EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52006XG0725(01)

A Tanács következtetései az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóról

OJ C 172, 25.7.2006, p. 1–3 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

25.7.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 172/1


A Tanács következtetései az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóról

(2006/C 172/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

TEKINTETTEL:

az Európai Tanács 2000. március 23–24-i lisszaboni ülése által az Európai Unió elé kitűzött és az Európai Tanács 2001. március 23–24-i stockholmi ülése által újólag megerősített stratégiai célra, amely arra irányul, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahelyet kínál, és nagyobb társadalmi kohéziót valósít meg;

az Európai Tanács lisszaboni ülésén az Oktatási Tanácsnak adott megbízásra az oktatási rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzéseinek általános átgondolására, a közös aggodalmakra és prioritásokra összpontosítva, a nemzeti sokszínűség tiszteletben tartása mellett …  (1);

a nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás előmozdításáról szóló 2002. február 14-i tanácsi állásfoglalásra (2), amely többek között hangsúlyozta, hogy:

a nyelvismeret egyike azon alapkészségeknek, amelyeket minden polgárnak el kell sajátítania ahhoz, hogy hatékonyan részt tudjon venni az európai tudásalapú társadalomban, így tehát a társadalomba való beilleszkedést és a társadalmi kohéziót egyaránt elősegíti; valamint, hogy

kulturális szempontból valamennyi európai nyelv egyenlő értékkel és méltósággal bír, és szerves részét képezi az európai kultúrának és civilizációnak,

és felhívta a tagállamokat, hogy hozzanak létre a nyelvi kompetencia értékelésére szolgáló, az Európa Tanács által kifejlesztett közös európai nyelvi referenciakereten alapuló rendszereket;

az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülésének következtetéseire (3), amelyek:

jóváhagyták az oktatási és képzési rendszerek célkitűzései nyomon követésének részletes munkaprogramját (4),

további intézkedéseket sürgettek az alapvető készségek – különösen legalább két idegen nyelvnek nagyon fiatal korban kezdődő tanítása révén történő – javítása érdekében; valamint

felhívtak a Nyelvi Kompetenciamutató 2003. évi létrehozására;

az oktatás és képzés új mutatóiról szóló, 2005. májusi tanácsi következtetésekre (5)

a Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács részére kiadott, Az Európai Nyelvi Kompetenciamutató című közleményre (6);

az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlás tervezetére (7), amely az idegen nyelven folytatott kommunikációt kulcskompetenciaként határozza meg;

A Bizottság által a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának kiadott, Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére című közleményre (8),

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy

az idegen nyelvi készségek, valamint a népek közötti kölcsönös megértés elősegítése a munkaerő mobilitásának előfeltételei, és hozzájárulnak az Európai Unió gazdaságának versenyképességéhez;

a teljesítményeknek a mutatók és teljesítménymérő referenciaértékek alkalmazásával történő időszakos ellenőrzése a lisszaboni folyamat lényeges része, amely lehetővé teszi a bevált gyakorlat meghatározását az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramhoz kapcsolódó rövid és hosszú távú intézkedésekre vonatkozó stratégiai iránymutatás és irányítás biztosítása céljából;

ELISMERI, hogy

az idegennyelv-tanítás és -tanulás eredményeire vonatkozó megbízható, összehasonlítható adatok jelenlegi hiányának orvosolása érdekében intézkedéseket kell hozni;

az ilyen intézkedéseknek a nyelvi készségek objektív felméréséből származó adatok gyűjtésén kell alapulniuk, amely felméréseket oly módon dolgoztak ki és végeztek el, hogy biztosítsák az említett adatok megbízhatóságát, pontosságát és érvényességét;

az ilyen adatok – fokozott információ- és tapasztalatcserén keresztül – lehetőséget biztosítanak a bevált gyakorlat meghatározására és megosztására a nyelvtanítási politikák és módszerek kidolgozása során;

a tagállamoknak világosabb képet kell kapniuk azokról a gyakorlati és pénzügyi intézkedésekről, amelyeket az Európai Nyelvi Kompetenciamutató megvalósításához meg kell tenniük;

HANGSÚLYOZZA, hogy

a mutató kidolgozásakor teljes mértékben tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az oktatási rendszereik szervezésére vonatkozó felelősségét, és nem lehet az érintett szervezetre vagy intézményekre túlzott adminisztratív vagy pénzügyi terheket róni;

az adatgyűjtés módszerének figyelembe kell vennie a nemzetközi, uniós vagy tagállami szinten a területen végzett korábbi munkát, és költséghatékony módon kell azt kidolgozni és végrehajtani;

az Európai Nyelvi Kompetenciamutató alkalmazását a lehető legkorábban meg kell kezdeni, az alábbi hivatkozási pontoknak megfelelően:

adatokat kell gyűjteni az első és a második idegen nyelv tekintetében az idegen nyelvi kompetenciáról:

a célcsoportok reprezentatív mintájával valamennyi tagállamban elvégeztetett közös felmérősorozat segítségével;

a tanulmányaikat az oktatásban és szakképzésben folytató diákok reprezentatív mintájából, az ISCED (az oktatás nemzetközi osztályozási rendszere) 2. szintjének végén;

amennyiben a második idegen nyelv tanítását az ISCED 2. szintjének befejezése előtt nem kezdik meg, a tagállamok az adatgyűjtés első szakaszában a második idegen nyelv tekintetében az ISCED 3. szintjén lévő diákok körében is gyűjthetnek adatokat;

azon nyelvekre vonatkozóan, amelyek esetében az adott tagállamban rendelkezésre áll a tanulók megfelelő reprezentatív mintája;

a felmérők eredményeinek a közös európai nyelvi referenciakeret értéksávjain kell alapulniuk (9);

mivel a nyelvi sokszínűség tisztelete alapvető érték az Európai Unióban, a mutatónak az Európai Unió valamennyi, az Unióban idegen nyelvként tanított hivatalos nyelvének ismeretére vonatkozó adatokon kell alapulnia; gyakorlati okokból azonban ajánlott, hogy az adatgyűjtés első szakaszában a felmérők az Európai Uniónak csak azokon a hivatalos nyelvein álljanak rendelkezésre, amelyeket a legszélesebb körben oktatnak a tagállamokban, amennyiben az adott nyelv tekintetében a vizsgált alanyok kellően nagy mintája áll rendelkezésre;

a tagállamok maguk határozzák meg, hogy e hivatalos nyelvek közül melyikre vonatkozóan kell felmérést végezni;

a mutatónak a négy alapkészséget – a produktív és a receptív készségeket – kell felmérnie; gyakorlati okokból azonban ajánlott, hogy az adatgyűjtés első szakaszában csak a három legkönnyebben mérhető alapkészségre (hallás utáni szövegértés, olvasott szöveg értése és írás) vonatkozóan bocsássanak rendelkezésre felmérőket;

a felmérési módszertant rendelkezésre kell bocsátani azon tagállamok részére, amelyek azt más nyelvekre irányuló saját felméréseik kifejlesztéséhez fel kívánják használni;

össze kell gyűjteni a körülményekre vonatkozó, a mögöttes tényezők értékelését segítő megfelelő információkat is;

FELKÉRI a Bizottságot, hogy

a lehető legkorábbi alkalmas időpontban hozzon létre egy tanácsadó bizottságot (az ENYKM tanácsadó bizottságot), amely minden egyes tagállam képviselőjéből és az Európa Tanács egy képviselőjéből áll, és amelynek feladata a Bizottság részére történő tanácsadás technikai kérdésekben, például:

a felmérési eszközök kidolgozására vonatkozó pályázati dokumentáció;

a nyertes ajánlattevő munkájának értékelése;

a tagállamokban zajló adatgyűjtésre vonatkozó megfelelő szabályok, előírások és technikai protokoll, figyelembe véve a tagállamoknál jelentkező indokolatlan adminisztratív és pénzügyi terhek elkerülésének szükségességét;

segítendő a tagállamokat az őket érintő szervezési és erőforrásokkal kapcsolatos vonatkozásokban, írja elő a tanácsadó bizottságnak, hogy kezdeti feladatként készítse el a munka menetrendjét és a felmérők felépítésének és elvégeztetésének részletesebb leírását, beleértve az alábbiakat:

a minta nagysága

javasolt felmérési módszer, és

a felmérők elvégeztetésének javasolt szabályai, figyelembe véve az on-line tesztelés lehetőségeit;

az a minimális mintanagyság, amely meghatározza, hogy egy adott nyelv esetében álljon-e a tagállamok rendelkezésére felmérő;

2006 végéig tegyen írásbeli jelentést a Tanácsnak a munka haladásáról és adott esetben a még megoldatlan kérdésekről;

FELKÉRI a tagállamokat, hogy:

tegyék meg valamennyi szükséges lépést az ENYKM létrehozása folyamatának előbbre vitele érdekében.


(1)  SN 100/1/00 REV 1, (27) bekezdés.

(2)  HL C 50., 2002.2.23., 1. o.

(3)  SN 100/1/02 REV 1.

(4)  Az Oktatási Tanács által 2002. február 14-én elfogadva (HL C 142., 2002.6.14., 1. o.).

(5)  HL C 141., 2005.6.10., 7. o.

(6)  11704/05 – COM (2005) 356 végleges.

(7)  13425/05 – COM (2005) 548 végleges.

(8)  14908/05 – COM (2005) 596 végleges.

(9)  „Közös Európai Referenciakeret: Nyelvtanulás, Nyelvtanítás, Értékelés”, amelyet az Európa Tanács fejlesztett ki.


Top