52005DC0405

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 5.9.2005

COM(2005) 405 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Szakmai szolgáltatások – további reformlehetőségekA szakmai szolgáltatások terén fennálló versenyről szóló jelentés nyomon követéséről, COM(2004) 83, 2004. február 9.(SEC(2005) 1064)

TARTALOMJEGYZÉK

1. Előzmények 3

2. A közérdek pontosabb meghatározása 5

3. A Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok tevékenységei 6

4. A tagállamok által elért előrehaladás 7

5. A közösségi versenyszabályok alkalmazása 9

6. Következtetések 10

7. További teendők 11

MELLÉKLET: A szakmai szolgáltatások területén a tagállamok tett előrelépések a versenykorlátozások felülvizsgálata és megszűntetése tekintetében, SEC(2005)1064

1. ELőZMÉNYEK

1. A szakmai szolgáltatások az európai gazdaságban kulcsfontosságú ágazatnak számítanak, és e szolgáltatások nagy jelentőséggel bírnak a nyilvánosság számára. A 2001-es adatok azt mutatják, hogy a „gazdasági szolgáltatások”[1] több mint 1 281 milliárd euro összegű forgalmat, vagyis az EU teljes forgalmának megközelítőleg 8 %-át termelték ki[2]. Mindez 2001-ben több mint 660 milliárd euro hozzáadott értéket eredményezett. Ennek kb. egyharmada tulajdonítandó a „szakmai szolgáltatásoknak”. A ír versenyhatóság becslése szerint csak a 2001-es jogi kiadások Írországban 1 140 millió eurót tettek ki, vagyis a teljes GDP majdnem 1 %-át. Az „egyéb gazdasági szolgáltatások” területén 2004-ben közel 12 millióan dolgoztak[3], ami az összfoglalkoztatottság 6,4 %-át jelenti (2002-ben ez 5,7 % volt).[4]

2. Ebben az ágazatban nagyon magas a szabályozási szint, ami gyakran az évek során kialakult állami szabályozás illetve önszabályozás, valamint hagyomány illetve gyakorlat keveredéséből tevődik össze.

3. A 2004. novemberi Kok-jelentés kiemelte annak fontosságát, hogy a fokozottabb verseny ösztönzése érdekében liberalizálni kell az összes piacot és el kell törölni a felesleges szabályozást. A jelentés szorgalmazza a gazdasági tevékenységet szükségtelenül akadályozó szabályozások rendszeres felülvizsgálatát[5]. E cél értelmében a 2005 tavaszán megrendezett Európai Tanács számára készített bizottsági közlemény és a megújított lisszaboni stratégia - a jövőbeni munka kulcsfontosságú alapjaként - előtérbe állít egy jobb szabályozási gyakorlatot a versenyképes piacok támogatása érdekében. Ezen túlmenően az Európai Tanács 2005. márciusi következtetéseiben nagy jelentőséget tulajdonított e feladatnak azáltal, hogy felkérte a tagállamokat a nemzeti jogszabályok EU szabályokkal való összeegyeztethetőségének ellenőrzésére. Ennek célja a piaci akadályok eltörlése, valamint a verseny megnyitása a belső piacon[6].

4. A Bizottság szakmai szolgáltatások területén végzett munkáját ebben a kontextusban kell tehát figyelembe venni. E munka azt próbálta ellenőrizni, hogy a jelenlegi szabályozás összetétele a verseny számára a leghatékonyabb és legkevésbé korlátozó-e, vagy jobb, a modern világhoz jobban alkalmazkodó szabályozás segítheti-e a gazdasági növekedés újbóli fellendítését, illetve a fogyasztóknak nyújtandó jobb és értékesebb szolgáltatásokat.

5. A Bizottság a jelenlegi szabályozási gyakorlatokba betekintést nyújtó 2002-2003-as felmérést követően 2004 februárjában közzétette a szakmai szolgáltatások terén fennálló versenyről szóló jelentését[7] (a továbbiakban: „2004. évi jelentés”). A jelentést kiegészítették az EU új tagállamaiban a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó szabályozásokról szóló felméréssel, amit 2004 novemberében tették közzé[8].

6. A Bizottság mindenekelőtt 6 szakmával foglalkozott – ügyvédekkel, közjegyzőkkel, mérnökökkel, építészekkel, gyógyszerészekkel és könyvvizsgálókkal (beleértve az adótanácsadót, mint rokonszakmát) –, továbbá részletesen elemzett 5 kulcsfontosságú versenykorlátozást: (i) a rögzített árakat, (ii) az ajánlott árakat, (iii) a hirdetésre vonatkozó szabályozásokat, (iv) a belépési feltételeket és a fenntartott jogokat, valamint (v) az üzleti struktúrákra irányadó szabályozásokat és a szakmákat átfogó gyakorlatot.

7. A hagyományos korlátozó szabályok e területeken gyakran a verseny korlátozását szolgálják. Az ilyen jellegű szabályozások megszüntethetik vagy korlátozhatják a szolgáltatásnyújtók közötti versenyt, és ezáltal akadályozzák a szakmai szolgáltatókat abban, hogy költséghatékonyan, alacsonyabb árakkal, jobb minőséggel vagy innovatív szolgáltatásokat kínálva dolgozhassanak. Ez nemcsak a fogyasztóknak, hanem a gazdaságnak és általánosságban véve a társadalomnak is hátrányos. A szakmai szolgáltatók által nyújtott jobb, illetve változatosabb szolgáltatások is növelhetnék a keresletet, ami cserébe pozitív hatással lehetne a munkahelyteremtésre e fontos, magas kvalifikációjú és jól fizető munkahelyeket kínáló ágazatban.[9]

8. A Bizottság a 2004. évi jelentésben javaslatot tett arányossági teszt lebonyolítására, hogy felmérje, hogy a versenykorlátozó szakmai szabályok és szabályozások milyen mértékben szolgálják valóban a közérdeket, illetve indokolhatóak objektívan. A 2004. évi jelentés azt javasolta, hogy ehhez hasznos lenne, ha minden szabály világosan meghatározott célkitűzésen alapulna és magyarázatot adna arra, hogy a megállapított célkitűzés hatékony eléréséhez a választott szabályozási intézkedés miért a legkevésbé korlátozó mechanizmus a verseny számára. A Bizottság partnerségi együttműködésre kérte fel az összes érdekelt felet – a tagállamokbeli szabályozó hatóságokat és a szakmai szervezetek[10] – a hatályos szabályok felülvizsgálatához, figyelembe véve, hogy a közérdek számára e szabályok elengedhetetlenek-e, illetve arányosak és indokoltak-e. E közlemény céljából, a fenti arányossági tesztnek meg nem felelő korlátozásokat, „indokolatlannak” vagy „aránytalannak” nevezzük.

9. E közlemény azon előrehaladásról számol be, amelyeket a tagállamok az indokolatlan korlátozások[11] felülvizsgálata és megszűntetése révén, az e közleményhez mellékelt bizottsági szolgálatok munkadokumentumában lévő részletes elemzés segítségével értek el[12].

2. A KÖZÉRDEK PONTOSABB MEGHATÁROZÁSA

10. Különböző okok indokolhatják a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó gondosan mérlegelt célirányos szabályozást:

- elsősorban, mivel „információbeli különbség” áll fenn a fogyasztók és a szakmai szolgáltatást nyújtók között, hiszen a szolgáltatást nyújtóknak magas szintű technikai szaktudást kell kínálniuk. A fogyasztók valószínűleg nem rendelkeznek e szaktudással, amiből kifolyólag nehezen tudják felmérni az általuk igénybe vett szolgáltatások minőségét.

- másodsorban, a „külső hatások” fogalma, hiszen a szolgáltatás nyújtása hatással lehet harmadik felekre, illetve a szolgáltatás igénybe vevőjére is. Példaként említhető a téves pénzügyi ellenőrzés, amely a hitelezőket és a befektetőket is félrevezetheti, valamint

- harmadsorban, szakmai szolgáltatók által nyújtott bizonyos szolgáltatások „közjavaknak” számítanak, amelyek értéket képviselnek a társadalom egésze számára – mint amilyen a jól működő igazságszolgáltatás. Szabályozás hiányában lehetséges, hogy e szolgáltatásokat nem megfelelő módon vagy hiányosan nyújtanák.

11. E tényezők azonban nem egyformán érintik a szakmai szolgáltatások összes igénybevevőjét. Ezt figyelembe véve, továbbá a szakmai szervezetekkel, a fogyasztókkal és a tagállamokkal (versenyhatóságok és szabályozó hatóságok) folytatott tárgyalásokat követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy hasznos lenne tovább finomítani és elmélyíteni a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó gazdasági elemzését, és különösen nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy mit értenek közérdek alatt a különböző piacokon. Ez megkönnyítené az összes szakmai szolgáltatás esetében a kereslet és a kínálat közötti kölcsönhatás jobb megértését, és elősegítené a hatályos szabályozások felülvizsgálatához szükséges keret felállítását.

12. A Bizottság végrehajtott egy elemzést a különböző érintett piacok vonatkozásában, ami a mellékelt bizottsági szolgálatok munkadokumentumában található. Általános jelleggel beazonosítja a különböző szolgáltatások vásárlóit vagy felhasználóit – kis- vagy nagyvállalkozások, fogyasztók vagy a közszektor – azt követően pedig részletesebben meghatározza, hogy milyen hatással van e felhasználókra a fennálló szabályozási gyakorlat.

13. A legfőbb következtetés abban áll, hogy az egyszeri felhasználó, aki általában egyedi fogyasztó, illetve háztartás, bizonyos gondosan mérlegelt célirányos védelemre szorulhat. Másrészről a szakmai szolgáltatások legfőbb felhasználói – vállalkozások, illetve a közszektor – nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben szorulnak szabályozási védelemre, hiszen nekik jobban módjukban áll kiválasztani az igényeiknek leginkább megfelelő szolgáltatásnyújtót. Nem teljesen világos a kép a kisvállalkozásokat illetően, a szabályozási védelemre vonatkozó igényeik tökéletesebb értékeléséhez további elemzések szükségesek. Ezen túlmenően a jelenlegi szabályozások kevés szabad teret hagynak az új, innovatív és keresletorientált szolgáltatások számára, ami viszont költségekkel járhat a vállalkozások számára. A jelenlegi szabályok és szabályozások felülvizsgálatakor legfőképpen e csoportok eltérő érdekeit kell figyelembe venni.

3. A BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI VERSENYHATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGEI

14. A Bizottság 2004 során strukturált párbeszédet folytatott az ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, építészek, könyvvizsgálók, adótanácsadók és gyógyszerészek európai szakmai szervezeteivel, illetve a nemzeti szabályozó hatóságokkal annak megtárgyalásához, hogy mennyire indokoltak a hatályos szakmai szabályozások, valamint, hogy mit lehet tenni e szabályok versenyserkentőbbé tétele érdekében. A reformra való hajlandóság szintje attól függ, hogy ez idáig mennyire nyitott és szabályozatlan a szóban forgó szakma.

15. A nemzeti versenyhatóságok aktív tevékenységet folytattak, és nagy részük 2004-2005 során készített jelentéseket e kérdéskörrel kapcsolatban. Munkájuk az alábbiakra terjedt ki:

- a nemzeti szabályozó hatóságokkal és a szakmai szervezetekkel folytatott kétoldalú tárgyalások,

- a szakmai szolgáltatások területén fennálló versenyről szóló szemináriumokon/konferenciákon való részvétel,

- esetlegesen versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabálytervezeteket illető vélemények előterjesztése, valamint

- felmérések és ágazati tanulmányok.

