52008DC0186

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2008.4.7.

COM(2008) 186 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoportról szóló jelentésről

{SEC(2008)447}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoportról szóló jelentésről

1. Bevezetés

A béke megszilárdítása Észak-Írországban a régióban élő valamennyi ember számára létfontosságú kérdés. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ennek a kérdésnek jelentős európai vonatkozása is van, mivel Észak-Írország polgárai a béke, stabilitás és prosperitás elveire épült Európai Unió állampolgárai is egyben. A Bizottság ezért fogadta kitüntetett örömmel az észak-írországi békefolyamat támogatására szóló felhívást, amely konkrétan a régió gazdasági versenyképességének javítását és az emberek fenntartható foglalkoztatásának kialakítását célzó erőfeszítések segítését jelentette. A Bizottság külön megelégedésére szolgál, hogy a politikai vezetés mára kiemelt jelentőséget tulajdonít Észak-Írország gazdasági fejlődésének.

A békefolyamat egyik kulcsmozzanata az Észak-Írországban az elmúlt évtizedekben jelentősen megosztott közösségek közötti hatalommegosztáson alapuló decentralizált közigazgatás újraélesztése volt 2007 májusában. Ez a történelmi esemény azt jelenti, hogy Észak-Írország magában rejti a lehetőséget, hogy élő példájává váljon annak, hogyan lehet véglegesen túllépni mély politikai megosztottságokon, és hogyan lehet létrehozni egy nyitottabb, toleránsabb és demokratikusabb társadalmat akár a legnehezebb körülmények közepette is. Szintén 2007 májusában került sor arra, hogy José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke észak-írországi látogatása alkalmával bejelentette: a békefolyamat támogatásának céljából Danuta Hübner biztos felügyelete alatt bizottsági munkacsoportot hoznak létre, kiemelt figyelmet szánva annak, hogyan lehet nagyobb növekedést és több munkahelyet létrehozni az Unió lisszaboni stratégiájával[1] összhangban.Az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport valójában egy új és szorosabb partnerséget jelent Észak-Írország és a Bizottság szolgálatai között, mivel a hosszú időn át az európai regionális segélyek egyik fő kedvezményezettjének számító régió ilyen jellegű támogatásait fokozatosan megszüntetik, és egyre inkább a saját erőforrásaira kell majd támaszkodnia.

E közlemény mellékletében található az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport munkájának eredményeit részletező jelentés. Általánosságban a jelentés megerősíti, hogy a konfliktusok hosszan tartó időszakát maga mögött tudó Észak-Írország számos társadalmi és gazdasági kihívással néz szembe. Jóllehet a munkanélküliségi rátára vagy az egy főre jutó GDP-re vonatkozó főbb gazdasági mutatók nagy része az Unió átlagával összehasonlítva igen kedvezőnek mondható, a régió magán viseli a konfliktus terhelte időszak nyomait: nagyfokú az állami szektortól való függőség, alacsony a vállalkozói kedv és elterjedt a kockázatkerülő magatartás, a nemzetközi befektetők szemében a régióról kialakult kedvezőtlen kép alakult ki, és a lakosság nagy aránya nem vesz rész semmilyen gazdasági tevékenységben. Ugyanakkor a mostanra elért stabilitás lehetőséget teremt a gazdasági teljesítményre irányuló jelentős változásokra. Az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport ennek fényében vizsgálja, hogyan kapcsolódhatna jobban a régió az uniós politikákba azzal a céllal, hogy elősegítsék gazdasága értékének növelését, hogy a régió a vezető innovációs régiók közé léphessen. Amint az az alábbiakból kiderül, az elemzési munkával párhuzamosan számos kezdeményezés van már folyamatban.

2. Az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport megbízatása.

Az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport különleges megbízatása Észak-Írország versenyképességének javítására és fenntartható foglalkoztatására irányuló erőfeszítések támogatása, a versenyképességre és fenntartható foglalkoztatásra vonatkozó menetrendben leginkább érintett bizottsági szolgálatok[2] mozgósításával. Kiemelt figyelmet kap az állami szektortól való függőség csökkentése és a dinamikusabb magánszektor megteremtése. E megbízatással és e jelentés elkészítésével az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport a régió közigazgatása és a Bizottság közötti új partnerséget jelképezi, emellett pedig a régió sorsának minőségi változását ösztönző kísérletet is jelent. Működési szinten a munkacsoport:

- a régió társadalmi és gazdasági profiljának elemzése alapján részletesen áttekintette Észak-Írország különböző uniós politikákban való részvételének eredményeit, különösen az előző, 2000–2006 közötti tervezési időszakra vonatkozóan, adott esetben összehasonlítást végezve az Unió más régióival;

- az áttekintés alapján javaslatokat és ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a közigazgatás, a magánszektor, az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint más gazdasági szereplők hogyan járulhatnak hozzá Európa építéséhez, illetve részesedhetnének jobban az EU jelentette előnyökből.

Az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport megalakulásának kezdete óta és a jelentés készítésének idején konzultációk folytak az észak-ír hatóságokkal. Az Ír Köztársaság hatóságai szorosan együttműködtek. Észak-Írország kulcsszereplőivel is folytak konzultációk, többek közt az Európai Parlament helyi képviselőivel, az önkéntes szférával és a szociális partnerekkel.

3. Észak-Írország az uniós politikák keretében

A jelentésben részletesen megvizsgált szakpolitikai területekre vonatkozóan az az általános következtetés vonható le, hogy Észak-Írország általában véve bekapcsolódott az uniós politikákba, habár részvételi aránya elmarad az Egyesült Királyság többi részétől és Írországtól. Elsősorban és legfőképpen a régió képes volt jelentős beruházási pénzügyi támogatást lehívni az Unió kohéziós politikája keretében. Az 1. célkitűzés alá tartozó kiemelt régiók egyikeként Észak-Írország hosszú ideig tartó uniós pénzügyi támogatásban részesült. A 2000–2006 közötti időszakban hat program (többek között a tartós fejlődés építéséért felállított operatív program (Building Sustainable Prosperity) és a PEACE II program) mintegy 2,2 milliárd EUR uniós támogatásban részesült, amelyhez az Írországért Nemzetközi Alapba befizetett uniós hozzájárulás társult. Az uniós kohéziós politika egyik innovatív vonása Észak-Írországban az először 1995-ben létrehozott PEACE program volt, amely a két közösség közötti béke és kiegyezés támogatása érdekében kifejezetten a társadalmi és gazdasági természetű projektek támogatására szolgált. A jelenlegi, 2007–2013 közötti tervezési időszakban Észak-Írország 6 programmal rendelkezik, ami 1,1 milliárd EUR pénzügyi hozzájárulást jelent, a PEACE program folytatását is beleértve. A programok révén az Unió képes volt és a jövőben is képes lesz hozzájárulni a lakosság életminőségének javulásához.

A régió más uniós politikai területen is tevékeny volt, a mellékletben ismertetettek szerint. Szemléltetés céljából néhány fontosabb eredményt ki lehet emelni. A vállalkozási politikák területén Észak-Írország aktívan támogatta a vállalkozásokat és innovációt az INVEST-NI ügynökség, az Euroinfo Központok és az innovációs közvetítő központok révén. A belfasti innovációs közvetítő központ a nemzetek feletti technológiai transzferek előmozdítása alapján az egész Unióra kiterjedő hálózat öt legjobban teljesítő központjának egyike: kis létszámú csoportjával 28 ilyen transzferművelet közvetítésében vett részt.

A kutatási politika terén a hatodik keretprogram alapján (2000–2006), Észak-Írország 161 partnerrel 146 kutatási szerződésben tudott részt venni, és 33,4 millió EUR-t hívott le az uniós költségvetésből. A környezetvédelem terén a sikertörténetek között szerepel a nitrátok csökkentését célzó cselekvési terv és Írországgal való együttműködés keretében a hulladékok illegális exportjának megelőzésére irányuló intézkedés.

