EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52008PC0058

Javaslat: az Európai parlament és a Tanács rendelete a tagállamok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikákról szóló 638/2004/EK rendelet módosításáról

/* COM/2008/0058 végleges - COD 2008/0026 */

52008PC0058

Javaslat: az Európai parlament és a Tanács rendelete a tagállamok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikákról szóló 638/2004/EK rendelet módosításáról /* COM/2008/0058 végleges - COD 2008/0026 */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2008.2.7

COM(2008) 58 végleges

2008/0026 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a tagállamok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikákról szóló 638/2004/EK rendelet módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. A javaslat indokolása és célkitűzései

E javaslat célja a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 638/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] módosítása az alábbiak érdekében:

- azon vállalkozások számának csökkentése, melyeket közösségi jogszabályok köteleznek a Közösségen belüli kereskedelmi statisztikai rendszer (Intrastat) számára történő jelentéstételre, csökkentve ezáltal a statisztikai jelentéstételi terheket;

- a Közösségen belüli kereskedelmi statisztikák összeállítására vonatkozó minőségi követelmények szigorítása az adatok pontatlanságának kompenzálása céljából. A pontatlanság abból adódik, hogy egyes kereskedelmi ügyleteket nem a vállalkozások jelentenek be, hanem a nemzeti hatóságok becslésein alapulnak;

- a felhasználói igények kielégítése azáltal, hogy üzleti jellemzőkre lebontott, Közösségen belüli kereskedelmi statisztikákat állítanak össze;

- a 2006/512/EK tanácsi határozatról szóló európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal[2] összhangban a 638/2004/EK rendeletnek a 2006/512/EK határozattal módosított, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK határozathoz[3] történő hozzáigazítása. A 2006/512/EK határozat bevezette az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást az olyan általános hatályú intézkedések esetében, amelyek a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott alap-jogiaktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is.

1.2. Általános háttér

A Bizottság kötelezettséget vállalt a felesleges bürokrácia és a túlszabályozás megszüntetésére. Amint azt a „Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban” című bizottsági közlemény[4] is vázolta, e politikai kezdeményezés egyik központi kérdése az EU meglévő jogi szabályozásának egyszerűsítése (és így a vállalatok terheinek csökkentése). 2005 elején a Bizottság a nyilvános internetes konzultáción túlmenően kiterjedt konzultációt kezdeményezett a tagállamokkal és az üzleti élet képviselőivel. E konzultációt követően 2005. október 25-én a Bizottság közleményt[5] fogadott el egy uniós szintű, új egyszerűsítési stratégia meghatározásáról. A közlemény széles körű konzultáció alapján meghatározta az egyszerűsítendő jogszabályok első körét és megindította a jelenleg is zajló folyamatot, melyet olyan új, módszeresebb felülvizsgálati eljárások táplálnak, melyek célja a jogszabály hatásának kiterjedt elemzésén alapuló, jövőbeli egyszerűsítési prioritások kijelölése.

A közlemény 2. melléklete az új egyszerűsítési stratégia gördülő programját tartalmazza. A program meghatározza, hogy mely jogszabályokat kell felülvizsgálni és megvizsgálni az elkövetkező három éven belül történő egyszerűsítés céljából. Több olyan speciális aggállyal foglalkozik, melyek az üzleti versenyképesség kulcsfontosságú területein folytatott, széles körű konzultáció során merültek fel; ilyen területek a társasági jog, a pénzügyi szolgáltatások, a közlekedés, a fogyasztóvédelem, a hulladékgazdálkodás és a külkereskedelmi statisztikák.

A statisztika területén megvalósuló egyszerűsítést a „közösségi statisztikák terén az adatszolgáltatói terhek csökkentéséről, az egyszerűsítésről és prioritások kitűzéséről” szóló bizottsági közlemény[6] tárgyalta. A közlemény a tagállamok közötti árukereskedelemre vonatkozó statisztikákat (Intrastat) olyan területnek minősítette, melyen lehetséges és szükséges az egyszerűsítés.

