EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 42010X1113(02)

Az Egvesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 13. számú előírásának módosítása – Egységes rendelkezések az M, N és O kategóriájú járművek fékezés tekintetében történő jóváhagyásáról

OJ L 297, 13.11.2010, p. 183–219 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

13.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/183


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egvesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 13. számú előírásának módosítása – Egységes rendelkezések az M, N és O kategóriájú járművek fékezés tekintetében történő jóváhagyásáról

11. módosítássorozat

A 13. számú előírás módosításai a HL L 257., 2010. szeptember 30-i számában jelentek meg.

Tartalmazza az alábbiakat:

 

11. módosítássorozat – hatálybalépés dátuma: 2008. július 11.

 

6. felülvizsgálat – 1. módosítás – 1. helyesbítés

 

6. felülvizsgálat – 1. módosítás – 2. helyesbítés

 

A 11. módosítássorozat 1. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2009. július 22.

 

A 11. módosítássorozat 2. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2009. október 24.

 

A 11. módosítássorozat 2. helyesbítése – hatálybalépés dátuma: 2009. június. 24.

 

A 11. módosítássorozat 3. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2010. március 17.

A tartalomjegyzék módosításai

A 16. melléklet címe a következőképpen módosul:

„16. melléklet:

Vontatójárművek és pótkocsik összeférhetősége az ISO 11992 szabvány szerinti adatkommunikáció tekintetében”

19. melléklet A szöveg a következő új, 7. és 8. függelékkel egészül ki:

 

„19. melléklet – 7. függelék – Járműstabilitási funkció adatközlő lapja

 

19. melléklet – 8. függelék – Járműstabilitási funkció vizsgálati jegyzőkönyve”

A (korábbi) 7. és 8. függelék számozása 9. és 10. függelékre módosul.

A szöveg a következő új, 21. melléklettel egészül ki:

„21. melléklet:

Járműstabilitási funkcióval ellátott járművekre vonatkozó különleges követelmények

21. melléklet – 1 függelék – A dinamikusstabilitás-szimuláció használata

21. melléklet – 2. függelék – Dinamikusstabilitás-szimulációs eszköz és hitelesítése

21. melléklet –

3. függelék –

A járműstabilitási funkció szimulációs eszközének vizsgálati jegyzőkönyve”

Az előírás alapszövegének módosításai

A 13. számú előírás teljes szövegében az „ISO 11992:2003” szabványra történő hivatkozások helyébe a következő szöveg lép: „ISO 11992:2003, beleértve az ISO 11992-2:2003 szabványt és annak 1:2007 módosítását.”

A szöveg a következő új, 2.34–2.36. szakaszokkal egészül ki:

„2.34.

»Járműstabilitási funkció«: a jármű olyan, elektronikus vezérlőfunkciója, amely javítja a jármű dinamikus menetstabilitását.

2.34.1.

A járműstabilitási funkció az alábbiak egyikét vagy mindkettőt foglalja magában:

a)

iránytartás;

b)

borulásvédelem.

2.34.2.

A járműstabilitási funkción belüli vezérlőfunkciók:

2.34.2.1.

»Iránytartás«: a járműstabilitási funkción belüli azon funkció, amely alul- és túlkormányzottsági körülmények között motoros járművek esetében segít a járművezetőnek – a jármű fizikai korlátain belül – tartani a járművezető által kívánt irányt, pótkocsi esetében pedig segít a pótkocsi irányát a vontatójármű irányához tartani.

2.34.2.2.

»Borulásvédelem«: a járműstabilitási funkción belüli azon funkció, amely felborulás veszélye esetén beavatkozik annak érdekében, hogy – a jármű fizikai korlátain belül – stabilizálja a gépjárművet, vagy a vontatójármű-pótkocsi szerelvényt vagy a pótkocsit dinamikus manőverek közben.

2.35.

»Vizsgált pótkocsi«: a jóváhagyásra váró pótkocsitípust képviselő pótkocsi.

2.36.

»Fékezési tényező (BF)«: a fék bemenet-kimenet erősítési aránya.”

A 4.2. szakaszban az „(az előírás jelen formájában 10)” szöveg helyébe az „(az előírás jelen formájában 11)” szöveg lép.

A szöveg a következő új, 5.1.3.6.1. szakasszal egészül ki:

„5.1.3.6.1.

Az ISO 11992-2:2003 szabványban – beleértve annak 1:2007 módosítását – meghatározott üzenetek támogatását a vontatójárműre és adott esetben a pótkocsira vonatkozóan ezen előírás 16. melléklete határozza meg.”

A (korábbi) 5.1.3.6.1. és 5.1.3.6.2. szakasz számozása 5.1.3.6.2., illetve 5.1.3.6.3. szakaszra módosul.

Az 5.2.1.30.5. szakaszban el kell hagyni a 12. lábjegyzetre vonatkozó hivatkozást, valamint a 12. lábjegyzetet.

A szöveg a következő új, 5.2.1.32. szakasszal egészül ki (beleértve az új, 12. lábjegyzetre vonatkozó hivatkozást és az új, 12. lábjegyzetet):

„5.2.1.32.

Ezen előírás 12.4. szakaszának rendelkezéseire is figyelemmel minden M2, M3, N2 és N3  (1) kategóriájú, legfeljebb három tengellyel rendelkező járművet járműstabilitási funkcióval kell ellátni. Ennek borulásvédelmet és iránytartást kell tartalmaznia, továbbá meg kell felelnie az ezen előírás 21. mellékletében meghatározott műszaki követelményeknek.

Az 5.2.2.17.1. szakasz a következőképpen módosul (beleértve a megjegyzés elhagyását):

„5.2.2.17.1.

Az ezen előírás 2.34. szakaszában meghatározott, járműstabilitási funkcióval ellátott pótkocsik a pótkocsi stabilitási funkciójának meghibásodása vagy hibája esetén a meghibásodást vagy hibát az ISO 7638:1997 szabványnak megfelelő elektronikus csatlakozó 5. érintkezőjén keresztül az 5.2.1.29.2. szakasznak megfelelő külön sárga figyelmeztető jelzéssel kell, hogy jelezzék.

A figyelmeztető jelzésnek folyamatosnak kell lennie, és mindaddig meg kell jelennie, amíg a meghibásodás vagy hiba fennáll és a gyújtáskapcsoló (indítókapcsoló) bekapcsolt (»on«) állásban van.”

Az 5.2.2.22.1. szakaszban el kell hagyni a 19. lábjegyzetre vonatkozó hivatkozást, valamint a 19. lábjegyzetet.

Az 5.2.2.22.2. szakaszban a 20. lábjegyzetre vonatkozó hivatkozás és a 20. lábjegyzet száma 19. lábjegyzetre módosul, a 21. lábjegyzetre vonatkozó hivatkozást, valamint a 21. lábjegyzetet pedig el kell hagyni.

A szöveg a következő új, 5.2.2.23. szakasszal egészül ki (beleértve az új, 20. lábjegyzetre vonatkozó hivatkozás, valamint az új, 20. lábjegyzet beillesztését):

„5.2.2.23.

Ezen előírás 12.4. szakaszának rendelkezéseire is figyelemmel minden O3 és O4 kategóriájú (2), háromnál több tengellyel rendelkező és légrugóval felszerelt járművet járműstabilitási funkcióval kell ellátni. Ennek legalább borulásvédelmet kell tartalmaznia, és meg kell felelnie az ezen előírás 21. mellékletében meghatározott műszaki követelményeknek.

A szöveg a következő új, 12.1.6. szakasszal egészül ki (beleértve a 21. lábjegyzetet):

„12.1.6.

A 11. módosítássorozat hatálybalépésének hivatalos időpontjától az ezen előírást alkalmazó szerződő felek egyike sem utasíthatja vissza a 11. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti típusjóváhagyás megadását (3).

A szöveg a következő új, 12.1.7. szakasszal egészül ki:

„12.1.7.

Ezen előírás 11. módosítássorozatának 1. kiegészítését a 12.4.1. szakaszban meghatározottak szerint kell alkalmazni.”

A szöveg a következő új, 12.1.8. szakasszal egészül ki:

„12.1.8.

Ezen előírás 11. módosítássorozata 2. kiegészítése hatálybalépésének hivatalos időpontjától az ezen előírást alkalmazó szerződő felek egyike sem utasíthatja vissza a 11. módosítássorozat 2. kiegészítésével módosított ezen előírás szerinti típusjóváhagyás megadását.”

A szöveg a következő új, 12.2.6. szakasszal egészül ki:

„12.2.6.

Ezen előírás 11. módosítássorozata 1. kiegészítése hatálybalépésének időpontjától számított 48 hónap eltelte után a szerződő felek kizárólag akkor adhatnak jóváhagyást az 5.2.1.32. és 5.2.2.23. szakasz – beleértve a lábjegyzeteket – szerint mentesült járműveknek, ha azok teljesítik az ezen előírás 11. módosítássorozatának 1. kiegészítésében rögzített követelményeket.”

A szöveg a következő új, 12.2.7. szakasszal egészül ki:

„12.2.7.

Ezen előírás 11. módosítássorozata 2. kiegészítése hatálybalépésének időpontjától számított 48 hónap eltelte után az ezen előírást alkalmazó szerződő felek kizárólag akkor adhatnak ki jóváhagyást, ha a jóváhagyandó járműtípus teljesíti a 11. módosítássorozat 2. kiegészítésével módosított ezen előírás követelményeit.”

A szöveg a következő új, 12.3.2. szakasszal egészül ki:

„12.3.2.

84 hónappal ezen előírás 11. módosítássorozata 2. kiegészítésének hatálybalépését követően az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azon jármű első nemzeti nyilvántartásba vételét (első forgalomba helyezését), amely nem felel meg az ezen előírás 11. módosítássorozata 2. kiegészítésében rögzített követelményeknek.”

A szöveg a következő új, 12.4. szakasszal egészül ki (beleértve a 22. lábjegyzetet):

„12.4.   Járműstabilitási funkcióval ellátott járművekre vonatkozó kötelező rendelkezések

12.4.1.

A járművek a 11. módosítássorozattal módosított ezen előírás 5.2.1.32. és 5.2.2.23. szakaszában előírt járműstabilitási funkcióval történő ellátására vonatkozó követelményeket a következőképpen kell alkalmazni:

Járműkategória

Alkalmazás időpontja (a 11. módosítássorozat hatálybalépésének időpontjától számítva)

Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek kizárólag akkor adnak ki jóváhagyást, ha a jóváhagyandó járműtípus teljesíti a 11. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeit

Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azon jármű első nemzeti vagy regionális nyilvántartásba vételét, amely nem felel meg ezen előírás 11. módosítássorozata követelményeinek

M2

60 hónap

84 hónap

M3 (III. osztály) (4)

12 hónap

36 hónap

M3 <16 tonna (pneumatikus átvitel)

24 hónap

48 hónap

M3 (II. és B osztály) (hidraulikus átvitel)

60 hónap

84 hónap

M3 (III. osztály) (hidraulikus átvitel)

60 hónap

84 hónap

M3 (III. osztály)

(pneumatikus vezérlésátvitel és hidraulikus energiaátvitel)

72 hónap

96 hónap

M3 (II. osztály)

(pneumatikus vezérlésátvitel és hidraulikus energiaátvitel)

72 hónap

96 hónap

M3 (a fentiektől eltérő)

24 hónap

48 hónap

N2 (hidraulikus átvitel)

60 hónap

84 hónap

N2

(pneumatikus vezérlésátvitel és hidraulikus energiaátvitel)

72 hónap

96 hónap

N2 (a fentiektől eltérő)

48 hónap

72 hónap

N3 (kéttengelyes vontatójárművek félpótkocsikhoz)

12 hónap

36 hónap

N3

(kéttengelyes, pneumatikus vezérlésátvitellel [ABS] ellátott vontatójárművek félpótkocsikhoz)

36 hónap

60 hónap

N3 (3 tengely elektromos vezérlésátvitellel [EBS])

36 hónap

60 hónap

N3 (2 és 3 tengely pneumatikus vezérlésátvitellel [ABS])

48 hónap

72 hónap

N3 (a fentiektől eltérő)

24 hónap

48 hónap

O3 (3,5 és 7,5 tonna közötti összesített tengelyterhelés)

48 hónap

72 hónap

O3 (a fentiektől eltérő)

36 hónap

60 hónap

O4

24 hónap

36 hónap

A (korábbi) 12.4. és 12.4.1. szakasz számozása 12.5. és 12.5.1. szakaszra módosul.

