(1)

A 269/2014/EU tanácsi rendelet (2) végrehajtja a 2014/145/KKBP határozatban előírt korlátozó intézkedéseket.

(2)

A Tanács 2024. 2024. június 15-én elfogadta a 2014/145/KKBP határozatot módosító (KKBP) 2024/1738 határozatot (3). A (KKBP) 2024/1738 határozat bevezet egy olyan eltérést, amely lehetővé teszi a valamely jegyzékbe vett közvetítő banknak az átadásban való részvétele eredményeként befagyasztott pénzeszközök felszabadítását, azzal a feltétellel, hogy az átadásra két jegyzékbe nem vett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv között kerül sor, és azt jegyzékbe nem vett hitelintézeteknél vezetett számlák felhasználásával hajtják végre. A (KKBP) 2024/1738 határozat továbbá olyan eltérést vezet be, amely lehetővé teszi a valamely jegyzékbe vett kibocsátó bank részvétele eredményeként befagyasztott pénzeszközök felszabadítását azzal a feltétellel, hogy az átadásra két, jegyzékbe nem vett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv között kerül sor.

(3)

Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy az uniós gazdasági szereplők számára azon esetre biztosított, felelőséggel szembeni védelmere, ha nem tudták, vagy nem volt észszerű okuk feltételezni, hogy tevékenységük sérteni fogja az uniós korlátozó intézkedéseket, nem lehet hivatkozni, amennyiben az uniós gazdasági szereplők nem végezték el a megfelelő átvilágítást. Helyénvaló, hogy az ilyen átvilágítás elvégzése során megfelelően figyelembe vegyék a nyilvánosan vagy könnyen hozzáférhető információkat. Ezért például egy uniós gazdasági szereplő nem hivatkozhat eredményesen ilyen védelemre, amenyiben a releváns korlátozó intézkedések amiatti megsértésével vádolják, hogy nem végzett el egyszerű ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat.

(4)

Az Európai Unió Bíróságának a C-72/11. sz. ügyben adott értelmezésével való összhang biztosítása érdekében módosítani kell a kijátszást tiltó rendelkezést annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a tudatosságra és a szándékra vonatkozó követelmények nemcsak akkor teljesülnek, ha egy személy szándékosan a korlátozó intézkedések kijátszásának célját vagy hatását kívánja elérni, hanem akkor is, ha a korlátozó intézkedések kijátszásának céljával vagy hatásával járó tevékenységben részt vevő személy tudatában van annak, hogy az ilyen részvétele az említett céllal vagy hatással járhat, és elfogadja ennek lehetőségét.

(5)

Helyénvaló olyan rendelkezést bevezetni, amely lehetővé teszi a tagállamok állampolgárai és vállalatai számára, hogy kártérítést kapjanak olyan orosz magánszemélyektől és szervezetektől, akik vagy amelyek kárt okoztak nekik. Ez magában foglalja a tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt álló vállalatoknak az olyan szerződéssel vagy ügylettel kapcsolatban okozott károkat, amelynek teljesítését érintették a 269/2014/EU rendelet alapján bevezetett intézkedések, feltéve, hogy az érintett tagállam vagy vállalat – például az adott tagállam és Oroszország közötti vonatkozó kétoldalú beruházási megállapodás alapján – nem fér hozzá ténylegesen jogorvoslati lehetőségekhez. Az ilyen kártérítés a tagállamok bíróságai előtt követelhető, a joghatóságra és a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott bírósági eljárásokra, így többek között az esetleges ideiglenes intézkedés iránti eljárásokra vonatkozó uniós és tagállami jog vonatkozó rendelkezéséivel összhangban.

(6)

A végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében helyénvaló, hogy a tagállamok jelentést tegyenek a korlátozó intézkedések megsértése miatt kiszabott szankciókról.

(7)

Amennyiben egy természetes vagy jogi személy önkéntesen, maradéktalanul és kellő időben felfedi a korlátozó intézkedések megsértését, az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett önkéntes alapon történő felfedést – adott esetben, a nemzeti közigazgatási joggal vagy a más releváns nemzeti joggal vagy szabályokkal összhangban – figyelmbe vegyék a szankciók alkalmazása során. A tagállamok által az (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alapján hozott intézkedések és az enyhítő körülményekre vonatkozóan abban foglalt követelmények alkalmazandók.

(8)

Összhangban az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának célkitűzéseivel – amelyek a béke megőrzése, a nemzetközi biztonság megerősítése, továbbá a nemzetközi együttműködés, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása –, valamint konkrétabban a 2014/145/KKBP határozat célkitűzéseivel, helyénvaló biztosítani, hogy a Tanács, a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) birtokában lévő, a 269/2014/EU rendeletben foglalt korlátozó intézkedések végrehajtásával, vagy az említett intézkedések megsértésének vagy kijátszásának megelőzésével kapcsolatos dokumentumok a szakmai titoktartás hatálya alá tartozzanak, és élvezzék az uniós intézményekre alkalmazandó szabályok által biztosított védelmet, mivel az említett dokumentumokban foglalt információk felhasználhatók az említett intézkedések végrehajtásának akadályozására vagy hatékonyságának veszélyeztetésére, tekintve, hogy az érintett személyek és szervezetek olyan módon járhatnak el, amely megakadályozza azok végrehajtását. Az említett védelmet kell biztosítani a főképviselőnek és a Bizottságnak a 269/2014/EU rendelet módosítására irányuló együttes javaslatai és a kapcsolódó előkészítő dokumentumok esetében is, mivel felfedésük befolyásolhatja a 2014/145/KKBP határozatban vagy az említett rendeletben meghatározott intézkedések hatékonyságát, valamint a jövőbeli javaslatok kidolgozását és az azok alapján folytatott tárgyalásokat. Az ilyen együttes javaslatokban szereplő bizonyos olyan intézkedéseket, amelyeket a Tanács különböző okok miatt nem fogadhat el, a főképviselő és a Bizottság gyakran későbbi javaslatokba foglalja bele. Fontos megvédeni ezt a kezdeményezési jogkört minden olyan, köz- vagy magánérdeken alapuló befolyással szemben, amely – a szervezett konzultációkon kívül – arra próbálja kényszeríteni az uniós intézményeket és az uniós szolgálatokat, hogy módosítást javasoljanak, fogadjanak el, módosítsanak, illetve módosításról állapodjanak meg. Az említett dokumentumok felfedése hatástalanná tehetné a vagyoni eszközök befagyasztására irányuló lehetséges új intézkedéseket amiatt, hogy tervezett elfogadásukra fény derülne. Ezért vélelmezni kell, hogy az említett dokumentumok felfedése sértené az Unió, illetve egy vagy több tagállama biztonságát, vagy nemzetközi kapcsolataik irányítását.

(9)

Ezek az intézkedések az Európai Unió működéséről szóló Szerződés hatálya alá tartoznak, és ezért – különösen a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – uniós szintű szabályozás szükséges.

(10)

A 269/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 6b. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

2.

A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

3.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

4.

A 12. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

;

5.

A 15. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

6.

A 16a. cikk helyébe a következő szöveg lép: