettország és Izrael (4–4), Lengyelország, Litvánia és Törökország (3–3), Portugália, Észtország, Görögország, Hollandia, Norvégia és Sierra Leone (2–2), valamint Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia, a Feröer-szigetek (Dánia), Réunion (Franciaország tengerentúli megyéje), Szent Ilona (Egyesült Királyság), Horvátország, az Orosz Föderáció, Mauritánia, Egyiptom, Tunézia, Irak, India és Thaiföld (egy-egy). Hét esemény érintett egynél több uniós országot, két esemény pedig egynél több Európai Unión kívüli országot. Négy eseményt nem azonosítottak földrajzi eredet szerint. A szelektív információcsere-rendszeren keresztül 48 üzenetet vittek be, és ezek 16 eseményre vonatkoztak.

Az események a következő betegségekhez kapcsolódtak: 43 influenzához; 18 heveny hasmenéshez, 8 hasmenéshez és szalmonellózishoz; 7 kanyaróhoz; 6 legionellához; 5 gümőkórhoz; 2–2 kolerához, nem azonosított okból bekövetkezett halálhoz, lázhoz, ételmérgezéshez, haemorrhagiás lázhoz, hepatitishez, hemolitikus-urémiás szindrómához, mumpszhoz vagy vCJD-hez; valamint 1–1 campylobakteriózishoz, leptospirózishoz, listeriózishoz, vérmérgezéshez, vérhashoz, lágyszöveti fertőzéshez, szexuális úton terjedő fertőzéshez és tífuszhoz. Nyolc üzenet „nem felhasználható”, 5 pedig „fel nem sorolt” minősítésű volt.

3. REAGÁLÁS A 2006-BEN BEJELENTETT ESEMÉNYEKRE ÉS AZ ESEMÉNYEK NYOMON KÖVETÉSE

3.1. Chikungunya-láz Réunionon

Franciaország 2006-ban a Chikungunya-láz vírusának Réunion tengerentúli megyében történő nagyobb kitöréséről tett jelentést. A vírus gyorsan átterjedt az Indiai-óceán más szigeteire, és elérte Indiát. Az ECDC értékelést végzett a Chikungunya-láz vírusa Európai Unióban való megjelenésének kockázatát illetően, hogy a tagállamoknak lehetőséget biztosítson a jobb felkészülésre. Elkészítették és a tagállamokban köröztették az érintett területekre be- és onnan kiutazóknak szánt kockázatértékelési tájékoztatót. Értékelték az érintett területekről visszatérő véradók jelentette kockázatot is, és riasztották a vérbiztonsági kérdésekért felelős hatóságokat annak érdekében, hogy lehetőségük legyen a véradók közül az érintett személyek kizárására.

3.2. Kanyaró

Németország 2006 márciusában a kanyaró több regionális kitöréséről tett jelentést, amelyek az ország déli és nyugati részét érintették. Stuttgart tágabb környezetében 58 esetet, Észak-Rajna–Vesztfáliában pedig 149 esetet jelentettek. Egy kiegészítő vizsgálat feltárta, hogy 2006. január 1. és május 3. között 1 018 esetet jelentettek az egészségügyi hatóságoknak, és ezekben elsősorban nagyobb gyermekek és serdülőkorúak voltak érintettek. Ezen események hatására célzott közegészségügyi intézkedések születtek (az összes helyi egészségügyi hatóság tájékoztatása, a vakcinázási lefedettség növelése, tájékoztató kampány iskoláknak, bölcsődéknek, a szülőknek és a háziorvosoknak).

3.3. Lassa-láz

Németország 2006. július 21-én tett bejelentést egy Lassa-lázban szenvedő betegről, aki Freetownból (Sierra Leone) Abidjanon (Elefántcsontpart) és Brüsszelen keresztül Frankfurtba utazott. A beteg a repülőutak során is beteg volt, és egy nem működő húgyúti katétert viselt, amelyből vizelet folyt a repülőgép ülésére, a takarókra és a beteg ruházatára. Bár az ECDC alacsonynak értékelte a többi utas kockázatát, megállapodás született arról, hogy a beteggel kapcsolatban álló, magasabb kockázatúnak vélt személyeket visszakeresik, és az Európai Bizottság, az ECDC, a Robert Koch Intézet, a belga közegészségügyi hatóságok, a Sabena Légitársaság és a WHO közreműködésével koordinációs mechanizmust indítottak be. Gyorsan rendelkezésre bocsátották az eszközkészletet és dokumentumokat. 92 embert kerestek, akik közül 43 uniós államokból (Belgium, Németország, Olaszország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország) származott. Az EWRS-en belül rendelkezésre álló szelektív információcsere-rendszeren keresztül mindegyik ország megkapta a keresendő személyek listáját. Sajtóközleményről is megállapodtak, hogy a tagállamok összehangolt üzenetet közvetíthessenek, ha szükségesnek tartják a lakosság tájékoztatását. Bár másodlagos megbetegedést nem állapítottak meg, az eset egyértelműen igazolja a koordinációs mechanizmus értékét, és feltárta, hogy a jövőben hasonló esetek előfordulásakor milyen egyéb teendők lehetnek.

3.4. Clostridium difficile 027

Franciaország 2006. április 28-án a III toxintípusú, 027 PCR ribotípushoz társuló Clostridium difficile megbetegedés első gócának az ország északi részében található egyik kórházban történő megjelenéséről tett jelentést. A tájékoztatás kiemelte a gócnak a más országokban előfordult Clostridium difficile megbetegedés súlyos kitöréseikor már izolált, járványt okozó törzsekhez való hasonlóságát. A 2003 óta Kanadában és az Egyesült Államokban kimutatott, III toxintípusú, 027 PCR ribotípushoz társuló Clostridium difficile az Egyesült Királyságban 2004-ben fordult elő, Belgiumban és Hollandiában pedig 2005-ben bekövetkezett kórházi kitörésekben. Franciaországban a kórházhigiénés részleg 2006. március 21-én ellenőrző intézkedéseket hajtott végre, 2006. április 11. után pedig több eset nem fordult elő. Az országos szintű franciaországi tapasztalatokat és tanulságokat továbbadták a többi tagállamnak, és megvitatták a megfelelő reagálási lehetőségeket. A Clostridium difficile 027-et 2006 óta izolálták Lengyelországban, Luxemburgban és Dániában.

3.5. Madárinfluenza megjelenése emberekben

Jelentős üzenetforgalmat váltott ki Törökországban a H5N1 influenza vírus emberre való átterjedése. A járványügyi helyzettel kapcsolatos információkat rendszeresen frissítették a más földrajzi területekre való esetleges átterjedés esetére. Bár a madárinfluenzával minden más eseménnyel összevetve több üzenet foglalkozott (43 üzenete, illetve az üzenetek 31,1%-a), a legtöbb információ az EU-ban a madarakban történő előfordulással, valamint a nemzeti szinten az utazóknak az érintett területekről való tájékoztatása érdekében tett intézkedésekre vonatkozott.

4. A 2007-BEN BEJELENTETT ESEMÉNYTÍPUSOK

2007 során összesen 85 üzenetet vittek be (ami heti 1,6 üzenetnek felel meg), összesen 300 észrevétellel. A 85 üzenet közül 26 volt tájékoztató üzenet, 32 1-es készültségi szintű, 3 2-es készültségi szintű, egy pedig 3-as készültségi szintű üzenet. 23 üzenet szólt az egyes eseményekre reagálásként megtett intézkedésekről, nyolc az intézkedések összehangolásáról és három a megtenni kívánt intézkedésekről. Az események földrajzi eredete: Olaszország (9); Egyesült Királyság (8); India (6); Spanyolország, Németország, Írország és Magyarország (4–4); Franciaország, Svédország, Portugália, Lengyelország, Észtország, Vietnám, Cseh Köztársaság, Kanada, Málta és Bulgária (2–2); Dánia, Belgium, Litvánia, Törökország, Lettország, Norvégia, Egyiptom, Finnország, Thaiföld, Románia, Dominikai Köztársaság, Nigéria, Luxemburg, Kína és Uganda (1–1). Négy esemény érintett egynél több uniós országot, egy esemény pedig egynél több nem uniós országot. Egy eseményt nem azonosítottak földrajzi eredet szerint. A szelektív információcsere-rendszeren keresztül 159 üzenetet adtak fel, és ezek 14 eseményre vonatkoztak.

