52007PC0263

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2007.5.23

COM(2007) 263 végleges

2007/0098 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról

(előterjesztő: a Bizottság){SEC(2007) 635}{SEC(2007) 636}

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

Indítékok és célkitűzések

A közúti árufuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezéséről szóló 96/26/EK irányelv és a közúti közlekedés piacára való bejutásról szóló négy rendelet[1] a néhány évvel korábban megvalósult nemzetközi közúti szállítási díjakra vonatkozó szabályok megszüntetésével együtt meghatározó volt a közúti közlekedés területén.

A szakma gyakorlásához az irányelvben előírt közös követelmények biztosították a közúti szállítás minőségének minimális szintjét, a rendelet által kialakított piacnyitás pedig elősegítette a versenyt. Ez a jogi keret összességében sikeresnek mondható, amennyiben a közúti szállítással foglalkozó vállalkozások kedvezőbb díjszabást és sokszínűbb szolgáltatást nyújtanak, valamint igazodnak az ügyfelek azon igényéhez, hogy a szolgáltatásokhoz pontos időben jussanak hozzá.

A tapasztalatokból ugyanakkor kitűnik, hogy e jogi keret egyes intézkedéseit rosszul vagy egyenlőtlenül alkalmazzák, mivel azok kétértelműek, hiányosak vagy már nem egyeznek az ágazat fejlődési irányával. Ez vonatkozik az – akár egyéni vállalkozásként, akár kis- vagy középvállalkozásként, akár nagyvállalatként működő – közúti szállítókra alkalmazandó, a szakma gyakorlására vonatkozó irányelvre. Az egymástól eltérő alkalmazások ártanak a tisztességes versenynek. Az egyes tagállamokban a különböző szakmai szintű és pénzügyi alapokkal rendelkező vállalkozások felügyelete és ellenőrzése is rendkívül egyenlőtlen. Ez akadályozza a közúti szállítás belső piacából adódó előnyök teljes kiaknázását.

A javasolt rendelet e hibák orvoslása céljából kíván az irányelv helyébe lépni.

A felmerülő nehézségek

A 96/26/EK irányelv a jó hírnév, a pénzügyi helyzet és a szakmai alkalmasság tekintetében a vállalkozások által teljesítendő minimumkövetelményeket támaszt ahhoz, hogy azok engedélyt szerezhessenek a közúti szállítási szakma nemzeti és nemzetközi szintű gyakorlására, vagyis az áru- és személyszállításra. E feltételek jelentik a vállalkozásokra kiszabott egyedüli közös követelményeket a működésük engedélyezéséhez a közúti szállítás közösségi piacán. Az irányelv mindemellett kölcsönös elismerést biztosít az engedélyek megszerzéséhez szükséges egyes dokumentumok tekintetében.

A Bizottság a 2006-os jogalkotási programjában[2] bejelentette azon szándékát, hogy részletesen felülvizsgálja az irányelvből származó szabályokat, és adott esetben harmonizálja, egyszerűsítse, ellenőrizhetőbbé és hatékonyabbá tegye azokat. A gyakorlat az érdekelt felek között lezajlott széleskörű konzultációjára és hatásvizsgálatra támaszkodott. Mindebből kitűnt, hogy az irányelvet nehézkesen és egymástól eltérő módon ültették át és alkalmazták az egyes tagállamokban. Beszédes, hogy a szakmai alkalmasságra irányuló vizsgálatok teljesítési aránya tagállamonként 10 és több mint 90 % között mozgott. Ebből több hátrány is származik, többek között a következők:

- a verseny torzulásának kockázata egyrészt a valós és a szakma gyakorlásához való minimumkövetelmények betartását ellenőrző hatóságok számára hozzáférhető székhellyel rendelkező fuvarozók, másrészt pedig az ellenőrzés alól esetleg kibúvó ún. postafiókcégek között;

- a piac bizonyos fokú átláthatatlansága a pénzügyi helyzet, a szakmai alkalmasság és velejárói minimumkövetelményeinek sokfélesége miatt, illetve az egymásra halmozódó szerződések; a közúti szállításban az ügyfelek semmilyen garanciával nem rendelkeznek a vállalat nyújtotta szolgáltatás minőségét illetően;

- a szakmai alkalmasság és a pénzügyi helyzet alacsony szintjéből következően a hanyag vállalkozások fennmaradása, ami kockázatot jelent a közúti biztonság szempontjából, és ami árt a közúti szállítás társadalmi-gazdasági hatékonyságának (az alkalmasabb vállalatok nem vehetik fel velük a versenyt);

- egyenlőtlen és nem összehangolt nyomon követés azon nemzeti hatóságok részéről, amelyek feladata a jó hírnevet veszélyeztető jogsértéseket elkövető vállalkozások engedélyének bevonása. A koordináció e hiánya közigazgatási többletköltségeket idéz elő, továbbá árt a hitelességnek és az engedélybevonás visszatartó jellegének.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javasolt rendelet hozzájárul a lisszaboni stratégia céljainak eléréséhez. Tisztességesebb versenyhelyzetet és az ügyfelek szempontjából nagyobb átláthatóságot teremt a közúti szállításban, végeredményben pedig hatékonyabb és jobb minőségű szállítási szolgáltatásokat idéz elő. Figyelembe véve a közúti szállítás uralkodó szerepét az iparág termelési és forgalmazási rendszerében, az új rendelet erősíti az Unió versenyképességét.

A baleseteket könnyebben előidéző hanyag vállalkozások szigorúbb nyomon követésével közvetett módon javítja a közúti biztonságot, a szakmai alkalmasság szintjének emelésével pedig javítja az ágazat munkavállalóinak munkafeltételeit. Ezenkívül természetéből adódóan erősíti egyes magánvállalkozók megbízóikkal szembeni függetlenségét, és óvja őket a burkolt alkalmazási gyakorlatoktól.

Mindezek mellett a javaslat eleget tesz a Bizottság azon kötelezettségvállalásának, hogy egyszerűsítse és naprakésszé tegye a közösségi vívmányok tartalmát. Részét képezi a közösségi vívmányok naprakésszé tételét és egyszerűsítését célzó „jobb szabályozás” programjának. A szabályozás egyszerűsítése nagyobb jogi egyértelműséget, hatékony alkalmazást lehetővé tevő, jobban ellenőrizhető rendelkezéseket és a szállítás piacára való bejutásról szóló rendeletekben[3] található rendelkezések egészének következetességét jelenti. Ezenkívül lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy csökkentsenek egyes, az ellenőrzésekhez kapcsolódó fölösleges adminisztratív terheket.

A közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó szabályok modernizációja – különösen az elektronikus nyilvántartások bevezetésével – részét képezi a Bizottság által 2007. január 24-én javasolt, „Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban” c. program[4] keretében hozott azonnali intézkedéseknek. Az Európai Tanács a március 8. és 9-i következtetéseiben felkéri a Parlamentet és a Tanácsot, hogy biztosítson különleges elsőbbséget az azonnali intézkedéseknek, és következésképpen e javaslat áttanulmányozásának és elfogadásának.

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

Az érdekeltekkel folytatott konzultáció

Ez a javaslat a résztvevő felek részéről érkező lehető legtöbb hozzászólás egybegyűjtését célzó nyilvános konzultáció eredménye. A konzultáció – amelyet a piacra való bejutásról szóló négy rendelet párhuzamos átdolgozásának céljából folytatott konzultációval együttesen folytattak – az Interneten közzétett és levélben a közúti ágazatot képviselő összes szervezetnek eljuttatott kérdőív formájában zajlott.

A Bizottság 67 írásbeli hozzászólást kapott a nemzeti hatóságok, a közúti áru- és személyszállítókat képviselő nemzeti és európai szervezetek, ügyfeleik és egyéb gazdasági érdekelt felek részéről. 2006. november 7-én a Bizottság meghallgatást szervezett a nyilvános konzultációra írásos választ benyújtó, illetve azon érdekelt felek számára, akik időközben érdeklődésüknek adtak hangot. A meghallgatáson az iparágat képviselő 42 küldött és a nemzeti hatóságokat képviselő 37 megfigyelő jelent meg.

A részt vevő felek általánosságban véve úgy ítélik, hogy a közúti fuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezéséhez szükséges feltételeket jobban kell harmonizálni, alkalmazni és ellenőrizni. Leszámítva a személyszállítókat – akik a magasabb követelmények haszna mellett törnek lándzsát –, azt ajánlják, hogy a jelenlegi nemzeti szabályok harmonizációja élvezzen elsőbbséget. Egészében véve a következőket szeretnék elérni:

- a felügyelet és a nyomon követés javítása a kockázatot jelentő vállalkozásokat célzó ellenőrzésekkel (gyakoribb rendszeres ellenőrzések helyett) a vállalkozások magatartásának felügyeletét ellátó különböző tagállami hatóságok közötti működésre vonatkozó információcserén és az adminisztrációs költségeket csökkentő elektronikus nyilvántartáson keresztül;

- közös rendelkezések bevezetése annak biztosítására, hogy a vállalkozások valós és állandó székhellyel rendelkezzenek oly módon, hogy az csökkentse az ún. postafiókcégek okozta versenytorzulást;

- a felhasznált mutatók harmonizálása az egyes vállalkozások pénzügyi helyzetének és a szakmai alkalmasságukat igazoló vizsgák szintjének mérésére;

- annak biztosítása, hogy valóban a szakmai alkalmasságot igazoló engedéllyel rendelkezdő személy irányítja a fuvarozási tevékenységet és nem csak a nevét adja az engedély megszerzéséhez.

A Bizottság a folyamat során elhangzott minden hozzászólást figyelembe vett. Több közülük elősegítette a csatolt javaslat és a hatásvizsgálat javítását. A Bizottság ekképpen kiszélesítette az értékelésre érdemes lehetőségek körét a kifejtett vélemények bemutatása céljából. Emellett elvetette azt az ötletet, hogy a pénzügyi helyzethez kapcsolódó követelmény helyébe a szakmai felelősség kötelező érvényű biztosítása lépjen, mivel ez a gondolatot több résztvevő fél kevéssé érettnek tartotta.

A nyilvános konzultációra beérkezett válaszok összefoglalása, az egyes válaszok szövege és a 2006. november 7-i meghallgatás beszámolója a következő honlapon olvasható: http://ec.europa.eu/transport/road/consultations/road_market_en.htm

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság a nyilvános konzultáció során Brian Bayliss professzor független szakmai segítségnyújtására támaszkodott. A professzor 1994-ben annak a kutatócsoportnak volt a társelnöke, amely átfogó jelentést készített a közúti árufuvarozás belső piacának addigi megvalósulásáról és a hátralévő feladatokról.

Hatásvizsgálat

Az e javaslat előkészítésére szolgáló hatáselemzés a szakma gyakorlásának engedélyezéséről és a piacra való bejutásról szóló szabályok átdolgozásának egészére vonatkozott, figyelembe véve szoros összefüggéseiket és átfedéseiket. A javaslat alapját a 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban folytatott elemzések jelentik. Különös gondot fordítottunk arra, hogy az elemzés hatáskörét és a részt vevő felek hozzászólásait egymáshoz, illetve hogy a csatolt javaslatot az elemzés következtetéseihez igazítsuk.

Öt politikai lehetőséget vettünk számításba:

(1) Változatlan helyzet – a jelenlegi közúti jogszabályok változatlanok maradnának. Ezzel a dokumentum elején bemutatott nehézségek továbbra is fennállnának, sőt a kabotázstevékenység összes tagállamra történő kibővülésével tovább növekednének.

(2) Technikai egyszerűsítés további szabályozás nélkül – három okmányba összedolgozná és kodifikálná az öt közösségi jogi okmányt. Végrehajtásukra nem kényszerítő iránymutatásokat dolgozna ki a tagállamok és az ipar számára. E lehetőséget könnyű lenne kivitelezni, de várhatóan kevéssé csökkentené a nemzeti szabályok közötti különbségeket, így a megállapított legfőbb problémák továbbra is fennállnának.

(3) Harmonizáció – a jelenlegi irányelvet és négy rendeletet három rendeletté alakítaná a szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó harmonizáció, a kabotázst illető jogi egyértelműség növelése és az alkalmazásának megkönnyítése céljából. Ez a lehetőség hozzájárul a tisztességes versenyhez, különösen a biztonság szempontjából növeli a közúti fuvarozás szabályainak való megfelelést, és növeli az ágazat szakmai átlagszínvonalát.