A Közösségen belüli kereskedelmi statisztikák a tagállamok között mozgatható áruk fizikai áramlását rögzítik. A nemzeti statisztikai hatóságok havonta összegyűjtik a vállalatoktól az adatokat. Az ezen adatok alapján összeállított statisztikák a bejövő forgalomról (beérkezések) és a kimenő forgalomról (kiszállítások) tartalmaznak havi bejegyzéseket, feltüntetve az értéket és a mennyiséget, a bejelentő illetve a partner tagállamok, valamint a Kombinált Nómenklatúrában szereplő áruk szerinti bontásban.

Az ECOFIN Tanács 2006. november 28-i ülésén üdvözölte a statisztikai terhek csökkentését célzó bizottsági kezdeményezést és felkérte a Bizottságot, hogy „elemezze az egycsatornás forgalmi módszer (Intrastaton belüli) megvalósíthatóságát, valamint az olyan alternatív módszereket, melyek nagyjából ugyanilyen eredményeket biztosítanának, továbbá az áttéréssel kapcsolatos kérdéseket, majd ezen elemzés figyelembevételével készítse el a további haladás pontos menetrendjét a Tanács 2007 októberi ülésére.” A Tanács hangsúlyozta továbbá, hogy az egycsatornás forgalmi rendszerre való áttérés vagy a statisztikai adatszolgáltatói terhek jelentős csökkentését eredményező egyéb módszerek megvalósítása nem befolyásolhatja az európai gazdaságpolitikai célok szempontjából nagy jelentőséggel bíró olyan nemzeti statisztikák meglétét, időszerűségét és minőségét mint a nemzeti számla statisztikák vagy az euróövezet és más uniós tagállamok közötti összesített forgalomra vonatkozó adatok.

A Közösségen belüli kereskedelmi statisztikák rendszere korszerűsítési lehetőségeinek további vizsgálata, valamint az adatszolgáltatói terhek csökkentése céljából az Eurostat kifejezetten az Intrastat egyszerűsítésével megbízott munkacsoportot állított fel. A tagállami és bizottsági szakértőkből álló csoport elszámolóházként működik a különböző alcsoportjai által készített tanulmányok és elemzések tekintetében.

A munkacsoport és annak alcsoportjai által végzett elemzések két fő egyszerűsítési lehetőségre összpontosítottak: egycsatornás forgalmi jelentési rendszerre történő áttérés és a mentességi küszöbértékek emelése az Intrastat-jelentés esetében, ami csökkentené a kereskedelem lefedettségét. Megállapították, hogy más lehetőségek nem hatnak jelentős mértékben a vállalkozások adatszolgáltatási terheire.

Három értékelési kritérium alapján vizsgálták a két fő lehetőséget: a vállalkozások terhei, az adatok időszerűsége és pontossága. Az eredmények azt mutatják, hogy rövid távon a küszöbértékkel kapcsolatos lehetőség a leginkább megvalósítható. Ez volt egyúttal a munkacsoportban részt vevő tagállami szakértők által előnyben részesített lehetőség. Másfelől az egycsatornás forgalomra vonatkozó lehetőségnek olyan jelentős hátrányai vannak, melyeket rövid távon nem lehet kiküszöbölni.

A tagállamok jelenleg olyan szinten állapítják meg küszöbértékeiket, mely biztosítja kereskedelmük értékének legalább 97 %-os lefedettségét. 2006 végén ez azt jelentette, hogy a többi tagállammal kereskedő vállalkozások 78 %-a mentesült a jelentéstételi kötelezettség alól. A minimális lefedettségi arány csökkentése tovább fogja növelni azon vállalatok számát, melyek mentesülnek az Intrastat számára történő adatszolgáltatási kötelezettség alól.

A minimális Intrastat lefedettségi arány csökkentése viszonylag rövid időn belül megvalósítható lenne. Ennek fő oka az, hogy a küszöbérték növelése még nem változtatja meg a rendszer logikáját. A jelenlegi rendszer elvei és eljárásai változatlanok maradnak. A kereskedelmi lefedettség így viszonylag gyorsan megváltoztatható: a statisztikai adatok minőségét biztosító jogalkotási változások és a kísérő intézkedések az egycsatornás forgalomra vonatkozó lehetőség megvalósításához képest kevésbé átfogóak és kevésbé bonyolultak.

Az Intrastat-lefedettség csökkenése azonban egyidejűleg csökkenteni fogja az adatok pontosságát. Az össze nem gyűjtött adatokra vonatkozóan több becslésre lesz szükség. A kereskedelmi tükörstatisztikák aszimmetriái is erősödni fognak, főleg az áruosztályozás legrészletezettebb szintjein. A különböző tagállamok által használt eltérő becslési módszerek miatt összesített szinten is erősödhetnek az aszimmetriák. A lefedettség csökkenése miatt ezért olyan kísérő intézkedésekre van szükség, melyek biztosítják a statisztikai adatok kielégítő minőségét.

A rövid távú megoldáson túlmenően hasznos tovább elemezni az egycsatornás forgalomra vonatkozó jelentési rendszerre történő hosszú távú áttérés megvalósíthatóságát annak érdekében, hogy a statisztikai rendszer e lehetséges változása elfogadható legyen a felhasználók számára. Többek között a következő, prioritást élvező kérdéseket kell elemezni e téren: a kereskedelmi tükörstatisztikák aszimmetriáinak jelentős csökkentése, az időszerűség problémájának megoldása azáltal, hogy a hiányzó vagy késve érkező adatokra megbízható becslési módszereket dolgoznak ki és a nemzeti szükségleteket kielégítő minőségellenőrzési eljárásokat fejlesztenek ki. Ezen kívül nyomon kell követni egy sor olyan egyszerűsítési lehetőséget mint az Intrastat- és VIES (VAT information exchange system – héa információcsere rendszer)- nyilatkozatok integrálása és az automatizált jelentéstétel informatikai eszközeinek továbbfejlesztése[7].

Az elkövetkező években e tevékenységekkel a MEETS (Modernisation of European Enterprise and Trade Statistics – az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának programja) program foglalkozik majd[8]. Az öt éves időtartamra (2013-ig) szóló MEETS-nek 2008-tól kellene indulnia. Négy célkitűzésének egyike az Intrastat egyszerűsítéséről szóló tanulmány elkészítése. E célra 8,965 millió EUR-t különítenek el.

1.3. A javasolt megoldás

A rövid távú megoldásnak összhangban kell lennie a hosszú távú egyszerűsítési lehetőségekkel, pl. az egycsatornás forgalmi jelentéssel. Ezzel egyidejűleg az említett megoldásnak a vállalkozások statisztikai adatszolgáltatási terheinek jelentős csökkenését kellene eredményeznie, miközben biztosítaná a statisztikai adatok kielégítő minőségét.

Ennek megfelelően javasolt a kereskedelmi lefedettség 95%-ra való csökkentése a beérkezések esetében, a kiszállításokat illetően pedig a jelenlegi 97 %-os kereskedelmi lefedettség fenntartása. E megoldás összhangban van a kiszállításokra vonatkozó adatok összegyűjtésén alapuló, jövőbeli egycsatornás forgalomra vonatkozó lehetőséggel. A kis-és középvállalkozások (kkv) adatszolgáltatási terhei csökkentésének lehetősége különösen az érkezési oldalon, az adatszolgáltató vállalatok szerkezete miatt fontos, ugyanis ott a kkv-k vannak túlsúlyban. Az elemzés arra is rámutatott, hogy a kereskedelem lefedettségének 95 %-ra való csökkentése csupán kis mértékben hat a statisztikai adatok minőségére és emiatt elfogadható lenne a felhasználók számára. Szükség lenne azonban a tagállamok által összeállított statisztikák minőségének és összehasonlíthatóságának javítását célzó intézkedésekre, így a jogi szabályozás keretében javaslatokat tesznek ezekre.

A vállalkozások statisztikai terheinek csökkentésére irányuló kezdeményezés mellett a javaslat az üzleti mutatók szerinti kereskedelemre vonatkozó további felhasználói kéréseket is figyelembe veszi. A tagállamoknak üzleti mutatók szerinti bontásban éves kereskedelmi adatokat kell szolgáltatniuk például annak szemléltésére, hogyan működnek az európai vállalatok a globalizálódó környezetben. Az üzleti és kereskedelmi statisztikák közötti kapcsolat megteremthető azáltal, hogy társítják a Közösségen belüli kereskedelmi nyilvántartásban szereplő információkat a tagállamok kereskedelmi nyilvántartásaiból származó információkkal. Jelenleg a legtöbb tagállam önkéntes alapon állítja össze e statisztikákat. A javaslat célja, hogy jogi alapot biztosítson a statisztikák összeállításának kötelezővé tételéhez. Ezzel párhuzamosan az Extrastat-rendelet[9] felülvizsgálatára vonatkozó javaslat ugyanezen információk benyújtását írja elő a harmadik országokkal folytatott kereskedelem esetében.

Végezetül a 2006/512/EK tanácsi határozat módosította a komitológiáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatot. A határozat bevezette az „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást” az olyan általános hatályú intézkedések esetében, melyek az alap-jogiaktusok nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják. A meglévő 638/2004/EK rendeletet ennek megfelelően ki kell igazítani.

1.4. A javaslat területén meglévő rendelkezések

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 638/2004/EK rendelete[10] a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. A rendeletet e javaslatnak kell módosítania.

A Bizottság 2004. november 18-i 1982/2004/EK rendelete[11] a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 638/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint az 1901/2000/EK és a 3590/92/EGK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről. A javaslat célja a végrehajtási rendelkezések módosítása.

1.5. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban van az Európai Unió „jobb szabályozást célzó kezdeményezésével”.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

2.1. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

2006 végén az Eurostat kifejezetten az Intrastat egyszerűsítésével megbízott munkacsoportot állított fel a Közösségen belüli kereskedelmi statisztikák rendszere korszerűsítési lehetőségeinek további vizsgálata, valamint az adatszolgáltatói terhek csökkentése céljából.

Az ECOFIN Tanács 2007. november 13-án újból megvitatta a statisztikai terhek csökkentését célzó intézkedéseket és javaslatot fogadott el a lefedettségi arány rövid távú csökkentésére, hosszú távon pedig olyan, még további tanulmányokat igénylő alternatív módszer kidolgozására, mint az egycsatornás forgalmi módszer.

2.2. A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Nem volt szükség külső szakértők bevonására.

2.3. Hatás- és következményelemzés

Három lehetőséget határoztak meg:

A. lehetőség: A jelenlegi helyzet fenntartása és a meglévő jogszabályok változatlanul hagyása.Közösségi jogszabályok szabályozzák a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó adatok gyűjtését. Következésképpen az Intrastat tekintetében a vállalkozások statisztikai terheinek további csökkentésére irányuló bizottsági kötelezettségvállalás csak akkor teljesíthető, ha módosul a meglévő jogi keret.

B. lehetőség A csökkentett minimális Intrastat lefedettségi aránynak, valamint a minőségre vonatkozó előírásoknak közvetlenül az európai parlamenti és tanácsi rendeletben történő meghatározása.Jelenleg az Intrastat lefedettségi arányt a 638/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkének (3) bekezdése határozza meg. A B. lehetőség szükségessé tenné e cikk módosítását, valamint a statisztikai adatok minőségére vonatkozó előírások bevezetését.A kereskedelmi lefedettség azonban inkább technikai paraméter és mint ilyet, megfelelőbb végrehajtási rendelkezésekben meghatározni. Az, hogy inkább az európai parlamenti és tanácsi rendeletben határozzák meg a kereskedelem lefedettségi arányát, nem pedig a végrehajtási rendelkezésekben, csökkentené azt a rugalmasságot is, mely e paraméter lehetséges jövőbeli változtatásainak lehetővé tételéhez lenne szükséges a Közösségen belüli kereskedelmi statisztikák rendszerének további egyszerűsítése során. Nehézségekbe ütközne továbbá az európai parlamenti és tanácsi rendeletben a minőségre vonatkozó összes követelmény előre történő meghatározása, és ez a megközelítés sem biztosítana elegendő rugalmasságot a lehetséges módosításokhoz.

C. lehetőség: A 638/2004/EK rendeletben a kereskedelem lefedettségére megállapított százalékos arány megszüntetése és a Bizottság felruházása azzal a hatáskörrel, hogy meghatározza a minimális Intrastat lefedettségi arányt, valamint a minőségre vonatkozó előírásokat.E megközelítés rugalmasságot biztosít az Intrastat lefedettségi arány jövőbeli lehetséges megváltoztatásaihoz. E változtatások a küszöbértékeknek a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben (az Intrastat bizottság évente háromszor ülésezik), a komitológiai eljárással összhangban végzett rendszeres vizsgálatán alapulnának annak érdekében, hogy optimális egyensúlyba hozzák a statisztikai terheket és az adatok pontosságát.A végrehajtási rendelkezéseknek első lépésként lehetővé kellene tenniük a tagállamok számára, hogy 2009 elejéig olyan mértékben csökkentsék a beérkezések lefedettségi arányát, hogy a beérkezések értékének legalább 95 %-át lefedjék, és eközben fenntartsák a 97 %-os küszöbértéket a kiszállítások esetében.A minőségre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos rendelkezések hasonlóképpen módosulnak. A 638/2004/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének fel kell ruháznia a Bizottságot azzal a hatáskörrel, hogy végrehajtsa az adatok minőségének javításához szükséges intézkedéseket. Hasznos lenne pontosabb előírásokat megállapítani a hiányzó információk becsléséhez. A meglévő szabályozás értelmében tagállami felelősség a hiányzó adatok becslése (12. cikk (2) bekezdése). Ennélfogva módosítani kell a jogi szabályozást annak érdekében, hogy a komitológiai eljárás keretében elfogadandó szabványosított eljárásokat lehessen kialakítani.

A Bizottság a C. alternatívát részesíti előnyben, mivel az célzott egyszerűsítést tesz lehetővé a küszöbértékkel kapcsolatos lehetőség esetében. Maximális rugalmasságot kínál az Intrastat rendszer kiigazításához, mivel az Eurostat és az Intrastat bizottság irányítja a rendelkezéseket.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1. A javasolt intézkedés összefoglalása

E javaslat képezi annak jogi keretét, hogy több vállalatot lehessen mentesíteni az Intrastat számára történő adatszolgáltatási kötelezettség alól, megőrizve közben az adatok pontosságát és kielégítve az üzleti mutatókra lebontott kereskedelmi statisztikák iránti felhasználói igényt.

3.2. Jogalap

A közösségi statisztika jogalapja az EK-Szerződés 285. cikke. A Tanács az együttdöntési eljárás keretében intézkedéseket fogad el a Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges statisztikák készítésére vonatkozóan. E cikk meghatározza a közösségi statisztikák készítésére vonatkozó követelményeket, melyeknek tiszteletben kell tartaniuk a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének elvét.

3.3. A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve érvényesül, mivel a javaslat nem tartozik a Közösség kizárólagos hatáskörébe.

Mivel a javasolt intézkedés célkitűzéseit – vagyis a lefedettségi arányok, a minőségre vonatkozó követelmények meghatározása és az üzleti mutatókra lebontott kereskedelmi statisztikák összeállítása – a tagállamok nem tudják megfelelően teljesíteni, a célok hatékonyabban elérhetők közösségi szinten egy közösségi jogi aktus alapján, mivel kizárólag a Bizottság képes koordinálni a statisztikai adatok szükséges harmonizálását közösségi szinten. Következésképpen a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el.

3.4. Az arányosság elve

A javaslat az alábbi okok miatt felel meg az arányosság elvének:

- A rendelet az e cél eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

- Várhatóan jelentősen csökkennek azon vállalatok terhei, melyek e rendeletnek köszönhetően mentesülnek az Intrastat számára történő adatszolgáltatási kötelezettség alól. A nemzeti statisztikai hatóságok munkaterhe azonban növekedhet, mivel a minőségre vonatkozó követelmények erőteljesebb értékelési és ellenőrzési erőfeszítéseket tesznek szükségessé.

