52008DC0394

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 25.6.2008

COM(2008) 394 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

„Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”

{SEC(2008) 2101}{SEC(2008) 2102}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

„Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”

1. BEVEZETÉS

Napjainkban a tudásalapú gazdaságra való átállás a legnagyobb kihívás az EU számára. Sikeres megvalósítása versenyképes és dinamikus gazdaságot eredményez több és jobb munkahellyel, ami mellett a társadalmi kohézió magasabb szintje valósul meg.

A gyors reagálásra képes vállalkozók különösen jó pozícióban vannak ahhoz, hogy részesülhessenek a globalizáció és a felgyorsult technológiai haladás előnyeiből. Az EU jövőbeli jóléte szempontjából meghatározó kérdés tehát, hogy mennyire sikerül építenünk a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedési és innovációs lehetőségeire. A folyamatos szerkezeti átalakulásokkal jellemezhető, globálisan változó környezetben és a fokozott versenynek való kitettség mellett a kkv-knak a társadalmunkban betöltött szerepe még fontosabbá vált, hiszen munkalehetőségeket teremtenek, és meghatározó szerepet játszanak a helyi és regionális közösségek boldogulása szempontjából. A virágzó kkv-k révén Európa felkészültebbé válik napjaink globalizált világának bizonytalanságaival szemben.

Az EU így egyértelműen a kkv-k szükségleteit helyezte a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia középpontjába, különösen a partnerségi szemlélet 2005-ös bevezetése óta[1], amely kézzelfogható eredményeket hozott. Eljött az ideje, hogy a kkv-k szükségletei egyszer és mindenkorra bevésődjenek az EU-s politika homlokterébe, és hogy az EU állam- és kormányfőinek 2000-ben megfogalmazott víziója – világszínvonalú EU-s kkv-környezet – valósággá váljon[2].

A kkv-k nemzetközi és helyi működési környezete és maguk a kkv-k is (ideértve a kézműiparosokat, mikrovállalkozásokat, családi vállalkozásokat és szociális gazdasági vállalkozásokat) nagyon különbözőek egymástól. A kkv-k szükségleteinek kielégítésére irányuló politikáknak ezért teljes mértékben kezelniük kell ezt a sokszínűséget, és be kell tartaniuk a szubszidiaritás szabályát.

2. ÁTTÖRÉS AZ EU KKV-POLITIKÁJÁBAN

Az EU modern kkv-politikájának a 2005–2007-es félidős felülvizsgálata[3] azt mutatta, hogy mind a tagállamok, mind az EU előrehaladást ért el a „kkv-barátabb” üzleti környezet megteremtésében. A Bizottság valódi erőfeszítéseket tett a kkv-kat hátráltató adminisztratív terhek csökkentése érdekében, és jelentősen megerősítette a 2007–2013-as időszak európai uniós támogatási programjainak kkv-irányultságát. A tagállamok érzékelhetően javítottak a kkv-k üzleti környezetén, amelyhez az ötleteket a 2000-ben Feirában elfogadott Kisvállalkozások Európai Chartája keretében megosztott legjobb gyakorlatok szolgáltatták: végrehajtották az Európai Tanács 2006 tavaszi ülésének következtetéseit, például bevezették az egyablakos cégbejegyzési eljárást, továbbá lecsökkentették a vállalkozásindításhoz szükséges időt és költségeket.

A jobb szabályozásra irányuló EU-s stratégia[4] további döntő fontosságú elem a kkv-k számára, amelyeknek az érdekeit nagyban szolgálja majd a hatályos EU-s jogszabályok megújítása és egyszerűsítése, továbbá az az ambiciózus program, amelynek célja, hogy a közösségi jogszabályokból fakadó adminisztratív teher 2012-ig 25%-kal csökkenjen.

Az ígéretes előrehaladás mellett az EU-nak további meghatározó lépéseket kell tennie, hogy a kkv-k teljes potenciálja kibontakozhasson[5]. Általánosságban elmondható, hogy az EU-ban a kkv-k még mindig alacsonyabb termelékenységgel rendelkeznek és lassabban növekednek, mint az Egyesült Államokban. Míg az USÁ-ban a fennmaradó cégek átlagosan 60 %-kal emelik meg foglalkoztatotti létszámukat működésük hetedik évére, addig Európában a fennmaradó cégek foglalkoztatásbővítése a 10–20 %-os nagyságrendben mozog. A kkv-knak még mindig a működési feltételeiket lerontó piaci elégtelenségekkel kell szembenézniük, és ilyen feltételek között versenyeznek a többi szereplővel az olyan területeken, mint például a pénzügy (különösen a kockázati tőke), kutatás, innováció, valamint a környezetvédelem. A kkv-k mintegy 21 %-a állítja például, hogy a forráshoz jutás problémát jelent számára[6], és ez az arány a mikrovállalkozások esetében számos tagállamban még sokkal magasabb. További probléma, hogy a nagyvállalatokkal való összehasonlításban kevés európai kkv valósít meg sikeres innovációt. A helyzetet rontják az olyan szerkezeti nehézségek, mint a menedzsment és műszaki készségek hiánya, illetve a tagállami munkaerőpiacokat továbbra is jellemző merevségek.

A kkv-knak az európai gazdaságban betöltött szerepe több alkalommal nyert elismerést a legmagasabb politikai szinteken. A 2008. márciusi Európai Tanács egyöntetű támogatását fejezte ki a kkv-k fenntartható növekedésének és versenyképességének fokozására irányuló kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a „Small Business Act” (SBA) elnevezést kapta, és a Tanács kérte annak gyors elfogadását. Az egységes piac felülvizsgálata[7] szintén további intézkedéseket sürgetett egy, a mai kkv-k szükségleteinek jobban megfelelő egységes piac megteremtése érdekében, hogy az jobb eredményeket hozzon és több előnnyel járjon. Végezetül az SBA kidolgozását megelőző közmeghallgatás és online konzultáció[8] megerősítette, hogy a kkv-k teljes potenciáljának kibontakoztatásához nagy horderejű politikai kezdeményezésre van szükség . Ezért határozott a Bizottság e döntő lépés megtétele mellett, és mutatja be a „Small Business Act” (SBA) elnevezésű, európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot.

3. AMBICIÓZUS KKV-POLITIKAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA – EURÓPAI KISVÁLLALKOZÓI INTÉZKEDÉSCSOMAG: „SMALL BUSINESS ACT” (SBA)

Az európai SBA középpontjában az a meggyőződés áll, hogy a kkv-k számára a legjobb keretfeltételek megteremtése elsősorban és leginkább attól függ, hogy a társadalom mennyire ismeri el a vállalkozókat. A társadalomban uralkodó általános vélekedésnek ösztönöznie kell az egyéneket arra, hogy vonzó lehetőségként tekintsenek a saját vállalkozás elindítására, és a társadalomnak méltányolnia kell, hogy a kkv-k jelentős mértékben hozzájárulnak a foglalkoztatás bővítéséhez és a gazdasági jóléthez. A „kkv-barát” környezet megteremtése szempontjából döntő fontosságú, hogy az EU-ban megváltozzon a vállalkozók szerepéről és a kockázatvállalásról alkotott vélemény: a politikai vezetőknek és a médiának elismerésben kell részesíteniük a vállalkozói készséget és a kockázatvállalási hajlandóságot, a közigazgatásnak pedig támogatnia kell őket. A „kkv-barát” szemléletnek meghatározóvá kell válnia, a szabályoknak pedig annak a többségnek az érdekeit kell szolgálnia, amely alkalmazni fogja azokat: ez „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv.

A „Small Business Act” intézkedéscsomag ezért a vállalkozásokkal kapcsolatos általános politikai megközelítést kívánja javítani, és a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv visszavonhatatlan rögzítésére törekszik a politikaalkotásban – a szabályozástól a közszolgáltatásokig. A kezdeményezés továbbá a kkv-k fejlődését hátráltató, még fennálló problémák kezeléséhez nyújtott segítségen keresztül segíti a kkv-k növekedését.

Az SBA épít a Bizottság és a tagállamok által a szakpolitikai területeken elért eredményekre, új politikai kereteket teremt, amely integrálja a már létező vállalkozáspolitikai eszközöket, és különösen a Kisvállalkozások Európai Chartájára és a modern kkv-politikára támaszkodik. Ezen ambiciózus politikai program megvalósítása érdekében a Bizottság olyan egyedülálló politikai partnerséget javasol az EU és a tagállamok között, amely összhangban van a szubszidiaritás és az arányosság elveivel.

