(1)

Az Unió és a Jordán Hásimita Királyság (a továbbiakban: Jordánia) közötti kapcsolatok az európai szomszédságpolitika keretén belül fejlődnek. Jordánia 1997. november 24-én aláírta az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai és másrészről a Jordán Hasimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodást (2) (a továbbiakban: társulási megállapodás), amely 2002. május 1-jén lépett hatályba. A társulási megállapodás keretében az Unió és Jordánia fokozatosan, egy 12 éves átmeneti időszak alatt szabadkereskedelmi övezetet hozott létre. Ezenfelül 2007-ben hatályba lépett az Európai Közösség és a Jordán Hasimita Királyság között, a kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, valamint az EK–Jordánia társulási megállapodás módosításáról és az I., II., III., és IV. mellékletének és 1. és 2. jegyzőkönyvének helyettesítéséről szóló, levélváltás formájában megkötött megállapodás (3). 2010-ben az Unió és Jordánia kiemelt státuszú partnerségről állapodtak meg, amely az együttműködés területeinek kibővítésével jár. Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Unió és a Jordán Hásimita Királyság közötti jegyzőkönyvet (4) 2009 decemberében parafálták, és az 2011. július 1-jén lépett hatályba. A kétoldalú politikai párbeszéd és gazdasági együttműködés a társulási megállapodás és a 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó EU–Jordánia partnerségi prioritások keretében fejlődött tovább.

(2)

2011 óta Jordánia számos politikai reformot indított a parlamenti demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása érdekében. Alkotmánybíróságot és független választási bizottságot hoztak létre, továbbá a jordániai parlament számos jogszabályt fogadott el, beleértve a választási törvényt és a politikai pártokról szóló törvényt, valamint a decentralizációról és az önkormányzatokról szóló jogszabályokat. Emellett jogalkotási fejlesztések elfogadására került sor az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nők jogait érintő területeken.

(3)

Jordánia gazdaságát számottevően sújtották a térségben, különösen a szomszédos Szíriában, valamint legutóbb Izraelben–Gázában és a Vörös-tengeren is tapasztalható elhúzódó konfliktusok. A szíriai háború kezdete óta Jordánia gazdaságát súlyosan érintette a szíriai menekültek tömeges beáramlása, ami növelte a Jordánia költségvetési pozíciójára, közszolgáltatásaira és infrastruktúrájára nehezedő nyomást. A regionális instabilitás mellett továbbra is számos körülmény terheli Jordánia gazdaságát, ideértve a 2020/2021-es Covid19-világjárványhoz kapcsolódó makrogazdasági és költségvetési kihívásokat, a nyersanyagáraknak a 2022-ben történt, Ukrajna elleni orosz inváziót követő alakulását, a kereskedelmi fluktuációknak való magas kitettséget és a feltörekvő piacok hitelfelvételi költségeinek világszerte tapasztalható növekedését. Ennek eredményeként Jordániában 2020-ban gazdasági visszaesés következett be, amelyet lassú gazdasági növekedés követett, mivel a munkanélküliség szintje 2020-ban jelentősen nőtt és magas maradt, továbbá új költségvetési és külső finanszírozási igények merültek fel.

(4)

A 2023 októberében kirobbant Izrael–Gáza háború számottevő, lefelé mutató kockázatot jelent a gazdasági kilátásokra nézve, különösen a régióban tapasztalható fokozott bizonytalanság, valamint a fontos idegenforgalmi ágazatra és a fogyasztói hangulatra gyakorolt lehetséges hatás miatt. A Vörös-tengeren a teher- és energiaszállító hajók ellen irányuló folyamatos húszi támadások akadályozzák az Ázsiába irányuló hajóforgalmat, ami hatással van Jordánia exportjára, különösen az ásvány- és vegyianyagexportra, valamint Jordánia behozatalára. 2024 januárjában a jordániai hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: IMF) egy új - egy 4 évre szóló kibővített finanszírozási eszköz (a továbbiakban: EFF) által 1 200 millió USD összeggel támogatott - gazdasági kiigazítási programról állapodtak meg, amelyet egy, a 2020–2023 közötti időszakra vonatkozó, 4 évre szóló, 1 700 millió USD összegű, gyorsfinanszírozási eszköz keretében nyújtott hitelt is tartalmazó EFF követett. Az IMF ügyvezető igazgatósága 2024 januárjában új négyéves EFF-et hagyott jóvá. Az első felülvizsgálati látogatás 2024 áprilisában és májusában zajlott, a látogatásról szóló jelentést 2024 júliusában tették közzé.