Mivel a foglalkoztatás és esélyegyenlőség terén Észak-Írország egyedülálló tapasztalatokkal rendelkezik, a régió esélyegyenlőségi hatóságának tagjai részt vesznek a Bizottság többszörös megkülönböztetésre vonatkozó vizsgálatát felügyelő irányító bizottságban, míg a régió nem kormányzati szervezetei a diszkriminációellenes hálózatokban vállalnak szerepet.

Ezzel egy időben a jövőre vonatkozóan a régióban többet kell tenni a társadalmi és gazdasági problémák megoldására, és ebben segítség lehet az uniós politikákban való intenzívebb részvétel , valamint Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoporton keresztül Bizottság szolgálataival való elmélyültebb együttműködés. A gazdasági virágzás napjainkban Észak-Írországban, csakúgy mint máshol már nem azon a regionális specializáción alapul, amely Észak-Írországot világszerte az egyik legdinamikusabb régióvá tette a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején. Ezt a helyhez kötődő klasszikus gazdaságot felváltotta a munka, tőke, szellemi termék és tudás áramlásán alapuló gazdaság, és a gazdasági versenyképesség szempontjából a nemzeti, európai és globális hálózatokba való bekapcsolódás jelentősége nagyobb, mint valaha bármikor.

A versenyképességi szint növelése terén a legnagyobb kihívás a magánszektor élénkítése, valamint az új vállalkozások alapításának és fejlesztésének ösztönzése. Jóllehet ezen a területen Észak-Írországban jelentős haladás történt, az a benyomás, hogy több erőfeszítésre lenne szükség nemcsak az induló vállalkozások támogatásáért, hanem a versenyképes vállalatok tartós fennmaradásának elősegítéséért is.

Az ebben a vonatkozásban tett erőfeszítések nagy része a vállalkozások és az innováció főbb forrásai – egyetemek, kutatóintézetek, illetve az ismeretek és a kutatás más forrásai – közötti szorosabb kapcsolat kialakítására vonatkozik, nemcsak a régióban, hanem tágabb európai összefüggésben is. Emellett a növekvő versenyképesség alapvetően a képzett humán erőforráson alapul, amelybe beletartozik az Európa többi részével való és az azon túli kapcsolat elmélyítéséhez szükséges nyelvi és egyéb készségek fejlesztése. Jóllehet az oktatás színvonala Észak-Írországban magas, növekvő aggodalom tapasztalható az alacsony vagy elégséges minősítéssel végzők és a kiemelkedően teljesítők tanulmányi teljesítménye közötti eltérés miatt. Az Észak-Írország tudásalapú gazdaságának megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket figyelembe véve egyértelműen fontos a régióban található humánerőforrásban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása. Ehhez kapcsolódik az a szükséglet, hogy a lakosság nagyobb részét vonják be gazdasági tevékenységekbe, nevezetesen a tudásszínvonal emelésével, a kockázatvállalás és a vállalkozások ösztönzésével, amely új kisvállalkozások létrehozásához járul hozzá vagy önfoglalkoztatást eredményez. Az inaktív és perifériára szorult csoportoknak munkaerő-piaci részvételi arányának növelésére irányuló jelenlegi erőfeszítésekkel együttesen ez elősegítené a szociális felzárkóztatást Észak-Írországban, és hozzájárulna a szegénység elleni harchoz.

A hagyományosabb területeken is mutatkoznak szükségletek. A kiemelt szükségletek között szerepel az agrár-élelmiszeripari ágazat modernizációja, amely továbbra is jelentős tevékenységnek számít a régió jövője szempontjából. Emellett a múlt öröksége, hogy bizonyos infrastruktúrákba való beruházás mértéke alacsonyabb volt, mint egyébként lehetett volna. Ebbe tartozik bele a közlekedési és a környezetvédelmi infrastruktúra, amellyel összefüggésben elmondható, hogy egyre több aggodalom fogalmazódik meg az egykor magas minőségű víz minőségének csökkenésével kapcsolatban; a szükségletek leginkább a víz és szennyvíz kezelésében, valamint az öko-innovációs beruházásokban és környezetkutatásban jelentkeznek.

4. Az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport 2007. május és 2008. május között végzett munkája

A fentiekben jelzetteknek megfelelően 2007 májusa óta az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport elemző munkájával párhuzamosan, szoros együttműködésben dolgozott az észak-ír hatóságokkal a növekedési és foglalkoztatási menetrend célkitűzéseinek elérése érdekében. A Bizottság szolgálatai elsőként a 2007-2013 közötti új generációs társadalmi-gazdasági fejlesztési programok kifejlesztésével kapcsolatos gyors döntésekre koncentráltak.

- 2007 végére a hat programból a következő ötről született megállapodás: PEACE III, a versenyképességi és foglalkoztatási program, az észak-írországi európai szociális alap program, a területi együttműködési program Nyugat-Skóciával és Írországgal és a vidékfejlesztési program. Az Egyesült Királyság teljes területére vonatkozó, országos szinten szervezett halászati programra vonatkozó döntést az elkövetkező hónapokban hozzák meg, feltéve, hogy a programot a megállapított határidőn belül benyújtják.

- Az Unió által juttatott teljes pénzügyi támogatás a hat programra összesen több mint egymilliárd EUR. A programokkal kapcsolatos döntések azért jelentősek, mert lehetővé tették 2007-ben 42 milliónyi előleg kifizetését, amely segíteni fogja a régiót a beruházások új körének megkezdését.

- Szintén biztató, hogy az új Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) folyósított versenyképességi és foglalkoztatási programot, amely a 473 millió EUR uniós pénzügyi támogatással a hat program közül a legnagyobb, Szociális Alapból folyósított a 165 millió EUR összegű támogatással együtt a lisszaboni menetrend keretébe ágyazták, mivel a források több mint 85%-át a versenyképességet közvetlenül célzó beruházásokra különítették el. A Bizottság abban a reményben üdvözli e fontos európai programok végrehajtását, hogy Észak-Írország az európai regionális politika felhasználásában a legjobb uniós gyakorlat példájává válik a növekedési és munkahelyteremtési menetrend megvalósítása terén.

- A beruházásra rendelkezésre álló források szintjének növelésére irányuló erőfeszítésként a Bizottság arra ösztönözte a hatóságokat, hogy használkák ki a kölcsönalapú pénzügyi támogatási lehetőségeket a kkv-knak szánt JEREMIE és a városfejlesztést célzó JESSICA kezdeményezések révén. A lehetőségek kiaknázása céljából megtörtént a kapcsolatfelvétel az Európai Fejlesztési Bankkal (JESSICA) és az Európai Beruházási Alappal (JEREMIE).

- Ezenfelül a nagy ipari bezárás (a Seagate gyár) fényében az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport figyelme az új Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra irányult, amely a szükséges feltételek teljesülése esetén elősegítheti többek közt az átképzés költségeinek finanszírozását.

Másodsorban az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport szorosan együttműködött az észak-ír adminisztrációval azzal a céllal, hogy a régiót jobban bevonják uniós hálózatokba:

- A Bizottsággal való hálózatépítés. A Bizottsági osztályokkal való kapcsolattartás rendszeresebbé vált, és ennek eredményeként Észak-Írországban nőtt az uniós politikák által nyújtott különböző lehetőségek ismertsége és a lakosság azon a téren is tájékozottabbá vált, hogyan lehet támogatásokért pályázni az egyes területeken. Ebben a tekintetben számos intézkedést helyeztek kilátásba, illetve néhány már folyamatban is van:

- Ennek egy korai példája volt az Unió transzeurópai közlekedési hálózatokra (TEN) irányuló politikája keretében meghirdetetett pályázati felhívás, amely terén a régió a múltban viszonylag korlátozott érdeklődést mutatott. A 2007-2013 közötti TEN-közlekedési programban való közös pályázati részvétel az Egyesült Királysággal a régiónak mintegy 10,64 millió EUR uniós támogatást biztosított egy útépítési projekthez. A támogatás aránya az Egyesült Királyságban lesz a legmagasabb, az összes költségek 16%-ra vonatkozóan, a többi egyesült királyságbeli útszakasznál elért 5%-hoz képest.

- A tudásalapú gazdaság területén az egyetemeknek, a kutatóközpontoknak és a magánszektornak a hetedik keretprogram keretében nyújtott lehetőségek különleges jelentőséget képviselnek a régió számára. A Bizottság támogatja az észak-ír hatóságokat abban, hogy olyan pályázatokra összpontosítsanak, amelyek azokra a területekre irányulnak, ahol a régió különleges erősségekkel bír: repüléskutatás, nanotechnológiák, információs társadalom, élelmiszerminőség és szolgáltatások. A kisvállalkozások területén a versenyképességi és innovációs programmal a vállalkozásoknak nyújtott lehetőségek kaptak hangsúlyt, különös tekintettel az öko-innovációs kezdeményezésre és a pénzügyi tervezésre. Ezzel párhuzamosan, a tudásalapú gazdaság kifejlesztéséhez elengedhetetlen emberi erőforrás szempontjából a figyelem Észak-Írországnak a különböző uniós oktatással, képzéssel és fiatalokkal kapcsolatos kezdeményezésekben való részvételének fokozására irányult. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy több erőfeszítésre lenne szükség annak érdekében, hogy az észak-írországi hallagatók bekapcsolódjanak az ERASMUS programba, amely lehetőséget nyújt a régió diákjainak, hogy más uniós tagállamok intézményeiben folytatott tanulmányok révén fejlesszék nyelvi és egyéb készségeiket.

- A környezetvédelem és energiagazdálkodás területén a Bizottsággal kialakított kapcsolatok potenciális érdeklődést tártak fel az uniós közlekedési és energiaprogramok iránt (Concerto, Intelligent Energy, Civitas), ami lehetővé teszi a régióban a megújuló energiák és az energiahatékonyság területén már megtett fontos lépések folytatását, ugyanakkor a részvétel szintjét növelni lehet a fenntartható fejlődés stratégiája terén, a Life+ program keretében finanszírozott projektek révén.

- Más folyamatban lévő intézkedések között szerepel a 2008 áprilisára tervezett, az Unió foglalkoztatási és szociális politikájával foglalkozó, az egymástól való tapasztalatok megosztására irányuló szeminárium. A Belfastban 2008. június elején megrendezendő diszkriminációellenes konferencia előkészítő munkái is jól haladnak.

- Ezenkívül az Észak-Írország számára jelentős mezőgazdasági politika területén a minőségi élelmiszerek népszerűsítését határozták meg prioritásként a földrajzi megjelölések használata segítségével. Ennek megfelelően élelmiszerminőségi szabályozási programokra vonatkozó pályázatok készültek, amelyeket hamarosan benyújtanak a Bizottságnak..

- Az Unió által finanszírozott hálózati programok. Észak-Írország figyelmét felkeltették az uniós hálózati programokban való részvételi lehetőségek. A régió főként az Európai Regionális Fejlesztési Alapból társfinanszírozott „ Régiók a gazdasági változásért ” elnevezésű kezdeményezés keretében támogatott hálózat vezetői szerepének betöltése iránt tanúsított érdeklődést. Ez az első alkalom, hogy Észak-Írország vezető szerepet töltene be, ami azt a tényt tükrözi, hogy Észak-Írország egyre nagyobb bizalomra tesz szert a saját, uniós környezetben alkalmazható kapacitásait illetően.

- Tapasztalatcsere más régiókkal. Észak-Írországot arra felkérték arra, hogy ossza meg más régiókkal specifikus, és több szempontból egyedi, a konfliktusok kezelésében szerzett tapasztalatait. E tekintetben az első lépést az jelentette, hogy 2007. októberében a Brüsszelben minden évben megrendezett, Open Days (Nyílt napok) néven ismert éves regionális esemény keretében speciális munkaértekezletet szerveztek, melynek témája, Észak-Írországnak a PEACE programmal kapcsolatos tapasztalata volt Ciprussal és a Nyugat-Balkánnal történő összehasonlításban. Amint arról az alábbiakban ismét szó lesz, nagy érdeklődés mutatkozik Észak-Írországban arra vonatkozóan, hogy ezt a tevékenységi területet konfliktuskezeléssel foglalkozó európai intézményes keretben fejlesszék tovább.

- Összefogás más régiókkal. Az észak-írországi munkacsoport arra ösztönözte Észak-Írországot, hogy az uniós gazdaságra jellemző kevésbé hivatalos hálózatokba való integráció részeként saját kezdeményezésre lépjen kapcsolatba és végezzen tapasztalatcseréket más régiókkal. A folyamat beindítására az észak-írországi munkacsoport kapcsolatokat épített a sikeres helsinki innovációs stratégia résztvevőivel.

5. Észak-Írország és az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport: a következő lépések

Amint azt a fentiekben jeleztük, az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport munkájának eredményeként a régió számára számos vezető kezdeményezés került meghatározásra. A Bizottság javasolja az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport fenntartását annak érdekében, hogy segítse a régiót a feladatok elvégzésében, és figyelemmel kísérje az elért haladást. A sikert biztosító erőfeszítések részeként tervezik tisztviselők cseréjét, akár rövidebb időszakokra is. A brüsszeli székhelyű Észak-írországi Ügyek Hivatalának is fontos szerepe lesz erre vonatkozóan.

Az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport továbbra is folytatja a régió szempontjából jelentős új európai programokkal, eseményekkel és fórumokkal kapcsolatos tájékoztató tevékenységét Észak-Írországban.

Az észak-írországgal foglalkozó munkacsoport támogatja a régiót azon célkitűzés elérésében, miszerint nagyobb mértékben részt kívánnak venni az uniós politikák alakításában. Ez új perspektívát és szerepcserét jelent: a régió az uniós pénzügyi támogatás haszonélvezőjéből az Unió politikai menetrendjét alakító szereplővé válik. Ennek sikere az uniós politikákról folytatott konzultáció nemzeti kontextusától függ, jóllehet az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport – például a Bizottság belfasti irodáján keresztül – hozzájárulhat a hatóságok és más szereplők pontos tájékoztatásához.

Végül az előzőekben leírtaknak megfelelően az észak-ír hatóságok érdeklődésüket fejezték ki egy olyan létesítmény kifejlesztésére, amely a konfliktusmegoldás témájában folytatna kutatói és tanácsadói tevékenységet. Most folynak azok a tárgyalások, amelyek egy ilyen létesítmény szerepére, szervezeti felépítésére és finanszírozási forrásaira vonatkoznak, figyelembe véve azt a tényt, hogy már mind a régióban, mind Írországban léteznek ebbe az irányba mutató kezdeményezések. A Bizottság szolgálatai felismerték, hogy az észak-írországi békefolyamat jelentősen hozzájárulhat a konfliktusok megelőzéséhez, megoldásához és a béke megteremtéséhez a világ más részein, továbbá kedvező választ adtak a hatóságok megkeresésére a folyamat előmozdításának közös vizsgálatára vonatkozóan . Például az Unió és harmadik országok között jelenleg folyó politikai párbeszéd és a jelenlegi támogatási programok szabályainak összefüggésében, valamint az olyan országokkal, mint Kína, Oroszország és Brazília, a regionális politikáról folyó párbeszéd specifikus összefüggésében a Bizottság ki fogja emelni, hogy a PEACE programok jelentősen hozzájárultak a társadalmi és gazdasági fejlődéshez. Cmindez alapul szolgálhatna a harmadik országokkal kialakítandó együttműködéshez a PEACE programok keretében támogatott megbékélési és kiegyezési kérdések terén, és e folyamatban felhasználhatók lennének az Észak-Írországban szerzett tapasztalatok is..

[1] http://ec.europa.eu/growthandjobs/pdf/integrated_guidelines_en.pdf.

[2] A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság,, az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság,, a Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság,, a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, a Környezetvédelmi Főigazgatóság,, a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság,, a Kutatási Főigazgatóság,, az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság, ,a Főtitkárság az Európai Beruházási Bankkal együttesen.