Az események a következő betegségekhez kapcsolódtak: 10–10 gümőkórhoz és influenzához, 7 legionellához; 5–5 hasmenéshez és szalmonellózishoz; 4–4 kolerához és kanyaróhoz, 2-2 lázhoz, ételmérgezéshez, haemorrhagiás lázhoz és multirezisztens gümőkórhoz, és 1–1 cryptosporidiózishoz, laringitiszhez, melioidózishoz, meningitiszhez, mumpszhoz, tüdőgyulladáshoz, veszettséghez, vérfertőzéshez, vérhashoz, szifiliszhez, trichinellózishoz és vCJD-hez. Tizenhat üzenet „nem felhasználható”, egy pedig „fel nem sorolt” besorolású volt.

5. REAGÁLÁS A 2007-BEN BEJELENTETT ESEMÉNYEKRE ÉS AZ ESEMÉNYEK NYOMON KÖVETÉSE

5.1. Gümőkór

A gümőkórhoz kapcsolódóan 10 esetet jelentettek be 2007-ben. Ezek közül négy 8 óránál hosszabb repülőúthoz kapcsolódott (Franciaországban, Olaszországban (2 eset) és Németországban). Egy esetben egy olyan bölcsődében dolgozó személy volt érintett, amelyben több uniós ország gyermekeit gondozzák (Luxemburgban). Egy eset egy nemzetközi főiskola nyári tanfolyamán részt vevő beteghez kapcsolódott (Olaszországban). Két eset multirezisztens gümőkórban (MDR-TB) szenvedő, busszal utazó személyeket érintett (Svédországban és Franciaországban). Két esethez kapcsolódott rövidebb repülőút: egy MDR-TB beteg (Máltán) és egy gyógyszeres kezelésre nem reagáló gümőkórban (XDR-TB) szenvedő beteg (Izlandon) esetéhez.

A bejelentett események között volt egy XDR-TB-ben szenvedő, Európában utazó amerikai állampolgár esete, amelyet május 25-én az olasz hatóságok jelentettek be. A beteg tengerentúli repülőjáraton utazott Atlantából (Egyesült Államok) Párizsba (Franciaország). Visszafelé a cseh légitársaság Prágából Montrealba tartó repülőjáratán utazott Kanadába, ahonnan autóval tért vissza az Egyesült Államokba. A beteget márciusban diagnosztizálták gümőkórral, és európai utazása során értesítették arról, hogy betegsége gyógyszerre nem reagál. Az ECDC veszélyértékelést adott ki, amelyben megállapította, hogy a beteg fertőzőképessége igen csekély volt, és hogy nincs bizonyíték arra, hogy az XDR-TB fertőzőképessége nagyobb lenne, mint a gyógyszeres kezelésre reagáló gümőkóré. Az XDR-TB súlyosságára figyelemmel azonban az ECDC óvintézkedésként azt ajánlotta, hogy a két tengerentúli (8 óránál hosszabb) repülőjáratra alkalmazzák a WHO „Gümőkór és légi utazás” című iránymutatását. A Bizottság elnöklete mellett az érintett tagállamokkal, az ECDC-vel, a WHO-val, az Egyesült Államokkal, Kanadával és a Bizottság egyesült államokbeli és kanadai kirendeltségével számos koordinációs megbeszélést tartottak, és intézkedések születtek a beteggel kapcsolatban álló személyek visszakeresésére. A jelentős médiavisszhangra tekintettel az érdekeltek sajtónyilatkozatban állapodtak meg. Az esemény rávilágított arra, hogy erősíteni kell a beteggel kapcsolatban áll személyek visszakeresésének már meglévő mechanizmusait, és hogy szükség esetén összehangoltan kell a médiában fellépni.

A többi esemény értékelése a következő kérdésekre irányította rá a figyelmet: i. adatvédelmi kérdések; ii. egy európai repüléstilalmi lista létrehozásának lehetősége; iii. a légitársaságok és utazási irodák felelőssége az utazók személyes adatainak a beteggel kapcsolatban áll személyeket visszakereséséhez hasonló közegészségügyi intézkedések céljaira történő gyűjtésében, megadásában és tárolásában, iv. az utasadatok nemzeti egészségügyi hatóságoknak történő továbbítása a WHO iránymutatásának megfelelően; valamint v. a beteggel kapcsolatban áll személyek visszakeresése kizárólag az MDR/XDR-TB esetek kapcsán.

5.2. Chikungunya-láz Olaszországban

Az olasz közegészségügyi hatóság Ravenna körzetében a Chikungunya-vírus okozta járványkitörést állapított meg, és az eseményt 2007. augusztus 30-án bejelentette. A bejelentés időpontjáig az esetszám 131 volt, és a járványügyi görbe csökkenő tendenciát jelzett. Ez volt Olaszországban és Európában a Chikungunya-vírus belső terjedéséről szóló első jelentés. A járványkitörés egy Indiából visszatérő utazóhoz kapcsolódott. A helyi szinten történő továbbadás úgy volt lehetséges, hogy a térségben jelen volt az Aedes albopictus moszkitófaj. Az itáliai egészségügyi hatóság gyors reakciója hamarosan véget vetett a járványkitörésnek. Az információkat gyorsan megosztották az EWRS-en keresztül, és a Bizottság – az ECDC-vel közösen – segített a tagállamoknak felkészültségük fokozásában, korai figyelmeztető és felügyeleti rendszereik fejlesztésében, a Chikungunya-vírus diagnosztikai kapacitásának bővítésében, célzott vérbiztonsági intézkedések bevezetésében, valamint (a kórokozó-átvivők behurcolásának lehetséges eszközét képező) importáruk – így a szerencsebambuszok és a használt gumiabroncsok – tekintetében végzett ellenőrzések fokozásában.

5.3. Kanyaró Belgiumban

Belgium 2007. október 30-án jelentett be egy 22 kanyarós esetből álló, az antwerpeni ortodox zsidó közösségben bekövetkezett járványkitörést. A járványt egy Londonban tanuló, 17 éves amerikai diák és antwerpeni rokonait meglátogató diák megbetegedése indította el. Korábban is jelentettek kanyarókitöréseket az ultraortodox zsidó közösségekből az Egyesült Királyságból és Izraelből (ahova az Egyesült Királyságból hurcolták be a betegséget). A járványkitörés oka nyilvánvalóan az ultraortodox zsidó közösség alacsony szintű kanyaró elleni vakcinázási aránya volt. Belgium gyorsan továbbította az információkat, és azokat széles körben terjesztette. Az Európai Zsidó Közösségek Tanácsával folytatott szoros együttműködés fontos eszköz volt abban, hogy el lehessen érni az Európai Unió ezen veszélyeztetett közösségeit, mivel ezek tagjai rendszerint nincsenek teljesen tudatában az alacsony vakcinázási arányhoz kapcsolódó kockázatoknak.

5.4. Legionella

Az EWRS svédországi, finnországi és norvégiai kapcsolattartói négy legionellaesetet jelentettek be, amelyeket egy phuketi (Thaiföld) szálloda vendégein diagnosztizáltak. Valamennyi esetet jelentették a legionellafertőzések európai munkacsoportjának (EWGLI). A Finnországban elfogadott intézkedésekről sajtóközleményt adtak ki. Az északi intézmények szorosan együttműködtek az EWGLI-vel és az utazásszervezőkkel, amelyek tájékoztatták a felelős helyi hatóságokat a fertőzés forrásának megállapítása és kezelése céljából, a további megbetegedések megelőzése érdekében. Gyorsan megkezdték a beteggel kapcsolatban áll személyek visszakeresését: 11 uniós tagállamból 284 európai turistát azonosítottak, és velük a kapcsolatot is felvették, ha arra lehetőség volt. A megkeresett személyeket tájékoztatták arról, hogy fertőzésnek lehettek kitéve és felhívták őket arra, hogy a legionellára utaló tünetek megjelenése esetén forduljanak orvoshoz. Hasonló lépésekre került sor azt követően is, hogy 2007 júliusában egy bulgáriai hotelben fordult elő a legionella betegség góca.

6. A JELENTETT ESEMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A JELENTÉSTÉTELI KÖVETELMÉNYEK ALAPJÁN

A Bizottság felkérte az ECDC-t annak értékelésére, hogy a 2119/98/EK határozat alapján bejelentett események megfeleltek-e a 2000/57/EK határozat I. mellékletében meghatározott kritériumoknak. Ennek az volt a célja, hogy a Bizottság és a tagállamok tudományos bizonyítékokat kapjanak a fertőző betegségek hatályos uniós szabályozás alapján fennálló beszámolási rendszerének megerősítéséhez, illetve hogy alapot biztosítson az informatikai eszközök hatékonyabb alkalmazására. Az ECDC benyújtotta és megvitatta a tagállamokkal a teljes értékelő jelentést, amely kérésre hozzáférhető. Az alábbiakban foglaljuk össze a jelentés főbb számadatait.