(5)

Az Unió 2020 januárjában – Jordánia 2019 júliusában benyújtott kérelmére és a 2019-ben végrehajtott, 200 millió EUR összegű második makroszintű pénzügyi támogatási program befejezését követően – 500 millió EUR összegű, hitelek formájában nyújtott harmadik makroszintű pénzügyi támogatási programot (a továbbiakban: MFA-III) (5) fogadott el. Az MFA-II (6) a 2015-ben végrehajtott 180 millió EUR összegű MFA-I-et (7) követi. 2020 májusában az MFA-III-at az (EU) 2020/701 európai parlamenti és tanácsi határozat (8) 200 millió EUR-val egészítette ki, amely a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek kezelését szolgálta. Az elfogadott szakpolitikai intézkedések végrehajtását követően az MFA-III első részletét 2020. október 25-én, második részletét 2021. július 20-án, harmadik részletét pedig 2023. május 3-án bocsátották rendelkezésre. A támogatást 2020 és 2023 között teljes egészében folyósították.

(6)

Az MFA-III magában foglalta az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozatát, amelyben a Bizottság – a Jordánia előtt álló költségvetési kihívásokra és rendkívüli körülményekre tekintettel – kötelezettséget vállalt arra, hogy adott esetben új javaslatot nyújt be a Jordániának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás meghosszabbításáról és növeléséről, feltéve, hogy teljesülnek az említett típusú támogatásra vonatkozó szokásos követelmények, beleértve a kivételes jelleget, a politikai előfeltételeket, a kiegészítő jelleget, a feltételhez kötöttséget és a pénzügyi fegyelmet, valamint egy, Jordánia külső finanszírozási igényeiről szóló aktualizált bizottsági értékelést.

(7)

Az említett, kihívásokkal teli környezetben az Unió és a nemzetközi közösség több alkalommal – különösen a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” című éves brüsszeli konferencián és az EU–Jordánia Társulási Tanács 2022. júniusi ülésén – kifejezte elkötelezettségét Jordánia támogatása iránt.

(8)

A szíriai válság 2011-es kezdete óta az Unió mintegy 3 500 millió EUR-t bocsátott Jordánia rendelkezésére különböző eszközök keretében - többek között a három makroszintű pénzügyi támogatási művelet során 1 080 millió EUR-t -, hogy segítse Jordániát a gazdasági stabilitás megőrzésében, a politikai és gazdasági reformok fenntartásában és a kapcsolódó humanitárius, fejlesztési és biztonsági szükségletek kezelésében. Ezen túlmenően az Európai Beruházási Bank mintegy 1 100 millió EUR összegű projekthitelt különített el Jordánia számára 2011 óta.

(9)

A 2021–2024 közötti időszakban az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) (a továbbiakban: NDICI - Globális Európa) keretében Jordánia számára biztosított kétoldalú indikatív uniós allokáció (támogatások) 364 millió EUR-t tesz ki, amelyet - a más regionális és tematikus programokból nyújtott támogatás mellett - a Jordániának a szíriai válság hatásainak kezeléséhez nyújtott uniós támogatás (214 millió EUR a 2021–2023 közötti időszakban) egészít ki. A 2014–2020 közötti időszakban az Unió 765 millió EUR összegű támogatást nyújtott Jordániának, elsősorban az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközön keresztül. Ugyanebben az időszakban Jordánia további 126 millió EUR-hoz jutott hozzá a Szomszédsági Beruházási Platformon keresztül, amely mintegy 580 millió EUR összegű beruházást mozgósított.

(10)

2023 októberében a továbbra is fennálló nehéz gazdasági helyzetre és kilátásokra való tekintettel Jordánia újabb makroszintű pénzügyi támogatásra való igényét jelezte az Unió felé.

(11)

Mivel Jordánia az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő.

(12)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja Jordánia azonnali külső finanszírozási igényeinek kielégítése és egy olyan – hathatós és közvetlenül érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet Jordánia fizetési mérleg helyzetének rövid időn belüli javítására dolgoztak ki.

(13)

Tekintettel arra, hogy Jordániában még az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is továbbra is jelentős finanszírozási hiány marad fenn, a Jordániának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető Jordánia Uniónak címzett azon kérésére, hogy az IMF-programhoz kapcsolódva támogassa Jordánia gazdasági stabilizációját. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás támogatná Jordánia gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját, kiegészítve az IMF pénzügyi megállapodása keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(14)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak Jordánia fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítására kell irányulnia, ezáltal támogatva Jordánia gazdasági és társadalmi fejlődését.

(15)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás várhatóan az NDICI – Globális Európa keretében finanszírozott költségvetési támogatások folyósításával egyidejűleg fog megvalósulni.

(16)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összege meghatározásának Jordánia fennmaradó külső finanszírozási igényének teljes körű számszerű értékelésén kell alapulnia, és figyelembe kell vennie Jordánia azon képességét, hogy saját forrásokból és különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokból finanszírozza magát. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a bilaterális és multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek a Jordánia általi korábbi felhasználását és a teljes uniós szerepvállalás által Jordániában képviselt hozzáadott értéket is.

(17)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső tevékenység különböző területeinek alapelveivel és célkitűzéseivel, az említett területeken meghozott intézkedésekkel és más vonatkozó uniós politikákkal.

(18)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell segítenie a Jordániára irányuló uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak (a továbbiakban: EKSZ) mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(19)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a felelősségteljes kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és méltányos kereskedelem elveivel összefüggésben Jordánia által tett kötelezettségvállalásokhoz.

(20)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltételéül kell szabni, hogy Jordánia tartsa tiszteletben a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás egyedicéljainak fokozniuk kell a jordániai államháztartási gazdálkodási rendszerek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint elő kell segíteniük a fenntartható és inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció előmozdítását célzó strukturális reformokat. A Bizottságnak és az EKSZ-nek rendszeresen nyomon kell követnie az említett előfeltételek teljesülését és az említett egyedi célok megvalósulását.

(21)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó uniós pénzügyi érdekek hatékony védelme céljából Jordániának megfelelő intézkedéseket kell hoznia az említett támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Emellett a Bizottság és a jordániai hatóságok között megkötendő hitelmegállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek felhatalmazzák az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (11) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – folytasson, a Bizottságot és a Számvevőszéket arra, hogy ellenőrzéseket végezzen, az Európai Ügyészséget pedig arra, hogy gyakorolja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásával kapcsolatos hatásköreit az említett támogatás rendelkezésre állási időszaka alatt és azt követően.

(22)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács (mint költségvetési hatóság) hatáskörének sérelme nélkül történik.

(23)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatással összefüggésben szükséges tartalékok összegeinek összhangban kell állniuk a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(24)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács figyelemmel kísérhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket az említett támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(25)

E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a Bizottságnak a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban kell gyakorolnia.

(26)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az egyetértési megállapodásba foglalandó gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekhez kell kötni. Az egységes végrehajtási feltételek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg a jordániai hatóságokkal. A 182/2011/EU rendelet értelmében általános szabályként a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni a rendeletben meghatározottaktól eltérő esetekben. Tekintettel a 90 millió EUR-t meghaladó támogatás potenciálisan jelentős hatásaira, az említett értékhatár feletti műveletekre helyénvaló a 182/2011/EU rendeletben meghatározottak szerinti vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelemmel a Jordániának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegére, az említett vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint az említett támogatás csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére,