52008PC0820

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 3.12.2008

COM(2008) 820 végleges

2008/0243 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról

(átdolgozás)

{SEC(2008) 2962}{SEC(2008) 2963}

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat indokai és célkitűzései

Ez a javaslat az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a dublini rendelet)[1] átdolgozása.

A Bizottságnak a dublini rendszer értékeléséről szóló, 2007. június 6-án közzétett jelentése (a továbbiakban: a dublini rendszerről szóló értékelő jelentés)[2], valamint a zöld könyvvel[3] elindított konzultációs folyamat keretében a különböző érdekeltektől kapott hozzászólások számos hiányosságra mutattak rá. Ezek nagyrészt a hatályos jogszabályi rendelkezések által létrehozott rendszer hatékonyságára, illetve a dublini eljárás hatálya alá tartozó nemzetközi védelmet kérelmezők számára biztosított védelem szintjére vonatkoztak. Ezért a Bizottság módosítani kívánja a dublini rendeletet egyrészt a rendszer hatékonyságának erősítése érdekében, másrészt pedig azért, hogy a felelősség meghatározására irányuló eljárás keretében átfogó módon foglalkozzanak a nemzetközi védelmet kérelmezők igényeivel. Ezenfelül – a menekültügyről szóló politikai tervnek[4] megfelelően – a javaslat célja továbbá, hogy szabályozza azokat a helyzeteket, amikor rendkívüli nyomás nehezedik a tagállamok befogadó képességére és menekültügyi rendszereire, illetve amikor nem biztosítanak megfelelő szintű védelmet a nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára.

A menekültügyről szóló politikai tervben foglaltak szerint e javaslat az első olyan javaslatcsomag része, amely a közös európai menekültügyi rendszeren belüli magasabb szintű összehangolásra és védelmi előírásokra irányul. E javaslat elfogadására az Eurodac rendelet[5] és a befogadási feltételekről szóló irányelv[6] átdolgozásának elfogadásával egyidejűleg kerül sor. 2009-ben a Bizottság javaslatot tesz az elismerési irányelv[7] és a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv[8] módosítására is. Ezenfelül 2009 első negyedévében a Bizottság javaslatot tesz az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (szerintem nagybetűvel kellene) létrehozására, amely gyakorlati segítséget kíván nyújtani a tagállamoknak a menedékjogi kérelmek elbírásáához. A hivatal külön szakértelem és gyakorlati segítség biztosítása révén támogatást nyújt továbbá azon tagállamoknak, amelyek nemzeti menekültügyi rendszerére – a közösségi jogszabályok követelményének teljesítése tekintetében – különös nyomás nehezedik, főként földrajzi elhelyezkedésük miatt.

- Általános háttér

A tagállamok közötti belső határellenőrzés nélküli térségben szükség van a tagállamokban benyújtott menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatos felelősség meghatározására irányuló mechanizmusra annak érdekében, hogy egyrészt garantálják a menekültstátus meghatározására vonatkozó eljáráshoz való hatékony hozzáférést, és ne veszélyeztessék a menedékjog iránti kérelmekben a gyors döntéshozatalt, másrészt megelőzzék a menekültügyi eljárásokkal oly módon történő visszaélést, hogy ugyanazon személy több menedékjog iránti kérelmet nyújt be több tagállamban kizárólag abból a célból, hogy meghosszabbítsa a tagállamok területén való tartózkodását.

A menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó rendelkezések eredetileg a kormányközi Schengeni Egyezmény részét képezték, amelynek helyébe az Európai Közösségek tagállamainak egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározásáról szóló, úgynevezett „dublini egyezmény”[9] lépett. A dublini egyezmény működésének támogatása céljából elfogadták az Eurodac (a menedékkérők ujjlenyomatainak összehasonlítására irányuló közösségi szintű rendszer) létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az Eurodac rendelet)[10].

A dublini rendeletet 2003 februárjában fogadták el azzal a céllal, hogy végrehajtsák az EK-Szerződés 61. cikke (3) bekezdésének a) pontját, amely előírja a dublini egyezmény közösségi jogszabállyal való helyettesítését, valamint teljesítsék a tamperei Európai Tanács 1999. októberi következtetéseiben megfogalmazott kívánalmat.

A dublini rendelet a közös európai menekültügyi rendszer első sarokkövének tekintendő. A rendelet – számos újítással –jelentős mértékben javította a dublini egyezményt. Továbbá azonos általános elvekre épült, különösen arra, hogy kérelem megvizsgálása iránti felelősséget – a család egységének védelme érdekében megállapított néhány kivételtől eltekintve – elsődlegesen annak a tagállamnak kell viselnie, amely a legjelentősebb szerepet töltötte be a kérelmezőnek a tagállamok területére történő belépésében és ottani tartózkodásában.

A hágai program arra szólította fel a Bizottságot, hogy zárja le az első szakasz során elfogadott menekültügyi jogi aktusok értékelését, valamint terjessze a Tanács és az Európai Parlament elé a második szakaszának eszközeit és intézkedéseit azzal a céllal, hogy azokat 2010 vége előtt elfogadhassák. A dublini rendszerről szóló értékelő jelentés megállapította, hogy álalánosságban nagyrészt megvalósultak a rendszer fő célkitűzései: vagyis egyértelmű és működőképes mechanizmus jött létre annak megállapítására, hogy ki felelős valamely menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért, ugyanakkor a rendszer gyakorlati alkalmazásának és hatékonyságának néhány kérdése továbbra is aggasztó. Ezenfelül a zöld könyvre adott válaszok is számos fontos hiányosságot tártak fel a dublini rendelet által érintett nemzetközi védelmet kérelmezők számára biztosított védelem tekintetében.

Ennek megfelelően a dublini rendelet módosítására irányuló jelenlegi javaslat választ ad a hágai program felkérésére, továbbá orvosolni kívánja a dublini rendelet végrehajtása során feltárt hiányosságokat.

A javaslat célja továbbá, hogy összhangot biztosítson az uniós menekültügyi vívmányok alakulásával - különös tekintettel a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvre, az elismerésről szóló irányelvre, valamint a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003/9/EK tanácsi irányelvre (a továbbiakban: a befogadási feltételekről szóló irányelv)[11].

Az e javaslathoz csatolt hatásvizsgálat részletes elemzést tartalmaz az e rendelettel kapcsolatban feltárt és a felülvizsgálata céljából végzett előkészületekkel kapcsolatos problémákról, beazonosítja és elemzi a szakpolitikai lehetőségeket, valamint az előnyben részesített szakpolitikai lehetőséget.

- A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések

A dublini rendszer az alábbi jogszabályokból áll: a dublini és az Eurodac rendelet, valamint azok két végrehajtási rendelete; a Bizottság 2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK rendelete egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról (a továbbiakban: a dublini végrehajtási rendelet)[12], valamint a Tanács 2002. február 28-i 407/2002/EK rendelete a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról[13].

A Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás szerint elfogadott egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően[14] kiigazította a dublini rendelet több rendelkezését. E kiigazításokat belefoglaltuk a mostani javaslatba.

- Összhang egyéb szakpolitikákkal

A közös európai menekültügyi rendszer létrehozásával kapcsolatosan e javaslat teljes mértékben összhangban van az 1999-i tamperei Európai Tanács következtetéseivel, valamint a 2004-es hágai programmal. Továbbá – különösen a menedékjog és a személyes adatok védelme tekintetében – teljes mértékben megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájának.

AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ

A Bizottság kétlépcsős – technikai és politikai – megközelítést fogadott el a dublini rendszer értékelésére. A technikai értékelést (a dublini rendszerről szóló értékelő jelentés) a tagállamok számos hozzájárulása – így a Bizottság által 2005 júliusában elküldött részletes kérdőívre adott válaszok –, a szakértői üléseken folytatott rendszeres megbeszélések és statisztikák alapján állították össze. Alaposan fontolóra vették az egyéb érdekeltektől – különösen az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától és a „civil társadalom” szervezeteitől – érkezett hozzászólásokat is. A jövőbeni Közös Európai Menekültügyi Rendszerről szóló zöld könyvön alapuló konzultáció politikai értékelésként szolgált. E nyilvános konzultációra válaszul 89 véleménynyilvánítás érkezett az érdekeltek széles köréből. A konzultáció során felvetett kérdések és előterjesztett javaslatok szolgáltatták az egyik legfontosabb kiindulási pontot a menekültügyről szóló politikai terv elkészítéséhez. Ez a terv menetrendet határoz meg az elkövetkező évek számára, valamint felsorolja azokat az intézkedéseket – így többek között a dublini rendelet módosítására irányuló javaslatot –, amelyekre a Bizottság a közös európai menekültügyi rendszer második szakaszának lezárása érdekében javaslatot szándékozik tenni.

2008. március 5-én a bizottsági szolgálatok e javaslatot a Bevándorlással és Menekültüggyel foglalkozó Bizottságban (CIA) informális keretek között nagy vonalakban megvitatták a tagállamokkal. Továbbá 2007 októbere és 2008 júliusa között szakértői megbeszélésekre került sor tagállami szakértők, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és nem kormányzati szervek, jogászok és bírák, valamint az Európai Parlament képviselőinek részvételével, hogy kikérjék véleményüket a dublini rendelet szükséges fejlesztéséről.

A konzultációs folyamat során az derült ki, hogy a tagállamok többsége támogatja a dublini rendelet alapvető elveinek fenntartását, ugyanakkor elismeri, hogy bizonyos – elsősorban annak hatékonyságával kapcsolatos – vonatkozásokban javításra van szükség. Több civil társadalmi szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága ugyanakkor egy gyökeresen eltérő megközelítés mellett érvel, amely a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának helye szerinti felelősség-megosztásra épülne. Az ilyen irányú változtatásra vonatkozó politikai akarat hiányában azonban azt sürgetik, hogy a rendeleten belül fordítsanak nagyobb figyelmet a nemzetközi védelmet kérelmezők védelmi szükségleteire. Az Európai Parlament a dublini rendszer értékeléséről szóló, 2008. szeptember 2-án elfogadott jelentésében[15] a meglévő rendszer számos – többnyire védelemorientált – fejlesztésére tett javaslatot.

A bizottsági javaslat figyelembe veszi az összes érdekelt fél aggodalmait. A dublini rendelet alapelveinek fenntartása mellett a Bizottság rendkívül fontosnak tartja, hogy e javaslat eloszlassa mind a hatékonysággal, mind pedig a védelemmel kapcsolatos aggodalmakat.

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javasolt intézkedés összefoglalása

A javaslat legfontosabb célja, hogy javítsa a rendszer hatékonyságát, valamint szigorúbb védelmi előírások biztosítása a dublini eljárás hatálya alá tartozó személyek számára. Egyidejűleg a javaslatnak az is a célja, hogy elősegítse azon helyzetek jobb kezelését, amikor rendkívüli nyomás nehezedik a tagállamok befogadó létesítményeire és menekültügyi rendszereire.

A javaslat fenntartja a jelenlegi dublini rendeletben szerepelő alapelveket, különösen azt, hogy a kérelem megvizsgálása iránti felelősséget – a család egységének védelme érdekében megállapított néhány kivételtől eltekintve – elsődlegesen az a tagállam viseli, amely a legjelentősebb szerepet töltötte be a kérelmezőnek a tagállamok területére történő belépésében és ottani tartózkodásában.

Ezenfelül általánosságban megtartja a jogi aktus jellegét; vagyis azt, hogy elsősorban a tagállamok egymással szembeni kötelezettségeit állapítja meg, illetve kizárólag abban az esetben tartalmaz a dublini eljárás hatálya alá tartozó menedékkérőkkel szembeni tagállami kötelezettségeket szabályozó rendelkezéseket, amennyiben azok a tagállamok közötti eljárásokat érintik vagy egyéb menekültügyi jogszabályokkal való összhang biztosítása miatt szükségesek. A javaslatban szerepel ugyanakkor, hogy magasabb szintű védelem biztosítása érdekében javítani kell a jelenlegi eljárási biztosítékokat, valamint a dublini eljárás hatálya alá tartozó személyek sajátos szükségleteinek megfelelőbb kielégítése érdekében a rendeletet új jogi biztosítékokkal kell kiegészíteni, és ezzel egyidejűleg arra kell törekedni, hogy ne hagyjanak lehetőséget a védelem kijátszására.

A javaslat a következő kérdésekkel foglalkozik:

1. A rendelet hatálya, valamint a menekültügyi vívmányokkal való összhang

A javaslat a rendelet hatályát a kiegészítő védelmet kérelmezőkre (és abban részesülőkre) is kiterjeszti. E módosítást az uniós vívmányokkal – konkrétabban a kiegészítő védelem fogalmát bevezető elismerési irányelvvel – való összhang biztosítása céljából ítélték szükségesnek. Emellett a javaslat a rendeletben használt terminológiát és fogalmakat az egyéb menekültügyi jogszabályokban szereplőkhöz igazítja.

2. A rendszer hatékonysága

A felelősség meghatározására irányuló eljárás zökkenőmentes működésének biztosítása céljából több módosításra tettek javaslatot, különösen az alábbiakra:

- Határidőt állapítottak meg a visszavételre irányuló megkeresés benyújtására, valamint lerövidítették az információkérés megválaszolására vonatkozó határidőt; határidőt vezettek be a humanitárius okokból történő megkeresések megválaszolására, valamint egyértelművé tették, hogy bármikor sor kerülhet humanitárius okokból történő megkeresésekre. E módosítások a felelősség megállapítására irányuló eljárást kívánják hatékonyabbá tenni és felgyorsítani;

- Tisztázták a felelősség megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, különös tekintettel az alábbiakra: azok a körülmények, amelyek esetén a megszűnésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell, azok a tagállamok, amelyek a bizonyítási terhet viselik, valamint a felelősség megszűnésének következményei. E pontosítások célja a rendelet egységesebb alkalmazásának biztosítása, valamint a tagállami felelősség meghatározását esetleg bonyolító vagy hátráltató tagállami értelmezési eltérések csökkentése;

- Tisztázták a mérlegelési (humanitárius és független felelősségvállalási) záradékok alkalmazásának körülményeit és eljárásait, többek között a rendelet egységesebb és hatékonyabb tagállami alkalmazása céljából. Az említett záradékokra vonatkozó módosítások részleteit a 4. pont keretében tárgyaljuk;

- A rendelet az átadásokra – pl. a téves átadásra és az átadások költségeire – vonatkozó szabályokkal egészült ki. A rendelet új rendelkezéssel egészült ki a fontos információknak az átadás végrehajtása előtti megosztására vonatkozóan (a részleteket az 5. pont keretében tárgyaljuk), többek között az átadásokra vonatkozó gyakorlati szabályokkal kapcsolatos tagállamok közötti együttműködés megkönnyítése céljából;

- A dublini végrehajtási rendeletben jelenleg előírt, kizárólag a tagállamok között és a humanitárius záradék alkalmazásában felmerült nézetkülönbségek kezelésére szolgáló, meglévő vitarendezési mechanizmust kiterjesztették annak érdekében, hogy az egész rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket felölelje.

- Kötelező meghallgatás tartására vonatkozó rendelkezést vezettek be annak érdekében, hogy a hatóságok hozzájuthassanak a felelős tagállam megállapítása céljából szükséges összes információhoz, illetve – szükség esetén – szóbeli tájékoztatást nyújthassanak a kérelmezőknek a rendelet alkalmazásáról. Ennek célja, hogy egyrészt a rendszer alkalmazásának megkönnyítésével javítsa annak hatékonyságát, másrészt megfelelő biztosítékokat nyújtson a nemzetközi védelmet kérelmezők számára.

3. A dublini eljárás hatálya alá tartozó személyek számára nyújtott jogi biztosítékok

A javaslat az alábbi módosításokat vezeti be annak érdekében, hogy megerősítse a nemzetközi védelmet kérelmezőknek nyújtott jogi biztosítékokat és képessé tegye őket arra, hogy hatékonyabban védhessék a jogaikat.

- A rendeletben részletesebben meghatározták a nemzetközi védelmet kérelmezők számára nyújtandó tájékoztatás tartalmát, formáját és időpontját. Ezenfelül a javaslat előírja az összes tagállamban használandó közös tájékoztató szórólap elfogadását. A dublini rendelet hatásaival kapcsolatban tájékozottabb nemzetközi védelmet kérelmezők tudatosabban viszonyulnak a felelősség meghatározására irányuló eljáráshoz, ami többek között hozzájárulhat a másodlagos migráció jelenségének visszaszorításához.

- Megállapították az átadásra vonatkozó határozattal szembeni fellebbezés jogát, valamint kötelezővé tették a hatáskörrel rendelkező hatóság számára annak eldöntését, hogy a végrehajtást fel kell-e függeszteni vagy sem, illetve hogy lehetővé teszi-e az érintett személy számára, hogy a döntés meghozataláig a területén maradhasson. Ezenfelül világossá tették a jogi segítséghez és/vagy jogi képviselethez, illetve – szükség esetén – nyelvi segítséghez való jogot, és tovább pontosították az értesítési eljárást annak érdekében, hogy az érintettek hatékonyabban élhessenek jogorvoslat igénybevételéhez való jogukkal.

- Olyan új rendelkezést vezettek be, amely azt az alapelvet hangsúlyozza, hogy senki sem tartható fova kizárólag azon az alapon, hogy az érintett nemzetközi védelmet kíván igénybe venni. Ez az elv megerősíti a fogvatartásra vonatkozó uniós vívmányokat, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, továbbá biztosítja az összhangot az EU Alapjogi Chartájával és a nemzetközi emberi jogi okmányokkal, pl. az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezménnyel és az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményével. Ezenfelül a javaslat korlátozott különleges indokot határoz meg annak érdekében, hogy a dublini eljárás keretében menedékkérőket ne tarthassanak önkényesen fogva. A befogadási feltételekről szóló irányelv módosítására irányuló javaslat keretében az összes fogva tartott menedékkérőre vonatkozóan meghatározottal azonos szintű bánásmódot kell alkalmazni a dublini ügyekre is. A kiskorúakra vonatkozó különös szabályok megállapítása révén – a befogadási feltételekről szóló irányelv módosítására irányuló javaslatnak megfelelően – figyelembe veszik a kiskorúak és a kísérő nélküli kiskorúak sajátos helyzetét. Mivel ez a rendelkezés kizárólag a dublini eljárás hatálya alá tartozó személyek fogva tartására vonatkozó kisszámú indokot érinti, a befogadási feltételekről szóló irányelv módosítására irányuló javaslat helyett logikus inkább e rendeletbe belefoglalni;

- Több rendelkezést pontosítottak a menekültügyi eljáráshoz való hatékony hozzáférés elvének tiszteletben tartása érdekében.

4. A család egysége, független felelősségvállalási és humanitárius záradék

A család egységéhez való jog megerősítése, illetve a független felelősségvállalási és humanitárius záradék közötti kölcsönhatások tisztázása érdekében az alábbiakra tettek javaslatot:

- A családegyesítéshez való jog kiterjesztése a kiegészítő védelemben részesülő, valamint a másik tagállamban tartózkodó családtagokra;

- Az eltartott hozzátartozók (vagyis a kérelmező által eltartott hozzátartozó vagy az olyan kérelmező, akit hozzátartozója tart el), valamint a kísérő nélküli kiskorúak róluk gondoskodni képes hozzátartozóikkal való egyesítésének kötelezővé tétele. Ennek megvalósítására oly módon kerül sor, hogy az említett két kérdésre vonatkozó rendelkezéseket eltávolítják a humanitárius záradékból, majd beillesztik azokat a kötelező felelősség-meghatározási feltételek közé;

- A kiskorúak tekintetében a „családtag” fogalmának kiterjesztése a gyermek elsődleges érdekének hatékonyabb védelme céljából;

- Az olyan kérelmező esetleges visszaküldésének kizárása, akire legújabb kérelmének időpontjában alkalmazni lehet a család egységére vonatkozó feltételek egyikét, amennyiben az első kérelem benyújtása szerinti tagállamban még nem született érdemi elsőfokú határozat. Ezzel különösen azt kívánják biztosítani, hogy az a tagállam, amelynek a területén a menedékkérő tartózkodik megfelelően figyelembe vegye a menedékkérő családi helyzetével kapcsolatos esetleges új elemeket, összhangban az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben megállapított kötelezettségekkel;

- Az egyértelműség érdekében a „független felelősségvállalási” és a „humanitárius” záradékot felülvizsgálták, és „mérlegelési záradékok” címmel egy fejezetbe vonták össze. Azt javasolták, hogy a „független felelősségvállalási” záradékot elsősorban humanitárius vagy kivételes okból használják. A „humanitárius záradék” alkalmazására vonatkozó körülmények tekintetében olyan általános záradék megtartását javasolták, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mindannyiszor ehhez folyamodjanak, amikor a kötelező feltételek szigorú alkalmazása a családtagok vagy egyéb hozzátartozók különválasztását eredményezné;

- A mérlegelési záradékok alkalmazása tekintetében az eljárás számos vonatkozását is pontosították. Fenntartották a kérelmező hozzájárulására vonatkozó kötelezettséget annak érdekében, hogy a független felelősségvállalási záradékot ne lehessen a kérelmező érdekeivel ellentétesen alkalmazni.

5. Kísérő nélküli kiskorúak és egyéb kiszolgáltatott helyzetű csoportok

Annak érdekében, hogy a dublini eljárás során nagyobb figyelmet fordítsanak a kísérő nélküli kiskorúak érdekeire, a javaslat pontosítja és kiterjeszti a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó meglévő rendelkezéseket, valamint az alábbiakban felsorolt további védelmi biztosítékokat állapítja meg:

- A rendeletet olyan új rendelkezéssel egészítették ki a kiskorúakra vonatkozó garanciákra vonatkozóan, amely többek között pontosan meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a kiskorú elsődleges érdekének vizsgálata, valamint a képviselethez való jog meghatározása során;

- Kiterjesztették a kísérő nélküli kiskorúak számára biztosított védelmet, hogy a családegyesítést ne csak a magcsaláddal, hanem – a fentiek szerinti – róluk gondoskodni képes, más tagállamban tartózkodó egyéb hozzátartozóikkal is lehetővé tegyék. Tovább pontosították, hogy családtag vagy egyéb hozzátartozó hiányában az a tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, ahol a kérelmező legutóbbi kérelmét benyújtotta, feltéve hogy ez szolgálja leginkább a kiskorú érdekeit.

A dublini eljárás keretében a kiszolgáltatott helyzetű csoportoknak nyújtott védelemmel kapcsolatban általánosságban az alábbiakat állapították meg:

A javaslat mechanizmust hoz létre arra vonatkozóan, hogy a tagállamok még az átadás előtt megoszthassák egymással a fontos információkat azon elsődleges célból, hogy a dublini eljárás keretében folyamatos védelmet biztosítsanak a felelős tagállamoknak átadandó kérelmezők számára

6. Rendkívüli nyomás vagy nem megfelelő szintű védelem

A rendelet új eljárást vezet be a dublini rendszer szerinti, a felelős tagállamnak történő átadások felfüggesztésére. Az új eljárás biztosítani kívánja, hogy a korlátozott befogadási és felvevőképességgel rendelkező tagállamokra nehezedő rendkívüli nyomás esetén a dublini rendszer szerinti átadások ne okozzanak többletterhet e tagállamok számára. Ez az eljárás azokban az esetekben is alkalmazható, amikor kétségek merülnek fel afelől, hogy a dublini rendszer szerinti átadás eredményeként a kérelmezők – különösen a befogadási feltételek és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés tekintetében – megfelelő védelemben részesülnek-e a felelős tagállamban.

- Nyelvi helyesbítések

E javaslat olasz változatában – közelebbről annak 3. cikk (3) bekezdésében – nyelvi helyesbítést kellett bevezetni. Az említett bekezdést az „ország” kifejezés előtt „harmadik” kifejezéssel egészítették ki. Ennek következtében a 343/2003/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése megfelel az említett rendelet többi nyelvi változatának. A változtatásra az említett cikk téves értelmezésének elkerülése miatt volt szükség.

A rendelet más nyelvi változatai esetében szintén sor kerülhet egyéb nyelvi helyesbítésekre.

- Jogalap

E javaslat módosítja a 343/2003/EK rendeletet, és ugyanarra a jogalapra támaszkodik, vagyis az EK-Szerződés 63. cikke első bekezdése 1. pontjának a) alpontjára.

Az EK-Szerződés IV. címe az Egyesült Királyságra és Írországra nem alkalmazható, kivéve ha e két ország a Szerződésekhez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvben megállapított rendelkezésekkel összhangban másképp nem dönt.

A 3434/2003/EK rendelet kötelező erejű az Egyesült Királyságra és Írországra nézve, miután bejelentették szándékukat, hogy a fent említett jegyzőkönyv alapján részt vesznek az említett rendelet elfogadásában és alkalmazásában. E tagállamoknak a 343/2003/EK rendelettel kapcsolatos jogállása nem érinti a módosított rendeletben való esetleges részvételüket.

A Szerződéhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és ezért az rá nézve nem kötelező, illetve nem alkalmazható. Tekintettel azonban arra, hogy Dánia – az általa az Európai Közösséggel 2006-ban megkötött nemzetközi megállapodást[16] követően – alkalmazza a hatályos dublini rendeletet, az említett megállapodás 3. cikkének megfelelően értesíti a Bizottságot arról a döntéséről, hogy végrehajtja-e a módosított rendelet tartalmát vagy sem.

- A javaslat hatása a dublini rendszerhez társult harmadik országokra

Több harmadik országnak a schengeni vívmányokhoz való társulásával egyidejűleg, a Bizottság a dublini/Eurodac vívmányokhoz való társulásra vonatkozó megállapodásokat is kötött ezekkel az országokkal, vagy pedig ilyen megállapodások megkötése van folyamatban:

- Írország és Norvégia társulási megállapodásának megkötésére 2001-ben került sor[17];

- Svájc társulási megállapodását 2008. február 28-án kötötték meg[18];

- Liechtenstein társulási jegyzőkönyvét 2008. február 28-án írták alá[19].

A Közösség és a társult országok között két további jogi aktus megkötésére került sor[20] annak érdekében, hogy jogokat és kötelezettségeket léptessenek életbe Dánia – amely a fentiekben kifejtettek szerint nemzetközi megállapodás útján társult a dublini/Eurodac vívmányokhoz –, valamint az említett társult országok között.

A három fent idézett megállapodás szerint a társult országok kivétel nélkül elfogadják a dublini/Eurodac vívmányokat és azok fejlesztését. A társult országok nem vesznek részt a dublini vívmányokat módosító vagy azokra épülő jogi aktusok (tehát például e javaslat) elfogadásában, azonban – miután a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyta azokat – bizonyos határidőn belül értesíteniük kell a Bizottságot arról a döntésükről, hogy elfogadják-e az említett jogi aktus tartalmát vagy sem. Abban az esetben, ha Norvégia, Izland, Svájc vagy Liechtenstein nem fogad el valamely, a dublini/Eurodac vívmányokat módosító vagy azokra épülő jogi aktust, az ún. guillotine-záradék”-ot kell alkalmazni és fel kell mondani a megfelelő megállapodásokat, kivéve amennyiben a megállapodásokkal létrehozott közös/vegyes bizottság egyhangúlag másként nem dönt.

- A szubszidiaritás elve

Az EK-Szerződés vízumokról, menekültügyről, bevándorlásról és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikákról szóló IV. címe ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban bizonyos hatásköröket ruház az Európai Közösségre. E hatásköröket az EK-Szerződés 5. cikkével összhangban kell gyakorolni, vagyis csak akkor és annyiban, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók.

Jelenleg az EK-Szerződés 63. cikke (1) bekezdésének a) pontja biztosít jogalapot a közösségi fellépéshez azon feltételeknek és eljárási szabályok tekintetében, amelyek egy harmadik ország állampolgára által az egyik tagállamban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásért felelős tagállam meghatározására vonatkoznak.

Az általánosságban a menekültügyhöz kötődő problémák nemzetek feletti jellege miatt az EU kiváló helyzetben van ahhoz, hogy a közös európai menekültügyi politika keretében javaslatokat tegyen a dublini rendelet alkalmazásával kapcsolatosan feltárt problémák megoldására. Noha már a 2003-ban elfogadott rendelet is jelentős mértékű összehangolást valósított meg, továbbra is van mozgástere az arra irányuló uniós fellépésnek, hogy hatékonyabb és nagyobb védelmet garantáló dublini rendszert hozzon létre.

- Az arányosság elve

Mielőtt eljutottak arra a következtetésre, hogy az e javaslatban előterjesztett uniós fellépés nem lépi túl az említett problémák megoldására vonatkozó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, a dublini rendelet módosításának hatásvizsgálata során alaposan vizsgálatnak vetették alá a feltárt problémák orvoslására vonatkozó szakpolitikai lehetőségeket abból a célból, hogy egyensúlyt teremtsenek a költségek és az előnyök között.

- Az alapvető jogokra gyakorolt hatás

Ezt a javaslatot tüzetes vizsgálatnak vetették alá azzal a céllal, hogy meggyőződjenek arról, hogy rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők-e a közösségi jog és a nemzetközi jog általános elveivel. Különös hangsúlyt fektettek egyrészt annak szükségességére, hogy megerősítsék a dublini eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozó jogi és eljárási biztosítékokat abból a célból, hogy az említettek hatékonyabban kiállhassanak jogaik mellett, másrészt annak szükségességére, hogy kellő figyelmet fordítsanak a család egységéhez való jog tiszteletben tartására, valamint a kiszolgáltatott helyzetű csoportok – különösen a kísérő nélküli kiskorúak – sajátos szükségleteinek megfelelőbb kezelése érdekében e csoportok helyzetének javítására.

A dublini eljárás hatálya alá tartozó személyek számára biztosított magasabb fokú védelem – az alapvető jogok szempontjából – általában véve határozottan kedvező hatást gyakorol a menedékkérőkre. A menedékkérők rendelet alkalmazásáról, valamint az abból fakadó jogokról és kötelezettségekről történő hatékonyabb tájékoztatása egyrészt elősegíti, hogy hatékonyabban kiállhassanak jogaik mellett, másrészt hozzájárulhat a menedékkérők másodlagos migrációjának csökkentéséhez, mivel a menedékkérők hajlandóbbak lesznek eleget tenni a rendszer követelményeinek. A bírósági jogorvoslathoz való jog hatékonyságát különösen az alábbi intézkedések révén javítják: az átadásra vonatkozó határozattal szembeni fellebbezési jognak, valamint annak a jognak a megállapítása, hogy a végrehajtás felfüggesztésének szükségességére vonatkozó határozat meghozataláig elkerüljék az átadást; annak előírása, hogy az érintett személy átadásra vonatkozó határozatról való értesítését követően ésszerű időt kell biztosítani számára ahhoz, hogy jogorvoslatot vehessen igénybe. a jogi segítségnyújtáshoz és/vagy jogi képviselethez való jog megállapítása. A menekültügyi eljáráshoz való hatékony hozzáférésre vonatkozó, a menedékjog részét képező elvet megerősítik azáltal, hogy pontosítják a felelős tagállam azon kötelezettségét, hogy teljes körű vizsgálatot kell végeznie a dublini eljárás keretében részére átadott menedékkérők védelmi szükségleteivel kapcsolatban. A szabadsághoz és a szabad mozgáshoz való jogot azon rendelkezés révén erősítik, amely szerint a dublini eljárás keretében kizárólag a rendelet alapján előírt kivételes esetben kerülhet sor személyek fogva tartására, továbbá csak akkor, ha az megfelel a szükségesség és az arányosság elvének. Kellő figyelmet kell fordítani a kiskorúak helyzetére, akik fogvatartása kizárólag akkor megengedett, ha az elsődleges érdekükben áll. Kísérő nélküli kiskorúakat egyáltalán nem szabad fogvatartani.

Jelentős mértékben megerősítik a családegyesítéshez való jogot , különösen annak révén, hogy a rendelet hatályát kiterjesztik a kiegészítő védelmet kérelmezőkre és abban részesülőkre, hogy kötelezővé teszik az eltartott hozzátartozók egyesítését, továbbá hogy bizonyos feltételekkel megtiltják azoknak a kérelmezőknek a visszaküldését, akikre legutóbbi kérelmük időpontjában alkalmazni lehet a család egységére vonatkozó feltételek egyikét. E biztosítékok nem csupán a menedékkérők védelmére vonatkozó szigorúbb előírásokat tartalmaznak, hanem a másodlagos migráció visszaszorításához is hozzájárulnak, mivel a felelős tagállam meghatározására irányuló eljárás során nagyobb figyelmet fordítanak az egyes menedékkérők személyes helyzetére.

Végül pedig – különösen a kísérő nélküli kiskorúak jogainak megerősítése révén – megfelelőbb módon kezelik a kiszolgáltatott helyzetű csoportok sajátos helyzetét, többek között azáltal, hogy jobban meghatározzák a gyermek elsődleges érdekét, valamint – az adott személy részére biztosított védelem és jogok folyamatossága biztosításának elsődleges céljából – mechanizmust hoznak létre az átadandó személyre vonatkozó fontos – különösen egészségügyi – információk kicserélésére.

A tagállamok e rendelet rendelkezéseit az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával kötelesek alkalmazni. A rendelet ellenőrzési és értékelési követelményt ír elő. Az ellenőrzés az alapvető jogokra kiható rendelkezésekre is kiterjed.

ê 343/2003/EC

ð új szöveg

2008/0243 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

egy harmadik ország állampolgára ð , illetve hontalan személy ï által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 63. cikke első bekezdése 1. pontjának a) alpontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[21],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[22],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[23],

mivel:

òúj szöveg

1. Az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendeletet[24] jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében azt át kell dolgozni.

ê2003/343/EK (1) preambulumbekezdés

2. A közös európai menekültügyi rendszerre is kiterjedő közös menekültpolitika az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének szerves részét képezi, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogszerűen keresnek védelmet a Közösségben.

ê2003/343/EK (2) preambulumbekezdés

3. Az Európai Tanács az 1999. október 15–16-i tamperei rendkívüli ülésén egyetértett abban, hogy olyan közös európai menekültügyi rendszert kell kidolgozni, amely az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény teljes és átfogó alkalmazásán alapul, biztosítva ily módon, hogy senkit nem küldenek vissza oda, ahol üldöztetésnek lenne kitéve, tiszteletben tartva a visszaküldés (refoulement) tilalmának elvét. Ebben a tekintetben és az e rendeletben megállapított felelősségi feltételek sérelme nélkül a tagállamok, amelyek mind tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét, harmadik országok állampolgárai vonatkozásában biztonságos országoknak tekintendők.

ê2003/343/EK (3) preambulumbekezdés

4. A tamperei következtetések azt is megállapították, hogy ennek a rendszernek rövid időn belül világos és alkalmazható módszer kialakítására is ki kell terjednie a menedékjogi kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározása céljábólannak a tagállamnak a meghatározása céljából, amely felelős egy menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért.

ê2003/343/EK (4) preambulumbekezdés

ðúj szöveg

5. E módszernek mind a tagállamok, mind az érintett személyek vonatkozásában tárgyilagos és méltányos szempontokon kell alapulnia. Lehetővé kell tennie különösen a felelős tagállam gyors meghatározását, hogy garantálják a menekült ð nemzetközi védelmi ï státus meghatározására vonatkozó eljáráshoz való hatékony hozzáférést, és ne veszélyeztessék a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmekben a gyors döntéshozatalt.

ê2003/343/EK (5) preambulumbekezdés

Ami a közös európai menekültügyi rendszer egymást követő szakaszokban történő bevezetését illeti, amelynek hosszú távon egy közös eljáráshoz és a menedékjogot kérelmezők szempontjából egységes, az egész Unióban érvényes jogálláshoz kell vezetnie, ebben a szakaszban a tapasztalatok nyomán szükséges javítások végrehajtása mellett indokolt megerősíteni azokat az elveket, amelyek alátámasztják az Európai Közösségek valamelyik tagállamában benyújtott menedékjog iránt kérelmek megvizsgálásáért felelős állam meghatározásáról szóló, 1990. június 15-én Dublinban aláírt egyezményt [4], (a továbbiakban: dublini egyezmény), amelynek végrehajtása ösztönözte a menedékjogi politikák összehangolásának folyamatát.

òúj szöveg

6. Mostanra lezárult a közös európai menekültügyi rendszer bevezetésének első szakasza, amely hosszú távon várhatóan közös eljárást és egységes jogállást biztosít a menedékjogban részesítettek számára az Unió egész területén. Az Európai Tanács 2004. november 4-i ülésén elfogadta a hágai programot, amely kitűzte a 2005–2010 közötti időszakban a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén megvalósítandó célokat. E tekintetben a hágai program arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy zárja le az első szakasz során elfogadott jogi aktusok értékelését, valamint terjessze a Tanács és az Európai Parlament elé a második szakasz eszközeit és intézkedéseit azzal a céllal, hogy azokat 2010 vége előtt elfogadják.

7. Az értékelések eredményei alapján ebben a szakaszban indokolt megerősíteni a 343/2003/EK rendeletet alátámasztó elveket, a tapasztalatok fényében el kell végezni a szükséges fejlesztéseket a rendszer, valamint az ezen eljárás keretében a nemzetközi védelmet kérelmezőknek nyújtott védelem megerősítése érdekében.

8. Az összes nemzetközi védelmet kérelmező, illetve abban részesített személlyel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása, valamint a hatályos uniós menekültügyi vívmányokkal – különösen a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelvvel[25] – való összhang biztosítása érdekében e rendelet hatályát helyénvaló kiterjeszteni a kiegészítő védelmet kérelmező, valamint a kiegészítő védelemben részesített személyekre.

9. Az összes menedékkérővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló …-i […/…/EK] irányelvet[26] kell alkalmazni a felelős tagállam meghatározására vonatkozó, e rendeletben szabályozott eljárásra.

10. Az ENSZ 1989. évi gyermekjogi egyezményével és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban e rendelet alkalmazása során a tagállamoknak mindenek előtt a gyermek elsődleges érdekét kell szem előtt tartaniuk. Továbbá, sajátos kiszolgáltatottságukra tekintettel külön eljárási garanciákat kell meghatározni a kísérő nélküli kiskorúak vonatkozásában.

ê2003/343/EK (6) preambulumbekezdés

A család egységét meg kell őrizni, amennyiben az összeegyeztethető a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításával követett egyéb célokkal.

òúj szöveg

11. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban, a tagállamoknak mindenekelőtt arra kell törekedniük, hogy a rendelet végrehajtása során biztosítsák a család egységének tiszteletben tartását.

ê2003/343/EK (7) preambulumbekezdés

ðúj szöveg

12. Ugyanazon család tagjai által benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmek egyetlen tagállam által történő együttes elbírálása lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a kérelmeket alaposan vizsgálják meg, és azok tárgyában következetes határozatokat hozzanakð , valamint ne válasszák szét az egy családhoz tartozó családtagokat ï .

òúj szöveg

13. A család egysége és a gyermek elsődleges érdeke elvének teljes körű tiszteletben tartása érdekében kötelező felelősségi feltétellé kell tenni a kérelmező és kiterjedt családja közötti – terhességen, anyaságon, a családtagok egészségi állapotán vagy életkorán alapuló – eltartotti viszony fennállását. Amennyiben a kérelmező kísérő nélküli kiskorú, a másik tagállam területén tartózkodó, róla gondoskodni képes hozzátartozó meglétét is kötelező felelősségi feltétellé kell tenni.

ê2003/343/EK (7) preambulumbekezdés

ðúj szöveg

14. Bármely tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy ð – elsősorban kivételes vagy humanitárius okból – ï eltérjen a felelősségi feltételektől azért, hogy lehetővé tegyék a családtagok együttélését, amennyiben ez humanitárius okból szükséges. ð és akkor is megvizsgálja a hozzá vagy másik tagállamban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított kötelező feltételek szerint nem felelős, feltéve hogy az érintett tagállam és a kérelmező ebben megállapodik. ï

òúj szöveg

15. A nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásának elősegítése érdekében személyes meghallgatást kell szervezni, továbbá – szükség esetén – szóbeli tájékoztatást kell adni a kérelmezőnek e rendelet alkalmazásáról.

16. Különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének megfelelően, a felelős tagállamnak való átadásra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos jogi biztosítékokat hatékony jogorvoslati jogot kell biztosítani az érintett személyek jogainak hatékony védelme érdekében.

17. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a hatékony jogorvoslatnak – a nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében – egyaránt ki kell terjednie e rendelet alkalmazásának, valamint a kérelmező átadásának helye szerinti tagállamban fennálló jogi és ténybeli helyzet megvizsgállására.

18. A menedékkérők fogva tartását azon alapelvnek megfelelően kell végrehajtani, hogy senki sem tartható fogva kizárólag azon az alapon, hogy az érintett nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be. A menedékkérők fogvatartását különösen a genfi egyezmény 31. cikkének, valamint [a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/EK] irányelvben előírt rendkívül egyértelműen meghatározott kivételes körülményeknek és garanciáknak megfelelően kell végrehajtani. Továbbá, az arányosság elvének megfelelően, valamint az igénybe vett eszközök és kitűzött célok figyelembevételével korlátozni kell a felelős tagállamnak való átadás céljából történő fogva tartás alkalmazását.

19. A 343/2003/EK tanácsi rendelet[27] részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendelettel összhangban, a felelős tagállamnak való átadás önkéntes alapon, ellenőrzött útnak indítás formájában vagy kíséret alatt történhet. A tagállamoknak elő kell segíteniük az önkéntes átadást, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a kísérettel történő átadást humánus módon, az emberi jogok és az emberi méltóság teljes körű tiszteletben tartásával végezzék.

ê2003/343/EK (8) preambulumbekezdés

20. A belső határok nélküli térség fokozatos kialakítása, amelyben az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban biztosított a személyek szabad mozgása, valamint a harmadik országok állampolgárainak beutazására és tartózkodására vonatkozó feltételekkel kapcsolatos közösségi politikák kialakítása, beleértve a külső határok igazgatására irányuló közös erőfeszítéseket is, szükségessé teszik a felelősségi szabályok közötti egyensúly megteremtését a szolidaritás jegyében.

òúj szöveg

21. E rendelet alkalmazása bizonyos körülmények között további terheket róhat az olyan különlegesen sürgős helyzettel szembenéző tagállamokra, amely kivételesen nehéz nyomásként nehezedik e tagállamok befogadó képességére, menekültügyi rendszereire, valamint infrastruktúrájára. Ilyen körülmények között olyan hatékony eljárást kell meghatározni, amely az érintett felelős tagállamnak való átadás ideiglenes felfüggesztését, valamint – a meglévő uniós finanszírozási eszközökkel összhangban – pénzügyi támogatás nyújtását teszi lehetővé. A dublini rendszer szerinti átadások ideiglenes felfüggesztése tehát hozzájárul ahhoz, hogy magasabb fokú szolidaritást tanúsítsanak azon tagállamokkal szemben amelyek menekültügyi rendszereire – különösen földrajzi elhelyezkedésk vagy népességük miatt – rendkívüli nyomás nehezedik.

22. Ezt az átadás-felfüggesztési mechanizmust kell akkor is alkalmazni, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy adott tagállamban a nemzetközi védelmet kérelmezőknek biztosított védelem szintje – különösen a befogadási feltételek és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés tekintetében – nem felel meg azoknak a közösségi menekültügyi jogszabályoknak, amelyek célja, hogy valamennyi nemzetközi védelmet kérelmező megfelelő szintű védelmet élvezzen az összes tagállamban.

23. A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[28] alkalmazandó a személyes adatok tagállamok által e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására.

24. Az átadandó kérelmezők személyes adatainak – például az egészségi állapotra vonatkozó érzékeny adatoknak – az átadás végrehajtását megelőző cseréje révén biztosítják, hogy az illetékes menekültügyi hatóságok megfelelő segítséget tudjanak nyújtani a kérelmezőknek, valamint garantálni tudják számukra az addig biztosított védelem és jogok folyamatosságát. A 95/46/EK irányelvnek megfelelően külön rendelkezéseket kell hozni az ilyen helyzetben lévő kérelmezők adatainak védelmére.

ê343/2003/EK (9) preambulumbekezdés

25. A tagállamok előmozdíthatják e rendelet alkalmazását, fokozhatják hatékonyságát olyan kétoldalú megállapodásokkal, amelyek révén fejlesztik a kapcsolattartást az illetékes szerveik között, csökkentik az eljárások hosszát vagy egyszerűsítik az átvétel, illetve visszavétel iránti megkeresések feldolgozását, vagy átadási eljárásokat állapítanak meg.

ê343/2003/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

26. A felelős tagállam meghatározássa tekintetében folyamatosságot kell biztosítani a dublini egyezményben √ 343/2003/EK rendeletben Õ és az e rendeletben kialakított rendszer között. Hasonlóképpen biztosítani kell az összhangot e rendelet és [a dublini egyezmény √ rendelet Õ hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „EurodacEURODAC” létrehozásáról szóló], 2000. december 11-i 2725/2000/EK[29] tanácsi […/…] EK rendelet között.

ê343/2003/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

27. A √ [ dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „EURODAC” létrehozásáról szóló] [.../...] EK Õ 2725/2000/EK rendelet szerint létrehozott EurodacEURODAC rendszer működésének, és különösen annak 46. és 810. cikke végrehajtásának elő kell mozdítania e rendelet végrehajtását √ alkalmazását Õ.

òúj szöveg

28. A vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[30] szerint létrehozott vízuminformációs rendszer működésének, és különösen annak 21. és 22. cikke végrehajtásának elő kell mozdítania e rendelet alkalmazását.

ê2003/343/EK (12) preambulumbekezdés

29. Az e rendelet hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokat kötik az azokból a nemzetközi jogi okmányokból eredő kötelezettségek, amelyeknek részesei.

ê2003/343/EK (13) preambulumbekezdés

30. Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak[31] megfelelően kell meghozni.

ê1103/2008/EK, a melléklet 3. pontjának első albekezdése (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

31. A 343/2003/EK rendelet tekintetébenA Bizottságot fell kell hatalmazni arra, hogy elfogadja a ð , a kísérő nélküli kiskorúra vonatkozó, valamint az eltartott hozzátartozók egyesítésével kapcsolatos rendelkezések ï humanitárius záradék végrehajtásának feltételeit és eljárásait, és elfogadja az átadások lebonyolításához szükséges kritériumokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és a 343/2003/EK √ e Õ rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

òúj szöveg

32. A 343/2003/EK rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket az 1560/2003/EK rendelettel fogadták el. Az 1560/2003/EK rendelet bizonyos rendelkezéseit – az egyértelműség érdekében vagy pedig mivel általános célkitűzésül szolgálhatnak – bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. Mind a tagállamok, mind az érintett menedékkérők számára különösen fontos egy olyan eljárást megállapítani, amellyel megoldást lehet találni a tagállamok között e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban kialakult véleménykülönbség esetében. Ezért e rendeletbe indokolt belefoglalni az 1560/2003/EK rendeletben előírt, a humanitárius záradékra vonatkozó vitarendezési mechanizmust, és annak alkalmazási körét kiterjeszteni e rendelet egészére.

ê343/2003/EK (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

33. E rendelet alkalmazásátnakð hatékony ellenőrzése ï√ szükségessé teszi Õ a rendszeres időközönkénti értékeléstni kell.

ê343/2003/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

34. √ E Õ A rendelet figyelembe veszi √ tiszteletben tartja azokat Õ az alapvető jogokat és √ betartja azokat Õ az elveket, amelyeket különösen az Európai Unió Aalapjogi Cchartája[32] elismer. A √ E Õ rendelet biztosítani kívánja különösen a 18. cikkben biztosított menedékhez való jog teljes tiszteletben tartásátð , valamint elő kívánja mozdítani az említett Charta 1., 4., 7., 24. és 47. cikkének alkalmazását, és ennek megfelelően kell alkalmazni ï .

ê2003/343/EK (16) preambulumbekezdés

ðúj szöveg

35. Mivel a tervezett intézkedés célját, nevezetesen harmadik ország állampolgára ð , illetve hontalan személy ï által a tagállamok valamelyikében benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránt kérelem elbírálására felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapítását, a tagállamok nem képesek megfelelően megvalósítani, és ezért – az intézkedés terjedelme és hatásai miatt – közösségi szinten az jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben előírt arányosság elvével összhangban, e rendelet nem lép túl a cél eléréséhez szükséges mértéken.

ê343/2003/EK (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság és Írország 2001. október 30-án kelt leveleikben bejelentették szándékukat, hogy részt vesznek e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

ê343/2003/EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Dánia, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, e rendelet elfogadásában nem vesz részt, ezért e rendelet nem kötelezi, alkalmazása rá nem vonatkozik.

ê343/2003/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A dublini egyezmény hatályban marad és továbbra is alkalmazandó Dánia és az e rendelet hatálya alá tartozó tagállamok között, amíg Dániának a rendeletben való részvételét biztosító megállapodás létrejön.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

√ Tárgy Õ

E rendelet megállapítja egy harmadik ország állampolgára ð , illetve hontalan személy ï által a tagállamok valamelyikében benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat.

2. cikk

√ Fogalommeghatározások Õ

E rendelet alkalmazásában:

a) „harmadik ország állampolgára”: √ minden olyan Õ az a személy, aki az Európai Közösséget létrehozó szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében nem az Unió polgára, ð és aki nem élvezi az 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[33] 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, szabad mozgáshoz való közösségi jogot ï;

b) „genfi egyezmény”: az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i egyezmény;

c) „menedékjog iránti kérelem”: egy harmadik ország állampolgára által benyújtott olyan kérelem, amely a genfi egyezmény alapján egy tagállam nemzetközi védelmét igénylő kérelemként értelmezhető. Minden, nemzetközi védelem iránti kérelmet menedékjog iránti kérelemnek kell tekinteni, kivéve ha a harmadik ország állampolgára kifejezetten másfajta, külön kérelmezhető védelemért folyamodik;

òúj szöveg

b) „nemzetközi védelem iránti kérelem”: a 2004/83/EK irányelv 2. cikkének g) pontjában meghatározottak szerinti nemzetközi védelem iránti kérelem;

ê343/2003/EK

ðúj szöveg

c) d) „kérelmező” vagy „menedékkérő”: harmadik ország olyan állampolgára ð , illetve olyan hontalan személy ï, akinek menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelme tárgyában még nem hoztak végleges határozatot;

d) e) „menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálása”: a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem illetékes hatóságok általi megvizsgálása vagy a hatóságok azzal kapcsolatos határozata és döntése a nemzeti joggal ð 2005/85/EK tanácsi irányelvvel[34] ï összhangban, a felelős tagállam e rendelet, ð valamint a 2004/83/EK irányelv ï szerinti meghatározására irányuló eljárás kivételével;

e) f) „menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem visszavonása”: a menedékkérő ð kérelmező ï azon cselekménye, amellyel a nemzeti joggal ð 2005/85/EK irányelvvel ï összhangban kifejezetten vagy hallgatólagosan lezárja azt az eljárást, amelyet menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmének benyújtásával maga indított el;

f) g) „menekült ð nemzetközi védelemben részesített személy ï”: harmadik ország olyan állampolgára ð , illetve olyan hontalan személy ï akiðt a 2004/83/EK tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározottak szerinti nemzetközi védelemre szoruló személyként elismertekï megfelel a genfi egyezményben meghatározott jogállásnak, és aki menekültként jogosult valamely tagállam területén tartózkodni;

òúj szöveg

g) „kiskorú”: 18 életévét be nem töltött harmadik ország állampolgára , illetve hontalan személy;

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

h) „kísérő nélküli kiskorú”: az a tizennyolc év alatti, nem házas személy ð kiskorú, aki ï a tagállamok területére felügyeletéért jogszabály vagy szokás alapján felelős felnőtt nélkül érkezik, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül; ide tartoznak azon kiskorúak is, akik a tagállamok területére történt belépést követően maradtak felügyelet nélkül;

i) „családtag”: amennyiben a család már a származási országban is létezett, a kérelmezőnek a tagállamok területén tartózkodó alábbi családtagjai:

i. a menedékkérő házastársa vagy vele tartós, nem házastársi kapcsolatban élő élettársa, amennyiben az adott tagállam idegenrendészeti szabályai vagy gyakorlata a házasságot nem kötött párokat a házastársakhoz hasonló elbánásban részesíti;

ii. az i. pontban említett pár vagy a kérelmező kiskorú gyermekei, feltéve hogy eltartottak, valamint nem házasok, és függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy nemzeti jogszabályok értelmében örökbe fogadták őket;

òúj szöveg

iii. az i. pontban említett pár vagy a kérelmező házas kiskorú gyermekei, függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy nemzeti jogszabályok értelmében örökbe fogadták őket, amennyiben elsőrendű érdekükben áll, hogy a kérelmezővel együtt tartózkodjanak;

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

iviii. az √ kérelmező Õ apja, anyja vagy gondviselője, amennyiben a kérelmező vagy a menekült √ az előbbi Õ kiskorú és nem házasð , vagy amennyiben kiskorú és házas ;azonban elsőrendű érdekében áll, hogy apjával, anyjával vagy gondviselőjével együtt tartózkodjon ï;

òúj szöveg

v. a kérelmező kiskorú, nem házas testvérei, amennyiben az előbbi kiskorú és nem házas, vagy amennyiben a kérelmező vagy kiskorú testvérei kiskorúak és házasok, azonban legalább egyikük elsőrendű érdekében áll, hogy együtt tartózkodjanak.

