(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. A keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és koherensebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. E terveknek két célkitűzést kell megvalósítaniuk: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a bruttó hazai termék (GDP) 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak kezelését célzó reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell a nettó kiadás (4) maximális növekedési rátájára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja kezelni a közös uniós prioritásokat. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadásának maximális növekedési rátáit, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(5)

A keret az (EU) 2024/1263 rendelet 26. cikkével összhangban rugalmasságot biztosít a szabályok alkalmazása terén, ha a tagállamok által nem befolyásolható, az államháztartásra jelentős hatást gyakorló rendkívüli körülmények merülnek fel. Az említett esetben a Tanács – valamely tagállam kérésére és a Bizottság által az elemzése alapján tett ajánlás nyomán – a bizottsági ajánlástól számított négy héten belül olyan ajánlást fogadhat el, amely i. a tagállam által nem befolyásolható, ii. az érintett tagállam államháztartására jelentős hatást gyakorló rendkívüli körülmények esetén lehetővé teszi a tagállam számára, hogy eltérjen a nettó kiadásoknak a Tanács által meghatározott maximális növekedési rátájától, iii. feltéve, hogy az ilyen eltérés nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot. A Tanácsnak meg kell határoznia az eltérés alkalmazásának időtartamát.

(6)

Németország 2025. július 17-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy a Németország által szolgáltatott indokokra tekintettel megállapodás született a Bizottsággal az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról. A meghosszabbításról azért született megállapodás, mert az előző nemzeti kormány elvesztette a parlamenti többséget, és 2025. február 23-ra parlamenti választásokat írtak ki, amelyeket többhetes koalíciós tárgyalások követtek, 2025. április 9-én létrejött a koalíciós megállapodás, és 2025. május 6-án megalakult az új kormány.

(7)

A Bizottság azzal a céllal, hogy keretet biztosítson a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtásához vezető párbeszédhez, 2025. június 17-én az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének megfelelően megküldte Németországnak a referenciapályára vonatkozó előzetes iránymutatását (5). A Bizottság 2025. július 24-én közzétette a referenciapályát (6). A referenciapálya kockázatalapú, és biztosítani fogja, hogy az államadósság a költségvetési kiigazítási időszak végére – a kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül – középtávon megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, továbbá hogy a költségvetési hiány a kiigazítási időszakban a GDP 3 %-a alá csökkenjen, és középtávon e referenciaérték alatt maradjon. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. és 8. cikke értelmében a referenciapálya összhangban van az államadósság-fenntarthatósági védintézkedéssel és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is.

A Bizottság feltételezései alapján és hétéves kiigazítási időszakot feltételezve a Németország számára meghatározott referenciapálya szerint a nettó kiadások növekedése nem haladhatja meg az 1. táblázatban megadott mértékeket. Ez a mérték a hétéves kiigazítási időszak (2025–2031) során a nettó kiadások évi 1,8 %-os átlagos növekedésének, a terv ötéves tárgyidőszaka (2025–2029) során pedig a nettó kiadások évi 1,7 %-os átlagos növekedésének felel meg. A terv időhorizontja a szokásos négy év helyett öt év (2025–2029), mivel a 2025 februárjában tartott rendkívüli szövetségi választásokra tekintettel a jelenlegi szövetségi kormány négy helyett öt költségvetési törvény előkészítéséért lesz felelős.

1. táblázat: A Bizottság által Németország részére 2025. június 17-én megküldött referenciapálya

(8)

Németország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2025 júniusában és júliusában szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a nettó kiadások Németország által tervezett maximális növekedési rátája és az annak alapjául szolgáló feltételezések, valamint a kiigazítási időszak meghosszabbításának alátámasztására szolgáló, előirányzott reform- és beruházási kötelezettségvállalások álltak, beleértve a beruházást lehetővé tevő reformokat, valamint az egyszerűsítést, a hatékonyságot és a munkaerő-kínálat javítását célzó intézkedéseket. A párbeszéd során Németország és a Bizottság megvitatta továbbá azon reformok és beruházások tervezett végrehajtását is, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást, valamint a közös uniós prioritások, nevezetesen a méltányos zöld és digitális átmenet, a társadalmi és gazdasági reziliencia, az energiabiztonság és a védelmi képességek kiépítése megvalósítását célozzák.

(9)

Németország – az általa szolgáltatott információk szerint – az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban 2025 júliusában konzultációt folytatott a szociális partnerekkel és a regionális hatóságokkal.

(10)

A Stabilitási Tanács, amely a német szövetségi állam és a tartományok által közösen létrehozott testület, véleményt nyilvánított (7) a nettó kiadások többéves maximális növekedési rátáit alátámasztó makrogazdasági előrejelzésről és makrogazdasági feltételezésekről. Összességében elmondható, hogy a középtávú tervben szereplő kiadási pálya megfelel az uniós szabályoknak, és támogatja a gazdasági növekedést. A Stabilitási Tanács megállapította, hogy megbízható értékelésre csak az országos előrejelzés 2025 októberében esedékes felülvizsgálata után kerülhet sor, és hangsúlyozta, hogy a célok elérése érdekében fontos a kiadási fegyelem fenntartása, továbbá a növekedésösztönző intézkedések és a strukturális reformok végrehajtása.

(11)

A tervet 2025. július 20–21-én terjesztették a Parlament elé az illetékes parlamenti bizottságokon keresztül.

(12)

Németország 2024. október 15-én benyújtotta 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát. A Bizottság 2024. november 26-án fogadta el a véleményét (8) erről a költségvetésiterv-javaslatról. Tekintettel a németországi politikai fejleményekre, a 2025. évi költségvetés-tervezetről, amely alapján a Bizottság elfogadta a véleményét, a nemzeti parlament nem szavazott, illetve azt nem hagyta jóvá, és az nem lépett hatályba. A szövetségi választásokat követően a szövetségi kormány elkészítette a 2025. évi felülvizsgált költségvetés-tervezetet, amelyet a nemzeti parlament várhatóan 2025. szeptember végén fogad el. Ezenkívül a szövetségi kormány 2025. július 30-án, a terv benyújtását követően elfogadta a 2026. évi költségvetési törvény tervezetét. E tervezetet a nemzeti parlament várhatóan 2025. december elején fogadja el. A tervek szerint Németország 2025. október 15-ig benyújtja 2026-ra vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát.

(13)

Németország 2025. április 24-én az (EU) 2024/1263 rendelet 26. cikkének (1) bekezdésével összhangban és a 2025. március 19-i C(2025) 2000 final bizottsági közlemény alapján kérte a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválását a magasabb védelmi kiadások figyelembevétele érdekében. Ezt a kérelmet tehát a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv benyújtása előtt terjesztették elő. A Bizottság a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv értékelésével egyidejűleg értékelte a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválására irányuló kérelmet. Ezért a terv értékelése figyelembe veszi a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválását, különösen az államadósság-fenntarthatósági védintézkedés és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés hatásával összefüggésben.

(14)

Az államadósság-fenntarthatósági védintézkedést és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedést (az (EU) 2024/1263 rendelet 7. és 8. cikke) annak biztosítása érdekében hozták létre, hogy a tagállamok minimális költségvetési kiigazítást hajtsanak végre, és követelményeik szigorúbbak lehetnek a fenntarthatóságon alapuló megközelítés szerintieknél. Ezeket a védintézkedéseket nem veszik figyelembe a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválásának időszakában. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a nemzeti mentesítési rendelkezés fenntarthatósági feltételét valamennyi tagállamra egyformán alkalmazzák.

(15)

A Tanács 2025. július 8-án az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Németországhoz (9).

(16)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság a következőképpen értékelte a tervet:

(17)

Németországban 2024-ben 0,5 %-kal esett vissza a gazdasági tevékenység, ami az export és a beruházások lanyhulásának tudható be (10). A Bizottság 2025 májusában közzétett, 2025. tavaszi előrejelzése szerint a gazdaság 2025-ben várhatóan stagnál, mivel a magánfogyasztás és a beruházások fellendülését nagyrészt ellensúlyozza a nettó export negatív hatása. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 1,1 %-kal nő, ami az export fellendülésének és a magánfogyasztás és -beruházás folyamatos növekedésének tudható be. Az előrejelzés távlatában (2025–2026) Németországban a potenciális-GDP-növekedés a 2024. évi 0,5 %-ról 2025-ben és 2026-ban várhatóan kismértékben, 0,3 %-ra csökken, ami főként a munkaképes korú népesség csökkenésével, az egy alkalmazottra jutó munkaórák folyamatos csökkenésével és a teljes tényezőtermelékenység alacsony növekedésével magyarázható. A munkanélküliségi ráta 2024-ben 3,4 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2025-ben 3,6 %, 2026-ban pedig 3,3 % lesz. Az infláció (GDP-deflátorral meghatározva) a 2024. évi 3,1 %-ról 2025-ben várhatóan 2,4 %-ra, 2026-ban pedig 2,2 %-ra csökken. A kormánynak az infrastrukturális és védelmi kiadások növelésére irányuló szakpolitikai szándékai még nem voltak kellően részletesek ahhoz, hogy azokat felvegyék a Bizottság 2025. tavaszi előrejelzésébe annak zárónapjáig. A tavaszi előrejelzés megjelenése óta közzétett adatok és bekövetkezett szakpolitikai fejlemények arra utalnak, hogy 2025-ben és 2026-ban a gazdasági növekedés, valamint a 2025. évi GDP-deflátor magasabb lehet a tavasszal vártnál.

(18)

Ami a költségvetési helyzet alakulását illeti, Németország 2024. évi költségvetési hiánya a GDP 2,8 %-ának felelt meg. (11) A mutató értéke a Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése szerint 2025-ben nagyjából a GDP 2,7 %-ának megfelelő szinten stabilizálódik, és – változatlan szakpolitikát feltételezve – 2026-ban 2,9 %-ra nő. Az államadósság 2024 végén a GDP 62,5 %-ának felelt meg. A Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság 2025 végére várhatóan a GDP 63,8 %-ára, majd 2026 végére a GDP 64,7 %-ára emelkedik. Ezek az előrejelzések nem veszik figyelembe a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben foglalt újabb szakpolitikai bejelentéseket, mivel e tervet a tavaszi előrejelzés zárónapja után nyújtották be. A német szövetségi kormány 2025. június 24-én és július 30-án elfogadta a 2025-re és 2026-ra vonatkozó szövetségi költségvetést. A költségvetések szerint a kiadások és a hiány 2025-ben és 2026-ban növekedni fog a Bizottság 2025. tavaszi előrejelzéseihez képest.

(19)

Németország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2029-es időszakra vonatkozik, és hét évre (2025–2031) szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(20)

A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt információkat, az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkének b) pontjában előírt, a Bizottság által meghatározott referenciapályára vonatkozó részletes információk, valamint a 13. cikkének g) pontjában előírt implicit és feltételes kötelezettségekre vonatkozó információk kivételével.

(21)

Németország a tervben kötelezettséget vállal arra, hogy a nettó kiadások növekedése nem fogja meghaladni a 2. táblázatban feltüntetett, a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválását figyelembe vevő, azaz a védintézkedésekből eredő követelményeket figyelmen kívül hagyó (lásd a 2. táblázat alsó részét) maximális növekedési rátákat, ami a 2025–2029-es időszakban a nettó kiadások átlagosan legfeljebb 2,9 %-os növekedésének felel meg. A Bizottság által 2025. június 17-én megküldött referenciapályához képest a terv a kiigazítási időszakban (2025–2031) a nettó kiadások magasabb átlagos növekedését irányozza elő. A Bizottság értékelése a nettó kiadások maximális növekedési rátáin alapult és figyelmen kívül hagyta a védintézkedésekből eredő követelményeket. Németország emellett reformokra és beruházásokra vonatkozó kötelezettséget vállal a kiigazítási időszak hét évre (2025–2031) történő meghosszabbítása céljából, így a kiigazítási időszakban a nettó kiadások tervezett maximális növekedése átlagosan 2,8 %.

2. táblázat: A nettó kiadások maximális növekedése Németország tervében

az államadósság-fenntarthatósági védintézkedéssel és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel együtt, illetve azok nélkül

(éves és kumulált növekedési ráták %-ban, nominális értéken)

(22)

Ha a nettó kiadások tervben vállalt maximális növekedési rátái (lásd a 2. táblázat alsó részét) és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a GDP 2024 végi 62,5 %-áról a kiigazítási időszak végére (2031) fokozatosan növekedne, a GDP 64,4 %-ára, amint az a 3. táblázatban is szerepel. A kiigazítási időszakot követően, azaz középtávon az államadósság várhatóan csökkenni fog, 2041-ben a GDP 56,5 %-ára.

3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Németország tervében

A terv értelmében a GDP-arányos államadósság a kiigazítási időszak végére (2031) csökkenő pályára kerülne. Ez a terv feltételezései alapján megalapozott, mivel a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzése keretében elvégzett valamennyi determinisztikus stresszteszt szerint az adósság a kiigazítási időszakot követő tíz évben csökkenni fog, a sztochasztikus előrejelzések szerint pedig az adósság csökkenésének kellően nagy a valószínűsége.

Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a nettó kiadások tervben előterjesztett maximális növekedési rátái eleget tesznek az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének a) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.

(23)

A nettó kiadások tervben foglalt maximális növekedési rátái és a tervben szereplő feltételezések alapján a GDP-arányos költségvetési hiány a 2024. évi 2,7 %-ról 2029-re 1,8 %-ra, a kiigazítási időszak végére (2031) pedig 1,1 %-ra csökken. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2031) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, jóllehet a terv első éveiben az előrejelzések szerint meghaladná azt.

Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2041-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a nettó kiadások tervben előterjesztett maximális növekedési rátái eleget tesznek az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében a hiányra vonatkozóan előírt követelménynek.

(24)

A strukturális elsődleges egyenleg éves változásaként számított költségvetési kiigazítás 2025–2026 helyett 2027–2031-ra, vagyis későbbre ütemezett, szemben az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában főszabályként előírt lineáris pályával. A terv a 2025–2026-os időszakra magasabb kiadásokkal járó, expanzív szakpolitikákat vetít előre (lásd a (27) preambulumbekezdést), a 2027 és 2029 közötti időszakra pedig jelentős konszolidációt A terv első éveire vonatkozó, kezdeti expanzív költségvetési irányvonal célja, hogy – a két évnyi negatív reál-GDP-növekedést ellensúlyozandó – ösztönözze a gazdasági tevékenységet és a beruházásokat. Összességében a nettó kiadásoknak a terv ötéves időszaka alatti maximális növekedési rátái összhangban vannak az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában meghatározott, a későbbre ütemezés tilalmára vonatkozó védintézkedéssel, mivel a terv időszakában (2025–2029) a költségvetési kiigazítási erőfeszítés arányos a kiigazítási időszak (2025–2031) egésze alatti teljes erőfeszítéssel.

4. táblázat: A strukturális elsődleges egyenleg alakulása Németország tervében

(25)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikke szerint a költségvetési kiigazításnak szükség esetén mindaddig folytatódnia kell, amíg az érintett tagállam el nem éri azt a hiányszintet, amely strukturális értelemben a GDP 1,5 %-ának megfelelő közös rezilienciacélú mozgásteret biztosít a GDP 3 %-ának megfelelő hiány-referenciaértékhez képest (a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés). Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. cikke szerint az előre jelzett GDP-arányos államadósságnak évente átlagosan legalább 0,5 százalékponttal kell csökkennie, amíg a GDP-arányos államadósság 60 % és 90 % között marad (államadósság-fenntarthatósági védintézkedés).

Amennyiben teljesülnek a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválásának feltételei, a megengedett rugalmasságot az aktiválás időtartama alatt e két védintézkedés hatása nélkül kell kiszámítani a tagállamok közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében. Ezért ebben a konkrét helyzetben a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet és a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválása iránti kérelmet integrált módon kell értékelni. Konkrétabban: tekintettel a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválására, nincs szükség annak ellenőrzésére, hogy Németország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve összhangban van-e a nemzeti mentesítési rendelkezés hatálya alá tartozó, 2025–2028-as időszakra vonatkozó védintézkedésekkel. A kiigazítási időszak fennmaradó része (2029–2031) tekintetében, mivel a nemzeti mentesítési rendelkezés már nem lesz alkalmazandó, ellenőrizni kell, hogy Németország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve tiszteletben tartja-e a védintézkedéseket.

Az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkében meghatározott, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel kapcsolatos követelmény azt hivatott biztosítani, hogy a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez képest egy közös mozgástér álljon rendelkezésre; e követelmény 2029-től alkalmazandó Németországra. 2029-ben, 2030-ban és 2031-ben az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkével összhangban a strukturális elsődleges egyenleg nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv szerint várt éves kiigazítása tehát nem lehet kevesebb a GDP 0,25 %-ánál, ha a strukturális hiány a megelőző évben a GDP 1,5 %-a felett várható, hogy biztosított legyen a strukturális értelemben a GDP 1,5 %-ának megfelelő közös rezilienciacélú mozgástér. A tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalásokból és feltételezésekből következő költségvetési kiigazítás 2029-ben, 2030-ban és 2031-ben meghaladja a GDP 0,25 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a nettó kiadások tervben előterjesztett maximális növekedési rátái eleget tesznek a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedésnek a 2029–2031-es időszak tekintetében.

Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. cikkével összhangban, mivel a terv szerint az államadósság a kiigazítási időszakban a GDP 60 %-a fölött (de a 90 %-a alatt) lesz, a GDP-arányos államadósságnak évente átlagosan legalább 0,5 százalékponttal kell csökkennie mindaddig, amíg 60 % alá nem kerül. Az átlagos csökkenést a 2029–2031-as időszakra számították ki, és 0,8 százalékpontot tesz ki. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a nettó kiadások tervben előterjesztett maximális növekedési rátái eleget tesznek az államadósság-fenntarthatósági védintézkedésnek a 2029–2031-es időszak tekintetében.

(26)

A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2025. június 17-én Németországnak továbbított referenciapálya alapjául szolgáló feltételezésektől (lásd az 5. táblázatot). A terv többek között más feltételezéseket alkalmaz a 2024. évi kiindulási helyzetre, a potenciális növekedésre, a reál-GDP-re és a GDP-deflátorra vonatkozóan, mivel frissebb adatokat vesz figyelembe. Ezeket az eltéréseket körültekintően meg kell vizsgálni, különös tekintettel arra, hogy a nettó kiadások átlagos maximális növekedése a terv szerint magasabb, mint a referenciapálya szerint. Alább felsoroljuk a feltételezések közötti, a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, az egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.

