This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32024Y03114
Recommendation of the European Systemic risk Board of 8 December 2023 amending Recommendation ESRB/2015/2 on the assessment of cross-border effects of and voluntary reciprocity for macroprudential policy measures (ESRB/2023/13)
Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2023. december 8.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (ERKT/2023/13)
Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2023. december 8.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (ERKT/2023/13)
HL C, C/2024/3114, 2024.5.6, ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/3114/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2024/3114 |
2024.5.6. |
AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA
(2023. december 8.)
a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról
(ERKT/2023/13)
(C/2024/3114)
AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak IX. mellékletére,
tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. és 16–18. cikkére,
tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3) és különösen annak VII. címe 4. fejezetének I. szakaszára,
tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 európai rendszerkockázati testületi határozatra (4) és különösen annak 18–20. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A nemzeti makroprudenciális politikai intézkedések eredményes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében fontos, hogy az uniós jog által előírt elismerést önkéntes viszonosság egészítse ki. |
|
(2) |
A makroprudenciális politikai intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosság ERKT/2015/2 európai rendszerkockázati testületi ajánlásban (5) meghatározott keretének célja annak biztosítása, hogy a valamely tagállamban aktivált minden kitettségalapú makroprudenciális politikai intézkedés tekintetében a többi tagállamban viszonosságot biztosítsanak. |
|
(3) |
Az ERKT/2017/4 európai rendszerkockázati testületi ajánlás (6) az érintett aktiváló hatóság számára azt ajánlja, hogy amikor az Európai Rendszerkockázati Testülethez (ERKT) viszonosság iránti kérelmet nyújt be, javasoljon a jelentős jellegre vonatkozó maximális küszöbértéket, amely alatt egy adott pénzügyi szolgáltatónak az azonosított makroprudenciális kockázattal szemben abban az országban fennálló kitettsége, ahol az aktiváló hatóság a makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazza, nem jelentősnek tekinthető. Az ERKT eltérő küszöbértéket javasolhat, amennyiben ezt szükségesnek tartja. |
|
(4) |
2023. október 4-én a 2013/36/EU irányelv 133. cikke (12) bekezdésének alkalmazásában kijelölt hatóságként eljáró Banco de Portugal értesítette az ERKT-t arról a szándékáról, hogy az irányelv 133. cikkének (9) bekezdése alapján 4 % ágazati rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván meghatározni az olyan lakóingatlannal fedezett, természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni, a belső minősítésen alapuló (IRB) kitettségekből eredő makroprudenciális vagy rendszerszintű kockázatok megelőzése és mérséklése érdekében, amelyek esetében a biztosíték Portugáliában található. A tervezett ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta a belföldi hitelintézetekre fog vonatkozni, amelyek közül néhány olyan vállalat leányvállalata, amely valamely másik tagállamban rendelkezik székhellyel. November 13-án az ERKT meghozta az ERKT/2023/11 európai rendszerkockázati testületi ajánlást (7), amely megállapította, hogy az intézkedést a megcélzott kockázat szempontjából indokoltnak, megfelelőnek, arányosnak, eredményesnek és hatékonynak tekinti. |
|
(5) |
Az ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta várhatóan 2024. október 1-jétől alkalmazandó, és legfeljebb két évig, illetve a megcélzott kockázatok bekövetkezéséig vagy megszűnéséig marad érvényben. |
|
(6) |
2023. október 4-én a Banco de Portugal egy arra irányuló kérelmet is benyújtott az ERKT-hoz, hogy a 2013/36/EU irányelv 134. cikkének (5) bekezdése alapján ajánlja a fent említett makroprudenciális szakpolitikai intézkedés tekintetében a viszonosság biztosítását. Az intézkedés tekintetében a viszonosság más tagállamok általi biztosítása érdekében az ERKT-hoz intézett kérelem nyomán, valamint a Portugáliában alkalmazásra kerülő makroprudenciális politikai intézkedés végrehajtásából eredő, elszivárgások és szabályozási arbitrázs formájában megmutatkozó határokon átnyúló esetleges kedvezőtlen hatások kialakulásának megakadályozása érdekében az ERKT igazgatótanácsa úgy döntött, hogy ezt az intézkedést felveszi azon makroprudenciális politikai intézkedések listájára, amelyek tekintetében az ERKT/2015/2 ajánlás alapján a viszonosság biztosítása ajánlott. Az ERKT igazgatótanácsa arról is határozott, hogy 1 milliárd EUR összegű, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus felső küszöbértéket javasol a de minimis elv viszonosságot biztosító tagállamok általi alkalmazásának irányítása érdekében. |
|
(7) |
2023. október 10-én a 2013/36/EU irányelv 133. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában kijelölt hatóságként eljáró dán Ipari, Üzleti és Pénzügyminisztérium értesítette az ERKT-t arról a szándékáról, hogy az irányelv 133. cikkének (9) bekezdésével összhangban 7 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván meghatározni. Az intézkedés valamennyi belföldi hitelintézetre fog vonatkozni. Az intézkedés az Unióban folytatott gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott statisztikai osztályozásával (NACE) összhangban azonosított ingatlanügyletekben és épületépítési projektek szervezésében részt vevő nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, Dániában található valamennyi kitettségtípusra alkalmazandó. |
|
(8) |
2023. november 16-án az ERKT meghozta az ERKT/2023/12 európai rendszerkockázati testületi véleményt (9), amely megállapította, hogy az intézkedést a megcélzott kockázat szempontjából indokoltnak, megfelelőnek, arányosnak, eredményesnek és hatékonynak tekinti. |
|
(9) |
Az ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta várhatóan 2024. június 30-tól lesz alkalmazandó. A 2013/36/EU irányelv 133. cikkének alkalmazásában kijelölt hatóság az intézkedést legkésőbb az első kérelem benyújtása után két évvel felülvizsgálja. |
|
(10) |
2023. október 10-én a dán Ipari, Üzleti és Pénzügyminisztérium egy arra irányuló kérelmet is benyújtott az ERKT-hoz, hogy a 2013/36/EU irányelv 134. cikkének (5) bekezdése alapján ajánlja a fent említett makroprudenciális szakpolitikai intézkedés tekintetében a viszonosság biztosítását. Az intézkedés tekintetében a viszonosság más tagállamok általi biztosítása érdekében az ERKT-hoz intézett kérelem nyomán, valamint a Dániában alkalmazásra kerülő makroprudenciális politikai intézkedés végrehajtásából eredő, elszivárgások és szabályozási arbitrázs formájában megmutatkozó határokon átnyúló esetleges kedvezőtlen hatások kialakulásának megakadályozása érdekében az ERKT igazgatótanácsa úgy döntött, hogy ezt az intézkedést felveszi azon makroprudenciális politikai intézkedések listájára, amelyek tekintetében az ERKT/2015/2 ajánlás alapján a viszonosság biztosítása ajánlott. Az ERKT igazgatótanácsa arról is határozott, hogy 200 millió EUR összegű, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus felső küszöbértéket javasol a de minimis elv viszonosságot biztosító tagállamok általi alkalmazásának irányítása érdekében. |
|
(11) |
Az ERKT/2015/2 ajánlást erre tekintettel megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
MÓDOSÍTÁSOK
Az ERKT/2015/2 ajánlás a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 1. szakaszban a C(1) ajánlás helyébe a következő szöveg lép:
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)." (*2) HL L 1., 1994.1.3., 3. o. " (*3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).”." |
|
2. |
A melléklet helyébe ezen ajánlás melléklete lép. |
Kelt Frankfurt am Mainban, 2023. december 8-án.
az ERKT titkárságának vezetője,
az ERKT igazgatótanácsa nevében
Francesco MAZZAFERRO
(2) HL L 331., 2010.12.15., 1. o.
(3) HL L 176., 2013.6.27., 338. o.
(4) HL C 58., 2011.2.24., 4. o.
(5) Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2015/2 ajánlása (2015. december 15.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról (HL C 97., 2016.3.12., 9. o.).
(6) Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2017/4 ajánlása (2017. október 20.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (HL C 431., 2017.12.15., 1. o.).
(7) Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2023/11 ajánlása (2023. november 13.) az ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta 2013/36/EU irányelv 133. cikke szerinti meghatározására irányuló portugál értesítésről (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).
(9) Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2023/12 véleménye (2023. november 16) a rendszerkockázati tőkepufferrátának a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről szóló 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 133. cikke szerinti meghatározására vagy módosítására irányuló dán értesítésről (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
MELLÉKLET
„MELLÉKLET
Belgium
Rendszerkockázati tőkepufferráta valamennyi olyan lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni IRB kitettségre, amely esetében a biztosíték Belgiumban található.
I. Az intézkedés leírása
|
1. |
2024. március 31-ig a 2013/36/EU irányelv 133. cikkével összhangban alkalmazott belga intézkedés 9 %-os rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő valamennyi olyan lakóingatlannal fedezett, természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni IRB kitettségre, amely esetében a biztosíték Belgiumban található (mind a teljesítő, mind a nemteljesítő kitettségekre). |
|
2. |
2024. április 1-jétől a 2013/36/EU irányelv 133. cikkével összhangban alkalmazott belga intézkedés 6 %-os rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő valamennyi olyan lakóingatlannal fedezett, természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni IRB kitettségre, amely esetében a biztosíték Belgiumban található (mind a teljesítő, mind a nemteljesítő kitettségekre). |
II. Viszonosság
|
3. |
Az illetékes hatóságok számára ajánlott, hogy a belgiumi intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt az olyan lakóingatlannal fedezett, természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni IRB kitettségekre alkalmazzák, amelyek esetében a biztosíték Belgiumban található (mind a teljesítő, mind a nemteljesítő kitettségekre). Másik lehetőségként az intézkedés a COREP adatszolgáltatásban a következő alkalmazási körrel is megvalósítható: Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni IRB kitettségek (mind a teljesítő, mind a nemteljesítő kitettségek). |
|
4. |
Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik, beleértve a 2013/36/EU irányelv VII. címe 2. fejezetének IV. szakaszában rögzített felügyeleti intézkedések elfogadását és felügyeleti hatásköröket is. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az egyenértékű intézkedést legkésőbb ezen ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül fogadják el. |
III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték
|
5. |
A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik. Az intézmények mentesülhetnek a rendszerkockázati tőkepufferre vonatkozó követelmény alól, ha releváns ágazati kitettségeik nem haladják meg a 2 milliárd EUR-t. Ezért viszonosság csak az intézményspecifikus küszöbérték túllépése esetén szükséges. |
|
6. |
Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a jelentős jellegre vonatkozó 2 milliárd EUR küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül. |
Németország
2 %-os rendszerkockázati tőkepufferráta i. valamennyi, németországi lakóingatlannal fedezett IRB kitettségre, valamint ii. valamennyi, az 575/2013/EU rendelet 125. cikkének (2) bekezdése szerint teljes mértékben németországi lakóingatlannal fedezett, sztenderd módszer szerinti kitettségre
I. Az intézkedés leírása
|
1. |
A 2013/36/EU irányelv 133. cikkével összhangban alkalmazott német intézkedés 2 %-os rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő a németországi lakóingatlannal fedezett, a természetes és jogi személyeket érintő valamennyi (lakossággal és nem lakossággal szembeni) kitettségre. Az intézkedés alkalmazandó i. a Németországban engedélyezett és a németországi lakóingatlannal fedezett kitettségek tekintetében a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához az IRB-módszert használó hitelintézetek vonatkozásában, valamint ii. a Németországban engedélyezett és az 575/2013/EU rendelet 125. cikkének (2) bekezdése szerint teljes mértékben németországi lakóingatlannal fedezett kitettségek tekintetében a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához a sztenderd módszert használó hitelintézetek vonatkozásában alkalmazandó. |
II. Viszonosság
|
2. |
Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a német intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt a belföldön engedélyezett hitelintézetekre alkalmazzák. |
|
3. |
Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik, beleértve a 2013/36/EU irányelv VII. címe 2. fejezetének IV. szakaszában rögzített felügyeleti intézkedések elfogadását és felügyeleti hatásköröket is. |
|
4. |
Az érintett hatóságok számára ajánlott annak biztosítása, hogy a viszonosságot biztosító intézkedést alkalmazzák és annak eleget tesznek 2023. február 1-jétől. |
III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték
|
5. |
A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik. A hitelintézetek mentesülhetnek a rendszerkockázati tőkepufferre vonatkozó követelmény alól, ha releváns ágazati kitettségeik nem haladják meg a 10 milliárd EUR-t. Ezért viszonosság csak az intézményspecifikus küszöbérték túllépése esetén szükséges. |
|
6. |
Az érintett hatóságoknak nyomon kell követniük a kitettségek jelentős jellegét. Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a jelentős jellegre vonatkozó 10 milliárd EUR küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül. |
Litvánia:
2 %-os rendszerkockázati tőkepufferráta valamennyi lakóingatlannal fedezett, a Litván Köztársaságban rezidens természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni kitettségre.
I. Az intézkedés leírása
|
1. |
A 2013/36/EU irányelv 133. cikkével összhangban alkalmazott litván intézkedés 2 %-os rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő valamennyi lakóingatlannal fedezett, a litvániai természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni kitettségre. |
II. Viszonosság
|
2. |
Az illetékes hatóságok számára ajánlott, hogy a litván intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy alkalmazzák azt a belföldön engedélyezett bankok Litvániában található fióktelepeire, valamint a lakóingatlannal fedezett, litvániai természetes személyekkel szembeni, határokon átnyúló közvetlen kitettségekre. Az összes jelzálogpozíció jelentős részét Litvániában működő külföldi bankfiókok birtokolják, ezért az intézkedés tekintetében a viszonosság más tagállamok általi biztosítása elősegítené az egyenlő versenyfeltételek előmozdítását, és biztosítaná azt, hogy valamennyi jelentős piaci szereplő figyelembe veszi a megnövekedett litvániai lakóingatlan-kockázatot és növeli ellenálló képességét. |
|
3. |
Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik, beleértve a 2013/36/EU irányelv VII. címe 2. fejezetének IV. szakaszában rögzített felügyeleti intézkedések elfogadását és felügyeleti hatásköröket is. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az egyenértékű intézkedést legkésőbb ezen ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül fogadják el. |
III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték
|
4. |
A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik. Az intézmények mentesülhetnek a rendszerkockázati tőkepufferre vonatkozó követelmény alól, ha releváns ágazati kitettségeik nem haladják meg az 50 millió EUR-t, ami a litvániai teljes hitelintézeti szektor releváns kitettségeinek körülbelül 0,5 %-a. Ezért viszonosság csak az intézményspecifikus küszöbérték túllépése esetén szükséges. |
|
5. |
E küszöbérték indokolása:
|
|
6. |
Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a jelentős jellegre vonatkozó 50 millió EUR küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül. |
Luxemburg:
Jogilag kötelező érvényű hitelfedezeti (LTV) korlátok a luxemburgi lakóingatlanokhoz kapcsolódó új jelzáloghitelek esetében, a hitelfelvevők különböző kategóriáira vonatkozó eltérő LTV-korlátokkal:
|
a) |
100 %-os LTV-korlát vonatkozik az elsődleges lakóhelyüket megszerző, első alkalommal vásárlókra; |
|
b) |
90 %-os LTV-korlát vonatkozik az elsődleges lakóhelyüket megszerző egyéb, azaz nem első alkalommal vásárló vevőkre. Ezt a korlátot arányosan, portfóliókeret útján hajtják végre. Konkrétan, a hitelezők az e hitelfelvevőknek nyújtott új jelzálogportfólió 15 %-át 90 % feletti, de a maximális 100 % mérték alatti LTV-vel bocsáthatják ki; |
|
c) |
80 %-os LTV-korlát vonatkozik az egyéb jelzáloghitelekre (ideértve a bérbeadásra vásárolt ingatlanok szegmensét is). |
I. Az intézkedés leírása
|
1. |
A luxemburgi hatóságok jogilag kötelező érvényű LTV-korlátokat aktiváltak a Luxemburgban található lakóingatlanokhoz kapcsolódó új jelzáloghitelek tekintetében. A Comité du Risque systémique (Rendszerkockázati Bizottság) ajánlását (1) követően a Commission de Surveillance du Secteur Financier (a pénzügyi ágazat felügyelőbizottsága) (2) a Banque centrale du Luxembourg-gal együttműködve a hitelfelvevők három kategóriájára vonatkozó eltérő LTV-korlátokat aktivált. A három kategóriára külön alkalmazandó LTV-korlát a következő:
|
|
2. |
Az LTV az összes olyan hitel vagy hitelrészlet összegének, amelyek tekintetében a hitelfelvevő hitelnyújtáskor lakóingatlant jelölt meg fedezetként, az ingatlan hitelnyújtáskori értékéhez viszonyított aránya. |
|
3. |
Az LTV-korlátok a tulajdon típusától függetlenül alkalmazandók (pl. teljes tulajdonjog, haszonélvezeti jog, állagvevő tulajdonjoga). |
|
4. |
Az intézkedés minden olyan magánszektorbeli hitelfelvevőre vonatkozik, aki nem kereskedelmi célú lakóingatlan vásárlása céljából jelzáloghitelt vesz igénybe Luxemburgban. Az intézkedés akkor is alkalmazandó, ha a hitelfelvevő az ügylet lebonyolításához ingatlan-befektetési vállalathoz hasonló jogi struktúrát alkalmaz, valamint közös igénylések esetén is. A »lakóingatlan« magában foglalja az építési telket, függetlenül attól, hogy az építkezésre közvetlenül a vásárlás után vagy évekkel később kerül sor. Az intézkedés akkor is alkalmazandó, ha a kölcsönt a hitelfelvevőnek hosszú távú bérleti szerződéssel rendelkező ingatlan megvásárlására nyújtják. Az ingatlan célja lehet tulajdonosi használat vagy bérbeadás. |
II. Viszonosság
|
5. |
Azon tagállamok számára, amelyek hitelintézetei, biztosítói és hitelnyújtást végző szakemberei (jelzáloghitelezők) közvetlen határokon átnyúló hitelen keresztül jelentős mértékű vonatkozó luxemburgi hitelkitettséggel rendelkeznek, ajánlott, hogy a luxemburgi intézkedés tekintetében országukban biztosítsák a viszonosságot. Ha országukban nem áll rendelkezésre ugyanaz az intézkedés minden vonatkozó, határokon átnyúló kitettség esetében, akkor az érintett hatóságoknak olyan rendelkezésre álló intézkedéseket kell alkalmazniuk, amely az aktivált makroprudenciális politikai intézkedéssel leginkább egyenértékű hatással jár. |
|
6. |
A tagállamoknak az ERKT/2015/2 ajánlás D. ajánlásának megfelelően értesíteniük kell az ERKT-t arról, hogy viszonosságot biztosítottak a luxemburgi intézkedés tekintetében vagy de minimis mentességet alkalmaztak. Az értesítést legkésőbb a viszonosságot biztosító intézkedés elfogadásától számított egy hónapon belül, az ERKT honlapján közzétett megfelelő sablon használatával kell megküldeni. Az ERKT az értesítéseket közzéteszi az ERKT honlapján, és ezáltal tájékoztatja a nyilvánosságot a viszonosságot biztosító nemzeti határozatokról. Ez a közzététel tartalmazza a viszonosságot biztosító tagállam által alkalmazott mentességeket, valamint a szivárgások figyelemmel kísérésére és szükség esetén a cselekvésre vonatkozó kötelezettségvállalást. |
|
7. |
A tagállamok számára ajánlott, hogy ezen ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított három hónapon belül biztosítsák a viszonosságot az intézkedés tekintetében. |
III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték
|
8. |
A de minimis elv viszonosságot biztosító tagállamok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a jelentős jellegre vonatkozó két küszöbérték kapcsolódik: egy országspecifikus jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték és egy intézményspecifikus jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték. A Luxemburgnak nyújtott, határokon átnyúló teljes jelzáloghitelezésre vonatkozó országspecifikus jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték 350 millió EUR, ami a 2020 decemberi teljes belföldi lakóingatlan-alapú jelzálogpiac körülbelül 1 %-ának felel meg. A Luxemburgnak nyújtott, határokon átnyúló teljes jelzáloghitelezésre vonatkozó intézményspecifikus jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték 35 millió euro, ami Luxemburgban a 2020 decemberi teljes belföldi lakóingatlan-alapú jelzálogpiac körülbelül 0,1 %-ának felel meg. A viszonosság csak akkor szükséges, ha mind az országspecifikus küszöbértéket, mind az intézményspecifikus küszöbértéket túllépik. |
Hollandia:
A Hollandiában található lakóingatlannal fedezett, természetes személyekkel szembeni kitettségeik portfóliói tekintetében az IRB-módszert alkalmazó hitelintézetekre alkalmazott minimális átlagos kockázati súly. Az intézkedés hatálya alá tartozó minden egyes kitettségi tétel esetében 12 %-os kockázati súlyt kell rendelni a hitel biztosítékául szolgáló ingatlan piaci értékének 55 %-át meg nem haladó hitelrészhez, és 45 %-os kockázati súlyt kell rendelni a hitel fennmaradó részéhez. A portfólió minimális átlagos kockázati súlya az egyes hitelek kockázati súlyainak kitettséggel súlyozott átlaga.
I. Az intézkedés leírása
|
1. |
Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja vi. alpontjának megfelelően alkalmazott holland intézkedés minimális átlagos kockázati súlyt ír elő a Hollandiában található lakóingatlanokon fennálló jelzáloggal fedezett, természetes személyekkel szembeni kitettségeik portfóliói tekintetében az IRB-módszert használó hitelintézetekre. A Nemzeti Jelzáloggarancia-program által fedezett hitelek mentesülnek az intézkedés alól. |
|
2. |
A minimális átlagos kockázati súlyt a következőképpen kell kiszámítani:
|
|
3. |
Ez az intézkedés nem helyettesíti az 575/2013/EU rendeletben meghatározott és abból eredő meglévő tőkekövetelményeket. Az intézkedés hatálya alá tartozó bankoknak mind az 575/2013/EU rendelet rendszerint alkalmazandó rendelkezései, mind az intézkedésben meghatározott módszer alapján ki kell számítaniuk a jelzáloghitel-portfólió ezen intézkedés hatálya alá tartozó részére vonatkozó átlagos kockázati súlyt. Tőkekövetelményeik kiszámításakor ezt követően a két átlagos kockázati súly közül a magasabbat kell alkalmazniuk. |
II. Viszonosság
|
4. |
Az illetékes hatóságok számára ajánlott, hogy a holland intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt az IRB-módszert alkalmazó, belföldön engedélyezett olyan hitelintézetekre alkalmazzák, amelyek Hollandiában található lakóingatlannal fedezett, természetes személyekkel szembeni kitettségekkel rendelkeznek, mivel bankszektoruk azok fióktelepein keresztül közvetlenül vagy közvetve ki lehet téve a holland ingatlanpiac rendszerszintű kockázatának, vagy erre a jövőben sor kerülhet. |
|
5. |
A C(2) ajánlással összhangban az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a C(3) ajánlásban megjelölt határidőn belül az aktiváló hatóság által Hollandiában végrehajtott intézkedéssel azonos intézkedést alkalmazzanak. |
|
6. |
Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik, beleértve a 2013/36/EU irányelv VII. címe 2. fejezetének IV. szakaszában rögzített felügyeleti intézkedések elfogadását és felügyeleti hatásköröket is. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az egyenértékű intézkedést legkésőbb ezen ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül fogadják el. |
III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték
|
7. |
A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik. Az intézmények mentesülhetnek az IRB-módszert használó hitelintézeteknek a Hollandiában található lakóingatlannal fedezett, természetes személyekkel szembeni kitettségeik portfólióira vonatkozó minimális átlagos kockázati súly alól, ha ez az érték nem haladja meg az 5 milliárd EUR-t. A Nemzeti Jelzáloggarancia-program által fedezett hiteleket nem kell beszámítani a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték tekintetében. |
|
8. |
Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a jelentős jellegre vonatkozó 5 milliárd EUR küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül. |
Norvégia:
|
— |
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) szerint Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-étől alkalmazandó 2013/36/EU irányelv (a Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-én alkalmazandó CRD) 133. cikkével összhangban a norvég kitettségekre alkalmazott 4,5 %-os rendszerkockázati tőkepufferráta, a Norvégiában engedélyezett valamennyi hitelintézet vonatkozásában; |
|
— |
az EGT-megállapodás szerint Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-étől alkalmazandó 575/2013/EU rendelet (a Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-étől alkalmazandó CRR) 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja szerint a norvég lakóingatlan-kitettségekre alkalmazott, az átlagos (kitettséggel súlyozott) kockázati súlyra vonatkozó 20 %-os alsó korlát a Norvégiában engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához a belső minősítésen alapuló (IRB) módszert használó hitelintézetek vonatkozásában; |
|
— |
a Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-étől alkalmazandó CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja szerint a norvég kereskedelmiingatlan-kitettségekre alkalmazott (kitettséggel súlyozott) kockázati súlyokra vonatkozó 35 %-os alsó korlát a Norvégiában engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához az IRB-módszert használó hitelintézetek vonatkozásában. |
I. Az intézkedés leírása
|
1. |
2020. december 31-ével a Finansdepartementet (norvég pénzügyminisztérium) három makroprudenciális intézkedést vezetett be, ezek: i. a norvég kitettségek tekintetében a Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-étől alkalmazandó CRD 133. cikke szerint egy rendszerkockázati tőkepuffer; ii. a Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-étől alkalmazandó CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja szerint egy alsó korlát a norvég lakóingatlan-kitettségekre vonatkozó kockázati súly tekintetében; és iii. a Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-étől alkalmazandó CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja szerint egy alsó korlát a norvég kereskedelmiingatlan-kitettségekre vonatkozó kockázati súly tekintetében. |
|
2. |
A rendszerkockázati tőkepufferráta mértéke 4,5 %, és a Norvégiában engedélyezett valamennyi hitelintézet belföldi kitettségeire alkalmazandó. A fejlett IRB-módszert nem használó hitelintézetek tekintetében azonban 2023. december 30-ig valamennyi kitettségre 3 %-os rendszerkockázati tőkepufferráta vonatkozik, azt követően pedig a belföldi kitettségekre megállapított rendszerkockázati tőkepufferráta 4,5 %. |
|
3. |
A lakóingatlanok esetében a kockázati súly tekintetében alkalmazott alsó korlátot jelentő intézkedés egy intézményspecifikus alsó korlát a norvég lakóingatlan-kitettségekre vonatkozó átlagos kockázati súly tekintetében, amely az IRB-módszert alkalmazó hitelintézetekre alkalmazandó. Az ingatlanok esetében a kockázati súly tekintetében alkalmazott alsó korlát a kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlagát érinti a lakóingatlan-portfólióban. A norvég lakóingatlan-kitettség alatt a Norvégiában ingatlannal fedezett lakossággal szembeni kitettségek értendők. |
|
4. |
A kereskedelmi ingatlanok esetében a kockázati súly tekintetében alkalmazott alsó korlátot jelentő intézkedés egy intézményspecifikus alsó korlát a norvég kereskedelmiingatlan-kitettségekre vonatkozó átlagos kockázati súly tekintetében, amely az IRB-módszert alkalmazó hitelintézetekre alkalmazandó. Az ingatlanok esetében a kockázati súly tekintetében alkalmazott alsó korlát a kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlagát érinti a kereskedelmiingatlan-portfólióban. A norvég kereskedelmiingatlan-kitettség alatt a Norvégiában ingatlannal fedezett vállalatokkal szembeni kitettségek értendők. |
II. Viszonosság
|
5a. |
Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a norvég kitettségekre vonatkozó norvég intézkedések tekintetében biztosítsák a viszonosságot a 2013/36/EU irányelv 134. cikkének (1) bekezdésével, illetve az 575/2013/EU rendelet 458. cikkének (5) bekezdésével összhangban. Az illetékes hatóságok számára ajánlott, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2021/3 ajánlás közzétételét (3) követő 18 hónapon belül biztosítsák a viszonosságot a rendszerkockázati tőkepufferráta tekintetében. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A norvég lakóingatlan- és kereskedelmiingatlan-kitettségekre vonatkozó kockázati súlyra alkalmazott alsó korlátok tekintetében az ERKT/2021/3 ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában valóközzétételét követő rendes három hónapos átmeneti időszakon belül kell biztosítani a viszonosságot. |
|
5b. |
Mivel a jelentős jellegre vonatkozó küszöbértéknek az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2023/1 ajánlása (4) szerinti csökkentése a norvég rendszerkockázati tőkepufferráta tekintetében viszonosságot biztosító új nemzeti intézkedés elfogadását vagy a meglévő nemzeti intézkedések módosítását teheti szükségessé az illetékes hatóságok számára, az ERKT/2023/1 ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő rendes három hónapos átmeneti időszak alkalmazandó a viszonosságot biztosító intézkedések végrehajtására. |
|
6. |
Amennyiben az országukban ugyanazok a makroprudenciális politikai intézkedések nem elérhetőek, a C(2) ajánlással összhangban, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedéseket alkalmazzanak, amelyek a fent említett intézkedésekkel, amelyek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkeznek. Az illetékes hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT/2021/3 ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 12 hónapon belül fogadják el a lakosságiingatlan- és kereskedelmiingatlan-kitettségekre vonatkozó átlagos kockázati súly alsó korlátjai tekintetében viszonosságot biztosító egyenértékű intézkedéseket, illetve a közzétételt követő 18 hónapon belül fogadják el a rendszerkockázati tőkepufferráta tekintetében viszonosságot biztosító egyenértékű intézkedéseket. Amennyiben a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték csökkentése a norvég rendszerkockázati tőkepufferráta tekintetében viszonosságot biztosító, e pontban leírt új nemzeti intézkedés elfogadását vagy a meglévő nemzeti intézkedések módosítását teszi szükségessé az illetékes hatóságok számára, az ERKT/2023/1 ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő rendes három hónapos átmeneti időszak alkalmazandó a viszonosságot biztosító intézkedések végrehajtására. |
|
[(7) |
Az ERKT/2023/1 ajánlás törölte a 7. pontot.] |
III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték
|
8. |
A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a norvég kitettségeken alapuló, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik a következők szerint:
|
|
9. |
Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a vonatkozó tagállam érintett hatóságai mentességet biztosíthatnak a belföldön engedélyezett azon hitelintézetek számára, amelyek kitettsége Norvégiában nem jelentős. A kitettségek akkor tekintendők nem jelentősnek, ha nem érik el a 8. pontban meghatározott, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbértékeket. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbértékek alkalmazása során az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a norvég intézkedéseket a korábban mentesített, belföldön engedélyezett egyedi hitelintézetekre alkalmazzák, amennyiben túllépik a 8. pontban meghatározott, jelentős jellegre vonatkozó küszöbértékeket. |
|
10. |
Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a 8. pontban meghatározott, jelentős jellegre vonatkozó küszöbértékek a küszöbérték ajánlott maximális szintjeit jelentik. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbértékek alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértékeket, vagy az intézkedések tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül. |
|
11. |
Ha valamely tagállamban nincs olyan engedélyezett hitelintézet, amely jelentős kitettségekkel rendelkezik Norvégiában, az érintett tagállam illetékes hatóságai az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakasza alapján dönthetnek úgy, hogy nem biztosítanak viszonosságot a norvég intézkedések tekintetében. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a norvég intézkedések tekintetében biztosítsák a viszonosságot, amennyiben egy hitelintézet túllépi a megfelelő jelentős jellegre vonatkozó küszöbértéket. |
Svédország
|
— |
a Svédországban engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához az IRB-módszert használó hitelintézetekre az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja iv. alpontjának megfelelően alkalmazott hitelintézet-specifikus, 25 %-os alsó korlát a svédországi illetőségű ügyfeleket érintő, ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek portfóliójára alkalmazott kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlaga tekintetében; |
|
— |
a Svédországban engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához az IRB-módszert használó hitelintézetekre az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja iv. alpontjának megfelelően alkalmazott hitelintézet-specifikus, 35 %-os alsó korlát a kereskedelmi ingatlanokra (fizikailag Svédországban található, bérletből származó bevételszerzés érdekében kereskedelmi célú tulajdonban álló ingatlanok) bejegyzett jelzáloggal fedezett vállalati kitettségek portfóliójára alkalmazott kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlaga tekintetében, valamint hitelintézet-specifikus, 25 %-os alsó korlát a lakóingatlanokra (fizikailag Svédországban található, bérletből származó bevételszerzés érdekében kereskedelmi célú tulajdonban álló olyan lakóingatlanok, amelyekben a lakások száma meghaladja a hármat) bejegyzett jelzáloggal fedezett vállalati kitettségek portfóliójára alkalmazott kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlaga tekintetében. |
I. Az intézkedés leírása
|
1. |
Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja iv. alpontjának megfelelően alkalmazott és a Svédországban engedélyezett, az IRB-módszert használó hitelintézetek számára előírt svéd intézkedést egy hitelintézet-specifikus, 25 %-os alsó korlát alkotja a svédországi illetőségű ügyfeleket érintő, ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek portfóliójára alkalmazott kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlaga tekintetében. A kitettséggel súlyozott átlag az egyedi kitettségek 575/2013/EU rendelet 154. cikkével összhangban kiszámított kockázati súlyainak átlaga, a vonatkozó kitettségértékkel súlyozva. |
|
2. |
Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja iv. alpontjának megfelelően alkalmazott és a Svédországban engedélyezett, az IRB-módszert használó hitelintézetek számára előírt svéd intézkedést egy hitelintézet-specifikus, 35 %-os alsó korlát alkotja az egyes, kereskedelmi ingatlanokra bejegyzett jelzáloggal fedezett svédországi vállalati kitettségekre alkalmazott, kitettséggel súlyozott kockázati súlyok tekintetében, valamint egy hitelintézet-specifikus, 25 %-os alsó korlát az egyes, lakóingatlanokra bejegyzett jelzáloggal fedezett svédországi vállalati kitettségekre alkalmazott, kitettséggel súlyozott kockázati súlyok tekintetében. A kitettséggel súlyozott átlag az egyedi kitettségek 575/2013/EU rendelet 153. cikkével összhangban kiszámított kockázati súlyainak átlaga, a vonatkozó kitettségértékkel súlyozva. Ez az intézkedés nem terjed ki az alábbiakkal fedezett vállalati kitettségekre: i. mezőgazdasági ingatlanok; ii. közvetlen önkormányzati, állami vagy régiós tulajdonban álló ingatlanok; iii. olyan ingatlanok, amelyek esetében az ingatlan 50 %-át meghaladó mértékű a saját üzleti célra való használat; és iv. több lakásból álló ingatlanok, amelyek esetében az ingatlan nem kereskedelmi célt szolgál (például lakók tulajdonában álló, nonprofit jellegű lakóközösségek) vagy a lakások száma négynél kevesebb. |
II. Viszonosság
|
3. |
Az 575/2013/EU rendelet 458. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai számára ajánlott, hogy a svéd intézkedések tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azokat a belföldön engedélyezett, a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához az IRB-módszert használó hitelintézetek Svédországban található fióktelepeire alkalmazzák. Az 575/2013/EU rendelet 458. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai számára ajánlott, hogy a svéd intézkedések tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azokat a belföldön engedélyezett, a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához az IRB-módszert használó azon hitelintézetekre alkalmazzák, amelyek Svédországban lakóhellyel rendelkező kötelezettekkel szembeni, ingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett lakossági kitettséggel, és/vagy kereskedelmi vagy lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett svédországi vállalati kitettségekkel rendelkeznek,. A C(2) alajánlással összhangban az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a vonatkozó ajánlásnak (5) az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított legkésőbb három hónapon belül az aktiváló hatóság által Svédországban végrehajtott intézkedéssel azonos intézkedést alkalmazzanak. |
|
4. |
Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az egyenértékű intézkedést legkésőbb a megfelelő ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől (6) számított négy hónapon belül fogadják el. |
III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték
|
5. |
A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az 1. és 2. pontban leírt intézkedések mindegyikéhez megfelelően 5 milliárd SEK összegű, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik. |
|
6. |
Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a vonatkozó tagállam érintett hatóságai mentességet biztosíthatnak egyes olyan, belföldön engedélyezett, az IRB-módszert használó hitelintézetek számára, amelyek az 1. és 2. pontban leírt intézkedések tekintetében az 5 milliárd SEK összegű küszöbérték alatti kitettséggel rendelkeznek. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték alkalmazása során az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a vonatkozó svéd intézkedést a korábban mentesített, belföldön engedélyezett egyedi hitelintézetekre alkalmazzák, amennyiben azok az intézkedés tekintetében túllépik az 5 milliárd SEK küszöbértéket. |
|
7. |
Amennyiben egyetlen, az IRB-módszert alkalmazó, belföldön engedélyezett hitelintézet sem rendelkezik Svédországban található fióktelepek és/vagy közvetlen határokon átnyúló tevékenység révén az 1. pontban leírt, 5 milliárd SEK-et meghaladó lakossági kitettséggel, a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai dönthetnek úgy, hogy az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszában foglaltak szerint nem biztosítják a viszonosságot. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy az 1. pontban leírt intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot, amennyiben az IRB-módszert alkalmazó, belföldön engedélyezett valamely hitelintézet túllépi az 5 milliárd SEK küszöbértéket. |
|
8. |
Amennyiben egyetlen, az IRB-módszert alkalmazó, belföldön engedélyezett hitelintézet sem rendelkezik Svédországban található fióktelepek és/vagy közvetlen határokon átnyúló tevékenység révén a 2. pontban leírt, 5 milliárd SEK-et meghaladó vállalati kitettséggel, a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai dönthetnek úgy, hogy az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszában foglaltak szerint nem biztosítják a viszonosságot. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a (2) bekezdésben leírt intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot, amennyiben az IRB-módszert alkalmazó, belföldön engedélyezett valamely hitelintézet túllépi az 5 milliárd SEK küszöbértéket. |
|
9. |
Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a jelentős jellegre vonatkozó 5 milliárd SEK küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedések tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül. |
Portugália
4 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta valamennyi olyan lakóingatlannal fedezett, természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni IRB kitettségre, amely esetében a biztosíték Portugáliában található.
I. Az intézkedés leírása
|
1. |
A 2013/36/EU irányelv 133. cikkével összhangban és a konszolidáció legmagasabb szintjén alkalmazott portugál intézkedés új, 4 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő az olyan lakóingatlannal fedezett, természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni IRB kitettségekre, amelyek esetében a biztosíték Portugáliában található (mind a teljesítő, mind a nemteljesítő kitettségekre). |
|
2. |
Az intézkedés célja, hogy fokozza a jelzáloghitel-állomány tekintetében felhalmozódott sebezhetőséggel szembeni ellenálló képességet a gazdasági ciklusban esetlegesen bekövetkező visszaesés esetén és/vagy a lakóingatlanok árának váratlan, jelentős korrekciójával szemben. |
II. Viszonosság
|
3. |
Az illetékes hatóságok számára ajánlott, hogy a portugál intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt az olyan lakóingatlannal fedezett, természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni IRB kitettségekre alkalmazzák, amelyek esetében a biztosíték Portugáliában található (mind a teljesítő, mind a nemteljesítő kitettségekre). Másik lehetőségként az intézkedés a COREP adatszolgáltatásban a következő alkalmazási körrel is megvalósítható: Portugáliában található lakóingatlannal fedezett, természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni IRB kitettségek (mind a teljesítő, mind a nemteljesítő kitettségek). |
|
4. |
Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik, beleértve a 2013/36/EU irányelv VII. címe 2. fejezetének IV. szakaszában rögzített felügyeleti intézkedések elfogadását és felügyeleti hatásköröket is. |
|
5. |
A Banco de Portugal kérését követően az illetékes hatóságok számára ajánlott, hogy a portugál intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt a konszolidáció legmagasabb szintjén alkalmazzák. |
|
6. |
Az intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító érintett hatóságok számára ajánlott annak biztosítása, hogy a viszonosságot biztosító intézkedést alkalmazzák és annak eleget tesznek 2024. október 1-jétől. |
III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték
|
7. |
A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a portugáliai kitettségeken alapuló, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik. A hitelintézetek mentesülhetnek az ágazati rendszerkockázati tőkepufferrátára vonatkozó követelmény alól, ha releváns ágazati kitettségeik nem haladják meg az 1 milliárd EUR-t, ami a portugáliai lakásvásárlási hitelállomány körülbelül 1 %-ának felel meg. |
|
8. |
Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a jelentős jellegre vonatkozó 1 milliárd EUR küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. Az érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték meghatározásakor az érintett hatóságoknak figyelembe kell venniük az egyes pénzügyi szolgáltatóknak a Portugáliában azonosított makroprudenciális kockázattal szembeni kitettségét, és értékelniük kell, hogy az tekinthető-e nem jelentősnek. |
|
9. |
Ha valamely tagállamban nincs olyan engedélyezett hitelintézet, amely jelentős kitettségekkel rendelkezik Portugáliában, az érintett tagállam illetékes hatóságai az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakasza alapján dönthetnek úgy, hogy nem biztosítanak viszonosságot a portugál intézkedések tekintetében. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a portugál intézkedések tekintetében biztosítsák a viszonosságot, amennyiben egy hitelintézet túllépi a megfelelő jelentős jellegre vonatkozó küszöbértéket. |
Dánia
7 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta az Unióban folytatott gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendeletben meghatározott statisztikai osztályozásával összhangban azonosított ingatlanügyletekben és épületépítési projektek szervezésében részt vevő nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, Dániában található valamennyi kitettségtípusra.
I. Az intézkedés leírása
|
1. |
A 7 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta valamennyi belföldi hitelintézetre alkalmazandó lesz. |
|
2. |
Az intézkedés a szociális lakhatási társulásokat és a lakásszövetkezeti társulásokat érintőktől eltérő ingatlanügyletekben és az épületépítési projektek szervezésében részt vevő nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, Dániában található valamennyi kitettségtípusra alkalmazandó. Az adós vonatkozó gazdasági tevékenységeit az Unióban folytatott gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendeletben meghatározott statisztikai osztályozására hivatkozással kell meghatározni (7).
Az intézkedés egyedi és összevont alapon alkalmazandó. |
II. Viszonosság
|
3. |
Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a dán intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt alkalmazzák a meghatározott gazdasági tevékenységekben részt vevő nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, Dániában található valamennyi kitettségtípusra; amelynek keretében a gazdasági tevékenységek meghatározása az alábbiak szerint történik: »Ingatlanügyletek« az »L.« NACE-kód (8) szerint, kivéve a szociális lakhatási társulásokat és a lakásszövetkezeti társulásokat és az »Épületépítési projektek szervezése« (41.1) az »F.« NACE-kód szerint. |
|
4. |
A dán Ipari, Üzleti és Pénzügyminisztérium kérését követően az illetékes hatóságok számára ajánlott, hogy a dán intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt egyéni és összevont alapon alkalmazzák. |
|
5. |
Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely azon intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik, beleértve a 2013/36/EU irányelv VII. címe 2. fejezetének IV. szakaszában rögzített felügyeleti intézkedések elfogadását és felügyeleti hatásköröket is. |
|
6. |
Az érintett hatóságok számára ajánlott annak biztosítása, hogy a viszonosságot biztosító intézkedést alkalmazzák és annak eleget tesznek 2024. június 30-tól. |
III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték
|
7. |
A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a dániai kitettségeken alapuló, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik. A hitelintézetek mentesülhetnek az ágazati rendszerkockázati tőkepufferrátára vonatkozó követelmény alól, ha releváns ágazati kitettségeik nem haladják meg a 200 millió EUR-t, ami a dániai ingatlanvállalatokkal szembeni teljes kitettség körülbelül 0,3 %-ának felel meg. |
|
8. |
Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a jelentős jellegre vonatkozó 200 millió EUR küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. Az érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték meghatározásakor az érintett hatóságoknak figyelembe kell venniük az egyes pénzügyi szolgáltatóknak a Dániában azonosított makroprudenciális kockázattal szembeni kitettségét, és értékelniük kell, hogy az tekinthető-e nem jelentősnek. |
|
9. |
Ha valamely tagállamban nincs olyan engedélyezett hitelintézet, amely jelentős kitettségekkel rendelkezik Dániában, az érintett tagállam illetékes hatóságai az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakasza alapján dönthetnek úgy, hogy nem biztosítanak viszonosságot a dán intézkedések tekintetében. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a dán intézkedések tekintetében biztosítsák a viszonosságot, amennyiben egy hitelintézet túllépi a megfelelő jelentős jellegre vonatkozó küszöbértéket. |
(1) Recommandation du comité du risque systémique du 9 novembre 2020 relative aux crédits portant sur des biens immobiliers à usage résidentiel situés sur le territoire du Luxembourg (CRS/2020/005).
(2) CSSF Regulation N.20-08 du 3 décembre 2020 fixant des conditions pour l’octroi de crédits relatifs à des biens immobiliers à usage résidentiel situés sur le territoire du Luxembourg.
(3) Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2021/3 ajánlása (2021. április 30.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (HL C 222., 2021.6.11., 1. o.).
(4) Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2023/1 ajánlása (2023. március 6.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (HL C 158., 2023.5.4., 1. o.).
(5) Lásd az ERKT/2019/1 ajánlást a 2018. december 31-én aktivált makroprudenciális szakpolitikai intézkedésről.
(6) Lásd az ERKT/2019/1 ajánlást a 2018. december 31-én aktivált makroprudenciális szakpolitikai intézkedésről.
(7) Az ágazati kitettségeknek az ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta alkalmazása alá vont konkrét alcsoportjainak meghatározásának alapja az EBA/GL/2020/13 iránymutatás az ágazati kitettségek megfelelő alcsoportjairól, amelyekre az illetékes vagy a kijelölt hatóságok rendszerkockázati tőkepuffert alkalmazhatnak a 2013/36/EU irányelv 133. cikke (5) bekezdésének f) pontjával összhangban; az Iránymutatás elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu
(8) NACE Rev. 2., A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása az Európai Közösségben, 1893/2006/EK rendelet.
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/3114/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)