Az ECD három szakértője függetlenül megvizsgálta a 2004 májusa és 2007 december között az EWRS-en keresztül bejelentett 195 eseményt (1-es, 2-es és 3-as szintű készültséget kiváltó események). Minden esetet értékeltek abból a szempontból, hogy azok megfeleltek-e a 2000/57/EK határozat I. mellékletében[2] felsorolt négy kritériumnak.

A 195 köröztetett üzenetből 163 (83,6%) az I. melléklet négy kritériuma közül legalább egynek eleget tett. Harminckét eset (16,4%) egy kritériumnak sem felelt meg. Az események többsége (104–53,3%) csak egy kritériumnak felelt meg. A következő táblázatban ismertetjük a bevitt üzenetek teljesített kritériumok száma szerinti megoszlását.

Az üzenet típusa | Az I. melléklet kritériumait teljesítő üzenetek száma | Összesen |

0 | 1 | 2 | 3 |

1-es szintű EWRS készültség | 22 | 85 | 30 | 4 | 141 |

2-es szintű EWRS készültség | 10 | 17 | 21 | 48 |

3-as szintű EWRS készültség | 2 | 4 | 6 |

Összesen | 32 | 104 | 55 | 4 | 195 |

A 195 bevitt üzenet közül 1 kritérium teljesült 11 üzenet (5,6%), 2 kritérium 87 üzenet (44,6%), 3 kritérium 36 üzenet (18,5%) és 4 kritérium 92 üzenet (47,1%) esetében.

A bejelentésre okot adó négy fő ok a következő volt: 66 üzenetet (33,8%) a nemzetközi terjedésre utaló tényezők miatt adtak fel; 35 üzenetet (17,9%) annak vizsgálata érdekében, hogy valamely betegség járványtanilag összefüggő eseteit a közelmúltban egy másik országban kimutatták vagy bejelentették-e; 26 üzenetet (13,3%) annak kiderítése érdekében, hogy a járványkitörés forrása gyaníthatóan valamely olyan élelmiszer vagy bármely más olyan termék, amelyet más országokból hoztak be vagy oda kivittek; 23 üzenetet (11,8%) pedig amiatt, mert az esemény nagy nemzetközi médiafigyelmet vagy politikai figyelmet keltett vagy kelthetett.

A 2000/57/EK határozat bejelentési kritériumainak teljesítése láthatólag megfelelő, bár sok még a tennivaló. Az értékelés alapján nem könnyű megítélni, hogy a bejelentett események kizárólag az alapüzenetben közölt információk alapján megfelelnek-e az EWRS-kritériumoknak. A bejelentési eljáráshoz társuló két fő kritérium a megbetegedések térbeli vagy időbeli gócainak kialakulása a Közösségen belül a tagállamok közötti terjedés veszélyével (2. kritérium), valamint az olyan betegség megjelenése, amelynek leküzdése összehangolt és megfelelően időzített közösségi fellépést igényelhet (4. kritérium). Megállapítható, hogy a jelentéstétel egyik fő oka az a politikai vagy médiafigyelem, amelyet az esemény kiválthat. A bejelentési folyamat végrehajtásának alakulására vonatkozó további adatok megismerése, illetve a folyamat továbbfejlesztési lehetőségének a Bizottság és tagállamok számára történő biztosítása érdekében tovább kell elemezni a bejelentett események (és nem csak az üzenetek) alakulását. A teljes kép megismeréséhez, illetve a 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat és a 2000/57/EK bizottsági határozat betartásának értékeléséhez döntő fontosságú lesz az EWRS-en keresztül nem jelentett események további értékelése.

7. AZ ÚJ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZABÁLYOK

A Világ-egészségügyi Közgyűlés 2005. május 22-én fogadta el az új Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat (IHR), amelyek 2007. június 15-én léptek hatályba. A fertőző betegségek jelenlegi uniós szabályozásának az IHR-hez való hozzáigazítása érdekében módosították a 2119/98/EK, a 2000/96/EK és a 2000/57/EK határozat mellékleteit. Bevezetésre került különösen a WHI számára az IHR értelmében bejelentett fertőző betegségek miatti események EWRS-en keresztül történő bejelentésének kötelezettsége (a 2000/57/EK határozatot módosító 2008. április 28-i határozat). A közösségi hálózatban, illetve a tagállamok által az új IHR alapján a WHO-nak tett bejelentések közötti összhang érdekében az EWRS-en belül egy új informatikai funkciót fejlesztenek ki abból a célból, hogy a WHO is értesüljön a 2119/98/EK határozat alapján bejelentett eseményekről.