16. E munka eredményeként megszűnt néhány, a fenti 8. pont szerint indokolatlan korlátozás, és e tevékenység lényegesen hozzájárult állami támogatású bizottságok felállításához, amelyek az előterjesztett ajánlások alapos vizsgálatával és a lényegi változásokat célzó javaslatok előterjesztésével foglalkoznak. Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2004 során három EFTA-országban (Izland, Liechtenstein és Norvégia) elemezte a szakmai szolgáltatások területén hatályos szabályozásokat.[13]

4. A TAGÁLLAMOK ÁLTAL ELÉRT ELőREHALADÁS

17. Az alábbi 1. táblázat a tagállamonként elért előrehaladás szintjét szemlélteti, amelyet 2004-2005-ben az aránytalan korlátozások jogszabályokban és szakmai szervezetek szabályaiban, illetve szabályzataiban való vizsgálata és megszűntetése tekintetében tettek.[14] A sorrendet a tagállamok által szolgáltatott információk alapján állították össze. Az előrehaladás szintjét az országokban hatályos szabályozás szintjének függvényében kell szemügyre venni. Néhány országban alacsony a hatályos szabályozások szintje, ott következésképpen kevesebb reformra van szükség (lásd 1. és 2. ábra).

18. A táblázat azt mutatja, hogy a jelentősebb előrehaladást azokban az országokban értek el, ahol a verseny serkentésére vagy szabályozására strukturális reformprogram létezik, így Dániában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban. A szabályozások szintje is a legalacsonyabbak közé tartozik ezen országokban. Megjegyzendő továbbá, hogy ezen országokban szoros kapcsolat áll fenn a kormány és a nemzeti versenyhatóságok között, és a versenyhatóság egy adott ágazat érdemleges reformja előtt gyakran mélyreható elemzést végez a hatályos korlátozások vonatkozásában. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezen országok elsőként a rögzített árak és a hirdetésre vonatkozó szabályozások problémáját rendezték, majd azt követően láttak hozzá a mélyebbre nyúló strukturális reformokhoz.

19. A fentiek fényében, bátorítónak nevezhető, hogy a tagállamok több mint egyharmada (összesen kilenc) jelenti, hogy folyamatban vannak az elemzési munkák, ami a közeljövőben remélhetőleg lényeges strukturális reformokhoz fog vezetni. További hat ország kisebb reformok végrehajtásáról számolt be, ide sorolható például a minőségi belépési korlátozások kismértékű enyhítése. A többi hét országban lassan indul be a reformfolyamat, így eddig nem jelentettek semmilyen ez irányú tevékenységről.

1. táblázat: a szakmai szolgáltatások ágazatában a jogszabályok és szakmai szabályok, illetve szabályzatok reformjára irányuló 2004-2005-ös tagállamonkénti tevékenységi szint

Tevékenység | Tagállamok |

Semmilyen ez irányú tevékenység | Cseh Köztársaság, Ciprus, Finnország, Görögország, Málta, Spanyolország, Svédország |

Kisebb reformok | Ausztria, Észtország, Lettország, Magyarország, Szlovénia, Portugália |

Folyamatban lévő elemzési munka | Belgium, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország |

Kisebb reformok és elemzési munkák | Franciaország, Németország, Írország, Litvánia, Szlovákia |

Lényeges strukturális reformok | Dánia, Hollandia, Egyesült Királyság |

Megjegyzés: A nemzeti versenyhatóságok ezen ágazatbeli tevékenységének figyelembe vétele nélkül.

1. ábra: a tagállamokbeli szabályozások szintjének mutatója

[pic]

Forrás: az új tagállamok bevonása és a jelentett reformok figyelembe vétele céljából aktualizált IHS-tanulmány[15].

2. ábra: a tagállami reformtevékenység (1. táblázat) összehasonlítása a hatályos szabályozási szinttel (1. ábra)

[pic]

Megjegyzés: Málta hiányzó adatok miatt nem került feltüntetésre.

5. A KÖZÖSSÉGI VERSENYSZABÁLYOK ALKALMAZÁSA

20. A nemzeti versenyhatóságok és a nemzeti bíróságok a kartelljogi szabályok modernizálásának eredményeként teljes egészében alkalmazhatják az EK-Szerződés 81. cikkét, vagyis határozatot hozhatnak arról, hogy fennáll-e a 81. cikk (1) bekezdése szerinti korlátozás, és hogy teljesültek-e a 81. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek, ennek megfelelően határozhatnak úgy, hogy nem alkalmazzák a tilalmat. Ezen túlmenően a nemzeti versenyhatóságok és a nemzeti bíróságok közvetlenül alkalmazhatják az EK-Szerződés 82. cikkét. Mivel a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó versenykorlátozások a legtöbb esetben egy tagállamból származnak, illetve ott fejtik ki hatásukat, a közigazgatási végrehajtás főként a nemzeti versenyhatóságokra hárul, miközben e szabályok magánszemély általi érvényesítése a nemzeti bíróságok előtt érhető el.

21. Az Európai Bíróság (EB) a CIF -ítéletben [16] arról határozott, hogy amennyiben vállalkozások a 81. cikk (1) bekezdésével ellentétes magatartást folytatnak és amennyiben e magatartást állami intézkedések előírják vagy megkönnyítik, a nemzeti versenyhatóságnak kötelessége nem alkalmazni ezen állami intézkedéseket, valamint érvényre juttatni a 81. és 82. cikket. A szakmai szolgáltatások ágazatában a Bizottság, a nemzeti versenyhatóságok és bíróságok 2004-2005. évi végrehajtási intézkedéseinek részletei a bizottsági szolgálatok munkadokumentumában találhatók. A Bizottság által tanulmányozott hat szakmában a nemzeti versenyhatóságok a közösségi versenyszabályok értelmében tíz ügyet nyitottak meg, ami különböző típusú korlátozásokra és szakmákra vonatkozott. A tagállamok nemzeti versenyszabályaik értelmében továbbra is vizsgálják a regionális jelentőségű eseteket. A Bizottság pedig 2004 júniusában közzétette a belga építészek szövetsége[17] által ajánlott minimális díjskálát elítélő határozatát. Ezen túlmenően az EB 2005. február 17-én előzetes döntést hozott a Mauri [18] ügyben, ami az olasz ügyvédi kamarába való bejutáshoz szükséges záróvizsgára vonatkozik. Az EB döntése a tényeket a C-35/99. Arduino ügyben említett feltételek alapján értékelte.

22. A nemzeti bíróságok előtti magánszemély általi jogérvényesítés nemcsak a 81. és 82. cikk alapján történhetvállalkozásokkal és vállalkozások társulásaival szemben, hanem a tagállamokkal szemben is, a 86. cikk (1) bekezdése értelmében a 82. és 81. cikkel összefüggésben vagy a 3. cikk (1) bekezdésének g) pontja és 10. cikk (2) bekezdése értelmében a 81. és 82. cikkel összefüggésben.