ê343/2003/EK

ðúj szöveg

j) „tartózkodásra jogosító engedély”: olyan engedély, amelyet egy tagállamnak a hatóságai bocsátanak ki, engedélyezve a harmadik ország állampolgárának ð , illetve hontalan személynek ï, hogy az állam területén tartózkodjon, ideértve azokat az okmányokat, amelyek az átmeneti védelmi intézkedések alapján, illetve a kiutasítás végrehajtását gátló körülmények megszűnéséig a területén való tartózkodást engedélyezik, kivéve a felelős tagállam meghatározásához e rendelet szerint szükséges időszak alatt, vagy menedékjog ð nemzetközi védelem ï, illetve tartózkodási engedély iránti kérelem elbírálása során kibocsátott vízumokat és tartózkodási engedélyeket;

k) „vízum”: valamely tagállam engedélye vagy határozata, amely az átutazáshoz vagy az adott tagállam vagy több tagállam területén való tartózkodás céljából történő belépéshez szükséges. A vízum fajtáját az alábbiak szerint határozzák meg:

i. „hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum”: valamely tagállam engedélye vagy határozata, amely az adott tagállam területére három hónapnál hosszabb tartózkodás céljából történő belépéshez szükséges;

ii. „rövid távú tartózkodásra jogosító vízum”: valamely tagállam engedélye vagy határozata, amely az adott tagállam vagy több tagállam területére három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából történő belépéshez szükséges;

iii. „átutazóvízum”: valamely tagállam engedélye vagy határozata az adott tagállam vagy több tagállam területén való átutazás céljából történő belépéshez, kivéve a repülőtéri tranzitot;

iv. „repülőtéri tranzitvízum”: olyan engedély vagy határozat, amely lehetővé teszi egy harmadik ország kifejezetten e követelmény hatálya alá tartozó állampolgárának, hogy egy útmegszakítás vagy egy nemzetközi repülőút két szakasza közötti átszállás során áthaladjon a repülőtér tranzitzónáján anélkül, hogy az érintett tagállam nemzeti területére lépne;

òúj szöveg

l) „szökés veszélye”: konkrét esetben, jogszabály által meghatározott tárgyilagos kritériumokon nyugvó olyan alapos okok megléte, amelyek alapján feltételezhető, hogy egy kérelmező vagy átadásra vonatkozó határozat hatálya alá tartozó harmadik ország állampolgára , illetve hontalan személy megszökhet;

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELVEK √ ÉS BIZTOSÍTÉKOK Õ

3. cikk

√ A nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálására irányuló eljáráshoz való jog Õ

1. A tagállamok megvizsgálják harmadik országok minden olyan állampolgárának ð , illetve hontalan személynek a nemzetközi védelem iránti ï kérelmét, aki egy tagállam √ területén Õ ð – így a határán vagy a tranzitzónában – ï határán vagy területén menedékjogot √ nyújtja be aztÕ kér. A kérelmet az a tagállam köteles megvizsgálni, amely √ az e rendelet Õ a III. fejezetében előírt feltételek szerint felelős.

ê343/2003/EK, 13. cikk

ðúj szöveg

2. Amennyiben az e rendeletben felsorolt feltételek alapján egyetlen tagállam sem határozható meg felelősként a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért, a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért azon tagállam felelős, amelynél először nyújtották be a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet.

ê343/2003/EK

ðúj szöveg

3. Minden tagállam fenntartja a jogot nemzeti joga szerint, hogy ð a 2005/86/EK irányelvben megállapított szabályoknak és biztosítékoknak megfelelően ï a genfi egyezmény rendelkezéseivel összhangban ð biztonságos ï harmadik országba küldje a menedékkérőt.

ê2003/343/EK, 3. cikk (4) bekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

4. cikk

√ A tájékoztatáshoz való jog Õ

41. ð A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően, a tagállamok illetékes hatóságai azonnal tájékoztatják ï Aa menedékkérőt írásban tájékoztatják e rendelet alkalmazásáról, az abban előírt határidőkről és joghatásokról, olyan nyelven, amelynek megértése a menedékkérőről ésszerűen feltételezhető. ð , továbbá különösen az alábbiakról: ï

∫új szöveg

a) e rendelet célkitűzései, valamint másik kérelem eltérő tagállamban való benyújtásának következményei;

b) a felelősség elosztásának kritériumai és azok rangsora;

c) a tagállamok által követendő általános eljárás és határidők;

d) az eljárás lehetséges kimenetelei és azok következményei;

e) az átadási határozattal szembeni jogorvoslat lehetősége;

f) az a tény, hogy az illetékes hatóságok kizárólag az e rendeletből fakadó kötelezettségek teljesítése céljából cserélhetik ki a rá vonatkozó adatokat;

g) a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférés joga, a rá vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rá vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás jogát, valamint a személyes adatok védelmével kapcsolatos igények meghallgatásáért felelős nemzeti adatvédelmi hatóságok elérhetőségét.

2. Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást írásban és olyan nyelven kell nyújtani, amelyet a kérelmező ésszerűen feltételezhetően megért. A tagállamok a (3) bekezdés szerinti, e célra összeállított közös tájékoztatót használják.

E tájékoztatást, az 5. cikknek megfelelően megszervezett meghallgatás során szóbeli tájékoztatással is kiegészítik, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy a kérelmező megfelelően megértse azt.

A tagállamok a kérelmező életkorának megfelelő módon nyújtják a tájékoztatást.

3. A 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban legalább az (1) bekezdésben említett információkat tartalmazó közös tájékoztatót kell összeállítani.

5. cikk

Személyes meghallgatás

1. A felelős tagállam meghatározására vonatkozó, e rendelet szerinti eljárást végző tagállam lehetőséget kínál a kérelmezőknek személyes meghallgatásra a nemzeti jog értelmében a meghallgatás levezetésére jogosult személy előtt.

2. A személyes meghallgatás célja a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás elősegítése, és különösen az, hogy a kérelmező előterjeszthesse a felelős tagállam megfelelő meghatározásához szükséges adatokat, továbbá hogy szóbeli tájékoztatást kaphasson e rendelet alkalmazásáról.

3. A személyes meghallgatásra a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtása után kellő időben – de minden esetben a felelős tagállam számára történő átadásra vonatkozó, a 25. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt – kerül sor .

4. A személyes meghallgatást olyan nyelven tartják, amelyet a kérelmező ésszerűen feltételezhetően megért és amelyen képes kommunikálni. Szükség esetén a tagállamok olyan tolmácsot választanak, aki képes megfelelően kommunikálni a kérelmezővel és a személyes meghallgatást végző személlyel.

5. A személyes meghallgatást megfelelő titoktartást biztosító körülmények között kell lefolytatni.

6. A személyes meghallgatást végző tagállam rövid írásbeli jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a kérelmező által a meghallgatás során adott lényeges információkat, valamint a kérelmező rendelkezésére bocsátja az említett jegyzőkönyv egy példányát. A jegyzőkönyvet csatolni kell a 25. cikk (1) bekezdése szerinti, átadásra vonatkozó határozathoz.

6. cikk

A kiskorúak részére biztosított garanciák

1. Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenek előtt a gyermek elsődleges érdekeit kell szem előtt tartaniuk.

2. A tagállamok biztosítják, hogy a kísérő nélküli kiskorút az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során képviselő képviselje és/vagy segítse. Ez a képviselő [a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló], […/…/EK] irányelv 23. cikkében említett képviselő is lehet.

3. A gyermek elsődleges érdekének megvizsgálása során a tagállamok szorosan együttműködnek egymással, és különösen az alábbi tényezőkre fordítanak kellő figyelmet:

a) a családegyesítés lehetőségei;

b) a kiskorú jóléte és szociális fejlődése, különös figyelemmel a kiskorú etnikai, vallási, kulturális és nyelvi hátterére;

c) biztonsági megfontolások, különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek gyermekkereskedelem áldozatává válik;

d) a gyermek véleménye, tekintettel az életkorára és érettségi fokára.

4. A tagállamok nemzeti jogszabályaikban eljárásokat állapítanak meg a kísérő nélküli kiskorú tagállamában tartózkodó családtagok vagy egyéb hozzátartozók felkutatására. A tagállamok – a kísérő nélküli kiskorú elsődleges érdekének védelme mellett – a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtása után a lehető leghamarabb megkezdik felkutatni családját vagy egyéb hozzátartozóit.

5. A kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos kérelmekkel foglalkozó, 33. cikkben említett illetékes hatóságok a kiskorúak sajátos igényeit illetően megfelelő képzésben részesülnek.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

III. FEJEZET

A FELTÉTELEK RANGSORA

√ A FELELŐS TAGÁLLAM MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK Õ

57. cikk

√ A feltételek rangsora Õ

1. A felelős tagállam meghatározásának feltételeit az e fejezetben megállapított sorrendben kell alkalmazni.

2. Az √ e fejezetben megállapított Õ feltételek szerinti felelős tagállam meghatározása során azt a helyzetet kell alapul venni, amikor ami a menedékkérőð nemzetközi védelem iránti ï kérelmének egy tagállamhoz történő első benyújtásakor fennállt először nyújtotta be kérelmét egy tagállamhoz.

òúj szöveg

3. A (2) bekezdéstől eltérve, a család egysége és a gyermek elsődleges érdeke elveinek tiszteletben tartása érdekében a 8–12. cikkben megállapított feltételek szerinti felelős tagállam meghatározása során a menedékkérő legutóbbi nemzetközi védelem iránti kérelmének benyújtásakor fennálló helyzetet kell figyelembe venni. E bekezdés azzal a feltétellel alkalmazandó, hogy még nem született érdemi elsőfokú határozat a menedékkérő korábbi kérelmei ügyében.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

68. cikk

√ Kísérő nélküli kiskorúak Õ

1. Amennyiben a menedékkérő ð kérelmező ï kísérő nélküli kiskorú, a ð nemzetközi védelem iránti ï kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam az, ahol a menedékkérő családtagja jogszerűen tartózkodik, feltéve hogy ez szolgálja leginkább a kiskorú érdekeit.

ê2003/343/EK, 15. cikk (3) bekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

23. Amennyiben a menedékkérő ð kérelmező ï kísérő nélküli kiskorú, akinek másik tagállamban ð jogszerűen tartózkodó, ï róla gondoskodni képes hozzátartozója van vagy hozzátartozói vannak, a √ az említett Õ tagállam √ a felelős a kérelem megvizsgálásáért Õok, ha lehetséges, egyesítik a kiskorút hozzátartozójával vagy hozzátartozóival, kivéve ð feltéve hogy ï ha ez szolgálja leginkábbnem szolgálja a kiskorú érdekeit szolgálja.

òúj szöveg

3. Amennyiben a kérelmező családja vagy más hozzátartozói egynél több tagállamban tartózkodnak jogszerűen, a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamot annak alapján kell meghatározni, hogy mi szolgálja leginkább a kiskorú érdekeit.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

4. Családtag ð vagy egyéb hozzátartozó ï hiányában az a tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, ahol a kiskorú ð legutóbbi ï benyújtotta menedékjog ð nemzetközi védelem iránti kérelmét ï benyújtotta ð , feltéve hogy ez szolgálja leginkább a kiskorú érdekeit. ï

ê1103/2008/EK, a melléklet 3. pontjának (1) bekezdése

ðúj szöveg

5. Az e cikk (2) ð és (3) ï bekezdés végrehajtásának feltételeit és eljárásait, beleértve adott esetben a tagállamok között a szóban forgó személyek egyesítésének szükségességével vagy annak helyével kapcsolatban felmerült nézeteltérések rendezésének egyeztető mechanizmusát, a Bizottság fogadja el. Ezeket a kiegészítő intézkedéseket, amelyek a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, a 2740. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

79. cikk

√ Nemzetközi védelemben részesített csaldtagok Õ

Amennyiben a menedékkérőnek van olyan családtagja - függetlenül attól, hogy a családalapítás a származási országban történt-e - akinek tartózkodását menekültként ð nemzetközi védelemben részesített személyként ï engedélyezték egy tagállamban, e tagállam lesz a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős, feltéve hogy az érintett személyek e kívánságukat √ írásban kifejezték Õ így kívánjákságukat .

810. cikk

√ Nemzetközi védelmet kérelmező családtagokÕ

Amennyiben a menedékkérőnek van olyan családtagja valamely tagállamban, akinek ð nemzetközi védelem iránti ï kérelméről √ abban a tagállamban Õ még nem született érdemi elsőfokú határozat, az √ szóban forgó Õ a tagállam lesz a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős, feltéve hogy az érintett személyek √ írásban kifejezték ezt a Õ így kívánjákságukat.

1511. cikk

√ Eltartott hozzátartozók Õ

21. √ Amennyiben Õ Olyan esetekben, amikor az érintett személy √ menedékkérő Õ várandósság, újszülött gondozása, súlyos betegség, súlyos fogyatékosság vagy előrehaladott kor miatt mások √ valamely hozzátartozó Õ gondozására szorul√, vagy amennyiben Õ ð hasonló okokból ï √ valamely hozzátartozó szorul a kérelmező gondozására, Õ ð az a tagállam a felelős a kérelem megvizsgálásáért, amely a legcélszerűbbnek tekinthető az említett személyek együtt tartása vagy egyesítése szempontjából ï a tagállamok általában együtt tartják vagy egyesítik a menedékkérőt egy másik tagállam területén tartózkodó hozzátartozójával, feltéve hogy a családi kötelékek már a származási országban fennálltak ð és az érintett személyek írásban kifejezték ezt a kívánságukat. A legmegfelelőbb tagállam meghatározása során az érintett személyek elsődleges érdekeit – így az eltartott személy utazási képességét – kell figyelembe venni. ï

ê1560/2003/EK, 11. cikk (1) bekezdés (kiigazított szöveg)

A 343/2003/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, ha a menedékkérő egy másik tagállamban élő hozzátartozójának eltartására van utalva, vagy egy másik tagállamban élő hozzátartozója szorul a menedékkérő által nyújtott eltartásra.

ê1103/2008/EK, a melléklet 3. pontjának (1) bekezdése

2.5 Az e cikk (1) bekezdés végrehajtásának feltételeit és eljárásait, beleértve adott esetben a tagállamok között a szóban forgó személyek egyesítésének szükségességével vagy annak helyével kapcsolatban felmerült nézeteltérések rendezésének egyeztető mechanizmusát, a Bizottság fogadja el. Ezeket a kiegészítő intézkedéseket, amelyek a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, a 2740. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

⎢343/2003/EK (kiigazított szöveg)

?új szöveg

1412. cikk

√ Családi eljárás Õ

Amennyiben egy család több tagja egyidejűleg vagy egymáshoz elég közeli időpontokban nyújt be menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet ugyanabban a tagállamban ahhoz, hogy a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást együtt folytassák le, és amennyiben az e rendeletben megállapított feltételek alkalmazása különválasztásukhoz vezetne, a felelős tagállamot a következő rendelkezések alapján határozzák meg:

a) az a tagállam felelős a család valamennyi tagja menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmének megvizsgálásáért, amely a feltételek szerint a legtöbb családtag átvételéért felelős;

b) ennek hiányában, az a tagállam felelős, amely a feltételek szerint a legidősebb családtag kérelmének megvizsgálásáért felelős.

913. cikk

√ Tartózkodási okmányok vagy vízumok kiadása Õ

1. Amennyiben a menedékkérő rendelkezik érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel, az azt kibocsátó tagállam lesz a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős.

2. Amennyiben a menedékkérőnek érvényes vízuma van, a vízumot kibocsátó tagállam felelős a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért, ha a vízumot nem egy másik tagállam nevében eljárva vagy annak írásbeli engedélye alapján adták ki. Ilyen esetben az utóbbi tagállam a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam. Amennyiben a tagállam, különösen biztonsági okokból, előzetesen konzultál egy másik tagállam központi hatóságával, e rendelkezés értelmében az utóbbi konzultációra adott válasza nem jelent írásbeli engedélyt.

3. Amennyiben a menedékkérő különböző tagállamok által kiállított több tartózkodásra jogosító engedéllyel vagy vízummal rendelkezik, a tagállamok a következő sorrendben vállalják a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért való felelősséget:

a) az a tagállam, amely a leghosszabb időtartamú tartózkodásra jogosító engedélyt állította ki, vagy – amennyiben az érvényességi időtartamok azonosak – az a tagállam, amely a legkésőbbi lejárati idővel állította ki a tartózkodásra jogosító engedélyt;

b) az a tagállam, amelyik a legkésőbbi lejárati idejű vízumot állította ki, ha a különböző vízumok azonos típusúak;

c) különböző típusú vízumok esetén az a tagállam, amely a legkésőbbi lejárati idejű vízumot bocsátotta ki, vagy – amennyiben az érvényességi időtartamok azonosak – az a tagállam, amely a legkésőbbi lejárati idővel állította ki a vízumot.