Mivel a tagállamok részéről igény merült fel az IHR végrehajtása gyakorlati vonatkozásainak összehangolására szolgáló vitafórum létrehozására, a Bizottság létrehozta – az EWRS kapcsolattartói mellett – az uniós nemzeti IHR-kapcsolattartók csoportját, mely első ízben 2007. május 31-én Stockholmban ülésezett. A tagállamok többsége (27 tagállamból 23), továbbá Norvégia és Izland az EWRS kapcsolattartó intézményt nevezte ki nemzeti IHR-kapcsolattartónak. A csoport évi két alkalommal ülésezik a Bizottság elnökletével; az üléseken részt vesz a WHO is, és az ülések lehetőséget adnak az EWRS-en keresztül bejelentett események áttekintésére és azok IHR-en keresztül történő bejelentése következményeinek megvitatására. A Bizottság további megoldásokat tervez az IHR-bejelentések megerősítésére, amelyek szorosan kapcsolódnak majd a létező uniós elektronikus bejelentési rendszerhez, és azokat a WHO teljes mértékben elismeri.

8. AZ EWRS ÁTADÁSA AZ ECDC SZÁMÁRA

Az ECDC alapszabálya értelmében 2007. november 17. óta működteti az EWRS-alkalmazást. Az eddigiekhez hasonlóan továbbra is a Bizottság felel a többi vonatkozásért, ideértve a „felhasználói jogosultságok engedélyezését” is. Az EWRS tagállami kapcsolattartóinak hivatalos kinevezése továbbra is úgy történik, hogy az állandó képviseleteken keresztül megküldik a Bizottsághoz a kinevezéseket és hozzáférési igényeket.

A jelenlegi alkalmazás nem tér el a korábbi EWRS-alkalmazástól, így nincsen különbség a rendszer használatában a jelszó és bejelentkezési azonosító kivételével, ugyanis a biztonság erősítésére új jelszószabályzatot vezettek be (az új alkalmazás most már az interneten keresztül is elérhető). Az új alkalmazás 2007. november 17. óta a következő címen érhető el: https://ewrs.ecdc.europa.eu.

9. KÖVETKEZTETÉSEK

Az EWSR 2006-os és 2007-es adatai megerősítik az előző évek tendenciáit. A bejelentett üzenetek száma és tipológiája hasonló volt a 2004–2005-ben tapasztaltakhoz. Az EWRS-üzenetek többségét tájékoztató üzenetek alkották. A 2007-ben köröztetett üzenetek teljes száma a 2006. évinél alacsonyabb volt. Ez a legnagyobb valószínűség szerint a madárinfluenzával kapcsolatos 2006-ban bejelentett események nagyobb számából ered, és nem a bejelentési folyamat változásából. Tervezik az EWRS informatikai alkalmazás bevezetése (1999) óta bejelentett üzenetek további elemzését, ami az EWRS használati tendenciájáról hosszabb időtávlatban szolgál majd további információkkal, és nagy jelentőséggel bír a rendszer használatának egyszerűsítésében, az értékelés helyett inkább az irányítási kérdésekre összpontosítva.

Az előző évekhez hasonlóan a 2006–2007-ben bejelentett események közül csak kevés igényelt közösségi szintű koordinációt. Ez a jelentés azokra az eseményekre összpontosít, amelyek különféle szinteken ilyen reakciót váltottak ki, és amelyek rávilágítottak fokozottabb figyelmet igénylő egyes részterületekre.

Az olaszországi Chikungunya-láz kitörése arra világított rá, hogy az éghajlatváltozás potenciálisan a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségek uniós járványügyi kezelésének változásait eredményezheti, illetve arra, hogy regionális megközelítésre van szükség e betegségek (pl. a nyugat-nílusi láz vírusa) figyelemmel kísérése és a válaszlépések terén. Különösen azt is igazolta, hogy egy, az EU-ban eddig még soha nem jelentett betegség is próbára teheti a kapacitásokat a szükséges válaszlépések és a közösségi szintű összehangolás terén.