A terv a 2024–2041-es időszakra a potenciális kibocsátás kisimított növekedésével számol, ami a kiigazítási időszakban a Bizottság feltételezéseihez képest magasabb átlagos potenciális kibocsátást eredményez, és e feltételezés alapján a tervben magasabb a nettó kiadások átlagos növekedése. A potenciális növekedés stabilabb idősorai alkalmazásának lehetőségét az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja biztosítja, feltéve hogy az előrejelzési időhorizonton (azaz a 2041-ig tartó időszakon) belül a kumulatív növekedés nagyrészt összhangban van a Bizottság feltételezéseivel, és az alkalmazást gazdasági érvek kellően indokolják, ami e terv esetében így van. A tervben a potenciális növekedés kisimítását a becsléseknek a közelmúltbeli makrogazdasági külső sokkok miatti nagyobb bizonytalansága indokolja. Következésképpen ez a feltételezés kellően megalapozottnak tekinthető. A terv megállapítja, hogy Németország költségvetési ösztönző csomagja (amely elsősorban az új, infrastrukturális és klímasemlegességi különleges alaphoz kapcsolódik) a várható további állami és magánberuházások révén valószínűleg tovább fogja élénkíteni a gazdasági tevékenységet a későbbi években.

5. táblázat: Németország tervének főbb feltételezései

A terv a Bizottság feltételezéseihez képest 2025-re és 2026-ra valamivel magasabb GDP-deflátor értékeket feltételez. A magasabb deflátorok hozzájárulnak ahhoz, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése nagyobb a terv által lefedett kiigazítási időszakban. A Bizottság feltételezéseiben foglalt 2025. évi GDP-deflátor és a terv szerinti GDP-deflátor közötti 0,3 százalékpontos különbséget megerősítik a 2025 első negyedévére vonatkozó frissebb adatok, amelyek nem szerepeltek a Bizottság feltételezéseiben. (12) A 2026-os GDP-deflátorok közötti 0,4 százalékpontos különbség a globális kereskedelmi feszültségekből eredő árhatásokkal és az államháztartási kiadások várható jelentős növekedésével indokolható. Ezek az indokok együttesen megfelelően alátámasztják a deflátoroknak a Bizottság számadataitól való eltérését.

A tervben szereplő, aktualizált 2024-es államháztartási hiány nem gyakorol lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére a Bizottság feltételezéseihez képest. Ez azt jelenti, hogy a nettó kiadásoknak a tervben, illetve a referenciapályában szereplő maximális növekedési rátái közötti különbséget – az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkének b) pontjával összhangban – megmagyarázzák a feltételezések közötti, összességében elfogadható eltérések. Összességében a feltételezések közötti eltérések együttesen azt eredményezik, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a referenciapályához képest magasabb a tervben.

A Bizottság a nettó kiadások maximális növekedési rátáinak való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseire vonatkozó fenti értékelést.

(27)

A tervben szereplő indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalások az állami beruházásokon, a strukturális reformokon és a fokozatos konszolidáción alapuló, növekedésorientált stratégia révén valósulnak majd meg. A terv halasztott kiigazítást tartalmazó pályát mutat, 2025-ben és 2026-ban expanzív gazdaságpolitikai irányvonallal. A bővülés jelentős mértékben a magasabb beruházásorientált kiadásoknak tudható be (lásd: 6. táblázat), amelyek kezelik a lassú gazdasági növekedést és a beruházások elégtelenségét, és amelyeket jelentős mértékben egy újonnan létrehozott infrastrukturális és klímasemlegességi különleges alapból finanszíroznak. A különleges alap megóvja a beruházásorientált kiadásokat azáltal, hogy csak akkor teszi lehetővé a különleges alap keretében a kiadásokat, ha a szövetségi alapköltségvetésben a beruházási kiadások meghaladják az összes (a pénzügyi tranzakciók és bizonyos védelmi vonatkozású tételek nélkül számított) kiadás tíz százalékát. A költségvetési expanziót 2027-ben, 2028-ban és 2029-ben jelentős konszolidációs erőfeszítések követik. A konszolidációs stratégia magasabb bevételekre támaszkodik, amelyeket olyan növekedésösztönző intézkedések generálnak, mint például a bürokrácia költségeinek 25 %-os csökkentése digitalizáció és a jogszabályok egyszerűsítése révén, a finanszírozási hiány megszüntetése a terjeszkedéshez és az innovációhoz szükséges tőke területén, valamint a képzett munkaerő kínálatának bővítése a munkaerőpiaci részvétel növelését és a bevándorlási eljárások javítását célzó ösztönzőkkel. A kiadási oldallal összefüggésben a középtávú terv beszámol a kormány azon szándékáról, hogy rendszeresen felülvizsgálja és észszerűsíti az összes támogatást és finanszírozási programot, konszolidálja a szociális ellátásokat, és 2029-ig legalább 8 %-kal csökkenti a minisztériumokban és a nemzeti parlament igazgatásában dolgozó személyi állományt. E tervek és az előirányzott szakpolitikai intézkedések részleteit meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, majd számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben.

(28)

Németország a tervben kötelezettséget vállal a potenciális növekedés és a költségvetési fenntarthatóság javítását célzó reformok és beruházások végrehajtására, ezzel alátámasztva a költségvetési kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbítását.

A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások a Németország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt két kötelezettségvállalásból, valamint 15 új reformból és beruházásból állnak. Ezek a következő intézkedéseket foglalják magukban (lásd még a II. mellékletet):

(29)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások mindegyikének kellően részletesnek, az időszak elejére ütemezettnek, határidőhöz kötöttnek és ellenőrizhetőnek kell lennie.

(30)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, a meghosszabbítást alátámasztó kötelezettségvállalások jelentős, a költségvetési fenntarthatóság javítását és a gazdaság növekedési potenciáljának fokozását célzó reformokat és beruházásokat tartalmaznak. Emellett Németország vállalja, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv által lefedett időszakban további intézkedéseket tesz a reformok folytatására, és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv időszakában elért szinten tartja a nemzeti finanszírozású beruházásokat (lásd alább a 6. táblázatot). A kötelezettségvállalásokat a terv végrehajtása során végig nyomon fogják követni. Ennek megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kötelezettségvállalások figyelembe vehetők a kiigazítási időszak meghosszabbítása tekintetében, az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint.

(31)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan a német gazdaság növekedési és rezilienciapotenciáljának fenntartható módon történő javításához vezetnek, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint. A terv becslése szerint a csomagnak 2029-ben a 2029-es GDP mintegy 1,0 %-ának megfelelő pozitív gazdasági hatása lesz. Ezt a becslést a Bizottság dinamikus, sztochasztikus általános egyensúlyi modelljei (QUEST III) felhasználásával végezték el. A növekedési hatások többsége három intézkedésből ered:

Összességében a terv várhatóan javítani fogja a gazdaság növekedési és rezilienciapotenciálját azáltal, hogy kezeli a korábban azonosított hiányosságokat, például a beruházások elégtelenségét és a csökkenő munkaerő-kínálatot.

(32)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan támogatják a költségvetési fenntarthatóságot, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint. A kormány várakozásai szerint a reformok és beruházások költségvetési hatása éves szinten a nominális GDP 0,2 %-ának fog megfelelni, ami a 2025–2029-es időszakban összeadódva a 2024. évi nominális GDP mintegy 1,0 %-át teszi majd ki. Ez főként közvetett hatásokon keresztül valósul meg (0,9 %), ami a növekedést ösztönző reformokra való összpontosítást tükrözi. A dohányadó kiterjesztése növelni fogja az adóbevételeket. Emellett a kiadási felülvizsgálatok és a támogatások felülvizsgálata elő fogja segíteni az államháztartás minőségének javítását.

(33)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások a közös uniós prioritásokra irányulnak, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint. A szociális jogok európai pillérének elveivel összhangban a legtöbb intézkedés várhatóan hozzájárul a társadalmi és gazdasági rezilienciához. Emellett a geotermikus energiával és a hidrogénnel kapcsolatos beruházások felgyorsításáról szóló jogszabályok a tengeri szélenergiáról szóló törvénnyel együtt hozzájárulnak a méltányos zöld és digitális átálláshoz, valamint az energiabiztonság biztosításához. A közbeszerzési jog egyszerűsítése és a digitális technológiáknak a fegyveres erők közbeszerzési eljárásaiban való alkalmazása a védelmi képességek kiépítésére irányul.

(34)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint segítik az európai szemeszter keretében kiadott releváns (15) országspecifikus ajánlások megvalósulását. A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások különösen a következőkkel kapcsolatos országspecifikus ajánlásokra irányulnak:

(35)

A terv biztosítja, hogy a nemzeti finanszírozású közberuházások tervezett általános szintje a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által lefedett időszakban elért átlagos szinten maradjon, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésének e) pontjában előírtak szerint.

6. táblázat: Nemzeti finanszírozású közberuházások a tervben (a GDP %-ában)

(36)

Végezetül, úgy tekinthető, hogy a meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások összhangban vannak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben és a többéves pénzügyi keret alapján létrejött partnerségi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásokkal, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint.

(37)

Következésképpen úgy értékelhető, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások összességében véve teljesítik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumokat. A kiigazítási időszak tehát meghosszabbítható négy évről hét évre, amint azt a terv előirányozza.

(38)

A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások mellett a terv ismerteti azokat a szakpolitikai szándékokat, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint az Unió közös prioritásainak megvalósítását célzó egyéb reformokra és beruházásokra vonatkoznak. A terv 35 reformot és beruházást tartalmaz, amelyek közül négy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül pénzügyi támogatásban részesül. A terv reformjai és beruházásai részben egy meglévő kormányzati stratégiai dokumentumon alapulnak („Verantwortung für Deutschland”, koalíciós megállapodás a CDU, a CSU és az SPD között, 21. jogalkotási időszak”) (16)

(39)

A méltányos zöld és digitális átállásra vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket is, a terv képzési intézkedésekről rendelkezik, például a képzések digitalizációjáról és a tanulók digitális részvételének ösztönzéséről. Emellett a terv olyan reformokat és beruházásokat is tartalmaz, amelyek célja a digitális hálózatok bővítése azáltal, hogy meghatározza a hálózatbővítéshez fűződő kiemelkedően fontos közérdeket, valamint egyszerűsíti a tervezést és a jóváhagyást. A terv célja továbbá az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülésének javítása azáltal, hogy online eljárásokat vezet be a polgári igazságszolgáltatásban, valamint a közjegyzői eljárások egyszerűsítése a közjegyzői és más okiratok digitális hitelesítési eljárásának bevezetésével. A terv magában foglalja továbbá a közigazgatási szolgáltatásokhoz való egységes és akadálymentes hozzáférés biztosítása érdekében a közigazgatásra vonatkozó közös digitális szabványok elfogadását (amelyeket a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz), valamint a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem korszerűsítéséről és digitalizálásáról szóló törvény elfogadását.

A terv olyan intézkedéseket is ismertet, amelyek ösztönzik a szabályozható erőművek építését, a klímasemleges fűtési hálózatok fejlesztését, átalakítását és újak építését (amelyeket a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz), valamint a villamosenergia-hálózatok célzott bővítését. A terv tartalmaz továbbá egy olyan intézkedéscsomagot, amelynek célja a villamosenergia-árak adókomponenseinek csökkentése a kereskedelmi fogyasztók számára, valamint annak biztosítása, hogy az állam nagyobb mértékben vállaljon részt a hálózati költségekből a versenyképességhez és a villamosításhoz való hozzájárulás érdekében, célja továbbá a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás/a szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás szabályozási környezetének javítása, az energiahatékonyság fokozása céljából az épületek fűtésére és felújítására irányuló finanszírozás folytatása (amely szerepel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben), valamint a hatékony és klímasemleges távfűtési hálózatok szövetségi finanszírozásának növelése. A terv előirányozza a vasúti hálózat nagy teljesítményű folyosók korszerűsítése révén történő rehabilitációját. A vasúti irányítás és hosszú távú beruházástervezés megerősítése érdekében a terv bevezeti az „Infraplan”-t mint a jövőbeli projekteket előnyben részesítő, kötelező erejű finanszírozási eszközt. Az e-mobilitást adókedvezmények, gépjárműadó-mentességek, az alacsony jövedelmű háztartások célzott támogatása, valamint a töltőinfrastruktúrára és a kibocsátásmentes árufuvarozási mobilitásra irányuló beruházások révén fogják előmozdítani (ezeket a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmazza). Végezetül a terv támogatja az innovációt és a technológiai fejlődést azáltal, hogy a csúcstechnológiai menetrend keretében prioritásként kezeli a kutatásfinanszírozást, az olyan kulcsfontosságú technológiákra összpontosítva, mint a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és az éghajlatvédelmi megoldások, valamint előmozdítja a kutatás és az ipar közötti szorosabb együttműködést. Ezek az intézkedések és a tervben szereplő egyéb intézkedések hozzá hivatottak járulni a készségekre, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra, a közigazgatásra, a digitális infrastruktúrára, a közigazgatás és a közszolgáltatások digitalizációjára, az energiahatékonyságra, a közlekedésre, a megújuló energiára, az energetikai infrastruktúrára és hálózatokra, valamint a kutatásra és innovációra vonatkozó 2025. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásához.

(40)

Ami a társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritását, többek között a szociális jogok európai pillérét illeti, a terv olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek célja a foglalkoztatási ösztönzők javítása és a munkaerőpiaci integráció felgyorsítása az álláskeresőknek nyújtott alapszintű jövedelemtámogatás (Grundsicherung) átalakítása révén. Egy, a jóléti állam reformjával foglalkozó bizottság várhatóan ajánlásokat fog előterjeszteni a szociális jóléti rendszerben és annak igazgatásában megvalósítandó korszerűsítésre és a bürokrácia csökkentésére vonatkozóan. A keresőtevékenység bővítésére irányuló ösztönzők növelése érdekében a terv rendelkezik a túlórapótlékokra vonatkozó adómentességek bevezetéséről. Emellett a terv az oktatáson keresztül megvalósuló méltányosságot célzó intézkedéseket is előirányoz; ilyenek például a célzott támogatás nyújtása azoknak az iskoláknak, ahol nagy arányban tanulnak szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, további támogatás nyújtása a hátrányos helyzetű területeken a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, valamint a gyermekek nyelvi fejlesztésének előmozdítására összpontosító intézményeknek, továbbá a kisgyermekkori nevelés és gondozás infrastruktúrájának javításához. Emellett a terv továbbképzési és átképzési intézkedéscsomagról is rendelkezik, amelynek célja például a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás fokozása, és amely a képzések digitalizációjával és a vállalati képzés támogatásával foglalkozik. Az oktatási esélyek javítása érdekében a terv bővíti az egész napos iskolai gondozásra vonatkozó beruházási programot. Emellett egy harmonizált eljárási törvénnyel felgyorsítják az infrastruktúrával kapcsolatos eljárásokat. A bürokrácia csökkentése felé tett további lépésként folyamatjavítási felülvizsgálatokat vezetnek be a közigazgatási eljárások legnagyobb akadályainak azonosítása és kezelése érdekében. A szociális ellátásokat jobban össze kell hangolni és digitalizálni kell a hozzáférés egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése érdekében. A terv célja, hogy adókedvezmények és a hálózati díjak szövetségi társfinanszírozása révén csökkentse a villamosenergia-költségeket, támogatva a villamosítást. A hosszú távú magánmegtakarításokat a nyugdíj-előtakarékosság gyermekek számára történő bevezetése fogja támogatni. A terv előirányozza az új önfoglalkoztatók felvételét a kötelező nyugdíjrendszerbe, amelynek célja az időskori biztonság megerősítése. A terv célja továbbá a munkaerő-kínálat bővítése azáltal, hogy adókedvezményeket biztosít a nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés után. Az ellátáshoz való hozzáférést az alapellátási rendszer, a sürgősségi és a mentőszolgálat reformja, valamint a kórházak szerkezetátalakítása révén fogják javítani, míg a tartós ápolás-gondozás reformjának célja a fenntarthatóság biztosítása és a hozzájárulókra nehezedő terhek csökkentése. A vasúti hálózatot a folyosók célzott rehabilitációjával kívánják korszerűsíteni. A gyorsított értékcsökkenési leírás újbóli bevezetésével és a társaságiadó-kulcsok csökkentésével ösztönözni fogják az üzleti beruházásokat. A forráshoz jutás bővülni fog a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az induló vállalkozások finanszírozásának javításával.

Végezetül a terv támogatja az innovációt azáltal, hogy prioritásként kezeli az olyan kulcsfontosságú technológiákra irányuló kutatást, mint a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és az éghajlatvédelmi technológia. Ezek az intézkedések és a tervben szereplő egyéb intézkedések hozzá hivatottak járulni az adópolitikára, az üzleti környezetre, a nyugdíjrendszerre és az aktív öregedésre, a közigazgatásra, a munkaerőpiac működésére, a készségekre, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra, az oktatásra, az energetikai infrastruktúrára és hálózatokra, a kutatásra és innovációra, valamint a közlekedésre vonatkozó 2025. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásához. A tervben szereplő intézkedések célja továbbá, hogy a lakáskínálat növelése révén elősegítsék a lakhatás megfizethetőségének javítását.

(41)

Az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritás összefüggésében a terv olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek célja az energiarendszer rezilienciájának és rugalmasságának javítása. A terv olyan intézkedéseket ismertet, amelyek ösztönzik a szabályozható erőművek építését, valamint a klímasemleges fűtési hálózatok fejlesztését, átalakítását és új építését (amelyeket a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz). A terv a hálózatok és a tárolás célzott és rendszerbarát kiépítésére irányuló intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja, hogy a hálózatbővítést összehangolják a villamosenergia-kereslettel és a megújulóenergia-termeléssel. Ezek az intézkedések és a tervben szereplő egyéb intézkedések hozzá hivatottak járulni a megújuló energiára, az energetikai infrastruktúrára és hálózatokra, az energiahatékonyságra és a közlekedésre vonatkozó 2025. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásához.

(42)

Ami a védelmi képességek közös prioritását illeti, a terv olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek alátámasztják a kiigazítási időszak meghosszabbítását (lásd a (32) preambulumbekezdést).

(43)

Emellett a terv az EU közös prioritásain túlmutató egyéb szakpolitikai intézkedéseket is tartalmaz, beleértve a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítását célzó szövetségi–tartományi paktumot, a szabályozásból eredő, általános terhek korlátozását szolgáló szabályok bővítését, valamint a nemzeti Szabályozói Ellenőrzési Tanács megerősítését, amelynek célja a szabályozási hatások felügyeletének javítása.

(44)

A terv információval szolgál a Németország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével mutatott következetességről és adott esetben a két terv egymást kiegészítő jellegéről. A terv a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedéseket tartalmaz, mint például a klímasemleges fűtési hálózatok fejlesztése, átalakítása és új építése, valamint az energiahatékonyság fokozása céljából az épületek fűtésére és felújítására irányuló finanszírozás folytatása. Ezenfelül magában foglalja az e-mobilitás adókedvezmények, gépjárműadó-mentességek, az alacsony jövedelmű háztartások célzott támogatása, valamint a töltőinfrastruktúrára és a kibocsátásmentes árufuvarozási mobilitásra irányuló beruházások révén történő előmozdítását. Végül pedig a terv magában foglalja a közigazgatásra vonatkozó közös digitális szabványoknak a közigazgatási szolgáltatásokhoz való egységes és akadálymentes hozzáférés biztosítása érdekében történő elfogadását.

(45)

A terv áttekintést nyújt Németországnak az EU közös prioritásaihoz kapcsolódó állami beruházási szükségleteiről. A terv megállapítja, hogy a méltányos zöld és digitális átállás támogatása érdekében jelentős beruházásokra van szükség a megújuló energia, a villamosenergia-hálózatok, az energiahatékonyság, a hidrogéninfrastruktúra és a „nettó zéró” technológiák terén, valamint a közszolgáltatások digitális korszerűsítéséhez. A társadalmi és gazdasági reziliencia növelése érdekében beruházásokra van szükség a stratégiai függőségek csökkentéséhez, a kutatás és az innováció fellendítéséhez, valamint a versenyképesség megerősítéséhez, amit különösen a kulcsfontosságú technológiák, például a mikroelektronika, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és a biotechnológia támogatása révén lehet megvalósítani. Az energiabiztonság megteremtéséhez a német hatóságok meglátása szerint beruházásokra van szükség a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjához szükséges infrastruktúra és a rugalmas, alacsony kibocsátású gázerőművek terén; e beruházások célja az átállás támogatása és az egyetlen beszállítótól való függés csökkentése. A terv a védelmi képességek kiépítése érdekében jelentős beruházásokat irányoz elő a felszereléshiányok megszüntetésére, a Bundeswehr felkészültségének megerősítésére, valamint a NATO-kötelezettségvállalások teljesítésére, ehhez a Bundeswehr különleges alapjából nyújtott támogatásra és tartósan megemelt védelmi kiadásokra van szükség.

(46)

Az állam-, illetve kormányfők a 2022. március 10–11-i versailles-i találkozójukon elkötelezték magukat amellett, hogy Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára tekintettel megerősítik az európai védelmi képességeket. Ezeket a célokat a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű is megerősítette. Az Európai Tanács az európai védelemről szóló, 2025. március 6-i következtetéseiben üdvözölte, hogy a Bizottság ajánlani kívánja a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti nemzeti mentesítési rendelkezés koordinált módon, azonnali intézkedésként történő aktiválását.

(47)

2025. március 19-i közleményében (17) a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy az EU védelmi képességeire gyakorolt hatás maximalizálása érdekében koordinált módon használják ki a nemzeti mentesítési rendelkezés által biztosított rugalmasságot. E rugalmasság célja, hogy megkönnyítse az átállást a védelmi kiadások tartósan magasabb szintjére. Az említett közlemény értelmében a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy eltérjenek a nettó kiadások maximális növekedési rátájától, amelyet a Tanács a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek jóváhagyásakor vagy a túlzotthiány-eljárás keretében követendő korrekciós pályák megállapításakor határoz meg, amennyiben ezt az eltérést a védelmi kiadásoknak a referenciaévhez viszonyított növekedése indokolja, és a túllépés mértéke 2028-ig éves szinten nem haladja meg a GDP 1,5 %-át. Az ezt meghaladó növekedés a megfelelés rendes értékelése alá tartozna. Erre a felső határra azért van szükség, hogy a költségvetési fenntarthatóság ne kerüljön veszélybe, ugyanakkor valamennyi tagállam kihasználhassa a rugalmasság előnyeit a védelmi kiadások szintjének emelése során. A pontos összegek meghatározására az eredményadatok elérhetővé válásakor kerül sor, biztosítandó, hogy a további rugalmasságot kizárólag a szándékolt céljára használják fel.

(48)

Németország 2025. április 24-én kérelmet nyújtott be a Tanácshoz és a Bizottsághoz, hogy aktiválják az (EU) 2024/1263 rendelet 26. cikke szerinti nemzeti mentesítési rendelkezést.

(49)

Kérelmében Németország kijelentette, hogy a fokozódó geopolitikai feszültségek közepette Oroszország Ukrajna elleni, folytatódó agressziós háborúja és az azáltal az európai biztonságra gyakorolt fenyegetés olyan egzisztenciális kihívást jelent az Unió számára, amely szükségessé teszi a védelmi kiadások jelentős növelését. Ez a helyzet az egyes tagállamok által nem befolyásolható, rendkívüli körülménynek minősül.

(50)

Németországban a védelmi célú államháztartási kiadások (kormányzati funkciók osztályozása (COFOG) 02 főcsoport) 2021-ben a GDP 1,0 %-át, 2022-ben az 1,0 %-át, 2023-ban pedig az 1,1 %-át tették ki (7. táblázat). A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő információk alapján Németország 2024-ben a GDP 1,2 %-át, 2025-ben pedig 1,5 %-át költi védelmi célokra. Emellett Németország azt tervezi, hogy jelentősen növeli védelmi kiadásait a NATO-cél elérése érdekében, és hogy a jelenlegi jogalkotási ciklus során fenntartja a megnövelt védelmi kiadásokat. A védelmi kiadások növekedése ezért jelentős hatást gyakorol Németország államháztartására.

7. táblázat: Németország védelmi kiadásai összesen

(51)

Németország becslése szerint a GDP-arányos védelmi kiadások 2021 és 2025 között körülbelül 0,5 százalékponttal nőnek, ami rontja az államháztartási egyenleget és növeli az államadósságot.

(52)

A kiadások növekedése a nemzeti mentesítési rendelkezés által lefedett időszakban – ha az egyéb tényezők változatlanok – magasabb államadóssághoz és magasabb hiányhoz vezet az időszak végére. A Bizottság indikatív előrejelzései alapján és feltételezve, hogy 2028-ig teljes mértékben, egyenletes ütemben sor fog kerülni az államháztartási kiadások nemzeti mentesítési rendelkezéssel engedélyezett növelésére, 2028-ban a GDP-arányos költségvetési hiány 2,5 százalékponttal, a GDP-arányos államadósság pedig 4,8 százalékponttal lenne magasabb annál, mint ha a nettó kiadások a Bizottság előzetes iránymutatásával összhangban növekednének. Emiatt a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválásának időszakát követően valószínűleg további költségvetési kiigazításra lenne szükség a költségvetési keretrendszer (18) követelményeinek teljesítéséhez, beleértve annak biztosítását is, hogy az adósságráta megalapozottan csökkenő pályára álljon vagy azon maradjon a kiigazítási időszak végéig, vagy a GDP 60 %-a alatti prudens szinten maradjon, továbbá hogy a költségvetési hiány a GDP 3 %-a alá csökkenjen és középtávon az alatt maradjon. Németország elismeri, hogy a jövőben a védelmi kiadások strukturális növekedése miatt szakpolitikai intézkedésekre lehet szükség ahhoz, hogy meg lehessen őrizni a költségvetési fenntarthatóságot és fenn lehessen tartani a költségvetési szabályoknak való megfelelést középtávon. A nemzeti mentesítési rendelkezés miatti előre jelzett hiány- és adósságszint-növekedés korlátozottsága, valamint Németország azon kötelezettségvállalása, hogy a tervek következő fordulójában végrehajtja a költségvetési keret valamennyi követelményének teljesítéséhez szükséges kiigazítást, biztosítja azt, hogy a költségvetés középtávon fenntarható maradjon.

(53)

A védelmi célú államháztartási kiadásokra vonatkozó adatokat a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat a nemzeti számlák európai rendszere (ESA2010) keretében a kormányzati funkciók nemzetközi osztályozásának (COFOG) megfelelően állítják össze és teszik közzé. Ezek az adatok megfelelőek a védelmi kiadások által a költségvetési hiányra, az államadósságra és a nettó kiadásokra, valamint a kapcsolódó fogalmakra gyakorolt hatás értékeléséhez. Az Eurostat a nemzeti statisztikai hivatalokkal szorosan együttműködve adatgyűjtési eljárást fog kialakítani. Ehhez a COFOG „Védelem” kategóriájából fog kiindulni, figyelembe véve ugyanakkor a NATO által használt fogalommeghatározást is, és fenntartva a lehetőséget azon anomáliák kezelésére, amelyek az éves adatszolgáltatási rendszerek eltéréseiből adódhatnak. Az adatgyűjtési folyamatot össze kell hangolni a túlzotthiány-eljárásban előírt adatszolgáltatási határidőkkel.

(54)

Ugyanakkor a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválási időszaka alatt katonai felszerelésekre vonatkozóan megkötött szerződések egy része esetében előfordulhat, hogy a teljesítésre csak később kerül sor, következésképpen az államháztartásra gyakorolt hatásuk csak a rendelkezés aktiválási időszakát követően jelentkezik. Ezen eshetőség figyelembevétele érdekében a nemzeti mentesítési rendelkezés szerinti rugalmasságot az ilyen későbbi teljesítéshez kapcsolódó védelmi kiadásokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy a vonatkozó szerződések megkötésére a rendelkezés aktiválási időszakában került sor, és ezek a később felmerülő védelmi kiadások a fent említett általános felső határon belül maradnak.

(55)

A fenti rugalmasság automatikusan kiterjedne az olyan kiadásokra, amelyeket az Európa biztonságát szolgáló új cselekvési eszköz (SAFE) által az európai védelmi ipar megerősítése érdekében nyújtott hitelek finanszíroznak. E célból a tagállamok bejelentenék az Eurostat felé a SAFE eszköz keretében – a SAFE eszköz létrehozásáról szóló rendeletjavaslatban meghatározottak szerinti „védelmi termékek” és „egyéb védelmi célú termékek” kategóriákban – felmerült összes védelmi vonatkozású kiadást.

(56)

Ez az ajánlás nem módosítja a költségvetési hiány, az államadósság és a nettó kiadások, valamint a kapcsolódó fogalmak meghatározását. Az e fogalmakon alapuló adatokat Németországnak az (EU) 2024/1263, a 479/2009/EK és az 549/2013/EU rendeletnek megfelelően kell összeállítania és jelentenie.

(57)

Összességében, tekintettel a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválására, a Bizottság úgy véli, hogy Németország terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.

(58)

A Tanács üdvözli Németország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(59)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(60)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, többek között a Bizottság előzetes iránymutatásával összefüggésben, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként – az aktualizált makrogazdasági és költségvetési adatok figyelembevétele céljából – eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács tudomásul veszi a terv átfogó költségvetési stratégiáját és a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a makrogazdasági forgatókönyvnek és az alapul szolgáló feltételezéseknek a realizálódását, valamint a terv szerinti nettó kiadási pálya megvalósulását. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra.

(61)

A Tanács elvárja, hogy Németország készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(62)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(63)

A Tanács jóváhagyja a Németország által a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó középtávú tervben előterjesztett reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat, és üdvözli a növekedésre és a költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt hatás számszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. A Tanács egyetért a Bizottsággal abban, hogy a Németország által benyújtott reform- és beruházási kötelezettségvállalások alapos indokkal szolgálnak a kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbításához. A Tanács nyugtázza a Bizottság azon értékelését, amely szerint a meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások összességében véve teljesítik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumokat, figyelembe véve az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt átmeneti rendelkezést is. A Tanács nyugtázza a Bizottság azon értékelését, amely szerint a reform- és beruházási kötelezettségvállalások várhatóan fenntartható módon javítani fogják a gazdaság növekedési potenciálját és rezilienciáját, és támogatni fogják a költségvetés fenntarthatóságát. A Tanács azt ajánlja Németországnak, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbításának fennmaradása érdekében maradéktalanul hajtsa végre a reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(64)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság – a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházási kötelezettségvállalások értékelése mellett – ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(65)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Németország által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása, valamint a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások végrehajtása terén elért haladásról.

(66)

Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a nettó kiadások tervben foglalt maximális növekedési rátáit javasolja a Németországnak címzett ajánlásában, és jóváhagyja a kiigazítási időszak hét évre történő meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházásokat,

1.

2.

3.

4.

5.

6.