4. Amennyiben a menedékkérő csak egy vagy több olyan tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik, amelyek legfeljebb két éve jártak le, illetve egy vagy több olyan vízummal, amelyek legfeljebb hat hónapja jártak le, és amelyek lehetővé tették számára, hogy ténylegesen belépjen egy tagállam területére, az (1), (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni, amíg a kérelmező a tagállamok területét el nem hagyja.

Amennyiben a menedékkérő egy vagy több olyan tartózkodási okmánnyal rendelkezik, amelyek több mint két éve jártak le, illetve egy vagy több olyan vízuma van, amelyek több mint hat hónapja jártak le, és amelyek lehetővé tették számára, hogy ténylegesen belépjen egy tagállam területére, és feltéve hogy a tagállamok területét nem hagyta el, az a tagállam az felelős, ahol a ð nemzetközi védelem iránti ï kérelmet benyújtotta.

5. A kibocsátó tagállamot nem mentesíti a rá háruló felelősség alól, hogy a tartózkodási engedélyt vagy vízumot hamis vagy feltételezett személyazonosság alapján, vagy koholt, hamisított, illetve érvénytelen okmányok bemutatása nyomán adták ki, nem mentesíti a kibocsátó tagállamot a rá háruló felelősség alól. Ugyanakkor a tartózkodásra jogosító engedélyt vagy vízumot kibocsátó tagállam nem felelős, ha bizonyítani tudja, hogy a hamisítást az okmány vagy a vízum kiadása után követték el.

1014. cikk

√ Beutazás és/vagy tartózkodás Õ

1. Amennyiben a 2218. cikk (3) bekezdésében említett két listán ismertetett közvetlen vagy közvetett bizonyíték alapján, beleértve a √[ dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló] Õ [.../...] 2725/2000/EK EK rendelet III. fejezetében említett adatokat, megállapítást nyer, hogy a menedékkérő harmadik országból érkezve jogellenesen lépte át egy tagállam határát szárazföldön, tengeri vagy a légi úton, az a tagállam felelős a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért, amelynek területére így lépett be. Ez a felelősség 12 hónappal a jogellenes határátlépést követően megszűnik.

2. Ha egy tagállam az (1) bekezdés szerint nem vagy tovább már nem minősül felelősnek, és a 2218. cikk (3) bekezdésében említett két listában leírt bizonyíték vagy közvetett bizonyíték alapján megállapítást nyer, hogy a menedékkérő – aki szabálytalanul lépett a tagállamok területére, vagy akinek belépési körülményei nem állapíthatók meg – a kérelem benyújtásá√ t Õ nak időpontját megelőzően már legalább öt hónapig folyamatosan egy tagállamban élt, ez a tagállam felelős a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért.

Amennyiben a menedékjog kérelmezője legalább öthónapos időszakokon keresztül tartózkodott különböző tagállamokban, az a tagállam felelős a ð nemzetközi védelem iránti ï kérelem megvizsgálásáért, amelyben legutóbb ennyi időt töltött.

1115. cikk

√ Vízummentes beutazás Õ

1. Amennyiben egy harmadik ország állampolgára olyan tagállam területére lép, ahol vízummentességet élvez, ez a tagállam felelős a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért.

2. Az (1) bekezdésben megállapított elv nem alkalmazandó, ha a harmadik ország állampolgára ð , illetve hontalan személy ï menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmét egy olyan másik tagállamban nyújtja be, ahol a tagállam területére ugyancsak vízummentesen léphet bevaló belépéséhez szintén vízummentességet élvez. Ilyen esetben az utóbbi tagállam a menedékog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam.

1216. cikk

√ Repülőtér nemzetközi tranzitterületén benyújtott kérelem Õ

Amennyiben harmadik ország állampolgára ð , illetve hontalan személy ï egy tagállam repülőterének nemzetközi tranzitterületén nyújtja be ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelmét, ez a tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért.

IV. FEJEZET

HUMANITÁRIUS ZÁRADÉK

√ MÉRLEGELÉSI ZÁRADÉKOK Õ

1517. cikk

√ Mérlegelési záradékok Õ

ê2003/343/EK, 3. cikk (2) bekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

1. 2.Az 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve ð , elsősorban kivételes vagy humanitárius okból ï minden tagállam √ határozhat úgy, hogy Õ megvizsgálhatja a harmadik ország állampolgára ð , illetve hontalan személy ï által hozzá benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelősð, feltéve hogy a kérelmező ebbe beleegyezik ï .

Ebben az esetben ez a tagállam válik e rendelet értelmében felelős tagállammá, vállalva a felelősséggel együtt járó kötelezettségeket. Ez a tagállam √ adott esetben Õ ð az 1560/2003/EK rendelet 18. cikke alapján létrehozott „DubliNet” elektronikus kommunikációs hálózat felhasználásával ï szükség esetén tájékoztatja a korábbi felelős tagállamot, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytató tagállamot, vagy azt a tagállamot, amelyet a kérelmező átvételével vagy visszavételével kapcsolatban kerestek meg.

ð Az e bekezdés alapján felelőssé váló tagállam az EURODAC-ban is haladéktalanul jelzi, hogy a [dublini rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló "EURODAC" létrehozásáról szóló] [.../...] EK rendelet 17. cikkének (6) bekezdése szerint magára vállalta a felelősséget. ï

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

2. 1.Bármelyik tagállam, még akkor is, ha az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős, √ Az a tagállam, amelyikben a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtották és amely a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytatja, illetve a felelős tagállam Õ a családtagokat, valamint más eltartott hozzátartozókat √ egyesítése céljából, Õ különösen családi vagy kulturális megfontolásokon alapuló humanitárius okokból ð bármikor megkereshet másik tagállamot – még akkor is ha az utóbbi e rendelet 8–12. cikkében megállapított feltételek szerint nem felelős – annak érdekében, hogy az vegye át a kérelmezőt. ï. Ebben az esetben egy másik tagállam kérésére az említett tagállam vizsgálja meg az érintett személy menedékjog iránti kérelmét. Az érintett személyeknek ehhez √ írásban Õ hozzá√ járulásukat Õ kell adniuk.

ê1560/2003/EK, 13. cikk (2) bekezdése

Az átvétel iránti megkeresésnek tartalmaznia kell a megkereső tagállam rendelkezésére álló összes anyagot, hogy a megkeresett tagállam számára lehetővé tegye a helyzet megítélését.

ê1560/2003/EK (kiigazított szöveg), 13. cikk (3) bekezdése (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

√ A megkeresett tagállam végzi Õ a ð az említett humanitárius okok igazolásához ï szükséges ellenőrzéseket,, amelyek, adott esetben, megállapítják a humanitárius, és különösen a családi vagy kulturális természetű okokat, az érintett személy eltartásra szorultságának mértékét, vagy a másik érintett személy képességét vagy elkötelezettségét a szükséges gondoskodás nyújtására ð és a kérelem kézhezvételtől számított két hónapon belül határozatot hoz. A kérelmet elutasító határozatban meg kell adni az annak alapjául szolgáló indokokat. ï

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

4. Amennyiben az így √ a Õ megkeresett tagállam helyt ad a kérésnek, a kérelem megvizsgálásáért való felelősséget ráruházzák.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

V. FEJEZET

ÁTVÉTEL ÉS VISSZAVÉTEL

√ A FELELŐS TAGÁLLAM KÖTELEZETTSÉGEI Õ

1618. cikk

√ A felelős tagállam kötelezettségei Õ

1. A menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért e rendelet szerint felelős tagállam köteles:

a) a 21.17–19., 22. és 28. cikkben megállapított feltételek mellett átvenni azt a menedékkérőt, aki egy másik tagállamban nyújtotta be menedékjog iránti kérelmét;

b)c) a 23., 24. és 28.20. cikkben megállapított feltételek mellett visszavenni ð egy másik tagállam területén kérelmet benyújtott vagy ï egy másik tagállam területén ð tartózkodásra jogosító ï engedély nélkül tartózkodó olyan kérelmezőt, akinek a kérelme még elbírálás alatt áll;

c)d) a 23., 24. és 28.20. cikkben megállapított feltételek mellett visszavenni azt a kérelmezőt, aki a vizsgálat során visszavontaa kérelmét, és egy másik tagállamban nyújtott be kérelmet;

d)e) a 23., 24. és 28.20. cikkben megállapított feltételek mellett visszavenni harmadik ország olyan állampolgárát ð , illetve olyan hontalan személyt ï, akinek kérelmét visszautasították, és aki ð egy másik tagállam területén kérelmet nyújtott be, vagy tartózkodásra jogosító ï engedély nélkül tartózkodik egy másik tagállam területén.

2. √ A felelős tagállam Õ ð az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett valamennyi esetben megvizsgálja a kérelmező által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet vagy a 2. cikk d) pontja értelmében ï b) befejezeni a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem elbírálását. ð Amennyiben a felelős tagállam azt követően, hogy a kérelmező a kérelmet visszavonta, megszüntette annak vizsgálatát, hatályon kívül helyezi ezt a határozatát és – a 2. cikk d) pontja értelmében – befejezi a kérelem elbírálását. ï

19. cikk

√ A kötelezettségek megszűnése Õ

1. 2.Amennyiben egy tagállam tartózkodásra jogosító engedélyt ad ki a kérelmező részére, az (18.) cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek erre a tagállamra hárulnak.

2. 3.Az 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek megszűnnek, amennyibenint ð a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam egy kérelmező vagy a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett más személy átvételére vagy visszavételére vonatkozó kérelem esetén bizonyítani tudja, hogy ï az harmadik ország állampolgára √ érintett személy Õ legalább három hónapra elhagyta a tagállam területét, kivéve ha az harmadik ország állampolgára √ érintett személy Õ a felelős tagállam által kiadott érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

òúj szöveg

Az ilyen távollétet követően benyújtott kérelmet új kérelemnek kell tekinteni, ami a felelős tagállam meghatározására vonatkozó új eljárást tesz szükségessé.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

3. 4.Az 18. cikk (1) bekezdésének c)d) és d)e) pontjában meghatározott kötelezettségek megszűnnek akkor is, √ amennyiben Õ ha a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam ð egy kérelmező vagy a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett más személy átvételére vagy visszavételére vonatkozó kérelem esetén bizonyítani tudja, hogy ï a kérelem visszavonását vagy visszautasítását követően meghozta és ténylegesen végrehajtotta a szükséges intézkedéseket, mielőtt a harmadik ország állampolgára visszatérhet származási országába vagy egy másik országba, ahová jogszerűen beutazhat ð az érintett személy a kérelem visszavonását vagy elutasítását követően kiadott kiutasítási vagy kitoloncolási határozatnak megfelelően elhagyta a tagállam területét.ï

òúj szöveg

A tényleges kitoloncolást követően benyújtott kérelmet új kérelemnek kell tekinteni, ami a felelős tagállam meghatározására vonatkozó új eljárást tesz szükségessé.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

VI. FEJEZET

√ AZ ÁTVÉTELRE ÉS VISSZAVÉTELRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK Õ

√ I. SZAKASZ: Az eljárás megkezdése Õ

420. cikk

√ Az eljárás megkezdése Õ

1. A felelős tagállam e rendelet szerinti meghatározására vonatkozó eljárás azonnal kezdetét veszi, amint a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet először benyújtják a tagállamhoz.

2. A menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem akkor tekintendő benyújtottnak, ha a menedékjog kérelmezője által előterjesztett formanyomtatvány, vagy a hatóságok által készített jelentés megérkezik az érintett tagállam illetékes hatóságához. Ha a kérelmet nem írásban nyújtják be, a szándéknyilatkozat és a jelentés elkészítése között a lehető legrövidebb időnek kell eltelnie.

3. E rendelet alkalmazásában annak a kiskorúnak a helyzete, aki a menedékkérőt kíséri, és megfelel a családtag 2. cikk i. pontja szerinti meghatározásnak, nem választható külön szülője vagy gondviselője helyzetétől, és a szülő vagy a gondviselő menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmének megvizsgálásáért felelős tagállam illetékességébe tartozik még akkor is, ha a kiskorú maga nem menedékkérőð , amennyiben ez szolgálja leginkább a kiskorú érdekeit ï . Ugyanez az elbánás alkalmazandó a menedékkérő tagállamok területére érkezése után született gyermekekre, azokra a gyermekekre is, akik azt követően születtek, hogy a menedékkérő a tagállamok területére érkezett, anélkül hogy átvételükkel kapcsolatban új eljárást kellene kezdeményezni.

4. Amennyiben olyan kérelmező nyújt be menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet egy tagállam illetékes hatóságaihoz, aki egy másik tagállam területén tartózkodik, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást az a tagállam folytatja le, amelynek területén a kérelmező tartózkodik. A kérelmet kézhez vevő tagállam haladéktalanul értesi a tartózkodási hely szerinti tagállamot, és a továbbiakban – e rendelet alkalmazásában – eEz utóbbi tagállamot haladéktalanul értesíti a kérelmet átvevő tagállam, és aztán az tekintendő e rendelet alkalmazásában annak a tagállamnak, amelyhez a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet benyújtották.

A kérelmezőt írásban értesítik erről az átadásról és annak időpontjáról.

5. Azt a menedékkérőt, aki egy másik tagállamban tartózkodva ott nyújt be menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet azt követően, hogy √ egy másik tagállamban benyújtott első kérelmét Õ a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás során visszavonta, a 20.23.,24. és.28. cikkben megállapított feltételek szerint visszafogadja az a tagállam, amelyben a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet korábban √ először Õ benyújtotta, azzal a céllal, hogy a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytassa.

E kötelezettség megszűnik, ð amennyiben a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás lefolytatására köteles tagállam bizonyítani tudja, hogy ï a menedékkérő időközben legalább három hónapos időszakra elhagyta a tagállamok területét, vagy valamely √ más Õ tagállamtól tartózkodásra jogosító engedélyt kapott.

òúj szöveg

Az ilyen távollétet követően benyújtott kérelmet új kérelemnek kell tekinteni, ami a felelős tagállam meghatározására vonatkozó új eljárást tesz szükségessé.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

√ II. szakasz: Az átvétel iránti megkeresésekre vonatkozó eljárások Õ

1721. cikk

√ Az átvétel iránti megkeresés benyújtása Õ

1. Amennyiben az a tagállam, amelyben menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet nyújtottak be, úgy véli, hogy egy másik tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, haladéktalanul, de mindenképpen a 420. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtott kérelem időpontját követő három hónapon belül felkérheti √ megkeresheti Õ a másik tagállamot, hogy vegye át a kérelmezőt.

Amennyiben a kérelmező átvétele iránti megkeresésre a három hónapos időszakon belül nem kerül sor, a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért az a tagállam felelős, ahol a kérelmet benyújtották.

2. A megkereső tagállam sürgős választ kérhet olyan esetekben, amikor a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem benyújtására azt követően került sor, hogy a belépési vagy tartózkodásra jogosító engedélyt elutasították, jogtalan tartózkodás miatt letartóztatásra került sor, vagy kiutasítás elrendelése vagy végrehajtása után és/vagy akkor, ha a menedékkérőt fogva tartjákott.

A megkeresés kifejti a sürgős választ igénylő indokokat, és megjelöli a válaszadás várt időtartamát az időtartamot, amelyen belül a választ várják. Ez nem lehet rövidebb egy hétnél.

3. A menedékkérőnek egy másik tagállamnak történő átadására tagállam által történő átvételére irányuló megkeresést mindkét esetben formanyomtatványon kell előterjeszteni, amelynek tartalmaznia kell a 1822. cikk (3) bekezdésében említett két listán szereplő bizonyítékokat és közvetett bizonyítékokat, és/vagy a menedékkérő menedékjogért folyamodó személy nyilatkozatának olyan lényeges elemeit, amelyek alapján a megkeresett tagállam ellenőrizheti, hogy az e rendeletben megállapított feltételek alapján felelős-e.

Az átadás iránti megkeresések előkészítésére és az alkalmazandó eljárásokra vonatkozó szabályokat a 4027. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

1822. cikk

√ Válaszadás az átadás iránti megkeresésre Õ

1. A megkeresett tagállam elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, és a kérelmező átadásiránti megkeresésről a kézhezvételtől számított két hónapon belül határozatot hoz.

2. A menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására e rendeletben megállapított eljárás során bizonyítékokat és közvetett bizonyítékokat használnak fel kerülnek felhasználásra.

3. A 2740. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően két olyan listát kell összeállítani és időszakosan felülvizsgálni, amelyek a következő ismérvek szerint megjelölik meg a bizonyítékokat és közvetett bizonyítékokat:

a) Bizonyíték:

i. Olyan hivatalos bizonyíték, amely e rendelet szerint meghatározza a felelősséget mindaddig, amíg az ellenkezőjét nem bizonyítják.

ii. A tagállamok a 2740. cikkben előírt bizottság rendelkezésére bocsátják a különböző típusú közigazgatási okmányok mintapéldányát a hivatalos bizonyítékok listáján meghatározott típusoknak megfelelően.

b) Közvetett bizonyíték:

i. Olyan indikatív elemek, amelyek megcáfolhatók ugyan, de a nekik tulajdonított bizonyító erő folytán bizonyos esetekben elégségesek lehetnek.

ii. A menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálására vonatkozó felelősséggel kapcsolatos bizonyító erejüket eseti alapon állapítják meg.

4. A bizonyítékok megkövetelése nem lépheti túl az e rendelet megfelelő alkalmazásához szükséges mértéket.

5. Hivatalos bizonyíték hiányában a megkeresett tagállam elismeri felelősségét, amennyiben a közvetett bizonyíték következetes, ellenőrizhető és kellően részletes a felelősség meghatározásához.

6. Amennyiben a megkereső tagállam a 1721. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint sürgős eljárást kért, a megkeresett tagállam mindent megtesz a megjelölt határidő betartására. Kivételes esetekbenen, ha bizonyítható, hogy a kérelmező átvétele iránti megkeresés megvizsgálása különösen összetett, a megkeresett tagállam válaszolhat a megjelölt határidőt követően, de mindenképpen egy hónapon belül. Ilyen esetekben a megkeresett tagállamnak az eredetileg megjelölt határidőn belül értesítenie kell a megkereső tagállamot a válasz elhalasztására vonatkozó határozatárólközölnie kell a válasz elhalasztására vonatkozó határozatát a megkereső tagállammal.

7. Az (1) bekezdésben említett két hónapos határidő és a (6) bekezdésben említett egy hónapos határidő be nem tartása a kérelem elfogadásával egyenértékű, és az adott személy átvételének kötelezettségét vonja maga után, beleértve a megérkezésével kapcsolatos megfelelő intézkedésekre √ meghozatalára vonatkozó kötelezettséget Õ rendelkezéseket.

√ III. szakasz. A visszavétel iránti megkeresésekre vonatkozó eljárások Õ

2023. cikk

√ A visszavételre irányuló megkeresés benyújtása Õ

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

1. A menedékkérőt a következők szerint veszikvisszað Amennyiben az a tagállam, amelyben újabb nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, vagy amelynek a területén a kérelmező vagy a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett személy tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik, úgy véli, hogy – ï a 420. cikk (5) bekezdése, valamint a 1618. cikk (1) bekezdésének cb), dc) és cd) pontja szerint – ð egy másik tagállam felelős, megkeresheti a másik tagállamot, hogy vegye vissza a kérelmezőt. ï

òúj szöveg

2. További nemzetközi védelem iránti kérelem esetén az érintett személy visszavételére irányuló megkeresést haladéktalanul, de mindenképpen [a dublini rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „EURODAC” létrehozásáról szóló] [.../...] EK rendelet 6. cikkének (5) bekezdése szerinti EURODAC találat beérkezését követő két hónapon belül kell megtenni.

Ha nemzetközi védelem iránti újabb kérelmet benyújtott kérelmező visszavételére irányuló megkeresés nem az EURODAC rendszerből kapott bizonyítékra alapul, a 20. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem időpontját követő három hónapon belül azt el kell küldeni a megkeresett tagállamnak.

3 Amennyiben nem nyújtanak be nemzetközi védelem iránti újabb kérelmet, vagy pedig abban az esetben, ha a megkereső tagállam úgy dönt, hogy [a dublini rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „EURODAC” létrehozásáról szóló] [.../...] EK rendelet 13. cikkének megfelelően lekérdezi az EURODAC rendszert, az érintett személy visszavételére irányuló megkeresést haladéktalanul, de mindenképpen az említett rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerinti EURODAC találat beérkezését követő két hónapon belül kell megtenni.

Ha az érintett személy visszavételére irányuló megkeresés nem az EURODAC rendszerből kapott bizonyítékra alapul, az attól az időponttól számított három hónapon belül kell elküldeni a megkeresett tagállamnak, amikor a megkereső tagállam tudomására jut, hogy másik tagállam lehet felelős az érintett személyért.

4. Amennyiben a kérelmező vagy a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett más személy visszavételére irányuló megkeresésre a (2) és (3) bekezdésben megállapított időn belül nem kerül sor, a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért az a tagállam felelős, ahol a további kérelmet benyújtották vagy amelynek területén az adott személy tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

5 a) Aa menedékkérő √ vagy a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett más személy Õ visszavételére irányuló megkereséstnek ð formanyomtatvány felhasználásával kell megtenni, mellékelve olyan bizonyítékokat vagy közvezetett bizonyítékokat és/vagy az adott személy nyilatkozatainak olyan lényeges elemeit ï tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik a megkeresett tagállam √ hatóságai számára annak ellenőrzését, hogy Õ felelős-eségének megállapítását.

3. A bizonyítékokra és tanújelekre, valamint azok értelmezésére, és az átadási kérelmek elkészítésére, valamint az átadási eljárásra vonatkozó szabályokat a 2740. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

24. cikk

√ Válaszadás a visszavétel iránti megkeresésre Õ

b)1. aA menedékkérő visszavételére megkeresett tagállam köteles végrehajt√elvégziÕani a szükséges ellenőrzéseket, és haladéktalanul, √de legkésőbb a megkeresés beérkezésének időpontjától számított Õ egy hónapon belül√ döntést hoz az érintett személy visszavételére irányuló Õ válaszolni a megkeresésre√őlÕ, továbbá semmiképpen sem lépheti túl a megkereséstől számított egy hónapos időtartamot. Amennyiben a megkeresés az Eurodac rendszerből származó adatokon alapul, ez a határidő két hétre csökken;.

c)2. amennyiben a megkeresett tagállam nem közli határozatát Aaz egy hónapos határidőn vagy az b)(1) bekezdésben pontban említett kéthetes határidőn belül √ be nem tartása a kérelem elfogadását jelenti Õ, és a menedékkérő √ az érintett személy Õ visszavételé√ nek Õhezaz adott személy átvételének ð kötelezettségét vonja maga után, ideértve a megérkezésével kapcsolatos megfelelő intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket is ï., ez való hozzájárulásnak tekintendő;

d) az a tagállam, amely hozzájárul a menedékkérő visszavételéhez, köteles az adott személyt visszafogadni a területére. Az átadást a megkereső tagállam nemzeti joga szerint kell végrehajtani az érintett tagállamok közötti konzultációt követően a lehető leghamarabb kivitelezhető időpontban, de legkésőbb hat hónappal az átvétel iránti megkeresés elfogadását, illetve a felfüggesztő hatályú fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal kapcsolatos határozatot követően;

c) a megkereső tagállam értesíti a menedékkérőt arról a határozatról, hogy a felelős tagállam visszaveszi. A határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat. Tartalmazza továbbá az átadás részletezett határidejét, és szükség esetén információt nyújt a helyről és időpontról, ahol és amikor a kérelmezőnek meg kell jelennie, ha a felelős tagállamba történő utazásáról maga gondoskodik. Ez a határozat fellebbezés vagy felülvizsgálat tárgya lehet. A határozatra vonatkozó fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs felfüggesztő hatálya az átadás végrehajtására, kivéve ha a bíróságok vagy az illetékes hatóságok, amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi, eseti alapon másként nem döntenek.

A menedékkérőt a megkereső tagállam szükség esetén ellátja a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott minta szerinti laissez passer-val.

A felelős tagállam adott esetben tájékoztatja a megkereső tagállamot a menedékkérő biztonságos megérkezéséről, vagy arról, hogy a megadott határidőn belül nem jelent meg.

2. Amennyiben az átadásra nem kerül sor a hat hónapos határidőn belül, az a tagállam a felelős, ahol a menedékjog iránti kérelmet benyújtották. E határidő legfeljebb egyéves időtartamra meghosszabbítható, ha az átadást a menedékkérő börtönbüntetése miatt nem lehetett lebonyolítani, vagy legfeljebb tizennyolc hónapra, ha a menedékkérő szökésben van.

3. A bizonyítékokra és tanújelekre, valamint azok értelmezésére, és az átadási kérelmek elkészítésére, valamint az átadási eljárásra vonatkozó szabályokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. Az átadás lebonyolításának kiegészítő szabályait a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.

√ IV. szakasz Eljárásjogi biztosítékok Õ

1925. cikk

√ Értesítés az átadásra vonatkozó határozatról Õ

1. Amennyiben a megkeresett tagállam √ beleegyezik Õ kész átvenni a kérelmezőt √ vagy a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett más személy átvételébe vagy visszavételébe, a megkereső Õ az a tagállam, amelyben a menedékjog iránti kérelmet benyújtották, értesíti √ az érintett személyt Õ a kérelmezőt arról a határozatáról, hogy √ átadja a felelős tagállamnak és – adott esetben – nem bírálja el nemzetközi védelem iránti kérelmét Õ , valamint a kérelmező felelős tagállamnak történő átadására vonatkozó kötelezettségéről. ð Az ilyen értesítést írásban, olyan nyelven, amelyet a személy ésszerűen feltételezhetően megért, legkésőbb a megkeresett tagállam válasza beérkezésének időpontjától számított tizenöt munkanapon belül kell megtenni. ï

2. Az (1) bekezdésben említett határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat. ,ð , beleértve a határozathoz vezető eljárás fontosabb lépéseinek ismertetését. Tartalmaznia kell továbbá a rendelkezésre álló jogorvoslatokat és az azok igénybevételére alkalmazandó határidőket, valamint azon személyekre vagy szervezetekre vonatkozó tájékoztatást, akik/amelyek egyedi jogi segítséget és/vagy képviseletet biztosíthatnak az érintett személy számára. ï Tartalmazza az átadás lebonyolításának részletezett határidejét, és szükség esetén információt nyújt √ arról a Õ helyről és √ arról az Õ időpontról, ahol és amikor √ az érintett személynek Õ kérelmezőnek meg kell jelennie, ha utazásáról a felelős tagállamba maga gondoskodik. ð Az átadás lebonyolításának határidejét úgy kell megállapítani, hogy az érintett személynek ésszerű idő álljon rendelkezésére ahhoz, hogy a 26. cikk szerinti jogorvoslatot vehessen igénybe. ï Ez a határozat fellebbezés vagy felülvizsgálat tárgya lehet. A határozatra vonatkozó fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs felfüggesztő hatálya az átadás végrehajtására, kivéve ha a bíróságok vagy az illetékes hatóságok, amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi, eseti alapon másként nem döntenek.

òúj szöveg

26. cikk

Jogorvoslatok

1. A kérelmező vagy a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett más személy hatékony jogorvoslathoz való joggal rendelkezik, amelyet a 25. cikkben említett átadásra vonatkozó határozattal szembeni bíróság vagy törvényszék előtti – tény- vagy jogkérdésben benyújtott – fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem formájában gyakorolhat.

2. A tagállamok ésszerű határidőt határoznak meg az érintett személy által az (1) bekezdés szerinti hatékony jogorvoslathoz fűződő jog gyakorlásához.

3. A 25. cikkben említett átadásra vonatkozó határozattal kapcsolatos fellebbezés vagy felülvizsgálat esetén az e cikk (1) bekezdésében említett hatóság – hivatalból eljárva – haladéktalanul, de legkésőbb a fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem benyújtását követő hét munkanapon belül határoz arról, hogy a kérelmező vagy az érintett személy az adott tagállam területén maradhat-e vagy sem a fellebbezés vagy felülvizsgálat elbírálásáig.

4. A (3) bekezdésben említett határozat meghozataláig nem kerülhet sor átadásra. A fellebbezésnek vagy a felülvizsgálat elbírálásáig az érintett személy adott tagállam területén maradását elutasító határozatban megadják az annak alapjául szolgáló indokokat.

5. A tagállamoknak lehetőséget biztosítanak az érintett személy számára jogi segítség és/vagy képviseltet igénybevételére, és szükség esetén nyelvi segítségre.

6. A tagállamok kérésre térítésmentesen biztosítják a jogi segítséget és/vagy képviseletet, amennyiben az érintett személyek nem képesek fedezni annak költségeit.

A jogi segítség és/vagy jogi képviselet igénybevételére irányadó eljárásokat a nemzeti jog állapítja meg.

V. szakasz Átadási célú fogva tartás

27. cikk

Fogva tartás

1. A tagállamok senkit sem tarthatnak fogva kizárólag azon az alapon, hogy az érintett a 2005/85/EK irányelvnek megfelelően nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be.

2. A [menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/EK] irányelv 8. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben szükségesnek bizonyul, illetve minden egyes ügy egyedi értékelése alapján, továbbá ha kevésbé kényszerítő intézkedések hatékonyan nem alkalmazhatók, a tagállam a felelős tagállamnak történő átadásra vonatkozó határozat hatálya alá tartozó menedékkérő vagy a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett más személy tartózkodását kizárólag akkor korlátozhatja meghatározott helyre, ha szökésének komoly veszélye áll fenn.

3. A kérelem és a (2) bekezdés alkalmazása szerinti kevésbé kényszerítő intézkedés mérlegelése során a tagállam fontolóra veszi a fogva tartás alternatíváit, úgy mint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezést, anyagi garancia letétbe helyezését, egy adott helyen való tartózkodásra vonatkozó kötelezettséget vagy a szökés veszélyét elhárító egyéb intézkedéseket.

4. A (2) bekezdés szerinti fogvatartás alkalmazására kizárólag attól az időponttól, amikor a felelős tagállam részére történő átadására vonatkozó határozatról – a 25. cikkek megfelelően – értesítették az érintett személyt kezdődően az adott személynek a felelős tagállam részére történő átadásáig kerülhet sor.

5. A (2) bekezdés szerinti fogvatartást a lehető legrövidebb időre kell elrendelni. Ez nem lehet hosszabb az átadás végrehajtásához előírt közigazgatási eljárások teljesítése érdekében ésszerűen szükséges időnél.

6. A (2) bekezdés szerinti fogvatartást az igazságügyi hatóságok rendelik el. Sürgős esetekben a közigazgatási hatóságok is elrendelhetik, ilyen esetben a fogva tartásra vonatkozó intézkedést az igazságügyi hatóságoknak a fogva tartás kezdetétől számított 72 órán belül meg kell erősíteniük. Amennyiben az igazságügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a fogva tartás jogellenes, az érintett személyt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

7. A (2) bekezdés szerinti fogvatartást írásban, ténybeli és jogi indokolással ellátva kell elrendelni. Különösen azokat az indokokat kell megadni, amelyek alapján feltételezhető az érintett személy szökésének komoly veszélye, valamint meg kell állapítani a fogva tartás időtartamát.

A fogvatartott személyt – olyan nyelven, amelyet ésszerűen feltételezhetően megért – haladéktalanul tájékoztatni kell a fogva tartás indokairól, annak várható időtartamáról, valamint a nemzeti jogszabályokban a fogva tartásra vonatkozó intézkedés megtámadására megállapított eljárásokról.

8. A (2) bekezdés szerint fogva tartott valamennyi személy esetében a folyamatos fogva tartást megfelelő időközönként – az érintett menedékkérő kérésére vagy hivatalból – igazságszolgáltatási hatóság vizsgálja felül. A fogvatartást nem lehet indokolatlanul meghosszabbítani.

9. A tagállamok a (2) bekezdés szerinti fogvatartás esetén biztosítják a jogi segítségnyújtást és/vagy jogi képviselet igénybevételét, amelyet térítésmentesen kell biztosítani, amennyiben az érintett személy nem képes fedezni annak költségeit.

A jogi segítség és/vagy jogi képviselet igénybevételére irányadó eljárásokat ilyen esetekben a nemzeti jog állapítja meg.

10. A kiskorúak nem tarthatók fogva, kivéve, ha ez elsődleges érdekükben áll az e rendelet 7. cikkében előírtak szerint, valamint a helyzetükre vonatkozó [a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/EK] irányelv 11. cikkének (5) bekezdése szerinti egyedi vizsgálatnak megfelelően.

11. Kísérő nélküli kiskorúakat semmiképpen nem lehet fogva tartani.

12. A tagállamok biztosítják, hogy az e cikknek megfelelően fogvatartott menedékkérők [a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/EK] irányelvnek különösen a 10. és 11. cikkében megállapítottaknak megfelelő, fogvatartott kérelmezőkre vonatkozó befogadási feltételeket élvezzenek.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

√ VI. szakasz: Átadás Õ

1928. cikk

√ Szabályok és határidők Õ

13. A kérelmező √ vagy a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett más személy Õ √ megkereső Õ tagállam részéről a felelős tagállamnak történő átadása a menedékjog iránti kérelem benyújtása szerinti az √ megkereső Õ előbbi tagállam nemzeti joga szerint történik az érintett tagállamok egymás közötti konzultációját követően, a lehető leghamarabb kivitelezhető időpontban, de legkésőbb hat hónappal √ az érintett személy Õ átvétele √ vagy visszavétele Õ iránti megkeresés √ másik tagállam általi Õ elfogadását ð , illetve a 26. cikk (3) bekezdésének megfelelően ï felfüggesztő hatálytal ð nyert ï fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal kapcsolatos ð végső ï határozatot követően.

Szükség esetén Aa megkereső tagállam a menedékkérőt szükség esetén ellátja a 2740. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott minta szerinti laissez passer-val látja el a menedékkérőt.

A felelős tagállam adott esetben tájékoztatja a megkereső tagállamot az menedékkérő √ érintett személy Õ biztonságos megérkezéséről, vagy arról, hogy a megadott határidőn belül nem jelent meg.

24. Amennyiben az átadásra nem kerül sor a hat hónapos határidőn belül, ð a felelős tagállam mentesül az érintett személy átvételére vagy visszavételére vonatkozó kötelezettség alól, és a felelősség a megkereső tagállamra hárul ï az a tagállam a felelős, amelyben a menedékjog iránti kérelmet benyújtották. E határidő legfeljebb egyéves időtartamra meghosszabbítható, ha az átadásra az menedékkérő √ érintett személy Õ börtönbüntetése miatt nem kerülhetett sor, illetve legfeljebb tizennyolc hónapra, ha az menedékkérő √ érintett személy Õ ismeretlen helyen tartózkodik.

òúj szöveg

3. Amennyiben az érintett személyt tévedésből adták át vagy pedig az átadás végrehajtása után az átadásra vonatkozó határozatot fellebbezésre megsemmisítették, az átadást végrehajtó tagállam haladéktalanul visszafogadja az érintett személyt.

ê1103/2008/EK, a melléklet 3. pontjának (2) és(3) bekezdése

45. A Bizottság kiegészítő szabályokat fogadhat el az átadás lebonyolításáról. Ezeket a kiegészítő intézkedéseket, amelyek a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, a 2740. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

∫új szöveg

29. cikk

Az átadás költségei

1. A kérelmezőnek vagy a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett más személynek a felelős tagállam részére történő átadásához szükséges költségeket az átadó tagállamnak kell viselnie.

2. Amennyiben téves átadás vagy fellebbezésre megsemmisített átadásra vonatkozó határozat következtében az érintett személyt visszaküldik egy tagállamba, az átadást eredetileg végrehajtó tagállam viseli az érintett személynek a területére való visszajuttatásának költségeit.

3. Az e rendelet alapján átadott személyek nem kötelesek viselni átadásuk költségeit.

4. A küldő tagállam átadással kapcsolatos költségviselési kötelezettségére vonatkozó kiegészítő szabályokat a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.

30. cikk

A fontos információk cseréje az átadás végrehajtását megelőzően

1. Az átadó tagállam minden átadás esetén tájékoztatja a befogadó tagállamot, hogy az érintett személy alkalmas-e az átadásra. Csak az átadásra alkalmas személyeket kell átadni.

2. Az átadást végző tagállam eljuttatja a felelős tagállamhoz az átadandó kérelmezőre vonatkozóan azokat a személyes adatokat, amelyek alkalmasak, fontosak és elegendőek abból a kizárólagos célból, hogy a felelős tagállam illetékes menekültügyi hatóságai képesek legyenek megfelelő segítséget – így a szükséges orvosi ellátást – nyújtani a kérelmezőknek, valamint garantálni tudják számukra az e rendeletben, valamint [a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/EK] irányelvben biztosított védelem és jogok folyamatosságát. Az információkat korai szakaszban, de legkésőbb hét munkanappal az átadás végrehajtását megelőzően kell eljuttatni, kivéve akkor, ha azok később jutnak az adott tagállam tudomására.

3. A tagállamok különösen a következő információkat cserélik ki:

a) adott esetben a befogadó tagállamban tartózkodó családtagok vagy egyéb hozzátartozók elérhetőségei;

b) kiskorúak esetén az iskolázottsági szintjükkel kapcsolatos információk;

c) a kérelmező életkorára vonatkozó információk;

d) bármely egyéb olyan információ, amelyet a küldő tagállam lényegesnek tekint az érintett kérelmező jogainak és különleges igényeinek biztosítása érdekében.

4. Kizárólag gondozás vagy kezelés céljából – különös tekintettel a fogyatékkal élő személyekre, az időskorúakra, a várandós nőkre, a kiskorúakra, a kínzás, nemi erőszak vagy a pszichikai, fizikai, illetve szexuális erőszak más súlyos formáinak áldozataira vonatkozóan – az átadó tagállam az átadandó kérelmező különleges igényeivel kapcsolatos – adott esetben az átadandó kérelmező fizikai és szellemi állapotára vonatkozó – információkat is átad. A felelős tagállam biztosítja, hogy ezen egyedi szükségleteket megfelelően kezelik, és biztosítják különösen az esetleg szükséges alapvető orvosi ellátást.

5. Az átadó tagállam kizárólag azt követően adhatja át a felelős tagállamnak a (4) bekezdésben említett információkat, hogy ahhoz a kérelmező és/vagy képviselője kifejezett hozzájárulását adta, vagy – amennyiben az érintett fizikailag vagy jogilag képtelen hozzájárulását adni – az információátadásra az érintett létfontosságú érdekeinek védelme érdekében van szükség. Az átadás befejezését követően az átadó tagállam azonnal törli ezeket az információkat.

6. Az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatokat kizárólag a nemzeti jog vagy az illetékes nemzeti testületek által meghatározott szakmai titoktartási kötelezettség alá eső egészségügyi szakember vagy azzal egyenértékű titoktartási kötelezettség alá eső más személy dolgozhatja fel. Ezek az egészségügyi szakemberek, illetve az említett információkhoz hozzájutó és azokat feldolgozó személyek megfelelő egészségügyi képzésben, valamint az egészségi állapottal kapcsolatos érzékeny személyes adatok megfelelő feldolgozásával kapcsolatos képzésben részesülnek.

7. Az e cikk alapján folytatott információcserére kizárólag a Bizottságnak – a 33. cikkel összhangban – bejelentett hatóságok között, az 1560/2003/EK rendelet 18. cikke szerint létrehozott „DubliNet” elektronikus kommunikációs hálózat alkalmazásával kerülhet sor. Az e rendelet 33. cikkének megfelelően bejelentett hatóságoknak kell meghatározniuk a (4) bekezdésben említett információk feldolgozására felhatalmazott egészségügyi szakembereket is. A megküldött információ csak az e cikk (2) és (4) bekezdésében megállapított célokra használható fel.

8. A tagállamok közötti információcsere megkönnyítése érdekében – a 40. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban – formanyomtatványt kell elfogadni az e cikkben előírt adatok átadására.

9. Az e cikk szerinti információcserére a 32. cikk (8)–(12) bekezdésében megállapított szabályok alkalmazandók.

VII. szakasz: Az átadás ideiglenes felfüggesztése

31. cikk

1. Amennyiben egy tagállam olyan különösen sürgős helyzettel néz szembe amely rendkívül súlyos teherként nehezedik befogadó képességére, menekültügyi rendszerére vagy infrastruktúrájára, továbbá amennyibena nemzetközi védelmet kérelmező személy e rendelet értelmében az említett tagállamnak történő átadása fokozná e terhet, a tagállam kérheti az átadás felfüggesztését .

A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A kérésben megjelölik az annak alapjául szolgáló indokokat, amelyeknek különösen tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a megkereső tagállam befogadó képességére, menekültügyi rendszerére vagy infrastruktúrájára súlyos teherként nehezedő különlegesen sürgős helyzet részletes ismertetése, ideértve a vonatkozó statisztikákat és alátámasztó bizonyítékokat is;

b)rövid, indoklással ellátott előrejelzés a helyzet várható alakulásáról;

c) annak indokolással ellátott – a vonatkozó statisztikákat és alátámasztó bizonyítékokat tartalmazó – kifejtése, hogy mi az a további teher, amelyet az e rendelet szerint nemzetközi védelmet kérelmező személy átadása jelenthetne a kérelmező tagállam befogadó képessége, menekültügyi rendszere vagy infrastruktúrája számára.

2. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy egy tagállamban fennálló körülmények eredményeként a nemzetközi védelmet kérelmezők számára biztosított védelem szintje nem felel meg a közösségi jogszabályoknak, különösen [a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/…] irányelvnek, valamint a 2005/85/EK irányelvnek, a (4) bekezdésben megállapított eljárásnak megfelelően úgy határozhat, hogy fel kell függeszteni a kérelmezők e rendelet szerinti valamennyi átadását az érintett tagállam számára.

3 Amennyiben egy tagállam aggódik amiatt, hogy egy másik tagállamban fennálló körülmények eredményeként a nemzetközi védelmet kérelmezők számára biztosított védelem szintje nem felel meg a közösségi jogszabályoknak, különösen [a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/EK] irányelvnek, valamint a 2005/85/EK irányelvnek, kérheti, hogy függesszék fel a kérelmezők e rendelet szerinti valamennyi átadását az érintett tagállam számára.

A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A kérelemben fel kell tüntetni az annak alapjául szolgáló indokokat, valamint meg kell jelölni különösen az alábbiakat: az érintett tagállamban fennálló helyzetre vonatkozó részletes tájékoztatás, amelyben rámutatnak a közösségi jogszabályoknak, és különösen [a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/EK] irányelvnek, valamint a 2005/85/EK irányelvnek való megfelelés esetleges hiányára.

4. A Bizottság az (1) vagy (3) bekezdés szerinti kérés kézhezvételét követően, vagy a (2) bekezdés szerint a saját kezdeményezésére úgy határozhat, hogy fel kell függeszteni a kérelmezők e rendelet szerinti valamennyi átadását az érintett tagállam számára. Ezt a határozatot a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérés kézhezvételétől számított egy hónapot követően meg kell hozni. Az átadás felfüggesztésére vonatkozó határozatban meg kell adni az annak alapjául szolgáló indokokat, amelyek között különösen az alábbiak szerepelnek:

a) az abban a tagállamban fennálló összes lényeges körülmény vizsgálata, amelynek a számára az átadást felfüggeszthetik;

b) az átadás-felfüggesztés többi tagállamra gyakorolt potenciális hatásának vizsgálata,

c) az a javasolt időpont, amikor az átadás felfüggesztése életbe lép;

d) a felfüggesztéshez csatolt bármely konkrét feltétel.

5. A Bizottság e rendelettel összhangban értesíti a Tanácsot és a tagállamokat arról a határozatról, hogy felfüggeszti a kérelmezők valamennyi átadását az érintett tagállamnak. A Bizottság határozatával kapcsolatban az értesítés beérkezésétől számított egy hónapon belül bármely tagállam a Tanácshoz fordulhat. A Tanács a tagállam általi előterjesztéstől számított egy hónapon belül, minősített többséggel eltérő határozatot hozhat.

6. A valamely tagállam részére történő átadás felfüggesztésére vonatkozó bizottsági határozatot követően, az adott személyek nemzetközi védelem iránti kérelmeinek megvizsgálásáért azon tagállamok a felelősek, amelyekben azok a személyek tartózkodnak, akiknek az átadását felfüggesztették.

A valamely tagállam részére történő átadás felfüggesztésére vonatkozó határozatban megfelelő figyelmet fordítanak a kiskorúak védelmének és a család egységének szükségességére.

7. A valamely tagállam részére történő átadás felfüggesztésére vonatkozó (1) bekezdés szerinti határozat indokolja az 573/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[35] 5. cikkében megállapított sürgősségi intézkedésekhez – az említett tagállam segítségkérését követően – adott segítségnyújtást.

8. Az átadás hat hónapot meg nem haladó időre függeszthető fel. Amennyiben az intézkedések indokai hat hónapot követően továbbra is fennállnak, a Bizottság az (1) bekezdésben említett, érintett tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére úgy határozhat, hogy azok alkalmazását további hat hónappal meghosszabbítja. Az (5) bekezdést alkalmazni kell.

9. E cikkben semmi nem értelmezhető úgy, hogy a tagállamok eltérhetnének attól az általános kötelezettségüktől, hogy minden – általános vagy egyedi – megfelelő intézkedést megtegyenek a közösségi menekültügyi jogszabályokból, különösen ebből a rendeletből és [a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/EK] irányelvből eredő kötelezettségeik teljesítése biztosításának érdekében.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

VIVII. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

2132. cikk

√ Információk megosztása Õ

1. Bármely tagállam kérelmére a tagállamok közlik a menedékkérőre vonatkozóan azokat a személyi adatokat, amelyek alkalmasak, fontosak és elegendőek:

a) a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározása;

b) a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálása;

c) az e rendeletből eredő kötelezettségek teljesítése.

2. Az (1) bekezdésben említett információ csak a következőkre terjedhet ki:

a) a menedékkérő és adott esetben családtagjainak személyes adatai (teljes név, adott esetben a korábbi név; becenév vagy álnév; jelenlegi és korábbi állampolgárság; születési idő és hely);

b) személyazonosító és úti okmányok (szám, érvényesség, kibocsátás dátuma, kibocsátó hatóság, kibocsátás helye stb.);

c) egyéb, a kérelmező személyazonosságának megállapításához szükséges információk, beleértve √ [a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „EURODAC” létrehozásáról szóló] Õ 2725/2000/EK [.../...] EK rendeletnek megfelelően rögzített ujjlenyomatot;

d) a tartózkodási helyek és a megtett útvonalak;

e) a tagállam által kibocsátott tartózkodásra jogosító engedélyek vagy vízumok;

f) a kérelem benyújtásának helye;

g) bármely korábbi menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem benyújtásának időpontja, a jelenlegi kérelem benyújtásának időpontja, az eljárás jelenlegi szakasza, valamint az esetleges határozat.

3. Továbbá, ha ez a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásához szükséges, a felelős tagállam kérheti a másik tagállamot, hogy tudassa vele a menedékkérő kérelmének alapjául szolgáló indokokat, és, adott esetben, a kérelmezőre vonatkozóan hozott határozatok indokait. A tagállam megtagadhatja a választ a hozzá benyújtott kérelemre, ha a kért információk közlése feltehetően veszélyeztetné a tagállam alapvető érdekeit, illetve az érintett személy vagy mások szabadságjogainak és alapvető jogainak védelmét. A kért információk közléséhez minden esetben a menedékjog ð nemzetközi védelem ï kérelmezőjének ð a megkeresett tagállam által beszerzett ï írásbeli hozzájárulására van szükség. √ Ebben az esetben a kérelmezőnek tudnia kell, hogy beleegyezése melyik információra vonatkozik. Õ

4. Minden információ iránti megkeresésð kizárólag egyedi nemzetközi védelem iránti kérelmekhez kapcsolódóan küldhető. A megkeresés ï megállapítja az alapjául szolgáló indokokat, és amennyiben a cél annak ellenőrzése, hogy fennáll-e olyan követelmény, amely feltehetően a megkeresett tagállam felelősségét vonja maga után, ismerteti, hogy milyen bizonyítékon – beleértve a megbízható forrásból származó információkat arról, hogy a menedékkérők milyen módon és eszközökkel jutnak a tagállam területére – vagy a kérelmező nyilatkozatának mely meghatározott és ellenőrizhető részén alapul. Magától értetődik, hogy a megbízható forrásból származó fontos információk önmagukban nem elegendőek egy tagállam e rendelet szerinti felelősségének meghatározásához, de hozzájárulhatnak az egyes menedékkérőkre vonatkozó egyéb utalások értékeléséhez.

5. A megkeresett tagállam köteles hat ð négy ï héten belül válaszolni. ð A késedelmes válaszadást megfelelően meg kell indokolni. Amennyiben a maximális határidőt be nem tartó megkeresett tagállam által végzett keresés olyan információt eredményez, amely szerint az említett tagállam a felelős, az illető tagállam nem hivatkozhat a 21. és 23. cikkben megadott határidő lejártára az át– vagy visszavétel iránti megkeresés megtagadásának indoklásaként. ï

6. Információcserére valamely tagállam kérelmére kerül sor, és azon hatóságok között bonyolítható le, amelyek kijelölését a tagállamok ð a 33. cikk (1) bekezdésével összhangban ï közlik a Bizottsággal, amely erről tájékoztatja a többi tagállamot.

7. A megküldött információ csak az (1) bekezdésben megállapított célokra használható fel. Az ilyen információ, a típusától és a címzett hatóság hatáskörétől függően, minden egyes tagállamban csak a következő teendők ellátásával megbízott hatóságokkal, törvényszékekkel és bíróságokkal közölhető:

a) a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározása;

b) a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálása;

c) az e rendeletből eredő kötelezettségek teljesítése.

8. Az információt továbbító tagállam biztosítja, hogy az információ pontos és naprakész. Ha kitudódik, hogy az említett tagállam pontatlan információt továbbított, illetve olyat, amelyet nem kellett volna, erről azonnal tájékoztatja a címzett tagállamokat. Azok kötelesek kijavítani vagy megsemmisíteni az ilyen információt.

9. A menedékkérőnek kérelem alapján joga van tájékozódni a személyét érintő feldolgozott adatokról.

Ha úgy találja, hogy az információt e rendelet vagy a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [8] megszegésével dolgozták fel, különösen, mert az nem teljes vagy pontatlan, jogában áll azt kijavíttatni, √ vagy Õ megsemmisíttetni vagy zároltatni.

Az adatokat kijavító, √ vagy Õ megsemmisítő vagy zároló hatóság, az esetnek megfelelően, tájékoztatja az információt továbbító vagy átvevő tagállamot.

òúj szöveg

A menedékkérőnek jogában áll keresetet benyújtani vagy panaszt tenni azon tagállam illetékes hatóságai vagy bíróságai előtt, amely megtagadta a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférés, vagy az ilyen adatok helyesbítésének vagy törlésének jogát.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

10. Minden érintett tagállamban a kicserélt információ átadását és átvételét az érintett személyre vonatkozó egyedi adatállományban és/vagy nyilvántartásban rögzítik.

11. A kicserélt adatokat csak addig őrzik meg, amíg az adatcsere célja szerint szükséges.

12. Amennyiben az adatokat nem automatikusan dolgozzák fel, vagy nem tárolják, vagy nem szándékozzák egy adatállományba beírni, minden tagállamnak megðhozza ï kell hoznia a szükséges intézkedéseket, hogy hatékony ellenőrzésekkel biztosítsa e cikk betartását.

2233. cikk

√ Hatáskörrel rendelkező hatóságok és források Õ

1. √ Minden Õ A tagállamokð haladéktalanul ï értesítik a Bizottságot az e rendeletből és ð annak bármely módosításából ï eredő kötelezettségek teljesítéséért felelős ð konkrét ï hatóságaikról., és b Biztosítjaák, hogy azok rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges forrásokkal, és különösen ahhoz, hogy az előírt határidőn belül válaszoljanak az információ iránti megkeresésekre, valamint a menedékkérők átvételére vagy visszavételére irányuló megkeresésekre.

òúj szöveg

2. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az (1) bekezdésben említett hatóságok nevét tartalmazó összesített jegyzéket. Amennyiben e jegyzék módosulna, a Bizottság évente egyszer közzéteszi a naprakésszé tett összesített jegyzéket.

3. Az (1) bekezdésben említett hatóságok a rendelet alkalmazása tekintetében megfelelő képzésben részesülnek.

⎢343/2003/EK (kiigazított szöveg)

?új szöveg

24. Az (1) bekezdésben említett hatóságok közötti, a kérelmekð , válaszok és minden írásbeli kapcsolattartás ï továbbítására szolgáló olyan megbízható elektronikus továbbítási csatornákra vonatkozó szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a továbbításról a küldő automatikusan elektronikus visszaigazolást kap, a 4027. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

2334. cikk

√ Közigazgatási megállapodások Õ

1. A tagállamok kétoldalú alapon közigazgatási megállapodásokat alakíthatnak ki egymás között e rendelet végrehajtásának gyakorlati részleteire vonatkozóan, hogy elősegítsék a rendelet alkalmazását és fokozzák a hatékonyságát. Ezek a megállapodások kiterjedhetnek:

a) az összekötő tisztviselők cseréjére;

b) az eljárások egyszerűsítésére és az átadásra, valamint a menedékkérők átvételére vagy visszavételére vonatkozó megkeresések megvizsgálására előírt határidők lerövidítésére.

2. Az (1) bekezdésben említett megállapodásokat közölni kell a Bizottsággal. A Bizottság ð jóváhagyja ï ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett megállapodásokat, √ miután ellenőrizte, hogy Õ nem sértik-e ezt a rendeletet.

ê1560/2003 (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

√ VIII. FEJEZET Õ

Egyeztetés

14 35. cikk

√ Egyeztetés Õ

1. Amennyiben a tagállamok egy ð e rendelet alkalmazásával kapcsolatosan felmerült kérdésre vonatkozó ï vitát nem tudnak megoldani az átadás lebonyolításának szükségességével vagy a hozzátartozóknak a 343/2003/EK rendelet 15. cikke alapján történő egyesítésével, illetve azzal a tagállammal kapcsolatban, ahol a hozzátartozókat egyesíteni kell, az e cikk (2) bekezdésében előírt egyeztetési eljáráshoz folyamodhatnak.

2. Az egyeztetési eljárást a jogvitában álló egyik tagállam kérésére kell kezdeményezni a 343/2003/EK rendelet 2740. cikkében létrehozott bizottság elnökénél. Az egyeztető eljárás alkalmazásához történő hozzájárulásukkal a tagállamok vállalják, hogy a javasolt megoldást a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik.

A bizottság elnöke kijelöli a bizottság három olyan tagját, akik három, a vitában részt nem vevő tagállamot képviselnek. A kijelölt személyek írásban vagy szóban megkapják a felek érveit, valamint – amennyiben szükséges – szavazást követően egy hónapon belül javaslatot tesznek a megoldásra.

A megbeszélésen a bizottság elnöke vagy helyettese elnököl. Álláspontját előterjesztheti, de a szavazásban nem vesz részt.

A javasolt megoldás – akár elfogadják, akár elutasítják azt a felek – végleges és megváltoztathatatlan.

ê343/2003/EK

IXVIII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

òúj szöveg

36. cikk

Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletnek megfelelően feldolgozott adatokkal való visszaélés szankciókkal – ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is – büntetendő legyen.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

2437. cikk

√ Átmeneti intézkedések Õ

1. Ez a rendelet az Európai Közösségek tagállamainak egyikében benyújtott menedékjog iránt kérelmek megvizsgálásáért felelős állam meghatározásáról szóló, 1990. június 15-én Dublinban aláírt egyezmény (dublini egyezmény) helyébe lép.

2. Emellett a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó rendelkezések folytonosságának biztosítása érdekében, a Amennyiben egy kérelmet a 2944. cikk második bekezdésében említett időpontot követően nyújtottak be, figyelembe veszik azokat az eseményeket, amelyek valószínűleg maguk után vonják egy tagállam e rendelet szerinti felelősségét még akkor is, ha azok az említett időpontot megelőzik, kivéve a 1410. cikk (2) bekezdésében említett eseményeket.

3. Ahol a 2725/2000/EK rendelet a dublini egyezményre hivatkozik, azt e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni.

2538. cikk

√A határidők számítása Õ

1. Az e rendeletben előírt határidőket a következőképpen kell számítani:

a) amennyiben a napokban, hetekben vagy hónapokban kifejezett időtartamot attól az időponttól számítják, amikor az esemény bekövetkezik, vagy a cselekmény megtörténik, az a nap, amikor az esemény bekövetkezik, vagy a cselekmény megtörténik, nem számít bele a szóban forgó időtartamba;

b) a hetekben vagy hónapokban kifejezett időtartam annak a napnak a végén fejeződik be, amely az utolsó héten vagy hónapban a hét ugyanazon napja, vagy megegyezik azzal a nappal, amelyen az az esemény bekövetkezett, vagy az a cselekmény megtörtént, amelytől az időtartamot számítják. Ha egy hónapokban kifejezett időtartam során az utolsó hónapban nincs olyan nap, amikor az időtartamnak le kell járnia, az időtartam annak a hónapnak az utolsó napján ér véget;

c) a határidők magukban foglalják a szombatokat és a vasárnapokat, valamint az érintett tagállam összes törvényes munkaszüneti napját is.

2. A megkeresések és a válaszok továbbítása oly módon történik, hogy az átvétel igazolható legyen.

2639. cikk

√ Területi hatály Õ

A Francia Köztársaság tekintetében e rendeletet csak az európai területeire kell alkalmazni.

2740. cikk

√ A bizottság Õ

1. A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

2. Amennyiben e bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszakot három hónapban állapítják meg.

ê1103/2008/EK, a melléklet 3. pontjának (4) bekezdése

3. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel e határozat 8. cikke rendelkezéseire

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

2841. cikk

√ Figyelemmel kísérés és értékelés Õ

A Bizottság, legkésőbb a 4429. cikk első bekezdésében említett időpontot követő három évvel, jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet alkalmazásáról, és adott esetben javaslatot tesz a szükséges módosításokra. A tagállamok legkésőbb hat hónappal az említett határidő lejárata előtt eljuttatnak a Bizottsághoz minden olyan információt, amely a jelentés összeállításához szükséges.

Az említett jelentés benyújtását követően a Bizottság az e rendelet alkalmazásáról szóló jelentését √ [a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „EURODAC” létrehozásáról szóló] Õ […/…] 2725/2000/EK EK rendelet 284. cikkének (5) bekezdésében előírt Eurodac rendszer felállításáról szóló jelentésekkel együtt nyújtja be az Európai Parlament és a Tanács részére.

òúj szöveg

42. cikk

Statisztikák

A 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[36] 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban a tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) az 1560/2003/EK rendelet alkalmazásával kapcsolatos statisztikákat.

ê

43. cikk Hatályon kívül helyezés

A 343/2003/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1506/2003/EK bizottsági rendelet 11. cikkének (1) bekezdése, 13., 14. és 17. cikke hatályát veszti

A hatályon kívül helyezett rendeletre vagy cikkekre történő utalásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni és a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

ê343/2003/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

2944. cikk

√ Hatálybalépés és alkalmazhatóság Õ

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet minden olyan menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelemre alkalmazni kell, amelyet a hatálybalépését követő hatodik hónap első napjától nyújtottak be, és attól az időponttól minden átvétel vagy visszavétel iránti megkeresésre is érvényes, függetlenül a kérelem benyújtásának időpontjától. Az említett időpont előtt benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamot a √ 343/2003/EK rendeletben Õ dublini egyezményben megállapított feltételek szerint határozzák meg.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt […], […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök […]

a Tanács részéről

az elnök […]

⎡

I. MELLÉKLET

HATÁLYON KÍBÜL HELYEZETT RENDELET (UTALÁS A 43. CIKKBEN)

343/2003/EK tanácsi rendelet

(HL L 50., 2003.2.25.)

1506/2003/EK bizottsági rendelet, csak a 11. cikk (1) bekezdése, a 13., 14. és 17. cikk

(HL L 222., 2003.9.5.)

⎡

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

343/2003/EK rendelet | Ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk a) pontja | 2. cikk a) pontja |

2. cikk c) pontja | törölve |

2. cikk c) pontja | 2. cikk b) pontja |

2. cikk d) pontja | 2. cikk c) pontja |

2. cikk e) pontja | 2. cikk d) pontja |

2. cikk f) pontja | 2. cikk e) pontja |

2. cikk g) pontja | 2. cikk f) pontja |

- | 2. cikk g) pontja |

2. cikk h)–k) pontja | 2. cikk h)–k) pontja |

- | 2. cikk l) pontja |

3. cikk (1) bekezdése | 3. cikk (1) bekezdése |

3. cikk (2) bekezdése | 17. cikk (1) bekezdése |

3. cikk (3) bekezdése | 3. cikk (3) bekezdése |

3. cikk (4) bekezdése | 4. cikk (1) bekezdése, bevezető szöveg |

- | 4. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontja |

- | 4. cikk (2) és (3) bekezdése |

4. cikk (1)–(5) bekezdése | 20. cikk (1)–(5) bekezdése |

- | 20. cikk (5) bekezdése, harmadik albekezdés |

- | 5. cikk |

- | 6. cikk |

5. cikk (1) bekezdése | 7. cikk (1) bekezdése |

5. cikk (2) bekezdése | 7. cikk (2) bekezdése |

- | 7. cikk (3) bekezdése |

6. cikk, első bekezdés | 8. cikk (1) bekezdése |

- | 8. cikk (3) bekezdése |

6. cikk, második bekezdés | 8. cikk (4) bekezdése |

7. cikk | 9. cikk |

8. cikk | 10. cikk |

9. cikk | 13. cikk |

10. cikk | 14. cikk |

11. cikk | 15. cikk |

12. cikk | 16. cikk |

13. cikk | 3. cikk (2) bekezdése |

14. cikk | 12. cikk |

15. cikk (1) bekezdése | 17. cikk (2) bekezdése, első albekezdés |

15. cikk (2) bekezdése | 11. cikk (1) bekezdése |

15. cikk (3) bekezdése | 8. cikk (2) bekezdése |

15. cikk (4) bekezdése | 17. cikk (2) bekezdése, negyedik albekezdés |

15. cikk (5) bekezdése | 8. cikk (5) bekezdése, valamint 11. cikk (2) bekezdése; |

16. cikk (1) bekezdésének a) pontja | 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja |

16. cikk (1) bekezdésének b) pontja | 18. cikk (2) bekezdése |

16. cikk (1) bekezdésének c) pontja | 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja |

A 16. cikk (1) bekezdésének d) pontja | 18. cikk (1) bekezdésének c) pontja |

16. cikk, (1) bekezdésének e) pontja | A 18. cikk (1) bekezdésének d) pontja |

16. cikk (2) bekezdése | 19. cikk (1) bekezdése |

16. cikk (3) bekezdése | 19. cikk (2) bekezdése, első albekezdés |

- | 19. cikk (2) bekezdése, második albekezdés |

16. cikk (4) bekezdése | 19. cikk (3) bekezdése |

19. cikk (3) bekezdése, második albekezdés |

17. cikk | 21. cikk |

18. cikk | 22. cikk |

19. cikk (1) bekezdése | 25. cikk (1) bekezdése |

19. cikk (2) bekezdése | 25. cikk (2) bekezdése, valamint 26. cikk (1) bekezdése |

- | 26. cikk (2)–(6) bekezdése |

19. cikk (3) bekezdése | 28. cikk (1) bekezdése |

19. cikk (4) bekezdése | 28. cikk (2) bekezdése |

- | 28. cikk (3) bekezdése |

19. cikk (5) bekezdése | 28. cikk (4) bekezdése |

20. cikk (1) bekezdése, bevezető szöveg | 23. cikk (1) bekezdése |

- | 23. cikk (2) bekezdése |

- | 23. cikk (3) bekezdése |

- | 23. cikk (4) bekezdése |

20. cikk (1) bekezdésének a) pontja | 23. cikk (5) bekezdése, első albekezdés |

20. cikk (1) bekezdésének b) pontja | 24. cikk (1) bekezdése |

20. cikk (1) bekezdésének c) pontja | 24. cikk (2) bekezdése |

A 20. cikk (1) bekezdésének d) pontja | 28. cikk (1) bekezdése, első albekezdés |

20. cikk (1) bekezdésének e) pontja | 25. cikk (1) és (2) bekezdése, 26. cikk (1) bekezdése, 28. cikk (1) bekezdése, második és harmadik albekezdés; |

20. cikk (2) bekezdése | 28. cikk (2) bekezdése |

20. cikk (3) bekezdése | 23. cikk (5) bekezdése, második albekezdés |

20. cikk (4) bekezdése | 28. cikk (4) bekezdése |

- | 27. cikk |

- | 29. cikk |

- | 30. cikk |

- | 31. cikk |

21. cikk (1)–(9) bekezdése | 32. cikk (1)–(9) bekezdése, 1–3. albekezdés |

32. cikk (9) bekezdése, negyedik albekezdés |

21. cikk (10)–(12) bekezdése | 32. cikk (10)–(12) bekezdése |

22. cikk (1) bekezdése | 33. cikk (1) bekezdése |

- | 33. cikk (2) bekezdése |

- | 33. cikk (3) bekezdése |

22. cikk (2) bekezdése | 33. cikk (4) bekezdése |

23. cikk | 34. cikk |

24. cikk (1) bekezdése | törölve |

24. cikk (2) bekezdése | 37. cikk |

24. cikk (3) bekezdése | törölve |

25. cikk (1) bekezdése | 38. cikk |

25. cikk (2) bekezdése | törölve |

26. cikk | 39. cikk |

27. cikk (1) és (2) bekezdése | 40. cikk (1) és (2) bekezdése |

27. cikk (3) bekezdése | törölve |

28. cikk | 41. cikk |

29. cikk | 44. cikk |

- | 35. cikk |

- | 36. cikk |

- | 42. cikk |

- | 43. cikk |

1560/2003/EK rendelet | Ez a rendelet |

11. cikk (1) bekezdése | 11. cikk (1) bekezdése |

13. cikk (1) bekezdése | 17. cikk (2) bekezdése, első albekezdés |

13. cikk (2) bekezdése | 17. cikk (2) bekezdése, második albekezdés |

13. cikk (3) bekezdése | 17. cikk (2) bekezdése, harmadik albekezdés |

13. cikk (4) bekezdése | 17. cikk (2) bekezdése, első albekezdés |

14. cikk | 35. cikk |

17. cikk (1) bekezdése | 9., 10., cikk, 17. cikk (2) bekezdése, első albekezdés |

17. cikk (2) bekezdése | 32. cikk (3) bekezdése |

[1] HL L 50., 2003.2.25., 1. o.

[2] „A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a dublini rendszer értékeléséről” – COM(2007) 299 végleges, SEC (2007) 742. A dublini rendszer segítségével megállapítható, hogy melyik tagállam felelős a valamely harmadik ország állampolgára által az EU tagállamai egyikének területén benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. A rendszert a dublini és az Eurodac rendelet alkotja.

[3] Zöld könyv a jövőbeni Közös Európai Menekültügyi Rendszerről, COM (2007) 301.

[4] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának „Politikai terv a menekültügyről az Unió országaiban biztosított védelem összehangolt megközelítése”, 2008. június 117., COM (2008) 360, COM (2008) 360.

[5] Javaslat: az [egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról] szóló […/…/] EK rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet, COM (2008)825.

[6] Javaslat: a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, COM (2008) 815.

[7] A Tanács 2004/83/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról, HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

[8] A Tanács 2005/85/EK irányelve ( 2005. december 1. ) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól, HL L 326., 2005.12.13., 13. o.

[9] HL L 254., 1997.8.19., 1. o. Az egyezmény a tizenkét eredeti aláíró ország tekintetében 1997. szeptember 1-jén, Ausztria és Svédország tekintetében 1997. október 1-jén, Finnország vonatkozásában pedig 1998. január 1-jén lépett hatályba.

[10] HL L 316., 2000.12.15., 1. o.

[11] HL L 31., 2003.2.6., 18. o.

[12] HL L 222., 2003.9.5., 3. o.

[13] HL L 62., 2002.3.5., 1. o.

[14] HL L 304., 2008.11.14., 80. o.

[15] P6_TA-PROV (2008) 0385

[16] Megállapodás az Európai Közösség és a Dán Királyság között a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról, HL L 66., 2006.3.8., 38. o.

[17] Megállapodás az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról, HL L 93., 2001.4.3., 40. o.

[18] Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, HL L 53., 2008.2.27., 5. o.

[19] Jegyzőkönyv az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról (COM (2006) 754., megkötése folyamatban van).

[20] Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a tagállamok egyikében vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (2006/0257 CNS, 2008.10.24-én kötötték meg, a HL-ben való közzététele folyamatban van), valamint az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv (HL L 57., 2006.2.28., 16. o.)

[21] HL C […], […], […] o.

[22] HL C […], […], […] o.

[23] HL C […], […], […] o.

[24] HL L 50., 2003.2.25., 1. o.

[25] HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

[26] HL L […], […], […] o.

[27] HL L 22., 2003.9.5., 3. o.

[28] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[29] HL L 316., 2000.12.15., 1. o.

[30] HL L 218., 2008.8.13., 60. o.

[31] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[32] HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

[33] HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

[34] HL L 326., 2005.12.13., 13. o.

[35] HL L 144., 2007.6.6., 1. o.

[36] HL L 199., 2007.7.31., 23. o.