A kezdeményezésnek adott szimbolikus „Small Business Act” elnevezés azt a politikai szándékot fejezi ki, hogy elismerést kapjon a kkv-k központi szerepe az EU gazdaságában, továbbá, hogy az EU és tagállamai számára most először átfogó politikai kereteket alkossanak. Ennek érdekében az EU

- 10 elvet fogalmaz meg, amelyek segítik majd a politikák kidolgozását és végrehajtását mind közösségi mind tagállami szinten. A negyedik fejezetben részletesen bemutatásra kerülő elvek létfontosságúak annak érdekében, hogy hozzáadott értéket biztosítsanak EU szinten, egységes feltételeket teremtsenek a kkv-k számára, és javítsák a jogi és igazgatási környezetet az EU egészében:

I. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.

II. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez.

III. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni.

IV. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek.

V. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit.

VI. Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését.

VII. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket.

VIII. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.

IX. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák.

X. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.

- az új jogszabályalkotási javaslatokat tesz, melyeket a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv mentén dolgozzák ki:

- Az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet

A rövidesen elfogadásra kerülő rendelet mentesíteni fogja az állami támogatás egyes kategóriáit az előzetes bejelentési kötelezettség alól, így a kkv-knak juttatott állami támogatások területén hatályos rendeletek által már lefedett kategóriákat, továbbá a képzéshez, foglalkoztatáshoz, K+F-hez nyújtott támogatásokat, a regionális támogatásokat, és esetleg új támogatási kategóriákat is. Az új rendelet egyszerűsíteni és egységesíteni fogja a kkv-kra vonatkozó hatályos szabályokat, és növelni fogja a kkv-k beruházási támogatásainak intenzitását.

- Az európai zártkörű társaság (Societas Privata Europaea, SPE) statútumáról szóló rendelet

Ez a rendelet meghatározza a valamennyi tagállamban egységes elvek alapján létrehozható és működtethető SPE statútumát. Annak érdekében, hogy az új társasági forma is részesüljön a hatályos társasági adó irányelvek előnyeiből, a Bizottság be fogja terjeszteni a szükséges módosító javaslatokat.

- A csökkentett HÉA-kulcsokról szóló irányelv

A rövidesen előterjesztésre kerülő irányelv lehetőséget nyújt a tagállamoknak arra, hogy csökkentett HÉA-kulcsokat alkalmazzanak elsősorban a helyben nyújtott szolgáltatások tekintetében, amelyeket főként a kkv-k biztosítanak.

Ezen túlmenően az SBA részeként az alábbi javaslatok kerülnek kidolgozásra:

- A HÉA-számlázásra vonatkozó hatályos szabályok megújítására, egyszerűsítésére és harmonizálására irányuló jogalkotási javaslat, amelynek célja a vállalkozások terheinek csökkentése.

- A késedelmes fizetésekről szóló 2000/35/EK irányelv módosítása annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-knak a kereskedelmi ügyletek kapcsán járó fizetések időben teljesüljenek.

- új szakpolitikai intézkedéseket hoz, amelyek mind közösségi, mind tagállami szinten a kkv-k szükségleteinek megfelelően biztosítják a fenti 10 elv végrehajtását.

4. ELVEKBőL A KÉZZELFOGHATÓ POLITIKAI INTÉZKEDÉSEK FELÉ

I. Az EU-nak és a tagállamoknak olyan környezetet kell teremteniük, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.

Jobban kell törődniük a jövő vállalkozóival, különösen a vállalkozói érdeklődés és a tehetség előmozdítása által, főleg a fiatalok és a nők körében, valamint a vállalkozások átadásának egyszerűbbé tételén keresztül.

A vállalkozói szemléletről készült 2007-es Eurobarométer gyorsfelmérés[9] azt mutatja, hogy az európaiak 45 %-a lenne inkább önfoglalkoztató, szemben az USA 61 %-os szintjével. A helyzet évek óta változatlan. Az európaiakat jobban meg kell ismertetni azzal a gondolattal, hogy az önfoglalkoztatás vonzó karrierlehetőség, és fel kell őket fegyverezni a szükséges készségekkel, hogy ambícióikat kamatoztatni tudják.

Az oktatási rendszer, és különösen az iskolai tananyag, nem szentel kellő figyelmet a vállalkozásokra, és nem vértez fel a vállalkozók számára szükséges készségekkel. A gyerekekkel már oktatásuk elejétől fogva megtanítható a vállalkozói készség értékelése.

Az elkövetkező tíz évben becslések szerint 6 millió kisvállalkozás tulajdonosa fog nyugdíjba vonulni, és Európa nem engedheti meg magának, hogy pusztán azért kockáztassa ezen vállalkozások elvesztését, mert nehézségekbe ütközik a vállalkozások átadása, vagy mert nincs kellő vonzereje a családi vállalkozások hagyományos szerepének Amennyiben nagyobb számban adnának át vállalkozásokat, annak pozitív hatása azonnal megmutatkozna az európai gazdaságban: a vállalkozások sikeres átadása átlagosan több munkahelyet őriz meg, mint amennyit az új, kezdő vállalkozások létrehoznak. A vállalkozások átadásának ezért ugyanolyan támogatásban kell részesülnie, mint az új vállalkozások indításának. A kkv-k és azon belül a családi vállalkozások által betöltött különleges szerep elismerése, jellemzően helyi beágyazódásuk, társadalmi felelősségvállalásuk és képességük a hagyománynak az innovációval való ötvözésére mind-mind alátámasztják azt, hogy a vállalkozások és szakmai tudásuk átadása fontos szempont.

A vállalkozói készségeket jobban ki kell bontakoztatni. A vállalkozói készségek tekintetében tartósan fennáll a nemek közötti szakadék, azaz kevesebb a női vállalkozó. Ez hozzáadódik a bevándorlók kihasználatlanul hagyott vállalkozói potenciáljához[10]

Végezetül az SBA-ra úgy is kell tekinteni, mint a vállalkozók számára kínálkozó lehetőségre, amelyen keresztül maguk is hozzájárulhatnak a jobb üzleti környezet megteremtéséhez, mégpedig azáltal, hogy fokozottabb együttműködést és a hálózatépítést folytatnak, jobban kibontakoztatják a kkv-k, és különösen a vállalkozói készségek elsajátításának fontos terepeiként működő családi vállalkozások potenciálját továbbá a társadalmi felelősségvállalás elvével összhangban lépnek fel .

Az elv gyakorlatba történő átültetése érdekében

a Bizottság előmozdítja a vállalkozói kultúra terjedését, és segítséget nyújt a vállalkozásoktatás bevált gyakorlatainak megismeréséhez; 2009-ben elindítja „A kkv-k európai hetét” – amely a vállalkozások népszerűsítésére irányuló rendezvénysorozatot takar szerte Európában, 2008-ban elindítja az „Erasmus – Ifjú vállalkozók” kezdeményezést, amelynek célja, hogy elősegítse a tapasztalatcserét és képzést azáltal, hogy a kezdő vállalkozóknak lehetőséget biztosít arra, hogy tapasztalt vállalkozóktól tanulhassanak, és fejleszthessék nyelvtudásukat. létre fogja hozni a női vállalkozók „nagyköveteinek” EU-s hálózatát, támogatni fogja a mentorprogramokat, hogy ösztönözze a nőket saját vállalkozás indítására, továbbá fokozni fogja a diplomás nők vállalkozókedvét. |

A tagállamok felkérést kapnak, hogy a vállalkozói készségeknek az iskolai tananyagban kulcskompetenciaként való bevezetésén keresztül ösztönözzék az innovatív és vállalkozói szemlélet kialakulását a fiatalok körében, különösen a középfokú oktatásban, és gondoskodjanak arról, hogy a vállalkozói készségek megfelelően jelenjenek meg az oktatási anyagokban; biztosítsák a vállalkozói szemlélet helyes megjelenítését a tanártovábbképzésben; a különböző szinteken zajló vállalkozásoktatás rendszerszerű stratégiáinak kifejlesztése érdekében erősítsék meg együttműködésüket az üzleti élet szereplőivel; biztosítsák azt, hogy az adózás (különös tekintettel az ajándékozásra, az osztalékadóra és a vagyonadóra) ne akadályozza indokolatlanul a vállalkozások átadását; dolgozzanak ki megoldásokat arra, hogy az átadásra váró vállalkozások és a lehetséges új tulajdonosok egymásra találjanak; nyújtsanak mentoring és egyéb támogatást a vállalkozások átadásához; gondoskodjanak mentorprogramokról és nyújtsanak támogatást a női vállalkozóknak; gondoskodjanak mentorprogramokról és nyújtsanak támogatást a vállalkozni vágyó bevándorlóknak. |

- II. A tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez.