- 2008-ra tervezik a MEETS program beindítását[12]. A program költségvetésének egy részét az Intrastat minőségének javítására különítették el.

3.5. Az eszközök megválasztása

Javasolt eszköz: az Európai Parlament és a Tanács rendelete.

Más eszköz nem felel meg a következő okok miatt:

- Általánosan elfogadott, hogy az európai parlamenti és tanácsi rendelet megfelelő eszköz az olyan statisztikai tevékenységek többségéhez, melyeket a Közösség egészében részletesen és egységesen kell alkalmazni.

- Alap-jogiaktusként a rendelet előnyt élvez az irányelvvel szemben, mert a rendelet az irányelvvel ellentétben a Közösség egészére vonatkozóan ugyanazokat a jogi szabályokat írja elő, és nem hagy teret a tagállamoknak, hogy azokat részlegesen vagy szelektív módon alkalmazzák, vagy hogy kiválasszák a célkitűzések megvalósításához használandó formát és módszereket.

- Ezen kívül a rendelet közvetlenül alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy nem kell átültetni a nemzeti jogba, így elkerülhetők az átültetéssel járó késések. Emellett jobb és gyorsabb jogi szabályozást eredményez.

A javaslat célja az Európai Parlament és a Tanács egy rendeletében már meghatározott, meglévő rendelkezések módosítása.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az Intrastat számára adatokat szolgáltató vállalatok esetében a lefedettségi arány csökkentésének nincsenek költségvetési vonzatai.

A szigorúbb minőségi követelmények alkalmazása szükségessé teheti, hogy a nemzeti hatóságok beruházzanak a kutatásokba, valamint az értékelést és a kiigazítást szolgáló eszközökbe. A MEETS program költségvetéséből fedezhetők ezek a végrehajtási költségek (2008-ban: 1 400 000, 2009-ben: 1 355 000; 2010-ben: 2 000 000; 2011-ben: 1 500 000; 2012-ben: 1 500 000; 2013-ban: 1 210 000 EUR kerül elkülönítésre az Intrastat számára).

Két különböző, már meglévő adatállomány egyesítése az üzleti mutatókra lebontott kereskedelem kimutatása céljából elhanyagolható költségeket jelenthet egyes nemzeti hatóságok számára.

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

5.1. Egyszerűsítés

E kezdeményezés a Bizottság egyszerűsítési gördülő programjának része. A fő cél azon vállalatok statisztikai adatszolgáltatási terheinek csökkentése, melyek az Intrastat rendszernek szolgáltatnak adatokat. A lefedettségi arány 95%-ra való csökkentése a beérkezések esetében azt jelentené, hogy további 190 000 vállalat mentesülne azon kötelezettség alól, hogy jelentse a beérkező forgalmat a nemzeti hatóságoknak.

5.2. Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása kiegészíti a meglévő jogi szabályozást.

5.3. Európai Gazdasági Térség

Nem releváns az Európai Gazdasági Térség számára.

2008/0026 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a tagállamok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikákról szóló 638/2004/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárással összhangban,

mivel:

(1) A tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. március 31-i 638/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] alapvető rendelkezéseket határoz meg a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákra vonatkozóan.

(2) A „közösségi statisztikák terén az adatszolgáltatói terhek csökkentéséről, az egyszerűsítésről és prioritások kitűzéséről” szóló bizottsági közlemény[14] keretében az Inratstatot – vagyis a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikák gyűjtőrendszerét – olyan területnek minősítették, ahol lehetséges és kívánatos az egyszerűsítés.

(3) Az Intrastaton keresztül gyűjtött adatok lefedettségi arányának csökkentésével a statisztikai terhek csökkentésére irányuló azonnali intézkedés érhető el. Ez úgy valósítható meg, hogy emelik azt a küszöbértéket, mely alatt az adatszolgáltatók mentesülnek az Intrastat adatszolgáltatási kötelezettség alól. Ennek az a következménye, hogy növekszik a nemzeti hatóságok által végzett becsléseken alapuló statisztikák aránya.

(4) A tagállamoknak éves összesített kereskedelmi adatokat kellene szolgáltatniuk, üzleti mutatók szerinti bontásban. Ezáltal a felhasználók fontos gazdasági kérdésekre vonatkozó, új statisztikai információkhoz jutnak és lehetőség nyílik egy új típusú elemzés végzésére – például annak elemzésére, hogy miként működnek az európai vállalatok a globalizálódó környezetben – , anélkül, hogy ez új statisztikai követelményeket jelentene az adatszolgáltató vállalatok számára. Az üzleti és a kereskedelmi statisztikák közötti kapcsolatot úgy kell kialakítani, hogy a Közösségen belüli kereskedelem szereplőinek nyilvántartásaiból származó adatokat összevonják a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása fejlesztésének közösségi összehangolásáról szóló, 1993. július 22-i 2186/93/EGK tanácsi rendeletben[15] előírt adatokkal.

(5) A Bizottságra kell ruházni a végrehajtási hatásköröket a minimális kereskedelmi lefedettség csökkentése érdekében. Ez rugalmasságot biztosít a jövőbeli lehetséges változtatásokhoz, melyek a küszöbértékeknek a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben végzett rendszeres vizsgálatán alapulnak, annak érdekében, hogy optimális egyensúlyt találjanak a statisztikai terhek és az adatok pontossága között.

(6) A minimális kereskedelmi lefedettség csökkentése olyan intézkedések bevezetését teszi szükségessé, melyek kompenzálják a kevésbé teljes adatgyűjtést és így a minőségre gyakorolt kedvezőtlen hatást, különös tekintettel az adatok pontosságára. Hatáskörrel kell felruházni a Bizottságot a tagállamok minőségi követelményeinek szigorítása és különösen az Intrastaton kívül gyűjtött kereskedelmi adatok becslésére vonatkozó kritériumok meghatározása érdekében.

(7) A 638/2004/EK rendelet előírja, hogy bizonyos intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat[16] szerint kell elfogadni.

(8) Az 1999/468/EK határozatot a 2006/512/EK határozat módosította, mely bevezette az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást az olyan általános hatályú intézkedésekhez, melyek a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott alap-jogiaktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is.

(9) A 2006/512/EK határozatról szóló európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal[17] összhangban ahhoz, hogy ezt az új eljárást alkalmazni lehessen olyan, a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott jogi aktusokra, melyek már hatályban vannak, ezeket a jogi aktusokat az alkalmazandó eljárásokkal összhangban ki kell igazítani.

(10) A 638/2004/EK rendeletet illetően hatáskörrel kell felruházni a Bizottságot különösen a következők érdekében: annak meghatározása, hogy milyen feltételek mellett fogadhat el a Bizottság eltérő vagy különleges szabályokat a különleges termékekre vagy termékmozgásokra vonatkozóan; a referencia időszak kiigazítása a hozzáadottérték-adóval és a vámkötelezettségekkel fennálló kapcsolat figyelembevételével; az ezen információk gyűjtésére vonatkozó szabályok meghatározása, különös tekintettel az alkalmazandó kódokra; a minimális Intrastat-lefedettség meghatározása; azon feltételek és minőségi követelmények meghatározása, melyek mellett a tagállamok egyszerűsíthetik a csekély jelentőségű, egyedi ügyletek esetében a szolgáltatandó adatokat; a továbbítandó összesített adatok és azon kritériumok meghatározása, melyeknek meg kell felelniük a becsléseknek; végrehajtási rendelkezések elfogadása statisztikák összeállítása céljából oly módon, hogy a 2186/93/EGK rendeletben szereplő üzleti mutatókra vonatkozó adatokat összekapcsolják az áruk feladására és érkezésére vonatkozó statisztikákkal; az adatminőség vizsgálatát lehetővé tévő mutatók és szabványok meghatározása; a tagállamok által benyújtandó, minőségre vonatkozó jelentések szerkezetének meghatározása, valamint az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges egyéb intézkedések meghozatala. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és a 638/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, vagy új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(11) A 638/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 638/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„4. A Bizottság a különleges termékekre vagy termékmozgásokra eltérő vagy különleges szabályokat fogadhat el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2. A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„2. A tárgyidőszakot a Bizottság a hozzáadottérték-adóval (héa) és a vámkötelezettséggel fennálló kapcsolat figyelembevételével is meghatározhatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3. A 9. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e)–h) pontban említett statisztikai adatok meghatározását a melléklet tartalmazza. Adott esetben a Bizottság meghatározza az adatok – különösen az alkalmazandó kódok – gyűjtésére vonatkozó szabályokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4. A 10. cikk a következőképpen módosul:

5. A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3. A Bizottság meghatározza azon küszöbértéket, mely alatt az adatszolgáltatók mentesülnek az Intrastat adatszolgáltatási kötelezettség alól. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6. A (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság meghatározza e küszöbértékeket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

7. A (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„5. A tagállamok – bizonyos, a minőségi követelményeknek megfelelő feltételek mellett – a csekély jelentőségű, egyedi ügyletek tekintetében egyszerűsíthetik a szolgáltatandó adatokat. A Bizottság meghatározza a feltételeket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

8. A 12. cikk a következőképpen módosul:

9. A (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) 40 nappal a tárgyhónap végét követően az összesített adatokat, melyeket a Bizottság határoz meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

10. A (2) bekezdés a következő mondatokkal egészül ki:

„A becslések megfelelnek a Bizottság által meghatározandó kritériumoknak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

11. A cikk kiegészül a következő (4) bekezdéssel:

„4. A tagállamok éves kereskedelmi statisztikákat továbbítanak a Bizottságnak (Eurostatnak) üzleti mutatók szerinti bontásban.E statisztikák a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása fejlesztésének közösségi összehangolásáról szóló, 1993. július 22-i 2186/93/EGK tanácsi rendeletnek[18] megfelelően nyilvántartott üzleti mutatókra vonatkozó adatok és az e rendelet 3. cikkében említett statisztikák összekapcsolásával kerülnek összeállításra.A Bizottság végrehajtási rendelkezéseket hoz a statisztikák összeállítása érdekében. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

12. A 13. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„3. A Bizottság határozza meg az adatok minőségének értékelését lehetővé tévő mutatókat és szabványokat, a tagállamok által szolgáltatandó, minőségre vonatkozó jelentések szerkezetét és az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges intézkedéseket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

13. A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„3. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[pic][pic][pic]

[1] HL L 102., 2004.4.7., 1. o.

[2] HL L 255., 2006.10.21., 1. o.

[3] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

[4] COM (2005) 97, végleges, 2005. március 16.

[5] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: A szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról, COM(2005) 535 végleges, 2005.10.25.

[6] COM (2006) 693 végleges, 2006. november 14.

[7] Az Intrastat és a VIES rendszer egyesítésének olyan további egyszerűsítő hatása lehet, mely túlmutat a statisztika alkalmazási körén. Az Eurostat és a DG TAXUD közötti kapcsolatok azt mutatták, hogy mindkét fél előnyére válna a statisztikai és az adóhatóságok (héa) közötti szorosabb együttműködés. A statisztikai hatóságok javíthatnák az adatok minőségét, az adóhatóságoknak pedig abból származna előnye, hogy hamarabb és nagyobb részletességgel állnának rendelkezésre az adatok a héához kapcsolódó csalások feltárásához és leküzdéséhez.

[8] COM(2007) 433., 2007.7.19.

[9] Az Európai Parlament és a Tanács rendeletjavaslata a Közösség harmadik országokkal folyatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2007) 653, 2007.10.30.

[10] HL L 102., 2004.4.7., 1. o.

[11] HL L 343., 2004.11.19., 3. o.

[12] COM(2007) 433., 2007.7.19.

[13] HL L 102., 2004.4.7., 1. o.

[14] COM(2006) 693., 2006.11.14.

[15] HL L 196., 1993.8.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[16] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

[17] HL L 255., 2006.10.21., 1. o.

[18] HL L 196., 1993.8.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

Top