A számos tagállamból jelentett kanyarós megbetegedések drámai növekedése alapján koordinált megközelítésre van szükség az egész Európára kiterjedő magas szintű vakcinázási arány elérése és fenntartása tekintetében, hogy a kanyaró 2010-re felszámolható legyen.

Több alkalommal is elindították a beteggel kapcsolatban álló személyek visszakeresési eljárását. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy a koordinációs eljárást ugyan gyorsan elindították, a mechanizmusok azonban mégis megerősítésre szorulnak az érintett személyek gyors, a személyes adatok védelmére vonatkozó hatályos jogszabályok betartása mellett történő felkutatása érdekében. Továbbra is fennállnak a légitársaságoktól történő adatbekéréssel kapcsolatos főbb nehézségek.

Számos esetben volt szükség a lakosságnak címzett médiaüzenetek egyeztetésére. Az EWRS-hatóságok tagállami koordinációs ülései különösen hasznosnak bizonyultak a médiával szemben tanúsítandó egységes fellépés szempontjainak megosztásában, egyértelmű volt azonban, hogy az összehangoltabb reakciók további erőfeszítéseket igényelnek.

A Bizottság és a tagállamok – az ECDC segítségével – gyorsan alkalmazkodtak az új IHR támasztotta kihívásokhoz. A fertőző betegségekre vonatkozó hatályos jogszabályokat már kiigazították, és ezt követi majd 2010-ben egy olyan jogalkotási csomag, amely a nem fertőző betegségekből eredő egészségügyi fenyegetésekkel foglalkozik. Rövid távon a beteggel kapcsolatban álló személyek visszakeresésére szolgáló eszközök közegészségügyi célú megerősítésére tesznek javaslatot. Szükség esetén aktiválták az EU-n kívülről jelentett, de közösségi szintű valószínű hatásokkal járó események globális dimenziójának kezelésére szolgáló mechanizmusokat, az események kezelésének az olyan eszközök számba vételével történő elősegítése és támogatása érdekében, mint amilyen az európai intervenciós epidemiológiai képzési program ( EPIET), amelyet most az ECDC a WHO-val szoros együttműködésben koordinál.

Az EWRS informatikai alkalmazásainak érdemi fejlesztését is tervbe vették annak érdekében, hogy azok a Bizottság és az ECDC által tervezett új kommunikációs platformokkal összeegyeztethetők legyenek. Különösen az ECDC EPIS platformjával[3] való kapcsolat fog szilárd alapot biztosítani az egyedi eseményekre vonatkozó járványügyi információk megosztásához. A rendszer nagy üzenetforgalmának esetére az EWRS munkájának zökkenőmentességét a Bizottság azon eszközei szolgálják majd, amelyek támogatják a tagállamok között válsághelyzetben zajló adat- és információcserét.

Végezetül: szükséges és a közeljövőben bevezetésre kerül néhány kisebb módosítás az „egyszerű keresés” alkalmazásban (események lezárása, üzenettartalom, tünet/betegség, patogén, jelentés indoka és előfordulás országa). E „kisebb” módosítások szükségességét már az előző jelentések is megállapították, az EWRS átadása azonban eddig nem tette lehetővé az ilyen fejlesztéseket. [pic][pic]

[1] HL L 268., 1998.10.3., 1. o.

[2] Valamely eseményt akkor kell az EWRS-nek jelenteni, ha a következő kritériumok közül legalább egy teljesül:1. A Közösség egynél több tagállamát érintő fertőző betegségek megjelenése.2. Hasonló jellegű megbetegedések térbeli vagy időbeli gócainak kialakulása – ha ezeknek lehetséges okai kórokozók –, valamint fennáll a Közösségen belül a tagállamok közötti terjedés veszélye.3. Hasonló jellegű megbetegedések térbeli vagy időbeli gócainak kialakulása a Közösség területén kívül, ha ezeknek lehetséges okai kórokozók, valamint fennáll annak veszélye, hogy a betegség átterjed a Közösségre.4. Olyan fertőző betegség vagy fertőző kórokozó első, illetve többszöri megjelenése, amelynek visszaszorításához kellő időben történő és összehangolt közösségi szintű intézkedésre van szükség.

[3] .