4.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 295/92

A.

mivel az Amnesty International szerint az Iránban idén végrehajtott kivégzések száma elérte a 191-et, míg 2007-ben még több (317) kivégzést hajtottak végre, többet mint Kínát kivéve a világ bármely más országában – bár Kína lakossága tizennyolcszorosa Iránénak;

B.

mivel 2008. július 27-én Teherán Evin börtönében 29 kivégzést hajtottak végre egy időben;

C.

mivel 2008. június 10-én kivégezték Mohamed Hassanzadeh 16 éves kurd nemzetiségű iráni személyt, egy 14 éves korában végrehajtott bűncselekményért; mivel 2008. július 22-én kivégezték Hassan Mozafari és Rahman Shahidi fiatalkorú bűnelkövetőket, 2008. augusztus 19-én pedig a 19 éves Reza Hejazit akasztották fel, mivel állítólagosan gyilkosságot követett el 15 éves korában; mivel 2008. augusztus 26-án kivégezték a 19 éves Behnam Zare-t egy olyan bűncselekményért, amelyet 15 évesen követett el, így ő lett a hatodik fiatalkorú bűnelkövető, akit 2008-ban csak Iránban kivégeztek;

D.

mivel az iráni törvényeket megszegve sem Zare, sem Hejazi családját, sem pedig az ügyvédet nem értesítették a tervezett kivégzés helyéről és idejéről;

E.

mivel a következő fiatalkorú bűnelkövetőket: Amir Marollahit, Behnood Shojaeet, Mohamed Fadaeit és Bahman Soleimaniant is kivégzés fenyegeti a közeljövőben;

F.

mivel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 6. cikkének (5) bekezdésében és az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapítottak szerint a fiatalkorú bűnelkövetők kivégzését tiltja a nemzetközi jog; mivel legalább 130 gyermekkorú bűnelkövető van halálra ítélve Irán jogi kötelezettségei ellenére;

G.

mivel a kisebbségi jogok aktivistái különösen ki vannak téve a halálra ítélés kockázatának, amint azt Yaghoub Mehrnehad az Igazság Hangja Ifjúsági Szervezet beludzs nemzetiségű ügyvezető igazgatójának esete mutatja, akit 2008. augusztus 4-én végeztek ki, miután az elszámoltathatóságot kérte számon a nyilvánosság előtt helyi tisztviselőkön rossz teljesítményük miatt;

H.

mivel egy másik kisebbségi jogi aktivistát, Farzad Kamangar kurd tanárt is halálra ítélték bizonyíték nélkül, államellenes fegyveres szervezkedés vádjával;

I.

mivel a vallomásokat gyakran kínzással szerzik meg, anélkül, hogy ügyvédhez fordulhatnának az elítéltek, és a bírósági ítéletek a tisztességes büntetőeljárás legalapvetőbb normáinak sem felelnek meg;

J.

mivel 2008. augusztus 5-én az iráni igazságszolgáltatás bejelentette, hogy felfüggeszti a megkövezés kivégzésként történő alkalmazását, melynek eredményeként ismeretlen elítélt nő nem kerül megkövezésre;

K.

mivel aggodalomra ad okot, hogy az iráni ellenzéknek a IV. Genfi Egyezmény 27. cikke értelmében az amerikai irányítású nemzetközi erők által az észak-iraki Ashraf-táborban felügyelt és őrzött tagjait és társult tagjait kényszerszáműzetés és az Irakba való visszatoloncolás, és ennek egyenes következményeként üldöztetés és esetenként halálbüntetés fenyegetheti;

1.

mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közelmúltban számos fiatalkorú bűnözőt kivégeztek Iránban, amely az egyetlen olyan ország a Földön, ahol még 2008-ban is ezt az embertelen büntetést alkalmazzák;

2.

különösen felhívja a figyelmet Soghra Najafpour sorsára, aki szinte a teljes elmúlt életét a siralomházban töltötte egy 13 éves korában elkövetett gyilkosság miatt;

3.

felhívja Mahmoud Hashemi Sharoudi ajatollah főbírót, hogy változtassa meg az összes fiatalkorú bűnöző halálbüntetését, és különösen arra kéri az iráni hatóságokat, hogy ne végezzék ki Amir Marollahit, Behnood Shojaee-t, Mohammed Fadaeit és Bahman Soleimaniant;

4.

nyomatékosan elítéli a növekvő számú kivégzést és arra kéri az iráni hatóságokat, hogy az ENSZ közgyűlésének 2007. december 18-i határozatával összhangban a halálbüntetés eltörlésének céljával hirdessen moratóriumot e büntetés kiszabására;

5.

megismétli a madzslisz tagjaihoz intézett kérését, hogy módosítsák a törvényt annak érdekében, hogy senkit ne lehessen kivégezni, aki 18 évnél fiatalabb volt a bűncselekmény elkövetése idején, és hogy a nagykorúvá válás időpontját a nemzetközi elvárásoknak megfelelően határozzák meg;

6.

támogatja a fiatalkorúak számára külön jogalkotási és bírósági rendszer létrehozására irányuló iráni jogalkotási erőfeszítéseket, és arra hívja fel a madzslisz tagjait, hogy hozzanak a fiatalkorú bűnözők oktatására és társadalmi visszailleszkedésük megkönnyítésére irányuló intézkedéseket; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen eleget az iráni hatóságok nemzetközi együttműködésre irányuló kéréseinek e témakörben;

7.

határozottan elítéli az emberi jogok védelmében és a halálbüntetés ellen fellépő iráni állampolgárok üldöztetését és bebörtönzését, akiket gyakran „nemzetbiztonság elleni fellépéssel” vádolnak; különös nyomatékkal szólít fel Emadeddin Baghi és Mohammad Sadegh Kabovand feltétel nélküli szabadlábra helyezésére, valamint Farzad Kamangar halálbüntetésének megváltoztatására és az ügy újbóli kivizsgálására;

8.

üdvözli a megkövezés mint kivégzési mód felfüggesztéséről szóló, nemrégiben közzétett nyilatkozatot, azonban aggodalmának ad hangot a büntető törvénykönyv reformjáról jelenleg a madzslisz előtt lévő javaslattal kapcsolatban, mivel abban a megkövezés a házasságtörés bizonyos formáinak büntetéseként még mindig szerepel, és arra szólítja fel a madzslisz tagjait, hogy kötelezzék el magukat a megkövezést teljes eltörlése mellett;

9.

felhívja az iraki és az amerikai hatóságokat, hogy ne toloncoljanak vissza Iránba olyan iráni ellenzéki aktivistákat, menekülteket és menedékért folyamodókat, akikre Iránban üldöztetés vár, és különösen működjenek együtt az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságával és másokkal az ashrafi táborban tartózkodó menekültek helyzetének hosszú távú megoldása érdekében;

10.

felhívást intéz egy határozat előterjesztésére az ENSZ következő Közgyűlésén, amelyben felkérik az összes halálbüntetést alkalmazó országot, hogy hozzon az ENSZ főtitkára és a közvélemény tudomására minden információt a halálos ítéletekről és a kivégzésekről, túllépve ezáltal a halálbüntetésekre vonatkozó államtitkon, ami egyben számos kivégzés közvetlen oka;

11.

felhívást intéz egy új határozat érdekében az ENSZ főtitkárának különleges küldötte tárgyában, akinek a feladata az lenne, hogy kövesse nyomon a helyzetet, biztosítsa a lehető legnagyobb átláthatóságot a halálbüntetés rendszerében, és támogasson egy belső eljárást, amelynek célja az ENSZ halálbüntetések moratóriumára vonatkozó határozatának végrehajtása;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, az ENSZ menekültügyi főbiztosának, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Irak kormányának.