A vállalkozások megszűnésének az esetek 15 %-ában a csődbe jutás az oka. Évente átlagosan 700 000 kkv jut erre a sorsra, és ez minden évben 2,8 millió munkahelyet érint Európában[11]. Az EU-ban még mindig számolni kell az üzleti kudarc miatti megbélyegzéssel, és a társadalom alábecsüli az újrakezdők üzleti potenciálját. Jelenleg az európaiak 47 %-a nem szívesen rendelne egy előzőleg csődbe ment vállalkozástól. Ugyanakkor az újrakezdést bonyolulttá teszi a hosszadalmas csődeljárás. A csődeljárás átlagos ideje az EU-ban 4 hónap és 9 év között változik.

Az elv gyakorlatba történő átültetése érdekében

a Bizottság folytatni fogja az újrakezdés politikájának elősegítését a bevált gyakorlatoknak a tagállamok közötti cseréjén keresztül; A tagállamok felkérést kapnak, hogy: elősegítsék a pozitív szemléletmód kialakulását a társadalomban a vállalkozók újrakezdéshez kapott lehetőségének megítélésével kapcsolatban, például nyilvános tájékoztató kampányok megszervezésén keresztül; célul tűzzék ki, hogy nem csalárd csőd esetén a vállalkozás megszüntetésére irányuló valamennyi jogi eljárás egy éven belül lezáródjon; biztosítsák, hogy az újrakezdők ugyanolyan elbírálás alá essenek, mint az újonnan induló kezdő vállalkozások, ideértve a támogatási programokban való részvételüket is. |

- III. Az EU-nak és a tagállamoknak „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv mentén, a kkv-k sajátosságainak figyelembevételével kell kidolgozniuk a szabályokat, továbbá egyszerűsíteniük kell a meglévő szabályozási környezeten.

A kkv-k az adminisztratív előírásoknak való megfelelést érzik a legnagyobb tehernek. Tény, hogy a nagyvállalatokkal összehasonlításban a kkv-k aránytalanul nagy szabályozási és adminisztratív tehernek vannak kitéve. Becslések szerint míg egy nagyvállalat alkalmazottanként 1 eurót költ a szabályozási kötelezettségekre, addig a kisvállalkozások esetében ez az érték átlagosan akár 10 euróra is rúghat[12]. Az Európai Unióban a kkv-k 36 %-a találta úgy, hogy az elmúlt két év során az adminisztratív terhek akadályozták üzleti tevékenységüket.

Az elv gyakorlatba történő átültetése érdekében:

Annak érdekében, hogy a jövőben meghozandó szabályok eleget tegyenek a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek, a Bizottság fokozottabb figyelet fordít arra, hogy a jövőbeli jogszabályalkotási és igazgatási kezdeményezések megfeleljenek a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvnek; a vállalkozásokat érintő rendeletekhez és a határozatokhoz egységes hatálybalépési időpontot fog alkalmazni minden olyan esetben, amikor ezt gyakorlati szempontok indokolják, továbbá kimutatást fog készíteni az adott évben hatályba lépő ilyen jellegű jogszabályokról; a Bizottság feltett szándéka, a tagállamok pedig felkérést kapnak arra, hogy biztosítsák, hogy a szakpolitika a vállalkozások költségeinek és a terheinek minimalizálását szem előtt tartva hozza meg az eredményeit, amihez az eszközöket, mint a kölcsönös elismerés és a közös szabályalkotás, körültekintően válogatják össze a célok elérése érdekében; szigorú elemzésnek vessék alá a kkv-kra vonatkozó jogszabályalkotási és igazgatási kezdeményezéseket („kkv-teszt”), és az így kapott eredményeket beépítsék a javaslatokba; bármilyen, a vállalkozásokat érintő jogalkotási vagy igazgatási javaslat megtételét legalább 8 héttel megelőzően egyeztessenek az érintett felekkel, ideértve a kkv-k szervezeteit is; a mikro- és kisvállalkozások vonatkozásában alkalmazzanak különleges eszközöket és egyéb testreszabott megközelítéseket, például mentességeket, átmeneti időszakokat és kivételeket, főként a tájékoztatási és beszámolási kötelezettségek alól, továbbá a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy mérlegeljék a hasznosságát a jogszabályok egységesített hatálybaléptetési időpontjának, illetve a hatályba lépő jogszabályokról készített éves kimutatásnak; a közösségi jogszabályok végrehajtása során használják ki a kkv-kra alkalmazható rugalmassági rendelkezéseket, és kerüljék a nemzeti túlszabályozást. A szabályozási környezetnek a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv szerinti javítása érdekében a Bizottság elő fog terjeszteni minden olyan javaslatot, amely a vállalkozásokat sújtó adminisztratív teher csökkentésére irányul, hogy 2012-re teljesíthető legyen az EU által megfogalmazott 25 %-os csökkentésre vonatkozó cél. 2008 végére az acquis egészét átvilágítja, az eredményeket pedig beépíti a jogszabályok egyszerűsítést célzó gördülő program 2009-ben előterjesztendő frissített változatába. A Bizottság megkülönböztetett figyelmet szentel majd az olyan javaslatok feltárására, amelyek esetében lehetőség nyílik a jogszabályok egyszerűsítésére a kkv-k érdekében, ideértve különösen a társasági jogot, továbbá a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy tűzzenek ki, ha még nem tették meg, hasonlóan ambiciózus célokat, mint az adminisztratív teher 25 %-kal történő csökkentése EU-szinten 2012-ig, és valósítsák meg ezeket; gondoskodjanak arról, hogy a közösségi jogszabályok okozta adminisztratív teher csökkentésére irányuló javaslatokat gyorsan elfogadják; fogadják el a bizottsági javaslatot, amely alapján a tagállamoknak lehetőségük lenne a HÉA-regisztráció küszöbértékét 100 000 EUR-ra növelniük. |

- IV. Az EU-nak és a tagállamoknak úgy kell átalakítaniuk a közigazgatási rendszereket, hogy azok megfeleljenek a kkv-k szükségleteinek, a lehető legegyszerűbbé téve a kkv-k mindennapjait, konkrétan az e-kormányzat és az egyablakos ügyintézés megoldásain keresztül.

A modern és a vállalkozások igényeire nagyobb figyelmet fordító közigazgatás nagy mértékben hozzájárulhat a kkv-k sikeréhez és növekedéséhez azáltal, hogy időt és pénzt takarít meg számukra, ami által az innovációra és a munkahelyek létesítésére fordítható források szabadulnak fel. Az e-kormányzat és az egyablakos ügyintézés nagyban hozzájárulhatnak a szolgáltatás minőségének javításához és a költségek csökkentéséhez.

A szolgáltatási irányelv folyamatban lévő végrehajtása hozzájárul majd a kkv-k életének megkönnyítéséhez, és előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre egyablakos ügyintézési pontokat, hogy csökkentsék az engedélyeztetési eljárások számát, és enyhítsenek ezek követelményein, továbbá számolják fel a szolgáltatási tevékenységek fejlődését gátló akadályokat. Az irányelv arra is lehetőséget nyújt, hogy az abban foglalt követelményeken túlmenően is felgyorsítsák az üzleti tevékenységek beindítását.

Az elv gyakorlatba történő átültetése érdekében:

a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy az EU legjobban teljesítő országainak mintájára csökkentsék a tagállami közigazgatások által a cégbejegyzési eljárásért felszámított díjakat; ahol még nem sikerült elérni, hogy kevesebb mint egy hét alatt céget lehessen alapítani, ott folytassák az erre irányuló munkát; az üzleti tevékenység folytatásához szükséges jogosítványok és engedélyek számának csökkentésével és egyszerűsítésével gyorsítsák fel a kkv-k kereskedelmi tevékenységének megkezdését; Konkrétan a tagállamok 1 hónapos határidőt írhatnának elő az ilyen jogosítványok és engedélyek kiadására azon esetek kivételével, amikor az emberek vagy a környezet komoly kockázatnak vannak kitéve. kerüljék el azt, hogy a kkv-któl olyan információkat kérjenek be, amelyek már egyébként is elérhetőek a közigazgatás rendszereiben, kivéve amikor az adatok frissítésére van szükség ; gondoskodjanak arról, hogy a mikrovállalkozásokat háromévente legfeljebb egyszer kérjék fel az állami, a regionális vagy helyi statisztikai hivatal felelősségi körébe tartozó statisztikai felmérésekben való részvételre, feltéve, hogy a statisztikai vagy egyéb adatok nyilvántartása nem teszi ezt szükségessé; jelöljenek ki olyan kapcsolattartó pontot, amelyen keresztül az érintett felek jelezhetik, hogy mely szabályokról, illetve eljárásokról gondolják úgy, hogy aránytalanok vagy szükségtelenül hátráltatják a kkv-k tevékenységét; gondoskodjanak a szolgáltatási irányelv időben történő, maradéktalan végrehajtásáról, ideértve az egyablakos ügyintézés kapcsolattartó pontjainak felállítását, amelyeken keresztül a vállalkozások minden őket érintő információhoz hozzájuthatnak és minden szükséges eljárást és ügyintézést elektronikus úton bonyolíthatnak. |

- V. Az EU-nak és a tagállamoknak hozzá kell igazítaniuk a szakpolitikai eszköztárat a kkv-k szükségleteihez. Hasznosítaniuk kellene a legjobb gyakorlatok kódexét, amely útmutatóként szolgál az ajánlatkérők számára a tekintetben, hogy miként alkalmazzák az EK közbeszerzési keretét oly módon, hogy az megkönnyítse a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban. Annak érdekében, hogy orvosolni tudják azokat a piaci elégtelenségeket, amelyekkel a kkv-k teljes életciklusuk alatt kénytelenek szembenézni, a tagállamoknak jobban ki kellene használni az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok kínálta lehetőségeket a kezdő vállalkozások támogatására és a kkv-k ösztönzésére.

Az EU GDP-jének 16 %-át kitevő közbeszerzési piacokon való részvételük során a kkv-k akadályokba ütköznek, aminek gyakran egyszerűen csak az oka, hogy a kisebb vállalkozások nem ismerik a lehetőségeket, illetve az eljárások bonyolultsága miatt távol maradnak, és mert az állami hatóságok kényelmesebbnek találják, ha bizonyos megrendeléseket a referenciákkal rendelkező nagyvállalatoknak ítélnek oda ahelyett, hogy fiatal, innovatív vállalkozásokat bíznának meg velük. Ennek ellenére 2005-ben a közösségi értékhatárt meghaladó közbeszerzési megrendelések 42 %-át kkv-knak ítélték oda[13]. Mindazonáltal további jelentős erőfeszítéseket kell tenni a kkv-kat a közbeszerzési piacoktól továbbra is távoltartó akadályok leépítése érdekében, amit különösen az ajánlatkérők által az közbeszerzési eljárásokban megszabott követelmények enyhítésével lehet elérni.

Az állami támogatás a kkv-kat teljes életciklusukon keresztül segítheti. Jelenleg a kkv-k a rendelkezésre álló támogatási lehetőségek nem megfelelő kihasználása miatt a lehetséges állami támogatásnak csak a töredékéhez jutnak hozzá. Ennek számos oka van: egyrészt a hatóságok nem minden esetben veszik igénybe az összes, a közösségi szabályok alapján megengedhető támogatási eszközt a kkv-k javára; másrészt az eljárások gyakran túl hosszadalmasak és bonyolultak a kkv-k számára; harmadrészt pedig a kkv-k gyakran nem rendelkeznek megfelelő információkkal a számukra elérhető támogatási formákról.

Az elv gyakorlatba történő átültetése érdekében:

a Bizottság előterjeszti majd az ajánlatkérők számára készített, önkéntes alapon követhető, bevált gyakorlatok kódexét, amellyel a közbeszerzési szokások megváltozását kívánja elérni. A kódex útmutatóul fog szolgálni ahhoz, hogy miként lehet visszaszorítani a bürokráciát, növelni az átláthatóságot és a tájékozottságot, továbbá egyenlő feltételeket biztosítani a kkv-k számára. folytatni fogja a közbeszerzési lehetőségekkel kapcsolatos információk hozzáférhetőségének javítását, aminek érdekében a közbeszerzéssel kapcsolatos közösségi honlapokat például olyan kezdeményezésekkel egészíti ki, mint az értékhatár alatti beszerzések szerződési hirdetményeinek közzététele lehetősége, vagy az üzleti partnerek keresésére szolgáló online eszköz kidolgozása, továbbá a közbeszerzési eljárásokban való részvételi feltételek átláthatóbbá tétele. tájékoztatót fog kiadni a kkv-knak nyújtott állami támogatásokról, hogy javítsa a létező támogatási lehetőségekkel kapcsolatos tájékozottságot. a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy hozzanak létre elektronikus portálokat, amelyeken keresztül a közösségi értékhatár alatti közbeszerzésekkel kapcsolatos információk szélesebb körben elérhetővé válnak; ösztönözzék az ajánlatkérőket arra, hogy amennyiben helyénvaló, bontsák a szerződéseket tételekre, és tegyék világosabbá az alvállalkozóként való részvételi lehetőségeket; emlékeztessék az ajánlatkérőket arra, hogy kötelességük elkerülni aránytalanul magas minősítési és pénzügyi követelmények kikötését; ösztönözzék az építő jellegű párbeszéd és a kölcsönös megértés kialakulását a kkv-k és a nagy beszerzők között, amit a tájékoztatáson, a képzésen, a monitoringon és a bevált gyakorlatok cseréjén keresztül valósíthatnak meg; alakítsák át az állami támogatásokkal kapcsolatos politikájukat úgy, hogy az jobban figyelembe vegye a kkv-k szükségleteit, és ennek részeként dolgozzanak ki célirányosabb eszközöket. |

- VI. Az EU-nak és a tagállamoknak könnyebbé kell tenniük a kkv-k forráshoz jutását, különösen a kockázati tőke, a mikrohitelek és a mezzanine finanszírozási formákhoz való hozzáférést, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell kialakítaniuk, amely hozzájárul a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesüléséhez.

A megfelelő finanszírozási formához való hozzáférés komoly nehézséget okozhat a vállalkozónak és a kkv-nek, így az az adminisztratív terhek után a második helyen szerepel a kkv-k gondjai között. A helyzet az EU által nyújtott támogatás ellenére is így néz ki, pedig például a versenyképességi és innovációs keretprogram (VIK) több mint 1 milliárd EUR-t biztosít a kkv-k finanszírozáshoz jutására, amelynek nagy része az EBB-csoporton keresztül válik elérhetővé. 2013-ig a kohéziós politika mintegy 27 milliárd EUR-t kifejezetten a kkv-k támogatására fordít. Megközelítőleg 10 milliárd EUR áll rendelkezésre pénzügyi tervezési eszközökön keresztül, ideértve a JEREMIE programot, és mintegy 3,1 milliárd EUR kockázati tőke formájában elérhető támogatást. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szintén támogatást nyújt a kkv-knak, hiszen elősegíti többek között a vállalkozóvá válást, és ösztönzi a vidéki területek gazdasági diverzifikációját.

A kockázatkerülés miatt a befektetők és a bankok gyakran távol maradnak a kezdő vagy a korai növekedés szakaszában lévő vállalkozások finanszírozásától. A kkv-finanszírozás piacának esetleges elégtelenségeit fel kell tárni és korrigálni kell annak érdekében, hogy az európai kockázatitőke-piacok továbbfejlődhessenek, illetve, hogy a kkv-k könnyebben juthassanak mikrohitelhez és mezzanine finanszírozáshoz, valamint, hogy új termékek és szolgáltatások fejlődhessenek ki. Sok vállalkozónak ezen felül útmutatásra és oktatásra van szüksége a különböző finanszírozási formák előnyeiről és hátrányairól, továbbá arról, hogy miként terjesszék elő projektjavaslataikat a lehetséges finanszírozóknak.

A kkv-k ráadásul gyakran küzdenek a rossz tőkeellátottság problémájával, amit tovább súlyosbít a késedelmes fizetések Európában meghonosodott kultúrája. Tény, hogy országtól függően a kkv-knak átlagosan 20-tól akár 100-nál is több napig kell várniuk számláik teljesítésére. Minden negyedik fizetésképtelenség mögött a késedelmes fizetés húzódik meg. Ez évente 450 000 munkahely és 25 milliárd EUR elvesztését eredményezi.

A Bizottság egyetért az Európai Beruházási Bank Csoport (azaz az EBB és az EBA) értékelésével, amely szerint szükség van a kkv-k finanszírozáshoz jutási feltételeinek javítására, és így üdvözli a Csoport erőfeszítéseit, amelyeket meglévő termékeinek modernizálása, alkalmazásuk egyszerűsítése és felhasználási területük szélesítése érdekében tesz 2008 óta. A Bizottság melegen üdvözli a EBB Csoport által 40 millió EUR-s (amelyből 16 millió EUR fog az EBB-től származni) kezdőtőkével létrehozott „Microfund”-ot („Mikroalap”), amely olyan nem banki intézményeket fog támogatni, amelyek a Bizottság új mikrohitelezési kezdeményezésének keretében mikrofinanszírozással foglalkoznak. A Bizottság helyesli továbbá az EBB azon elképzelését, amely egy önálló mezzanine finanszírozási keret létrehozására irányul a kkv-szektor alsó szegmense számára, továbbá azokat a terveket, amelyek olyan sajátos, kockázatmegosztási pénzügyi eszközök létrehozására irányulnak a kereskedelmi bankok bevonásával, amelyek megfelelnek a gyorsan növekvő innovatív kkv-k és a közepesen feltőkésített vállalkozások szükségleteinek, és választ adnak a feltárt piaci elégtelenségekre.

Az elv gyakorlatba történő átültetése érdekében:

a Bizottság értékelni fogja, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a határon átnyúló magántőke kihelyezések könnyebbé tétele érdekében, hogy megerősítse az európai kockázatitőke-piacokat; támogatást nyújt a tagállamok részére ahhoz, hogy kidolgozhassák magas színvonalú, befektetésre felkészítő programjaikat („investment readiness programmes”). |

a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy dolgozzanak ki olyan finanszírozási programokat, amelyek áthidalják az 100 000 és az 1 millió EUR közötti finanszírozási szakadékot, elsősorban a kölcsöntőke és sajáttőke elemeit vegyítő eszközök alkalmazásával, betartva ugyanakkor az állami támogatásra vonatkozó szabályokat; találjanak megoldást azokra a szabályozási és adózási akadályokra, amelyek gátolják az egységes piacon működő kockázatitőke-alapokat abban, hogy ugyanolyan feltételek mellett fektessenek be, mint a hazai alapok; biztosítsák azt, hogy vállalati nyereség adóztatása ösztönözze a befektetéseket; teljes mértékben használják ki a kohéziós politika programjai és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében a kkv-k támogatására rendelkezésre álló forrásokat. |

- VII. Az EU-nak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a kkv-ket az egységes piac nyújtotta lehetőségek jobb kihasználására, különösen azáltal, hogy javítják az egységes piac irányítását és az ezzel kapcsolatos tájékoztatást, továbbá azáltal, hogy lehetővé teszik a kkv-k érdekeinek jobb képviseletét a szabványok kialakításánál, és megkönnyítik a kkv-k hozzáférést a szabadalmakhoz és védjegyekhez.

Az egységes piacnak garantálnia kell a vállalkozások részére a több mint 500 millió fogyasztót lefedő, közös szabályrendszer szerint működő, közös piachoz való hozzáférést. A 27 különböző szabályrendszer egyetlen EU közös piaci szabályrendszerrel való felváltásából eredő egyszerűsítés különösen előnyös a kkv-k számára. A jól működő egységes piac versenyképes környezetet hoz létre, amelyben a kkv-k jobban előnyükre fordíthatják a globalizációt, amely új lehetőségeket nyit meg a tudás és az innováció terén. Jelenleg ugyanakkor a kkv-k nem élvezhetik teljes mértékben az egységes piac által nyújtott előnyöket – nagyrészt amiatt, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő információ az üzleti lehetőségekről és a más tagállamokban alkalmazandó szabályokról, továbbá hiányosak a nyelvi ismereteik is. A különböző nemzeti jogrendszereknek való megfeleléssel járó költségek és kockázatok gyakran visszatartják a vállalkozásokat attól, hogy tevékenységüket külföldre is kiterjesszék.

A kkv-k számára hathatós támogatás nyújtható tanácsadás és a kapcsolatépítés elősegítése formájában, amibe beletartozik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védekezéshez nyújtott segítség is. A Bizottság által nemrégiben útjára indított Enterprise Europe Network[14] (európai vállalkozási hálózat) többek között például alkalmas arra, hogy az egységes piac kínálta lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás és tanácsadás formájában segítse a kkv-kat.

Lehetõvé kell tenni ezenkívül, hogy a kkv-k teljes mértékben bekapcsolódhassanak a szabványok kialakításába, és megfelelő hozzáférésük legyen hozzájuk, amibe beletartozik a tanúsítási eljárás is.

Végezetül, mivel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok rendkívül fontosak a kkv-k számára, a Bizottság folytatja munkáját egy hatásos, költséghatékony, magas színvonalú, jogbiztonságot garantáló, európai szintű szabadalmi rendszer megteremtése érdekében, amelynek része a közösségi szabadalom és az EU egészére kiterjedő szabadalmi jog is.

Az elv gyakorlatba történő átültetése érdekében:

a Bizottság annak érdekében, hogy a kkv-k élhessenek a meglévő piacnyitási politikák előnyeivel, fokozottabban felügyelni fogja a piacot és az egyes ágazatokat, hogy össze tudja gyűjteni az egységes piac működésével kapcsolatos információkat, fel tudja tárni a piaci elégtelenségeket és be tudjon avatkozni ott, ahol a legnagyobb gazdasági haszon realizálható; 2008-ban cselekvési tervet terjeszt elő az interoperábilis elektronikus aláírás és az elektronikus hitelesítés használatának előmozdítására, továbbá 2009 második negyedévében az összes érintett felet bevonó kezdeményezéseket indít annak érdekében, hogy segítse a kkv-k bekapcsolódását a globális ellátási láncokba; megnöveli a EU által nyújtott támogatást (a 2008-as 1 millió EUR-ról 2,1 millió EUR-ra 2009-ben), amely arra irányul, hogy elősegítse a kkv-k részvételét és érdekeik érvényesítését a szabványosításban, javítsa az európai szabványokkal kapcsolatos tájékozottságukat, valamint fokozza az európai szabványok használatát; elérhetőbbé teszi a közösségi védjegyrendszert, amit főképp közösségi védjegy díjainak jelentős csökkentésével valósít meg, ami része a Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) pénzügyi tervezésére adott átfogó megoldásnak; a határon átnyúló kereskedelem kkv-k számára történő megkönnyítése érdekében folytatja munkáját a fogyasztóvédelmi szabályok töredezettségének megszüntetése érdekében, amit részben az adminisztratív terhek csökkentésén keresztül valósít meg. az európai szabványügyi szervezetek felkérést kapnak, hogy a tagállamokkal és a bizottsággal folytatott szoros együttműködésben vizsgálják felül az általuk alkalmazott üzleti modelleket annak érdekében, hogy csökkenthetők legyenek a szabványok hozzáférésének költségei, kezdve azokkal, amelyeket a közösségi szabályozás és politikák támogatására dolgoztak ki; hozzanak létre egy vagy több „kkv helpdesk”-et, amelyeket a kkv-szervezetek képviselőivel koordinálnak; rendszeres időközönként, korlátozás nélküli hozzáféréssel és különböző nyelveken tegyenek közzé európai szabványokról készített kivonatokat, amelyek tartalmazzanak jogszabályi hivatkozásokat is; a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy biztosítsák a kölcsönös elismerés elvének helyes alkalmazását; erősítsék meg a SOLVIT[15] problémakezelő rendszert, ezáltal biztosítva azt, hogy az egységes piac működésével kapcsolatban felmerülő problémák hivatalos eljárás nélkül, gyorsan és a gyakorlati szempontokat szem előtt tartva orvosolhatók legyenek; ösztönözzék a szabványügyi szervezeteiket, hogy vizsgálják felül az általuk alkalmazott üzleti modelleket annak érdekében, hogy csökkenthetők legyenek a szabványokhoz való hozzáférés költségei; biztosítsák azt, hogy a szabványosítási ügyekben eljáró bizottságok összetétele megfelelő; kérjék fel a tagállami és az európai szabványügyi szervezeteket, hogy a kkv-knak promóciós és tájékoztatási kampányok segítségével ösztönözzék a kkv-kat arra, hogy fokozottabb mértékben használják a szabványokat, és adjanak visszajelzést a szabványok tartalmával kapcsolatban; nyújtsanak tanácsadási szolgáltatásokat a kkv-k részére, többek között a célból, hogy azok meg tudják védeni magukat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. |

- VIII. Az EU-nak és a tagállamoknak elő kell segíteniük a kkv-knál dolgozók szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.

Ösztönözniük kell a kkv-k kutatási ráfordításait, valamint a különböző K+F programokban, transznacionális kutatásokban, klaszterek kialakításában való részvételüket, továbbá a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok aktív menedzselését.