23. A Bizottság a 81. és 82. cikk vállalkozásokkal és vállalkozások társulásaival szemben történő végrehajtásán kívül felléphet a tagállamok korlátozó magatartása ellen is. Ez idáig a szakmai szolgáltatások ágazatában jogi alapként a 3. cikk (1) bekezdésének g) pontja és 10. cikk (2) bekezdése szolgált a 81. cikkel összefüggésben. Azonban elképzelhető a 86. cikk 82. és 81. cikkel összefüggésben jogi alapként történő alkalmazása, amennyiben az ítélkezési gyakorlat[19] által meghatározott feltételek teljesülnek. A 86. cikk (1) bekezdése kötelezi a tagállamokat, hogy azon közvállalkozások és vállalkozások esetében, amelyeknek különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, ne hozzanak, illetve ne tartsanak hatályban az EK-Szerződés szabályaival ellentétes intézkedéseket. Ez olyan egyedi esetekre szól, amikor egy tagállam – ellenőrzésénél fogva – különleges befolyással rendelkezik közvállalkozások, vagy – különleges vagy kizárólagos jogok biztosítása következtében – kiváltságokat élvező vállalkozások felett. A 86. cikk (3) bekezdése különleges hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot a 86. cikk végrehajtásának biztosításához, aki szükség esetén megfelelő határozatokkal vagy irányelvekkel közvetlenül a tagállamokhoz fordulhat. Ezért indokolt lehet, hogy a Bizottság megfelelő esetben éljen a 86. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal. Olyan esetekben használható ez például, amikor a hivatásgyakorlásra feljogosított szakmabeliek számát illető korlátozások egyenértékűek a különleges vagy kizárólagos jogokkal. A 86. cikk alkalmazásának lehetőségeit eseti alapon fogják tanulmányozni.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

24. A legfőbb következtetés az, hogy jelentős előnyök keletkeznének a gazdaság és a fogyasztók számára, amennyiben a tagállamok többsége az ágazaton belül hamarabb végrehajtaná a rendszeres versenyserkentő reformokat. A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a tagállamok a reformfolyamat előmozdítása érdekében nemzeti szinten átvennék az e munkával járó „poltikai szerepvállalást”. Általánosabban is elismerték ezt a lisszaboni menetrend félidős értékelésében, valamint a fent említett európai tanácsi következtetésekben, amely újraindította a növekedésre és foglalkoztatásra összpontosító lisszaboni menetrendet, illetve felszólította a tagállamokat arra, hogy készítsenek nemzeti reformprogramokat a növekedés és a foglalkoztatás nemzeti szintű támogatásához, és nevezzenek ki koordinátort a lisszaboni menetrendhez.

25. Nem lebecsülendő a hagyomány jelentősége, hiszen befolyásolja a változás ütemét, és a szabályozó szervek számos országban nem ismerik fel, hogy hogyan is lehet másképpen alakítani a dolgokat. Sőt általában a szakmák maguk sem lépnek fel aktívan a reformok támogatása érdekében. Arra is utal a jelenlegi kép, hogy a szakmáknak néhány országban nincsen jelentős hatósági felügyelete.. Ezt a szabályozási csapda („regulatory capture”) gazdasági jelensége okozhatja, ami különösen az önszabályozás által érintett területeken fordul elő.

26. A Bizottság elismeri, hogy a tagállamok előjoga meghatározni, hogy mennyire kívánják közvetlen állami szabályozással szabályozni a szakmákat, illetve a szakmai szervezetek önszabályozására bízni e területet. A helyes kormányzás azonban megkívánja, hogy a tagállamok átlássák a nemzeti önszabályozás hatásait, azért, hogy megakadályozhassák, hogy az túlságosan korlátozó legyen és ártson a fogyasztók érdekeinek.

7. TOVÁBBI TEENDőK

27. A Bizottság a továbbiakban is teljes mértékben elkötelezett az ágazat széleskörű reformja iránt és a tagállamokat nemzeti szintű reformkezdeményezésekre ösztönzi. Előrelépésre minden tagállamban lehetőség adódik a továbbiakban is.

28. Mivel ebben az ágazatban nemzeti szinten vannak a korlátozó szabályozások és ezek nemzeti szinten fejtik ki hatásukat, a nemzeti szabályozó hatóságnak és a szakmai szervezeteknek kell végrehajtaniuk a változtatásokat, amely során figyelembe kell venniük az érintett szakma országonkénti sajátosságait. A tapasztalat azt mutatja, hogy komoly politikai támogatás hiányában nem valósulhat meg ilyen jellegű folyamat. Tekintettel az ágazat jelentőségére az EU gazdaságát illetően, a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy vonják be a szakmai szabályok modernizálását a lisszaboni menetrendet végrehajtó, 2005 őszén előterjesztendő nemzeti reformprogramjukba. Így az átfogó lisszaboni folyamat kontextusában készülnek majd a további jelentések.

29. A tagállamoknak elsőként – amennyiben arra még nem került sor – elemzési munkát kell kezdeményezniük a hatályos korlátozások felülvizsgálata céljából. Ezen belül első lépéseként azonosítani lehetne a gyorsan eltörölhető versenykorlátozásokat, amelyek nem igényelnek további elemzési munkát, például egyes rögzített és ajánlott árakat, illetve a hirdetésre vonatkozó egyes korlátozásokat. Egyidejűleg jelentősebb strukturális elemzéseket kellene elindítani – például a szabályozási struktúrák tekintetében – ahhoz, hogy felmérjék az átfogóbb reformok iránti szükségletet, illetve a reformokat elindítsák. Ilyen formában 2010-re jelentős előrehaladást érhetnek el a tagállamok.

30. A szakmai szolgáltatások különböző piacainak kiigazított gazdasági elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztók illetve az egyszeri felhasználók körében nagyobb a gondosan mérlegelt célirányos védelmi szabályozás iránti igény. A szakmai szolgáltatások főbb felhasználói azonban – vállalkozások, illetve a közszektor – nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben szorulnak szabályozási védelemre. Nem teljesen világos a helyzet a kisvállalkozásokat illetően, és további elemzésekre van szükség egyedi igényeik értékeléséhez. A jelenlegi szabályozás nem kielégítő e két utóbbi csoport számára, hiszen nem elég rugalmas, és akadályozza az innovatív és keresletorientált szolgáltatások fejlődését.

31. A Bizottság a legjobb gyakorlat elterjesztésének előmozdításával ezentúl is segítőként fog fellépni. Erősíteni fogja a nemzeti versenyhatóságokkal való partnerséget, akik már ígéretes munkákba kezdtek, és ennélfogva nemzeti szinten nagyobb kötelezettséget vállalnak. A Bizottság emellett szervezettebb párbeszéd és hatékonyabb együttműködés révén fenn fogja tartani, illetve javítani fogja a nemzeti szabályozó hatóságokkal való kapcsolatát. Ez előkészíti a talajt a nemzeti versenyhatóságok és a szabályozó hatóságok közötti szorosabb együttműködés számára.

32. A Bizottság a következő hónapokban első lépésként széles körben közzé fogja tenni e közlemény következtetéseit azért, hogy biztosítsa, hogy az összes meghatározó szereplő – különösen a nemzeti parlamentek és a politikai döntéshozók – számára az európai szakmák modernizálásának szükségességére vonatkozó főbb üzenetek egyértelműek legyenek.

33. A Bizottság – a közösségi versenyszabályok alapján – fontolóra vesz további megfelelő végrehajtási intézkedéseket, beleértve adott esetben a 86. cikk értelmében történő beavatkozás lehetőségét is, ha erre lehetőség van és ez szükséges.

[1] A NACE-osztályozás 72. kategóriája „számítógépes tevékenység” és 74. kategóriája „egyéb gazdasági szolgáltatás”. A NACE-osztályozás 74. kategóriája a következőket foglalja magában: jogi, könyvvizsgálati és könyvviteli tevékenységek, tanácsadás, piackutatás, üzletviteli és vezetési tanácsadás, holdingtársaság vezetésevagyonkezelése, építészeti és mérnöki tevékenység, és ahhoz kapcsolódó műszaki tanácsadás, műszaki vizsgálat és elemzés, hirdetés, Munkaerő-toborzás, -közvetítés, nyomozási és biztonsági tevékenységek, ipari takarítás és egyéb.

[2] Forrás: Eurostat „A forgalom és a foglalkoztatási mutatók fejlődése a szolgáltatások terén a 2004. év harmadik negyedévében”, Fókuszban a statisztika 11/2005. Az adatok az alábbi 14 országra vonatkoznak: BE, DK, DE, ES, FR, IE, IT, LU, NL, AT, PT, FI, SE és UK.

[3] Forrás: Eurostat, 2004. évi munkaerő-felmérés.

[4] A gazdasági szolgáltatásokat illető statisztikai adatok gyűjtése az éves felmérés részét fogja képezni, amely a 2006-os vagy 2007-és referenciaévtől kezdve mind a 25 tagállamra ki fog terjedni.

[5] Lásd a Wim Kok elnökletével vezetett magas szintű csoport által bemutatott 2004. novemberi jelentés 25. oldalát. A jelentés a következő oldalon érhető el: http://europa.eu.int/growthandjobs/pdf/2004-1866-EN-complet.pdf

[6] Brüsszeli Európai Tanács, Elnökségi következtetések, 2005. március 22-23. A következő oldalon érhető el: http://europa.eu.int/european_council/conclusions/index_en.htm

[7] A jelentés a következő oldalon érhető el: http://europa.eu.int/comm/competition/liberal_professions/final_communication_en.pdf

[8] Felmérés a szabadfoglalkozásúak által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályozásokról – az EU új tagállamaiban létező szabályozás áttekintése (2004. november), a következő oldalon érhető el: http://europa.eu.int/comm/competition/liberalization/conference/overview_of_regulation_in_the_eu_professions.pdf

[9] Lásd a Bizottság „Foglalkoztatás Európában 2004” kiadványának 3. fejezetét, amely megállapítja, hogy az Egyesült Államokkal összehasonlításban az európai szolgáltatási ágazatban jelentős kimerítetlen potenciál létezik a munkahelyteremtés vonatkozásában, beleértve a gazdasági és a szakmai szolgáltatásokat. E kiadvány a következő oldalon érhető el: http://europa.eu.int/comm/employment_social/publications/2004/keah04001_en.pdf

[10] A „szakmai szervezetek” kifejezés ebben az összefüggésben a nem kormányzati önszabályozó szervekre, míg a „nemzeti szabályozó hatóságok” kifejezés a szakmákat illető szabályozásért felelős kormányzati szervekre/szervezeti egységekre vonatkozik.

[11] A fenti (8) bekezdésben meghatározottak értelmében.

[12] „A szakmai szolgáltatások területén a tagállamok által megtett előrehaladás az indokolatlan versenykorlátozások felülvizsgálata és megszűntetése tekintetében” bizottsági szolgálatok munkadokumentuma, SEC(2005) 1064.

[13] Ezen összes tevékenységet illetően további részletek találhatók a bizottsági szolgálatok munkadokumentumának 3. szakaszában – lásd a 12. számú lábjegyzetet.

[14] E tevékenységet illetően részletes információ található a bizottsági szolgálatok munkadokumentumának 4. szakaszában – lásd a 12. számú lábjegyzetet.

[15] „Az EU különböző tagállamaiban a szabadfoglalkozások területén érvényes szabályozások gazdasági hatása” Ian Paterson, Marcel Fink, Anthony Ogus, Felsőfokú Tanulmányok Intézete (Institute for Advanced Studies), Bécs, 2003. január. A következő oldalon érhető el: http://europa.eu.int/comm/competition/liberalization/conference/libprofconference.html

[16] C-198/01. ügy, Consorzio Industrie Fiammiferi (CIF) [2003] ECR I-08055.

[17] COMP/38.549 – PO. határozat (2004.6.26.) / L'Ordre des Architectes belges, http://europa.eu.int/comm/competition/antitrust/cases/index/by_nr_77.html#i38_549

[18] C-250/03. ügy Mauri [2005] ECR I-0000.

[19] Lásd C-475/99. ügy, Ambulanz Glockner , [2001] ECR1-8089.