52008PC0546

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.9.2008

COM(2008) 546 végleges

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó, vasból vagy acélból készült egyes csőillesztékekre, illetve csőszerelvényekre vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A javaslat háttere |

A javaslat indokai és célkitűzései E javaslat tárgya a legutóbb a 2005. december 21-i 2117/2005/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) alkalmazása a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó olyan, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült csőillesztékek, illetve csőszerelvények (öntött szerelvények, karimák és menetes szerelvények kivételével) behozatalát érintő eljárásban, amelyek legnagyobb külső átmérője nem haladja meg a 609,6 mm-t, és amelyeket tompahegesztéshez vagy egyéb célokra használnak fel. |

Általános háttér Ez a javaslat az alaprendelet végrehajtásával összefüggésben készült, és az alaprendeletben kifejtett tartalmi és eljárásbeli követelményeknek megfelelően elvégzett vizsgálat eredménye. |

A javaslat által érintett területen meglévő rendelkezések A Cseh Köztársaságból, Malajziából, Oroszországból, a Koreai Köztársaságból és Szlovákiából származó, vasból vagy acélból készült egyes csőillesztékekre, illetve csőszerelvényekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az említett országokból származó behozatalra kivetett ideiglenes vámok végleges beszedéséről szóló 1514/2002/EK tanácsi rendelet. |

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Nem alkalmazható. |

Konzultáció az érdekelt felekkel és hatásvizsgálat |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

Az eljárásban érintett érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban a vizsgálat során megvédjék érdekeiket. |

Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

Hatásvizsgálat E javaslat az alaprendelet végrehajtásának eredményeképpen jött létre. Az alaprendelet nem ír elő általános hatásvizsgálatot, viszont tartalmazza a megvizsgálandó körülmények részletes jegyzékét. |

A javaslat jogi elemei |

A javasolt intézkedés összefoglalása A jelen hatályvesztési felülvizsgálatot 2007. augusztus 18-án indították meg, miután az Európai Unió tompahegesztéssel készült acélszerelvények iparágának védelmi bizottsága kérelmet nyújtott be. A végleges intézkedéseket eredetileg 2002 augusztusában vezették be. A hatályos dömpingellenes vámok jelenleg Malajziában 59,2 % az Anggerik Laksana Sdn Bhd-ra és 75 % az összes többi vállalatra, a Koreai Köztársaság összes vállalatára pedig 44 %. A fent említett intézkedéseket fenntartó tanácsi rendeletre vonatkozó csatolt javaslat alapjául a dömpinggel, kárral, okozatisággal és a közösségi érdekekkel kapcsolatos végleges megállapítások szolgálnak. A Bizottság ezért javasolja, hogy a Tanács fogadja el a mellékelt rendeletjavaslatot; a rendeletet a lehető legrövidebb időn belül ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |

Jogalap A legutóbb a 2005. december 21-i 2117/2005/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet. |

A szubszidiaritás elve A javaslat a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elve ezért nem alkalmazható. |

Az arányosság elve A javaslat a következők miatt tesz eleget az arányosság elvének: |

Az intézkedés formáját a fent említett alaprendelet írja le, és nem hagy teret a nemzeti döntéshozatalnak. |

Nem szükséges annak feltüntetése, hogy a Közösségre, a nemzeti kormányokra, a regionális és helyi hatóságokra, gazdasági szereplőkre és a polgárokra eső pénzügyi és adminisztratív teher hogyan minimalizálható, illetve hogy milyen arányban áll a javaslat célkitűzésével. |

Az eszközök kiválasztása |

Javasolt eszköz: rendelet. |

Más eszközök az alábbi ok miatt nem lennének megfelelőek: A fent említett alaprendelet nem rendelkezik más választási lehetőségről. |

Költségvetési kihatás |

A javaslatnak nincs hatása a Közösség költségvetésére. |

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó, vasból vagy acélból készült egyes csőillesztékekre, illetve csőszerelvényekre vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre[1] (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére és 11. cikke (2) bekezdésére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Hatályban lévő intézkedések

2. 2002 augusztusában az 1514/2002/EK tanácsi rendelettel[2] végleges dömpingellenes intézkedéseket vetettek ki a többek között a Koreai Köztársaságból és Malajziából (a továbbiakban: érintett országok) származó, vasból vagy acélból készült egyes csőillesztékek, illetve csőszerelvények (a továbbiakban: TPF vagy érintett termékek) behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat). A hatályos dömpingellenes vámok Malajziára jelenleg a következők: 59,2 % az Anggerik Laksana Sdn Bhd-re és 75 % az összes többi vállalatra; a Koreai Köztársaság összes vállalatára pedig 44 %.

3. Ezen eljárás hatályán kívül a 964/2003/EK tanácsi rendelet[3] értelmében jelenleg dömpingellenes intézkedések vannak érvényben a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra (58,6 %) és a Thaiföldről származó behozatalra (58,9 %) is, két thaiföldi vállalat kivételével, valamint a Tajvanban feladott termékekre (függetlenül attól, hogy tajvani származásúnak nyilvánították-e). A Kínából származó érintett termékre vonatkozó intézkedéseket a 2052/2004/EK tanácsi rendelet[4] kiterjesztette ugyanezen terméknek az Indonéziában feladott behozatalára, a 2053/2004/EK tanácsi rendelet[5] a Srí Lankán feladott behozatalára, a 655/2006/EK tanácsi rendelet[6] pedig a Fülöp-szigeteken feladott behozatalára, függetlenül attól, hogy Indonéziából, Srí Lankáról vagy a Fülöp-szigetekről származónak nyilvánították-e.

