Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32025D0779

A Tanács (KKPB) 2025/779 határozata (2025. április 14.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló 2008/944/KKBP közös álláspont módosításáról

ST/7484/2025/INIT

HL L, 2025/779, 2025.4.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/779/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/779/oj

European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/779

2025.4.15.

A TANÁCS (KKPB) 2025/779 HATÁROZATA

(2025. április 14.)

a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló 2008/944/KKBP közös álláspont módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2008. december 8-án elfogadta a 2008/944/KKBP közös álláspontot (1), amely aktualizálta és felváltotta az Európai Unió fegyverkivitelről szóló, a Tanács által 1998. június 8-án elfogadott magatartási kódexét.

(2)

A 2008/944/KKBP közös álláspont felvázolja azokat a kül- és biztonságpolitikai kritériumokat, amelyeket minden tagállamnak alkalmaznia kell a kivitelre vonatkozó engedélykérelmek eseti alapon történő elbírálásakor. A 2008/944/KKBP közös álláspont elfogadása óta bizonyos nemzetközi és uniós szintű fejlemények miatt szükségessé vált az említett kritériumok felülvizsgálata, valamint az, hogy új kötelezettségek és kötelezettségvállalások kerüljenek meghatározásra a kiviteliengedély-kérelmek elbírálására vonatkozóan.

(3)

A Tanács 2019. szeptember 16-án következtetéseket fogadott el a 2008/944/KKBP közös álláspont felülvizsgálatáról, amely következtetésekben megbízta a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzésével foglalkozó munkacsoportot (COARM), hogy értékelje újra az említett közös álláspont végrehajtását.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek az Unió létrehozását vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye. Ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének (2) bekezdése értelmében az Uniónak a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán kell munkálkodnia, többek között annak érdekében, hogy megszilárdítsa és erősítse a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a nemzetközi jog elveit, valamint hogy megőrizze a békét és a nemzetközi biztonságot.

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással összhangban legyenek. E tekintetben a Tanács tudomásul veszi többek között az (EU) 2021/821 (2) és az (EU) 2025/41 (3) európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

(7)

E közös álláspont lehető leghatékonyabbá tétele érdekében a tagállamoknak a közös kül- és biztonságpolitika keretében arra kell törekedniük, hogy megerősítsék az együttműködésüket és előmozdítsák a konvergenciát a katonai technológiák és felszerelések kivitelének területén, többek között a releváns információk – köztük a konkrét rendeltetési helyekre és az elutasításról szóló értesítésekre, a fegyverkiviteli politikákra és adott esetben a végfelhasználás nyomon követésére vonatkozó információk – cseréjével, a kockázatértékelésükről folytatott konzultációval, valamint a konvergencia további erősítésére, illetve az Unió külső tevékenysége egységességének és koherenciájának előmozdítására irányuló lehetséges intézkedések meghatározásával.

(8)

Ezért helyénvaló tovább erősíteni a tagállamok közötti együttműködést a kiviteli engedélyezésre vonatkozó szabályok terén, és előmozdítani az előírások közelítését a katonai technológiák és felszerelések kivitele terén. Meg kell határozni és tiszteletben kell tartani azokat a felülvizsgált kritériumokat is, amelyek alapján értékelni kell az ilyen technológiák átadásának ellenőrzését. Ezek a célok a 2008/944/KKBP közös álláspont aktualizálásával érhetők el annak érdekében, hogy az magas szintű közös előírásokat biztosítson az ilyen technológiák és felszerelések átadása ellenőrzésének végrehajtása tekintetében.

(9)

A 2008/944/KKBP közös álláspontot ezért módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/944/KKBP közös álláspont a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Kritériumok

(1)   Első kritérium: a tagállamok nemzetközi kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása, különös tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedésekre és az Európai Unió által elfogadott korlátozó intézkedésekre, a nonproliferációs és a más területeken kötött megállapodásokra, valamint más nemzetközi kötelezettségekre és kötelezettségvállalásokra.