(4) Magasabb minőségi követelmények – mind magasabb követelményeket vezetne be a szakmai helyzet tekintetében, illetve kötelezővé tenné a vállalkozás szállításvezetőinek folyamatos képzését. Rövid távon e lehetőség arányosan megnehezítené a kisvállalkozások piacra jutását. Hosszú távon a hatékonyabb üzemeltetőket a társaságuk egészét érintő előnyökkel támogatná.

(5) Liberalizáció – még jobban megnyitná a kabotázstevékenységet a verseny előtt, és liberalizálná a távolsági autóbuszok menetrend szerinti nemzetközi szolgáltatásait. E lehetőség egyes közlekedési díjak csökkenésével járna, a közúti szállítás társadalmi-gazdasági hatékonysága azonban a nagyobb – akár adóügyi és szociális – harmonizáció hiányában nem feltétlenül javulna. Ez a lehetőség bizonyos országokban az elbocsátás kockázatával járna. Mindenesetre, tekintve a hatások esetleges nagyságát, e lehetőség körbejárásához mélyebb elemzés lenne szükséges, ami viszont nem férne bele az egyszerűsítés azon keretébe, amelybe ez a javaslat illeszkedik.

Az eredményekre figyelemmel e javaslat a 3. lehetőséget – harmonizáció – tükrözi. A hatásvizsgálat összefoglalása és az arról készült elemzés teljes terjedelmében kíséri a javaslatot. A hatásvizsgálat eredményei alapján úgy becsülhető, hogy a javasolt rendelet – a piacra való bejutásra vonatkozó két másik párhuzamos rendelettel együtt – csökkenteni fogja a verseny torzulását, javítja a szociális és közúti biztonsági szabályok tiszteletben tartását a fuvarozók részéről, és lehetővé teszi, hogy a tagállamok[5] évi mintegy 190 millió euro adminisztratív költséget faragjanak le.

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javasolt intézkedések összefoglalása

A javasolt rendelet meghatározza az összes feltételt, amelyet minden vállalkozásnak teljesítenie kell ahhoz, hogy gyakorolhassa a közúti szállítói szakmát. Egyértelművé teszi a már létező jogszabályi rendelkezéseket, illetve kiegészíti azokat, hogy ezáltal erősítse összhangjukat, és biztosítsa a valódi és egységes alkalmazásukat. A következőket vezeti be:

- a szállításszervező felelőssége, aki szakmai alkalmassági igazolványát kölcsönadja egy vállalkozásnak annak érdekében, hogy az engedélyt szerezzen, és kapcsolatát szorosabbra fűzi e vállalkozással;

- betartandó kritériumok annak érdekében, hogy a vállalkozások állandó és valós székhellyel rendelkezzenek valamelyik tagállamban, és hogy magatartásukat a működésüket engedélyező nemzeti hatóság megfelelőképpen felügyelhesse;

- összevethető pénzügyi mutatók a vállalkozások pénzügyi helyzetének mérésére, a jelöltek legalább 140 órás kötelező képzése a szakmai alkalmasságukat igazoló vizsga előtt, valamint a képzési központok és a vizsgaközpontok hitelesítése;

- a hatóságok figyelmeztetési kötelessége, amennyiben megállapítják, hogy egy fuvarozó nem tartja tiszteletben a jó hírnévvel, a pénzügyi vagy a szakmai helyzettel kapcsolatos feltételeket, és hogy az engedély visszavonásától a szállításszervező kizárásáig terjedő szankciót vessenek ki, amennyiben az utóbbi adott határidőn belül nem tér vissza a szabályozáshoz;

- a közúti fuvarozás közösségi szabályainak megsértése esetén a tagállamok közötti kölcsönös elismerés. E kölcsönös elismerés lehetővé teszi a súlyos és ismétlődő jogsértések könyvelését, bárhol is kövessék el azokat; e jogsértések egy ponton túl foltot hagynak a fuvarozó jó hírnevén, és a fent említett szankciókkal fenyegetnek;

- az összes tagállam között egybekapcsolt elektronikus nyilvántartások a nyomon követéssel és a vállalkozások ellenőrzésével járó adminisztrációs költségek csökkentése érdekében és a tagállamok közötti információcsere megkönnyítése végett;

- azon eltérések fokozatos eltörlése, amelyeket a tagállamok belátásuk szerint egyenlőtlenül biztosítanak egyes vállalkozásoknak. Ezen eltérések elvesztették létjogosultságukat, és az azokból nem részesülő vállalatok kárára torzítják a versenyt.

Jogalap

A 96/26/EK irányelv helyébe lépő javasolt rendelet alapját az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 71. cikke jelenti. 320

A szubszidiaritás elve

A javaslat célja elsősorban a vállalkozások számára előírt nemzeti szabályok harmonizációja a szakma gyakorlásának engedélyezése, illetve a belső piac hatékonyságának erősítése érdekében. E harmonizációra a tagállamok önmagukban nem képesek. A javaslat célja ezenkívül az is, hogy elősegítse a szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzését végző tagállami hatóságok közötti információcserét. Ez a tagállamok között bilaterális alapon csak részlegesen végezhető el. Közösségi fellépés szükséges tehát, mivel egy tagállam vagy azok egy csoportja képtelen kielégítő módon megoldani a nehézségeket.

Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő ok(ok) miatt: 331

- a javaslat megállapít ugyan egységes feltételeket, mégsem akadályozza, hogy a tagállamok saját feltételeikkel egészítsék ki a szakmához férést;

- e lehetőség egyedüli határa a szabad letelepedés elvéből, valamint egyes igazolások kölcsönös elismerésének szükségességéből következik, a javaslat ugyanakkor nem visz véghez mélyreható változásokat a már hatályos rendelkezésekhez képest;

- a javaslat alapján a tagállamok kétféle módon ellenőrizhetik a vállalkozások pénzügyi helyzetét (pénzügyi mutatók vagy bankgaranciák);

- a szakma gyakorlását engedélyező nemzeti hatóságok kötelezettségei tiszteletben tartják azok mérlegelési jogát különösen a jogsértések megállapításában és megítélésében. A Bíróság 2005. szeptember 13-i ítéletében[6] foglalt esetjoga alapján a rendelet egységes megközelítést alakít ki az olyan adminisztratív szankciók kivetésére, mint amilyen az engedélyek visszavonása. Az e szankciók egyébként is visszatartó jellege miatt a rendelet nem ír elő egyéb büntetőjogi vagy pénzbeli szankciókat, és teljes szabadságot hagy a tagállamoknak e kérdésben.

Végül megjegyzendő, hogy a szakma gyakorlásával kapcsolatos feltételek harmonizációját nem lehet kizárólag a nemzetközi szállítás lebonyolítására engedélyezett vállalkozásokra alkalmazni. A belső piac létrejötte óta a nemzeti piacok több okból kifolyólag nem különülnek el egymástól:

- több tagállam semmilyen különbséget nem tesz a nemzetközi és a kizárólag nemzeti szállításra kibocsátott engedélyek között;

- a többi tagállamban a kizárólag egyetlen tagállamon belüli szállítás lebonyolítására engedélyezett vállalkozások versenyben állnak más tagállamok kabotázstevékenységet folytató vállalkozásaival;

- a nemzetközi szállítás lebonyolítására engedélyezett vállalkozások kénytelenek beérni a nemzeti piacukkal, ha a körülményekből adódóan nem találnak ügyfelet a többi tagállamba folytatott árufuvarozásra.

A javasolt rendelet a jelenlegi irányelvhez hasonlóan tehát minden szállítási tevékenységre érvényes, ideértve a belföldi szállítást is.

A jogi eszköz megválasztása

A közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó szabályok felülvizsgálata azt a fő célt szolgálja, hogy e szabályokat hatékonyabban és kevésbé eltérően alkalmazzák. A közvetlen és egységes alkalmazást lehetővé tevő rendelet mutatkozik tehát a legalkalmasabb eszköznek. Nagyobb átláthatóságot és a bizonyos adminisztrációs költségek csökkentését teszi lehetővé. A választás annál megfelelőbbnek tűnik, hogy a szakma gyakorlása a piacra jutás feltétele, és hogy ennek az 1992 óta használt jogi eszköze a rendelet.

Költségvetési vonatkozások

A javaslatnak nincs hatása a Közösség költségvetésére.

Európai Gazdasági Térség

A javasolt rendelet EGT-vonatkozású, ezért ki kell terjednie a térség egészére.

JAVASOLT RENDELKEZÉSEK

Meglévő rendelkezések átvétele

Ez a javaslat kiegészíti és felülvizsgálja a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó létező szabályokat. A 96/26/EK irányelv több alapelvét és rendelkezését átveszi tehát:

- a szakmát gyakorló vállalkozások által teljesítendő három feltétel (jó hírnév, szakmai alkalmasság, pénzügyi helyzet) – 3. cikk;

- az oklevelek, bizonyítványok és egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése a letelepedéshez való jog gyakorlásának előmozdítása érdekében – 18–20.cikk;

- a szakmai alkalmasság bizonyítványmintája (II. melléklet) és a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges tárgyak felsorolása (I. melléklet).

A jogszabályok átdolgozási módszerének rendszerezettebb használatára vonatkozó 2001. november 28-i intézményközi megállapodás alapján elvégzett átdolgozás azonban nem tette volna lehetővé, hogy jogi szempontból az elvárt mértékben egyértelmű legyen a szöveg. Ezen elvek és rendelkezések alapvetően nem megkérdőjelezhetők. A Bizottság ezért felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető legnagyobb mértékben legyen erre tekintettel, és ennek fényében értékelje a további rendelkezéseket.

Új rendelkezések

A fogalommeghatározások tisztázása és az alkalmazási kör kiigazítása

Az 1. cikk az egységesebb alkalmazás érdekében kiegészíti a fogalommeghatározások jegyzékét. A 2. cikk olyan új, a közúti szállítással kapcsolatos többi jogszabállyal összecsengő alkalmazási kört határoz meg, amely minden 3,5 tonnánál nehezebb gépjárműre vonatkozik, és amely a mentességeket a többi közösségi okmányban egyértelműen meghatározott fuvarozásokra korlátozza.

A letelepedéshez való jog gyakorlásának feltétele

A 3. és az 5. cikk közös szabályokat rögzít annak érdekében, hogy kizárólag a valós és állandó telephellyel rendelkező vállalkozások kaphassanak engedélyt a szakma gyakorlására. A cél az, hogy minden vállalkozásra ugyanazt a felügyeleti szintet alkalmazzák, és hogy elkerülhető legyen, hogy némely vállalkozás kiessék a székhelyéhez tartozó tagállam hatóságainak felügyeleti köréből. Az 5. cikk alapján az állandó és valós székhely irodát, bejegyzett járműveket és telephelyet jelent.

A szállítászervező felelősségre vonása

A 4. cikk meghatározza a szükséges szakmai alkalmassággal bíró személy (az ún. szállításszervező) és azon vállalkozás kapcsolatát, amelynek a szállítási tevékenységét irányítja. E személy a díjazását álló vállalkozás alkalmazottja. Mivel e személy a vállalkozás szállítási tevékenységének tényleges és állandó irányítója, vállalnia kell döntéseinek következményeit, és ennek megfelelően felelős az irányítása alatt álló tevékenységek keretében elkövetett jogsértésekért. Ez a felelősség e rendelet alkalmazásában értendő, ami viszont nem sérti az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak szintjén meghatározott saját büntetőjogi vagy pénzügyi felelősségeket. A rendelet kiterjed a magánvállalkozóknak fenntartott azon lehetőségre, hogy – különösen az őket rakománnyal ellátó nagyobb fuvarozókkal szembeni függetlenségük megőrzése és az álfüggetlen alkalmazásoktól való védelmük érdekében – más szállításszervezőhoz fordulhassanak a szükséges képesítés megszerzéséhez.

A jó hírnévvel kapcsolatos feltételek pontosítása

A 6. cikk magában foglalja azon közösségi szabályok listáját, amelyek súlyos megsértése a jó hírnév elveszítéséhez vezethet akkor is, ha a súlyos jogsértést más tagállamban követték el. Aláhúzza, hogy az ismétlődő kisebb jogsértések egy ponton túl szintén súlyosaknak minősülhetnek. Végrehajtói hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot, hogy állítsa fel e jogsértések egységes listáját. A lista előfeltétele minden szervezett információcserének a tagállamok között, illetve azon egységes küszöbök meghatározásának, amelyek átlépése engedélybevonáshoz vezet.

Új mutatók a vállalkozások anyagi helyzetének mérésére

A 7. cikk pontosabb mutatókat vezet be a vállalkozások pénzügyi helyzetének mérésére. Két lehetőség közül választhatnak a vállalkozások és a tagállamok: 1. a vállalkozás éves beszámolói alapján felállított forgóeszközök vagy gyors arány (a negyedik számviteli irányelv[7] terminológiája szerint) betart bizonyos határokat; 2. a vállalkozás bankgaranciával igazolja pénzügyi helyzetét. A javasolt pénzügyi mutatók általánosan használatosak a tartozásaikat rövid távon rendezni köteles vállalkozások helyzetének felmérését szolgáló pénzügyi elemzéseknél.

A szakmai alkalmasság javítása

A 8. cikk képzésből és ahhoz kapcsolódó kötelező vizsgából álló egységes megközelítést vezet be minden jelölt szakmai alkalmasságának vizsgálatára; ez a szakmai gyakorlattal és az oklevéllel rendelkező jelöltekre is érvényes. A cikk ezenkívül előírja a vizsgaközpontok és képzési központok hitelesítésének minimális rendszerét, illetve támogatja a tagállamok közötti tapasztalatcseréket. Végül pedig megszűnik a tagállamok azon lehetősége, hogy a nemzetközi vagy nem nemzetközi szállítás függvényében különböző képzettségi szinteket állapítsanak meg. Ennek oka, hogy a szállítási tevékenységet irányítani hivatott személyeknek pályafutásuk során biztosan kell majd foglalkozniuk tagállamok közötti szállítással is.

A nyomon követés és a felügyelet javítása

A 9., 10., 11. és 13. cikk egyértelművé teszi és megerősíti a tagállamok által kijelölt hatóságok azon feladatát, hogy ellenőrizzék, hogy a vállalkozások betartják-e a rendeletben előírt feltételeket. E cikkek egységes elveket is bevezetnek oly módon, hogy biztosított legyen az átláthatóság, az összevethetőség, végeredményben pedig a szabályok hitelessége a szakmához való hozzáférés területén. A 10. és 12. cikk ekképpen meghatározza a hatóságok számára az ügyek átvizsgálására előírt határidőket, továbbá a vállalkozások helyzetének rendezésére a szankciók foganatosítása előtt rendelkezésre álló időt. A 12. cikk kötelezi az illetékes hatóságokat, hogy figyelmeztessék azon vállalkozásokat, amelyek várhatóan nem fognak a későbbiekben megfelelni a rendelet feltételeinek. A 21. cikk felállítja az adminisztratív szankciók sorát az engedély részleges bevonásától a szállításszervező kizárásáig. Az ellenőrzést illetően a 11. cikk olyan célzott ellenőrzéseket ír elő, amelyekkel a tagállamok helyettesíthetik a jelenlegi öt évenkénti ellenőrzésnél gyakoribb rendszeres ellenőrzéseket. A kockázatos vállalkozásokat célzó ellenőrzések módszere bevált a jogsértések hatékony felderítésének és az adminisztratív költségek csökkentésének területén.

Egyszerűsítés és közigazgatási együttműködés

A 15. cikk előírja, hogy minden tagállam hozza létre a vállalkozások 2010-re európai szinten összekapcsolandó elektronikus nyilvántartását – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett. E nyilvántartások már számos tagállamban léteznek, és tanúbizonyságot tettek hatékonyságukról a vállalkozások felügyeletéből adódó adminisztrációs költségek csökkentése területén. A 16. cikk összefoglalja a személyes adatok védelmére a 95/46/EK irányelvvel összhangban alkalmazandó alapvető szabályokat. A 17. cikk előírja az információcserét célzó nemzeti kapcsolattartó pontok kijelölését, valamint bizonyos követendő eljárásokat (ezek részletei megtalálhatók az e javaslattal párhuzamosan elfogadott rendeletjavaslatokban).

Egyéb kérdések

A többi mélyreható módosítás a fent megjelölt módosításokból fakadó általános rendelkezéseknek felel meg, különösen az alkalmazandó átmeneti időszak pontosítására és a jogtalan szerzett jogok fokozatos megszüntetésére, a komitológia területén alkalmazandó szabályokra, illetve a nemzeti és közösségi szintű alaposabb nyomon követést illető jelentésekre vonatkozóan.

2007/0098(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére[9],

az európai adatvédelmi biztossal történt konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak[10] megfelelően,

mivel:

1. A tisztességes versenyfeltételekkel működő közúti fuvarozás belső piacának megteremtése az árufuvarozói és személyszállítói szakma (a továbbiakban: a közúti fuvarozói szakma) gyakorlására vonatkozó közös szabályok egységes alkalmazását szükségelteti. E közös szabályok hozzájárulhatnak a fuvarozók szakmai alkalmasságának magas szintjéhez, a piac racionalizálásához, a fuvarozókat, az ügyfeleket és a gazdaság egészét célzó szolgáltatások javításához, valamint a nagyobb közúti biztonsághoz. Természetükből adódóan segítik a fuvarozók szabad letelepedéshez való jogának tényleges gyakorlását is.

2. A belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló 96/26/EK tanácsi irányelv[11] előírta a közúti fuvarozói szakma gyakorlásához szükséges minimumfeltételeket, valamint az e célból szükséges dokumentumok kölcsönös elismerését. Ugyanakkor a tapasztalat, a hatásvizsgálat és egyéb tanulmányok kimutatják, hogy az irányelvet nagyon eltérő módon alkalmazzák a különböző tagállamokban. Az eltérés több negatív következménnyel is jár, különösen a következőkre tekintettel: a verseny torzulása, a piac átláthatatlansága, az egyenlőtlen ellenőrzési szint, annak kockázata, hogy az alacsony szakmai szinttel rendelkező vállalkozások hanyag vagy a közúti biztonságot és a szociális szabályokat kevésbé tiszteletben tartó viselkedést tanúsítanak, ami árt az ágazatról kialakult képnek.

3. E következmények azért is károsak, mert felboríthatják a közúti szállítás belső piacának jó működését. A nemzetközi árufuvarozás és egyes kabotázsműveletek piaca nyitott a vállalkozások előtt az egész Közösségben. Az e vállalkozásokra alkalmazott egyetlen feltétel, hogy rendelkezzenek közösségi engedéllyel, amely megszerezhető, amint az adott vállalkozás megfelel a szakmagyakorlás feltételeinek a közúti árufuvarozás tekintetében a(z) …/…/EK rendeletnek, a személyszállítás tekintetében pedig a(z) …/…/EK rendeletnek.

4. Indokolt tehát frissíteni a közúti fuvarozói szakmához jutás jelenlegi szabályait az egységesebb és hatékonyabb alkalmazásuk érdekében. Mivel e szabályok tiszteletben tartása jelenti a közösségi piacra jutás legfőbb feltételét, és mivel a piacra jutás területén az alkalmazandó közösségi eszköz a rendelet, az tűnik a legmegfelelőbb eszköznek a szakmagyakorlás engedélyezésének kezeléséhez.

5. A tisztességes verseny kedvéért a szakma gyakorlásának közös szabályait a lehető legszélesebb körben alkalmazni kell minden vállalkozásra. E rendeletbe ugyanakkor nem szükséges belefoglalni az olyan szállítással foglalkozó vállalkozásokat, amelyek igen csekély hatást gyakorolnak a fuvarozás piacára.

6. A székhely szerinti tagállam feladata, hogy ügyeljen arra, hogy a vállalkozások folytonos jelleggel eleget tegyenek az e rendeletben előírt feltételeknek annak érdekében, hogy a szóban forgó tagállam szükség esetén eldönthesse, felfüggeszti vagy visszavonja azon engedélyeket, amelyek alapján az adott vállalkozások piaci működést folytathatnak. A szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó feltételek tiszteletben tartása és megbízható ellenőrzése megköveteli, hogy a vállalkozások állandó és tényleges székhellyel rendelkezzenek.

7. Az illetékes hatóságok számára egyértelműen meg kell határozni és meg kell nevezni azon természetes személyeket, akik rendelkeznek a szükséges jó hírnévvel és szakmai alkalmassággal. Az ún. „szállításszervező” személyeknek állandó jelleggel és ténylegesen irányítaniuk kell a közúti szállítással foglalkozó vállalkozás szállítási tevékenységét. Meg kell határozni, hogy egy személy milyen feltételek mellett tekinthető egy vállalkozás szállítási tevékenységének folyamatos és tényleges szervezéséért felelős személynek.

8. Egy szállításszervező jó hírneve megköveteli, hogy múltja mindenfajta súlyos büntetőjogi ítélettől vagy szankciótól mentes legyen, különös tekintettel a közösségi jogszabályok megsértésére a közúti közlekedés területén. A közösségi jogszabályok által lefedett területeken közösen szükséges meghatározni egy vállalkozás jó hírnevén foltot ejtő jogsértések fajtáit és a kapcsolódó súlyossági szinteket.

9. Egy közúti szállítási vállalkozásnak minimálisan meghatározott pénzügyi helyzettel kell rendelkeznie a megfelelő alapítása és a vállalkozás sikeres irányítása érdekében. A minimumtőkére és a tartalékra vonatkozó jelenlegi módszer nagy bizonytalanságot hagy a számításba veendő pénzügyi helyzet tekintetében, és nem biztosítja, hogy egy vállalkozás biztosan képes szembenézni a rövid távú kötelezettségeivel. Jobban meghatározott és lényegbevágóbb, az éves beszámolók alapján felállítható mutatókhoz kell folyamodni. Biztosítani kell, hogy a vállalkozás bankgaranciával bizonyíthassa pénzügyi helyzetét; ez talán egyszerűbb és kevésbé költséges egyes vállalkozások számára.

10. A szakmai alkalmasság magas szintje növeli a közúti szállítás ágazatának társadalmi-gazdasági hatékonyságát. Ebből következően indokolt, hogy a szállításszervező feladatát betöltő személy magas színvonalú képzéseken vegyen részt. A képzési és vizsgafeltételek nagyobb mértékű egységének, valamint a jelöltekkel szembeni átláthatóság érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok saját kritériumaik alapján akkreditálják a képzési és vizsgaközpontokat. Pártatlansági és átláthatósági okokból az is indokolt, hogy minden jelentkező vizsgát tegyen – azok is, akik tapasztalatuknak vagy oklevelüknek köszönhetően mentesülnek a kötelező alapképzés alól. A belső piac létrejötte óta a nemzeti piacok nem válnak el egymástól. Éppen ezért a közlekedési tevékenység szervezésére hivatott személyeknek a nemzeti és a nemzetközi szállítási műveletek lebonyolításához szükséges ismeretekkel egyaránt rendelkezniük kell. A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány megszerzéséhez szükséges ismeretanyag jegyzéke, valamint a vizsga megszervezésének módja a technika fejlődésével változhat, ezért frissíthetőnek kell lennie.

11. A tisztességes verseny és a szabályokat teljes mértékben tiszteletben tartó közúti fuvarozás egységes szintű felügyeletet és nyomon követést szükségeltet a tagállamok között. A vállalkozásokat és a vállalkozások engedélyének érvényességét felügyelni hivatott nemzeti hatóságok e tekintetben kulcsszerepet játszanak, és biztosítani kell, hogy szükség esetén megfelelő intézkedéseket tegyenek, különösen az engedélyek felfüggesztését és visszavonását, illetve a hanyag és rossz szándékú szállításszervezők alkalmatlanná nyilvánítását illetően. Ugyanakkor a vállalkozást előre figyelmeztetni kell, és a szankciókhoz való folyamodás előtt ésszerű határidőt kell hagyni a számára, hogy rendezze helyzetét.

12. A tagállamok közötti jobban szervezett közigazgatási együttműködés javítaná a több tagállamban működő vállalkozások felügyeletének hatékonyságát, és csökkentené az adminisztrációs költségeket. A vállalkozások európai szinten összekapcsolt elektronikus nyilvántartása – a személyes adatok védelméről szóló közösségi szabályok tiszteletben tartása mellett – megkönnyíti az együttműködést, és mind a vállalkozások, mind a közigazgatások számára csökkenti az ellenőrzéssel járó költségeket. A nemzeti elektronikus nyilvántartás a tagállamok többségében már működik. Egyes tagállamok között már az összekapcsolás infrastruktúrája is készen áll. A vállalkozások nemzeti nyilvántartása és az európai szintű összekapcsolása, amennyiben rendszerszerűen történik, alacsonyabb költségek mellett is megvalósulhat, és a hatékonyság javítása mellett jelentős mértékben csökkentheti az ellenőrzések adminisztratív költségeit.

13. A nyilvántartásokban szereplő bizonyos – a jogsértésekkel és a szankciókkal kapcsolatos – adatok személyes jellegűek. A tagállamoknak tehát meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[12] alkalmazásának tiszteletben tartása érdekében, különösen ezen adatok hatóságok általi kezelésének ellenőrzése, továbbá az érintett személyek információhoz jutása, hozzáférési joga és tiltakozási joga tekintetében. E rendelet céljából az ilyen típusú adatok megőrzése legalább két évig szükségesnek tűnik annak érdekében, hogy a kizárással sújtott vállalkozások ne telepedhessenek le más tagállamban.

14. Alapvető fontosságú a nemzeti nyilvántartások összekapcsolása a tagállamok közötti gyors és hatékony információcseréhez, valamint annak biztosításához, hogy a komoly jogsértések elkövetése a székhelyüktől eltérő tagállamban ne merüljön fel a fuvarozókban, és annak kockázatát ne vállalják. Az összekapcsolás érdekében közösen kell meghatározni az átnyújtandó adatok pontos formáját és az átadás technikai lebonyolításának módját.

15. A tagállamok közötti hatékony információcsere érdekében nemzeti kapcsolattartó pontokat kell kijelölni, valamint meg kell határozni bizonyos közös eljárásokat a határidőkre és a minimálisan átadandó információ természetére vonatkozóan.

16. A letelepedés szabadságának elősegítése érdekében a szóban forgó tevékenységek egy fogadó tagállamban való gyakorlásához szükséges jó hírnév követelményénél elegendőnek kell tekinteni a közúti fuvarozó származási tagállamának illetékes hatóságai által kibocsátott megfelelő dokumentumok felmutatását annak biztosítása mellett, hogy az érintett személyeket nem nyilvánították a szakma gyakorlására alkalmatlannak a származási tagállamuktól eltérő tagállamokban.

17. A szakmai alkalmasságra vonatkozóan az e rendeletben foglalt rendelkezések alapján kibocsátott egységes igazolási formát a letelepedés helyéhez tartozó tagállamnak elegendő bizonyítéknak kell tekintenie oly módon, hogy azzal elősegítse a letelepedés szabadságát.

18. Közösségi szinten szükséges az e rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásának szigorú nyomon követése, ami feltételezi a közúti fuvarozási ágazatban működő vállalkozások jó hírnevével, pénzügyi helyzetével és szakmai alkalmasságával kapcsolatos – a nemzeti nyilvántartások alapján született jelentések alapján készített – rendszeres jelentések Bizottság általi átadását.

19. Helyénvaló, hogy a tagállamok az e rendelet rendelkezéseinek megsértésére alkalmazandó büntetéseket írjanak elő. E büntetéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

20. Mivel tagállami szinten nem valósíthatók meg kielégítő módon a tervezett fellépés célkitűzései – ti. a közúti fuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó szabályok modernizálása a tagállamokon belüli egységesebb és összevethető alkalmazásuk érdekében –, tehát jobban megvalósíthatók közösségi szinten, a Közösség a Szerződés 5. cikkében található szubszidiaritás elvének megfelelő intézkedéseket hozhat. A szintén e cikkben megállapított arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

21. A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak[13] megfelelően meg kell hozni az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

22. Különösen helyénvaló felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy állítsa fel a közúti fuvarozók jó hírnevének elveszítésével járó jogsértések kategóriáit, típusait és súlyosságát meghatározó jegyzéket; hogy a technikai fejlődésnek megfelelően igazítsa ki az e rendeletnek a szakmai alkalmasság elismerésekor a tagállamok által tekintetbe veendő ismeretekre vonatkozó mellékletét, valamint a szakmai alkalmassági bizonyítványmintával kapcsolatos mellékletét; és hogy állítsa fel azon legsúlyosabb jogsértések jegyzékét, amelyek a szakma gyakorlására jogosító engedély felfüggesztésével vagy visszavonásával, illetve alkalmatlannak nyilvánítással járnak. Ezen intézkedéseket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell meghozni, mivel általános jellegűek és módosítják e rendelet nem alapvető elemeit, illetve új, nem alapvető elemekkel egészítik ki azt. Hatékonysági okokból az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében általában alkalmazott határidőket a szakmai alkalmassági bizonyítványminta naprakésszé tétele miatt rövidebbre kell szabni.

23. A 96/26/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy és fogalommeghatározások

(1) Ez a rendelet a közúti fuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezését és e szakma gyakorlását szabályozza.

(2) E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „közúti fuvarozói szakma”: közúti személyszállítói vagy közúti árufuvarozói szakma;

b) „közúti árufuvarozói szakma”: bármely vállalkozás által díjazás ellenében gépjárművel vagy járműszerelvénnyel végzett árufuvarozási tevékenység;

c) „közúti személyszállítói szakma”: bármely vállalkozás által – a vezetőt is beleértve – kilenc főt meghaladó befogadóképességűnek gyártott és felszerelt, és erre a célra szolgáló gépjárművekkel végzett közcélú vagy meghatározott utascsoportokra kiterjedő, a szállított személyek vagy a szállítás szervezője által megfizetett személyszállítási szolgáltatás;

d) „vállalkozás”: bármely természetes személy, nyereségérdekelt vagy non-profit jogi személy, bármely nyereségérdekelt, illetve non-profit szövetség vagy személyek jogi személyiség nélküli csoportja, valamint bármely saját jogi személyiséggel rendelkező vagy egy jogi személyiséggel rendelkező hatóságtól függő hivatalos testület;

e) „szállításszervező”: egy vállalkozás alkalmazásában álló természetes személy, vagy amennyiben a vállalkozás egy természetes személy, ugyanez a személy vagy adott esetben egy általa szerződés formájában kijelölt másik természetes személy, aki tényleges és tartós módon szervezi a vállalkozás fuvarozói tevékenységét;

f) „a közúti fuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezése”: adminisztratív döntés, amely engedélyezi az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő vállalkozást a közúti fuvarozói szakma gyakorlására;

g) „a szakma gyakorlásának engedélyezésére illetékes hatóság”: egy tagállam nemzeti, regionális vagy helyi szintű hatósága, amely ellenőrzi, hogy egy vállalkozás megfelel-e az e rendeletben előírt feltételeknek, és amely jogosult megadni, felfüggeszteni, illetve visszavonni a közúti fuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezését;

h) „székhely szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben egy vállalkozás letelepedni kíván attól függetlenül, hogy szállításszervezője másik országból származik-e vagy sem;

i) „származási tagállam”: az a tagállam, ahol egy másik tagállamban letelepedni kívánó vállalkozás szállításszervezője előzőleg tartózkodott vagy működött.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet alkalmazandó a Közösségben letelepedett és a közúti fuvarozói szakmát gyakorló minden vállalkozásra. Alkalmazandó ezenkívül a közúti fuvarozói szakmát gyakorolni kívánó vállalkozásokra is.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a) az olyan közúti árufuvarozó vállalkozások, amelyek a közúti árufuvarozást kizárólag 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépjárművekkel vagy járműszerelvényekkel végzik. A tagállamok ugyanakkor jogosultak ezt a határértéket az összes vagy egyes fuvarozási kategóriák vonatkozásában csökkenteni.

b) a közúti személyszállítástól eltérő főtevékenységet folytató, az egyes közúti személyszállításokat nem kereskedelmi célból lebonyolító vállalkozások, amelyek e célra használt gépjárműveit saját alkalmazottaik vezetik.

3. cikk

A közúti fuvarozói szakma gyakorlásának követelményei

A közúti fuvarozási tevékenységet folytató vagy azt folytatni kívánó vállalkozásoknak a következő követelményeket kell teljesíteniük:

a) tényleges és állandó székhely valamely tagállamban;

b) jó hírnév;

c) megfelelő pénzügyi helyzet;

d) a szükséges szakmai alkalmasság.

Az egyes követelményeknek való megfelelés feltételei a II. fejezetben kerülnek meghatározásra. Ez a rendelet nem akadályozza, hogy a tagállamok további feltételeket szabjanak a vállalkozásoknak ahhoz, hogy engedélyt szerezzenek a közúti fuvarozói szakma gyakorlására.

4. cikk

Szállításszervező

(1) A közúti fuvarozói szakmát gyakorolni kívánó vállalkozás legalább egy olyan természetes személyt megjelöl a 9. cikkben említett illetékes hatóságnak, aki megfelel a 3. cikk b) és d) pontjában előírt követelményeknek. Az ekképpen szállításszervezőként megnevezett személynek a következő feltételeket kell teljesítenie:

a) a vállalkozás fuvarozói tevékenységének tényleges és állandó irányítása;

b) a vállalkozás által alkalmazott és díjazott személy, vagy ha a vállalkozás természetes személy, akkor ő maga.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben egy vállalkozás olyan természetes személy, aki nem felel meg a 3. cikk d) pontjában előírt szakmai alkalmassági követelménynek, az illetékes hatóságok akkor engedélyezhetik számára a fuvarozó szakma gyakorlását, ha:

a) megjelöl a hatóságoknak egy másik olyan személyt, aki megfelel a 3. cikk b) és d) pontjában előírt követelményeknek, és akit szerződés hatalmaz fel szállításszervezői feladatok ellátására a vállalkozás számára;

b) a vállalkozás és a szállításszervező közötti szerződés meghatározza az érdekelt személy állandó jelleggel elvégzendő feladatait, és kijelöli a szállításszervezőként vállalt felelősségi körét; a meghatározandó feladatok közé tartoznak különösen a gépjárművek karbantartásával, a könyveléssel, a rakományok vezetőkhöz és gépjárművekhez rendelésével és a folyamatok biztonsági ellenőrzésével kapcsolatos feladatok;

c) a szállításszervezőként kijelölt személy nem irányítja több mint négy különböző vállalkozás legfeljebb tizenként gépjárművel végzett szállítási tevékenységét;

d) a kijelölt személy független azon többi vállalkozástól, amelyek fuvarozások elvégzésére felkérik, vagy amelyek a nevében fuvarozásokat végeznek.

(3) A szállításszervező e rendelet értelmében elveszíti jó hírnevét, ha súlyos vagy a 6. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések közül egy adott mértéket meghaladóan megismételt jogsértéseket követ el az irányítása alatt álló fuvarozási tevékenységek keretében.

II. FEJEZET

Előírt követelmények

5. cikk

A letelepedéssel kapcsolatos követelmények

A 3. cikk a) pontjában előírt követelmény teljesítéséhez a vállalkozásnak tényleges és állandó székhellyel kell rendelkeznie azon tagállam területén, amely egy illetékes hatóságon keresztül engedélyezi számára a szakma gyakorlását. E célból a vállalkozásnak a következőkkel kell rendelkeznie:

a) e tagállamban található székhely olyan helyiségekkel, amelyekben a vállalkozással kapcsolatos dokumentumokat tartja, különös tekintettel az összes könyvviteli dokumentumra, a személyzet irányításával kapcsolatos dokumentumra és minden egyéb olyan dokumentumra, amelyekhez a szakma gyakorlását engedélyező illetékes hatóságnak adott esetben hozzá kell férnie az e rendeletben előírt követelmények teljesítésének ellenőrzése céljából;

b) nyilvántartásba vett és az adott tagállamban használt gépjármű teljes tulajdonosként vagy más jogcímen, például részletvásárlás, bérleti vagy lízingszerződés, illetve adásvételi szerződés alapján;

c) ugyanabban a tagállamban található üzem a szükséges berendezésekkel, különösen a gépjárművek rendszeres parkolására szolgáló megfelelő számú hellyel.

6. cikk

A jó hírnévvel kapcsolatos követelmények

(1) A 3. cikk b) pontjának alkalmazásában egy vállalkozás jó hírnevéhez kapcsolódó követelménye szerint a vállalkozás szervezőit nem sújtották súlyos bűncselekményből következő büntetőjogi ítélettel, kereskedelmi vagy csődjogi ítélettel, és a vállalkozás szervezői jóhiszemű tevékenységet folytatnak a közúti fuvarozásra alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásával és a szakmai erkölcsnek megfelelően.

A tagállamok meghatározzák azon különleges előírásokat, amelyeket egy vállalkozásnak a jó hírnév követelményével összefüggésben e rendelet alapján teljesíteniük kell. A tagállamok előírják, hogy egy vállalkozás akkor felel meg az említett követelményeknek, ha:

a) nincs komolyabb ok a jó hírnevének megkérdőjelezésére;

b) az általa a 4. cikk alapján szállításszervezőnek kijelölt természetes személy(eke)t semelyik tagállamban nem ítélték el, illetve nem sújtották büntetéssel a következő közösségi jogszabályok súlyos, vagy kisebb, de több alkalommal történt megismételt megsértése miatt:

i) a gépjárművezetők vezetési és pihenési ideje, munkaideje, az ellenőrző berendezések elhelyezése és használata;

ii) a nemzetközi forgalomban részt vevő haszongépjárművek maximális súlya és mérete;

iii) a gépjárművezetők alapképzése és továbbképzése;

iv) a haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzése és a gépjárművek kötelező éves műszaki vizsgálata;

v) a nemzetközi közúti árufuvarozási piacra vagy adott esetben a személyszállítási piacra jutás;

vi) a veszélyes áruk biztonságos közúti fuvarozása;

vii) bizonyos járműkategóriáknál sebességkorlátozó készülékek elhelyezése és használata;

viii) a vezetői engedély;

ix) a szakma gyakorlásának engedélyezése.

c) nem sújtották büntetéssel a hatályos nemzeti szabályok súlyos megsértéséért a szakma díjazási és munkafeltételeit, a közúti közlekedést és biztonságot, illetve a szakmai felelősségvállalást illetően.

(2) Az (1) bekezdés második albekezdésének b) pontja alkalmazásában a Bizottság elfogadja a jogsértések kategóriáit, típusait és súlyossági szintjét meghatározó jegyzéket, valamint azt az előfordulási gyakoriságot, amelyen túl a többször megismételt kisebb jogsértések a szükséges jó hírnév elveszítéséhez vezetnek. Az e rendelet nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítását célzó intézkedéseket a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

Ennek céljából a Bizottság a következő elveket alkalmazza:

a) A jogsértési kategóriákat és típusokat a leggyakrabban előforduló kategóriák és típusok jelentik;

b) a súlyosság legmagasabb szintje azon jogsértéseket jelenti, amelyek súlyos életveszéllyel vagy sérülésekkel járnak;

c) az előfordulás azon gyakorisága, amelyen túl a többször megismételt kisebb jogsértések komolynak minősülnek, az érintett természetes személy által irányított fuvarozási tevékenységekben részt vevő gépjárművezetők számával nő.

(3) A jó hírnév követelménye mindaddig nem teljesül, ameddig jogokba való visszahelyezés vagy annak megfelelő eredménnyel járó intézkedés nem születik a tárgyban hatályos nemzeti rendelkezések alapján.

7. cikk

A pénzügyi helyzettel kapcsolatos követelmények

(1) A 3. cikk c) pontjának alkalmazásában a megfelelő pénzügyi helyzettel kapcsolatos követelmény a vállalkozás megfelelő alapításához és megfelelő irányításához szükséges források meglétét jelenti.

(2) A pénzügyi helyzettel kapcsolatos követelmény akkor teljesül, ha egy vállalkozás a számviteli év során folyamatos jelleggel eleget tud tenni a felmerülő és az esetleges kötelezettségeinek. Ennek érdekében a vállalkozásnak az éves beszámolói alapján bizonyítania kell – miután ez utóbbiakat ellenőr vagy egy arra megfelelően felhatalmazott személy hitelesítette –, hogy minden évben rendelkezik:

a) egyetlen használatban lévő gépjármű esetében 9000 eurónak és minden további gépjármű esetében 5000 eurónak megfelelő forgóeszközzel;

b) az egy éven belül esedékes kötelezettségek 80 %-át meghaladó értékű (likviditási gyorsráta >= 80 %) követelésekkel, ingó értékekkel és bankbetétekkel, csekkekkel és készpénzkészletekkel.

E rendelet alkalmazásában az euro értékét azokban a nemzeti valutákban, amelyek nem vesznek részt a monetáris unió harmadik szakaszában, ötévenként rögzíteni kell. Az alkalmazandó árfolyamként az október első munkanapján érvényes és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyamot kell használni. Az árfolyamok a következő naptári év január 1. napjától kezdődően tekintendők hatályosnak.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett könyvelési tételek a 78/660/EGK tanácsi irányelvben[14] meghatározottak szerint értendők.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az illetékes hatóság elfogadhatja, hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott összegek erejéig egy vállalkozás egy vagy több olyan bank vagy pénzügyi szervezet igazolásával bizonyítsa pénzügyi helyzetét, amely bankgaranciával vagy más annak megfelelő eszközzel kezességet nyújt a számára. A bankgaranciát a szakma gyakorlását engedélyező illetékes hatóság hívhatja le, és csak a hozzájárulásával szabadítható fel.

(4) A (2) bekezdésben említett ellenőrizendő éves beszámolók vagy a (3) bekezdésben említett ellenőrizendő garancia azon tagállam területén letelepedett gazdasági egységhez tartozik, amelyikben engedélyt kértek, nem pedig egy másik tagállamban letelepedett másik egységhez.

8. cikk

A szakmai alkalmassággal kapcsolatos követelmények

(1) A 3. cikk d) pontjának alkalmazásában a szakmai alkalmassággal kapcsolatos követelmény akkor teljesül, ha a 4. cikk értelmében azt teljesíteni hivatott személy vagy személyek rendelkeznek az I. melléklet I. szakaszában felsorolt tárgyak kapcsán előírt képzési szintnek megfelelő ismeretekkel. Az alkalmasságot legalább 140 kötelező órát magában foglaló képzést, illetve kötelező, szóbeli vizsgával megtoldható írásbeli vizsgát követően állapítják meg. A vizsgákat az I. melléklet II. szakaszának megfelelően rendezik meg.

(2) Csak valamely tagállam által az erre felhatalmazott hatóságok és szervek szervezhetnek a tagállam által meghatározott kritériumok alapján szakmai alkalmasságot felmérő írásbeli és szóbeli vizsgákat. A tagállamok rendszeresen ellenőrzik, hogy a körülmények, amelyek között az általuk felhatalmazott hatóságok vagy szervek megszervezik a vizsgákat, megfelelnek-e az I. mellékletnek.

(3) A tagállamok az általuk meghatározott kritériumok alapján hatalmazzák fel azokat a szervezeteket, amelyek alkalmasak arra, hogy minőségi képzést nyújtsanak a jelöltek számára a vizsgára való hatékony felkészüléshez, illetve továbbképzések révén naprakész ismeretekkel lássák el a szállításszervezőket. A tagállamok rendszeresen ellenőrzik, hogy e szervezetek továbbra is megfelelnek-e az egykori felhatalmazásukat lehetővé tevő kritériumoknak.

(4) A tagállamok mentesíthetik a kötelező képzés alól azt a kérelmező jelöltet, aki legalább ötéves vezetői szintű közúti fuvarozási vállalkozási gyakorlatot tud felmutatni.

(5) A tagállamok mentesíthetik az I. mellékletben felsorolt tárgykörökben tartott órák látogatását magukban foglaló és a szóban forgó tagállamban kibocsátott bizonyos felsőfokú képesítések és műszaki oklevelek birtokosait azon kötelező képzések alól, amelyekre oklevelük vonatkozik.

(6) A szakmai alkalmasság bizonyítására a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy testület által kiadott igazolást kell használni. A bizonyítvány nem átruházható. A bizonyítványt a II. mellékletben meghatározott mintának megfelelően kell elkészíteni, és megtalálható azon a kibocsátó felhatalmazott hatóság vagy szerv bélyegzője vagy gravírozott bélyege.

(7) A Bizottság az I. és a II. mellékletet a technikai fejlődésnek megfelelően kiigazítja. Az e rendelet nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítását célzó intézkedéseket a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el az I. melléklet vonatkozásában, és a 25. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a II. melléklet vonatkozásában.

(8) A képzések, a vizsga és a hitelesítés tekintetében a tagállamok közötti tapasztalat- és információcsere főként de nem kizárólag a 25. cikkben említett bizottság és a Bizottság által adott esetben kijelölt más szervezet útján határozottan szorgalmazott.

III. FEJEZET

Engedélyezés és felügyelet

9. cikk

Illetékes hatóságok

(1) Minden tagállam egy vagy több illetékes hatóságot jelöl ki e rendelet sikeres végrehajtása érdekében. Az illetékes hatóságok a következőkre kapnak felhatalmazást:

a) a vállalkozások által benyújtott kérelmek áttekintése;

b) a szakma gyakorlásának engedélyezése, továbbá ezen engedélyek felfüggesztése és visszavonása;

c) természetes személy alkalmatlannak nyilvánítása szállításszervezőként egy vállalkozás fuvarozási tevékenységére ;

d) a 3. cikkben a vállalkozásokra előírt követelmények teljesítéséhez szükséges ellenőrzés elvégzése.

(2) Az illetékes hatóságok közzéteszik az e rendelet és az esetleges nemzeti rendelkezések alapján szükséges követelmények összességét, az érdekelt jelöltek számára követendő eljárásokat, valamint a kapcsolódó magyarázatokat.

10. cikk

A kérelmek áttekintése és nyilvántartásba vétele

(1) Az illetékes hatóság közúti fuvarozói szakma gyakorlására jogosító engedélyt bocsát ki az azt kérelmező és a 3. cikkben előírt követelményeket teljesítő vállalkozásnak.

(2) Az illetékes hatóság a 15. cikkben említett elektronikus nyilvántartásba felveszi a vállalkozás által kijelölt szállításszervező nevét, a székhely címét, a használt gépjárművek számát, illetve ha az engedély nemzetközi fuvarozásra is érvényes, a közösségi engedély és a hitelesített másolatok sorszámát.

(3) Az illetékes hatóságok a lehető legrövidebb határidőn, de legfeljebb három hónapon belül áttekintik az engedélyezések iránti kérelmet.

(4) A 15. cikk (4) bekezdésében említett nemzeti elektronikus nyilvántartások összekapcsolásától kezdve az illetékes hatóság egy vállalkozás jó hírnevének értékelése érdekében ellenőrzi, hogy a 13. cikk alapján a kijelölt szállításszervező(ke)t semelyik tagállamban nem nyilvánították vállalkozás fuvarozási tevékenységének irányítására alkalmatlannak az elmúlt két év során.

(5) A fuvarozói szakma gyakorlására jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozások 28 napon belül jeleznek minden, a (2) bekezdésben említett adatbeli változást az engedélyt kibocsátó illetékes hatóságnak.

11. cikk

Ellenőrzések

(1) Az illetékes hatóságok ügyelnek arra, hogy az általuk a szakma gyakorlására engedélyezett vállalkozások folyamatos jelleggel teljesítsék a 3. cikkben előírt követelményeket. Ennek érdekében minden ötödik évben ellenőrzik, hogy a vállalkozások továbbra is teljesítenek minden egyes követelményt.

(2) Az (1) bekezdésben előírt ellenőrzések mellett az illetékes hatóságok a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[15] 9. cikkének alkalmazásában a tagállamok által felállított rendszer szerint kockázatot jelentő vállalkozásokat célzó ellenőrzéseket is lebonyolítanak. A tagállamok kiterjesztik ezen kockázati osztályozási rendszert az e rendelet 6. cikkében megállapított jogsértések összességére.

(3) A Bizottság kérésére egy tagállam bármely vállalkozás kapcsán elvégzi a szakmához férés követelményei további teljesítésének szükséges ellenőrzéseit. A tagállam értesíti a Bizottságot az e kérelmet követően elvégzett ellenőrzések eredményeiről, illetve a meghozott intézkedésekről, amennyiben megállapítja, hogy a vállalkozás már nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek.

12. cikk

Figyelmeztetési és engedély-visszavonási eljárás

(1) Az illetékes hatóság részben vagy átmenetileg visszavonja vagy felfüggeszti a vállalkozásnak nyújtott közúti fuvarozói szakma gyakorlására jogosító engedélyt, ha megállapítja, hogy e vállalkozás már nem tesz eleget a 3. cikkben előírt követelményeknek, és ha már figyelmeztetést küldött a számára.

(2) Az illetékes hatóság akkor küld figyelmeztetést egy vállalkozásnak, ha megállapítja, hogy annak kockázata forog fenn, hogy a vállalkozás már nem felel meg a 3. cikkben előírt követelmények valamelyikének. Ha megállapítják, hogy a követelmények egyike már nem teljesül, a figyelmeztetés a vállalkozás helyzetének rendezésére a következő határidőt szabja:

a) hat hónapot meg nem haladó határidő a jó hírnév vagy a szakmai alkalmasság követelményét nem teljesítő szállításszervező helyébe lépő személy felvétele esetén, amely határidő hat hónappal meghosszabbítható a szállításszervező elhalálozása vagy fizikai alkalmatlanná válása esetén;

b) hat hónapot meg nem haladó határidő, ha a vállalkozásnak a tényleges és állandó letelepedés kapcsán kell bizonyítania, hogy rendezte helyzetét;

c) a pénzügyi helyzetre vonatkozó követelmény nem teljesülése esetén hat hónapot meg nem haladó határidő annak bizonyítására, hogy reális feltételezésekkel alátámasztott pénzügyi terv alapján a következő számviteli időszaktól kezdve a pénzügyi helyzetre vonatkozó követelmény ismét állandó jelleggel teljesül.

(3) Az illetékes hatóság a jogokba való visszahelyezést illető bármilyen intézkedés előtt arra kötelezheti a vállalkozást, amelynek engedélyét részben vagy ideiglenesen felfüggesztette vagy visszavonta, hogy szállításszervezői tegyenek eleget a 8. cikkben említett képzési és vizsgakötelezettségnek.

13. cikk

A szállításszervező alkalmatlanná nyilvánítása

(1) Az ismétlődő jellegük, az előre megfontolt szándékuk vagy a tények eltitkolási kísérlete miatt súlyosnak minősített jogszabálysértések esetén az illetékes hatóság a vállalkozás visszavont engedélyű szállításszervezőjét vállalkozás fuvarozási tevékenységének irányítására alkalmatlannak minősíti.

(2) Mindaddig, amíg a jogokba való visszahelyezés intézkedését nem foganatosítják, a 8. cikk (6) bekezdésében említett szakmai helyzet igazolása a szállítási tevékenység irányítására alkalmatlanná nyilvánított személy vonatkozásában semelyik tagállamban nem érvényes.

14. cikk

Az illetékes hatóságok döntései és jogorvoslat

(1) A tagállamok illetékes hatóságai megindokolják az e rendelet alapján hozott azon döntéseket, amelyek elutasítják a közúti fuvarozói a szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó kérelmet, létező engedélyt felfüggesztenek vagy visszavonnak, illetve alkalmatlanná nyilvánítanak.

E döntések számításba veszik mind a vállalkozás vagy egy szállításszervezője más tagállamokban elkövetett jogsértéseiről rendelkezésre álló azon információkat, amelyek foltot ejthetnek a vállalkozás jó hírnevén, mind pedig az illetékes hatóság rendelkezésére álló minden egyéb információt.

A döntések megnevezik az engedély felfüggesztésekor vagy az alkalmatlanná nyilvánításkor alkalmazandó jogokba való visszahelyezési intézkedéseket.

(2) A tagállamok ügyelnek arra, hogy az e rendeletben említett vállalkozásoknak lehetőségük nyíljon fellebbezés benyújtására független szervezeteknél vagy szerveknél, és azt követően bírósági szervhez fordulhassanak az (1) bekezdésben említett döntéseket illetően. A jogorvoslat benyújtásának, ideértve a bíróság előtti fellebbezést, nincs felfüggesztő hatálya.

IV. FEJEZET

Egyszerűsítés és közigazgatási együttműködés

15. cikk

Nemzeti elektronikus nyilvántartások

(1) E rendelet – és különösen a 10., 11., 12., 13. és 26. cikkének – végrehajtása érdekében minden tagállam nemzeti elektronikus nyilvántartást vezet az azon közúti fuvarozási vállalkozásokról, amelyeket az általa kijelölt illetékes hatóság engedélyezett a közúti fuvarozói szakma gyakorlására. Az e nyilvántartásban foglalt adatok kezelését az e célra kijelölt hatóság ellenőrzi. Az elektronikus nyilvántartás on-line elérhető a tagállam minden, a 9. cikkben említett illetékes hatósága számára. Más hatóságok számára csak akkor érhető el, ha azokat arra felhatalmazták és a közúti szállítás vonatkozásában kellő ellenőrzői, illetve büntetői hatáskörrel rendelkeznek, valamint a hatóságok tisztviselői felesküdtek.

Egy tagállam nemzeti elektronikus nyilvántartása a következő adatokat foglalja magában:

a) a vállalkozás neve és jogi formája;

b) székhelyének címe;

c) a jó hírnév és a szakmai alkalmasság követelményének teljesítésére kijelölt szállításszervező neve, és – ha az eltérő – a jogi képviselő neve;

d) az engedély típusa, az általa engedélyezett gépjárművek száma és adott esetben a közösségi engedély és a hitelesített másolatok sorszáma;

e) súlyos és enyhébb mértékű, de többször megismételt jogsértések száma, kategóriája és típusa a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerint, és amelyek az elmúlt két évben szankciókhoz vezettek;

f) vállalkozás szállítási tevékenységének irányítására alkalmatlannak minősített személyek neve az elmúlt két évben, valamint az alkalmazandó jogokba való visszahelyezési intézkedések.

(2) Az azon vállalkozásra vonatkozó adatokat, amelynek engedélyét részben vagy ideiglenesen felfüggesztették vagy visszavonták, illetve az azon személyre vonatkozókat, akit a szakma gyakorlására alkalmatlannak nyilvánítottak, a nyilvántartás legalább két éven keresztül tartalmazza. Az adatok között megtalálhatók az engedélyek felfüggesztésének vagy visszavonásának, illetve az alkalmatlanná nyilvánításnak az okai.

(3) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az elektronikus nyilvántartásban található minden – különösen a (2) bekezdés e) és f) pontjában említett – adat naprakész és pontos legyen.

(4) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a nemzeti elektronikus nyilvántartásokat legkésőbb 2010. december 31-éig közösségi szinten összekapcsolják. Az összekapcsolás oly módon valósul meg, hogy bármely tagállam illetékes hatósága minden tagállam elektronikus nyilvántartásához hozzáférhessen.

(5) Az (4) bekezdés alkalmazásában a kicserélt adatok formájával és a többi tagállam elektronikus nyilvántartásához való automatikus hozzáférés technikai eljárásaival kapcsolatos közös végrehajtási szabályokat a Bizottság hozza meg a 25. cikk (2) bekezdésében említett konzultációs eljárás szerint.

(6) A Bizottság hasznos kezdeményezésekbe foghat az (4) bekezdés végrehajtásának megkönnyítésére. Az említett bekezdésben megállapított időpontot kitolhatja. Az e rendelet nem alapvető elemeinek módosítását célzó időpont-módosítási döntést a 25. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

16. cikk

A személyes adatok védelme

A 95/46/EK irányelv alkalmazását illetően a tagállamok különösen biztosítják, hogy:

a) minden személyt értesítsenek, ha rá vonatkozó adatok kerülnek a nyilvántartásba, vagy azokat átadni szándékoznak harmadik fél részére. Az információ tartalmazza az adatkezelésért felelős hatóság nevét, a vonatkozó adatokat és az okokat;

b) minden személynek hozzáférési joga legyen a rá vonatkozó adatokhoz az ezen adatok kezeléséért felelős hatóságnál. E jogot korlátozás nélkül biztosítják ésszerű időközönként és késedelem, illetve az ezen adatok kezeléséért felelős hatóság és a kérelmező túlzott költségei nélkül;

c) minden személynek jogában álljon a rá vonatkozó hiányos vagy pontatlan adatok helyesbítése, törlése vagy zárolása;

d) nyomós és kényszerítő ok esetén minden személynek jogában álljon tiltakozni a rá vonatkozó adatok kezelése ellen. Jogos tiltakozás esetén az adatkezelés nem érintheti a szóban forgó adatokat.

17. cikk

A tagállamok közötti közigazgatási együttműködés

(1) Ha egy tagállam egy másik tagállam illetékes hatósága által kibocsátott engedéllyel rendelkező vállalkozás részéről olyan jogsértést állapít meg, amelynek súlyossága az engedély felfüggesztését vagy visszavonását eredményezheti e rendelet alapján, a tagállam közli a másik tagállammal a jogsértésekkel kapcsolatosan a birtokában lévő összes információt és az általa kirótt szankciókat.

(2) A tagállamok a többi tagállammal való információcseréért felelős nemzeti kapcsolattartó pontot jelölnek ki e rendelet alkalmazását illetően. A tagállamok legkésőbb […]-ig eljuttatják a Bizottsághoz nemzeti kapcsolattartó pontjuk nevét és címét. A Bizottság összeállítja a nemzeti kapcsolattartó pontok jegyzékét, és eljuttatja a tagállamoknak.

(3) Az e rendelet keretében információt cserélő tagállamok a (2) bekezdés alkalmazásában a kijelölt kapcsolattartó pontokat használják e célra.

(4) A 6. cikk (2) bekezdésében említett jogsértésekről szóló információt vagy az esetleg alkalmatlannak nyilvánított szállításszervezőkkel kapcsolatos információt cserélő tagállamok tiszteletben tartják a(z) …/…/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében vagy adott esetben a(z) …/…/EK rendelet 23. cikke (1) bekezdésében említett eljárást és határidőket. Az a tagállam, amely egy másik tagállamtól jogsértésre vonatkozó értesítést kap, a bejelentett jogsértést bevezeti a nemzeti elektronikus nyilvántartásába.

V. FEJEZET

A bizonyítványok és egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése

18. cikk

A jó hírnévvel kapcsolatos igazolások és egyéb dokumentumok

(1) A 10. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az új székhely szerinti tagállam a közúti fuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezéséhez szükséges jó hírnévre vonatkozóan kielégítő bizonyítékként elfogadja az erkölcsi bizonyítvány, vagy annak hiányában egy azzal egyenértékű dokumentum felmutatását, amelyet a fuvarozó származási tagállamainak illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága bocsátott ki, és amely által a követelmény teljesül.

(2) Amennyiben egy tagállam a jó hírnév tekintetében olyan követelményeket támaszt a saját állampolgáraival szemben, amelyek teljesülése nem deríthető ki az (1) bekezdés szerinti okiratokból, akkor ez a tagállam a többi tagállam állampolgárai tekintetében a külföldi állampolgár tagállamának vagy a beérkezését megelőző tartózkodása szerinti országnak hatáskörrel rendelkező igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kiadott, a kérdéses követelmények teljesülését tanúsító okiratokat fogadja el elégséges bizonyítékként. Ez az igazolás tartalmazza azokat az adatokat, amelyekre a székhely szerinti tagállamban a tevékenység megkezdéséhez szükség van.

(3) Ha az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban szükséges dokumentumot a származási tagállam(ok) nem bocsát/bocsátanak ki, helyette elfogadható az érintett személy által egy illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatóság vagy adott esetben a származási tagállam egy közjegyzője előtt eskü alatt tett nyilatkozat vagy ünnepélyes nyilatkozat; az ilyen hatóság vagy közjegyző az eskü vagy az ünnepélyes nyilatkozat hitelességét igazolja.

(4) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban kiadott okiratokat nem fogadják el, amennyiben a kiadásuk időpontjától számított három hónapnál később mutatják be azokat. Ez a feltétel a (3) bekezdéssel összhangban tett nyilatkozatokra is vonatkozik.

19. cikk

A pénzügyi helyzettel kapcsolatos igazolások

Ha egy tagállam saját állampolgáraival szemben a 7. cikkben előírt pénzügyi helyzettel kapcsolatos követelményeken felül más követelményeket is támaszt, akkor a többi tagállam állampolgárai részéről elegendő bizonyítékként elfogadja a származási tagállam(ok) illetékes közigazgatási hatósága(i) által kibocsátott, a követelmények teljesülésére vonatkozó igazolást. Ezek az igazolások tartalmazzák azokat az adatokat, amelyek a székhely szerinti tagállamban a tevékenység megkezdéséhez szükségesek.

20. cikk

A szakmai alkalmassággal kapcsolatos igazolások

(1) A tagállamok a szakmai alkalmasság elegendő bizonyítékaként elismerik a II. mellékletben szereplő bizonyítványmintának megfelelő, az e célból hitelesített hatóságok vagy szervek által kibocsátott igazolásokat.

(2) A [...] előtt az addig az időpontig hatályban lévő rendelkezések alapján a szakmai alkalmasság bizonyítására kibocsátott igazolások egyenértékűek a II. mellékletben szereplő mintának megfelelő bizonyítvánnyal, és azokat minden tagállamban elismerik a szakmai alkalmasság bizonyítékaként. Ugyanakkor a tagállamok kiegészítő dokumentumot kérhetnek a szóban forgó tevékenység tényleges gyakorlására valamelyik tagállamban legalább három éven keresztül. Ezt a tevékenységet nem fejezhették be a bizonyítvány beadását megelőző öt évnél korábban.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

21. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendeletben található rendelkezések megsértésére alkalmazandó szankciók rendszerét, és meghoznak minden szükséges intézkedést azok végrehajtása érdekében. Az ekképpen előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb […]-ig értesítést küldenek a rendelkezésekről, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi vonatkozó módosítást.

(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók közé tartoznak különösen a szakma gyakorlására jogosító engedély ideiglenes vagy részleges felfüggesztése, visszavonása és a jogsértő szállításszervező alkalmatlanná nyilvánítása. E szankciók közé tartozik a vállalat által használt gépjármű elkobzása is, amennyiben az e rendeletben előírt engedély nélkül végzi a fuvarozásokat.

(3) A Bizottság felállítja az e rendelet azon legsúlyosabb jogsértéseinek a jegyzékét, amelyek legalább a szakma gyakorlására jogosító engedély részleges vagy átmeneti felfüggesztésével, visszavonásával vagy a jogsértést elkövető szállításszervező alkalmatlanná nyilvánítással járnak. Az e rendelet nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítását célzó intézkedést a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

(4) A 6. cikk (2) bekezdésében említett jogsértéseket kölcsönösen elismerik az e cikk (2) bekezdésében említett szankciók végrehajtása érdekében.

22. cikk

A szerzett jogok

Azok a vállalkozások, amelyek igazolják, hogy valamely tagállamban bizonyos időpontok előtt a tagállam nemzeti jogszabályai alapján rendelkeztek a közúti árufuvarozói vagy adott esetben a közúti személyszállítói szakma gyakorlására jogosító engedéllyel a belföldi és/vagy nemzetközi közúti fuvarozói tevékenység terén, 2012. január 1-jéig mentesülnek a 3. cikk d) pontjában említett szakmai alkalmasság bizonyítási kötelezettsége alól. Ezen időpontok a következők:

a) Belgiumban, Dániában, Németországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban 1975. január 1-je;

b) Görögországban 1981. január 1-je;

c) Spanyolországban és Portugáliában 1983. január 1-je;

d) a volt Német Demokratikus Köztársaság területén 1989. október 3-a;

e) Ausztriában, Finnországban és Svédországban 1995. január 1-je.

23. cikk

Átmeneti rendelkezések

Azok a vállalkozások, amelyek e rendelet hatálybalépését megelőzően rendelkeztek a közúti fuvarozói szakma gyakorlására jogosító engedéllyel, legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő két éven belül megfelelnek a benne foglalt rendelkezéseknek.

24. cikk

Kölcsönös jogsegély

(1) A tagállamok illetékes hatóságai szoros együttműködésben dolgoznak, és e rendelet alkalmazásához kölcsönös segítségnyújtást biztosítanak egymásnak. Ezenkívül biztosítják a kicserélt információ bizalmas jellegét.

(2) Az illetékes hatóságok a személyes adatok védelmének terén alkalmazott rendelkezések tiszteletben tartása mellett cserélnek információt az elkövetett súlyos büntetőjogi ítéletek, az elkövetett súlyos jogsértések vagy azon súlyos és pontos tények vonatkozásában, amelyek következményekkel járhatnak a közúti fuvarozói szakma gyakorlására.

25. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 3821/85/EGK rendelet[16] 18. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a) cikkének 1-4. bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének 1-4. és 5b) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, valamint (4) bekezdésének b) és e) pontjában meghatározott határidő egy hónap.

26. cikk

A szakma gyakorlására vonatkozó jelentések

(1) A tagállamok minden második évben elkészítik és átadják a Bizottságnak az illetékes hatóságok tevékenységére vonatkozó jelentést. Ez a jelentés a következőkből áll:

a) ágazatelemzés a jó hírnév, a pénzügyi helyzet és a szakmai alkalmasság vonatkozásában;

b) a kibocsátott, felfüggesztett, visszavont engedélyek száma és típusa éves lebontásban, a figyelmeztetések száma, az alkalmatlanná nyilvánítások száma indoklással;

c) a szakmai alkalmasságra vonatkozó, kibocsátott igazolások száma évenként;

d) a nemzeti elektronikus nyilvántartások naprakésszé tételét érintő statisztikák;

e) a többi tagállammal cserélt információk elemzése – ennek részeként különösen az egy tagállamnak bejelentett jogsértések éves száma, illetve a beérkezett válaszok a 17. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában –, továbbá a kérések és válaszok éves száma a 17. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában.

(2) E nemzeti jelentések alapján a Bizottság kétévente a Parlament és a Tanács figyelmébe ajánlott jelentést készít a közúti fuvarozói szakma gyakorlásáról. E jelentésnek a tagállamok közötti információcsere működésének értékelése kiemelten fontos részét képezi. E jelentést az 561/2006/EK rendelet[17] 17. cikkében említett jelentéssel egyidőben teszik közzé.

27. cik k

Az illetékes hatóságok jegyzéke

Minden tagállam jegyzéket ad át a Bizottságnak az általa kijelölt, a közúti fuvarozói szakma gyakorlását engedélyező hatóságok, továbbá a vizsgák megszervezésére hitelesített hatóságok vagy szervek nevével. Az egész Közösség hatóságainak vagy szerveinek végleges jegyzékét a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

28. cikk

A nemzeti intézkedések közlése

A tagállamok a lehető legrövidebb határidőn belül közlik a Bizottsággal az e rendelettel szabályozott területen általuk elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések szövegét.

29. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 96/26/EK irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

30. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet [...]-tól/-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én

Az Európai Parlament részéről A Tanács részéről

az Elnök az Elnök

[…] […]

I. MELLÉKLET

I. A 8. CIKKBEN EMLÍTETT TÁRGYAK FELSOROLÁSA

A szakmai alkalmasság tagállamok általi hivatalos elismerésénél figyelembe veendő ismereteknek legalább az alábbi tárgykörökre kell kiterjedniük mind a közúti árufuvarozás, mind a közúti személyszállítás vonatkozásában. Ezekben a tárgykörökben a közúti árufuvarozást és személyszállítást végezni szándékozóknak az ismeretek megfelelő szintjéről és a fuvarozó vállalkozás irányításához szükséges gyakorlati készségekről kell tanúbizonyságot tenniük.

Az ismeretek minimálisan elfogadható szintje nem lehet alacsonyabb a 85/368/EGK tanácsi határozat[18] mellékletének a képzési szintek szerkezetéről szóló rendelkezéseiben előírt 3. szintnél; ez megfelel annak a szintnek, ami szakképzéssel és kiegészítő műszaki képzéssel, vagy középiskolai szintű technikai vagy más képzéssel kiegészített kötelező alapfokú iskolázottsággal szerezhető meg.

A. Polgári jog:

Közúti árufuvarozás és közúti személyszállítás

A jelöltnek különösen az alábbiak terén kell ismereteit bizonyítania:

1) ismernie kell a közúti fuvarozásban használt szerződéseket és az azokból származó jogokat és kötelezettségeket;

2) képesnek kell lennie jogilag érvényes fuvarozási szerződés megkötése érdekében tárgyalást folytatni, különös tekintettel a fuvarozás feltételeinek tisztázására.

Közúti árufuvarozás

3) képesnek kell lennie megbízója kártérítési igényének elemzésére a rakományt fuvarozás közben ért károk vagy veszteségek, illetve a késedelmes teljesítés vonatkozásában, és értenie kell, hogy az ilyen kárigény hogyan érinti szerződéses felelősségét;

4) ismernie kell a CMR-egyezmény rendelkezéseiben előírt szabályok és kötelezettségek hatásait a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésekre;

Közúti személyszállítás

5) képesnek kell lennie megbízója kártérítési igényének elemzésére az utasok baleseti jellegű személyi sérülései vagy poggyászkárok, illetve a késedelem miatt keletkező kárigények vonatkozásában, és értenie kell, hogy az ilyen kárigény hogyan érinti szerződéses felelősségét.

B. Kereskedelmi jog:

Közúti árufuvarozás és közúti személyszállítás

A jelöltnek különösen az alábbiak terén kell ismereteit bizonyítania:

1) ismernie kell a szakma gyakorlásához szükséges feltételeket és alaki szabályokat, a fuvarozó vállalkozókat terhelő általános kötelezettségeket (nyilvántartások, könyvvezetés stb.) és a csőd következményeit;

2) megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a különféle kereskedelmi társasági formákról és azok alapításának és működésének szabályairól.

C. Munka- és társadalombiztosítási jog:

Közúti árufuvarozás és közúti személyszállítás

A jelöltnek különösen az alábbiak terén kell ismereteit bizonyítania:

1) ismernie kell a közúti fuvarozással kapcsolatban álló különféle szociális intézmények szerepét és működését (szakszervezet, üzemi tanács, üzemi megbízott, munkaügyi felügyelő stb.);

2) ismernie kell a munkaadók szociális biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeit;

3) ismernie kell a közúti fuvarozó vállalkozások különféle kategóriájú munkavállalóival megkötendő munkaszerződésekre vonatkozó szabályokat (a szerződések formája, a felek kötelezettségei, munkafeltételek és munkaidő, fizetett szabadság, bérezés, szerződésszegés stb.);

4) ismernie kell a vezetési idő, a pihenőidő és a munkaidő terén alkalmazandó szabályokat, különösen az 561/2006/EGK tanácsi rendelet[19], a 3821/85/EGK tanácsi rendelet[20], a 2002/15/EK irányelv és a 2006/22/EK irányelv rendelkezéseit, valamint e rendeletek végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket.

5) ismernie kell a gépjárművezetők alapképzésére és továbbképzésére alkalmazandó szabályokat, különösen a 2003/59/EK irányelvből származókat.

D. Pénzügyi jog:

Közúti árufuvarozás és közúti személyszállítás

A jelöltnek különösen az alábbi területek szabályozásával kapcsolatban kell ismereteit bizonyítania:

1) a fuvarozási szolgáltatások hozzáadott értékadó-vonzata;

2) gépjárműadó;

3) egyes közúti teherszállításban használt járművekre kivetett adók, valamint útdíjak és infrastruktúra-használati díjak;

4) jövedelemadó.

E. Vállalkozás kereskedelmi és pénzügyi irányítása

Közúti árufuvarozás és közúti személyszállítás

A jelöltnek különösen az alábbiak terén kell ismereteit bizonyítania:

1) ismernie kell a csekkek, váltók, saját váltók, hitelkártyák, valamint egyéb fizetési eszközök és módozatok használatára vonatkozó jogszabályokat és gyakorlatot;

2) ismernie kell a hitel különféle módozatait (banki hitel, akkreditív, kezességvállalás, jelzálog, lízing, bérlet, faktoring stb.) és a használatukkal járó díjakat és kötelezettségeket;

3) ismernie kell a mérleget, annak elkészítését és értelmezését;

4) ismernie és értelmeznie kell tudni az eredménykimutatást;

5) képesnek kell lennie a vállalkozás pénzügyi helyzetének és nyereségességének felmérésére, különösen a pénzügyi mutatószámok alapján;

6) képesnek kell lennie költségvetést készíteni;

7) ismernie kell a vállalkozás költségtényezőit (állandó költségek, változó költségek, üzemi költségek, értékcsökkenés stb.) és képesnek kell lennie a járművenkénti, kilométerenkénti, utankénti, tonnánkénti költségek kiszámítására;

8) képesnek kell lennie a szervezeti diagram kidolgozására a vállalkozás teljes személyzete vonatkozásában, valamint munkatervek stb. összeállítására;

9) ismernie kell a marketing, a reklám és a PR alapelveit, beleértve a fuvarozási szolgáltatások értékesítésének ösztönzését és az ügyfél-dokumentáció készítését stb.;

10) ismernie kell a közúti fuvarozással kapcsolatos különféle biztosítástípusokat (felelősségbiztosítás, baleset-biztosítás/életbiztosítás, poggyászbiztosítás) és az azokból eredő garanciákat és kötelezettségeket;

11) ismernie kell a közúti fuvarozással kapcsolatos elektronikus adattovábbítási alkalmazásokat.

Közúti árufuvarozás

12) alkalmazni kell tudnia a közúti árufuvarozási szolgáltatások kiszámlázásának rendszerét és ismernie kell az Incoterms jelentését és hatásait;

13) ismernie kell a fuvarozási kiegészítő szolgáltatások különböző kategóriáit, azok szerepét, feladatait, és – ahol szükséges – jogállását;

Közúti személyszállítás

14) alkalmazni kell tudnia a tömegközlekedés és a magáncélú közlekedés díjait és árképzését szabályozó rendelkezéseket;

15) alkalmazni kell tudnia a közúti személyszállítási szolgáltatások számlázási tevékenységeit szabályozó rendelkezéseket.

F. Piac hoz való hozzáférés

Közúti árufuvarozás és közúti személyszállítás

A jelöltnek különösen az alábbiak terén kell ismereteit bizonyítania:

1) ismernie kell az ellenszolgáltatás fejében végzett közúti fuvarozási tevékenységre, a haszonjárműbérletre és az alvállalkozásba adásra vonatkozó szabályozást, és különösen a tevékenység hivatalos szervezetének, a szakma gyakorlása engedélyezésének, a közösségen belüli és kívüli közúti fuvarozási tevékenységek végzéséhez szükséges engedélyek, valamint az ellenőrzések és büntetések szabályait;

2) ismernie kell a közúti fuvarozási vállalkozások alapításának szabályait;

3) ismernie kell a közúti fuvarozási szolgáltatások végzéséhez szükséges dokumentumokat, és képesnek kell lennie ellenőrzési eljárások alkalmazására annak biztosítása érdekében, hogy minden egyes fuvar esetében, különösen a járművel, a jármű vezetőjével, a rakománnyal és a poggyásszal kapcsolatos megfelelő okmányok mind a járművön, mind a vállalkozás székhelyén meglegyenek.

Közúti árufuvarozás

4) ismernie kell a közúti árufuvarozási szolgáltatások, a rakománykezelés és a logisztika piacának szervezésével kapcsolatos szabályokat;

5) ismernie kell a határátlépés alaki követelményeit, a T-okmányok és a TIR-igazolványok szerepét és jelentőségét, valamint az ezek használatából eredő kötelezettségeket és felelősségeket.

Közúti személyszállítás

6) ismernie kell a közúti személyszállítási piac szervezésének szabályait;

7) ismernie kell a közúti személyszállítási szolgáltatások beindításának szabályait, valamint képesnek kell lennie szállítási tervek kidolgozására.

G. Műszaki előírások és a működés műszaki szempontjai

Közúti árufuvarozás és közúti személyszállítás

A jelöltnek különösen az alábbiak terén kell ismereteit bizonyítania:

1) ismernie kell a járművek tömegével és méreteivel kapcsolatosan a tagállamokban alkalmazott szabályokat, valamint az ilyen szabályok hatálya alá nem eső, a szokásostól eltérő jellemzőkkel rendelkező rakományok esetében követendő eljárásokat;

2) képesnek kell lennie a vállalkozás jellegének megfelelő járműtípus és annak megfelelő alkotóelemek (alváz, motor, erőátviteli rendszer, fékrendszer stb.) kiválasztására;

3) ismernie kell a járművek típusengedélyezésének, nyilvántartásba vételének és műszaki felügyeletének hivatalos eljárásait;

4) meg kell értenie, milyen intézkedéseket kell hoznia a zajcsökkentés és a motorok kipufogógázai által előidézett levegőszennyezés megakadályozása érdekében;

5) el kell tudnia készíteni a járművek és azok berendezései rendszeres karbantartásának tervét.

Közúti árufuvarozás

6) ismernie kell a különféle rakománykezelő és rakodóeszközöket (hátfalak, konténerek, raklapok stb.), illetve képesnek kell lennie eljárások bevezetésére és utasítások kiadására a gépjárművek be- és kirakodásához (teherelosztás, halomba rakás, rakományelhelyezés, kitámasztás, lekötözés stb.);

7) ismernie kell a vasúti-közúti és a ro-ro kombinált fuvarozás különféle technikáit;

8) ismernie kell az olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja a veszélyes áruk és a hulladékok szállításával kapcsolatos, és különösen a 94/55/EK tanácsi irányelvből[21], a 96/35/EK tanácsi irányelvből[22] és a 259/93/EK tanácsi irányelvből[23] eredő szabályok a tiszteletben tartása;

9) ismernie kell az olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja a romlandó élelmiszerek szállításával kapcsolatos, és különösen a gyorsan romlandó élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításokhoz szükséges különleges szállítóeszközökről szóló megállapodásból (ATP) eredő szabályok tiszteletben tartása;

10) ismernie kell az olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja az élő állatok szállítására vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartása.

H. Közúti biztonság

Közúti árufuvarozás és közúti személyszállítás

A jelöltnek különösen az alábbiak terén kell ismereteit bizonyítania:

1) ismernie kell a vezető személyzet szükséges igazolványait (vezetői engedély, orvosi engedélyek, alkalmasságra vonatkozó bizonyítványok stb.);

2) meg kell tudnia tenni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a gépjárművezetők a különböző tagállamokban betartsák a közúti közlekedés szabályait, a hatályos tiltó és korlátozó rendelkezéseket (sebességkorlátozás, elsőbbségadás, megállási és várakozási tilalmak, fényszórók és lámpák, valamint közúti jelzések stb.);

3) össze kell tudnia állítani a gépjárművezetők számára azokat az utasításokat, amelyek alapján ellenőrizhetik a gépjármű, a berendezések és a rakományok állapota vonatkozásában a biztonsági követelmények betartását, illetve amelyek a defenzív vezetésre vonatkoznak;

4) képesnek kell lennie balesetek bekövetkezése esetén követendő eljárások kidolgozására és az újabb balesetek bekövetkezése vagy a közlekedés szabályainak súlyos megsértése elkerülése érdekében megfelelő intézkedések kidolgozására;

5) ismernie kell az áru biztonságos berakodására vonatkozó eljárásokat és a kapcsolódó technikákat.

Közúti személyszállítás

6) alapfokon ismernie kell a tagállamok úthálózatát.

II. A VIZSGÁK SZERVEZÉSE

1. Annak megállapítása céljából, hogy a közúti fuvarozási szakmát gyakorolni kívánó jelentkezők rendelkeznek-e a szükséges ismeretekkel az I. részben felsorolt tárgykörök vonatkozásában és különösen képesek-e alkalmazni az azokkal kapcsolatos eszközöket és technikákat, valamint végrehajtani az előírt vezetői és koordinációs feladatokat, a tagállamoknak kötelező írásbeli vizsgát kell szervezniük, amely szükség esetén szóbeli vizsgával is kiegészíthető.

a) A kötelező írásbeli vizsga két részből áll, nevezetesen:

- írásbeli kérdések feleletválasztós kérdésekből (négy lehetséges válasz) vagy nyitott kérdésekből, esetleg a két rendszer vegyítése;

- írásbeli feladatok/esettanulmányok.

Mindkét vizsgarész időtartama 2 óra.

b) Ahol szóbeli vizsgákat is szerveznek, a tagállamok előírhatják, hogy szóbeli vizsgát csak sikeres írásbeli vizsgát követően lehet tenni.

2. Amennyiben a tagállamok szóbeli vizsgát is szerveznek, elő kell írniuk, hogy mindhárom vizsgarész minimálisan 25 %-os, maximálisan 40%-os súlyozású legyen az összpontszám vonatkozásában.

Amennyiben a tagállamok csak írásbeli vizsgát szerveznek, elő kell írniuk, hogy a vizsgarészek minimálisan 40 %-os, maximálisan 60 %-os súlyozásúak legyenek az összpontszám vonatkozásában.

3. Az összes vizsgarész vonatkozásában a jelentkezőknek az összpontszám legalább 60%-át és minden vizsgarészben legalább a megkapható pontok 50%-át meg kell szerezniük. A tagállam egyetlen vizsgarészt esetében a százalékpontot 50-ről 40-re csökkentheti.

II. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

(bézs színű kartonpapír – DIN A4 szintetikus papír, legalább 150g/m2)

(Szöveg az engedélyt kibocsátó tagállam (egyik) hivatalos nyelvén)

A szóban forgó tagállam megkülönböztető jele[24] | A hitelesített hatóság vagy szerv megnevezése[25] |

KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÁSI [SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI][26] SZAKMAI ALKALMASSÁG IGAZOLÁSA

N°………… |

Alulírott

Igazoljuk, hogy[27]

született:............................................................................. .........................................................................-ban/-ben

sikeresen eleget tett a közúti árufuvarozási [személyszállítási][28] szakmai alkalmasság igazolására megkövetelt képzés és vizsga (év…………; időszak………)[29] követelményeinek a …-i .../…/EK rendetnek megfelelően.

Ez az igazolás elegendő bizonyíték a közúti fuvarozói szakma gyakorlásakor tiszteletben tartandó követelmények közös szabályainak megállapításáról szóló, …-i …/…/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében említett szakmai alkalmasság vonatkozásában.

Kelt (hely és idő):…………………………………………………………………………………………..

………………..…………………………………………..[30]

___________

[1] A 881/92/EGK, a 3118/93/EGK, a 684/92/EGK és a 12/98/EK rendelet.

[2] Hivatkozás: 2006/TREN/01

[3] L. fent

[4] COM(2007) 23 végleges

[5] EU-27

[6] C-176/03 ügy. Ítéletében a Bíróság kijelenti, hogy a közösségi jogalkotó abban az esetben hozhat a tagállamok büntetőjogával összefüggő intézkedéseket, ha a büntetőjogi szankciók alkalmazása elengedhetetlen intézkedésnek minősül a környezet súlyos szennyezése ellen folytatott küzdelemben.

[7] A meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv.

[8] HL C […],[…],[…] o.

[9] HL C […],[…],[…] o.

[10] HL C […],[…],[…] o.

[11] HL L 124., 1996.5.23., 1. o. A legutóbb a 2006/103/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 344. o.) módosított irányelv.

[12] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[13] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

[14] HL L 222., 1978.8.14., 11. o. A legutóbb a 2006/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 224., 2006.8.16., 1. o.) módosított irányelv.

[15] HL L 102., 2006.4.11., 35. o.

[16] HL L 370., 1985.12.31., 8. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

[17] HL L 102., 2006.04.11., 1. o.

[18] HL L 199., 1985.7.31., 56. o.

[19] HL L 102., 2006.4.11., 1. o.

[20] HL L 370., 1985.12.31., 8. o.

[21] HL L 319., 1994.12.12., 7. o.

[22] HL L 145., 1996.6.19., 10. o.

[23] HL L 30., 1993.2.6., 1. o.

[24] Állam megkülönböztető jele: (B) Belgium, (BG) Bulgária, (CZ) Cseh Köztársaság, (DK) Dánia, (D) Németország, (EST) Észtország, (GR) Görögország, (E) Spanyolország, (F) Franciaország, (IRL) Írország, (I) Olaszország, (CY) Ciprus, (LV) Lettország, (LT) Litvánia, (L) Luxemburg, (H) Magyarország, (NL) Hollandia, (A) Ausztria, (PL) Lengyelország, (P) Portugália, (RO) Románia, (SLO) Szlovénia, (SK) Szlovákia, (FIN) Finnország, (S) Svédország, (UK) Egyesült Királyság

[25] Az e bizonyítvány kibocsátására az Európai Közösség minden egyes tagállama által korábban kijelölt hatóság vagy szervezet.

[26] Az e bizonyítvány kibocsátására az Európai Közösség minden egyes tagállama által korábban kijelölt hatóság vagy szervezet.

[27] A nem kívánt rész törlendő.

[28] Családi és keresztnév; Születési idő és hely

[29] A nem kívánt rész törlendő.

[30] A vizsga azonosítása.

[31] A bizonyítványt kiállító hatóság vagy elismert szerv pecsétje és aláírása.