4. Felülvizsgálati kérelem

5. A Koreai Köztársaságból és Malajziából származó csőillesztékekre, illetve csőszerelvényekre vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő megszűnéséről szóló értesítés[7] közzétételét követően az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében a Bizottsághoz ezen intézkedések felülvizsgálatára irányuló kérelem érkezett.

6. A kérelmet 2007. május 23-án nyújtotta be az Európai Unió tompahegesztéssel készült acélszerelvények iparágának védelmi bizottsága (a továbbiakban: kérelmező) azon gyártók nevében, amelyek termelése a vasból vagy acélból készült egyes csőillesztékek, illetve csőszerelvények teljes közösségi termelésének jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

7. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

8. A Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően úgy határozott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a felülvizsgálat megindításához, és az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint vizsgálatot[8] indított.

9. Vizsgálat

10. A Bizottság szolgálatai a felülvizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatták a kérelmező közösségi gyártókat, az egyéb közösségi gyártókat, az érintett országok exportáló gyártóit az importőröket, a kereskedőket, a felhasználókat és a tudomása szerint érintett szövetségeiket, valamint mindkét exportáló ország kormányának képviselőit.

11. A Bizottság kérdőíveket küldött a fent említett feleknek és azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben előírt határidőn belül jelentkeztek.

12. A Bizottság az érdekelt feleknek arra is lehetőséget nyújtott, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

13. Tekintettel az érintett termék koreai köztársaságbeli exportáló gyártóinak, az importőröknek, a kereskedőknek és a közösségi gyártóknak nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő, az alaprendelet 17. cikkével összhangban. Annak érdekében, hogy el tudja dönteni, szükség van-e mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság mintavételi űrlapokat küldött ki, amelyekben konkrét információkat kért minden egyes érintett közösségi gyártó, exportáló gyártó és importőr átlagos értékesítési mennyiségéről és árairól. A koreai exportáló gyártóktól egyetlen válasz sem, az importőröktől viszont tizenegy válasz érkezett. A mintavételi űrlapot csak négy közösségi gyártó töltötte ki. Ezért úgy döntöttek, hogy nincs szükség a mintavételre.

14. A kérdőívre tehát négy közösségi gyártó válaszolt, de közülük egy csak részlegesen; a hiányosságokra rámutató levél elküldése után pedig nem küldött újabb választ. Malajziából a kérdőívre két válasz érkezett, az egyik egy új vállalattól, a másik pedig egy olyan vállalattól, amely később azonban visszautasította a Bizottság helyszíni ellenőrzését. Egyetlen koreai exportáló gyártó sem válaszolt a kérdőívre. Két importőr küldött választ a kérdőívre.

15. A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy meghatározza a dömping és a károkozás folytatódásának valószínűségét és a Közösség érdekét. Ellenőrző látogatásokra került sor a következő vállalatok telephelyein:

a) Kérelmező közösségi termelők

- Erne Fittings GmbH, Schlins, Ausztria

- Interfit S.A., Maubeuge, Franciaország

- Virgilio CENA & Figli S.p.a., Brescia, Olaszország.

b)Új malajziai gyártó

Pantech Steel Industries SDN. BHD., Selangor, Malajzia

16. Vizsgálati időszak

17. A dömping folytatódására, illetve megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2006. július 1. és 2007. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak, VI) vonatkozott. A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentős tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a VI végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) vonatkozott.

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

18. Érintett termék

19. A felülvizsgálat tárgyát képező termékek (a továbbiakban: érintett termék) a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó, jelenleg az ex 7307 93 11, ex 7307 93 19, ex 7307 99 30 és ex 7307 99 90 KN-kód alá sorolható, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült csőillesztékek, illetve csőszerelvények (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket), amelyek legnagyobb külső átmérője nem haladja meg a 609,6 mm-t, és amelyeket tompahegesztésre vagy egyéb célokra használnak fel.

20. Ezeket a csőillesztéseket vagy -szerelvényeket lényegében csövek és csővezetékek vágásával és alakításával állítják elő. A csőillesztéseket vagy -szerelvényeket csövek vagy csővezetékek csatlakoztatására használják, és különféle formákban (könyökdarabok, T-idomok, szűkítő darabok és kupakok), anyagminőségben és méretben fordulnak elő. Elsősorban a petrolkémiai iparban, az építőiparban, az energiatermelésben, a hajógyártásban és ipari létesítményekben használják őket. Amikor a petrolkémiai iparban való felhasználásra értékesítik őket, az alkalmazott globális szabvány az ANSI szabvány. Egyéb célokra a Közösségben legáltalánosabban alkalmazott szabvány a DIN szabvány.

21. Hasonló termék

22. A korábbihoz hasonlóan a jelen vizsgálat is kimutatta, hogy az érintett országokban gyártott, belföldön értékesített és/vagy a Közösségbe exportált, vasból vagy acélból készült csőillesztések vagy -szerelvények ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, és végfelhasználásuk is ugyanaz, mint a kérelmező közösségi termelők által a Közösségben értékesített termékeké, így ezek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekinthetők.

C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

23. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vezethet-e.

24. Előzetes megjegyzések

25. A fent említettek értelmében Korea és Malajzia exportáló gyártóival való együttműködés hiányában – egyetlen új vállalat kivételével – ezt a vizsgálatot az egyéb forrásokból a Bizottság rendelkezésére álló információkra kellett alapozni. Ennek megfelelően és az alaprendelet 18. cikkének rendelkezéseivel összhangban a behozatali mennyiségek és árak megállapításához az Eurostat egyéb forrásokkal ellenőrzött, nyolcjegyű KN-kódos adatait használták. A dömpingkülönbözet kiszámításához az elérhető adatokat használták, ez a jelen esetben a kérelemben és az USA statisztikákban szereplő adatokat jelentette.

26. Mivel jelenleg Koreából és Malajziából kis mennyiségű csőillesztéket és csőszerelvényt importál az Unió, a Bizottságnak más ország adatait kellett felhasználnia. Az USA-t megfelelőnek találták, mivel piaca hasonló méretű, és sok ugyan a hazai gyártó, de az import is nagyarányú, aminek következtében ez a piac kifejezetten versenyképes. Az USA emellett a koreai és malajziai export legfőbb célországa.

27. Dömpingelt behozatal a vizsgálati időszakban

a)Rendes érték

28. Az alaprendelet 18. cikkével összhangban, és a koreai és malajziai exportáló gyártók együttműködésének hiányában – egyetlen új vállalatot kivéve –, a rendes érték a kérelemben megadott adatokon alapul, azaz a gyártási költség becsült értékén, amihez 12,3 % és 15,1 % értékesítési, általános és igazgatási költséget (SGA), valamint 5,6 % és 6 % haszonkulcsot adtak hozzá (az első számadat mindig Koreára, a második Malajziára vonatkozik), a forgalom százalékában kifejezve. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a fenti százalékos arányok óvatos becslés eredményei.

b) Exportár

29. Az alaprendelet 18. cikkével összhangban, és a koreai és malajziai exportáló gyártók együttműködésének teljes hiányában – egyetlen új vállalatot kivéve – az exportárat az USA-ba irányuló koreai és malajziai exportárak alapján számították ki, amelyeket az USA importstatisztikáiból merítettek. E számadatokat terméktípusonként, minden terméktípusnak a kérelemben megadott információkon alapuló, tonnában mért mennyiségével arányosan kiigazították.

c) Összehasonlítás

30. Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék exportárának súlyozott átlagával, mindkét esetben a gyártelepi árak alapján.

31. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében figyelembe vették az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők különbségeit. Ebben a tekintetben kiigazításokat végeztek a szárazföldi és az óceáni szállítás, a biztosítás, a kezelés, a rakodás költségeit és a járulékos költségeket illetően.

d) Dömpingkülönbözet

32. A számtanilag képzett rendes érték és számtanilag képzett exportár összehasonlítása mindkét érintett országban kimutatta a dömpinget, a dömpingkülönbözet azzal az összeggel lévén egyenlő, amennyivel a megállapított rendes érték meghaladja az exportárat. A dömpingkülönbözet a közösségi határparitáson számított CIF behozatali ár százalékában kifejezve Korára 15,1 % és Malajziára 61,3 % volt.

33. Az import alakulása az intézkedések esetleges megszűnése esetén

a) Előzetes megjegyzések:

34. A vizsgálati időszak során a dömping meglétére irányuló elemzés mellett a dömping folytatódásának valószínűségét is vizsgálták. A koreai és malajziai exportáló gyártók együttműködésének teljes hiányában – egyetlen új vállalatot kivéve –, és mivel a TPF ágazatot illetően nyilvánosan elérhető információk nem állnak rendelkezésre, az alábbi következtetések az alaprendelet 18. cikkének megfelelően elsősorban a rendelkezésre álló tényeken, nevezetesen az Eurostat adatain, a felülvizsgálat iránti kérelmen és USA-beli statisztikákon alapulnak.

b) Korea és Malajzia termelési kapacitása

35. A Koreában és Malajziában rendelkezésre álló termelési kapacitás 35 300 tonnára, exportkapacitásuk pedig 20 000 tonnára tehető. Ez a közösségi felhasználás több mint egynegyedét képviseli.

c) A Közösségbe irányuló koreai és malajziai export árai

36. Amint az előzetes megjegyzésekben is áll, az érintett terméket az érintett két országból a közösségi piacra szinte egyáltalán nem exportáljákMás harmadik országokba irányuló kivitelek tekintetében a kérelem azt állítja, hogy az érintett termék USA-ba irányuló kivitele dömpingelt áron történik.

d) A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetés

37. A fentiek fényében – magas dömpingkülönbözetek, a két országban létező hatalmas tartalékkapacitások és magas exportkapacitások – az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések megszűnése esetén e két országból az EU-ba irányuló dömpingelt behozatal folytatódna. Emellett a gyakorlatilag megszűnt exportjukra kivetett magas dömpingellenes vámok ellenére egyetlen malajziai exportáló gyártó sem kért időközi felülvizsgálatot. Nem szabad továbbá elfeledkezni arról sem, hogy a koreai exportáló cégek az eredeti vizsgálat során sem működtek együtt. Az együttműködés e vizsgálat folyamán tapasztalt hiánya is azt sugallja, hogy az említett exportáló gyártók nem kívánták vagy nem tudták bebizonyítani, hogy az intézkedések lejárta esetén a dömping nem ismétlődne meg.

D. A KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

38. Három vállalat működött teljes körűen együtt a vizsgálatban. E vállalatok Franciaországban (Interfit), Ausztriában (Erne Fittings) és Olaszországban (Virgilio Cena) találhatók. Az osztrák csoportnak Németországban is van kapcsolódó vállalata (Siekmann Fittings). A vizsgálat magállapította, hogy a három kérelmező, teljes mértékben együttműködő közösségi gyártó a közösségi TPF-gyártás több mint 50 %-át képviseli, és ennélfogva az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot.

E. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETE

39. Felhasználás a közösségi piacon

40. A közösségi felhasználást a kérelmező közösségi gyártók és a többi közösségi gyártó értékesítésének a kérelmen alapuló összesített mennyisége, valamint az érintett országokból és egyéb harmadik országokból származó behozatal Eurostat adatokon alapuló mennyisége alapján határozták meg

41. Ezen az alapon a figyelembe vett időszak alatt a közösségi felhasználás 26 %-kal nőtt, a 2002-es 58 561 tonnáról 73 519 tonnára a vizsgálati időszak alatt. A csőszerelvényeket vagy -illesztéseket elsősorban a petrolkémiai iparban, az építőiparban, az energiatermelésben, a hajógyártásban és ipari létesítményekben használják, és – az acélipar fellendülésével együtt – ez adhat magyarázatot az emelkedésre.

42. 1. TÁBLÁZAT – Közösségi felhasználás

Közösségi felhasználás | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | | Vizsgálati időszak |

Tonna | 58 561 | 62 122 | 64 480 | 56 255 | 65 667 | 73 519 |

Index | 100 | 106 | 110 | 96 | 112 | 126 |

Tendencia, év/év | 100 | 6 | 4 | -14 | 16 | 13 |

Forrás: EUROSTAT, a kérelem és a közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai.

43. Import az érintett országokból

a) Behozatali volumen és piaci részesedés

44. A Malajziából és Koreából származó behozatal volumene drasztikusan csökkent: 404-ről 11 tonnára. Ez valószínűleg a 2002 februárjában bevezetett dömpingellenes intézkedések eredménye. Piaci részesedésük minimális.

45. 2. TÁBLÁZAT – Import az érintett országokból

Import az érintett országokból | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | | Vizsgálati időszak |

Tonna | 404 | 22 | 54 | 94 | 17 | 11 |

Index | 100 | 5 | 13 | 23 | 4 | 3 |

Tendencia, év/év | 100 | -95 | 8 | 10 | -19 | -1 |

A közösségi felhasználáson belüli piaci részesedés | 1 % | 0,04 % | 0,08 % | 0,17 % | 0,03 % | 0,01 % |

Forrás: EUROSTAT

b) A behozatal árának alakulása és az alákínálás

46. Az érintett országokból származó, igen korlátozott behozatal miatt, valamint a különböző terméktípusok sokféleségére tekintettel az Eurostat árait részletes elemzéshez nem lehet megbízható forrásnak tekinteni.

47. Az érintett országok együttműködésének hiányában az ár-alákínálási különbözetet ugyanazon módszerrel számították ki, mint a kérelemben, azaz összehasonlították az érintett országok USA-ba irányuló kivitelének árait a kérelmezők közösségi piacon szabott áraival. Az ár-alákínálási különbözet Korea esetében 25,2 %, Malajzia esetében pedig 53,3 %.

48. A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete

a) Termelés, termelőkapacitás és kapacitáskihasználás

49. A közösségi gazdasági ágazat termelése 5 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, míg a közösségi felhasználás 26 %-kal emelkedett.

50. 3. TÁBLÁZAT – A termelés volumene

Termelés volumene | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

Tonna | 46 454 | 43 504 | 47 155 | 40 881 | 49 300 | 48 922 |

Index | 100 | 94 | 102 | 88 | 106 | 105 |

Tendencia, év/év | 100 | -6 | 8 | -14 | 18 | -1 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

51. A figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat termelési kapacitása 6 %-kal nőtt, annak ellenére, hogy 2003-ban enyhe visszaesés volt tapasztalható.

52. 4. TÁBLÁZAT – A termelési kapacitás

Termelési kapacitás | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

Tonna | 89 400 | 87 800 | 89 700 | 90 300 | 94 800 | 95 000 |

Index | 100 | 98 | 100 | 101 | 106 | 106 |

Tendencia, év/év | 100 | -2 | 2 | 1 | 5 | 0 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

53. Ugyanezen időszakban a kapacitáskihasználás 1 %-kal csökkent.

54. 5. TÁBLÁZAT – Kapacitáskihasználás

Kapacitáskihasználás | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

% | 52 % | 50 % | 53 % | 45 % | 52 % | 51 % |

Index | 100 | 95 | 101 | 87 | 100 | 99 |

Tendencia, év/év | 100 | -5 | 6 | -14 | 13 | -1 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

b) Eladási mennyiség és eladási árak

55. 2002 és a VI között a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon történő eladásai a nem kapcsolódó felhasználók számára 11 %-kal nőttek.

56. 6. TÁBLÁZAT – A közösségi gazdasági ágazat eladásai nem kapcsolódó (független) felhasználóknak

A közösségi gazdasági ágazat eladásai független felhasználóknak | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

Tonna | 34 968 | 34 893 | 38 401 | 32 841 | 36 908 | 38 750 |

Index | 100 | 100 | 110 | 94 | 106 | 111 |

Tendencia, év/év | 100 | -0,2 | 10 | -16 | 12 | 5 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

57. A figyelembe vett időszakban a közösségi piacon a közösségi gazdasági ágazat által felszámított átlagos eladási árak fokozatosan emelkedtek. 2002 és a VI között a teljes növekedés 63 % volt. Ezt az emelkedést részben a fő nyersanyag, az acélcsövek árának növekedése okozta, részben pedig két közösségi gyártó termelésének elmozdulása költségesebb, speciális terméktípusok gyártása felé.