A 2. melléklet módosításai

A 2. melléklet a következő új, 14.14. és 14.14.1. szakasszal egészül ki:

„14.14.

A jármű rendelkezik járműstabilitási funkcióval:

igen/nem (2)

Amennyiben igen: …

 

A járműstabilitási funkciót a 21. melléklet szerint megvizsgálták, és az megfelel az ott rögzített követelményeknek:

igen/nem (2)

A járműstabilitási funkció választható rendszer:

igen/nem (2)

A járműstabilitási funkció tartalmaz iránytartást:

igen/nem (2)

A járműstabilitási funkció tartalmaz borulásvédelmet:

igen/nem (2)

14.14.1.

Amennyiben a 19. melléklet szerinti vizsgálati jegyzőkönyvet alkalmazták, meg kell jelölni a vizsgálati jegyzőkönyv számát: …”

 

A 10. melléklet módosításai

A 10. melléklet 1.3.1. szakaszának 2. lábjegyzete a következőképpen módosul:

„(2)

Több tengely esetében, amelyeknél a szomszédos tengelyek közötti tengelytáv 2,0 méternél nagyobb, minden egyes tengelyt önálló tengelycsoportnak kell tekinteni.”

A 11. melléklet módosításai

11.   melléklet

A 2. szakasz a következőképpen módosul:

„2.

A fenti, 1.1., 1.2. és 1.3. szakaszban használt »azonos« kifejezés az e szakaszokban említett járműalkatrészek geometriai és mechanikai jellemzőinek azonosságát, valamint az ezen alkatrészekhez használt anyagok azonosságát jelenti.

Pótkocsik esetében e követelményeket akkor tekintik teljesültnek az 1.1. és 1.2. szakasz vonatkozásában, ha a vizsgált pótkocsi tengelyének/fékének az e melléklet 2. függelékének 3.7. szakaszában említett azonosítóit tartalmazza egy referenciatengely/-fék jegyzőkönyve.

A »referenciatengely/-fék« olyan tengely/fék, amelyre vonatkozóan létezik az e melléklet 2. függelékének 3.9. szakaszában említett vizsgálati jegyzőkönyv.”

11. melléklet – 1. függelék

Az I. táblázat a következőképpen módosul (beleértve az 1. lábjegyzetet):

 

„A jármű tengelyei

Referenciatengelyek

Statikus tömeg (P) (5)

A kerekeken szükséges fékerők

Sebesség

Vizsgálati tömeg (Pe) (5)

A kerekeken keltett fékerő

Sebesség

kg

N

km/h

kg

N

km/h

1. tengely

 

 

 

 

 

 

2. tengely

 

 

 

 

 

 

3. tengely

 

 

 

 

 

 

4. tengely

 

 

 

 

 

 

A III. táblázat harmadik sora a következőképpen módosul (beleértve a 2. lábjegyzet elhagyását):

 

„REFERENCIATENGELY …

(másolat csatolva)

 

JEGYZŐKÖNYV SZÁMA …

 

Dátum …


 

I. típus

III. típus

Fékerő tengelyenként (N)

(lásd a 2. függelék 4.2.1. szakaszát)

 

 

1. tengely

T1 = … % Fe

T1 = … % Fe

2. tengely

T2 = … % Fe

T2 = … % Fe

3. tengely

T3 = … % Fe

T3 = … % Fe

…»

11. melléklet – 2. függelék

A szöveg a következő új, 1.2.2. szakasszal egészül ki:

„1.2.2.

Az ezen előírás 11. módosítássorozatának 2. kiegészítése előtt az e függelék szerint végzett vizsgálatok, amelyek – a jármű/tengely/fék gyártójától származó alátámasztó adatokkal együtt – elegendő információt nyújtanak ahhoz, hogy megfeleljenek a 11. módosítássorozat 2. kiegészítése követelményeinek, felhasználhatók egy új jegyzőkönyv elkészítéséhez vagy egy meglévő vizsgálati jegyzőkönyv kiegészítéséhez anélkül, hogy tényleges vizsgálatokat kellene végezni.”

A 2. szakasz a következőképpen módosul:

„2.   JELÖLÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1.   Jelölések

P

=

a jármű tömegének statikus feltételek mellett a tengelyre eső része

F

=

az útfelület normál reakcióereje a tengelyen statikus feltételek mellett = P · g

FR

=

az útfelület normál statikus reakcióereje a pótkocsi összes kerekén

Fe

=

vizsgálati tengelyterhelés

Pe

=

Fe/g

g

=

nehézségi gyorsulás: g = 9,81 m/s2

C

=

fék bemeneti nyomatéka

C0

=

bemeneti féknyomaték küszöbértéke, meghatározását lásd a 2.2.2. szakaszban

C0,dec

=

bemeneti féknyomaték megadott küszöbértéke

Cmax

=

megadott legnagyobb bemeneti féknyomaték

R

=

gumiabroncs-gördülési sugár (dinamikus)

T

=

fékerő a gumiabroncs/útfelület érintkezésénél

TR

=

összes fékerő a pótkocsi gumiabroncs/útfelület érintkezésénél

M

=

féknyomaték = T · R

z

=

lefékezettség = T / F vagy M / (R · F)

s

=

fékhenger lökete (munkalöket + szabad löket)

sp

=

lásd a 19. melléklet 9. függelékét

ThA

=

lásd a 19. melléklet 9. függelékét

l

=

a kar hossza

r

=

a fékdob belső sugara vagy a féktárcsa tényleges sugara

p

=

fékhengernyomás

Megjegyzés: Az »e« indexszel ellátott jelölések a referencia-fékvizsgálattal kapcsolatos paraméterekre vonatkoznak, és az index adott esetben más jelölésekhez is hozzátehető.

2.2.   Fogalommeghatározások

2.2.1.   Féktárcsa vagy fékdob tömege

2.2.1.1.

A »megadott tömeg« a gyártó által megadott tömeg, amely a fékazonosítóra vonatkozó reprezentatív tömeg (lásd e függelék 3.7.2.2. szakaszát).

2.2.1.2.

A »névleges vizsgálati tömeg« az a tömeg, amelyet a gyártó a műszaki szolgálat által a vonatkozó vizsgálat során használt féktárcsára vagy fékdobra vonatkozóan meghatároz.

2.2.1.3.

A »tényleges vizsgálati tömeg« a műszaki szolgálat által a vizsgálatot megelőzően mért tömeg.

2.2.2.   »Bemeneti féknyomaték küszöbértéke«:

2.2.2.1.

A »C0« bemeneti féknyomaték-küszöbérték a mérhető féknyomaték létrehozásához szükséges bemeneti féknyomaték. Ez a féknyomaték 15 %-os lefékezettséget nem meghaladó tartományon belüli mérések alapján következtethető ki, vagy egyéb, ennek megfelelő módszerekkel határozható meg (pl. 10. melléklet 1.3.1.1. szakasza).

2.2.2.2.

A »C0,dec« bemeneti féknyomaték-küszöbérték a gyártó által megadott bemeneti féknyomaték-küszöbérték, amely a fékre vonatkozó reprezentatív bemeneti féknyomaték-küszöbérték (lásd e függelék 3.7.2.2.1. szakaszát), és a 19. melléklet 2. diagramjának megalkotásához szükséges.

2.2.2.3.

A »C0,e« bemeneti féknyomaték-küszöbértéket a 2.2.2.1. szakaszban meghatározott eljárással állapítják meg, a műszaki szolgálat a vizsgálat végén méri.

2.2.3.   »Féktárcsa külső átmérője«:

2.2.3.1.

A »megadott külső átmérő« a féktárcsa gyártó által megadott külső átmérője, amely a féktárcsára vonatkozó reprezentatív külső átmérő (lásd e függelék 3.7.2.2.1. szakaszát).

2.2.3.2.

A »névleges külső átmérő« a gyártó által arra a féktárcsára megadott külső átmérő, amelyen a műszaki szolgálat a vonatkozó vizsgálatot végzi.

2.2.3.3.

A »tényleges külső átmérő« a műszaki szolgálat által a vizsgálatot megelőzően mért külső átmérő.

2.2.4.   A »fékbütyöktengely tényleges hossza« az S-kulcs középvonala és a működtető kar középvonala közötti távolság.”

A 3.4. szakasz a következőképpen módosul:

„3.4.   Vizsgálati feltételek (általános)”

A 3.7–3.7.3. szakaszokat el kell hagyni.

A szöveg a következő új, 3.7–3.9.4. szakaszokkal egészül ki:

„3.7.   Azonosítás

3.7.1.   A tengelyen jól látható helyen legalább a következő azonosító információkat kell egy helyen csoportosítva, tetszőleges sorrendben, olvashatóan és eltávolíthatatlanul feltüntetni:

a)

a tengely gyártója és/vagy gyártmánya;

b)

a tengely azonosítója (lásd e függelék 3.7.2.1. szakaszát);

c)

a fék azonosítója (lásd e függelék 3.7.2.2. szakaszát);

d)

Fe-azonosító (lásd e függelék 3.7.2.3. szakaszát);

e)

a vizsgálati jegyzőkönyv számának alaprésze (lásd e függelék 3.9. szakaszát).

Alább látható egy példa:

 

 

 

 

 

3.7.1.1.   A nem beépített, önműködő fékutánállító berendezésen jól látható helyen legalább a következő azonosító információkat kell egy helyen csoportosítva, olvashatóan és eltávolíthatatlanul feltüntetni:

a)

gyártó és/vagy gyártmány;

b)

típus;

c)

változat.

3.7.1.2.   Mindegyik fékbetét gyártmányának és típusának láthatónak kell lennie a fékbetét/féktárcsabetét fékpofára/alaplemezre szerelt állapotában, továbbá olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

3.7.2.   Azonosítók

3.7.2.1.   Tengelyazonosító

A tengelyazonosító mutatja meg a tengely kategóriáját a gyártó által megadott fékerő/nyomaték tekintetében.

A tengelyazonosító egy alfanumerikus kód, amely az »ID1-« karakterekből, valamint az azokat követő, legfeljebb 20 karakterből áll.

3.7.2.2.   Fékazonosító

A fékazonosító egy alfanumerikus kód, amely az »ID2-« karakterekből, valamint az azokat követő, legfeljebb 20 karakterből áll.

A megegyező azonosítókkal ellátott fékek az alábbi kritériumok tekintetében azonosak:

a)

a fék típusa (pl. dobfék [S-kulcsos, ékes stb.] vagy tárcsafék [rögzített, lebegő, egy- vagy ikertárcsás stb.]);

b)

féknyeregház, fékfüggesztő, féktárcsa és fékdob alapanyaga (pl. vastartalmú vagy nem vastartalmú);

c)

az »e« indexszel megjelölt méretek az e melléklet 5. függelékének 2A és 2B ábrái szerint;

d)

a fékben a fékerő létrehozásának alapvető módszere;

e)

tárcsafék esetében a dörzsgyűrű felszerelésének módja: rögzített vagy lebegő;

f)

BF fékezési tényező;

g)

a fék különböző jellemzői a 11. melléklet követelményei tekintetében, amelyekre a 3.7.2.2.1. alpont nem terjed ki.

3.7.2.2.1.   Az azonos fékazonosítójú fékek között megengedett eltérések

Ugyanaz a fékazonosító az alábbi kritériumok tekintetében tartalmazhat eltérő fékjellemzőket:

a)

megnövelt Cmax megadott legnagyobb bemeneti féknyomaték;

b)

mdec megadott féktárcsa- és fékdobtömeg eltérése: ± 20 %;

c)

a fékbetét/féktárcsabetét fékpofára/alaplemezre történő rögzítésének módja;

d)

tárcsafékek esetében megnövelt legnagyobb elérhető féklöket;

e)

a fékbütyöktengely tényleges hosszúsága;

f)

C0,dec megadott féknyomaték-küszöbérték;

g)

±5 mm eltérés a tárcsa megadott külső átmérőjétől;

h)

a tárcsa hűtésének típusa (léghűtéses/nem léghűtéses);

i)

tárcsaagy (beépített tárcsaaggyal vagy anélkül);

j)

tárcsa beépített dobbal – rögzítőfék-funkcióval vagy anélkül;

k)

a tárcsák súrlódó felülete és a tárcsa rögzítése közötti geometriai kapcsolat;

l)

a fékbetét típusa;

m)

anyagbeli eltérések (kivéve az alapanyagok eltéréseit, lásd 3.7.2.2. szakasz), amelyekkel kapcsolatban a gyártó megerősíti, hogy az effajta anyagbeli eltérések a szükséges vizsgálatok vonatkozásában nem módosítják a fékhatásosságot;

n)

alaplemez és fékpofák.

3.7.2.3.   Fe-azonosító

Az Fe azonosító a vizsgálati tengelyterhelést jelenti. Alfanumerikus kód, amely az »ID3-« karakterekből, valamint az azokat követő, daN-ban kifejezett Fe értékből áll, a »daN« mértékegység-jelölés nélkül.

3.7.2.4.   Vizsgálati jegyzőkönyv azonosítója

A vizsgálati jegyzőkönyv azonosítója egy alfanumerikus kód, amely az »ID4-« karakterekből, valamint a vizsgálati jegyzőkönyv számának az azok után álló alaprészéből áll.

3.7.3.   Önműködő fékutánállító berendezés (beépített és nem beépített)

3.7.3.1.   Önműködő fékutánállító berendezések típusai

Az azonos típusú önműködő fékutánállító berendezések nem különböznek egymástól az alábbi kritériumok tekintetében:

a)

ház: alapanyag (pl. vastartalmú vagy nem vastartalmú, öntöttvas vagy kovácsolt acél);

b)

legnagyobb megengedett féktengelynyomaték;

c)

az utánállítás működési elve, pl. lökettől (lökethossztól) függő, erőtől függő vagy elektronikus/mechanikus.

3.7.3.2.   Önműködő fékutánállító berendezés változatai utánállítási viselkedés tekintetében

Az egy típusba tartozó azon önműködő fékutánállító berendezéseket, amelyek hatással vannak a fék menethézagára, különböző változatoknak tekintik.

3.8.   Vizsgálati kritériumok

A vizsgálat az e melléklet 2. függelékében rögzített összes követelmény teljesítésének igazolására szolgál.

Amennyiben a 3.7.2.2.1. szakaszban meghatározott korlátokon belül egy módosított tengely/fék esetében új vizsgálati jegyzőkönyvre vagy egy vizsgálati jegyzőkönyv kiegészítésére van szükség, az alábbi kritériumokat alkalmazzák annak meghatározására, hogy szükségesek-e további vizsgálatok, a műszaki szolgálattal kölcsönösen elfogadott, legkedvezőtlenebb esetre vonatkozó konfigurációk figyelembevételével.

Az alábbiakban bemutatott rövidítéseket alkalmazzák az ezt követő táblázatban:

CT (teljes körű vizsgálat)

A 11. melléklet 2. függeléke szerinti vizsgálat:

3.5.1.

Kiegészítő hideg fékhatásossági vizsgálat

3.5.2.

Fékhatáscsökkenés-vizsgálat (I. típusú vizsgálat) (6)

3.5.3.

Fékhatáscsökkenés-vizsgálat (III. típusú vizsgálat) (6)

A 19. melléklet szerinti vizsgálat:

4.

Hideg fékhatásossági jellemzők pótkocsifékekre (6)

FT (fékhatáscsökkenés-vizsgálat)

A 11. melléklet 2. függeléke szerinti vizsgálat:

3.5.1.

Kiegészítő hideg fékhatásossági vizsgálat

3.5.2.

Fékhatáscsökkenés-vizsgálat (I. típusú vizsgálat) (6)

3.5.3.

Fékhatáscsökkenés-vizsgálat (III. típusú vizsgálat) (6)


A 3.7.2.2.1. szakasz szerinti eltérések

Vizsgálati kritériumok

a)

megnövelt Cmax megadott legnagyobb bemeneti féknyomaték

Az eltérés további vizsgálat nélkül megengedett

b)

mdec megadott féktárcsa- és fékdobtömeg eltérése: ± 20 %

CT: A legkönnyebb variánst kell vizsgálni. Ha az új variáns névleges vizsgálati tömege kevesebb mint 5 %-kal tér el egy előzőleg vizsgált, nagyobb névleges értékkel rendelkező variánstól, akkor a könnyebb változat vizsgálata elhagyható.

A vizsgálati darab tényleges vizsgálati tömege ±5 %-kal térhet el a névleges vizsgálati tömegtől.

c)

a fékbetét/féktárcsabetét fékpofára/alaplemezre történő rögzítésének módja

A gyártó által megadott és a vizsgálatot végző műszaki szolgálatok által elfogadott legkedvezőtlenebb eset

d)

tárcsafékek esetében megnövelt legnagyobb elérhető féklöket

Az eltérés további vizsgálat nélkül megengedett

e)

a fékbütyöktengely tényleges hosszúsága

A fékbütyöktengely legalacsonyabb csavarási merevségét tekintik a legkedvezőtlenebb esetnek, és az alábbiak egyikével ellenőrzik:

i.

FT, vagy

ii.

az eltérés további vizsgálat nélkül megengedett, ha a löketre és a fékerőre gyakorolt hatás számítás útján kimutatható. Ebben az esetben a vizsgálati jegyzőkönyv a következő extrapolált értékeket tartalmazza: se, Ce, Te, Te/Fe,

f)

C0,dec megadott féknyomaték-küszöbérték

Ellenőrizni kell, hogy a fékhatás a 19. melléklet 2. diagramján sávban marad-e.

g)

±5 mm eltérés a tárcsa megadott külső átmérőjétől

A vizsgálat során a legkisebb átmérőt tekintik a legkedvezőtlenebb esetnek.

A vizsgálati darab tényleges külső átmérője ±1 mm-rel térhet el a tengely gyártója által megadott névleges külső átmérőtől.

h)

a tárcsa hűtésének típusa (léghűtéses/nem léghűtéses)

Mindegyik típust vizsgálni kell.

i)

tárcsaagy (beépített tárcsaaggyal vagy anélkül)

Mindegyik típust vizsgálni kell.

j)

tárcsa beépített dobbal – rögzítőfék-funkcióval vagy anélkül

Ez a funkció nem igényel vizsgálatot.

k)

a tárcsák súrlódó felülete és a tárcsa rögzítése közötti geometriai kapcsolat

Ez a funkció nem igényel vizsgálatot.

l)

a fékbetét típusa

Mindegyik fékbetéttípus

m)

anyagbeli eltérések (kivéve az alapanyagok eltéréseit, lásd 3.7.2.2. szakasz), amelyekkel kapcsolatban a gyártó megerősíti, hogy az effajta anyagbeli eltérések a szükséges vizsgálatok vonatkozásában nem módosítják a fékhatásosságot

Ez a feltétel nem igényel vizsgálatot.

n)

alaplemez és fékpofák

Vizsgálati feltételek a legkedvezőtlenebb esetben: (7)

Alaplemez: legkisebb vastagság

Fékpofa: legkönnyebb fékpofa

3.8.1.

Ha egy önműködő fékutánállító berendezés a 3.7.3.1. és 3.7.3.2. szakasz szerint eltér egy vizsgált fékutánállító berendezéstől, az e függelék 3.6.2. szakasza szerinti, további vizsgálat szükséges.

3.9.   Vizsgálati jegyzőkönyv

3.9.1.   Vizsgálati jegyzőkönyv száma

A vizsgálati jegyzőkönyv száma két részből áll: alaprészből és a vizsgálati jegyzőkönyv kiállításának szintjét azonosító toldalékból.

A legfeljebb 20 karakterből álló alaprészt és a toldalékot egyértelműen el kell választani egymástól, pl. ponttal vagy kötőjellel.

A vizsgálati jegyzőkönyv számának alaprésze kizárólag azonos fékazonosítóval és azonos fékezési tényezővel rendelkező fékeket jelölhet (ezen előírás 19. mellékletének 4. szakasza szerint).

3.9.2.   Vizsgálati kód

A vizsgálati jegyzőkönyv számán kívül egy legfeljebb nyolc karakterből álló »vizsgálati kód« (pl. ABC123) jelöli a fenti, 3.7. szakaszban ismertetett azonosítókra és vizsgálati darabra vonatkozó vizsgálati eredményeket.

3.9.3.   Vizsgálati eredmények

3.9.3.1.

Az e függelék 3.5. és 3.6.1. szakasza szerint elvégzett vizsgálatok eredményét az e melléklet 3. függelékében található nyomtatványon kell jelenteni.

3.9.3.2.

Az alternatív önműködő fékutánállító berendezéssel felszerelt fékek esetében az e függelék 3.6.2. szakasza szerint elvégzett vizsgálatok eredményeit az e melléklet 4. függelékében található nyomtatványon kell jelenteni.

3.9.4.   Adatközlő lap

A vizsgálati jegyzőkönyv részét kell, hogy képezze egy, a tengely vagy a jármű gyártója által rendelkezésre bocsátott, legalább az e melléklet 5. függelékében meghatározott információkat tartalmazó adatközlő lap.

Az adatközlő lap adott esetben azonosítja a fék/tengely felszereléseinek különféle variánsait a fenti, 3.7.2.2.1. szakaszban felsorolt alapvető kritériumok tekintetében.”

A 4.1. szakasz a következőképpen módosul:

„4.1.   Az alkatrészek ellenőrzése

A típusjóváhagyásra váró jármű fékspecifikációjának meg kell felelnie a fenti, 3.7. és 3.8. szakaszban rögzített követelményeknek.”

A 4.1.1–4.1.7. szakaszokat el kell hagyni.

A 4.3.1.4. szakaszban a képlet a következőképpen módosul:

Formula

A 4.3.2. szakaszban a képlet a következőképpen módosul:

Formula

11. melléklet – 3. függelék

A szöveg a következőképpen módosul (beleértve az 1A, 1B, 2A és 2B ábra elhagyását):

„3. FÜGGELÉK

Az e melléklet 2. függelékének 3.9. szakaszában előírt vizsgálati jegyzőkönyv mintája

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV SZÁMA: …

 

Alaprész: ID4- …

 

Toldalék: …

1.   ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.

Tengely gyártója (neve és címe): …

1.1.1.

Tengely gyártmánya: …

1.2.

Fék gyártója (neve és címe): …

1.2.1.

Fék azonosítója: ID2-…

1.2.2.

Önműködő fékutánállító berendezés: beépített/nem beépített (8)

1.3.

Gyártó adatközlő lapja: …

2.   VIZSGÁLATI FELJEGYZÉS

Az alábbi adatokat kell feljegyezni minden vizsgálat esetén:

2.1.

Vizsgálati kód (lásd e melléklet 2. függelékének 3.9.2. szakaszát): …

2.2.

Vizsgálati darab: (a gyártó adatközlő lapjával összefüggésben vizsgált variáns pontos azonosítója. Lásd e melléklet 2. függelékének 3.9.2. szakaszát)

2.2.1.

Tengely

2.2.1.1.

Tengely azonosítója: ID1-…

2.2.1.2.

Vizsgált tengely azonosítása: …

2.2.1.3.

Vizsgálati tengelyterhelés (Fe-azonosító): ID3-…

2.2.2.

Fék

2.2.2.1.

Fék azonosítója: ID2-…

2.2.2.2.

Vizsgált fék azonosítása: …

2.2.2.3.

A fék legnagyobb lökete (9): …

2.2.2.4.

A fékbütyöktengely tényleges hossza (10): …

2.2.2.5.

Az e melléklet 2. függeléke 3.8. szakaszának m) pontja szerinti anyagbeli eltérés: …

2.2.2.6.

Fékdob/féktárcsa (8)

2.2.2.6.1.

A fékdob/féktárcsa tényleges vizsgálati tömege (8): …

2.2.2.6.2.

A féktárcsa névleges külső átmérője (9): …

2.2.2.6.3.

A féktárcsa hűtésének típusa: léghűtéses/nem léghűtéses (8)

2.2.2.6.4.

Beépített tárcsaaggyal vagy anélkül (8)

2.2.2.6.5.

Tárcsa beépített dobbal – rögzítőfék-funkcióval vagy anélkül (8)  (9)

2.2.2.6.6.

A tárcsák súrlódó felülete és a tárcsa rögzítése közötti geometriai kapcsolat: …

2.2.2.6.7.

Alapanyag: …

2.2.2.7.

Fékbetét vagy féktárcsabetét (8)

2.2.2.7.1.

Gyártó: …

2.2.2.7.2.

Gyártmány: …

2.2.2.7.3.

Típus: …

2.2.2.7.4.

A fékbetét/féktárcsabetét fékpofára/alaplemezre történő rögzítésének módja (8): …

2.2.2.7.5.

Az alaplemez vastagsága, a fékpofák tömege vagy egyéb leíró információk (gyártó adatközlő lapja) (8):

2.2.2.7.6.

A fékpofa/alaplemez alapanyaga (8): …

2.2.3.

Önműködő fékutánállító berendezés (beépített önműködő fékutánállító berendezés esetében nem alkalmazható) (8)

2.2.3.1.

Gyártó (neve és címe): …

2.2.3.2.

Gyártmány: …

2.2.3.3.

Típus: …

2.2.3.4.

Változat: …

2.2.4.

Kerék (kerekek) (méreteket lásd e melléklet 5. függelékének 1A és 1B ábráján)

2.2.4.1.

Gumiabroncs-gördülési referenciasugár (Re) a vizsgálati tengelyterhelésnél (Fe): …

2.2.4.2.

A felszerelt kerék vizsgálat közbeni adatai:

Gumiabroncsméret

Keréktárcsa mérete

Xe (mm)

De (mm)

Ee (mm)

Ge (mm)

 

 

 

 

 

 

2.2.5.

Fékkarhossz (le): …

2.2.6.

Fékhenger

2.2.6.1.

Gyártó: …

2.2.6.2.

Gyártmány: …

2.2.6.3.

Típus: …

2.2.6.4.

(Vizsgálati) azonosítószám: …

2.3.

Vizsgálati eredmények (korrigálva a 0,01 · Fe gördülési ellenállás figyelembevételével)

2.3.1.

Az O2 és O3 kategóriájú járművek esetében

Vizsgálat típusa:

0

I.

11. melléklet, 2. függelék, szakasz:

3.5.1.2.

3.5.2.2./3.

3.5.2.4.

Vizsgálati sebesség

km/h

40

40

40

Fékhenger nyomása pe

kPa

 

 

Fékezési időtartamperc

min

2,55

Létrejött fékerő Te

daN

 

 

 

Fékhatásosság Te/Fe

 

 

 

Fékhenger lökete se

mm

 

 

Fék bemeneti nyomatéka Ce

Nm

 

 

Bemeneti féknyomaték küszöbértéke C0,e

Nm

 

 

2.3.2.

Az O4 kategóriájú járművek esetében

Vizsgálat típusa:

0

III.

11. melléklet, 2. függelék, szakasz:

3.5.1.2.

3.5.3.1.

3.5.3.2.

Kezdeti vizsgálati sebesség

km/h

60

 

60

Végleges vizsgálati sebesség

km/h

 

 

 

Fékhenger nyomása pe

kPa

 

 

Fékezések száma

20

A fékezési ciklus időtartama

s

60

Létrejött fékerő Te

daN

 

 

 

Fékhatásosság Te/Fe

 

 

 

Fékhenger lökete se

mm

 

 

Fék bemeneti nyomatéka Ce

Nm

 

 

Bemeneti féknyomatékküszöbértéke C0,e

Nm

 

 

2.3.3.

Ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a féken elvégezték az előírás 19. mellékletének 4. szakaszában meghatározott vizsgálatot a hideg fékhatásossági jellemzőknek a fékezési tényező (BF) révén történő igazolása céljából.

2.3.3.1.

Fékezési tényező BF:

2.3.3.2.

Megadott féknyomaték-küszöbérték C0,dec Nm

2.3.4.

Az önműködő fékutánállító berendezés hatékonysága (ha van)

2.3.4.1.

Szabadonfutás a 11. melléklet 2. függelékének 3.6.3. szakasza szerint: igen/nem (8)

3.   ALKALMAZÁSI TARTOMÁNY

Az alkalmazási tartomány azokat a tengely-/fékvariánsokat határozza meg, amelyekre e vizsgálati jegyzőkönyv vonatkozik, azáltal, hogy megmutatja, mely változókra vonatkoznak az egyes vizsgálati kódok.

4.   E vizsgálat elvégzése és eredményeinek feljegyzése a 11. melléklet 2. függelékének, illetve adott esetben a legutóbb a … módosítássorozattal módosított 13. számú előírás 19. melléklete 4. szakaszának megfelelően történt.

A 11. melléklet 2. függelékének 3.6. szakaszában meghatározott vizsgálat végén (11) a 13. számú előírás 5.2.2.8.1. szakaszának követelményei teljesítettnek minősülnek/nem minősülnek teljesítettnek. (8)

A VIZSGÁLATOT VÉGZŐ MŰSZAKI SZOLGÁLAT (12)

Aláírás: …Dátum: …

5.   JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG (12)

Aláírás: …Dátum: …

A 11. melléklet 4. függelékének

1.1. szakaszában a „Műszakilag megengedett legnagyobb tengelyterhelés (Pe)” szöveg helyébe a „Vizsgálati tengelyterhelés (Fe-azonosító): ID3-” szöveg lép.

A 11. melléklet a következő új, 5. függelékkel egészül ki:

„5. FÜGGELÉK

Az alternatív I. típusú és III. típusú eljárásra vonatkozó pótkocsitengely- és fékadatközlő lap

1.   ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.

A tengely vagy jármű gyártójának neve és címe: …

2.   TENGELYADATOK

2.1.

Gyártó (neve és címe): …

2.2.

Típus/variáns: …

2.3.

Tengely azonosítója: ID1-…

2.4.

Vizsgálati tengelyterhelés (Fe): … daN

2.5.

Kerék- és fékadatok az alábbi, 1A és 1B ábra szerint

1A ábra

Image

1B ábra

Image

3.   FÉK

3.1.

Általános információk

3.1.1.

Gyártmány: …

3.1.2.

Gyártó (neve és címe): …

3.1.3.

Fék típusa (pl. dobfék/tárcsafék): …

3.1.3.1.

Variáns (pl. S-kulcsos, egyékes stb.): …

3.1.4.

Fék azonosítója: ID2-…

3.1.5.

Fék adatai az alábbi, 2A és 2B ábra szerint:

2A ábra

Image

2B ábra

Image

xe (mm)

ae (mm)

he (mm)

ce (mm)

de (mm)

ee (mm)

α0e

α1e

be (mm)

re (mm)

Ae (cm2)

S1e (mm)

S2e (mm)

S3e (mm)

3.2.

Dobfék adatai

3.2.1.

Fékutánállító berendezés (külső/beépített): …

3.2.2.

Megadott legnagyobb bemeneti féknyomaték (Cmax): …Nm

3.2.3.

Mechanikai hatásosság: η = …

3.2.4.

Féknyomaték megadott küszöbértéke (C0,dec): …Nm

3.2.5.

Fékbütyöktengely tényleges hossza: … mm

3.3.

Fékdob

3.3.1.

Súrlódó felület legnagyobb átmérője (megengedett kopás) … mm

3.3.2.

Alapanyag: …

3.3.3.

Megadott tömeg: … kg

3.3.4.

Névleges tömeg: … kg

3.4.

Fékbetét

3.4.1.

Gyártó neve és címe: …

3.4.2.

Gyártmány: …

3.4.3.

Típus: …

3.4.4.

Azonosítás (típusazonosítás a fékbetéten): …

3.4.5.

Legkisebb vastagság (megengedett kopás): … mm

3.4.6.

A súrlódó anyag fékpofára történő rögzítésének módja: …

3.4.6.1.

Rögzítés legkedvezőtlenebb esete (ha egynél több van): …

3.5.

Tárcsafék adatai

3.5.1.

A tengellyel való csatlakozás típusa (tengelyirányú, radiál, beépített stb.): …

3.5.2.

Fékutánállító berendezés (külső/beépített): …

3.5.3.

A fékhenger legnagyobb lökete: … mm

3.5.4.

Megadott legnagyobb bemeneti erő (ThAmax): …daN

3.5.4.1.

Cmax = ThAmax · le: … Nm

3.5.5.

Súrlódási sugár: re = …mm

3.5.6.

Kar hossza: le = … mm

3.5.7.

Bemeneti/kimeneti arány (le/ee): i = …

3.5.8.

Mechanikai hatásosság: η = …

3.5.9.

Megadott bemeneti fékerő-küszöbérték ThA0,dec: … N

3.5.9.1.

C0,dec = ThA0,dec · le: … Nm

3.5.10.

Féktárcsa legkisebb vastagsága (megengedett kopás): …mm

3.6.

Féktárcsa adatai

3.6.1.

Tárcsatípus leírása: …

3.6.2.

A tárcsaagyra való kapcsolódás/rögzítés: …

3.6.3.

Léghűtéses (igen/nem): …

3.6.4.

Megadott tömeg: … kg

3.6.5.

Névleges tömeg: … kg

3.6.6.

Megadott külső átmérő: … mm

3.6.7.

Legkisebb külső átmérő: … mm

3.6.8.

Dörzsgyűrű belső átmérője: … mm

3.6.9.

Szellőzőcsatorna szélessége (ha van): … mm

3.6.10.

Alapanyag: …

3.7.

Tárcsafékbetét adatai

3.7.1.

Gyártó neve és címe: …

3.7.2.

Gyártmány: …

3.7.3.

Típus: …

3.7.4.

Azonosítás (típusazonosítás a tárcsafékbetét alaplemezén): …

3.7.5.

Legkisebb vastagság (megengedett kopás): … mm

3.7.6.

A súrlódó anyag alaplemezre történő rögzítésének módja: …

3.7.6.1.

Rögzítés legkedvezőtlenebb esete (ha egynél több van): …”

A 13. melléklet módosításai

A 13. melléklet 4.3. szakasza a következőképpen módosul:

„4.3.

A 4.1. szakaszban meghatározott hiba bekövetkezése esetén az alábbi követelmények alkalmazandók:

Gépjárművek

:

a maradó fékhatásnak az ezen előírás 5.2.1.4. szakaszában rögzítettek szerint meg kell felelnie a szóban forgó járműre az üzemi fékrendszer erőátviteli rendszere egy részének meghibásodása esetére előírt fékhatásnak. Ez a feltétel nem értelmezhető a biztonsági fékezésre vonatkozó követelményektől való eltérésként.

Pótkocsik

:

a maradó fékhatásnak meg kell felelnie az ezen előírás 5.2.2.15.2. szakaszában meghatározott fékhatásnak.”

A 16. melléklet módosításai

A 16. melléklet a következőképpen módosul:

„16. MELLÉKLET

A vontatójárművek és pótkocsik összeférhetőségeaz iso 11992 szabvány szerinti adatkommunikáció tekintetében

1.   ÁLTALANOS RENDELKEZESEK

1.1.

E melléklet követelményei kizárólag az ezen előírás 2.24. szakaszában meghatározott elektromos vezérlővezetékkel felszerelt vontatójárművekre és pótkocsikra alkalmazandók.

1.2.

Az ISO 7638 szabványnak megfelelő csatlakozó árammal látja el a pótkocsi fékrendszerét vagy blokkolásgátló fékrendszerét. Az ezen előírás 2.24. szakaszában meghatározott elektromos vezérlővezetékkel felszerelt járművek esetében ez a csatlakozó adatkommunikációs interfészként is szolgál a 6. és 7. érintkezőn keresztül – lásd az előírás 5.1.3.6. szakaszát.

1.3.

E melléklet a vontatójárműre és a pótkocsira az ISO 11992-2:2003 szabványban – beleértve annak 1:2007 módosítását – meghatározott üzenetek támogatása tekintetében alkalmazandó követelményeket határozza meg.

2.   Az ISO 11992-2:2003 szabványban – beleértve annak 1:2007 módosítását – meghatározott, az elektromos vezérlővezetéken keresztül továbbított paraméterek támogatása a következőképpen történik:

2.1.

Az alábbiak az ezen előírásban meghatározott, a vontatójármű vagy pótkocsi által adott esetben támogatandó funkciók és az azokhoz tartozó üzenetek:

2.1.1.

A vontatójárműről a pótkocsira továbbított üzenetek:

Funkció/paraméter

ISO 11992-2:2003 szerinti hivatkozás

13. számú előírás szerinti hivatkozás

Üzemi/biztonsági fékigény értéke

EBS11

3–4. bájt

10. melléklet,

3.1.3.2. szakasz

Két elektromos körből kiváltott fékigény értéke

EBS12

3. bájt, 1–2. bit

13. számú előírás,

5.1.3.2. szakasz

Pneumatikus vezérlővezeték

EBS12

3. bájt, 5–6. bit

13. számú előírás,

5.1.3.2. szakasz

2.1.2.

A pótkocsiról a vontatójárműre továbbított üzenetek:

Funkció/paraméter

ISO 11992-2:2003 szerinti hivatkozás

13. számú előírás szerinti hivatkozás

Dinamikus menetstabilizáló rendszer aktív/passzív

EBS21 2. bájt,

1–2. bit

21. melléklet,

2.1.6. szakasz

Jármű áramellátása megfelelő/nem megfelelő

EBS22 2. bájt,

1–2. bit

13. számú előírás,

5.2.2.20. szakasz

Vörös figyelmeztető jelzésre vonatkozó kérés

EBS22 2. bájt,

3–4. bit

13. számú előírás,

5.2.2.15.2.1., 5.2.2.16. és 5.2.2.20. szakasz

Töltővezetékből érkező fékezési kérés

EBS22 4. bájt,

3–4. bit

13. számú előírás,

5.2.2.15.2. szakasz

Féklámpára vonatkozó kérés

EBS22 4. bájt,

5–6. bit

13. számú előírás,

5.2.2.22.1. szakasz

Jármű pneumatikus ellátása megfelelő/nem megfelelő

EBS23 1. bájt,

7–8. bit

13. számú előírás,

5.2.2.16. szakasz

2.2.

Ha a pótkocsi az alábbi üzeneteket továbbítja, a vontatójárműnek figyelmeztető jelzést kell leadnia a járművezető felé:

Funkció/paraméter

ISO 11992-2:2003 szerinti hivatkozás

Vezető figyelmeztetése szükséges

Dinamikus menetstabilizáló rendszer aktív/passzív (13)

EBS21 2. bájt,

1–2. bit

21. melléklet, 2.1.6. szakasz

Vörös figyelmeztető jelzésre vonatkozó kérés

EBS22 2. bájt,

3–4. bit

13. számú előírás, 5.2.1.29.2.1. szakasz

2.3.

A vontatójárműnek vagy pótkocsinak az alábbi, az ISO 11992-2:2003 szabványban – beleértve annak 1:2007 módosítását – meghatározott üzeneteket kell támogatnia:

2.3.1.

A vontatójárműről a pótkocsira továbbított üzenetek:

Jelenleg nincsenek meghatározott üzenetek.

2.3.2.

A pótkocsiról a vontatójárműre továbbított üzenetek:

Funkció/paraméter

ISO 11992-2:2003 szerinti hivatkozás

Jármű üzemi fékrendszere aktív/passzív

EBS22 1. bájt, 5–6. bit

Elektromos vezérlővezetéken keresztüli fékezés támogatott

EBS22 4. bájt, 7–8. bit

Geometriai adatindex

EBS24 1. bájt

Geometriai adatindex tartalma

EBS24 2. bájt

2.4.

A vontatójárműnek vagy pótkocsinak az alábbi üzeneteket kell támogatnia, ha a jármű rendelkezik az adott paraméterhez társított funkcióval:

2.4.1.

A vontatójárműről a pótkocsira továbbított üzenetek:

Funkció/paraméter

ISO 11992-2:2003 szerinti hivatkozás

Járműtípus

EBS11 2. bájt, 3–4.bit

Dinamikus menetstabilizáló rendszer aktív/passzív (14)

EBS11 2. bájt, 5–6.bit

Jármű elülső részére vagy bal oldalára vonatkozó fékezési kérés értéke

EBS11 7. bájt

Jármű hátsó részére vagy jobb oldalára vonatkozó fékezési kérés értéke

EBS11 8. bájt

Borulásgátló rendszer engedélyezve/letiltva (15)

EBS12 1. bájt, 3–4.bit

Farolásgátló rendszer engedélyezve/letiltva (16)

EBS12 1. bájt, 5–6.bit

Pótkocsi borulásgátló rendszerének engedélyezése/letiltása (15)

EBS12 2. bájt, 1–2.bit

Pótkocsi farolásgátló rendszerének engedélyezése/letiltása (16)

EBS12 2. bájt, 3–4.bit

Vontatási segítség kérése

RGE11 1. bájt, 7–8.bit

1. felemelhető tengely – helyzetkérés

RGE11 2. bájt, 1–2.bit

2. felemelhető tengely – helyzetkérés

RGE11 2. bájt, 3–4.bit

Kormányzó tengely zárására vonatkozó kérés

RGE11 2. bájt, 5–6.bit

Másodperc

TD11 1. bájt

Perc

TD11 2. bájt

Óra

TD11 3. bájt

Hónap

TD11 4. bájt

Nap

TD11 5. bájt

Év

TD11 6. bájt

Helyi perckiegyenlítés

TD11 7. bájt

Helyi órakiegyenlítés

TD11 8. bájt

2.4.2.

A pótkocsiról a vontatójárműre továbbított üzenetek:

Funkció/paraméter

ISO 11992-2:2003 szerinti hivatkozás

Oldal- vagy tengelyirányú fékerőelosztás támogatása

EBS21 2. bájt, 3–4. bit

Kerékalapú járműsebesség

EBS21 3-4. bájt

Oldalirányú gyorsulás

EBS21 8. bájt

Blokkolásgátló rendszer (ABS) aktív/passzív

EBS22 1. bájt, 1–2. bit

Narancssárga figyelmeztető jelzésre vonatkozó kérés

EBS22 2. bájt, 5–6. bit

Járműtípus

EBS22 3. bájt, 5–6. bit

Rakodórámpa-megközelítési segítség

EBS22 4. bájt, 1–2. bit

Teljes tengelyterhelés

EBS22 5-6. bájt

Abroncsnyomás megfelelő/nem megfelelő

EBS23 1. bájt, 1–2. bit

Fékbetét megfelelő/nem megfelelő

EBS23 1. bájt, 3–4. bit

Fékhőmérsékleti állapot

EBS23 1. bájt, 5–6. bit

Abroncs-/kerékazonosító (nyomás)

EBS23 2. bájt

Abroncs-/kerékazonosító (betét)

EBS23 3. bájt

Abroncs-/kerékazonosító (hőmérséklet)

EBS23 4. bájt

Abroncsnyomás (tényleges abroncsnyomás)

EBS23 5. bájt

Fékbetét

EBS23 6. bájt

Fékhőmérséklet

EBS23 7. bájt

Fékhengernyomás: első tengely, bal kerék

EBS25 1. bájt

Fékhengernyomás: első tengely, jobb kerék

EBS25 2. bájt

Fékhengernyomás: második tengely, bal kerék

EBS25 3. bájt

Fékhengernyomás: második tengely, jobb kerék

EBS25 4. bájt

Fékhengernyomás: harmadik tengely, bal kerék

EBS25 5. bájt

Fékhengernyomás: harmadik tengely, jobb kerék

EBS25 6. bájt

Borulásgátló rendszer engedélyezve/letiltva (17)

EBS25 7. bájt, 1–2. bit

Farolásgátló rendszer engedélyezve/letiltva (18)

EBS25 7. bájt, 3–4. bit

Vontatási segítség

RGE21 1. bájt, 5–6. bit

1. felemelhető tengely helyzete

RGE21 2. bájt, 1–2. bit

2. felemelhető tengely helyzete

RGE21 2. bájt, 3–4. bit

Kormányzó tengely zárása

RGE21 2. bájt, 5–6. bit

Abroncs/kerék azonosítása

RGE23 1. bájt

Abroncshőmérséklet

RGE23 2–3. bájt

Légveszteség észlelése (abroncs)

RGE23 4–5. bájt

Abroncsnyomás-küszöbérték észlelése

RGE23 6. bájt, 1–3. bit

2.5.

Minden egyéb, az ISO 11992-2:2003 szabványban – beleértve annak 1:2007 módosítását – meghatározott üzenet támogatása szabadon választható a vontatójármű és a pótkocsi vonatkozásában.”

A 17. melléklet módosításai

17. melléklet

A szöveg a következő új, 3.2.2.6. és 3.2.2.7. szakasszal egészül ki:

„3.2.2.6.   Féklámpák megvilágítása

Az EBS 224. bájt 5–6. bitjei 00-ra állított üzenetének szimulálása, és annak ellenőrzése, hogy a féklámpák nem világítanak.

Az EBS 224. bájt 5–6. bitjei 01-re állított üzenetének szimulálása, és annak ellenőrzése, hogy a féklámpák világítanak.

3.2.2.7.   A pótkocsi stabilitási funkciójának beavatkozása

Az EBS 212. bájt 1–2. bitjei 00-ra állított üzenetének szimulálása, és annak ellenőrzése, hogy a 21. melléklet 2.1.6. szakaszában meghatározott, járművezetőnek szóló figyelmeztető jelzés nem világít.

Az EBS 212. bájt 1–2. bitjei 01-re állított üzenetének szimulálása, és annak ellenőrzése, hogy a 21. melléklet 2.1.6. szakaszában meghatározott, járművezetőnek szóló figyelmeztető jelzés világít.”

A szöveg a következő új, 3.2.3.2. szakasszal egészül ki:

„3.2.3.2.

A 16. melléklet 2.4.1. szakasza további, a vontatójármű által meghatározott körülmények között támogatandó üzeneteket határoz meg. További vizsgálatok végezhetők a támogatott üzenetek állapotának ellenőrzésére annak biztosítása érdekében, hogy az előírás 5.1.3.6.2. szakaszának követelményei teljesüljenek.”

A szöveg a következő új, 4.2.2.4–4.2.2.6. szakasszal egészül ki:

„4.2.2.4.   Önműködően vezérelt fékezés

Amennyiben a pótkocsi olyan funkcióval van ellátva, amelynek a működése önműködően vezérelt fékezési beavatkozást vált ki, az alábbiak ellenőrizendők:

Ha nem következik be önműködően vezérelt fékezési beavatkozás, ellenőrizni kell, hogy az EBS 224. bájt 5–6. bitjeinek üzenete 00-ra van-e állítva.

Önműködően vezérelt fékezést kell szimulálni, ha a bekövetkezett lassulás ≥ 0,7 m/sec2, ellenőrizni kell, hogy az EBS 224. bájt 5–6. bitjeinek üzenete 01-re van-e állítva.

4.2.2.5.   Járműstabilitási funkció

Amennyiben a pótkocsi járműstabilitási funkcióval rendelkezik, az alábbi ellenőrzéseket kell elvégezni:

 

A járműstabilitási funkció inaktív állapotában ellenőrizni kell, hogy az EBS 212. bájt 1–2. bitjeinek üzenete 00-ra van-e állítva.

 

Járműstabilitási funkció beavatkozását kell szimulálni a 21. melléklet 2.2.4. szakasza szerint, és ellenőrizni kell, hogy az EBS 212. bájt 1–2. bitjeinek üzenete 01-re van-e állítva.

4.2.2.6.   Elektromos vezérlővezeték támogatása

Amennyiben a pótkocsi fékrendszere nem támogatja az elektromos vezérlővezetéken keresztül történő fékezést, ellenőrizni kell, hogy az EBS 224. bájt 7–8. bitjeinek üzenete 00-ra van-e állítva.

Amennyiben a pótkocsi fékrendszere támogatja az elektromos vezérlővezetéken keresztül történő fékezést, ellenőrizni kell, hogy az EBS 224. bájt 7–8. bitjeinek üzenete 01-re van-e állítva.”

A szöveg a következő új, 4.2.3.2. szakasszal egészül ki:

„4.2.3.2.

A 16. melléklet 2.4.2. szakasza további, a vontatójármű által meghatározott körülmények között támogatandó üzeneteket határoz meg. További vizsgálatok végezhetők a támogatott üzenetek állapotának ellenőrzésére annak biztosítása érdekében, hogy az előírás 5.1.3.6.2. szakaszának követelményei teljesüljenek.”

A 19. melléklet módosításai

19. melléklet

A szöveg a következő új, 1.1.5. szakasszal egészül ki:

„1.1.5.

Járműstabilitási funkció (lásd a 6. szakaszt).”

A 2.2.3. szakaszban a „7. függelék” kifejezés helyébe „9. függelék” lép.

A 4.2.2. szakasz a következőképpen módosul:

„4.2.2.

A fékezési tényező számítása az alábbi képlettel történik:

Formula

A fékezési tényezőt a 4.3.1.3. szakaszban meghatározott összes fékbetét- és féktárcsabetét-anyag tekintetében ellenőrizni kell.”

A 4.3.2.3. szakasz a következőképpen módosul:

„4.3.2.3.

A féknyomaték megadott küszöbértéke C0,dec

A szöveg a következő új, 6–6.6.1. szakaszokkal egészül ki:

„6.   Járműstabilitási funkció

6.1.   Általános rendelkezések

6.1.1.

Ez a szakasz a legalább az alábbi funkciókat tartalmazó járműstabilitási funkcióval ellátott járművek dinamikus jellemzőinek megállapítására szolgáló vizsgálati eljárást határozza meg:

a)

iránytartás;

b)

borulásvédelem.

6.2.   Adatközlő lap

6.2.1.

A rendszer/jármű gyártója átadja a műszaki szolgálat részére az azon vezérlési funkció(k)ra vonatkozó adatközlő lapot, amelyek teljesítményét ellenőrizni kell. Ennek a dokumentumnak legalább az e melléklet 7. függelékében meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

6.3.   A vizsgálati jármű(vek) meghatározása

6.3.1.

A gyártó által benyújtott adatközlő lapon meghatározott járműstabilitási funkciók és azok alkalmazása alapján a műszaki szolgálat teljesítményellenőrzést végez. Ez magában foglalhatja az ezen előírás 21. mellékletének 2.2.3. szakaszában meghatározott egy vagy több dinamikus manőver végrehajtását a gyártó adatközlő lapjának 2.1. szakaszban meghatározott alkalmazás(oka)t képviselő, legfeljebb három tengellyel rendelkező pótkocsi(ko)n.

6.3.1.1.

Az értékelendő pótkocsi(k) kiválasztásakor az alábbiakat is figyelembe kell venni:

a)

A felfüggesztés típusa: minden felfüggesztéscsoportra – pl. kiegyenlített légrugós – egy annak a meghatározásnak megfelelő pótkocsit kell értékelni.

b)

Tengelytáv: a tengelytáv nem korlátozó tényező.

c)

A fék típusa: a jóváhagyást S-kulcsos vagy tárcsafékkel rendelkező pótkocsikra kell korlátozni, ha azonban más féktípus is használatba kerül, összehasonlító vizsgálatot lehet előírni.

d)

Fékrendszer: az értékelt pótkocsi(k) fékrendszerének meg kell felelnie ezen előírás vonatkozó követelményeinek.

6.4.   Vizsgálati ütemterv

6.4.1.

A járműstabilitási funkció értékelése céljából a rendszer/jármű gyártójának és a műszaki szolgálatnak meg kell állapodnia az alkalmazott vizsgálatokról, és azoknak olyan – az értékelt funkciónak megfelelő – körülményeket kell tartalmazniuk, amelyek a menetstabilizáló funkció beavatkozása nélkül az iránytartás elvesztéséhez vagy felboruláshoz vezetnének. A dinamikus manővereket, vizsgálati feltételeket és eredményeket bele kell foglalni a vizsgálati jegyzőkönyvbe.

6.5.   Vontatójármű

6.5.1.

A jármű (pótkocsi) járműstabilitási funkciója teljesítményének értékelésére használt vontatójárműnek rendelkeznie kell a szükséges pneumatikus és elektromos csatlakozókkal, továbbá ha a vontatójármű az ezen előírás 2.34. szakaszában meghatározott járműstabilitási funkcióval rendelkezik, e funkciót le kell tiltani.

6.6.   Vizsgálati jegyzőkönyv

6.6.1.

Vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni legalább az e melléklet 8. függelékében meghatározott tartalommal.”

A 19. melléklet a következő új, 7. függelékkel egészül ki:

„7. FÜGGELÉK

Járműstabilitási funkció adatközlő lapja

1.   ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.

A gyártó neve

1.2.

A rendszer neve

1.3.

A rendszer változatai

1.4.

Vezérlőfunkció (iránytartás/borulásvédelem/mindkettő), a vezérlés alapvető működésének és/vagy alapelvének magyarázatával

1.5.

Rendszerkonfigurációk (adott esetben)

1.6.

Rendszerazonosító

2.   ALKALMAZÁSOK

2.1.

Azon pótkocsitípusok és konfigurációk felsorolása, amelyekre a jóváhagyást kérelmezik.

2.2.

A fenti 2.1. szakaszban meghatározott pótkocsikba szerelt konfigurációk vázlatos kapcsolási ábrája az alábbiak figyelembevételével:

a)

felemelhető tengelyek;

b)

kormányzó tengelyek;

c)

blokkolásgátló fékkonfigurációk.

2.3.

Alkalmazási kör a felfüggesztés típusa tekintetében:

a)

légrugó: bármely típusú kiegyenlített, »lengőkaros« légrugó;

b)

egyéb felfüggesztések: a gyártó egyedileg határozza meg, modell és típus (kiegyenlített/kiegyenlítetlen).

2.4.

Kiegészítő információk (ha vannak) az iránytartási és/vagy borulásvédelmi funkció(k) alkalmazására vonatkozóan.

3.   AZ ALKATRÉSZEK LEÍRÁSA

3.1.   A vezérlőn kívül elhelyezkedő érzékelők

a)

működés;

b)

az érzékelők helyzetére vonatkozó korlátozások;

c)

azonosítás, pl. alkatrészszámok.

3.2.   Vezérlő(k)

a)

általános leírás és működés;

b)

azonosítás, pl. alkatrészszámok;

c)

a vezérlő(k) helyzetére vonatkozó korlátozások;

d)

további jellemzők.

3.3.   Modulátorok

a)

általános leírás és működés;

b)

azonosítás;

c)

korlátozások.

3.4.   Villamos berendezés

a)

kapcsolási rajzok;

b)

áramellátási módszerek.

3.5.   Pneumatikus körök

Rendszer vázlatos kapcsolási ábrái, beleértve az e melléklet 6.2.1. szakaszában meghatározott pótkocsitípusokhoz tartozó blokkolásgátló fékkonfigurációkat.

3.6.   Az elektronikus rendszer biztonsági szempontjai ezen előírás 18. mellékletével összhangban.

3.7.   Elektromágneses összeférhetőség

3.7.1.

Az 10. számú előírásnak – beleértve annak 02. módosítássorozatát – való megfelelést igazoló dokumentáció.”

A 19. melléklet a következő új, 8. függelékkel egészül ki:

„8. FÜGGELÉK

Járműstabilitási funkció vizsgálati jegyzőkönyve

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV SZÁMA: …

1.   AZONOSÍTÁS:

1.1.

A járműstabilitási rendszer gyártója (neve és címe): …

1.2.

A rendszer neve/modellje: …

1.3.

Vezérlőfunkció: …

2.   JÓVÁHAGYOTT RENDSZER(EK) ÉS A BEÉPÍTÉS(EK):

2.1.

Blokkolásgátló fékkonfigurációk (ha vannak): …

2.2.

Alkalmazási terület (pótkocsi[k] típusa és tengelyek száma): …

2.3.

Rendszer azonosítása: …

2.4.

További jellemzők: …

3.   VIZSGÁLATI ADATOK ÉS EREDMÉNYEK:

3.1.

A próbajármű adatai (beleértve a vontatójármű specifikációját és működését): …

3.2.

Az útfelületre vonatkozó információk: …

3.3.

További információk: …

3.4.

Az iránytartás és a borulásvédelem megfelelőségének értékelése céljából végzett igazoló vizsgálatok/szimulációk: …

3.5.

Vizsgálati eredmények: …

3.6.

Az ezen előírás 18. mellékletével összhangban végzett értékelés: …

4.   BEÉPÍTÉSI KORLÁTOK

4.1.

A felfüggesztés típusa: …

4.2.

A fék típusa: …

4.3.

A pótkocsi alkatrészeinek elhelyezése: …

4.4.

Blokkolásgátló fékkonfigurációk: …

4.5.

Egyéb javaslatok/korlátozások (pl. emelhető tengelyek, kormányzó tengelyek stb.): …

5.   MELLÉKLETEK: …

6.   A VIZSGÁLAT IDŐPONTJA: …

7.   E vizsgálat elvégzése és eredményeinek jelentése a legutóbb a … módosítássorozattal módosított 13. számú EGB előírás 19. mellékletének megfelelően történt.

A VIZSGÁLATOT VÉGZŐ MŰSZAKI SZOLGÁLAT (19)

Aláírás: …Dátum: …

8.   JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG (19)

Aláírás: …Dátum: …

A 7. és 8. függelék számozása 9. és 10. függelékre módosul.

A 20. MELLÉKLET MÓDOSÍTÁSAI

20. melléklet

A 2.1.3. szakasz a következőképpen módosul:

„2.1.3.

A következők tekintetében a megfelelő ellenőrzési adatokat, köztük adott esetben a megfelelő számításokat tartalmazó dokumentációs csomag:

Fékhatásosság-követelmények

20. mellékletre való hivatkozás

Üzemi fék hideg fékhatásossága

3.

Rögzítőfék hatásossága

4.

Önműködő (vész-)fék hatásossága

5.

A fékerőelosztó rendszer meghibásodása

6.

Blokkolásgátló fékezés

7.

Menetstabilitási funkció

8.

Működési ellenőrzések

9.”

A szöveg a következő új, 8–8.2.1.4. szakaszokkal egészül ki:

8.   Alternatív eljárás menetstabilitási funkcióval ellátott pótkocsi fékhatásosságának meghatározására.

8.1.   A pótkocsi ezen előírás 21. mellékletének 2. szakasza szerinti vizsgálata elhagyható, ha a típusjóváhagyás időpontjában a menetstabilitási funkció teljesíti az előírás 19. mellékletének követelményeit.

8.2.   Ellenőrzés

8.2.1.   Az alkatrészek és a beépítés felülvizsgálata

A típusjóváhagyásra szánt pótkocsiba szerelt, a menetstabilitási funkciót tartalmazó fékrendszer specifikációját az összes következő feltétel teljesítésével kell ellenőrizni:

 

Feltétel

Kritériumok

8.2.1.1.

a)

érzékelő(k)

Nem lehet más

b)

vezérlő(k)

Nem lehet más

c)

modulátor(ok)

Nem lehet más

8.2.1.2.

A vizsgálati jegyzőkönyvben meghatározott pótkocsitípusok

Nem lehet más

8.2.1.3.

A vizsgálati jegyzőkönyvben meghatározott beépítési konfigurációk

Nem lehet más

8.2.1.4.

Az egyéb korlátozásokat lásd a vizsgálati jegyzőkönyv 4. szakaszában az előírás 19. mellékletének 8. függelékében leírtak szerint.

Nem lehet más”

A (korábbi) 8–8.1.7.1. szakaszok számozása 9–9.1.7.1. szakaszra módosul.

A (korábbi) 8.1.8. és 8.1.8.1. szakasz számozása 9.1.9. és 9.1.9.1. szakaszra módosul.

A szöveg a következő új, 9.1.8. és 9.1.8.1. szakasszal egészül ki:

„9.1.8.   Járműstabilitási funkció

9.1.8.1.

Gyakorlati okokból a járműstabilitási funkció ellenőrzése a fenti, 8.2. szakaszban meghatározott beépítési vizsgálatra, valamint a figyelmeztető jelzések megfelelő sorrendjének a hibák kiküszöbölése érdekében végzett megfigyelésére korlátozódik.”

A szöveg a következő új, 21. melléklettel (beleértve annak 1–3. függelékét) egészül ki:

21. MELLÉKLET

Járműstabilitási funkcióval ellátott járművekre vonatkozó különleges követelmények

1.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

E melléklet az ezen előírás 5.2.1.32. és 5.2.2.23. szakasza alapján járműstabilitási funkcióval ellátott járművekre vonatkozó különleges követelményeket határozza meg.

2.   KÖVETELMÉNYEK

2.1.   Gépjárművek

2.1.1.

Amennyiben egy jármű az ezen előírás 2.34. szakaszában meghatározott járműstabilitási funkcióval rendelkezik, az alábbiakat kell alkalmazni:

 

Iránytartás esetén a funkciónak képesnek kell lennie önműködő módon, külön-külön vezérelni minden tengely, vagy minden tengelycsoport (20) egy tengelye bal és jobb kerekének sebességét a jármű tényleges viselkedésének a járművezető által kívánt járműviselkedéssel összehasonlítva végzett értékelése alapján történő szelektív fékezés útján (21).

 

Borulásvédelem esetén a funkciónak képesnek kell lennie önműködő módon vezérelni mindegyik tengely vagy tengelycsoport (20) legalább két kerekének sebességét az olyan tényleges járműviselkedés értékelése alapján végzett szelektív fékezés vagy önműködően vezérelt fékezés útján, amely a jármű felborulását idézhetné elő (21).

 

A két eset egyikében sincs szükség a funkcióra, ha

a)

a jármű 20 km/h alatti sebességgel halad;

b)

a kezdeti, indításkori önellenőrzés és a valószínűségi ellenőrzések még nem fejeződtek be;

c)

a jármű hátramenetben halad.

2.1.2.

A fentiekben meghatározott működés megvalósítása érdekében a járműstabilitási funkciónak a szelektív fékezésen és/vagy önműködően vezérelt fékezésen kívül legalább a következőket kell magában foglalnia:

a)

A motor teljesítmény-leadásának vezérlésére való képesség.

b)

Iránytartás esetén: a jármű tényleges viselkedésének az irányeltérési szögsebesség, az oldalirányú gyorsulás, a keréksebesség értékei, valamint a járművezető által a fék- és kormányrendszerre, valamint a motorra bevitt vezérlőjelek alapján történő meghatározása. Kizárólag a fedélzeten generált információk használhatók. Ha ezek nem közvetlenül mért értékek, a közvetlenül mért értékeknek minden vezetési körülmény között (pl. alagútban való vezetés során) történő megfelelés bizonyítékát a típusjóváhagyás időpontjában be kell mutatni a műszaki szolgálatnak.

c)

Borulásvédelem esetén: a jármű tényleges viselkedésének a kerékre (kerekekre) kifejtett függőleges erő (vagy legalább az oldalirányú gyorsulás, a keréksebesség) értéke, valamint a járművezető által a fék- és kormányrendszerre, valamint a motorra bevitt vezérlőjelek alapján történő meghatározása. Kizárólag a fedélzeten generált információk használhatók. Ha ezek nem közvetlenül mért értékek, a közvetlenül mért értékeknek minden vezetési körülmény között (pl. alagútban való vezetés során) történő megfelelés bizonyítékát a típusjóváhagyás időpontjában be kell mutatni a műszaki szolgálatnak.

d)

Az ezen előírás 5.1.3.1. szakasza szerint felszerelt vontatójármű esetében: a pótkocsi üzemfékének a megfelelő vezérlővezetéken keresztül, a járművezetőtől függetlenül történő működtetésére való képesség.

2.1.3.

A járműstabilitási funkciót egy járművel végrehajtott dinamikus manőverek útján kell bemutatni a műszaki szolgálatnak. Ez megvalósítható az egy adott terhelési állapot mellett a járműstabilitási funkció engedélyezett és letiltott állapotában kapott eredmények összehasonlításával. A dinamikus manőverek ugyanazon járműstabilitási rendszerrel felszerelt más járművekre és más terhelési állapotokra történő végrehajtásának alternatívájaként tényleges járművizsgálatok vagy számítógépes szimulációk eredményei is benyújthatók.

A szimulátor használatát e melléklet 1. függeléke határozza meg.

A szimulátor jellemzőit és hitelesítését e melléklet 2. függeléke határozza meg.

Amíg nem állapodnak meg egységes vizsgálati eljárásokról, e bemutatás végrehajtásának módjáról a jármű gyártója és a műszaki szolgálat állapodik meg, és annak magában kell foglalnia az iránytartásra és borulásvédelemre vonatkozó, a járműbe beépített járműstabilitási funkciónak megfelelő kritikus követelményeket; a bemutatás módját és az eredményeket pedig csatolni kell a típus-jóváhagyási jegyzőkönyvhöz. Ez a típusjóváhagyás időpontjától eltérő időpontban is elvégezhető.

A járműstabilitási funkció bemutatásának módszereként az alábbi dinamikus manőverek bármelyikét kell használni: (22)

Iránytartás

Borulásvédelem

Csökkenő sugarú vizsgálat

Állandó fordulási állapotú vizsgálat

Kormányzásiszög-ugrási vizsgálat

J-kanyar

Kitartott szinuszhullámú vizsgálat

 

J-kanyar

 

Egyszeri sávváltás jobb és bal oldali kerekek alatt eltérő súrlódási együtthatójú (μ-split) útfelületen

 

Kettős sávváltás

 

Fordított kormányzású vizsgálat vagy »horgászhorog« vizsgálat

 

Aszimmetrikus, egyperiódusos szinuszkormányzású vagy impulzusos kormányzású vizsgálat

 

A megismételhetőség igazolása érdekében a járművön a kiválasztott manőver(ek) segítségével másodszor is elvégzik a bemutatást.

2.1.4.

A járműstabilitási rendszer beavatkozásait a járművezető felé különleges optikai figyelmeztető jelzések jelzik. A jelzés mindaddig látható kell, hogy legyen, amíg a járműstabilitási rendszer beavatkozási üzemmódban van. Az ezen előírás 5.2.1.29. szakaszában meghatározott figyelmeztető jelzések nem használhatók erre a célra.

A járműstabilitási funkció bármilyen, a jármű működési jellemzőinek meghatározására szolgáló tanulási folyamatban tett beavatkozásai nem eredményezik a fent említett jelzést.

A jelzés a járművezető számára még napfényben is látható kell, hogy legyen, oly módon, hogy a vezető könnyen ellenőrizhesse a jelzés megfelelő állapotát anélkül, hogy el kellene hagynia a vezetői ülést.

2.1.5.

A járműstabilitási funkció meghibásodását vagy hibáját észlelni kell, és azt a vezető felé az ezen előírás 5.2.1.29.1.2. szakaszában említett egyedi, sárga figyelmeztető jelzésnek kell jeleznie.

A figyelmeztető jelzésnek folyamatosnak kell lennie, és mindaddig meg kell jelennie, amíg a meghibásodás vagy hiba fennáll és a gyújtáskapcsoló (indítókapcsoló) bekapcsolt (»on«) állásban van.

2.1.6.

Elektromos vezérlővezetékkel felszerelt és elektromos vezérlővezetékkel elektromosan egy pótkocsira csatlakoztatott gépjármű esetében a vezetőt egyedi optikai figyelmeztető jelzés figyelmezteti, ha a pótkocsi a »VDC Active« információt továbbítja az elektromos vezérlővezeték adatkommunikációs részén keresztül. A fenti, 2.1.4. szakaszban meghatározott optikai jelzés alkalmazható erre a célra.

2.2.   Pótkocsik

2.2.1.

Amennyiben egy pótkocsi az ezen előírás 2.34. szakaszában meghatározott járműstabilitási funkcióval rendelkezik, az alábbiakat kell alkalmazni:

 

Iránytartás esetén a funkciónak képesnek kell lennie önműködő módon, külön-külön vezérelni minden tengely, vagy minden tengelycsoport (20) egy tengelye bal és jobb kerekének sebességét a pótkocsi tényleges viselkedésének a vontatójármű relatív viselkedésével összehasonlítva végzett értékelése alapján történő szelektív fékezés útján (21).

 

Borulásvédelem esetén a funkciónak képesnek kell lennie önműködő módon vezérelni mindegyik tengely vagy tengelycsoport (20) legalább két kerekének sebességét az olyan tényleges pótkocsi-viselkedés értékelése alapján végzett szelektív fékezés vagy önműködően vezérelt fékezés útján, amely felborulást idézhetné elő (21).

2.2.2.

A fentiekben meghatározott működés megvalósítása érdekében a járműstabilitási funkciónak az önműködően vezérelt fékezésen és adott esetben a szelektív fékezésen kívül legalább a következőket kell magában foglalnia:

a)

A pótkocsi tényleges viselkedésének a kerékre (kerekekre) kifejtett függőleges erő, vagy legalább az oldalirányú gyorsulás és a keréksebesség értéke alapján történő meghatározása. Kizárólag a fedélzeten generált információk használhatók. Ha ezek nem közvetlenül mért értékek, a közvetlenül mért értékeknek minden vezetési körülmény között (pl. alagútban való vezetés során) történő megfelelés bizonyítékát a típusjóváhagyás időpontjában be kell mutatni a műszaki szolgálatnak.

2.2.3.

A járműstabilitási funkciót egy járművel végrehajtott dinamikus manőverek útján kell bemutatni a műszaki szolgálatnak. Ez megvalósítható az egy adott terhelési állapot mellett a járműstabilitási funkció engedélyezett és letiltott állapotában kapott eredmények összehasonlításával. A dinamikus manőverek ugyanazon járműstabilitási rendszerrel felszerelt más járművekre és más terhelési állapotokra történő végrehajtásának alternatívájaként tényleges járművizsgálatok vagy számítógépes szimulációk eredményei is benyújthatók.

A szimulátor használatát e melléklet 1. függeléke határozza meg.

A szimulátor jellemzőit és hitelesítését e melléklet 2. függeléke határozza meg.

Amíg nem állapodnak meg egységes vizsgálati eljárásokról, e bemutatás végrehajtásának módjáról a jármű gyártója és a műszaki szolgálat állapodik meg, és annak magában kell foglalnia a borulásvédelemre és iránytartásra vonatkozó, a pótkocsiba beépített járműstabilitási funkciónak megfelelő kritikus követelményeket; a bemutatás módját és az eredményeket pedig csatolni kell a típus-jóváhagyási jegyzőkönyvhöz. Ez a típusjóváhagyás időpontjától eltérő időpontban is elvégezhető.

A járműstabilitási funkció bemutatásának módszereként az alábbi dinamikus manőverek bármelyikét kell használni (22):

Iránytartás

Borulásvédelem

Csökkenő sugarú vizsgálat

Állandó fordulási állapotú vizsgálat

Kormányzásiszög-ugrási vizsgálat

J-kanyar

Kitartott szinuszhullámú vizsgálat

 

J-kanyar

 

Egyszeri sávváltás jobb és bal oldali kerekek alatt eltérő súrlódási együtthatójú (μ-split) útfelületen

 

Kettős sávváltás

 

Fordított kormányzású vizsgálat vagy »horgászhorog«-vizsgálat

 

Aszimmetrikus, egyperiódusos szinuszkormányzású vagy impulzusos kormányzású vizsgálat

 

A megismételhetőség igazolása érdekében a járművön a kiválasztott manőver(eke)t másodszor is be kell mutatni.

2.2.4.

Elektromos vezérlővezetékkel felszerelt és elektromos vezérlővezetékkel elektromosan vontatójárműre csatlakoztatott pótkocsik a »VDC Active« információt továbbítják az elektromos vezérlővezeték adatkommunikációs részén keresztül, ha a járműstabilitási funkció beavatkozási üzemmódban van. A járműstabilitási funkció bármilyen, a pótkocsi működési jellemzőinek meghatározására szolgáló tanulási folyamatban tett beavatkozásai nem eredményezhetik a fent említett jelzést.

2.2.5.

A »select-low« vezérlésű pótkocsik fékhatásosságának maximalizálása érdekében e pótkocsiknál megengedett a vezérlési üzemmód »select-high« vezérlésre történő átállítása a »járműstabilitási funkció« beavatkozása során.

1. FÜGGELÉK

A dinamikus stabilitásszimuláció használata

M, N és O kategóriájú gépjárművek és pótkocsik iránytartási és/vagy borulásvédelmi menetstabilizáló funkciójának hatékonysága számítógépes szimuláció segítségével is meghatározható.

1.   A SZIMULÁCIÓ HASZNÁLATA

1.1

A járműstabilitási funkciót a jármű gyártójának kell a 21. melléklet 2.1.3. vagy 2.2.3. szakasza szerinti, gyakorlati bemutatóhoz alkalmazottakkal azonos dinamikus manőver(ek) útján bemutatnia a típusjóváhagyó hatóságnak vagy a műszaki szolgálatnak.

1.2.

A szimuláció olyan eszköz, amely révén a jármű stabilitási tulajdonságai a járműstabilitási funkció engedélyezett és letiltott állapotában, valamint terhelt és terheletlen állapotban bemutathatók.

1.3.

A szimulációkat hitelesített modellező- és szimulációs eszközzel kell elvégezni. Az ellenőrzést a fenti, 1.1. szakaszban meghatározottakkal megegyező manőver(ek) alkalmazásával kell végezni.

A szimulációs eszköz hitelesítésének módját a 21. melléklet 2. függeléke tartalmazza.

2. FÜGGELÉK

A dinamikusstabilitás-szimulációs eszköz és hitelesítése

1.   A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ JELLEMZŐI

1.1.   A szimulációs módszernek figyelembe kell vennie a jármű irányát és borulását befolyásoló fő tényezőket. Egy jellemző modell a következő paramétereket tartalmazhatja explicit vagy implicit formában:

a)

tengely/kerék;

b)

felfüggesztés;

c)

gumiabroncs;

d)

alváz/járműkarosszéria;

e)

erőátviteli rendszer/meghajtás, ha szükséges;

f)

fékrendszer;

g)

hasznos teher.

1.2.   A járműstabilitási funkciót a következők útján kell a szimulációs modellhez hozzáadni:

a)

a szimulációs eszköz alrendszere (szoftveres modell), vagy

b)

hurokrendszerű hardverkonfiguráció esetében elektromos vezérlődoboz.

1.3.   Pótkocsi esetében a szimulációt a pótkocsit egy, a típust képviselő vontatójárműre kapcsolva kell végrehajtani.

1.4.   A jármű terhelési állapota

1.4.1.

A szimulátornak képesnek kell lennie a terhelt és terheletlen állapot figyelembevételére.

1.4.2.

A terhelést a gyártó által meghatározott tulajdonságokkal (tömeg, tömegeloszlás és a tömegközéppont legnagyobb javasolt magassága) rendelkező, rögzített tehernek kell tekinteni.

2.   A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ HITELESÍTÉSE

2.1.

Az alkalmazott modellező és szimulációs eszköz hitelességét a gyakorlati járművizsgálattal (vizsgálatokkal) való összehasonlítás útján kell igazolni. A hitelesítésre az(oka)t a típust képviselő járműbe épített járműstabilitási funkció működésének megfelelő vizsgálat(oka)t kell alkalmazni, amely(ek) vezérlési tevékenység hiányában az iránytartás elvesztését (alulkormányzottság és túlkormányzottság) vagy a borulásvédelem elvesztését eredményezné(k).

A vizsgálat(ok) során a következő mozgásváltozókat kell feljegyezni, illetve adott esetben kiszámítani az ISO 15037 szabvány 1:2005, Személygépkocsikra vonatkozó általános feltételek című része, vagy 2:2002, Nehézgépjárművekre és buszokra vonatkozó általános feltételek című része szerint (járműkategóriától függően):

a)

szögsebesség;

b)

oldalirányú gyorsulás;

c)

kerékterhelés vagy kerékemelkedés;

d)

előremeneti sebesség;

e)

vezetői jelbevitel.

2.2.

A cél annak igazolása, hogy a szimulált járműviselkedés és a járműstabilitási funkció működése megfelel a gyakorlati járművizsgálatok tapasztalatainak.

2.3.

A szimulátort hitelesítettnek kell tekinteni, ha eredményei hasonlóak egy adott járműtípus a 21. melléklet 2.1.3., vagy adott esetben 2.2.3. szakasza szerinti dinamikus manőver(ek) során elért eredményeihez.

Állandó fordulási állapotú vizsgálat esetén az alulkormányzottsági gradiens jelenti az összehasonlítási alapot.

Dinamikus manőver esetén az összehasonlítást a járműstabilitási funkció a szimulált és a gyakorlati járművizsgálat során tapasztalt működése és sorrendje közötti kapcsolat alapján kell végezni.

2.4.

A referenciajármű és a szimulált jármű eltérő fizikai paramétereit a szimuláció során megfelelően módosítani kell.

2.5.

A szimulátorra vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyveket az e melléklet 3. függeléke szerinti mintának megfelelően kell elkészíteni, és annak egy példányát csatolni kell a jármű jóváhagyási jegyzőkönyvéhez.

3. FÜGGELÉK

A járműstabilitási funkció szimulációs eszközének vizsgálati jegyzőkönyve

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV SZÁMA: …

1.   AZONOSÍTÁS

1.1.

A szimulációs eszköz gyártójának neve és címe

1.2.

A szimulációs eszköz azonosítása: név/modell/szám (hardver és szoftver)

2.   ALKALMAZÁSI KÖR

2.1.

A jármű típusa: (pl. tehergépjármű, vontató, busz, félpótkocsi, középtengelyes pótkocsi, forgózsámolyos pótkocsi)

2.2.

Járműkonfiguráció: (pl. 4 × 2, 4 × 4, 6 × 2, 6 × 4, 6 × 6)

2.3.

Korlátozó tényezők: (pl. csak mechanikai felfüggesztés)

2.4.

Manőverek, amelyekre a szimulátort hitelesítették:

3.   ELLENŐRZŐ JÁRMŰVIZSGÁLAT(OK)

3.1.

Jármű(vek) leírása, beleértve a vontatójárművet pótkocsi vizsgálata esetén:

3.1.1.

A jármű(vek) azonosítása: gyártmány/modell/járműazonosító szám

3.1.1.1.

Nem szabványos illeszkedések:

3.1.2.

A jármű leírása, ideértve a tengelykonfigurációt/felfüggesztést/kerekeket, a motort és az erőátviteli rendszert, a fékrendszer(eke)t és a járműstabilitási rendszer tartalmát (iránytartás/borulásvédelem), a kormányművet, név/modell/szám megadásával:

3.1.3.

A szimuláció során használt járműadatok (explicit):

3.2.

A vizsgálat(ok) leírása, ideértve a helyszín(eke)t, úttest/vizsgálati útfelület jellemzőit, hőmérsékletet és dátumo(ka)t:

3.3.

Eredmények terhelt és terheletlen állapotban, bekapcsolt és kikapcsolt járműstabilitási funkció mellett, ideértve adott esetben a 21. melléklet 2. függelékének 2.1. szakaszában említett mozgásváltozókat:

4.   A SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYEI

4.1.

A szimuláció során felhasznált, nem a ténylegesen vizsgált járműből származó (implicit) járműparaméterek és értékek:

4.2.

Eredmények terhelt és terheletlen állapotban, bekapcsolt és kikapcsolt járműstabilitási funkció mellett az e függelék 3.2. szakasza szerint végrehajtott összes vizsgálatra, ideértve adott esetben a 21. melléklet 2. függelékének 2.1. szakaszában említett mozgásváltozókat:

5.   E vizsgálat elvégzése és eredményeinek jelentése a legutóbb a … módosítássorozattal módosított 13. számú EGB előírás 21. melléklete 2. függelékének megfelelően történt.

A vizsgálatot végző műszaki szolgálat (23)

Aláírás: … Dátum: …

Jóváhagyó hatóság (23)

Aláírás: … Dátum: …


(1)  E követelmény nem vonatkozik a következőkre: terepjáró járművek, különleges rendeltetésű járművek (pl. nem szabványos járműalvázzal rendelkező mobil gépek – pl. daruk –, hidrosztatikus meghajtású járművek, amelyeknél a hidraulikus hajtórendszert fékezéshez és kiegészítő funkciókhoz is használják), M2 és M3 kategóriába tartozó, I. osztályú és A osztályú buszok, csuklós autóbuszok, N2 kategóriájú vontatók 3,5 és 7,5 tonna közötti jármű-össztömeggel rendelkező félpótkocsikhoz.”

(2)  E követelmény nem vonatkozik a rendkívüli teher szállítására szolgáló pótkocsikra, valamint az álló utasoknak kialakított térrel rendelkező pótkocsikra.”

(3)  E szakasz nem gátolja meg Dániát abban, hogy továbbra is kötelezően előírja az ezen előírás követelményeinek megfelelő járműstabilitási funkciót.”

(4)  A 107. számú előírásban meghatározott III. osztály.”

(5)  Lásd e melléklet 2. függelékének 2.1. szakaszát.”

(6)  Adott esetben.

(7)  Nincs szükség vizsgálatra, ha a gyártó igazolni tudja, hogy az eltérés nem befolyásolja a merevséget

(8)  A nem kívánt rész törlendő.

(9)  Csak tárcsafékek esetében.

(10)  Csak dobfékek esetében.

(11)  Csak akkor kell kitölteni, ha önműködő fékutánállító berendezés került beépítésre.

(12)  Két különböző személynek kell aláírnia, akkor is, ha a műszaki szolgálat és a jóváhagyó hatóság azonos, vagy ha a jegyzőkönyvvel együtt a jóváhagyó hatóság külön engedélyt is kiad.

(13)  Az ISO 11992-2:2003 szabványban – beleértve annak 1:2007 módosítását – meghatározott dinamikus menetstabilizáló rendszert ezen előírás járműstabilitási funkcióként határozza meg – lásd az előírás 2.34. szakaszát.

(14)  Az ISO 11992-2:2003 szabványban – beleértve annak 1:2007 módosítását – meghatározott dinamikus menetstabilizáló rendszert ezen előírás járműstabilitási funkcióként határozza meg – lásd az előírás 2.34. szakaszát.

(15)  Az ISO 11992-2:2003 szabványban – beleértve annak 1:2007 módosítását – meghatározott borulásgátló rendszert ezen előírás borulásvédelemként határozza meg – lásd az előírás 2.32.2.2. szakaszát.

(16)  Az ISO 11992-2:2003 szabványban – beleértve annak 1:2007 módosítását – meghatározott farolásgátló rendszert ezen előírás iránytartásként határozza meg – lásd az előírás 2.32.2.1. szakaszát.

(17)  Az ISO 11992-2:2003 szabványban – beleértve annak 1:2007 módosítását – meghatározott borulásgátló rendszert ezen előírás borulásvédelemként határozza meg – lásd az előírás 2.32.2.2. szakaszát.

(18)  Az ISO 11992-2:2003 szabványban – beleértve annak 1:2007 módosítását – meghatározott farolásgátló rendszert ezen előírás iránytartásként határozza meg – lásd az előírás 2.32.2.1. szakaszát.

(19)  Két különböző személynek kell aláírnia, akkor is, ha a műszaki szolgálat és a jóváhagyó hatóság azonos, vagy ha a jegyzőkönyvvel együtt a jóváhagyó hatóság külön engedélyt is kiad.

(20)  Több tengely esetében, amelyeknél a szomszédos tengelyek közötti tengelytáv 2 méternél nagyobb, minden egyes tengelyt önálló tengelycsoportnak kell tekinteni.

(21)  A jármű más rendszereivel vagy alkatrészeivel való további kölcsönhatás megengedett. Amennyiben e rendszerekre vagy alkatrészekre különleges előírások vonatkoznak, e kölcsönhatásnak meg kell felelnie ezen előírások követelményeinek, pl. a kormányrendszerrel való kölcsönhatásnak meg kell felelnie a 79. számú előírásban rögzített, a korrekciós kormányzásra vonatkozó követelményeknek.

(22)  Amennyiben a fentiekben meghatározott manőverek bármelyike nem vezet az iránytartás elvesztéséhez vagy felboruláshoz, adott esetben a műszaki szolgálat beleegyezésével alternatív manőver alkalmazható.

(23)  Két különböző személynek kell aláírnia, ha a műszaki szolgálat és a jóváhagyó hatóság azonos szervezet.


Top