a)

az értékelés időpontjában; és

b)

a meghatározott célra.

a)

a pénznem másik pénznemre való átválthatatlanságának jellege és pénzügyi hatásai;

b)

a használt azonnali átváltási árfolyam(ok);

c)

a becslési folyamat; valamint

d)

azon kockázatok, amelyekkel a gazdálkodó egység a pénznem másik pénznemre való átválthatatlansága miatt szembesül.

a)

ha a gazdálkodó egység a külföldi pénznemben denominált ügyletekről a funkcionális pénznemében számol be, és az első alkalmazás időpontjában arra a következtetésre jut, hogy funkcionális pénzneme nem váltható át a külföldi pénznemre, vagy adott esetben arra a következtetésre jut, hogy a külföldi pénznem nem váltható át a funkcionális pénznemére, a gazdálkodó egység az első alkalmazás időpontjában:

b)

ha a gazdálkodó egység a funkcionális pénznemétől eltérő prezentálási pénznemet használ – vagy egy külföldi érdekeltség eredményeit és pénzügyi helyzetét számítja át–, és az első alkalmazás időpontjában arra a következtetésre jut, hogy funkcionális pénzneme (vagy a külföldi érdekeltség funkcionális pénzneme) nem váltható át a prezentálási pénznemére, vagy adott esetben arra a következtetésre jut, hogy a prezentálási pénznem nem váltható át a funkcionális pénznemére (vagy a külföldi érdekeltség funkcionális pénznemére), a gazdálkodó egység az első alkalmazás időpontjában:

a)

preferenciális átváltási árfolyamot állapítanak meg ezen áruk behozatala esetében, és „szankciós” átváltási árfolyamot állapítanak meg a más joghatóságokba irányuló tőkeátutalások esetében, ami a különböző átváltási ügyletek esetében különböző átváltási árfolyamokat eredményez; vagy

b)

a másik pénznemet kizárólag az érintett áruk behozatalának kifizetésére bocsátják rendelkezésre, a más joghatóságokba történő tőkeátutalások céljából nem.

a)

ha a gazdálkodó egység a külföldi pénznemben denominált ügyletekről a funkcionális pénznemében számol be (lásd a 20–37. bekezdést), a gazdálkodó egység azzal a feltevéssel él, hogy a másik pénznem beszerzésének célja a külföldi pénznemben denominált egyedi ügyletek, eszközök vagy kötelezettségek realizálása vagy kiegyenlítése;

b)

ha a gazdálkodó egység a funkcionális pénznemétől eltérő prezentálási pénznemet használ (lásd a 38–43. bekezdést), a gazdálkodó egység azzal a feltevéssel él, hogy a másik pénznem beszerzésének célja a nettó eszközök vagy nettó kötelezettségek realizálása vagy kiegyenlítése;

c)

ha a gazdálkodó egység egy külföldi érdekeltség eredményeit és pénzügyi helyzetét számítja át a prezentálási pénznemre (lásd a 44–47. bekezdést), a gazdálkodó egység azzal a feltevéssel él, hogy a másik pénznem beszerzésének célja a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés realizálása vagy kiegyenlítése.

a)

a pénzügyi hozam felosztása a gazdálkodó egység tulajdonosai között;

b)

a gazdálkodó egység külföldi érdekeltségéből származó pénzügyi hozam fogadása; vagy

c)

a befektetés felszámolása a gazdálkodó egység vagy a gazdálkodó egység tulajdonosai által, például a befektetés elidegenítésével.

a)

egy olyan azonnali átváltási árfolyam, amelynek célja eltér attól a céltól, amelyre vonatkozóan a gazdálkodó egység az átválthatóságot értékeli (lásd az A13–A14. bekezdést); valamint

b)

az az első átváltási árfolyam, amelyen a gazdálkodó egység a meghatározott célra képes beszerezni a másik pénznemből, miután helyreállt a pénznem átválthatósága (az első utólagos átváltási árfolyam) (lásd az A15–A16. bekezdést).

a)

van-e több megfigyelhető átváltási árfolyam – egynél több megfigyelhető átváltási árfolyam megléte azt jelezheti, hogy az átváltási árfolyamokkal arra kívánják ösztönözni vagy attól kívánják visszatartani a gazdálkodó egységeket, hogy a másik pénznemet bizonyos célokra beszerezzék. Ezek a megfigyelhető átváltási árfolyamok „ösztönzőt” vagy „szankciót” tartalmazhatnak, és ezért nem feltétlenül tükrözik a fennálló gazdasági feltételeket;

b)

a pénznem átváltásának célja – ha a gazdálkodó egység a másik pénznemet csak korlátozott célokra (például alapvető áruk behozatalára) képes beszerezni, előfordulhat, hogy a megfigyelhető átváltási árfolyam nem tükrözi az uralkodó gazdasági feltételeket;

c)

az átváltási árfolyam jellege – egy szabadon lebegő megfigyelhető átváltási árfolyam nagyobb valószínűséggel tükrözi a fennálló gazdasági feltételeket, mint az illetékes hatóságok rendszeres beavatkozásaival meghatározott átváltási árfolyam;

d)

az átváltási árfolyamok aktualizálásának gyakorisága – egy aktualizálatlan megfigyelhető átváltási árfolyam valószínűleg kevésbe tükrözi a fennálló gazdasági feltételeket, mint egy naponta (vagy még gyakrabban) aktualizált megfigyelhető átváltási árfolyam.

a)

az értékelés időpontja és az átválthatóság helyreállásának időpontja között eltelt idő – minél rövidebb ez az időszak, annál valószínűbb, hogy az első utólagos átváltási árfolyam a fennálló gazdasági feltételeket tükrözi;

b)

inflációs ráták – amikor egy gazdaság magas inflációnak van kitéve, beleértve azt az esetet is, amikor egy gazdaság hiperinflációs (az IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban standardban meghatározottak szerint) az árak gyakran gyorsan, akár naponta többször változnak. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy az ilyen gazdaság pénzneme esetében az első utólagos átváltási árfolyam nem tükrözi a fennálló gazdasági feltételeket.

a)

a pénznemet és azon korlátozások leírását, amelyek a pénznem másik pénznemre való átválthatatlanságát eredményezik;

b)

az érintett ügyletek leírását;

c)

az érintett eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét;

d)

a használt azonnali átváltási árfolyamokat és azt, hogy ezek az árfolyamok:

e)

a gazdálkodó egység által használt bármely becslési technika leírását, valamint az adott becslési technikában használt inputokra és feltételezésekre vonatkozó kvalitatív és kvantitatív információkat; valamint

f)

kvalitatív információkat minden olyan kockázattípusról, amelynek a gazdálkodó egység ki van téve, mivel a pénznem nem váltható át a másik pénznemre, valamint az egyes kockázattípusoknak kitett eszközök és kötelezettségek jellegét és könyv szerinti értékét.

a)

a külföldi érdekeltség nevét; azt, hogy a külföldi érdekeltség leányvállalat, közös tevékenység, közös vállalkozás, társult vállalkozás vagy fióktelep-e; és tevékenységének elsődleges helyét;

b)

a külföldi érdekeltségre vonatkozó összesített pénzügyi információkat; valamint

c)

az olyan szerződéses megállapodások jellegét és feltételeit, amelyek szükségessé tehetik a gazdálkodó egység számára, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a külföldi érdekeltségnek, ideértve azokat az eseményeket vagy körülményeket is, amelyek a gazdálkodó egységet veszteségnek tehetik ki.

a)

nem érhető el egy megbízható általános árindex minden, a pénznemben ügyletekkel és egyenlegekkel rendelkező gazdálkodó egység számára;

b)

a pénznem nem váltható át egy viszonylag stabil külföldi pénznemre. Az átválthatóságot az IAS 21 standardnak megfelelően kell értékelni.