A konzultációban részt vett vállalkozások több mint 60 %-a találja úgy, hogy az iskolai képzés nem vértez fel azokkal a készségekkel, amelyekre a vállalkozóknak és alkalmazottaiknak szükségük van. Ez az eredmény rávilágít arra a társadalmi szükségletre, hogy a fiataloknak mindig át kell adni az olyan létfontosságú készségeket, illetve ismereteket, mint az olvasás, az írás, a természettudományos, menedzsment, műszaki, informatikai és nyelvi ismeretek, továbbá lehetővé kell tenni számukra, hogy kibontakoztassák kreativitásukat. A kkv-kat különösen az új technológiákban jártas szakemberek hiánya érinti rosszul. Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciának közös európai referenciakeretét[16], amely minden fiatal számára meg kívánja adni a szükséges alapvető ismereteket, ebben az összefüggésben kell végrehajtani .

Az európai kohéziós politika 2007–2013 között mintegy 13,5 millió EUR-val támogatja a munkavállalók, vállalkozók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének előmozdítására irányuló fellépéseket. Az összeg jelentős része közvetlenül a kkv-kat célozza meg. Ezen felül az önfoglalkoztatás és a kezdő üzleti vállalkozások támogatása becslések szerint 2,8 milliárd EUR támogatásban részesül. Végezetül a Bizottság áttekintést készít arról, hogy milyen készségekre lesz szükség a jövőben az EU-ban.

A készségek hiányával összefügg a kihasználatlan kutatási és innovációs potenciál. 2007-ben az EU-ban a kkv-k csupán 30 %-a jelezte azt, hogy új terméket fejlesztettek ki, vagy új termékből származó bevételük lenne. Ezért fontos a kkv-k jobb integrálása a kutatói közösséghez, valamint az egyetemek és a kkv-k közötti kapcsolatok szorosabbra fonása.

Szükség van továbbá arra is, hogy a kkv-kat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok aktív menedzselésére ösztönözzük, aminek egyik eszköze lehet például az e-számlázás és az e-kormányzat tranzakcióinak lehetővé tétele.

Az elv gyakorlatba történő átültetése érdekében:

a Bizottság a Leonardo Da Vinci program keretében 2010-ig kibővíti a gyakornokok mobilitását elősegítő támogatási eszközt; támogatást nyújt az érintett felek által 2008-ban kidolgozandó online e-készségek és karrier portál létrehozásához, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy felmérjék, mely e-készségekre van szükségük és miként tudnák alkalmazottaik karrierjét és képzettségét fejleszteni. A Bizottság továbbá 2008-ban online útmutatót tesz közzé (e-Business Guide), amely segítséget nyújt a kkv-knak ahhoz, hogy felmérjék szükségleteiket az elektronikus ügyvitel terén; az egyszerűsítésen, jobb tájékoztatáson és magasabb finanszírozási arányok alkalmazásán keresztül folytatni fogja a kkv-k a 7. KTF Keretprogramban (FP7) való részvételének optimalizálására irányuló erőfeszítéseit; ösztönzi a kkv-k növekedését azáltal, hogy biztosítja, hogy az FP7-es projektben résztvevő kkv-k a projekt teljes időszakában élvezhessék a kkv-knek járó elbánás előnyeit akkor is, ha az időszak alatt kinövik a kkv-szintet; egyszerűsíteni fogja a tagállamokra vonatkozó állami támogatási szabályokat, hogy így támogassa a kutatást, fejlesztést és az innovációt, konkrétan az általános csoportmentességi rendeleten keresztül; a kkv-k kutatási és innovációs kapacitásának támogatásával ösztönzi a gyorsan növekvő vállalkozások kiemelkedését, amit elsősorban a nemzeti programok és kezdeményezések jobb koordinációján keresztül valósít meg; a tagállamokkal egyeztetve klaszterstratégiát fog kidolgozni, amelynek részét képezik majd a transznacionális klaszter-együttműködéseket ösztönző kezdeményezések is. A stratégia révén a klaszterek könnyebben jutnak be új piacokra, a kkv-k pedig bizonyos intézkedések révén ösztönzést kapnak az innovatív klaszterekben való részvételre; támogatni fogja a kkv-k részvételét a tudástranszferben, amelyet részben azáltal kíván elérni, hogy kísérleti projektet indít a szellemi tulajdon kereskedelmi hasznosítására irányuló finanszírozás támogatására; ösztönözni fogja a kkv-k aktív részvételét az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által folytatott tevékenységekben, ezáltal lehetővé téve számukra azt, hogy élvezzék az EIT által támogatott tudástranszfer előnyeit. a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy támogassák a kkv-knak a nemzetközivé, illetve gyorsan növekvő vállalkozássá válásra irányuló erőfeszítéseit, amelynek egyik eszköze az innovatív klaszterekben való részvétel; támogassák a kkv-k kutatási és innovációs kompetenciáinak fejlesztését, például a következők által: az állami kutatási infrastruktúrákhoz való könnyített hozzáférés, a K+F szolgáltatások használata, a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók felvétele, képzés, ahogy arra a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások új közösségi keretrendszere lehetőséget biztosít. amennyiben ez a más tagállamok kkv-inek az érdekeit is szolgálja, nyissák meg nemzeti kutatási programjaikat, és segítsék a kkv-k részvételét a transznacionális kutatási tevékenységekben, például a közös programozáson keresztül; a kohéziós politika végrehajtása során biztosítsák azt, hogy a kkv-k könnyen hozzáférjenek a vállalkozói készségekkel, innovációval, tudással kapcsolatos támogatásokhoz; támogassák a vállalkozások elektronikus azonosításának fejlesztését, hogy lehetővé váljon az e-számlázás és az e-kormányzati ügyvitel; ösztönözzék a vállalkozásokat, főleg a kkv-kat és a többi érintett felet, ideértve a közbeszerzési hatóságokat is, hogy vegyenek részt azokban az intézkedésekben, amelyek hozzájárulnak a vezető piacokra irányuló kezdeményezés gyors végrehajtásához. |

- IX. Az EU-nak és a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák át.

Több információt, szakértelmet és pénzügyi ösztönzőt kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az új „zöld” piacokban és a fokozott energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen bontakoztatni. Ennek egyik eszköze a környezetvédelmi vezetési rendszerek kkv-nál történő bevezetése lehet.

Az éghajlatváltozás, az energiahordozók szűkössége és a fenntartható fejlődés nagy kihívásokat jelentenek a kkv-k számára, amelyeknek fenntarthatóbb termelési és üzleti modellekre kell átállniuk. A környezetbarát termékek és szolgáltatások iránti kereslet egyben új üzleti lehetőségeket is teremt.

A kkv-knak mindössze 29 %-a vezetett be bármilyen intézkedést az energia- vagy nyersanyagfelhasználás csökkentése érdekében (szemben a nagyvállalatok 46 %-ával). Az EU-ban működő kkv-knak csak 4 %-a rendelkezik átfogó energiahatékonysági rendszerrel, míg a nagyvállalatok esetében ez a mutató 19 %. A kkv-k különösen kitettek az energia- és nyersanyagárak jelenlegi emelkedő tendenciájának, és az előrejelzett éghajlatváltozásnak, így fokozniuk kell hatékonyságukat és az új kihívásokhoz való alkalmazkodási képességüket annak érdekében, hogy a kihívásokból üzleti lehetőségeket kovácsolhassanak.

Az elv gyakorlatba történő átültetése érdekében:

a Bizottság könnyített környezetvédelmi eljárásokon, alacsonyabb díjakon és a csoportos regisztráció lehetővé tételén keresztül könnyebbé teszi a kkv-k számára a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerhez (Eco-Audit and Management Scheme, EMAS) való hozzáférést; Az Enterprise Europe Network keretében környezetvédelmi és energiahatékonysági szakértői hálózatot fog finanszírozni, amelynek tagjai a hatékonyság növelése érdekében a környezetvédelmi szempontból hatékony megoldásokkal, piaci lehetőségekkel és elérhető támogatásokkal kapcsolatban adnak majd tanácsot, elsősorban a kkv-k számára; a támogatások új formáit dolgozza ki az öko-innováció területén tevékenykedő innovatív, kezdő vállalkozások és kkv-k számára azzal a céllal, hogy megkönnyítse piacra jutásukat, a technológiatranszfert, a szabványok használatát és a finanszírozási forrásokhoz jutást, megfelelve ugyanakkor az állami támogatásokra vonatkozó hatályos előírásoknak. a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy adjanak olyan ösztönzőket az ökológiai szempontból hatékony vállalkozásoknak és termékeknek (pl. adókedvezmények, vagy a fenntartható vállalkozásokat előnyben részesítő támogatási rendszerek formájában), amelyek megfelelnek a környezetvédelem állami támogatásáról kiadott közösségi iránymutatásnak, és éljenek az általános csoportmentességi rendeletben a kkv-k környezetvédelmi célú támogatásával kapcsolatban megfogalmazott egyszerűsített elbírálás lehetőségével; használják ki teljes mértékben a kohéziós politika programjaiban a kkv-k környezetbarát termékeinek és munkafolyamatainak támogatására elkülönített mintegy 2,5 milliárd EUR támogatást. |

- X. Az EU-nak és a tagállamoknak – főként az adott piacok sajátosságainak megfelelő támogatásokkal és üzleti képzési tevékenységekkel – támogatniuk és ösztönözniük kell a kkv-kat, hogy éljenek az EU-n kívüli piacok növekedéséből fakadó lehetőségekkel.

Az európai kkv-k mindössze 8 %-a számolt be arról, hogy exportból származó árbevétellel rendelkezik (a mikrovállalkozások esetében ez az érték 7 %), ami jelentősen elmarad a nagyvállalatokat jellemző számtól (28 %). Ráadásul a kkv-k az általuk felhasznált anyagoknak átlagosan mindössze 12 %-át veszik meg külföldön.

A gyorsan növekvő piacok nagyon sok európai kkv számára kiaknázatlan lehetőséget jelentenek. Az EU legutóbbi bővítései különösen sok új üzleti lehetőséget teremtettek mind a „régi”, mind az „új” tagállamok vállalkozásai részére. Ez rávilágít annak fontosságára, hogy az EU tagjelölt és szomszédos országaiban teljes mértékben élni kell a kínálkozó piaci lehetőségekkel.

A kereskedelmi akadályok súlyosabban érintik a kkv-kat, mint a nagyvállalatokat, mivel korlátozottak az erőforrásaik és lehetőségeik a kockázatok kezelésére, különösen amikor élénk verseny folyik az adott piacokon. Ezen piacok eléréséhez a kkv-knak segítséget kell nyújtani abban, hogy információkhoz jussanak a lehetséges partnerekről és kínálkozó piaci lehetőségekről. Segíteni kell nekik továbbá abban is, hogy leküzdjék a kulturális akadályokat, illetve a szabályozási és jogi környezet tekintetében mutatkozó különbségeket.

Annak érdekében, hogy a kkv-k teljes mértékben részesülhessenek a globalizáció kínálta lehetőségekből, különös figyelmet kell fordítani a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés javítására, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítésére, a tisztességes verseny feltételeinek biztosítására, valamint a piacra jutás megkönnyítésére.

Az elv gyakorlatba történő átültetése érdekében:

a Bizottság a legfontosabb exportpiacokon a piacra jutást segítő csoportokat állított fel, amelyekben a tagállamok kereskedelmi tanácsosai és az EU-ban működő üzleti szervezetek közösen dolgoznak azért, hogy javítsák a kkv-knak az EU-n kívüli piacokon tapasztalható kereskedelmi akadályokkal kapcsolatos tájékozottságát; a WTO-tárgyalásokon és kétoldalú egyezmények megkötésén keresztül aktívan fog dolgozni azért, hogy a harmadik országok, elsősorban a fejlett és magas fejlettségi szintű fejlődő országok piacai megnyíljanak; két- illetve többoldalú tárgyalásai (WTO-megállapodás a közbeszerzésről) során különös figyelmet szentel annak, hogy megnyíljanak a nem EU-országok, elsősorban a gyorsan növekvő gazdaságok közbeszerzési piacai, aminek közös és kölcsönös előnyökkel kell járnia; azon lesz, hogy a WTO fórumán zajló, illetve kétoldalú tárgyalásai során előmozdítsa a kereskedelem könnyítését; folytatni fogja az EU-beli kkv-k piacra jutásának megkönnyítését a tagjelölt és a többi szomszédos országban, különösen az Enterprise Europe Network hálózatán keresztül, a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv ezen országokban történő előmozdításával, valamint a bevált gyakorlatok cseréjével a Kisvállalkozások Európai Chartája és az SBA alapján; 2009-ben európai üzleti központokat kíván létrehozni egyes kiválasztott piacokon, elsőként India és Kína gyorsan növekvő gazdaságaiban; 2010-re útnak akarja indítani „Gateway to China” („kapu Kína felé”) programot, amelynek központi eleme egy vezetői képzési program beindítása Kínában, amelynek révén az európai kkv-k versenyképesebbé válhatnak a kínai piacon. a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy ösztönözzék, hogy a kkv-k a nagyvállalatoktól tanulhassanak, és hogy a nagyvállalatok vezessék be őket a nemzetközi piacokra. |

- 5. AZ SBA VÉGREHAJTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA

A Bizottság kezdeményezésének 2007 októberi elindítása óta nagy várakozással tekintenek az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag, a „Small Business Act” felé. Jóllehet a kezdeményezést széleskörű támogatás övezi kormányzati szinten, illetve az Európai Parlament és a kkv-k közössége részéről, biztosítani kell teljes körű végrehajtását. Ehhez szükség van mind a Bizottság, mind a tagállamok teljes elkötelezettségére. A Bizottság ezért felkéri az Európai Tanácsot, hogy – a kkv-k iránti megújult elkötelezettsége alapjaként – fogadja kedvezően és támogassa a „Small Business Act” intézkedéscsomagot, fogadja el a 10 elvet, és vállaljon kötelezettséget a javasolt intézkedések végrehajtására. A Bizottság továbbá felkéri a Tanácsot és a Parlamentet, hogy gyorsan fogadják el a kapcsolódó jogszabályalkotási javaslatokat.

Az SBA-nak teljes mértékben be kell ágyazódnia a növekedést és foglalkoztatást célzó stratégiába, ami által biztosítható hatékony végrehajtása, és az elvárt eredményeket rendszeresen aktualizálni lehet. Ezért a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy élve a lisszaboni ciklus 2008 végére tervezett frissítése kínálta lehetőséggel, vegyék figyelembe az SBA-t a nemzeti reformprogramjaikban és éves végrehajtási jelentéseikben. A tagállamok ötleteket meríthetnek a mellékletben található, az EU-s bevált gyakorlatokat tartalmazó áttekintésből, illetve a Bizottság továbbra is gondoskodni fog arról, hogy fórumot biztosítson a bevált gyakorlatok megosztásához.

A Bizottság elemzést fog készíteni az SBA végrehajtásának előrehaladásáról, és 2008-től kezdődően rendszeresen be fog számolni erről a növekedést és foglalkoztatást célzó stratégia keretében. Ezáltal lehetővé válik az Európai Tanács számára, hogy áttekintse a kkv-politika terén elért előrehaladást mind közösségi, mind tagállami szinten, és levonja a szükséges következtetéseket.

Melléklet: A kkv-politika bevált gyakorlatainak megosztása

A kkv-politika bevált gyakorlatainak megosztása sikeres eszköznek bizonyult a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia végrehajtása szempontjából. 2000-től a Bizottság különböző területeken gyűjt példákat a bevált gyakorlatokra. A Kisvállalkozások Európai Chartája keretében összegyűjtött gyakorlatok a charta online katalógusában érhetők el, az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/charter/gp.

Az Európai Vállalkozási Díjat a vállalkozások regionális szintű támogatásáért és kiemelkedő kezdeményezésekért ítélik oda. A vállalkozások előmozdítása terén bevált gyakorlatokból összeállított gyűjtemény az alábbi címen érhető el:

http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/smes/awards/download/compendium_2007_en_lowres.pdf.

Ebben a mellékletben példák találhatók az egyes tagállamokból származó bevált gyakorlatokra, amelyek ötletként szolgálhatnak az SBA végrehajtása során.

1. elv: | A vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulását elősegítő és a vállalkozói készséget díjazó környezet megteremtése |

Impuls-Netzwerk, Sachsen-Anhalt, Németország |

Internetcím: www.impuls-netzwerk.de |

Youth Enterprise and Entrepreneurship Strategy in Wales (Fiatalok vállalkozásának és vállalkozásösztönzésének stratégiája) Wales, Egyesült Királyság |

Internetcím: http://www.projectdynamo.co.uk; www.becauseyoucan.com. |

Cap’Ten, sois capitaine de ton projet (Legyél a projekted vezetője) Belgium |

Internetcím: www.ichec-pme.be |

Emax – az északi képzési tábor fiatal vállalkozók részére, Svédország |

Internetcím: www.emaxevent.com, www.startcentrum.se |

Kinder Business Week (Gyerekvállalkozások hete), Ausztria |

Internetcím: www.kinderbusinessweek.at |

Vállalkozói napok: Emprendemos Juntos – Mindannyian vállalkozók vagyunk, Spanyolország |

Internetcím: www.emprendemosjuntos.es |

A vállalkozói kultúra fejlesztése a nők körében, Románia |

Internetcím: www.animmc.ro |

2. elv: | A csődbe jutott becsületes vállalkozók gyors újrakezdésének lehetősége |

A kis- és középvállalkozásokat szabályozott generációváltásra felkészítő fejlesztőprogram, Finnország |

Internetcím: www.te-keskus.fi, www.yrityssuomi.fi |

Gyorsabb újrakezdés a csődbe jutást követően, Dánia |

Internetcím: www.naec.dk |

Segítség a nehézségbe jutott önálló vállalkozóknak és vállalkozás tulajdonosoknak, Belgium |

Internetcím: www.beci.be |

3. elv: | A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályok |

Nyilvános konzultációs honlap „Teeme koos”, Észtország |

Internetcím: www.osale.ee; www.riigikantselei.ee; www.valitsus.ee |

A kkv-kat helyi szinten, az egyablakos ügyintézésen keresztül támogatató szolgáltatások megvalósítása, Szlovénia |

Internetcím: www.japti.si |

Rendeletek ellenőrző listája, Egyesült Királyság |

Internetcím: www.businesslink.gov.uk |

Y4 Bizottság, Finnország |

Internetcím: www.y4.fi |

4. elv: | A kkv-k szükségleteire fogékony közigazgatási rendszerek |

A belga szociális szektor kkv-knak kidolgozott e-kormányzati programja, Belgium |

Internetcím: www.ksz-bcss.fgov.be |

Egységes regisztrációs pont a vállalkozók számára, Cseh Köztársaság |

Internetcím: www.mpo.cz |

One-Stop-Shop für Existenzgründer(Egyablakos ügyintézés vállalkozók részére), Németország |

Internetcím: www.one-stop-shop-trier.de |

Mikrovállalkozások menedzsment centruma a gazdasági és pénzügyi beszámolás támogatására, Franciaország |

Internetcím: www.artifrance.eu |

PME-Service-Public (Nyilvános internetes információs portál a kisvállalkozások részére), Franciaország |

Internetcím:http://pme.service-public.fr/ |

CORE - Companies Online Registration Environment (Vállalkozások online regisztrációs környezete), Írország |

Internetcím: www.cro.ie |

Kezdőrúgás projekt, Málta |

Internetcím: www.mcmpgov.mt |

Online vállalkozás számláló, Hollandia |

Internetcím: www.bedrijvenloket.nl |

KSU – Kkv-knak nyújtott szolgáltatások országos hálózata, Lengyelország |

Internetcím: www.euroinfo.org.pl, www.ksu.parp.gov.pl |

Portal da empresa (Vállalkozás online), Portugália |

Internetcím: www.portaldaempresa.pt |

Egyablakos ügyintézés kkv-k számára (VEM), Szlovénia |

Internetcím: www.japti.si |

Központi ügyintézési portál, Szlovákia |

Internetcím: www.telecom.gov.sk |

Fizetés a neten szolgáltatás kisvállalkozások részére, Finnország |

Internetcím: www.palkka.fi |

5. elv: | A szakpolitikai eszköztár hozzáigazítása a kkv-k szükségleteihez: a kkv-k részvételének megkönnyítése a közbeszerzési eljárásokban, és a kkv-k állami támogatási lehetőségeinek jobb kihasználása. |

Portail des marchés publics (E-közbeszerzési portál), Luxemburg |

Internetcím: http://www.marches.public.lu, http://www.mtp.public.lu |

6. elv: | A kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése, továbbá olyan jogi és üzleti környezet megteremtése, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését |

Seed and venture capital programme (Magvető és kockázati tőke program), Írország |

Internetcím: www.enterprise-ireland.com |

Kisvállalkozásoknak kamatvisszatérítéssel nyújtott kölcsön, Ciprus |

Internetcím: www.bankofcyprus.com |

Alapok alapja modellben működő állami kockázatitőke alap, Lettország |

Internetcím: www.lga.lv |

Mikrohitel program női vállalkozóknak és vállalkozástulajdonosoknak, Spanyolország |

Internetcím: www.ipyme.org |

7. elv: | A kkv-k segítése abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket |

Üzleti és exportportál, Cseh Köztársaság |

Internetcím: Businessinfo.cz |

Kompetenz-Netzwerk/Competentie Netwerk INTER-NED (Kompetenciahálózat Hollandia/Észak-Rajna-Vesztfália INTER-NED), Németország |

Internetcím: www.inter-ned.info |

Szabványosítással kapcsolatos állami tájékoztatás, Litvánia |

Internetcím: www.lsd.lt |

CETMOS –— The Central European Trade Mark Observation Service (Közép-európai védjegyfigyelő szolgáltatás), Ausztria |

Internetcím: www.cetmos.eu |

8. elv: | A kkv-k szaktudásának fejlesztése és az innováció valamennyi formájának elősegítése |

Nemzeti e-business stratégia, Írország |

Internetcím: www.entemp.ie |

Innovációmenedzsment, Magyarország |

Internetcím: www.chic.hu |

Nemzeti Innovációs Alap, Bulgária |

Internetcím: www.sme.government.bg |

The Hellenic Technology Clusters Initiative (Görög technológiai klaszterek kezdeményezés), Görögország |

Internetcím: www.htci.gr |

9. elv: | A környezetvédelmi kihívások mint a kkv-k üzleti lehetőségei |

Új felületmegmunkálási eljárás a kerámiaiparban, amely révén csökken a környezeti terhelés, Olaszország |

Internetcím: http://www.fondovalle.it |

Környezeti adóreform, Észtország |

Internetcím: www.fin.ee |

EDM – Elektronisches Datenmanagement für Umwelt- und Abfallmanagement (Elektronikus adatkezelés a környezetvédelem és hulladékkezelés területén) |

Internetcím: www.lebensministerium.at |

10. elv: | A kkv-k ösztönzése és támogatása, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. |

Internet kiállítás, Lengyelország |

Internetcím: www.euroinfo.org.pl |

Pipe – Plan Iniciación Promoción Exterior (A kkv-k exporttevékenységét támogató program), Spanyolország |

Internetcím: www.portalpipe.com |

Sprint – Összefogás a világpiacon történő versenyzéshez, Olaszország |

Internetcím: www.sprint-er.it |

[1] „A Közösség Lisszaboni programjának végrehajtása – Modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért” - COM(2005) 551 végleges, 2005.11.10.

[2] http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/charter/docs/charter_hu.pdf

[3] Kis- és középvállalkozások – megoldás a további növekedésre és a jobb munkahelyteremtésre - A modern kkv-politika félidős felülvizsgálata, COM(2007) 592 végleges, 2007.10.4.

[4] http://ec.europa.eu/enterprise/admin-burdens-reduction/home_en.htm

[5] „A Small Business Actról készített hatásvizsgálat” (Impact Assesment on the SBA), SEC(2008) 2101.

[6] Az EU-s kkv-k 2007-es felmérése (2007 Observatory of EU SMEs). http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/analysis/observatory_en.htm

[7] „Egységes piac a 21. századi Európa számára”, COM(2007) 724 végleges, 2007.11.20.

[8] http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/docs/sba_consultation_report_final.pdf

[9] http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/survey/eurobarometer_intro.htm

[10] „Közös bevándorláspolitika Európa számára: elvek és eszközök”, COM(2008)359 végleges, 2008.6.17.

[11] „Az üzleti kudarc miatti megbélyegzés ellen – az újrakezdés politikájáért” – A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség megvalósítása”, COM(2007) 584 végleges, 2007.10.5.

[12] „Modellek a kkv-k aránytalan adminisztratív terheinek csökkentésére” (Models to Reduce the Disproportionate Regulatory burden on SMEs”) szakértői csoport 2007. májusi jelentése

[13] http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/docs/SME_public_procurement_Summary.pdf

[14] http://www.enterprise-europe-network.ec.europa.eu/

[15] http://ec.europa.eu/solvit/site/index_en.htm

[16] Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáiról kiadott bizottsági ajánlás, 2006.12.18.