A kiviteli engedélyt meg kell tagadni, ha az engedély megadása összeegyeztethetetlen lenne a tagállamok nemzetközi kötelezettségeivel és kötelezettségvállalásaival, beleértve a következőket:

a)

a tagállamoknak az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által hozott fegyverembargók végrehajtására vonatkozó kötelezettségei és kötelezettségvállalásai;

b)

a tagállamoknak az atomsorompó-szerződésben, a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményben, valamint a vegyifegyver-tilalmi egyezményben vállalt kötelezettségei;

c)

a tagállamoknak az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény és az ahhoz csatolt releváns jegyzőkönyvek szerinti kötelezettségei;

d)

a tagállamoknak a Fegyverkereskedelmi Szerződés szerinti kötelezettségei;

e)

a tagállamoknak a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (Ottawai Egyezmény) szerinti kötelezettségei;

f)

a tagállamok által a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló cselekvési program keretében tett kötelezettségvállalások;

g)

a tagállamok által a hagyományos lőszerek teljes életcikluson át történő kezelésére vonatkozó globális keret értelmében tett kötelezettségvállalások;

h)

a tagállamoknak az Ausztrália Csoport, a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer, a Zangger-bizottság, a Nukleáris Szállítók Csoportja, a Wassenaari Megállapodás és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex keretén belül vállalt kötelezettségei.

(2)   Második kritérium: az emberi jogok tiszteletben tartása a rendeltetési országban és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása a rendeltetési ország által.

A fogadó országnak a nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított vonatkozó alapelvekhez való viszonyának, többek között az adott országban uralkodó emberi jogi helyzetnek az értékelését követően a tagállamok:

a)

megtagadják a kiviteli engedélyt, ha nyilvánvaló kockázata van annak, hogy az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést belső elnyomás, súlyos nemi alapú erőszak, nők és gyermekek elleni súlyos erőszak vagy más súlyos emberi jogi jogsértések elkövetésére, vagy az elkövetés elősegítésére használhatják fel;

b)

egyedileg elbírálva, valamint a katonai technológia vagy felszerelés jellegét is figyelembe véve, különös óvatossággal és éberséggel járnak el az olyan országokba irányuló engedély megadásakor, amelyek esetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes szervei, az Európai Unió vagy az Európa Tanács az emberi jogok súlyos megsértését állapította meg.

E célokból belső elnyomásra használható technológiának vagy felszerelésnek kell tekinteni többek között az olyan technológiát vagy felszerelést, amelyet vagy amelyhez hasonlót a megjelölt végfelhasználó bizonyítottan használ belső elnyomásra, vagy amely esetében okkal feltételezhető, hogy a technológiát vagy felszerelést nem a meghatározott célra, vagy nem a feltüntetett végfelhasználó által, hanem belső elnyomás eszközeként használják fel. Az 1. cikkel összhangban, gondosan meg kell vizsgálni az adott technológia vagy felszerelés jellegét, különösen abban az esetben, ha azt belső biztonsági alkalmazásra szánják. A belső elnyomás magában foglalja többek között a következőket: kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés, gyorsított eljárásban foganatosított vagy önkényes kivégzések, eltűnések, önkényes fogva tartás, valamint a releváns nemzetközi emberi jogi okmányokban, többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában meghatározott emberi jogokra és alapvető szabadságjogokra vonatkozó egyéb súlyos jogsértések.

A fogadó országnak a nemzetközi humanitárius jogi okmányokban megállapított humanitárius jogi alapelvekhez való viszonyának, valamint a nemzetközi humanitárius jog ezen ország általi tiszteletben tartásának az értékelését követően a tagállamok:

c)

megtagadják a kiviteli engedélyt, ha nyilvánvaló kockázata van annak, hogy az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények elkövetésére, vagy az elkövetés elősegítésére használhatják fel, többek között a nemzetközi humanitárius jog értelmében védett csoportokkal, például nőkkel és gyermekekkel szemben.

(3)   Harmadik kritérium: a fennálló feszültségekből, vagy fegyveres konfliktusokból eredő belső helyzet a rendeltetési országban.

A tagállamok – az adott ország jogos és jogszerű biztonságát és védelmét nem érintve – megtagadják az olyan katonai technológiák vagy felszerelések kiviteli engedélyét, amelyek a rendeltetési országban fegyveres konfliktusok kitörését vagy elhúzódását eredményeznék, illetve a meglévő feszültségek vagy fegyveres konfliktusok súlyosbodásához vezetnének.

(4)   Negyedik kritérium: a regionális béke, biztonság és stabilitás megőrzése.

A tagállamok megtagadják a kiviteli engedélyt, ha nyilvánvaló a kockázata annak, hogy a fogadó ország az exportálandó katonai technológiákat vagy felszereléseket egy másik ország elleni agresszióra használná fel, vagy arra, hogy erőszakkal szerezzen érvényt területi követelésének. E kockázatok mérlegelésekor a tagállamok többek között a következőket veszik figyelembe:

a)

a fogadó ország és egy másik ország közötti fegyveres konfliktus fennállása, illetve annak valószínűsége;

b)

a fogadó ország olyan területi követelése, amelynek a múltban megpróbált erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel érvényt szerezni;

c)

annak valószínűsége, hogy a katonai technológiákat vagy felszereléseket nem a fogadó ország jogos és jogszerű nemzetbiztonságának és védelmének céljára, illetve nem a fogadó ország önvédelemhez való, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikkében rögzített természetes jogának a nemzetközi joggal összhangban történő gyakorlásának a céljára használják fel;

d)

annak szükségessége, hogy a kivitel a regionális stabilitást hátrányosan ne befolyásolja jelentős mértékben.

(5)   Ötödik kritérium: a tagállamok és azon területek nemzetbiztonsága, amelyeknek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, valamint a baráti és a szövetséges országok nemzetbiztonsága.

A tagállamok figyelembe veszik:

a)

az exportálandó katonai technológiák vagy felszerelések lehetséges hatásait a saját, a más tagállamok, valamint a baráti és szövetséges államok védelmi és biztonsági érdekeire, nem érintve az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog, a regionális béke, a biztonság és a stabilitás tiszteletére vonatkozó kritériumok mérlegelését;

b)

az érintett katonai technológiának vagy felszerelésnek a saját, a más tagállamok, valamint a baráti és a szövetséges államok erői elleni felhasználásának kockázatát.

(6)   Hatodik kritérium: a vásárló vagy a fogadó országnak a nemzetközi közösséggel szemben tanúsított magatartása, különös tekintettel a terrorizmushoz való viszonyára, szövetségesi rendszerének jellegére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására.

A tagállamok többek között figyelembe veszik a vásárló vagy a fogadó ország korábbi magatartását az alábbi területeken:

a)

a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés támogatása vagy ösztönzése;

b)

nemzetközi kötelezettségvállalásainak végrehajtása, különös tekintettel az erőszak alkalmazásáról való lemondásra, és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása;

c)

a nonproliferáció, valamint a fegyverzet-ellenőrzés és a leszerelés más területei iránti elkötelezettsége, különös tekintettel az első kritérium b)-d) pontjában említett fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési egyezmények aláírására, megerősítésére és végrehajtására.

(7)   Hetedik kritérium: annak kockázata, hogy a katonai technológiák vagy felszerelések a fogadó országon belül más felhasználóhoz jutnak, vagy nemkívánatos feltételek mellett újra kivitelre kerülnek.

Annak értékelésekor, hogy az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés milyen hatást gyakorol a fogadó országra, valamint hogy mekkora a kockázata annak, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés nemkívánatos végfelhasználóhoz kerülhet vagy azt nemkívánatos célra használják, a következőket kell mérlegelni:

a)

a fogadó ország jogos védelmi és belső biztonsági érdekei, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetében, vagy más békefenntartó tevékenységben való bármilyen részvételt;

b)

a fogadó ország technikai képessége ilyen jellegű technológia vagy felszerelés használatára és védelmére;

c)

a fogadó ország képessége hatékony exportellenőrzés alkalmazására, többek között abban az esetben, amikor az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés olyan termékekbe beépítendő áru, amelyeket a fogadó ország később kivitelre szán;

d)

annak kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés nemkívánatos rendeltetési helyre újrakivitelre kerül, valamint a fogadó ország korábbi magatartása bármely olyan újrakiviteli rendelkezés vagy újrakivitel előtti jóváhagyás tiszteletben tartása tekintetében, amelyet az exportáló tagállam célszerűnek tart előírni;

e)

annak kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés terrorista szervezetekhez vagy személyekhez jut;

f)

a műszaki visszafejtés vagy a technológia nem szándékos átadásának kockázata.

g)

annak kockázata, hogy az ilyen technológiát vagy felszerelést az Egyesült Nemzetek vagy az Európai Unió által elfogadott korlátozó intézkedések kijátszására használják;

h)

a konfliktusok, az erőszak és a jogellenes tevékenységek súlyosbodásának kockázata az exportálandó technológia és felszerelés sajátos jellege miatt, különösen a kézi- és könnyűfegyverek illetéktelen kezekbe jutásának kockázatára tekintettel.

(8)   Nyolcadik kritérium: A katonai technológiák vagy felszerelések kivitelének és a rendeltetési ország technikai és gazdasági kapacitásának összhangja, figyelembe véve, hogy az államoknak úgy kell kielégíteni jogos biztonsági és védelmi szükségleteiket, hogy a fegyverkezés a legkisebb terhet rója az emberi és gazdasági erőforrásokra.

A tagállamok figyelembe veszik – a megfelelő forrásokból, például az ENSZ Fejlesztési Programjának, a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a jelentéseiből származó információkra is figyelemmel – azt, hogy a tervezett kivitel nem hátráltatná-e súlyosan a fenntartható fejlődést a rendeltetési országban. Ebben az összefüggésben mérlegelik az említett ország katonai és szociális kiadásainak relatív szintjét, figyelembe véve bármilyen uniós vagy kétoldalú támogatást is.”

2.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Kiviteli engedély csak a rendeltetési országban való végfelhasználásra vonatkozó megbízható előzetes ismeret alapján adható ki. Ehhez általában egy alaposan ellenőrzött végfelhasználói igazolásra vagy megfelelő dokumentációra és/vagy a rendeltetési ország által kiállított valamilyen hatósági engedélyre van szükség. A tagállamok más eszközöket is használhatnak a végfelhasználók nyomon követésére, többek között előírhatják a végfelhasználók számára, hogy állapodjanak meg konkrét ellenőrzési mechanizmusokról. A katonai technológiáknak vagy felszereléseknek a harmadik országokba gyártási célokból történő kivitelére vonatkozó engedélykérelmek elbírálásakor a tagállamok különösen figyelembe veszik a késztermékeknek a gyártó országban történő lehetséges felhasználását, valamint annak kockázatát, hogy a készterméket egy nemkívánatos végfelhasználóhoz irányíthatják vagy exportálhatják.”

3.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Az (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) sérelme nélkül, az ezen közös álláspont 2. cikkében meghatározott kritériumokat és az ezen közös álláspont 4. cikkében meghatározott konzultációs eljárást a tagállamokra is alkalmazni kell az (EU) 2021/821 rendelet I. mellékletében meghatározott kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az ilyen termékek és technológiák végfelhasználói az érintett ország fegyveres erői, belső biztonsági erői vagy hasonló szervezetei lesznek. E közös álláspont katonai technológiára vagy felszerelésekre vonatkozó hivatkozásait úgy kell értelmezni, hogy azok ilyen termékeket és technológiát egyaránt magukban foglalnak.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/821 rendelete (2021. május 20.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 206., 2021.6.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/821/oj).” "

4.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

(1)   E közös álláspont lehető leghatékonyabbá tétele érdekében a tagállamok a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében arra törekednek, hogy megerősítsék az együttműködésüket és előmozdítsák a konvergenciát a katonai technológiák és felszerelések kivitelének területén, többek között a releváns információk – köztük a konkrét rendeltetési helyekre és az elutasításról szóló értesítésekre, a fegyverkiviteli politikákra és adott esetben a végfelhasználás nyomon követésére vonatkozó információk – cseréjével, a kockázatértékelésükről folytatott konzultációval, valamint a konvergencia további erősítésére, illetve az Unió külső tevékenysége egységességének és koherenciájának előmozdítására irányuló lehetséges intézkedések meghatározásával.

(2)   A konvergencia előmozdítása, valamint a közösen finanszírozott és létrehozott katonai felszerelések vagy technológiák kivitelével kapcsolatos döntéshozatal megkönnyítése érdekében a közös védelmi projektekben részt vevő tagállamok e célból támogató mechanizmusokat alkalmazhatnak. Kívánatos, hogy a közös védelmi projektekben részt vevő tagállamok konzultáljanak egymással a kockázatértékelésüket illetően.”

5.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Ezt a közös álláspontot 2030. április 15-ig felül kell vizsgálni.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2025. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. KALLAS


(1)  A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/compos/2008/944/oj).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/821 rendelete (2021. május 20.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 206., 2021.6.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/821/oj)

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/41 rendelete (2024. december 19.) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtására irányuló, tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemekre és lőszerekre vonatkozó behozatali, kiviteli és árutovábbítási intézkedésekről (HL L, 2025/41, 2025.1.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/41/oj).


ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/779/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)


Top