(1)

Az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében szereplő „ügylet” fogalma közömbös abban a tekintetben, hogy a fizető fél vagy a kedvezményezett az eszközalapú token csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügylet kezdeményezésére vagy fogadására milyen típusú pénztárcát használ. Ennek megfelelően az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikkének (6) bekezdésében említett módszertan meghatározásához figyelembe kell venni, hogy az említett rendelet 22. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti jelentéstételnek ki kell terjednie a letétkezelő pénztárcák közötti ügyletekre, valamint azokra az ügyletekre, amelyek egyik ágát letétkezelő pénztárcák, a másik ágát pedig nem letétkezelő pénztárcák vagy más olyan megosztott főkönyvi címek képezik, amelyekre az eszközalapú tokenek birtokosának, illetve a kriptoeszköz-szolgáltatónak nincs befolyása. Az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti jelentéstétel hatálya nem terjed ki a nem letétkezelő pénztárcák közötti ügyletekre, valamint azokra az ügyletekre, amelyek egyik ágát nem letétkezelő pénztárcák, a másik ágát pedig más olyan megosztott főkönyvi címek képezik, amelyekre az eszközalapú token birtokosának, illetve a kriptoeszköz-szolgáltatónak nincs befolyása, figyelembe véve, hogy a kibocsátók nem feltétlenül rendelkeznek az ilyen ügyleteknek az említett rendelkezések szerinti bejelentéséhez szükséges információkkal. Ez nem érintheti a kibocsátóknak az ilyen ügyletek tekintetében az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) pontja és az (EU) 2024/2902 bizottsági végrehajtási rendelet (2) szerinti jelentéstételi kötelezettségeit.

(2)

Az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint a csereeszközként történő használathoz kapcsolódó ügyletek csak olyan ügyletek, amelyek révén az eszközalapú tokenre jogosult természetes vagy jogi személy megváltozik. Ez akkor is érvényes, ha az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikkének 6. pontja értelmében vett tényleges tulajdonos ugyanaz marad, és függetlenül attól, hogy ezeket az ügyleteket a megosztott főkönyvben („on-chain”) vagy a megosztott főkönyvön kívül („off-chain”) egyenlítik-e ki. Ennek megfelelően az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti jelentéstétel céljából a kibocsátó által az illetékes hatóságnak bejelentendő adatok nem foglalhatják magukban az eszközalapú tokenek ugyanazon személy különböző címei vagy számlái közötti transzfereket.

(3)

Az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése előírja, hogy bizonyos ügyletek nem tekintendők az eszközalapú tokenek csereeszközként történő használatához kapcsolódónak. Különösen, amint azt az említett rendelet (61) preambulumbekezdése pontosítja, az eszközalapú tokenek csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek azok az ügyletek, amelyek adósságfizetéshez kapcsolódnak, többek között a kereskedőkkel létrejövő ügyletekkel összefüggésben is, és nem tartoznak ebbe a körbe a befektetési funkciókhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyletek, például a pénzeszközökre vagy más kriptoeszközökre történő átváltás, kivéve, ha az eszközalapú tokent bizonyítottan más kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek kiegyenlítésére használják. Ezért tovább kell pontosítani az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján bejelentendő ügylettípusokat.

(4)

A kibocsátónak az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében meg kell becsülnie az eszközalapú token csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek számát és értékét oly módon, hogy az adott negyedévben az eszközalapú tokenben kiegyenlített ügyletek teljes számából és értékéből levonja azokat az ügyleteket, amelyekben az eszközalapú tokenért cserébe a kibocsátótól vagy egy kriptoeszköz-szolgáltatótól pénzeszközt vagy más kriptoeszközt kapott, azokat az ügyleteket, amelyek esetében az eszközalapú tokent biztosítékként használták pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekhez, valamint azokat az ügyleteket, amelyeknél az eszközalapú token valamely származtatott ügylet teljesítésének kiegyenlítésére szolgált. Emellett a kibocsátó az eszközalapú tokennel végrehajtott más ügyleteket is levonhat, ha alapos oka van feltételezni, hogy az adott ügyletek célja nem áruk vagy szolgáltatások kifizetése, feltéve, hogy a kibocsátó kérésre bizonyítani tudja az illetékes hatóság számára, hogy alapos okkal feltételezheti, hogy a említett ügyletek nem kapcsolódnak az eszközalapú token áruk vagy szolgáltatások kifizetésére való használatához.

(5)

Az eszközalapú tokenek csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek közé kell számítani azokat az ügyleteket is, amelyek esetében egy vagy több, az eszközalapú tokentől eltérő kriptoeszközt használnak áruk és szolgáltatások kifizetésére, feltéve, hogy ezeket az ügyleteket az eszközalapú tokenben egyenlítik ki. Ilyen ügyletek lehetnek azok, amikor az eszközalapú token áthidaló eszközként szolgál az eszközalapú tokentől eltérő kriptoeszközzel végrehajtott – áruk vagy szolgáltatások kifizetését célzó – ügyletek kiegyenlítésére, valamint, amikor az eszközalapú token áthidaló eszközként működik az eszközalapú tokentől eltérő két kriptoeszközt érintő – áruk vagy szolgáltatások kifizetését célzó – ügylet kiegyenlítésére. Ezzel szemben nem tartozhatnak az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti jelentéstétel hatálya alá azok az ügyletek, amelyekben a felek az eszközalapú tokentől eltérő két külön kriptoeszközzel kívánnak kereskedni vagy fizetni, és megállapodnak abban, hogy az ügyletet eszközalapú token segítségével egyenlítik ki, de az alapul szolgáló ügylet célja nem áruk vagy szolgáltatások kifizetése.

(6)

A kibocsátónak az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdése d) pontjának hatálya alá tartozó minden egyes ügylet tekintetében meg kell határoznia azt a közös valutaövezetet, amelyre vonatkozóan az ügyletet jelenteni kell. Az említett rendelet 22. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett ügyletek körébe azok az ügyletek tartoznak, amelyek esetében mind a fizető fél, mind a kedvezményezett az Unión belül ugyanabban a közös valutaövezetben található.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a negyedév során az ügyletek napi átlagos számát és átlagos összesített értékét megbízható és reális adatok alapján becsüljék meg, valamint a jelentéstétel minőségének javítása érdekében a kibocsátónak rendelkeznie kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik számára, hogy azokat az adatokat, amelyeket – az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2024/2902 végrehajtási rendelet alapján – a kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójától, illetve – letétkezelő pénztárcától nem letétkezelő pénztárcára irányuló ügyletek esetében – a fizető fél kriptoeszköz-szolgáltatójától kapott, egyeztesse a kibocsátó rendelkezésére álló, más forrásokból származó adatokkal, beleértve adott esetben a megosztott főkönyvben rendelkezésre álló ügyleti adatokat is.

(8)

Az (EU) 2023/1114 rendelet 58. cikkének (3) bekezdésével összhangban az említett rendelet 22. és 23. cikkének, valamint 24. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan pénznemben denominált elektronikuspénz-tokenekre is, amely pénznem nem valamely uniós tagállam hivatalos pénzneme. Ennek megfelelően ezt a rendeletet értelemszerűen az ilyen elektronikuspénz-tokenekre is alkalmazni kell.

(9)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(10)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

1.

„közös valutaövezet”: egy vagy több olyan ország, amelynek hivatalos pénzneme megegyezik;

2.

„letétkezelő pénztárca”: olyan kriptoeszköz-pénztárcacím, ahol egy kriptoeszköz-szolgáltató biztosítja a kriptoeszközöknek vagy az ilyen kriptoeszközökhöz való hozzáférést biztosító eszközöknek az ügyfele nevében történő letéti őrzését vagy kezelését, adott esetben privát kriptográfiai kulcsok formájában;

3.

„nem letétkezelő pénztárca”: olyan kriptoeszköz-pénztárcacím, ahol a felhasználó kezeli a kriptoeszközökhöz való hozzáférést biztosító eszközöket, adott esetben privát kriptográfiai kulcsok formájában.