58. 7. TÁBLÁZAT – A közösségi gazdasági ágazat eladási árai

A közösségi gazdasági ágazat eladási árai | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | |Vizsgálati időszak |

EUR/tonna | 1 553 | 1 652 | 1 783 | 2 133 | 2 217 | 2 528 |

Index | 100 | 106 | 115 | 137 | 143 | 163 |

Tendencia, év/év | 100 | 6 | 8 | 23 | 5 | 20 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

c) Piaci részesedés

59. A közösségi gazdasági ágazat összesített piaci részesedése 2002 és a VI között 7 %-kal csökkent.

60. 8. TÁBLÁZAT – A közösségi gazdasági ágazat eladásainak piaci részesedése

A közösségi gazdasági ágazat eladásainak piaci részesedése | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

A piac százaléka | 60 % | 56 % | 60 % | 58 % | 56 % | 53 % |

Forrás: EUROSTAT és a közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

d) Növekedés

61. Miközben a közösségi felhasználás a figyelembe vett időszakban 26 %-kal nőtt meg, a közösségi gazdasági ágazat piaci eladásainak volumene csupán 11 %-kal növekedett, és piaci részesedése 7 %-kal még csökkent is. A közösségi felhasználás növekedésének tendenciáját tehát nem követte a közösségi gazdasági ágazat eladásainak ennek megfelelő mértékű növekedése.

e) Nyereségesség és a beruházások megtérülése

62. A figyelembe vett időszak alatt a nem kapcsolódó feleknek történő eladás nettó értékének százalékában kifejezett nyereségesség a következőképpen alakult:

63. 9. TÁBLÁZAT – Nyereségesség

Nyereségesség | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

A nettó eladási érték százalékos aránya | 2 % | 1 % | 4 % | 1 % | 6 % | 10 % |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

64. A közösségi gazdasági ágazat nyereségessége pozitív tendenciát mutatott, a gazdasági ágazat eladási árainak növekedésével összhangban. A 2003-ban és 2005-ben tapasztalt jelentős visszaesés ellenére a nyereségesség mindösszesen 10 %-ot ért el. Ez annak volt köszönhető, hogy a termelés egyes magasabb hozzáadott értékkel rendelkező termékek felé mozdult el a figyelembe vett időszakban, amikor a közösségi gazdasági ágazat átlagos nyeresége 4 % volt.

65. A beruházások megtérülése – a nyereségek és veszteségek arányaként a beruházások nettó könyv szerinti értékéhez viszonyítva – a nyereségességgel azonos tendenciákat mutatott.

66. 10. TÁBLÁZAT: A beruházások megtérülése

Beruházások megtérülése | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

% | 6 % | 2 % | 11 % | 4 % | 18 % | 37 % |

Index | 100 | 37 | 184 | 62 | 310 | 618 |

Tendencia, év/év | 100 | -63 | 147 | -122 | 248 | 309 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

f) Készpénzforgalom

67. 2002 és 2005 között a készpénzforgalom nagy mértékben hullámzott, 2006-ban és a VI alatt pedig hirtelen erősen megemelkedett. Ez az emelkedés is arra mutat, hogy a gazdasági ágazat kezdett helyreállni. A pénzforgalom szintje kedvezőtlen periódusok után most megint lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy befektessenek a TPF iparágba.

68. 11. TÁBLÁZAT – Készpénzforgalom

Készpénzforgalom | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

EUR | 1 310 693 | 3 826 570 | 2 378 520 | 1 233 797 | 7 559 501 | 10040180 |

Index | 100 | 292 | 181 | 94 | 577 | 766 |

Tendencia, év/év | 100 | 192 | -110 | -87 | 483 | 189 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

g) Beruházások és tőkebevonási képesség

69. A közösségi gazdasági ágazat beruházásai a figyelembe vett időszakban 65 %-kal nőttek. Legtöbbjük gépekre irányult a termelékenység növelése érdekében. Egyik megvizsgált vállalat sem említette, hogy jelenleg tőkebevonási nehézségekkel küzdene.

70. 12. TÁBLÁZAT - Beruházások

Beruházások | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

EUR | 5 839 416 | 5 824 908 | 3 438 352 | 7 422 926 | 9 986 636 | 9 643 822 |

Index | 100 | 100 | 59 | 127 | 171 | 165 |

Tendencia, év/év | 100 | -0,2 | -41 | 68 | 44 | -6 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

h) Készletek

71. Az alábbi táblázat megmutatja, hogy a zárókészletek stabilak maradtak, noha a figyelembe vett időszakban körülbelül 1 %-os kis csökkenés is volt.

72. 13. TÁBLÁZAT – Készletek

Zárókészletek volumene | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

Tonna | 7 233 | 7 115 | 7 449 | 7 206 | 7 580 | 7 190 |

Index | 100 | 98 | 103 | 100 | 105 | 99 |

Tendencia, év/év | 100 | -2 | 5 | -3 | 5 | -5 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

i) Foglalkoztatottság, termelékenység és munkaerőköltségek

73. A 2003-ban tapasztalt 5 %-os csökkenés után a figyelembe vett időszakban az összmunkaerő 2 %-kal csökkent.

74. 14. TÁBLÁZAT – Foglalkoztatás

Foglalkoztatás | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

Foglalkoztatottak száma | 760 | 725 | 719 | 692 | 729 | 741 |

Index | 100 | 95 | 95 | 91 | 96 | 98 |

Tendencia, év/év | 100 | -5 | -0,8 | -3 | 5 | 2 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

75. A termelés növekedésével és a foglalkoztatás csökkenésével egyidejűleg a vizsgálati időszakban a termelékenység 8 %-kal emelkedett.

76. 15. TÁBLÁZAT – Termelékenység

Termelékenység | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

Tonna/munkavállaló | 61 | 60 | 66 | 59 | 68 | 66 |

Index | 100 | 98 | 107 | 97 | 111 | 108 |

Tendencia, év/év | 100 | -2 | 9 | -11 | 14 | -3 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

77. A figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat munkaerőköltségei fokozatosan emelkedtek. Ez az emelkedés a figyelembe vett időszak alatt összesen 22 %-os volt. A munkaerőköltségek leginkább egy olyan cégnél emelkedtek, amely termékösszetételében az alapanyagokról specializált termékekre tért át, amelyekhez magasabb fokú szakmai képzettség kellett.

78. 16. TÁBLÁZAT – Munkaerőköltségek

Munkaerőköltségek Bérek | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

EUR | 28 941 652 | 28 436 139 | 29 607 915 | 29 754 664 | 33 069 402 | 35 312 821 |

Index | 100 | 98 | 102 | 103 | 114 | 122 |

Tendencia, év/év | 100 | -2 | 4 | 1 | 11 | 8 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

79. Egyéb tényezők hatása

a) A közösségi gazdasági ágazat exporttevékenysége

80. A közösségi gazdasági ágazat csőilleszték-, illetve csőszerelvény-kivitele a figyelembe vett időszakban nem volt igazán stabil, erős hullámzást mutatott. A harmadik országokba irányuló kivitel mindösszesen 15 %-kal csökkent, ami elsősorban a kedvezőtlen EUR/USD átváltási árfolyamnak tulajdonítható.

81. 17. TÁBLÁZAT – A közösségi gazdasági ágazat kivitele

A közösségi gazdasági ágazat kivitele | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

Tonna | 10 893 | 8 003 | 9 358 | 8 410 | 11 890 | 9 278 |

Index | 100 | 73 | 86 | 77 | 109 | 85 |

Tendencia, év/év | 100 | -27 | 12 | -9 | 32 | -24 |

Forrás: A közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai

b) Harmadik országok importmennyiségei és importárai

82. A 964/2003/EK tanácsi rendelet dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (58,6 %) és Thaiföldről származó (58,9 %) csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára. Az intézkedések a Kínából származó és a következő országok egyikében feladott érintett termékre vonatkoznak: Fülöp-szigetek, Indonézia, Srí Lanka vagy Taivan. A Kínából származó behozatallal szemben hatályos rendelkezések ellenére ez az Unióba irányuló export egyenletesen nő.

83. Az érintett országokon kívüli harmadik országokból érkező teljes TPF-behozatal mennyisége a figyelembe vett időszak folyamán több mint kétszeresére nőtt, a 2002. évi 9 654 tonnáról a VI során 24 105 tonnára emelkedve.

84. A Koreán és Malajzián kívüli országokból a Közösségbe behozott TPF mennyisége így alakult:

85. 18. TÁBLÁZAT – Az egyéb harmadik országokból származó import

Más harmadik országokból származó behozatal | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

Tonna | 9 654 | 12 453 | 11 488 | 13 344 | 19 020 | 24 105 |

Index | 100 | 129 | 119 | 138 | 197 | 250 |

Tendencia, év/év | 100 | 29 | -10 | 19 | 59 | 53 |

Forrás: EUROSTAT

86. Az érintett országokon kívüli harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése elérte az uniós felhasználás 33 %-át. Ez 99 %-os növekedést jelent a vizsgált időszak alatt: 16-ról 33 %-ra.

87. 19. TÁBLÁZAT – Az egyéb harmadik országokból származó import piaci részesedése

Az egyéb harmadik országokból származó import piaci részesedése | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

A piac százalékában | 16 % | 20 % | 18 % | 24 % | 29 % | 33 % |

Index | 100 | 122 | 108 | 144 | 176 | 199 |

Tendencia, év/év | 100 | 22 | -14 | 36 | 32 | 23 |

Forrás: EUROSTAT és a kérelmező gyártóktól kapott piaci információk

88. 20. TÁBLÁZAT – Főbb behozatalok az EU-ba

Egyéb harmadik országokból származó behozatalok tonnában | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | Vizsgálati időszak |

Kína | 859 | 1428 | 1772 | 2236 | 5846 | 8339 |

Tajvan | 1101 | 2372 | 1894 | 2540 | 4774 | 5854 |

Vietnám | 1835 | 1214 | 767 | 694 | 1224 | 1475 |

India | 1522 | 1569 | 1537 | 1763 | 1552 | 2096 |

Thaiföld | 676 | 1508 | 778 | 558 | 1622 | 2334 |

c) A korábbi dömping hatásaiból való felépülés

89. A fent említett legtöbb mutató pozitív alakulása arra utal, hogy 2002-től 2007 közepéig a közösségi iparág részben kiheverte a két érintett országból származó dömpingelt behozatal káros hatásait.

90. A közösségi gazdasági ágazat helyzetével kapcsolatos következtetés

91. A hatályban lévő intézkedéseknek köszönhetően a közösségi gazdasági ágazat 2002 óta részben erőre kapott. Az ágazatnak sikerült mind eladási volumenét, mind árait növelnie. Az olyan kármutatók, mint a termelés, a termelőkapacitás, továbbá a nyereségesség, a beruházások, azok megtérülése és a termelékenység szintén kedvezően alakultak. Ez arra mutat, hogy a közösségi gazdasági ágazat erőfeszítéseket tett versenyképessége javítására. Ennek eredményeként a közösségi gazdasági ágazat Közösségen belüli eladásai 2002 óta nyereséget hoznak.

92. A közösségi ágazatnak azonban nem sikerült kihasználnia a Közösségi felhasználásban mutatkozó jelentős növekedést, valamint egyes pozitív tényezők egy egyesült királyságbeli jelentős közösségi gyártó megszűnésének is tulajdoníthatók, amelynek tevékenységét a kérelmet támogató két vállalat vette át.

93. Le lehet azonban vonni azt a következtetést, hogy a Koreával és Malajziával szemben bevezetett intézkedések kedvezően befolyásolták a közösségi iparág gazdasági helyzetét.

94. A közösségi gazdasági ágazat kezdődő talpra állása folytán nem lehetett megállapítani, hogy a dömpingelt import által okozott kár folytatódott volna. Ezért azt vizsgálták meg, hogy az intézkedések megszűnése a kár megismétlődéséhez vezetne-e.

F. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

95. A fent leírtak értelmében, amennyiben az intézkedéseket megszüntetik, a koreai és malajziai gyártók hatalmas kiviteli volument tudnának átirányítani a közösségi piacra. A kérelem szerint ezek az országok jelentős mértékben függenek az exportpiacoktól: Korea 75 % és Malajzia 84 %-ban. Továbbá a jelek szerint a többi exportpiac – mint például az USA és Japán – nem tudná felvenni a szabad kapacitást, mivel az ezekbe az országokba irányuló export volumene már így is jelentős, ezért a fennmaradó kapacitást a közösségi piac felé irányítanák át. Ezen kívül úgy tűnik, hogy az ázsiai piac emellett általános kapacitástöbblettel rendelkezik.

96. Az árak tekintetében az USA statisztikái arra mutatnak, hogy a malajziai és a koreai exportárak az USA-ban alacsonyabbak, mint a közösségi ágazat árai. Ha részletes elemzést nem lehetne is végezni a termékek sokfélesége miatt, valószínű, hogy az exportőrök áraikat a többi ázsiai ország igen alacsony áraihoz fogják igazítani, hogy visszaszerezzék elveszített piaci részesedésüket. Ez az árképzési gyakorlat, amelyet az együttműködés megtagadása és az is alátámaszt, hogy ezek az országok az érintett termék jelentős mennyiségeit tudják a közösségi piacra irányítani, arra enged következtetni, hogy mindennek negatív hatása lenne a közösségi gazdasági ágazatra.

97. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak meg kell őriznie versenyképességét, és a méretgazdaságosság szintjének elérése érdekében elő kell állítania a szabványos termékek bizonyos mennyiségét, amelyek ennél fogva közvetlenül versenyben állnak a koreai és malajziai behozatallal.

98. A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések megszűntetése a dömpingelt behozatal miatt minden valószínűség szerint a kár megismétlődését eredményezné a közösségi gazdasági ágazat számára .

G. A KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

99. Bevezetés

100. A Bizottság az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálta, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellentétes lenne-e a közösségi gazdasági ágazat egészének érdekeivel. A közösségi érdek meghatározása a különböző érintett érdekek felmérésével történt, vagyis a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök és forgalmazók, valamint az érintett termék felhasználóinak érdekei alapján. A felhasználóktól nem érkezett beadvány.

101. Annak érdekében, hogy az intézkedések fenntartásának, illetve megszüntetésének várható hatását felmérje, a Bizottság információt kért az összes említett érdekelt féltől. Az érintett termék 64 importőrjének küldött ki mintavételi kérdőíveket, és 11 választ kapott. A Bizottság ezután kérdőívet küldött a tizenegy vállalatnak, de csak két részleges választ kapott, amelyek nem szolgáltattak semmiféle bizonyítékot arra nézve, hogy a hatályos intézkedések anyagilag érintették őket. Nyilvánvaló, hogy az importőrök egyéb beszerzési forrásokat találtak, amint ezt más harmadik országok jelentős (33 %-os) piaci részesedése is bizonyítja; ez arra mutat, hogy a közösségi piacon a versenyfeltételek biztosítva vannak.

102. Továbbá az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát egy olyan helyzet elemzése, ahol dömpingellenes intézkedések vannak érvényben, lehetővé tette, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt indokolatlanul hátrányos hatását is.

103. Ezek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömping folytatódására és a károkozás megismétlődésének valószínűségére vonatkozó megállapítások ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek ahhoz a megállapításhoz vezethetnének, hogy az intézkedések fenntartása ebben a konkrét esetben nem szolgálja a Közösség érdekeit.

104. A közösségi gazdasági ágazat érdeke

105. A közösségi gazdasági ágazat szerkezetileg életképes gazdasági ágazatnak bizonyult. Ezt az is megerősíti, hogy gazdasági helyzete pozitívan alakult, amikor a jelenleg is hatályban lévő dömpingellenes intézkedések bevezetésével helyreállították a tényleges versenyt. A közösségi gazdasági ágazat erőfeszítései – amelyek termelésének ésszerűsítését és versenyképességének fokozását szolgálták – a figyelembe vett időszak utolsó két évében méltányos nyereséghez vezettek.

106. A fent említettek alapján szükségesnek tűnik a jelenlegi intézkedések fenntartása, hogy el lehessen kerülni a dömpingelt behozatal hátrányos hatásait, amelyek a közösségi gazdasági ágazat talpraállásának folyamatát és végső soron a puszta létét is veszélyeztetnék. Azt is mérlegelni kell, hogy a közösségi gazdasági ágazat esetleges megszűnése a feldolgozóipari ágazatokra is negatív hatást gyakorolna, mivel azok beszállítóinak lehetséges köre is lényegesen szűkülne.

107. Az importőrök/kereskedők érdeke

108. Amint fentebb jeleztük, a 64 független importőrből csak kettő válaszolt a Bizottság kérdőívére. Ezek azonban nem nyilvánítottak negatív véleményt az intézkedések esetleges továbbviteléről. Az együttműködés hiánya önmagában arra mutat, hogy az intézkedések következtében az ágazat gazdasági helyzetét nem érte jelentős negatív hatás. Ezt az a tény is megerősíti, hogy az importőrök az érintett terméket továbbra is jelentős mennyiségben forgalmazták, sőt, a figyelembe vett időszak alatt a behozott mennyiséget még növelték is.

109. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az érintett termék importőreinek gazdasági helyzetét nem befolyásolta negatívan a jelenleg hatályban lévő dömpingellenes intézkedések bevezetése. A fentiek alapján az sem valószínű, hogy az intézkedések fenntartása a jövőben gazdasági helyzetük romlásához vezetne.

110. A felhasználók érdeke

111. A jelenlegi vizsgálat folyamán felhasználók nem jelentkeztek. Az érintett termék legfőbb felhasználója a petrolkémiai és az építőipar. Együttműködésük hiánya azt látszik igazolni, hogy a csőszerelvények és -illesztések e vállalatok teljes termelési költségének nagyon kis részét teszik ki, és a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem gyakorolnak jelentős negatív hatást a gazdasági helyzetükre.

112. A Bizottság ezért arra a megállapításra jutott, hogy az intézkedések azonos szinten való fenntartása nem jár a felhasználók helyzetének romlásával.

113. A közösségi érdekre vonatkozó következtetés

114. A vizsgálat bebizonyította, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések lehetővé tették, hogy a közösségi gazdasági ágazat valamelyest talpra álljon. Az intézkedések megszüntetése következtében veszélybe kerülne e fellendülés, ami esetleg a közösségi gazdasági ágazat megszűnését vonná maga után. Emiatt az intézkedések fenntartása. a közösségi gazdasági l ágazat érdekét szolgálja.

115. Emellett az eddigiek során a már meglévő intézkedések láthatóan nem gyakoroltak jelentős negatív hatást sem a felhasználók, sem az importőrök gazdasági helyzetére. A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek a jelenlegi dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellen szólnának.

H. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

116. Valamennyi érdekelt felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a jelenlegi intézkedések fenntartását javasolja. A felek továbbá lehetőséget kaptak arra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően egy adott időszak alatt észrevételeket tegyenek. Koreától nem érkezett észrevétel; egy malajziai társaságtól igen, de nem olyan természetű, hogy a fenti következtetéseket megváltoztathatta volna.

117. A fentiekből az következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a Koreából és Malajziából származó csőszerelvények és -illesztések behozatalára a 1514/2002/EK rendelet által elrendelt dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

118. Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó, az ex 7307 93 11, ex 7307 93 19, ex 7307 99 30 és az ex 7307 99 90 (7307 93 11 91, 7307 93 11 93, 7307 93 11 94, 7307 93 11 95, 7307 93 11 99, 7307 93 19 91, 7307 93 19 93, 7307 93 19 94, 7307 9319 95, 7307 93 19 99, 7307 99 30 92, 7307 99 30 93, 7307 99 30 94, 7307 99 30 95, 7307 99 30 98, 7307 99 90 92, 7307 99 90 93, 7307 99 90 94, 7307 99 90 95, 7307 99 90 98 TARIC-kód) KN-kódok alá tartozó, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült csőszerelvényekre és -illesztékekre (öntött szerelvények, karimák és menetes szerelvények kivételével), amelyek legnagyobb külső átmérője nem haladja meg a 609,6 mm-t, és amelyeket tompahegesztésre vagy egyéb célokra használnak fel.

119. Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vám a következő:

Ország | Vállalat | Vámtétel (%) | Kiegészítő TARIC-kód |

Malajzia |

Anggerik Laksana Sdn Bhd, Selangor Darul Ehsan | 59,2 | A324 |

Minden más vállalat | 75 | A999 |

Koreai Köztársaság |

Az összes vállalat | 44 | - |

120. Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök [pic][pic][pic]

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o., a legutóbb a 2117/2005/EK tanácsi rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 228., 2002.8.24., 1. o.

[3] HL L 139., 2003.6.6., 1. o. A legutóbb a 1496/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 275, 2004.8.25., 1. o.) módosított rendelet.

[4] HL L 355., 2004.12.1., 4. o.

[5] HL L 355., 2004.12.1., 9. o.

[6] HL L 116., 2006.4.29., 1. o.

[7] HL C 286., 2006.11.23., 8. o.

[8] HL C 192., 2007.8.18., 15. o.