(1)

A tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési tervről szóló, 2015. szeptember 30-i bizottsági közleményben bemutatott tőkepiaci unió célja, hogy az uniós tőkepiacok fejlesztésével és a nemzeti határok mentén fennálló széttagoltságuk csökkentésével lehetővé tegye a vállalkozások számára, hogy a banki hitelezésen kívül egyéb finanszírozási forrásokhoz is hozzájussanak, és érettebbé válásukkal és méretük növekedésével párhuzamosan kiigazítsák finanszírozási struktúrájukat. Az adósságinstrumentumok és részvénytőke formáját öltő diverzifikáltabb finanszírozás csökkenteni fogja az egyes vállalkozásokat és a gazdaság egészét érintő kockázatokat, valamint segíteni fogja az uniós vállalatokat – köztük a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) – növekedési potenciáljuk kiaknázásában. Elismert tény, hogy a tőkepiaci unió megvalósítását fel kell gyorsítani, és a beruházásnak el kell érnie az Unió környezetvédelemmel, digitalizációval és stratégiai autonómiával kapcsolatos szakpolitikai prioritásai által megkövetelt szintet. A tőzsdei jegyzés területén való előrehaladás szükséges lépés a tőkepiaci unió megvalósítása szempontjából, különösen rövid távon, önálló intézkedésként azonban nem lehet elégséges.

(2)

A tőkepiaci unió eredményes és hatékony szabályozási keretet követel meg, amely támogatja a vállalatok – köztük a kkv-k – hozzáférését a tőzsdei kibocsátás útján történő tőkefinanszírozáshoz. A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) a kkv-tőkefinanszírozási piac formájában új típusú kereskedési helyszínt hozott létre, hogy kifejezetten a kkv-k számára megkönnyítse a tőkéhez jutást. A 2014/65/EU irányelv azt is leszögezte, hogy nyomon kell követni, hogy a jövőbeni szabályozás hogyan fogja tovább ösztönözni és előmozdítani a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatát, és hogyan biztosít további ösztönzőket a kkv-k számára a tőkepiacokra a kkv-tőkefinanszírozási piacokon keresztül történő belépéshez. Ezeknek az intézkedéseknek nemcsak azt kell biztosítaniuk, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacok egyre vonzóbb lehetőséget biztosítsanak a kkv-k számára a forrásbevonásra, hanem azt is, hogy idővel és siker esetén a kkv-k – amennyiben úgy döntenek – más tőkepiacokhoz is hozzáférhessenek.

(3)

Az (EU) 2019/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) arányos könnyítéseket vezetett be a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának fokozása és az értékpapírok kkv-tőkefinanszírozási piacokra történő bevezetését kérelmező kibocsátókra vonatkozó szabályozási követelmények csökkentése érdekében, ugyanakkor megőrizte a befektetővédelem és a piaci integritás megfelelő szintjét. Mindazonáltal többet kell tenni annak érdekében, hogy az uniós nyilvános piacokhoz való hozzáférés vonzóbbá, a vállalatok szabályozási kezelése pedig rugalmasabbá és méretükkel arányosabbá váljon. A tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum azt ajánlotta, hogy a Bizottság számolja fel azokat a szabályozási akadályokat, amelyek gátolják a vállalatokat a nyilvános piacokhoz való hozzáférésben. A kkv-kkal foglalkozó technikai szakértői érdekképviseleti csoport részletes ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet előmozdítani a vállalatok, különösen a kkv-k uniós nyilvános piacokhoz való hozzáférését.

(4)

A Covid19 utáni helyreállítási stratégiája keretében javasolt egyik bizottsági kezdeményezésre, nevezetesen a tőkepiaci helyreállítási csomagra építve célzott módosításokkal egészült ki az (EU) 2017/1129 (5) és az (EU) 2017/2402 (6) európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2014/65/EU és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), annak érdekében, hogy könnyebbé váljon a világjárvány okozta gazdasági válság által érintett vállalkozások számára a nyilvános piacokon történő sajáttőke-bevonás, könnyebb legyen befektetni a reálgazdaságba, lehetővé váljon a vállalkozások gyors újratőkésítése, és a bankok is nagyobb mértékben tudják finanszírozni a helyreállítást. Összességében azonban ezek az intézkedések – több okból is – csupán korlátozott hatást fejtettek ki.

(5)

A kkv-kkal foglalkozó technikai szakértői érdekképviseleti csoport ajánlásai alapján, az (EU) 2019/2115 rendeletre és az (EU) 2021/337 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján elfogadott intézkedésekre építve, valamint a tőkepiaci helyreállítási csomag részeként a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy jogalkotási kezdeményezést terjeszt elő annak érdekében, hogy a megfelelési költségek csökkentése, valamint a vállalatokat – köztük a kkv-kat – az uniós nyilvános piacokhoz történő hozzáférésben akadályozó jelentős akadályok felszámolása révén vonzóbbá tegye az uniós nyilvános piacokhoz való hozzáférést. Célkitűzéseinek elérése érdekében az említett jogalkotási kezdeményezés hatályának széles körűnek kell lennie, és foglalkoznia kell a vállalatok nyilvános piacokhoz való hozzáférését érintő akadályokkal, nevezetesen az első nyilvános részvénykibocsátást megelőző szakasszal, az első nyilvános részvénykibocsátással (IPO) és az azt követő szakasszal. Az egyszerűsítésnek és az akadályok megszüntetésének különösen az IPO-ra és az IPO utáni szakaszra kell összpontosítania azáltal, hogy megoldást kínál az (EU) 2017/1129 rendeletben meghatározott, a nyilvános piacra történő bevezetés kérelmezéséhez szükséges megterhelő közzétételi követelmények, valamint az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) meghatározott, megterhelő folyamatos közzétételi követelmények tekintetében.

(6)

Az (EU) 2017/1129 rendelet megállapítja az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy azoknak a valamely tagállamban található vagy működő szabályozott piacon történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató készítésére, jóváhagyására és terjesztésére vonatkozó előírásokat. Az uniós nyilvános piacok vonzerejének növelése érdekében kezelni kell a tájékoztató dokumentáció hosszából, összetettségéből és magas költségeiből eredő akadályokat, mind azokban az esetekben, amikor a vállalatok – köztük a kkv-k – az első nyilvános részvénykibocsátás révén első alkalommal kísérlik meg a nyilvános piacokra való bejutást, mind pedig akkor, amikor tulajdonviszonyt megtestesítő vagy tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok másodlagos kibocsátása céljából fordulnak a nyilvános piacok felé. Ugyanezen okból foglalkozni kell az említett tájékoztatók illetékes hatóságok általi ellenőrzési és jóváhagyási eljárásainak hosszával, valamint az említett eljárások Unión belüli konvergenciájának hiányával is.

(7)

Az értékpapírra vonatkozó kis összegű nyilvános ajánlattételek esetében a tájékoztató elkészítésének költségei aránytalanok lehetnek a kibocsátás teljes ellenértékéhez képest. Az (EU) 2017/1129 rendelet nem alkalmazandó az értékpapírra vonatkozó olyan nyilvános ajánlattételekre, amelyek teljes ellenértéke az Unióban 1 000 000 EUR-nál kevesebb. Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy Unió-szerte eltérő a pénzügyi piacok mérete, a tagállamok mentesíthetik a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételeket, amennyiben az ilyen kibocsátások teljes ellenértéke egy bizonyos küszöbérték alatt marad, amelyet a tagállamok 1 000 000 EUR és 8 000 000 EUR között állapíthatnak meg. Egyes tagállamok éltek ezzel a lehetőséggel, ami különböző mentességi küszöbértékeket eredményezett, és ezáltal összetettséget és az egyértelműség hiányát okozta mind a kibocsátók, mind a befektetők számára. Az összetettségnek az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti csökkentése és a jogi egyértelműség előmozdítása érdekében meg kell szüntetni azt az 1 000 000 EUR összegű alsó értékhatárt, amely alatt az említett rendelet nem alkalmazandó.

(8)

A piac széttagoltságának csökkentése érdekében, figyelembe véve az Unión belüli nemzeti tőkepiacok eltérő méretét is, a meglévő rendszert, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy különböző, 1 000 000 EUR és 8 000 000 EUR közötti mentességi küszöbértékeket állapítsanak meg, kettős küszöbérték-rendszerrel kell felváltani. A fő küszöbértéket 12 000 000 EUR kibocsátónként vagy ajánlattevőnként, uniós szinten, tizenkét hónapos időszakra számított teljes aggregált ellenértékben kell rögzíteni, ugyanakkor lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy úgy döntsenek, hogy 5 000 000 EUR összegű küszöbértéket alkalmaznak. A 12 000 000 EUR, illetve 5 000 000 EUR összegű küszöbérték alatt az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételeket mentesíteni kell a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben ezen ajánlattételek nem igényelnek engedélyezést. Lehetőséget kell azonban adni a tagállamoknak – anélkül, hogy köteleznék őket –, hogy ilyen mentesség esetén a kibocsátó számára előírják vagy egy, az (EU) 2017/1129 rendelet 7. cikkében említett információkat tartalmazó dokumentum, vagy egy, a nemzeti szinten előírt tájékoztatást tartalmazó dokumentum közzétételét, feltéve, hogy az ilyen információk terjedelme és szintje egyenértékű vagy kisebb, illetve alacsonyabb az (EU) 2017/1129 rendelet 7. cikkében meghatározott információknál. E rendelet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az említett tagállamok nem vezethetnek be nemzeti szinten olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a multilaterális kereskedési rendszerek (MTF-ek) üzemeltetői számára, hogy meghatározzák a kibocsátó által az értékpapírok szabályozott piacra történő első bevezetésekor benyújtandó bevezetési dokumentáció tartalmát és vizsgálatának szabályait.

(9)

A tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól mentesülő, határokon átnyúló, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételekre adott esetben az érintett tagállamok által meghatározott nemzeti közzétételi követelményeknek kell vonatkozniuk. A tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség hatálya alá nem tartozó értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetését kérelmező kibocsátóknak, ajánlattevőknek vagy személyeknek azonban részesülniük kell az engedélyezés előnyeiből, amennyiben úgy döntenek, hogy önkéntes alapon készítenek tájékoztatót.

(10)

Az (EU) 2017/1129 rendelet több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely az értékpapírra vonatkozó egyes nyilvános ajánlattételek 12 hónapos időtartamra vonatkozóan számított teljes ellenértékét említi, beleértve az értékpapírra vonatkozó, folyamatban lévő nyilvános ajánlattételeket is. Annak érdekében, hogy a kibocsátók, a befektetők és az illetékes hatóságok számára egyértelműek legyenek a szabályok, valamint hogy elkerülhetők legyenek az Unió-szerte eltérő megközelítések, meg kell határozni, hogy miként kell kiszámítani egy 12 hónapos időtartamra vonatkozóan az említett nyilvános ajánlattételek teljes ellenértékét.

(11)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikke (5) bekezdésének a) pontja mentességet biztosít a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól a valamely szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok ugyanazon szabályozott piacra történő bevezetése esetén, feltéve, hogy az újonnan bevezetett értékpapírok egy 12 hónapos időszak alatt az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírok kevesebb mint 20 %-át képviselik, valamint, feltéve, hogy az ilyen bevezetést nem kombinálják értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétellel. Az összetettség csökkentése, valamint a szükségtelen költségek és terhek korlátozása érdekében ezt a mentességet az említett rendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerinti nyilvános ajánlattételre is alkalmazni kell. Ugyanezen okból a mentességre való jogosultságot meghatározó százalékos küszöbértéket meg kell emelni mind a nyilvános ajánlattétel, mind a szabályozott piacra történő bevezetés esetében. Ezen túlmenően, az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételre vonatkozó mentességnek ki kell terjednie a szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetendő, valamint az ugyanazon szabályozott piacra, illetve kkv-tőkefinanszírozási piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre is. Tekintettel arra, hogy a jegyzési jogok elválaszthatatlanul kapcsolódnak az új részvények kibocsátásához, a meglévő részvényekkel helyettesíthető részvények jegyzésének jogát is e mentesség hatálya alá kell vonni. A befektetők – különösen a lakossági befektetők – védelmének biztosítása érdekében, amikor olyan, helyettesíthető értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre kerül sor, amely a mentesség hatálya alá tartozik, hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára egy rövid formátumú, befektetőknek szóló kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot. A dokumentumot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni és be kell nyújtani a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához, de azt a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságának nem kell jóváhagynia.

(12)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikke (5) bekezdésének b) pontja mentességet biztosít a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól a más értékpapírok átváltoztatásából vagy cseréjéből, vagy más értékpapírok által átruházott jogok gyakorlásából származó részvények szabályozott piacra történő bevezetése esetén, feltéve, hogy az újonnan bevezetett részvények egy 12 hónapos időszak alatt az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett, azonos osztályba tartozó részvények számának kevesebb mint 20 %-át képviselik. Ezt a 20 %-os küszöbértéket össze kell hangolni az ugyanazon szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokra vonatkozó mentességi küszöbértékkel, mivel a két mentesség alkalmazási körét tekintve egyenértékű.

(13)

Azoknak a társaságoknak, amelyek értékpapírjait bevezették valamely szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra, meg kell felelniük az 596/2014/EU rendeletben, a 2004/109/EK irányelvben, valamint – a kkv-tőkefinanszírozási piacok kibocsátói esetében – az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (10) meghatározott időszakos és folyamatos közzétételi követelményeknek. Amennyiben ezek a társaságok az említett típusú kereskedési helyszíneken már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokat bocsátanak ki, mentesíteni kell őket a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól, mivel a tájékoztató előírt tartalmának nagy része már nyilvánosan hozzáférhető lesz, és a befektetők ezen információk alapján kereskedhetnek. E mentességre azonban olyan biztosítékoknak kell vonatkozniuk, amelyek biztosítják, hogy az értékpapírokat kibocsátó társaság megfelelt az uniós jog szerinti időszakos és folyamatos közzétételi követelményeknek, továbbá az uniós jog meghatározása szerint nem áll szerkezetátalakítás alatt, illetve nem indult ellene fizetésképtelenségi eljárás. Továbbá a befektetők – különösen a lakossági befektetők – védelmének biztosítása érdekében egy rövid formátumú, befektetőknek szóló kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot továbbra is hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. A dokumentumot be kell nyújtani a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságához, de azt a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának nem kell jóváhagynia. Amennyiben a jegyzési jogok a nyilvános ajánlattétel vagy a szabályozott piacra történő bevezetés esetében alkalmazandó mentesség hatálya alá tartozó értékpapírokhoz kapcsolódnak, a mentességet következésképpen a meglévő részvényeseknek a mentesség hatálya alá tartozó értékpapírok jegyzésére vonatkozó elsőbbségi jogát megtestesítő jegyzési jogokra is alkalmazni kell. Amennyiben az új mentesség hatálya feleslegessé tesz más meglévő mentességeket, ezeket az egyéb mentességeket meg kell szüntetni.

(14)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikke (4) bekezdésének j) pontja mentesíti a hitelintézeteket a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól bizonyos, folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel vagy azok szabályozott piacra történő bevezetése esetén, 75 000 000 EUR-s aggregált ellenértékig, amelyet 12 hónapos időtartamra vonatkozóan kell kiszámítani. Az (EU) 2021/337 rendelet a tőkepiaci helyreállítási csomag részeként korlátozott időtartamra 150 000 000 EUR-ra emelte ezt a küszöbértéket annak érdekében, hogy előmozdítsa a hitelintézetek számára a forrásbevonást, és teret biztosítson a reálgazdaságban tevékenykedő ügyfeleik támogatására. A kibocsátók – köztük a hitelintézetek – tőkepiacokon keresztüli forráshoz jutásának további támogatása érdekében az (EU) 2021/337 rendelettel bevezetett megemelt küszöbértéket állandóvá kell tenni.

(15)

A tájékoztató dokumentáció összetettségének csökkentése, valamint a tájékoztató egységesebb dokumentummá tétele érdekében, e módon könnyebben olvashatóvá téve azt a befektetők számára Unió-szerte, függetlenül attól, hogy az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy annak szabályozott piacra történő bevezetése melyik joghatóságban történik, egységes formátumot kell bevezetni mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok tájékoztatójára vonatkozóan, és elő kell írni, hogy a tájékoztatóban szereplő információkat standardizált sorrendben tegyék közzé, ügyelve ugyanakkor arra, hogy a tájékoztatók ne legyenek túlterhelve felesleges vagy alacsony relevanciájú információkkal.

(16)

Bizonyos esetekben a tájékoztató vagy a kapcsolódó dokumentumok jelentős terjedelmet érhetnek el, és ezért alkalmatlanná válhatnak annak elősegítésére, hogy a befektetők tájékozott befektetési döntést hozzanak, a kibocsátók számára pedig – a hosszú tájékoztatókkal járó költségek miatt – túl költségessé válhat a kibocsátásuk. Emellett a tájékoztatók hossza és formátuma Unió-szerte igen eltérő, ami ellentétes a tőkepiaci unión belüli konvergencia előmozdítására irányuló célkitűzéssel. A tájékoztatók olvashatóságának javítása, a tájékoztatók elkészítése során a kibocsátók számára felmerülő költségek csökkentése és az Unió egészére kiterjedő konvergencia megteremtése, valamint a befektetők számára a tájékoztatók elemzésének és áttekintésének megkönnyítése érdekében meg kell határozni egy felső korlátot az oldalszámra vonatkozóan. Ezt az oldalszámkorlátot azonban csak a részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattételek és a szabályozott piacra történő bevezetések tekintetében kell bevezetni. Az oldalszámkorlát nem lenne megfelelő a részvényektől eltérő tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében, amelyek különböző eszközök széles skáláját foglalják magukban, összetett eszközöket is beleértve. Továbbá az oldalszámkorlát nem vonatkozhat a következőkre: az összefoglaló; a hivatkozással beépített információk, beleértve az illetékes hatóság által jóváhagyott vagy az illetékes hatósághoz benyújtott egyetemes regisztrációs okmányt; a tájékoztató alkotórészeként használt egyetemes regisztrációs okmányban szereplő információk; továbbá azok az információk, amelyeket akkor kell megadni, ha a kibocsátó összetett pénzügyi múlttal rendelkezik vagy jelentős pénzügyi kötelezettséget vállalt, vagy ha az (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (11) meghatározott jelentős bruttó változás történt.

(17)

A standardizált formátumot és a tájékoztatóban közzéteendő információk standardizált sorrendjét e rendeletben kell meghatározni, függetlenül attól, hogy a tájékoztatót vagy alaptájékoztatót egyetlen dokumentumként készítik-e el, vagy különálló dokumentumokból áll, kivéve, ha az információk egy egyetemes regisztrációs okmányban szerepelnek. Ezért az (EU) 2017/1129 rendelet I., II. és III. mellékletének meg kell határoznia a tájékoztatóban, vagy pedig külön a regisztrációs okmányban és az értékpapírjegyzékben közzéteendő információk szakaszainak standardizált sorrendjét. E mellékleteknek kell alapul szolgálniuk a Bizottság számára minden olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktus módosításához, amely a tájékoztató, az alaptájékoztató és a végleges feltételek szakaszainak standardizált formátumát és sorrendjét írja elő, beleértve az említett szakaszokon belül közzéteendő elemeket is. Ezenkívül meg kell határozni a tájékoztató összefoglalójában közzéteendő információk standardizált sorrendjét.

(18)

Annak érdekében, hogy kisebb teher nehezedjen az értékpapírokat uniós szabályozott piacra bevezetni kívánó azon társaságokra, amelyek az értékpapírokat egyidejűleg olyan harmadik országban is felajánlják a befektetőknek, illetve zárt körűen kibocsátják a részükre, és amelyeknek egyébként több dokumentumot kellene elkészíteniük, az ilyen értékpapírok bevezetésével kapcsolatos tájékoztatóra nem kell alkalmazni az oldalszámkorlátot, a standardizált formátumot, illetve a standardizált sorrendet.

(19)

Annak érdekében, hogy a tájékoztatók formátuma tekintetében az Unió egészére kiterjedő konvergencia érvényesüljön, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság, ESMA) számára elő kell írni végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozását a tájékoztatók mintadokumentumának és elrendezésének – a tájékoztató típusának és a megcélzott befektetők típusának megfelelő – meghatározása céljából, ideértve a betűméretre és a stílusra vonatkozó követelményeket is. Továbbá annak érdekében, hogy a befektetők könnyebben eligazodjanak a tájékoztatóban, az ESMA számára elő kell írni iránymutatások kidolgozását az érthetőségről és a közérthető nyelvezet tájékoztatókban való alkalmazásáról – a tájékoztató típusának és a megcélzott befektetők típusának megfelelően – annak biztosítása céljából, hogy az abban szereplő információk tömörek, egyértelműek és felhasználóbarátak legyenek. A Bizottságnak e végrehajtás-technikai standardokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(20)

A tájékoztató összefoglalója kulcsfontosságú és alapvető dokumentum, amely iránymutatásként szolgál a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy jobban megértsék és átlássák a teljes tájékoztatót, és ezáltal tájékozott befektetési döntéseket hozhassanak. Annak érdekében, hogy a tájékoztató összefoglalója könnyebben olvasható és érthetőbb legyen a lakossági befektetők számára, a kibocsátóknak lehetővé kell tenni, hogy a tájékoztató összefoglalójában szereplő információkat ábrák, grafikonok vagy táblázatok formájában mutassák be vagy foglalják össze, legfeljebb az (EU) 2017/1129 rendelet 7. cikkében meghatározott oldalszámhatár szerinti terjedelemben.

(21)

Az (EU) 2017/1129 rendelet lehetővé teszi a kibocsátók számára, hogy a tájékoztató összefoglalójának maximális terjedelmét egy oldallal bővítsék, ha az értékpapírokhoz garancia kötődik, mivel mind a garanciára, mind a garanciavállalóra vonatkozó információkat meg kell adni. Ha azonban egynél több garanciavállaló van, előfordulhat, hogy egy további oldal nem elegendő. Ezért az egynél több garanciavállaló által nyújtott garanciák esetében lehetővé kell tenni a tájékoztató összefoglalójának vonatkozásában megszabott maximális terjedelem további bővítését.

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy a tájékoztató összefoglalójára vonatkozó követelmények alkalmazására egységes feltételek vonatkozzanak, az ESMA számára elő kell írni végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozását, amelyekben meghatározza az összefoglalók mintadokumentumát és elrendezését, beleértve a betűméretre és a stílusra vonatkozó követelményeket is. Továbbá annak érdekében, hogy a lakossági befektetők könnyebben eligazodjanak a tájékoztató összefoglalójában, az ESMA számára elő kell írni iránymutatások kidolgozását az érthetőségről és a közérthető nyelvezet összefoglalókban való alkalmazásáról annak biztosítása céljából, hogy az abban szereplő információk tömörek, egyértelműek és felhasználóbarátak legyenek. A Bizottságnak e végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(23)

Az (EU) 2017/1129 rendelet lehetővé teszi, hogy azok a kibocsátók, amelyek esetében az illetékes hatóság egy egyetemes regisztrációs okmányt két egymást követő üzleti éven keresztül jóváhagyott, gyakori kibocsátónak minősüljenek, és előzetes jóváhagyás nélkül nyújthassák be az összes későbbi egyetemes regisztrációs okmányt és azok összes módosítását. A szükségtelen terhek csökkentése és az egyetemes regisztrációs okmány használatának ösztönzése érdekében ezt az időszakot egy pénzügyi évre kell csökkenteni. Ez a könnyítés nem érinti a befektetők védelmét, mivel az egyetemes regisztrációs okmány és annak módosításai nem használhatók fel a tájékoztató részeként anélkül, hogy az érintett illetékes hatóság jóváhagyná azokat. Ezen túlmenően az illetékes hatóság bármikor utólag felülvizsgálhatja a hozzá benyújtott egyetemes regisztrációs okmányt, ha azt szükségesnek ítéli, és adott esetben módosításokat kérhet.

(24)

Annak érdekében, hogy a magántársaságok számára könnyebbé váljon az IPO az Unió nyilvános piacain, és általánosságban csökkenjenek az értékpapírokat nyilvános ajánlattétel útján kibocsátani vagy szabályozott piacra bevezetni kívánó társaságok szükségtelen költségei és terhei, mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok tájékoztatóját jelentősen egyszerűsíteni kell, biztosítva ugyanakkor a befektetők megfelelően magas szintű védelmének fenntartását.

(25)

Bár a kkv-k esetében túlságosan előíró jellegű, úgy tűnik, hogy az értékpapírokat szabályozott piacra bevezetni kívánó vállalatok esetében a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójában szereplő közzétételi szint megfelelne a célnak. Ezért helyénvaló az (EU) 2017/1129 rendelet I., II. és III. mellékletét hozzáigazítani a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának közzétételi szintjéhez, az (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott kapcsolódó mellékleteket referenciának tekintve.

(26)

mivel a befektetési döntésekben egyre fontosabbak a fenntarthatósági megfontolások, a befektetők a tájékozott befektetési döntések meghozatalakor egyre inkább figyelembe veszik a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kérdésekre vonatkozó információkat. Ezért meg kell akadályozni a zöldrefestést azon környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos információk meghatározásával, amelyeket, amennyiben relevánsak, közölni kell a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező vagy szabályozott piacra bevezetett, tulajdonviszonyt megtestesítő vagy tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok tájékoztatójában. Ez a követelmény azonban nem lehet átfedésben az említett információk megadására vonatkozó, más uniós jogalkotási aktusokban meghatározott követelménnyel. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvános ajánlattétel útján kibocsátó vagy a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetését kérő vállalkozásoknak ezért hivatkozással be kell építeniük a tájékoztatóba a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakokra vonatkozóan a vezetés beszámolóit és a vezetés összevont beszámolóit, amelyek magukban foglalják a fenntarthatósági beszámolót is, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) előírtak szerint. Ezenkívül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározza az ESG-tényezőket figyelembe vevőként vagy ESG-célkitűzéseket követőként hirdetett, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok tájékoztatójában feltüntetendő környezeti, társadalmi és irányítási információkat meghatározó sémákat. A Bizottságnak biztosítania kell az összhangot az egyrészről a tájékoztatóban közzéteendő információk, másrészről pedig, ha azok alkalmazandók, a 2013/34/EU irányelvben előírt fenntarthatósági közzétételek, vagy pedig, ha azok alkalmazandók, az (EU) 2023/2631 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) előírt fenntarthatósági közzétételek között, anélkül, hogy aláásná az említett rendeletben meghatározott címke és opcionális közzétételi mintadokumentumok önkéntes jellegét.

(27)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 14. cikke lehetővé teszi egyszerűsített tájékoztató elkészítését azon vállalatok másodlagos kibocsátásai esetén, amelyek értékpapírjait szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább 18 hónapig folyamatosan forgalmazták. A másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített tájékoztatók közzétételi szintje azonban továbbra is túlságosan előíró jellegűnek, valamint a sztenderd tájékoztatóhoz túlságosan hasonlónak tekinthető ahhoz, hogy jelentős legyen a különbség azon társaságok másodlagos kibocsátásai esetében, amelyek értékpapírjait már bevezették valamely szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra, és amelyekre időszakos és folyamatos közzétételi követelmények vonatkoznak. A jegyzési dokumentáció könnyebben érthetővé, és ezáltal a befektetővédelem hatékonyabbá tétele, egyúttal pedig a kibocsátók költségeinek és terheinek csökkentése érdekében új és hatékonyabb „uniós rábocsátási tájékoztatót” kell bevezetni az ilyen másodlagos kibocsátásokra vonatkozóan. A kibocsátókra nehezedő terhek csökkentése és a befektetők védelme érdekében azonban a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó, még az új szabályok alkalmazásának kezdőnapja előtti egyszerűsített közzétételi szabályok szerint jóváhagyott tájékoztatók számára átmeneti időszakot kell biztosítani. Ezen uniós rábocsátási tájékoztatónak a kibocsátók több olyan kategóriája számára is elérhetőnek kell lennie, amelyek értékpapírjait szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább a megelőző 18 hónapban folyamatosan forgalmazták, illetve az ilyen értékpapírok ajánlattevői számára. E kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen kibocsátók megfeleljenek a 2004/109/EK irányelvben, illetve ha az alkalmazandó, az 596/2014/EU rendeletben, vagy ha az alkalmazandó, az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott időszakos és folyamatos közzétételi követelményeknek.

(28)

Annak érdekében, hogy a kibocsátók teljes mértékben élvezhessék az uniós rábocsátási tájékoztató, mint egyszerűsített tájékoztatótípus előnyeit, a hatályának széles körűnek kell lennie, és ki kell terjednie a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető vagy nem helyettesíthető értékpapírok nyilvános kibocsátásaira vagy szabályozott piacra történő bevezetésére. Továbbá, annak érdekében, hogy a sikeres vállalkozások növekedhessenek, és élvezhessék a szélesebb befektetői kör előnyeit, az uniós rábocsátási tájékoztatót elérhetővé kell tenni azon vállalatok számára, amelyek át kívánnak térni valamely kkv-tőkefinanszírozási piacról egy szabályozott piacra, feltéve, hogy értékpapírjaikat valamely kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább a megelőző 18 hónapban folyamatosan forgalmazták. Azonban az olyan kibocsátó számára, amely csak szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokkal rendelkezik, nem engedhető meg, hogy a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetése esetén uniós rábocsátási tájékoztatót készítsen, ugyanis ehhez teljeskörű tájékoztatót kell közzétenni annak érdekében, hogy a befektetők tájékozott befektetési döntést hozhassanak.

(29)

2022. december 31. óta az (EU) 2017/1129 rendeletben említett uniós helyreállítási tájékoztató már nem használható. Az uniós helyreállítási tájékoztató azzal az előnnyel járt, hogy egyetlen, korlátozott méretű dokumentumból állt, ami megkönnyítette a kibocsátók számára a dokumentum elkészítését, a befektetők számára pedig a megértését. Ezen okokból, az uniós rábocsátási tájékoztató hasonló modellt követhet, ammennyiben részvényekre vonatkozik és oldalszámkorlátozás alá esik, és az uniós helyreállítási tájékoztatóéval azonos, rövidebb ellenőrzési időszaknak kell vonatkoznia rá. A korlátozott ellenőrzési időszak azonban nem alkalmazható a kkv-tőkefinanszírozási piacról szabályozott piacra történő áttérés esetén. Az uniós rábocsátási tájékoztatóra vonatkozó követelményeknek továbbá nyilvánvaló okokból nem kell tartalmazniuk a Covid19-válsággal kapcsolatos közzétételekre vonatkozó követelményeket. Mivel az uniós rábocsátási tájékoztatónak a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített tájékoztatót és az uniós helyreállítási tájékoztatót egyaránt fel kell váltania, állandónak kell lennie, és mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok másodlagos kibocsátásai esetében rendelkezésre kell állnia. Ezen túlmenően a használata az érintett értékpapírok szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon történő forgalmazásának minimális és folyamatos időtartamára vonatkozó követelményen túl nem eshet egyéb korlátozás alá.

(30)

Az uniós rábocsátási tájékoztatónak egyszerűsített összefoglalót kell tartalmaznia, amely hasznos információforrásként szolgál a lakossági befektetők számára. Ezt az összefoglalót az uniós rábocsátási tájékoztató elején kell szerepeltetni, és annak azon kiemelt információkra kell összpontosítania, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára annak eldöntését, hogy az értékpapírok mely nyilvános ajánlattételeit és szabályozott piacra történő bevezetéseit vizsgálják tovább, majd ezt követően az uniós rábocsátási tájékoztató egészének vizsgálatát annak érdekében, hogy tájékozott befektetési döntést hozhassanak. Az (EU) 2017/1129 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetéséhez azonban nem kell előírni az összefoglaló készítését.

(31)

Annak érdekében, hogy az uniós rábocsátási tájékoztató egységesebb és a befektetők számára könnyebben olvasható dokumentum legyen Unió-szerte, függetlenül attól, hogy az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy annak szabályozott piacra történő bevezetése melyik joghatóságban történik, a formátumát mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében egységesíteni kell. Ugyanezen okból az uniós rábocsátási tájékoztatóban szereplő információkat standardizált sorrendben kell közzétenni. A tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok másodlagos – többek között ajánlattételi programok részeként történő – kibocsátásának támogatása érdekében azonban a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra vonatkozó uniós rábocsátási tájékoztató alkalmazási körének szélesnek kell lennie, és lehetőséget kell adnia a kibocsátók számára, hogy azt vagy egyetlen dokumentumként, vagy különálló dokumentumok formájában készítsék el.

(32)

Az uniós rábocsátási tájékoztató olvashatóságának javítása, valamint a befektetők számára a tájékoztató elemzésének és áttekintésének megkönnyítése érdekében a részvények másodlagos kibocsátásai esetében oldalszámkorlátozás hatálya alá kell tartoznia. Az oldalszámkorlát azonban nem lenne megfelelő a részvényektől eltérő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok széles kategóriája, illetve a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében, amelyek különböző eszközök széles skáláját foglalják magukban, összetett eszközöket is beleértve. Továbbá az oldalszámkorlát nem vonatkozhat a következőkre: az összefoglaló; a hivatkozással beépített információk, beleértve az illetékes hatóság által jóváhagyott vagy az illetékes hatósághoz benyújtott egyetemes regisztrációs okmányt; továbbá azok az információk, amelyeket akkor kell megadni, ha a kibocsátó összetett pénzügyi múlttal rendelkezik vagy jelentős pénzügyi kötelezettséget vállalt, illetve ha jelentős bruttó változás történt.

(33)

A tőkepiaci unió egyik fő célkitűzése a kkv-k uniós nyilvános piacokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, valamint a banki hitelezésen kívüli egyéb finanszírozási források, illetve a kapacitásbővítés és a növekedés lehetőségének biztosítása e kkv-k számára. A tájékoztató elkészítésének költsége visszatartó erővel bírhat azon kkv-k számára, amelyek hajlandóak értékpapírokat nyilvános ajánlattétel útján kibocsátani, tekintettel arra, hogy ezen ajánlatok ellenértéke jellemzően alacsony. A növekvő vállalatok uniós tájékoztatója kevesebb teherrel és költséggel járó tájékoztató, amelyet az (EU) 2017/1129 rendelet vezetett be, és amely a kkv-k, valamint a kedvezményezettek néhány más kategóriája számára áll rendelkezésre, beleértve az 500 millió EUR-t meg nem haladó piaci tőkeértékkel rendelkező olyan vállalatokat, amelyek értékpapírjait már bevezették valamely kkv-tőkefinanszírozási piacra. A növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának célja az volt, hogy csökkentse a tájékoztató elkészítésének költségeit a kisebb kibocsátók számára, miközben lényeges információkkal látja el a befektetőket az ajánlat értékeléséhez és a tájékozott befektetési döntés meghozatalához. Míg a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját készítő kibocsátók meglehetősen tekintélyes költségmegtakarítást érhetnek el, a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának közzétételi szintje továbbra is túlságosan előíró jellegűnek, valamint a sztenderd tájékoztatóhoz túlságosan hasonlónak tekinthető ahhoz, hogy jelentős legyen a változás a kkv-k számára. Ezért van szükség a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójára, amely könnyített követelményeket tartalmaz annak érdekében, hogy a kkv-k jegyzési dokumentációja még kevésbé bonyolulttá és nehézkessé váljon, és lehetővé tegye a kkv-k számára, hogy még jelentősebb megtakarításokat érjenek el. A kibocsátókra nehezedő terhek csökkentése és a befektetők védelme érdekében azonban átmeneti időszakot kell biztosítani arra az esetekre, ha a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját az új szabályok alkalmazásának kezdőnapja előtt hagyták jóvá.

(34)

A növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának tartalmára vonatkozó követelményeknek enyhébbeknek kell lenniük, figyelembe véve az uniós helyreállítási tájékoztató és azon legegyszerűbb bevezetési dokumentumok közül néhánynak a közzétételi szintjét, amelyeket egyes kkv-tőkefinanszírozási piacok írnak elő a kibocsátók számára a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alóli mentesség esetén, és amelynek tartalmát a kkv-tőkefinanszírozási piacok szabálykönyvei határozzák meg. A növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójában közzéteendő, szűkebb körű információknak arányosaknak kell lenniük a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett vállalatok méretével és forrásbevonási szükségleteivel, és megfelelő szintű befektetővédelmet kell biztosítaniuk. Ezenkívül a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának egyetlen dokumentumból kell állnia annak érdekében, hogy a vállalatok – különösen a kkv-k – könnyen és egyszerűen elkészíthessék, és hogy a befektetők számára könnyen olvasható legyen.

(35)

A növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának rendelkezésre kell állnia a kkv-k számára, az olyan kkv-któl eltérő kibocsátók számára, amelyek értékpapírjainak a valamely kkv-tőkefinanszírozási piacra való bevezetése már megtörtént vagy folyamatban van, valamint az olyan, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozások számára, amelyek értékpapírjai vonatkozásában a nyilvános ajánlattétel teljes ellenértéke 12 hónapos időtartamra vonatkozóan nem haladja meg az 50 000 000 EUR értéket. Annak elkerülése érdekében, hogy a szabályozott piacokon a kibocsátó méretétől függően kétszintű közzétételi szabályokat alkalmazzanak, nem szabad, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatóját olyan társaságok használhassák, amelyek értékpapírjainak szabályozott piacokra való bevezetése már megtörtént vagy folyamatban van. Azonban a szabályozott piacra való szintlépés elősegítése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a kibocsátók élvezhessék a szélesebb befektetői kör előnyeit, azon kibocsátók számára, amelyek értékpapírjait valamely kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább a megelőző 18 hónapban már folyamatosan forgalmazták, lehetővé kell tenni, hogy uniós rábocsátási tájékoztatót használjanak a szabályozott piacra történő áttéréshez.

(36)

A növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának egyszerűsített összefoglalót kell tartalmaznia, amely hasznos információforrásként szolgál a lakossági befektetők számára, és amelynek formátuma és tartalma megegyezik az uniós rábocsátási tájékoztató összefoglalójával. Ezt az összefoglalót a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának elején kell szerepeltetni, és annak azon kiemelt információkra kell összpontosítania, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára annak eldöntését, hogy az értékpapírok mely nyilvános ajánlattételeit és szabályozott piacra történő bevezetéseit vizsgálják tovább, majd ezt követően a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatója egészének vizsgálatát annak érdekében, hogy tájékozott befektetési döntést hozhassanak.

(37)

A növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának olyan egységes dokumentumnak kell lennie, a vállalatok – különösen a kkv-k – könnyen elkészíthetnek, és amely a befektetők számára könnyen olvasható, függetlenül attól, hogy az adott értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel az Unión belül melyik joghatóságban történik. A formátumát ezért mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében egységesíteni kell, és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójában szereplő információkat standardizált sorrendben kell közzétenni. A növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának további egységesítése és olvashatóságának javítása, valamint a befektetők számára a dokumentum elemzésének és áttekintésének megkönnyítése érdekében oldalszámkorlátot kell bevezetni arra az esetre, ha a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatója részvények kibocsátásához készül. Ennek az oldalszámkorlátnak eredményesnek kell lennie az ahhoz szükséges információk biztosítása tekintetében is, hogy a befektetők tájékozott befektetési döntéseket hozhassanak, valamint hatékonynak kell lennie a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának tartalmára vonatkozó könnyített követelmények tekintetében is. Az oldalszámkorlát azonban nem lenne megfelelő a részvényektől eltérő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok széles kategóriája és a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében, amelyek különböző eszközök széles skáláját ölelik fel, összetett eszközöket is beleértve. Továbbá az oldalszámkorlát nem vonatkozhat a következőkre: az összefoglaló; bármely, hivatkozással beépített információ, továbbá bármely olyan információ, amelyet akkor kell megadni, ha a kibocsátó összetett pénzügyi múlttal rendelkezik vagy jelentős pénzügyi kötelezettséget vállalt, illetve ha jelentős bruttó változás történt.

(38)

Az uniós rábocsátási tájékoztatónak és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának ki kell egészítenie az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti sztenderd tájékoztatót. Ezért – kifejezett eltérő rendelkezés hiányában – az (EU) 2017/1129 rendeletben a „tájékoztató” kifejezésre való valamennyi hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az a tájékoztatók valamennyi különböző formájára vonatkozik, beleértve az uniós rábocsátási tájékoztatót és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatóját is. A tájékoztatótípusok önkéntes jellege azt jelenti, hogy a kibocsátó választhat a rendelkezésre álló tájékoztatótípusok közül, amikor a nyilvános ajánlattétel vagy a szabályozott piacra történő bevezetés tájékoztatót igényel.

(39)

Az uniós rábocsátási tájékoztatónak és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának használata iránti bizalom kialakítása érdekében fontos, hogy hatékonyságuk és hatályuk egyértelmű legyen, mivel az uniós rábocsátási tájékoztatóra és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójára ugyanazon felelősségi rendszer vonatkozik, mint a teljeskörű tájékoztatóra, mind a belföldi, mind a határokon átnyúló ajánlatok, illetve szabályozott piacra történő bevezetések esetében. Ezért amennyiben a kibocsátó jogosult az uniós rábocsátási tájékoztató, illetve a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatója használatára – amelyek mindegyike hatékonyabbá és kevésbé megterhelővé teszi a szóban forgó ügylet előkészítését –, és nem áll fenn semmilyen egyéb lényeges megfontolás, amely az említett tájékoztatók használata ellen szólna, a kibocsátónak a rendelkezésére álló tájékoztatótípusok közül való választásának védettnek kell lennie, és sem a tanácsadóknak, sem az illetékes hatóságoknak nem szabad a kibocsátót teljeskörű tájékoztató készítésére ösztönözniük, ha az nem feltétlenül szükséges.

(40)

A tájékoztatóban meg kell említeni a kibocsátóra és annak értékpapírjaira jellemző lényeges és egyedi kockázati tényezőket. Ezen okból kifolyólag a kockázati tényezőket azok jellegétől függően korlátozott számú kockázati kategóriába soroltan is be kell mutatni. A kibocsátók terheinek megkönnyítése érdekében azonban a leglényegesebb kockázati tényezők rangsorolására vonatkozó követelményt fel kell váltani egy olyan követelménnyel, amelynek értelmében minden egyes kategóriában – a kibocsátó által végzett értékeléssel összhangban álló módon – fel kell sorolni a leglényegesebb kockázati tényezőket. A tájékoztató érthetőségének javítása és a befektetők számára a tájékozott befektetési döntéshozatal megkönnyítése érdekében elő kell írni, hogy a kibocsátók nem tölthetik meg a tájékoztatót olyan általános kockázati tényezőkkel, amelyek csak a felelősség kizárására szolgálnak, vagy amelyek elfedhetnek bizonyos egyedi kockázati tényezőket, amelyekről a befektetőknek tudniuk kell.

(41)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező értékpapírok végleges ajánlati ára vagy mennyisége nem jeleníthető meg a tájékoztatóban, a befektető elállási joggal rendelkezik, amely a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező értékpapírok végleges ajánlati árára vagy mennyiségére vonatkozó információk benyújtását követő két munkanapon belül gyakorolható. A befektetővédelem szintjének növelése érdekében meg kell hosszabbítani azt az időszakot, amely alatt a befektetők gyakorolhatják az elállási jogot.

(42)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 19. cikke lehetővé teszi a kibocsátók számára, hogy bizonyos információkat hivatkozással építsenek be a tájékoztatóba. Ezt a lehetőséget a kibocsátók terheinek csökkentése és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok alapján már közölt és nyilvánosságra hozott információk ismételt feltüntetésének elkerülése érdekében vezették be. Az információk hivatkozással történő beépítésének lehetősége a jövőben még könnyebbé fog válni, amint a befektetők – az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) alapján létrehozott európai egységes hozzáférési ponton (ESAP) keresztül – már hatékonyabban és eredményesebben férhetnek majd hozzá az információkhoz. Az egységes európai hozzáférési pontnak lehetővé kell tennie a befektetők számára, hogy egyetlen helyen találják meg a releváns információk többségét, ami tovább könnyíti a tájékoztatókba hivatkozással beépített információkhoz való hozzáférést. Továbbá a társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon olyan információkat is beépíthessenek hivatkozással a tájékoztatóba, amelyeket abban nem kötelező feltüntetni, feltéve, hogy ezen információk tekintetében teljesülnek az (EU) 2017/1129 rendeletben meghatározott, a hivatkozással történő beépítésre vonatkozó feltételek.

(43)

A szükségtelen költségek és terhek megszüntetése, valamint a tájékoztatóba hivatkozás útján történő információbeépítés hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a társaságok – az (EU) 2019/979 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott helyzetekkel ellentétben – nem kötelesek kiegészítést közzétenni a még érvényes alaptájékoztatóba beépített új éves vagy évközi pénzügyi információk tekintetében. Lehetővé kell tenni, hogy az új éves vagy időközi pénzügyi információk ehelyett hivatkozással kerüljenek beépítésre az alaptájékoztatóba, feltéve, hogy teljesülnek a hivatkozással történő beépítésre vonatkozó – például az elektronikus közzététellel kapcsolatos, valamint a nyelvi – követelmények. Lehetővé kell azonban tenni a vállalatok számára, hogy ezeket az információkat egy kiegészítésben önkéntesen közzétegyék.

(44)

Az (EU) 2017/1129 rendelet előmozdítja a tájékoztatók illetékes hatóságok általi ellenőrzésével és jóváhagyásával kapcsolatos szabályok konvergenciáját és harmonizációját. Az (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelet meghatározta különösen a tájékoztató teljességének, érthetőségének és következetességének ellenőrzésére vonatkozó kritériumokat. A kritériumok e listája azonban nem kimerítő, mivel lehetővé kell tennie a pénzügyi piac fejleményeinek és innovációinak figyelembevételét. Ennek megfelelően az (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelet lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy további kritériumokat alkalmazzanak a tájékoztatók ellenőrzésére és jóváhagyására, amennyiben az a befektetők védelme érdekében szükséges. Az ESMA partneri felülvizsgálatról szóló jelentése rámutatott arra, hogy ez a lehetőség lényeges eltéréseket eredményezett annak tekintetében, hogy az illetékes hatóságok hogyan alkalmazzák a további ellenőrzési kritériumokat, illetve kérik fel a kibocsátókat további információk benyújtására az ellenőrzésük alá tartozó tájékoztatóban.

(45)

Az illetékes hatóságok tájékoztatóra vonatkozó felügyeleti tevékenységére irányuló konvergencia és harmonizáció előmozdítása érdekében, amelynek a kibocsátók számára biztonság, a befektetők számára pedig bizalom forrását kell jelentenie, helyénvaló meghatározni, hogy mely körülmények mellett alkalmazhat az illetékes hatóság ilyen kiegészítő kritériumokat, milyen típusú kiegészítő információkat követelhetnek meg az illetékes hatóságok a tájékoztató, az uniós rábocsátási tájékoztató vagy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatója elkészítéséhez szükséges információkon felül, beleértve azt is, hogy milyen típusú kiegészítő információk közlése írható elő a kiegészítő kritériumok alapján, valamint a tájékoztató jóváhagyásának ütemezését.

(46)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kibocsátók időben értesüljenek a tájékoztatójuk ellenőrzésének eredményéről, az illetékes hatóságokat kötelezni kell arra, hogy az ellenőrzés tekintetében tartsák magukat egy egyértelműen kijelölt határidőhöz. Amennyiben a tájékoztatóról nem hoznak határozatot az előírt határidőn belül, az illetékes hatóságnak értesítenie kell a mulasztás okáról a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt, valamint az ESMA-t, amelynek évente összesített jelentést kell közzétennie arról, hogy az illetékes hatóságok betartották-e az előírt határidőket. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre annak orvoslására, ha az illetékes hatóságok nem tartják be a tájékoztatóról való határozathozatalra előírt határidőket. E mulasztás mindazonáltal nem minősül a kérelem jóváhagyásának.

(47)

Ezenkívül meg kell határozni egy maximális időkeretet az ellenőrzési eljárás befejezésére és az illetékes hatóság tájékoztatóra vonatkozó határozatának meghozatalára. Mivel az ellenőrzési eljárás időtartamára az illetékes hatóság által nem befolyásolható tényezők is kihatnak, az időkeretet a teljes eljárás maximális időtartamaként kell meghatározni, amely kiterjed mind a tájékoztató jóváhagyását kérelmező személy, mind az illetékes hatóság tevékenységére. Mivel nehéz lehet előre látni minden olyan helyzetet, amikor az ellenőrzést nem lehet a meghatározott időkereten belül befejezni, fontos meghatározni az ettől az időkerettől való esetleges eltérés feltételeit. Ezen túlmenően, az (EU) 2017/1129 rendelet 20. cikkében megállapított határidőkhöz hasonlóan, ha az illetékes hatóság a maximális időkereten belül nem hoz határozatot a tájékoztatóról, ez a mulasztás nem minősül a tájékoztató jóváhagyásának. A jogi egyértelműség érdekében a „jóváhagyás” fogalommeghatározásában azt is tisztázni kell, hogy az nem vonatkozik a tájékoztatóban közzétett információk pontosságára.

(48)

Az ESMA elvégezte a tájékoztatók illetékes hatóságok általi ellenőrzésére és jóváhagyására irányuló partneri felülvizsgálatot, és a partneri felülvizsgálatról szóló jelentést a Bizottság e módosító rendeletre irányuló javaslata előtt közzétette. Mivel az ESMA az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően bármikor végezhet partneri felülvizsgálatot, amikor azt az ESMA megfelelőnek tartja, az (EU) 2017/1129 rendeletben nem szükséges ilyen követelményt meghatározni. Ezért el kell hagyni az (EU) 2017/1129 rendelet 20. cikkének (13) bekezdését, amely előírja az ESMA számára, hogy az illetékes hatóságok ellenőrzési és jóváhagyási eljárásai tekintetében meg kell szerveznie és le kell folytatnia egy partneri felülvizsgálatot.

(49)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 21. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a szabályozott piacra első alkalommal bevezetett részvényosztályra vonatkozó első nyilvános ajánlattétel esetén a tájékoztatót legalább hat munkanappal az ajánlattétel lejárta előtt nyilvánosan elérhetővé kell tenni. A gyors könyvépítési folyamatoknak különösen a gyorsan változó piacokon történő elősegítése, valamint a lakossági befektetőknek az ilyen ajánlatokba való bevonásának vonzóbbá tétele érdekében a tájékoztató közzététele és a részvényekre vonatkozó ajánlattétel lejárta közötti jelenlegi minimum hatnapos időszakot csökkenteni kell, a befektetők védelmének sérelme nélkül.

(50)

Az uniós rábocsátási tájékoztató és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatója értékelését alátámasztó adatok gyűjtése érdekében az (EU) 2017/1129 rendelet 21. cikkének (6) bekezdésében említett tárolási mechanizmusnak ki kell terjednie mind az uniós rábocsátási tájékoztatóra, mind a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójára, amelyeket egyértelműen meg kell különböztetni a tájékoztatók egyéb típusaitól.

(51)

A tájékoztató potenciális befektetők körében való terjesztésének fenntarthatóbbá tétele, a pénzügyi ágazat digitalizációjának fokozása és a szükségtelen költségek megszüntetése érdekében a potenciális befektetőket a továbbiakban nem szabad feljogosítani arra, hogy papíralapú példányt kérjenek a tájékoztatóból. A tájékoztató egy példányát ezért csak elektronikus formában, kérésre és ingyenesen kell a potenciális befektetők rendelkezésére bocsátani.

(52)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 23. cikkének (3) bekezdése előírja a pénzügyi közvetítők számára, hogy azokat a befektetőket, akik vagy amelyek az adott pénzügyi közvetítőn keresztül vásároltak vagy jegyeztek értékpapírokat, tájékoztassák arról, hogy kiegészítés közzétételére kerülhet sor, és hogy bizonyos körülmények között a kiegészítés közzétételének napján vegyék fel a kapcsolatot ezekkel a befektetőkkel. Az (EU) 2021/337 rendelet a (2a) és (3a) bekezdéssel egészítette ki az említett cikket, amelyek arányosabb szabályokat írnak elő a pénzügyi közvetítők terheinek csökkentése érdekében, a befektetővédelem magas szintjének fenntartása mellett. Ezek a bekezdések meghatározzák, hogy a pénzügyi közvetítőknek mely befektetőkkel kell kapcsolatba lépniük kiegészítés közzétételekor, és meghosszabbították mind azt a határidőt, ameddig a befektetőkkel kapcsolatba kell lépni, mind pedig azt a határidőt, amelyen belül a befektetők gyakorolhatják elállási jogaikat. Ezenkívül az említett bekezdések előírják, hogy a pénzügyi közvetítőknek legkésőbb az első jegyzési időszak lezárásakor kapcsolatba kell lépniük azokkal a befektetőkkel, akik vagy amelyek értékpapírokat vásárolnak vagy jegyeznek. Ez az időszak azt az időszakot jelöli, amely alatt a kibocsátók vagy ajánlattevők a tájékoztatóban előírtak szerint értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlatot tesznek, és nem foglalja magában azokat a későbbi időszakokat, amikor az értékpapírokat a piacon továbbértékesítik. Az (EU) 2017/1129 rendelet 23. cikkének (2a) és (3a) bekezdésével bevezetett szabályok 2022. december 31-én hatályukat vesztették. Tekintettel arra, hogy az érdekelt felek összességében pozitívan értékelték az említett szabályokat, azokat állandóvá kell tenni.

(53)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 23. cikkének (2a) és (3a) bekezdése meghosszabbította az elfogadható befektetőkkel a kiegészítés közzétételére vonatkozóan történő kapcsolatfelvétel határidejét a kiegészítés közzétételét követő első munkanap végéig. Annak érdekében, hogy a pénzügyi közvetítők be tudják tartani ezt a határidőt, elő kell írni, hogy a pénzügyi közvetítőknek csak azokat a befektetőket kell tájékoztatniuk, akik vagy amelyek beleegyeztek abba, hogy elektronikus úton – például e-mailen keresztül – lépjenek velük kapcsolatba a kiegészítés közzétételét illetően. A pénzügyi közvetítőknek továbbá azon befektetők számára, akik vagy amelyek kifejezték azon kívánságukat, hogy kizárólag az elektronikustól eltérő módon vegyék fel velük a kapcsolatot, fel kell ajánlaniuk az elektronikus kapcsolatfelvétel abból a célból való alkalmazásának a lehetőségét, hogy értesítést kapjanak a kiegészítés közzétételéről. Szükséges ezenkívül, hogy a pénzügyi közvetítők kötelesek legyenek felhívni azon befektetők figyelmét, akik vagy amelyek nem egyeznek bele abba, hogy elektronikus úton vegyék fel velük a kapcsolatot, és elutasítják a kizárólag az említett célból való elektronikus kapcsolatfelvételt is, hogy a kibocsátó vagy a pénzügyi közvetítő honlapján ellenőrizhetik, hogy sor került-e kiegészítés közzétételére.

(54)

A tagállamok közötti konvergencia hiányához vezettek az arra vonatkozó eltérő értelmezések, hogy a kibocsátó számára lehetővé kell-e tenni az alaptájékoztató kiegészítését más értékpapírok bevezetése céljából, mint amelyek tekintetében az adott alaptájékoztatót jóváhagyták, vagy az azoktól eltérő jellemzőkkel rendelkező értékpapírok bevezetése céljából. A befektetővédelem biztosítása és a szabályozási konvergencia uniós szintű előmozdítása érdekében ezért helyénvaló előírni, hogy az alaptájékoztató kiegészítése nem használható olyan új értékpapírtípus bevezetésére, amelyre vonatkozóan az alaptájékoztató nem tartalmazza a szükséges információkat, kivéve, ha ez az uniós jogban vagy az uniós jogot átültető nemzeti jogszabályokban foglalt tőkekövetelményeknek való megfelelés céljából szükséges. Továbbá, az alaptájékoztató használatára vonatkozó konvergencia további előmozdítása érdekében az ESMA-nak iránymutatások segítségével tovább kell pontosítania azon körülményeket, amelyek fennállása esetén úgy tekintendő, hogy a kiegészítés az alaptájékoztatóban még le nem írt új értékpapírtípus bevezetésére szolgál.

(55)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 27. cikke előírja a kibocsátók számára, hogy készítsék el tájékoztatójuk fordításait annak érdekében, hogy a hatóságok és a befektetők megfelelően ellenőrizhessék ezeket a tájékoztatókat és értékelhessék a kockázatokat. A legtöbb esetben a fordítást minden olyan tagállam illetékes hatóságai által elfogadott hivatalos nyelvek legalább egyikén el kell készíteni, ahol az ajánlattételre vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre sor kerül. A szükségtelen terhek jelentős csökkentése érdekében a társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy a tájékoztatót a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven készítsék el, függetlenül attól, hogy az ajánlattétel vagy a szabályozott piacra történő bevezetés belföldi vagy határokon átnyúló, a fordításra vonatkozó követelményt pedig a tájékoztató összefoglalójára kell korlátozni a lakossági befektetők védelmének biztosítása érdekében. Lehetővé kell azonban tenni a tagállamok számára, hogy eltekintsenek ennek alkalmazásától, és azt írják elő, hogy az értékpapírokra vonatkozó olyan nyilvános ajánlattétel vagy azok szabályozott piacra történő olyan bevezetése esetében, amelyre kizárólag az adott tagállamban kerül sor, a tájékoztató kizárólag az adott tagállam illetékes hatósága által elfogadott nyelven készüljön el. Ilyen döntés esetén kötelezővé kell tenni, hogy az adott tagállam értesítse arról a Bizottságot és az ESMA-t. Annak érdekében, hogy a kibocsátók és a befektetők számára átláthatóságot biztosítson, az ESMA-nak közzé kell tennie honlapján az egyes tagállamok illetékes hatóságai által az értékpapírokra vonatkozó olyan nyilvános ajánlattételek vagy azok szabályozott piacra történő olyan bevezetései esetében elfogadott nyelvek jegyzékét, amelyekre kizárólag az adott tagállamban kerül sor.

(56)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 29. cikke jelenleg előírja, hogy a valamely harmadik ország jogával összhangban és annak hatálya alá tartozóan elkészített és jóváhagyott tájékoztatót (a továbbiakban: harmadik országbeli tájékoztató) az érintett értékpapírok kibocsátója szerinti tagállam illetékes hatósága hagyja jóvá, függetlenül attól, hogy az érintett harmadik országbeli hatóság már jóváhagyta-e ezt a harmadik országbeli tájékoztatót. Az említett cikk azt is előírja, hogy a Bizottságnak határozatot kell elfogadnia, amelyben megállapítja, hogy az ilyen harmadik ország nemzeti joga által előírt tájékoztatási követelmények egyenértékűek az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti követelményekkel. A harmadik országbeli kibocsátók, köztük a kkv-k uniós nyilvános piacokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, valamint az uniós befektetők számára további befektetési lehetőségek biztosítása érdekében, e befektetők védelmének biztosítása mellett, módosítani kell az egyenértékűségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Egyértelművé kell tenni, hogy a valamely szabályozott piacra történő értékpapír-bevezetés vagy az Unióban történő, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetén a harmadik ország felügyeleti hatósága által már jóváhagyott, egyenértékű harmadik országbeli tájékoztatókat elég a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtani. Ezenkívül az általános egyenértékűségi kritériumokat, amelyeknek jelenleg az (EU) 2017/1129 rendelet 6., 7., 8. és 13. cikkében meghatározott követelményeken kell alapulniuk, ki kell egészíteni a felelősségre, a tájékoztató érvényességére, a kockázati tényezőkre, a tájékoztató ellenőrzésére, jóváhagyására és közzétételére, valamint a kiegészítésekre vonatkozó rendelkezésekkel. Az uniós befektetők védelmének biztosítása érdekében azt is elő kell írni, hogy a harmadik országbeli tájékoztatónak magában kell foglalnia az (EU) 2017/1129 rendeletben előírt valamennyi jogot és kötelezettséget. A harmadik országbeli kibocsátók az (EU) 2017/1129 rendeletnek megfelelő tájékoztató elkészítésével az említett rendelet 28. cikke szerinti eljárást is alkalmazhatják az értékpapíroka vonatkozó bármely típusú nyilvános ajánlattétel vagy a szabályozott piacra történő bevezetések esetén.

(57)

Az uniós befektetők védelme, valamint az Unióban letelepedett kibocsátók és a harmadik országbeli kibocsátók közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében hatékony együttműködésre van szükség a harmadik országok felügyeleti hatóságaival az e hatóságokkal folytatott információcsere és az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti kötelezettségek harmadik országokban való érvényesítése tekintetében. A felügyeleti hatóságokkal való hatékony és következetes információcsere biztosítása érdekében a tagállamok illetékes hatóságainak vagy az ESMA-nak – legalább egy illetékes hatóság kérésére – együttműködési megállapodásokat kell kötnie a harmadik országok érintett felügyeleti hatóságaival, a Bizottságot pedig fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározza az ilyen megállapodások minimális tartalmát és sablonját. Az ESMA-nak továbbá elő kell segítenie az illetékes hatóságok és a harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai közötti együttműködési megállapodások kialakításának koordinálását, valamint szükség esetén a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott azon információknak az illetékes hatóságok körében történő terjesztését, amelyek relevánsak lehetnek az (EU) 2017/1129 rendelet 38. és 39. cikke alapján meghozandó intézkedések szempontjából. A befektetővédelem biztosítása érdekében az ilyen együttműködési megállapodásokból azonban ki kell zárni azokat a harmadik országokat, amelyek szerepelnek az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében, illetve amelyek szerepelnek azon országok, illetve területek jegyzékében, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve.

(58)

Biztosítani kell, hogy az uniós rábocsátási tájékoztatóra, a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójára és a tájékoztatók kapcsolódó összefoglalóira ugyanazok a közigazgatási pénzbírságok és egyéb közigazgatási intézkedések vonatkozzanak, mint a többi tájékoztatóra. Ezeknek a pénzbírságoknak és intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és biztosítaniuk kell a közös megközelítést a tagállamokban.

(59)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 47. cikke előírja az ESMA számára, hogy évente tegyen közzé jelentést, amely tartalmazza az Unióban jóváhagyott és megküldött tájékoztatókra vonatkozó statisztikákat, valamint a trendek elemzését. Elő kell írni, hogy az említett jelentés tartalmazzon a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatóira vonatkozó, a kibocsátók típusa szerint differenciált statisztikai információkat is, és elemezze az uniós rábocsátási tájékoztató, a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatói és az egyetemes regisztrációs okmányok alapján alkalmazandó közzétételi szabályok használhatóságát. Az említett jelentésnek elemeznie kell a szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok másodlagos kibocsátására vonatkozó új mentességet is. A jelentésnek ezenkívül tartalmaznia kell annak – az ESMA által a Bizottságnak benyújtott jelentésen alapuló – elemzését is, hogy az illetékes hatóságok ellenőrzési és jóváhagyási eljárásai biztosítják-e a felügyeleti konvergenciát az egész Unióban, és továbbra is megfelelőek-e a kitűzött célok szempontjából. Végezetül az említett jelentésnek tartalmaznia kell annak elemzését, hogy a tagállamok azon lehetősége, hogy az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételek esetében 12 000 000 EUR, illetve 5 000 000 EUR összegű mentességi küszöbérték alatt nemzeti közzétételeket írjanak elő, elősegíti-e a nemzeti közzétételi követelmények közelítését, és hogy ezek a nemzeti közzétételek akadályt képeznek-e az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel szempontjából ezekben a tagállamokban.

(60)

A Bizottságnak – az e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő megfelelő időszak után – felül kell vizsgálnia az (EU) 2017/1129 rendelet alkalmazását, és értékelnie kell különösen azt, hogy a tájékoztató összefoglalójára, az uniós rábocsátási tájékoztató közzétételi szabályaira, a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójára és az egyetemes regisztrációs okmányra vonatkozó rendelkezések továbbra is megfelelőek-e az említett rendelkezések által kitűzött célok eléréséhez. Elő kell írni továbbá, hogy az említett jelentés elemezze az uniós rábocsátási tájékoztatóval és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójával kapcsolatos releváns adatokat, trendeket és költségeket. A jelentésnek különösen azt kell értékelnie, hogy ezek az új szabályok megfelelő egyensúlyt teremtenek-e a befektetővédelem és az adminisztratív teher csökkentése között. Tekintettel annak fontosságára, hogy a tőkepiaci unió lendületet kapjon, és hogy a piaci realitásokat azok bekövetkeztét követően a lehető leghamarabb tükrözze, az ilyen felülvizsgálatok Bizottság általi lebonyolítására vonatkozó megfelelő időtartamnak rövidebbnek kell lennie, mint e módosító rendelet elfogadását megelőzően volt. A Bizottságnak azt is értékelnie kell, hogy indokolt-e a tájékoztatóval kapcsolatos felelősségre vonatkozó rendelkezések további harmonizációja, és ha igen, fontolóra kell vennie az (EU) 2017/1129 rendeletben foglalt felelősségi rendelkezések módosításait.

(61)

Az 596/2014/EU rendelet hatékony keretet hoz létre a piaci integritás és a befektetői bizalom megőrzésére a bennfentes kereskedelemnek, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének és a piaci manipulációnak a megelőzése révén. A kibocsátókat aláveti több közzétételi és nyilvántartási kötelezettségnek, és előírja a kibocsátók számára a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát. Hat évvel az 596/2014/EU rendelet hatálybalépése után a nyilvános konzultációk és szakértői csoportok keretében az érdekelt felektől gyűjtött visszajelzések rávilágítottak arra, hogy a rendelet egyes vonatkozásai különösen nagy terhet rónak a kibocsátókra. Ezért fokozni kell a jogi egyértelműséget, kezelni kell a kibocsátókra vonatkozó aránytalan követelményeket, és növelni kell az uniós tőkepiacok általános vonzerejét, biztosítva ugyanakkor a megfelelő szintű befektetővédelmet és piaci integritást.

(62)

Az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikke tiltja a bennfentes kereskedelmet, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét és a piaci manipulációt. Az említett rendelet 5. cikke azonban a részvény-visszavásárlási programokra és a stabilizációra vonatkozóan mentességet ad ezen tilalmak alól. Ahhoz, hogy egy részvény-visszavásárlási program az említett mentességben részesüljön, a kibocsátóknak a részvény-visszavásárlási programmal kapcsolatos minden egyes ügyletet jelenteniük kell azon kereskedési helyszínek valamennyi illetékes hatóságának, ahol a részvényeket bevezették vagy azokkal kereskednek, beleértve a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (16) meghatározott információkat is. Emellett a kibocsátók kötelesek a kereskedést a későbbiekben nyilvánosságra hozni. Ezek a kötelezettségek túlságosan megterhelők. Ezért egyszerűsíteni kell a jelentéstételi eljárást azáltal, hogy a kibocsátó számára azt írják elő, hogy a részvény-visszavásárlási programmal kapcsolatos ügyletekre vonatkozó információkat csak a részvényei likviditása szempontjából legfontosabb piac illetékes hatóságának jelentse. Egyszerűsíteni kell a közzétételi kötelezettséget is, mégpedig annak lehetővé tételével a kibocsátók számára, hogy csak olyan összesített információkat tegyenek közzé a nyilvánosság számára, amelyek tartalmazzák az összesített mennyiséget és a súlyozott átlagárat napi és kereskedési helyszínenkénti bontásban.

(63)

A bennfentes információnak az 596/2014/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott fogalma túlságosan korlátozott, mivel csak a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások végrehajtásával megbízott személyekre alkalmazandó, míg a gyakorlatban más személyek is tudomással bírhatnak egy jövőbeli megbízásról vagy ügyletről. Ezt a fogalmat ezért ki kell bővíteni annak érdekében, hogy kiterjedjen az olyan esetekre is, amikor az információ átadása saját számla vagy kezelt alap kezelése révén történik és különösen a személyek minden olyan kategóriájára, amelyeknek tudomásuk lehet egy jövőbeli megbízásról.

(64)

Az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások bizonyos információknak az ügylet bejelentését megelőző, egy vagy több potenciális befektető számára történő, a potenciális befektetőknek egy esetleges ügylet iránti érdeklődésének és az ahhoz kapcsolódó feltételeknek – így például az ügylet potenciális méretének vagy árának – a felmérése céljából való átadását jelenti. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás bevett gyakorlat, amely hozzájárul a tőkepiacok hatékonyságához. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során azonban szükség lehet bennfentes információk közzétételére a potenciális befektetők számára, ami jogi kockázatoknak teheti ki az érintett feleket. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogalmának tágnak kell lennie ahhoz, hogy figyelembe vegye a közvélemény-kutatások különböző tipológiáit és Unió-szerte eltérő gyakorlatait. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogalommeghatározásának ezért magában kell foglalnia azokat az információközléseket is, amelyeket semmilyen konkrét ügyleti bejelentés nem követ, mivel ebben az esetben is előfordulhat bennfentes információk közzététele a potenciális befektetők számára, és a kibocsátók számára lehetővé kell tenni, hogy részesüljenek az 596/2014/EU rendelet 11. cikke által biztosított védelemben.

(65)

Az 596/2014/EU rendelet 11. cikke (4) bekezdésének rendelkezése szerint úgy tekintendő, hogy a bennfentes információnak a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során történő közzétételére valamely személy munkaviszonyának, foglalkozásának vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében került sor, és ezért nem minősül a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének, amennyiben az információt közzétevő piaci szereplő az említett rendelet 11. cikke (3) és (6) bekezdésében megállapított kötelező követelményeken túlmenően megfelel a 11. cikk (4) bekezdésében megállapított követelményeknek. Az olyan értelmezés elkerülése érdekében, amely szerint a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást végző, információt közzétevő piaci szereplők kötelesek megfelelni az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (4) bekezdésében meghatározott valamennyi követelménynek, meg kell határozni, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás szabályai és a 11. cikk (4) bekezdésében foglalt követelmények opcionálisak az információt közzétevő piaci szereplők számára, és védelmet vonnak maguk után a bennfentes információ jogosulatlan közzétételére vonatkozó vádakkal szemben. Bár nem vélelmezhető, hogy azok az információkat közzétevő piaci szereplők, amelyek a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás végzésekor nem felelnek meg az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, jogosulatlanul tettek közzé bennfentes információt, az információt közzétevő ilyen piaci szereplők ugyanakkor nem élvezhetik az említett követelményeknek megfelelő piaci szereplők számára biztosított védelmet. Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon ellenőrzési nyomvonal egy olyan folyamatról, amely bennfentes információ harmadik felek részére történő közzétételével járhat, azt is elő kell írni, hogy az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (3) és (6) bekezdésében meghatározott követelmények betartása valamennyi információt közzétevő piaci szereplő számára kötelező legyen, függetlenül attól, hogy az említett rendelet 11. cikkének (4) bekezdésében foglalt opcionális eljárást követik-e.

(66)

A kibocsátó részvényeinek likviditása likviditást biztosító tevékenységek – többek között árjegyzési megállapodások vagy likviditási szerződések – révén növelhető. Az árjegyzési megállapodások olyan szerződést foglalnak magukban, amelyeket a piacműködtető és olyan harmadik személy köt, aki kötelezettséget vállal bizonyos részvények likviditásának fenntartására, és cserébe a kereskedelmi díjakból árengedményben részesül. A likviditási szerződés a kibocsátó és olyan harmadik személy közötti szerződést foglal magában, aki kötelezettséget vállal a kibocsátó nevében a részvényei likviditásának biztosítására. Az (EU) 2019/2115 rendelet bevezette az 596/2014/EU rendelet 13. cikkébe annak lehetőségét, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói bizonyos feltételek teljesülése esetén likviditási szerződést kössenek egy likviditásszolgáltatóval. Ezen feltételek egyike, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető piacműködtető vagy befektetési vállalkozás írásban elismerte a kibocsátónak, hogy a likviditási szerződés másolatát átvette és hozzájárult a szerződés feltételeihez. A kkv-tőkefinanszírozási piac működtetője azonban nem szerződő fele a likviditási szerződésnek, ezért az a követelmény, hogy az ilyen működtetőnek jóvá kell hagynia a likviditási szerződés feltételeit, túlzott összetettséghez vezet. Ezen összetettség megszüntetése és az említett kkv-tőkefinanszírozási piacokon a likviditási rendelkezések előmozdítása érdekében helyénvaló megszüntetni azt a követelményt, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacok működtetőinek hozzá kelljen járulniuk a likviditási szerződések feltételeihez.

(67)

A bennfentes kereskedelem tilalmának az a célja, hogy megakadályozza a bennfentes információk esetleges felhasználását, és azt az adott információ rendelkezésre állását követően azonnal alkalmazni kell. A bennfentes információk közzétételére vonatkozó követelmény célja elsődlegesen az, hogy lehetővé tegye a befektetők számára a megalapozott döntések meghozatalát. Ha az információt nagyon korai szakaszban teszik közzé, és az előzetes jellegű, megtévesztheti a befektetőket ahelyett, hogy hozzájárulna a hatékony árképzéshez és kezelné az információs aszimmetriát. Ezért egy elhúzódó folyamat során a közzétételi követelmény nem terjedhet ki a puszta szándéknak, a folyamatban lévő tárgyalásoknak vagy – a körülményektől függően – a tárgyalások előrehaladásának, például a vállalatok képviselői közötti találkozóknak a bejelentésére. A kibocsátónak csak az azon konkrét körülményre vagy konkrét eseményre vonatkozó információkat kell közzétennie, amelyet az elhúzódó folyamat előidézni szándékozik vagy eredményez (a továbbiakban: végső esemény), mégpedig az ilyen körülmények vagy esemény bekövetkezését követően a lehető leghamarabb. Egyesülés esetén például a közzétételt a lehető leghamarabb meg kell tenni azt követően, hogy a vezetőség meghozta az összefonódási megállapodás aláírásáról szóló döntést, amint az összefonódás alapvető elemeiről megállapodás született. A szerződéses megállapodások esetében általában úgy kell tekinteni, hogy a végső esemény akkor következett be, amikor a megállapodás alapvető feltételeiről megállapodás született. A valamely egyszeri eseménnyel, illetve adott körülményekkel kapcsolatos, nem elhúzódó folyamatok esetében, különösen, ha ezen esemény vagy körülmények bekövetkezése nem függ a kibocsátótól, a közzétételnek akkor kell megtörténnie, amikor a kibocsátó tudomást szerez az eseményről vagy körülményekről.

(68)

Nem mindig egyértelmű annak a pontos időpontnak a meghatározása, amikor valamely körülmények vagy esemény véglegessé válik. Annak érdekében, hogy a kibocsátó azonosíthassa azt az időpontot, amikor a bennfentes információkat közzé kell tenni, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az elhúzódó folyamatokban bekövetkezett azon végleges körülmények vagy végleges események nem kimerítő listájának meghatározása céljából, amelyek aktiválnák az információk közzétételére vonatkozó kötelezettséget, valamint minden egyes esemény vagy körülmény esetében azt az időpontot, amikor az esemény vagy a körülmény bekövetkezettnek minősül.

(69)

A kibocsátóknak biztosítaniuk kell az olyan köztes lépésekkel kapcsolatos információk bizalmas kezelését, amelyek esetében azokat a körülményeket, illetve azt az eseményt, amelyet egy elhúzódó folyamat előidézni szándékozik vagy eredményez, még nem tették közzé. E körülmények vagy esemény közzétételét követően a kibocsátó már nem kötelezhető arra, hogy védje a köztes lépésekhez kapcsolódó információk bizalmas jellegét.

(70)

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a kibocsátónak azok bekövetkezése utánra kell halasztania bizonyos körülmények vagy események közzétételét. Az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője bizonyos feltételek teljesülése esetén saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információ nyilvános közzétételét. Helyénvaló, hogy az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelmények ne vonatkozzanak a kibocsátó által az elhúzódó folyamat közbenső lépéseivel kapcsolatos bennfentes információk közzé nem tételére. A kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője számára a jogbiztonságnak, valamint a bennfentes információk közzétételének késleltetésére vonatkozó feltételek következetes értelmezésének biztosítása érdekében a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője korábbi nyilvános bejelentéseire vagy más típusú tájékoztatására való közvetlen hivatkozással kell pontosítani az említett feltételeket. A további pontosítás biztosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza azon helyzetek nem kimerítő felsorolását, amelyekben az a bennfentes információ, amelyet a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője késleltetni kíván, ellentétben áll a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője által ugyanabban az ügyben tett legutóbbi nyilvános bejelentéssel vagy más típusú tájékoztatással, amelyre a bennfentes információ vonatkozik.

(71)

Az 596/2014/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi a kibocsátókat és a nevükben vagy a javukra eljáró személyeket, hogy készítsenek – és tartsanak naprakészen – jegyzéket azokról a személyekről, akik hozzáférnek a bennfentes információkhoz, és akik munkaszerződés alapján számukra munkát végeznek, vagy más módon olyan feladatokat látnak el, amelyek által bennfentes információkhoz férnek hozzá, ideértve például a tanácsadókat, a könyvelőket vagy a hitelminősítő szervezeteket. Az 596/2014/EU rendelet 18. cikkének (6) bekezdése azonban oly módon korlátozza ezt a kötelezettséget azon kibocsátók esetében, amelyek pénzügyi eszközeit kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezették, hogy az ilyen kibocsátók számára előírja, hogy a bennfenteseket tartalmazó jegyzékükbe csak azokat a személyeket foglalják bele, akik a kibocsátónál betöltött funkciójuk vagy pozíciójuk jellegénél fogva rendszeres hozzáféréssel rendelkeznek bennfentes információkhoz.

(72)

Néhány tagállamban a bennfentesek jegyzékeit különösen fontosnak tekintik a magas szintű piaci integritás biztosítása szempontjából. Ezért az 596/2014/EU rendelet 18. cikke (6) bekezdésének második albekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacok kibocsátói számára előírják a bennfentesek szélesebb körű jegyzékének összeállítását, amely magában foglal minden olyan személyt, aki bennfentes információkhoz hozzáfér, habár egyszerűsített formában, kevesebb információt kérve. A szabályozásból eredő túlzott terhek elkerülése, ugyanakkor az illetékes hatóságok számára a piaci visszaélések kivizsgálásához szükséges alapvető információk megőrzése érdekében ezt az egyszerűsített formátumot kell használni valamennyi bennfentesi jegyzék esetében.

(73)

Az 596/2014/EU rendelet 19. cikke megelőző intézkedéseket ír elő a piaci visszaélés és különösen a bennfentes kereskedelem ellen, a vezetői feladatokat ellátó személyeket és a velük szoros kapcsolatban álló személyeket illetően. Ezek az intézkedések az érintett kibocsátó pénzügyi eszközeivel kapcsolatos ügyletek bejelentésétől az ilyen eszközökkel kapcsolatos ügyletek meghatározott időszakokban történő lebonyolításának tilalmáig terjednek. Az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (8) bekezdése konkrétan úgy rendelkezik, hogy a vezetői feladatokat ellátó személyeknek értesíteniük kell a kibocsátót és az illetékes hatóságot, amikor az említett személyek ügyletei egy naptári évben elérik az 5 000 EUR küszöbértéket, valamint hogy értesítést kell tenniük az ugyanabban az évben végrehajtott minden további ügyletről. Az értesítések a kibocsátók tekintetében a vezetői feladatokat ellátó személyek vagy a velük szoros kapcsolatban álló személyek által saját számlára végrehajtott, az adott kibocsátó részvényeihez vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaihoz, vagy az azokhoz kapcsolódó származtatott eszközökhöz vagy egyéb pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó ügyletekre vonatkoznak. Az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az illetékes hatóságok az értékhatárt 20 000 EUR-ra növelhetik.

(74)

Annak elkerülése érdekében, hogy a vezetői feladatokat ellátó személyekre indokolatlan jelentéstételi kötelezettség, valamint hogy a társaságokra a befektetők számára jelentéktelen ügyletek tekintetében indokolatlan közzétételi kötelezettség vonatkozzon, helyénvaló a jelentéstételre és a kapcsolódó közzétételekre vonatkozó küszöbértéket 5 000 EUR-ról 20 000 EUR-ra emelni. Az illetékes hatóságok számára ugyanakkor rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy ezt a küszöbértéket 50 000 EUR-ra emeljék vagy 10 000 EUR-ra csökkentsék, amennyiben a nemzeti piaci feltételek ezt indokolják.

(75)

Az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (11) bekezdése megtiltja, hogy a vezetői feladatokat ellátó személyek a kibocsátó pénzügyi beszámolójának közzétételét megelőző 30 naptári napon belül (tilalmi időszak) a kibocsátó részvényeivel vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaival, illetve az azokhoz kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközökkel vagy egyéb pénzügyi eszközökkel kereskedjenek, kivéve, ha a kibocsátó ehhez hozzájárul, és meghatározott körülmények teljesülnek. A tilalmi időszak követelménye alóli mentesség jelenleg az alkalmazotti részvényprogramokat vagy megtakarítási konstrukciókat, valamint a részvénytartási kötelezettséget vagy részesedési jogosultságot foglalja magában. A különböző eszközosztályokra vonatkozó szabályok következetességének előmozdítása érdekében a mentességet ki kell terjeszteni, hogy a mentesített alkalmazotti konstrukciók magukban foglalják a részvényektől eltérő egyéb pénzügyi eszközöket, valamint a részvényektől eltérő eszközökre vonatkozó tartási kötelezettséget és részesedési jogosultságot is.

(76)

A vezetői feladatokat ellátó személy által a tilalmi időszak alatt végrehajtott bizonyos ügyletek vagy tevékenységek kapcsolódhatnak a tilalmi időszakon kívül kötött visszavonhatatlan megállapodásokhoz. Ezek az ügyletek vagy tevékenységek származhatnak olyan diszkrecionális eszközkezelési megbízásból is, amelyet független harmadik fél hajt végre diszkrecionális eszközkezelési megbízás keretében. Az ilyen ügyletek vagy tevékenységek lehetnek olyan, megfelelően engedélyezett vállalati események következményei is, amelyek nem járnak a vezetői feladatokat ellátó személy előnyös bánásmódban való részesítésével. Ezen túlmenően ezek az ügyletek vagy tevékenységek lehetnek öröklés, ajándékok és adományok elfogadásának, vagy a tilalmi időszakon kívül megkötött opciók, határidős ügyletek vagy egyéb származtatott ügyletek lehívásának következményei is. Az ilyen tevékenységek és ügyletek elvben nem igényelnek a vezetői feladatokat ellátó személyek általi aktív befektetési döntéseket. Az ilyen ügyletek vagy tevékenységek megtiltása a tilalmi időszak alatt túlzottan korlátozná a vezetői feladatokat ellátó személyek szabadságát, mivel nem áll fenn annak a kockázata, hogy információs előnyt élvezzenek. Annak biztosítása érdekében, hogy a tilalmi időszak során folytatott kereskedés tilalma csak olyan ügyletekre vagy tevékenységekre vonatkozzon, amelyek a vezetői feladatokat ellátó személy szándékos befektetési tevékenységétől függenek, ez a tilalom nem terjedhet ki azokra az ügyletekre vagy tevékenységekre, amelyek kizárólag külső tényezőktől függenek, vagy amelyek nem igényelnek a vezetői feladatokat ellátó személyek általi aktív befektetési döntéseket.

(77)

A fokozódó piaci integráció növeli a határokon átnyúló piaci visszaélés kockázatát. A piac integritásának védelme érdekében az illetékes hatóságoknak gyorsan és kellő időben együtt kell működniük egymással és az ESMA-val is. Az ilyen együttműködés megerősítése érdekében az ESMA számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy vagy több illetékes hatóság kezdeményezésére cselekedjen az illetékes hatóságok együttműködésének megkönnyítése érdekében, és koordinálja a határokon átnyúló hatású vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által létrehozott együttműködési platformok hasznosnak bizonyultak felügyeleti eszközként az információcsere megerősítéséhez és a hatóságok közötti együttműködés fokozásához. Ezért helyénvaló bevezetni az ESMA számára is annak lehetőségét, hogy egy vagy több illetékes hatóság kezdeményezésére az értékpapírpiacok területén ilyen platformokat hozzon létre és koordináljon, amikor aggályok merülnek fel a piacok integritásával vagy megfelelő működésével kapcsolatban. Tekintettel a pénzügyi és az azonnali piacok közötti szoros kapcsolatokra, az ESMA számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy egy vagy több illetékes hatóság kezdeményezésére létrehozzon ilyen platformokat a nagykereskedelmi árupiacokat felügyelő állami szervekkel is, többek között az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (ACER), amennyiben ezek az aggályok mind a pénzügyi, mind az azonnali piacokat érintik.

(78)

A megbízásokkal összefüggő adatok figyelemmel kísérése alapvető fontosságú a piaci tevékenység felügyelete szempontjából. Az illetékes hatóságok számára ezért könnyű hozzáférést kell biztosítani a felügyeleti tevékenységükhöz szükséges adatokhoz. Ezen adatok némelyike olyan eszközökre vonatkozik, amelyekkel egy másik tagállamban található kereskedési helyszínen kereskednek. A felügyelet hatékonyságának fokozása érdekében az illetékes hatóságoknak mechanizmust kell létrehozniuk a megbízásokkal összefüggő adatok folyamatos cseréjére.. Annak biztosítása érdekében, hogy a megbízásokkal összefüggő adatok cseréjére szolgáló mechanizmus hatóköre arányos legyen annak használatával, csak azok az illetékes hatóságok kötelezhetők a mechanizmusban való részvételre, amelyek magas szintű határokon átnyúló tevékenységet folytató piacokat felügyelnek. Azon tagállamok számára, amelyek illetékes hatóságainak érdeke fűződne a mechanizmusban való önkéntes részvételhez, meg kell felelniük ugyanezen rendelkezéseknek, és hozzájáruljanak a mechanizmus finanszírozásához. Az ESMA bizonyította szakértelmét az adatcsere-központok létrehozása terén, ideértve például az ügyletjelentési adatok cseréjét az ügyletjelentések cseremechanizmusának (TREM) bizonyított végrehajtása révén vagy az EMIR ügyleti adataihoz való egységes hozzáférési ponton keresztül a kereskedési adatszolgáltatási és megfelelőségi keret (TRACE) végrehajtása révén. Ezért a részt vevő illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy létrehozzák az új mechanizmust a megbízásokkal összefüggő adatok cseréje céljából azzal, hogy a projektfejlesztést az ESMA-ra ruházzák át. A jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkező kereskedési helyszínek jegyzékét a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell meghatároznia, figyelembe véve minden egyes pénzügyieszköz-kategória esetében legalább a kereskedési volument a kereskedési helyszínen, valamint az adott kereskedési helyszínen azon pénzügyi eszközök kereskedési volumenét, amelyek esetében a leginkább érintett piac illetékes hatósága eltér a kereskedési helyszín illetékes hatóságától. A jogbiztonság szavatolása és annak érdekében, hogy a mechanizmus végrehajtása ne szenvedjen késedelmet, e rendeletben meg kell határozni a jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkező kereskedési helyszínek meghatározására vonatkozó kritériumokat, az egyes részvényekre vonatkozó egyedi küszöbértékekkel. Annak biztosítása érdekében, hogy a kritériumok kellően működőképesek és rugalmasak maradjanak ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni a pénzügyi piacok fejleményeit és a hatékony felügyelet szükségességét, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján idővel módosítsa és frissítse a kijelölt kereskedési helyszínek jegyzékét – biztosítva ugyanakkor az arányosságot –, és hogy az ESMA-tól véleményt kérjen. Továbbá a megbízásokkal összefüggő adatok cseréjére szolgáló mechanizmusnak először csak a részvényekre kell vonatkoznia, mielőtt azt a kötvényekre és a tőzsdei határidős ügyletekre is kiterjesztenék, figyelembe véve e pénzügyi eszközök fontosságát mind a határokon átnyúló kereskedés, mind a piaci manipuláció szempontjából. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy a megbízásokkal összefüggő adatok cseréjére szolgáló mechanizmus tükrözze a pénzügyi piacokon bekövetkező fejleményeket, valamint az illetékes hatóságok új adatok kezelésére vonatkozó kapacitását, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy tovább szélesítse azon eszközök körét, amelyek megbízásokkal összefüggő adatait e mechanizmuson keresztül ki lehet cserélni, és adott esetben, az ESMA által a mechanizmus bevezetéséről – különösen a költségek tekintetében – készített elemzésre figyelemmel elhalassza a kötvényekre és határidős ügyletekre való kiterjesztést.

(79)

A megbízások figyelemmel kísérésének technológiai fejlesztések révén történő fokozása, valamint a piac integritásának megerősítése érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy ne csak eseti kérésre, hanem folyamatosan hozzáférjenek a megbízásokkal összefüggő adatokhoz. Ezen túlmenően a megbízásokkal összefüggő adatok illetékes nemzeti hatóságok általi kezelésének megkönnyítése érdekében harmonizálni kell az ilyen adatok formátumát.

(80)

Az 596/2014/EU rendelet szerinti közzétételi követelmények nem szándékos megsértésének kockázata és a kapcsolódó közigazgatási pénzbírságok olyan fontos tényezők, amelyek visszatartják a vállalatokat a szabályozott piacra történő bevezetés kérelmezésétől. A vállalkozásokra, különösen a kkv-kra, és köztük a mikrovállalkozásokra nehezedő túlzott terhek elkerülése érdekében a közzétételi követelményekkel kapcsolatban jogi személyek által elkövetett jogsértésekért kiszabott pénzbírságok végső összegének arányosnak kell lennie a vállalkozás méretével. Az 596/2014/EU rendelet 30. cikke (2) bekezdése j) pontjának iii. és iv. alpontja meghatározza az illetékes nemzeti hatóság által a közzétételi szabályokkal kapcsolatos jogsértésért kiszabható maximális összegű pénzbírságok minimális összegét. Az arányosság biztosítása érdekében ezeket az összegeket főszabályként a vállalat teljes éves árbevétele alapján kell meghatározni. Mindazonáltal, amennyiben a nemzeti jogban a teljes éves árbevétel alapján megállapított felső határ alkalmazásával a kiszabott pénzbírság végső összege az 596/2014/EU rendelet 31. cikkében meghatározott körülmények fényében aránytalanul alacsony lenne, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes nemzeti hatóságok a nemzeti jogban megállapított, abszolút összegben kifejezett felső határ figyelembevételével megemelhessék a pénzbírságok végső összegét. Ezekben az esetekben a pénzbírságokat illetően azt is helyénvaló lehetővé tenni minden egyes tagállam számára, hogy nemzeti jogában alacsonyabb, abszolút összegben kifejezett maximális szintet alkalmazzon a kkv-kra, a kkv-kkal való arányos bánásmód biztosításának egyik eszközeként. Mindazonáltal a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti jogukban ugyanazt az abszolút összegben kifejezett maximális szintet állapítsák meg a kibocsátók valamennyi típusára vonatkozóan.

(81)

A személyes adatoknak az 596/2014/EU rendelet keretében történő kezelése során az illetékes hatóságoknak meg kell felelniük az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17). A személyes adatok ESMA általi, említett rendelet keretei között végzett kezelése tekintetében az ESMA-nak meg kell felelnie az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (18). Az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok a személyes adatokat legfeljebb a személyes adatok kezelésének céljaihoz szükséges ideig őrizhetik meg.

(82)

Az e rendeletben meghatározott követelményeknek a rendelet célkitűzéseivel összhangban történő pontosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az (EU) 2017/1129 rendeletnek megfelelően a tájékoztató, az alaptájékoztató és a végleges feltételek tartalmának és egységes formátumának, valamint egységes sorrendjének meghatározása, az egyetemes regisztrációs okmányban feltüntetendő minimális információk meghatározása, az uniós rábocsátási tájékoztató és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatója szűkebb körű tartalmának és egységes formátumának, valamint egységes sorrendjének meghatározása, a tájékoztató illetékes hatóságok általi ellenőrzésére vonatkozó kritériumok, illetve jóváhagyására irányuló eljárások meghatározása által a felügyeleti konvergencia előmozdítása, a harmadik országbeli kibocsátók által készített tájékoztatókra vonatkozó általános egyenértékűségi kritériumok további pontosítása, az illetékes hatóságok vagy – amennyiben azt legalább egy ilyen illetékes hatóság kérelmezte – az ESMA és a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok közötti együttműködési megállapodások minimális tartalmának meghatározása, valamint az 596/2014/EU rendeletnek megfelelően az elhúzódó folyamatokban és olyan helyzetekben bekövetkező végleges események nem kimerítő listájának meghatározása és felülvizsgálata tekintetében, amikor a közzététel nem késleltethető, továbbá a pénzügyi eszközök jegyzékének az illetékes hatóságok megbízásokkal összefüggő adatokhoz jutásának érdekében történő kibővítése, valamint a részvények tekintetében jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkező kijelölt kereskedési helyszínek jegyzékének létrehozása és naprakésszé tétele tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (19) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(83)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az ESMA által a következők tekintetében kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el: a tájékoztatóknak – a tájékoztató típusának és a megcélzott befektetők típusának megfelelő – mintadokumentuma és elrendezése, ideértve a betűméretre és a stílusra vonatkozó követelményeket is; a tájékoztatók összefoglalóinak mintadokumentuma és elrendezése, beleértve a betűméretre és a stílusra vonatkozó követelményeket is; a bennfentesek jegyzékeinek könnyített formátuma; a megbízásokkal összefüggő adatok cseréjére szolgáló mechanizmus által megkövetelt megfelelő intézkedések; és a kereskedési helyszínekre vonatkozó megfelelő intézkedések, rendszerek és eljárások az ilyen adatok folyamatos és időben történő cseréjére szolgáló mechanizmus létrehozása érdekében, beleértve az illetékes hatóság által kért adatszolgáltatás formátumát és határidejét. A Bizottság e végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban fogadja el.

(84)

mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanis a bevezetett intézkedések teljes harmonizációt igényelnek az Unión belül, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(85)

Az 596/2014/EU, a 600/2014/EU és az (EU) 2017/1129 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 3. cikkben az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

5.

Az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Külön ajánlattételnek kell tekinteni azon értékpapírok minden későbbi újraértékesítését, amelyekre korábban az 1. cikk (4) bekezdésének a)–db) pontjában felsorolt esetek egyikének vagy azok közül többnek megfelelően nyilvános értékesítésre már ajánlatot tettek, és a 2. cikk d) pontjában megállapított meghatározást kell alkalmazni annak eldöntésére, hogy az ilyen újraértékesítés értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek minősül-e. A pénzügyi közvetítőkön keresztül történő értékpapír-kihelyezéskor tájékoztatót kell közzétenni, kivéve, ha a végső elhelyezésre alkalmazandó az 1. cikk (4) bekezdésének a)–db) pontjában felsorolt kivételek valamelyike.”

6.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 9. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Miután a kibocsátó minden üzleti évben benyújtott egyetemes regisztrációs okmányát az illetékes hatóság egy üzleti évre jóváhagyja, a későbbi egyetemes regisztrációs okmányokat előzetes jóváhagyás nélkül lehet benyújtani az illetékes hatóságnak.”

9.

A 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok mindazonáltal biztosítják, hogy senkit ne terhelhessen polgári jogi felelősség kizárólag a 7. cikk szerinti összefoglaló alapján, beleértve annak bármely fordítását, kivéve, ha:”

10.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

11.

A 14. cikket el kell hagyni.

12.

A 14a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*7)  A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.).” "

13.

A 15. cikket el kell hagyni.

14.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

15.

A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

16.

A 17. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

17.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

18.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

19.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

20.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

21.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

22.

A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:

23.

A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).” "

24.

A 38. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

25.

A 40. cikk második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 20. cikk alkalmazása céljából a jogorvoslati jog azokban az esetekben is alkalmazandó, amikor az illetékes hatóság a 20. cikk (2), (3), (6) és (6a) bekezdésében említett határidőkön belül nem hoz döntést a jóváhagyási kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról, és változtatásokat vagy kiegészítő információkat sem ír elő az adott kérelemmel kapcsolatban.”

26.

A 44. cikk a következőképpen módosul:

27.

A 47. cikk a következőképpen módosul:

28.

A 47a. cikket el kell hagyni.

29.

A 48. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

30.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

31.

Az I–Va. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

1.

A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

2.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 7. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 13. cikk (12) bekezdése első albekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

6.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

9.

A 23. cikk (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

10.

A 25. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

11.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

12.

A 28. cikket el kell hagyni.

13.

A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).” "

14.

A 30. cikk a következőképpen módosul:

15.

A 31. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

16.

A 35. cikk a következőképpen módosul:

17.

A 38. cikk a következőképpen módosul: