This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32024D1484
Council Decision (CFSP) 2024/1484 of 27 May 2024 concerning restrictive measures in view of the situation in Russia
A Tanács (KKBP) 2024/1484 határozata (2024. május 27.) az oroszországi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről
A Tanács (KKBP) 2024/1484 határozata (2024. május 27.) az oroszországi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről
ST/8273/2024/INIT
HL L, 2024/1484, 2024.5.27., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2024/1484/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version:
15/07/2025
|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2024/1484 |
2024.5.27. |
A TANÁCS (KKBP) 2024/1484 HATÁROZATA
(2024. május 27.)
az oroszországi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. március 4-én aláírt egy törvényt, amely blokkolja a Facebookhoz és a jelenleg X néven ismert Twitterhez való hozzáférést, valamint börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akikről úgy vélik, hogy hamis információkat terjesztenek Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról. Az említett törvény számos olyan személy bebörtönzéséhez vezetett, akik Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja ellen tiltakoztak, vagy azzal kapcsolatos információkat terjesztettek. |
|
(2) |
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) 2023. április 17-én kijelentette, hogy az Unió határozottan elítéli, hogy politikailag motivált vádak alapján 25 év börtönbüntetésre ítélték Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikust, a demokráciáért kiálló aktivistát és a Kreml nyíltan kiálló bírálóját. A főképviselő kijelentette, hogy a „tárgyalás” nem felelt meg az illetékes, pártatlan és független bíróság általi, tisztességes és nyilvános meghallgatásra vonatkozó nemzetközi normáknak, és hogy a bírósági határozat ismét egyértelműen bizonyítja az igazságszolgáltatással annak érdekében való politikai visszaélést, hogy nyomást gyakoroljanak az aktivistákra, az emberijog-védőkre és az Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborúját ellenző személyekre. |
|
(3) |
A főképviselő 2023. október 29-én kijelentette, hogy az Unió tisztelettel adózik az oroszországi politikai elnyomás áldozatai előtt, és felszólított valamennyi politikai fogoly – köztük Jurij Dmitrijev, Vlagyimir Kara-Murza, Ilja Jasin, Alekszej Gorinov és Ivan Szafronov – azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására. Aggodalmát fejezte ki az orosz börtönhatóságok által alkalmazott rossz bánásmódról, zaklatásról, fizikai és pszichológiai kínzásról, valamint az emberi jogi ügyvédek fokozódó zaklatásáról szóló beszámolók miatt is. |
|
(4) |
2023. november 30-án Oroszország Legfelsőbb Bírósága „szélsőségesnek” minősítve, törvénytelennek nyilvánította azt, amit „nemzetközi LMBT-mozgalomnak” nevezett, és betiltotta annak tevékenységét orosz területen. 2023. december 1-jén a főképviselő kijelentette, hogy az Unió határozottan elítéli az említett határozatot, továbbá, hogy az említett határozat célja az oroszországi LMBTIQ-közösség további üldözése, valamint a civil társadalom és az emberi jogok bátor védelmezőinek elfojtása. |
|
(5) |
A főképviselő 2024. február 19-én nyilatkozatot adott ki az Unió nevében, amelyben kifejezte felháborodását Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halála miatt, és kijelentette, hogy a haláláért a végső felelősség Vlagyimir Putyin elnököt és az orosz hatóságokat terheli. A főképviselő sürgette Oroszországot, hogy tegye lehetővé Alekszej Navalnij halála körülményeinek független és átlátható nemzetközi kivizsgálását, és kijelentette, hogy ez megint egy újabb jele a gyorsuló és szisztematikus oroszországi elnyomásnak. |
|
(6) |
A főképviselő 2024. február 27-án kijelentette, hogy az Uniót megdöbbentette Oleg Orlov prominens emberijog-védőnek és az elismert emberi jogi szervezet, a Memorial társelnökének politikai indíttatású vádak alapján két és fél év börtönbüntetésre történő elítélése. A főképviselő felszólította az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes politikai foglyot, és hagyjanak fel a civil társadalom és a független hangok elnyomására használt, elnyomó jellegű jogszabályaik alkalmazásával, továbbá kijelentette, hogy az Unió szolidaritást vállal minden olyan orosz polgárral, aki hangot adott véleményének és bírálta Oroszország háborúját, és akit emiatt fogva tartottak, büntetőeljárás alá vontak vagy bebörtönöztek. |
|
(7) |
Az Európai Tanács a 2024. március 22-i következtetéseiben többek között valamennyi oroszországi politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a politikai ellenzék üldözésének beszüntetésére szólított fel. Továbbá, szorgalmazta a Tanácsban az arra irányuló munka előmozdítását, hogy – az oroszországi helyzetre tekintettel – új szankciórendszert hozzanak létre. |
|
(8) |
Tekintettel az oroszországi helyzet romlására és súlyosságára, korlátozó intézkedéseket kell elrendelni azon természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel, valamint a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel szemben, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy visszaélésekért, a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, valamint az oroszországi demokrácia és jogállamiság aláásásáért. Ezért a Tanács úgy véli, hogy 19 természetes személyt és 1 jogi személyt fel kell venni a természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek vagy szerveknek az e határozat mellékletében foglalt jegyzékébe. |
|
(9) |
Továbbá, helyénvaló korlátozásokat bevezetni a belső elnyomás céljára felhasználható termékek, valamint az elsősorban az információbiztonság és a távközlés monitorozására vagy lehallgatására felhasználni szánt termékek kivitelére vonatkozóan. |
|
(10) |
Bizonyos intézkedések végrehajtásához az Unió további fellépése szükséges, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák azon természetes személyeknek a területükre történő belépését vagy az azon történő átutazását, akik:
|
a) |
felelősek súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy visszaélésekért, vagy a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, vagy akiknek a tevékenységei egyéb módon súlyosan aláássák a demokráciát és a jogállamiságot Oroszországban; |
|
b) |
pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak az a) pontban meghatározott tevékenységekhez, vagy egyéb módon részt vesznek azokban, többek között az ilyen tevékenységek tervezése, irányítása, elrendelése, támogatása, előkészítése, elősegítése vagy ösztönzése révén; |
|
c) |
kapcsolatban állnak az a) vagy a b) pontban említett természetes személyekkel, |
a mellékletben felsoroltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés nem kötelez valamely tagállamot arra, hogy megtagadja saját állampolgárainak a területére való belépését.
(3) Az (1) bekezdés nem sérti azon eseteket, amikor valamely tagállamot nemzetközi jogi kötelezettség terhel, nevezetesen:
|
a) |
nemzetközi kormányközi szervezet fogadó országaként; |
|
b) |
az Egyesült Nemzetek Szervezete által vagy annak védnöksége alatt összehívott nemzetközi konferencia fogadó országaként; |
|
c) |
kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás alapján; vagy |
|
d) |
az Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam) és Olaszország között 1929-ben a megbékélésről létrejött szerződés (lateráni egyezmény) értelmében. |
(4) A (3) bekezdés azon esetekben is alkalmazandó, amikor valamely tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fogadó országa.
(5) A Tanácsot megfelelően tájékoztatni kell minden olyan esetben, amikor valamely tagállam a (3) vagy a (4) bekezdés értelmében mentességet ad.
(6) A tagállamok mentességeket adhatnak az (1) bekezdés alapján elrendelt intézkedések alól, amennyiben a belépést vagy az átutazást sürgető humanitárius szükség, vagy olyan kormányközi találkozókon, vagy az Unió által támogatott vagy a területén szervezett olyan találkozókon, vagy az EBESZ elnökségét ellátó tagállam területén szervezett olyan találkozókon való részvétel indokolja, ahol a korlátozó intézkedések politikai célkitűzéseit – ideértve az oroszországi jogállamiság, demokrácia és emberi jogok támogatását – közvetlenül előmozdító politikai párbeszédet folytatnak.
(7) A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés alapján elrendelt intézkedések alól akkor is, ha a belépés vagy az átutazás bírósági eljárás lefolytatása miatt szükséges.
(8) A (6) vagy a (7) bekezdésben említett mentességeket megadni kívánó tagállam írásban értesíti a Tanácsot. A mentességet megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha az ellen a Tanács egy vagy több tagja – a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül – írásban kifogást emel. Ha a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.
(9) Amennyiben a (3), (4), (6), (7) és (8) bekezdés értelmében a tagállam engedélyezi a mellékletben felsorolt személyeknek a területére való belépését vagy az azon történő átutazását, az engedélyt azon célra kell korlátozni, amelyre azt az általa érintett személynek megadták.
2. cikk
(1) Be kell fagyasztani valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely azon természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozik, azok tulajdonában vagy birtokában van, vagy azok ellenőrzése alatt áll, akik, illetve amelyek:
|
a) |
felelősek súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy visszaélésekért, vagy a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, vagy akiknek, illetve amelyeknek a tevékenységei egyéb módon súlyosan aláássák a demokráciát és a jogállamiságot Oroszországban; |
|
b) |
pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak az a) pontban meghatározott tevékenységekhez, vagy egyéb módon részt vesznek azokban, többek között az ilyen tevékenységek tervezése, irányítása, elrendelése, támogatása, előkészítése, elősegítése vagy ösztönzése révén; |
|
c) |
kapcsolatban állnak az a) vagy b) pontban említett természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel; |
a mellékletben felsoroltak szerint.
(2) Nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára vagy javára.
(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, vagy egyes pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását, miután megállapították, hogy az érintett pénzeszközök(et) vagy gazdasági erőforrások(at):
|
a) |
a mellékletben felsorolt személyek és eltartott családtagjaik alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, ideértve az élelmiszerekre, a bérleti díjra vagy a jelzáloghitel-törlesztésre, a gyógyszerekre és az orvosi kezelésre, az adókra, a biztosítási díjakra és a közüzemi díjakra vonatkozó kifizetéseket; |
|
b) |
kizárólag a jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos, észszerű mértékű szakmai munkadíjak kifizetésére és felmerülő kiadások megtérítésére szolgálnak; |
|
c) |
kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos kezelésére vagy fenntartására vonatkozó díjak vagy szolgáltatási terhek kifizetésére szolgálnak; |
|
d) |
rendkívüli kiadásokhoz szükségesek, feltéve, hogy az illetékes hatóság – az engedélyezést megelőzően legalább 2 héttel – értesítette a többi tagállam illetékes hatóságait és a Bizottságot azon indokokról, amelyek alapján úgy véli, hogy egy konkrét engedélyt meg kell adni; vagy |
|
e) |
diplomáciai misszió vagy konzuli állomáshely, vagy a nemzetközi jognak megfelelően mentességeket élvező nemzetközi szervezet számlájára kell befizetni vagy számlájáról kell kifizetni, amennyiben az ilyen be- vagy kifizetések a diplomáciai misszió vagy a konzuli állomáshely, vagy a nemzetközi szervezet hivatalos céljaira történő felhasználást szolgálják. |
Az érintett tagállam az e bekezdés alapján megadott minden engedélyről – az engedélyezéstől számított 2 héten belül – tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:
|
a) |
a pénzeszközök vagy a gazdasági erőforrások az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személynek, szervezetnek vagy szervnek a mellékletbe való felvételének napját megelőzően hozott választott bírósági határozat, vagy az Unióban hozott bírósági vagy közigazgatási határozat, vagy az említett dátumot megelőzően vagy azt követően az érintett tagállamban végrehajtandó bírósági határozat hatálya alá tartoznak; |
|
b) |
a pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat kizárólag egy ilyen határozattal biztosított vagy egy ilyen határozatban érvényesnek elismert igények kielégítésére fogják felhasználni az ilyen igényekkel rendelkező személyek jogaira irányadó, alkalmazandó törvények és rendeletek által meghatározott korlátokon belül; |
|
c) |
a határozat nem a mellékletben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja; és |
|
d) |
a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével. |
Az érintett tagállam az e bekezdés alapján megadott minden engedélyről – az engedélyezéstől számított 2 héten belül – tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.
(5) Az (1) bekezdés nem akadályozza meg a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet abban, hogy az ilyen természetes vagy jogi személynek, szervezetnek vagy szervnek a mellékletbe való felvételének napját megelőzően szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének eleget tegyen, feltéve, hogy az érintett tagállam megállapította, hogy a kifizetést – közvetlenül vagy közvetve – nem az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv kapja.
(6) A (2) bekezdés nem alkalmazandó a befagyasztott számlákon történő következő mozgásokra:
|
a) |
az említett számlákon keletkező kamatok vagy egyéb hozamok; |
|
b) |
olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azon napot megelőzően kötöttek, vagy amelyek azon napot megelőzően keletkeztek, amelyen az említett számlák az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések hatálya alá kerültek; vagy |
|
c) |
az Unióban meghozott vagy az érintett tagállamban végrehajtható bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági határozat alapján esedékes kifizetések, |
feltéve, hogy az ilyen kamat, egyéb hozamok és kifizetések továbbra is az (1) bekezdésében előírt intézkedések hatálya alá tartoznak.
(7) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai – az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett – engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását vagy rendelkezésre bocsátását, miután megállapították, hogy az ilyen pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások biztosítása humanitárius segítségnyújtás időben történő célba juttatásához vagy alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükséges.
(8) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott gazdasági erőforrások felszabadítását, miután megállapították, hogy ez a következő célokból szükséges:
|
a) |
az Unió és a tagállamok, vagy a partnerországok Oroszországban található diplomáciai és konzuli képviseleteinek – ideértve a küldöttségeket, nagykövetségeket és missziókat – működése, vagy a nemzetközi joggal összhangban mentességet élvező, Oroszországban található nemzetközi szervezetek működése; |
|
b) |
elektronikus hírközlési szolgáltatások uniós távközlési szolgáltatók általi nyújtása, az Oroszországban, Ukrajnában, az Unióban, Oroszország és az Unió között, valamint Ukrajna és az Unió között nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások működtetéséhez, fenntartásához és biztonságához, valamint az Unióban nyújtott adatközpont-szolgáltatásokhoz szükséges kapcsolódó eszközök és szolgáltatások biztosítása; vagy |
|
c) |
2024. augusztus 28-ig vagy – attól függően, hogy melyik a későbbi időpont – a mellékletbe való felvétel időpontjától számított 6 hónapon belül valamely, az Unióban letelepedett jogi személyben, szervezetben vagy szervben fennálló tulajdonosi jogok eladása és átruházása, amennyiben az említett tulajdonosi jogok a mellékletben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv közvetlen vagy közvetett tulajdonát képezik, és miután megállapítást nyert, hogy az ilyen eladásból és átruházásból származó bevételek befagyasztva maradnak. |
(9) Amennyiben a (7) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem kézhezvételének napjától számított 5 munkanapon belül nem érkezik az illetékes hatóságtól elutasító határozat, információkérés vagy további szükséges időről szóló értesítés, az említett engedélyt megadottnak kell tekinteni.
(10) Az érintett tagállam az e cikk alapján megadott minden engedélyről – az engedélyezéstől számított 4 héten belül – tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.
3. cikk
(1) A Tanács egyhangúlag eljárva valamely tagállam vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslatára határoz a mellékletben foglalt jegyzék létrehozásáról és módosításáról.
(2) A Tanács az (1) bekezdésben említett határozatot, ideértve a jegyzékbe vétel indokait is, közli – vagy közvetlenül, ha a cím ismert, és ha az ilyen kommunikáció megvalósítható, vagy értesítés közzététele útján – az érintett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel, lehetőséget biztosítva az ilyen természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára, hogy észrevételeket tegyen.
(3) Amennyiben észrevételt nyújtanak be, vagy amennyiben új érdemi bizonyítékot mutatnak be, a Tanács felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatot, és ennek megfelelően tájékoztatja az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet.
4. cikk
(1) A melléklet tartalmazza az 1. cikk (1) bekezdésében és a 2. cikk (1) bekezdésében említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzékbe vételének indokait.
(2) A melléklet tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek azonosításához szükséges információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen információ lehet a következő: a név és a névváltozatok; a születési idő és hely; az állampolgárság; az útlevél és a személyazonosító igazolvány száma; a nem; a cím, ha ismert; és a munkakör vagy foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen információ lehet a következő: a név; a nyilvántartásba vétel helye és ideje; a nyilvántartási szám; és a székhely.
5. cikk
(1) A Tanács és a főképviselő személyes adatokat kezelhet az e határozat szerinti feladatainak elvégzése érdekében, így különösen:
|
a) |
a Tanács esetében a melléklet módosításainak kidolgozása és elfogadása céljából; |
|
b) |
a főképviselő esetében a melléklet módosításainak kidolgozása céljából. |
(2) A Tanács és a főképviselő adott esetben kezelheti a mellékeltben felsorolt természetes személyek által elkövetett bűncselekményekkel, valamint az ilyen személyekre vonatkozó büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekkel vagy biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos releváns adatokat, de csak abban a mértékben, amennyiben az ilyen adatkezelés a melléklet elkészítéséhez szükséges.
(3) E határozat alkalmazásában a Tanács és a főképviselő az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikke 8. pontjának értelmében kijelölt „adatkezelőnek” minősül annak biztosítása érdekében, hogy az érintett természetes személyek gyakorolhassák az említett rendelet szerinti jogaikat.
6. cikk
(1) A tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területéről, vagy a tagállamok lobogója alatt közlekedő vízi vagy légi járművet használva, tilos belső elnyomás céljára felhasználható felszereléseket eladni, szolgáltatni, átadni vagy exportálni Oroszország számára, függetlenül attól, hogy azok a tagállamok területéről származnak-e.
(2) Tilos továbbá:
|
a) |
közvetlenül vagy közvetve bármely orosz természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára vagy Oroszországban való felhasználás céljából az (1) bekezdésben említett termékekhez kapcsolódó, vagy az ilyen termékek biztosításához, gyártásához, karbantartásához és használatához kapcsolódó technikai segítséget, közvetítői szolgáltatást vagy egyéb szolgáltatást nyújtani; |
|
b) |
közvetlenül vagy közvetve bármely orosz természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára vagy Oroszországban való felhasználás céljából az (1) bekezdésben említett termékekhez kapcsolódó finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani, ideértve különösen az ilyen termékek eladására, szolgáltatására, átadására vagy kivitelére, vagy a kapcsolódó technikai segítség, közvetítői szolgáltatások és egyéb szolgáltatások nyújtására vonatkozó támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást. |
(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a kizárólag az Uniónak és tagállamainak a személyzete által Oroszországban védelmi használatra szánt felszerelések eladására, szolgáltatására, átadására vagy kivitelére, vagy az ilyen felszerelésekhez kapcsolódó technikai segítség, közvetítői szolgáltatások és egyéb szolgáltatások, vagy finanszírozás és pénzügyi támogatás nyújtására.
(4) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai – az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett – engedélyezhetik a kizárólag humanitárius vagy védelmi célokat szolgáló, az ENSZ vagy az Unió intézményfejlesztési programjaihoz, vagy az ENSZ és az Unió vagy regionális és szubregionális szervezetek válságkezelési műveleteihez szánt, belső elnyomás céljára felhasználható felszerelések eladását, szolgáltatását, átadását vagy kivitelét, továbbá a kapcsolódó finanszírozást, valamint pénzügyi és technikai segítségnyújtást.
(5) Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e cikk hatálya alá tartozó, releváns termékek körét.
7. cikk
(1) Tilos az olyan berendezésnek, technológiának vagy szoftvernek a tagállamok állampolgárai által vagy a tagállamok területéről valamely orosz természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára vagy az Oroszországban való felhasználás céljából történő eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele, amely elsődlegesen a mobil-, illetve vezetékes hálózatokon keresztüli internethasználatnak vagy telefonbeszélgetéseknek az orosz hatóságok általi vagy azok nevében történő monitorozására vagy lehallgatására szolgál, ideértve a távközlés vagy az internet monitorozására vagy lehallgatására irányuló, bármilyen szolgáltatás nyújtását, továbbá tilos az ilyen berendezés, technológia vagy szoftver telepítéséhez, működtetéséhez vagy frissítéséhez a tagállamok állampolgárai által vagy a tagállamok területéről pénzügyi és technikai segítséget nyújtani.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik az (1) bekezdésben említett berendezés, technológia vagy szoftver eladását, szolgáltatását, átadását vagy kivitelét, ideértve a távközlés vagy az internet monitorozására vagy lehallgatására irányuló bármilyen szolgáltatás nyújtását, valamint a kapcsolódó pénzügyi és technikai segítség nyújtását, ha alapos okuk van annak megállapítására, hogy a berendezést, technológiát vagy szoftvert Oroszország kormánya, közjogi szervei, vállalatai vagy ügynökségei, vagy bármely, a nevükben vagy az irányításuk alatt eljáró természetes vagy jogi személy vagy szervezet nem használná belső elnyomás céljára.
Az érintett tagállam az e bekezdés alapján megadott minden engedélyről – az engedélyezéstől számított 4 héten belül – tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai – az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett – engedélyezhetik az említett bekezdésben szereplő szolgáltatások eladását, szolgáltatását, átadását, kivitelét vagy nyújtását, miután megállapították, hogy ez a következő célokból szükséges:
|
a) |
az Unió és a tagállamok, vagy a partnerországok Oroszországban található diplomáciai és konzuli képviseleteinek – ideértve a küldöttségeket, nagykövetségeket és missziókat – működése, vagy a nemzetközi joggal összhangban mentességet élvező, Oroszországban található nemzetközi szervezetek működése; |
|
b) |
elektronikus hírközlési szolgáltatások uniós távközlési szolgáltatók általi nyújtása, az Oroszországban, Ukrajnában, az Unióban, Oroszország és az Unió között, valamint Ukrajna és az Unió között nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások működtetéséhez, fenntartásához és biztonságához, valamint az Unióban nyújtott adatközpont-szolgáltatásokhoz szükséges kapcsolódó eszközök és szolgáltatások biztosítása. |
Az érintett tagállam az e bekezdés alapján megadott minden engedélyről – az engedélyezéstől számított 4 héten belül – tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.]
(4) Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e cikk hatálya alá tartozó, releváns termékek körét.
8. cikk
(1) Nem elégíthetők ki az olyan szerződéssel vagy ügylettel összefüggő igények, amelyek teljesítését az e határozatban elrendelt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben érintik, ideértve a kártalanítás iránti igényeket vagy bármely egyéb ilyen jellegű igényt, így például a kártérítési igényt vagy a garanciaérvényesítéssel kapcsolatos igényt, különösen kötvény, garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – meghosszabbítására vagy kifizetésére irányuló, bármilyen formájú igényt, ha azokat a következők nyújtják be:
|
a) |
a mellékletben felsorolt, jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek; |
|
b) |
az a) pontban említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek egyikén keresztül vagy egyikének nevében eljáró, bármely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv. |
(2) Igény érvényesítésére irányuló bármely eljárás során az igényt érvényesíteni kívánó természetes vagy jogi személyre, szervezetre vagy szervre hárul a bizonyítás terhe arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés nem tiltja az igény kielégítését.
(3) Ez a cikk nem érinti az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a szerződéses kötelezettségek nemteljesítése jogszerűségének bírósági felülvizsgálatához való jogát, e határozattal összhangban.
9. cikk
Tilos tudatosan és szándékosan részt venni olyan tevékenységekben, amelyek célja vagy hatása az e határozatban meghatározott tilalmak kijátszása.
10. cikk
Az e határozatban foglalt intézkedések hatásának maximalizálása érdekében az Unió arra ösztönzi a harmadik államokat, hogy fogadjanak el az e határozatban előírtakhoz hasonló korlátozó intézkedéseket.
11. cikk
Ezt a határozatot 2025. május 28-ig kell alkalmazni.
Ezt a határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. A határozatot meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell, ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy annak célkitűzései nem valósultak meg.
A 2. cikk (7) bekezdésében a 2. cikk (1) és (2) bekezdése tekintetében említett kivételeket rendszeres időközönként, de legalább tizenkét havonta, vagy a körülményekben bekövetkezett alapvető változás nyomán bármely tagállam, a főképviselő vagy a Bizottság sürgős kérésére felül kell vizsgálni.
12. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2024. május 27-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
MELLÉKLET
Az 1. cikk (1) bekezdésében és a 2. cikk (1) bekezdésében említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke
A. Természetes személyek
|
|
Név |
Azonosító adatok |
Indokolás |
A jegyzékbe vétel dátuma |
|
„1. |
Nikolai Pavlovich DUBOVIK (Николай Павлович ДУБОВИК) |
Beosztás: az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Bíróságának (Supreme Court of the Russian Federation) bírája Állampolgárság: orosz Nem: férfi |
Nikolai Pavlovich Dubovik az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Bíróságának (Supreme Court of the Russian Federation) bírája. E beosztásában elutasította a „veteránrágalmazás” ügyben folytatott eljárásban hozott ítélettel szemben az Alexei Navalny által benyújtott semmisségi kérelmet. Ennek eredményeként – a 2020. évi oroszországi alkotmányos népszavazást megelőzően – politikailag hiteltelenítette Alexei Navalny-t. Ezért Nikolai Pavlovich Dubovikot felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
|
2. |
Eduard Borisovich ERDYNIEV (Эдуард Борисович ЭРДЫНИЕВ) |
Beosztás: az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Bíróságának (Supreme Court of the Russian Federation) bírája Állampolgárság: orosz Nem: férfi |
Eduard Borisovich Erdyniev az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Bíróságának (Supreme Court of the Russian Federation) bírája. E beosztásában elutasította a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést letöltendő szabadságvesztésre változtató határozattal szemben az Alexei Navalny által benyújtott semmisségi kérelmet. Következésképpen Alexei Navalny-t bűnösnek nyilvánították, és évekkel később szigorított büntetőtáborba zárták, hogy megakadályozzák politikai tevékenységben való részvételét. Ezért Eduard Borisovich Erdynievet felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
|
3. |
Andrey Vladimirovich FEDOROV (Андрей Владимирович ФЕДОРОВ/ФЁДОРОВ) |
Beosztás: Tomszk (Tomsk) város Kirovszkij Kerületi Bíróságának (Kirovsky District Court) bírája Állampolgárság: orosz Nem: férfi |
Andrey Vladimirovich Fedorov Tomszk (Tomsk) város Kirovszkij Kerületi Bíróságán (Kirovsky District Court) dolgozó orosz bíró. E beosztásában elutasította az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottsága (Investigative Committee of the Russian Federation) Tomszk oblasztybeli tisztviselőinek Alexei Navalny megmérgezése tekintetében tanúsított tétlenségével kapcsolatos panaszokat. Döntése Alexei Navalny bebörtönzését eredményezte. Ezért Andrey Vladimirovich Fedorovot felelősség terheli olyan tevékenységekért, amelyek súlyosan aláássák a jogállamiságot Oroszországban. |
2024.5.27. |
|
4. |
Ekaterina Vasilevna FEDOTOVA (NAUMOVA) (Екатерина Васильевна ФЕДОТОВА (НАУМОВА)) |
Beosztás: Oroszország Belügyminisztériumának (Ministry of Internal Affairs) Himki (Khimki) városi képviselője (Moszkva oblaszty [Moscow Oblast]) Születési idő: 1995.11.6. Állampolgárság: orosz Nem: nő |
Ekaterina Vasilevna Fedotova (Naumova) Oroszország Belügyminisztériumának a Moszkva oblasztybeli (Moscow Oblast) Himki (Khimki) városi képviseletén (Representation of the Russian Ministry of Internal Affairs for the city Khimki) dolgozik. E beosztásában részt vett a 2021. január 18-i, egy rendőrőrsön tartott bírósági ülésen, és követelte, hogy 30 nappal hosszabbítsák meg Alexei Navalny jogellenes fogva tartását. Ezért Ekaterina Vasilevna Fedotovát (Naumovát) felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
|
5. |
Inna Alexandrovna FESENKO (Инна Александровна ФЕСЕНКО) |
Beosztás: Tomszk (Tomsk) város Kirovszkij Kerületi Bíróságának (Kirovsky District Court) bírája Születési idő: 1968.12.22. Állampolgárság: orosz Nem: nő |
Inna Alexandrovna Fesenko Tomszk (Tomsk) város Kirovszkij Kerületi Bíróságán (Kirovsky District Court) dolgozó orosz bíró. E beosztásában kétszer is elutasította a Tomszki Közlekedési Rendőrség (Tomsk transport police) Alexei Navalny megmérgezése tekintetében tanúsított tétlenségével kapcsolatos panaszokat. Továbbá, betiltotta Navalny-szervezet tomszki székhelyének korábbi vezetője, Ksenia Fadeeva bizonyos intézkedéseit. Ezért Inna Alexandrovna Fesenkót felelősség terheli olyan tevékenységekért, amelyek súlyosan aláássák a jogállamiságot Oroszországban. |
2024.5.27. |
|
6. |
Ekaterina Viktorovna GALYAUTDINOVA (Екатерина Викторовна ГАЛЯУТДИНОВА) |
Beosztás: Tomszk (Tomsk) város Kirovszkij Kerületi Bíróságának (Kirovsky District Court) bírája Születési idő: 1969 Állampolgárság: orosz Nem: nő |
Ekaterina Viktorovna Galyautdinova Tomszk (Tomsk) város Kirovszkij Kerületi Bíróságán (Kirovsky District Court) dolgozó orosz bíró. E beosztásában kétszer is elutasította a Tomszki Közlekedési Rendőrség (Tomsk Transport Police) Alexei Navalny megmérgezésének kivizsgálása tekintetében tanúsított tétlenségével kapcsolatos panaszokat. Ezért Ekaterina Viktorovna Galyautdinovát felelősség terheli olyan tevékenységekért, amelyek súlyosan aláássák a jogállamiságot Oroszországban. |
2024.5.27. |
|
7. |
Dmitry Evgenevich PANKRATOV (Дмитрий Евгеньевич ПАНКРАТОВ) |
Beosztás: az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottsága (Investigative Committee of the Russian Federation) Katonai Vizsgálati Főosztályának (Main Military Investigation Department) vezető nyomozója, igazságügyi ezredes Születési idő: 1967.12.29. Állampolgárság: orosz Nem: férfi |
Dmitry Evgenevich Pankratov az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottsága (Investigative Committee of the Russian Federation) Katonai Vizsgálati Főosztályának (Main Military Investigation Department) vezető nyomozója. E beosztásában megtagadta, hogy nyomozást indítson az Alexei Navalny elleni emberölési kísérlet ügyében Navalny novicsok idegméreggel való megmérgezését követően. Ezért Dmitry Evgenevich Pankratovot felelősség terheli olyan tevékenységekért, amelyek súlyosan aláássák a jogállamiságot Oroszországban. |
2024.5.27. |
|
8. |
Evgeniy Borisovich RASTORGUEV (Евгений Борисович РАСТОРГУЕВ) |
Beosztás: a 9. Választott Fellebbviteli Bíróság (9th Arbitration Court of Appeal) bírája, Oroszország (Russia) Születési idő: 1970.8.20. Születési hely: Vladimir Oblast, egykori USSR (jelenleg: Russian Federation) Állampolgárság: orosz Nem: férfi |
Evgeniy Borisovich Rastorguev az oroszországi 9. Választott Fellebbviteli Bíróság (9th Arbitration Court of Appeal) bírája. E beosztásában helyt adott a „Druzhba Narodov” vállalat Alexei Navalny-jal szemben benyújtott keresetének. Alexei Navalny az általa folytatott nyomozás során azt állította, hogy a vállalat korrupciós rendszert működtet az orosz nemzeti gárdával (Rosgvardia). Ezért Evgeniy Borisovich Rastorguevet felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, valamint olyan tevékenységekért, amelyek súlyosan aláássák a jogállamiságot Oroszországban. |
2024.5.27. |
|
9. |
Alexander Sergeevich ERMOLENKO (Александр Сергеевич ЕРМОЛЕНКО) |
Beosztás: a „Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat Igazgatóságának Moszkva városi Büntetés-végrehajtási Felügyelete” (‘Criminal Executive Inspectorate of the Directorate of the Federal Penitentiary Service in the City of Moscow’) szövetségi kormányzati intézmény 15. számú kirendeltségének vezetője Születési idő: 1993.11.11. Állampolgárság: orosz Nem: férfi |
Alexander Sergeevich Ermolenko a „Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat Igazgatóságának Moszkva városi Büntetés-végrehajtási Felügyelete” (‘Criminal Executive Inspectorate of the Directorate of the Federal Penitentiary Service in the City of Moscow’) szövetségi kormányzati intézmény 15. számú kirendeltségének vezetője. E beosztásában – az Yves Rocher ügy bírósági tárgyalása során – támogatta Alexei Navalny próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésének letöltendő szabadságvesztésre történő változtatását. Ezért Alexander Sergeevich Ermolenkót felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
|
10. |
Irina Geroldovna KIM (Ирина Герольдовна КИМ) |
Beosztás: a Vlagyimir oblasztybeli (Vladimir Oblast) Kovrovi Városi Bíróság (Kovrov City Court) bírája Születési idő: 1978.8.14. Állampolgárság: orosz Nem: nő |
Irina Geroldovna Kim a Vlagyimir oblasztybeli (Vladimir Oblast) Kovrovi Városi Bíróság (Kovrov City Court) bírája. Irina Geroldovna Kim 2022 óta közvetlenül részt vett Alexei Navalny számára gyötrelmes körülmények megteremtésében és fenntartásában azáltal, hogy ismételten elutasította Alexei Navalnynak a vele való bánásmódra vonatkozó, azon IK-6 büntetőtáborral szembeni keresetét, ahol egy politikai indíttatású büntetőeljárás eredményeként rá kiszabott büntetését töltötte. Ezért Irina Geroldovna Kimet felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, ideértve a kínzást és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, az önkényes fogva tartásokat, valamint a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának szisztematikus megsértését. |
2024.5.27. |
|
11. |
Kirill Sergeevich NIKIFOROV (Кирилл Сергеевич НИКИФОРОВ) |
Beosztás: a Vlagyimir oblasztybeli (Vladimir Oblast) Kovrovi Városi Bíróság (Kovrov City Court) bírája Születési idő: 1992.3.14. Állampolgárság: orosz Nem: férfi |
Kirill Sergeevich Nikiforov a Vlagyimir oblasztybeli (Vladimir Oblast) Kovrovi Városi Bíróság (Kovrov City Court) bírája. Kirill Sergeevich Nikiforov 2022 óta közvetlenül részt vett Alexei Navalny számára gyötrelmes körülmények megteremtésében és fenntartásában azáltal, hogy ismételten elutasította Alexei Navalnynak a vele való bánásmódra vonatkozó, azon IK-6 büntetőtáborral szembeni keresetét, ahol egy politikai indíttatású büntetőeljárás eredményeként rá kiszabott 12 éves büntetését töltötte. Ezért Kirill Sergeevich Nikiforovot felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, ideértve a kínzást és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, az önkényes fogva tartásokat, valamint a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának szisztematikus megsértését. |
2024.5.27. |
|
12. |
Sergey Vladimirovich BLINOV (Сергей Владимирович БЛИНОВ) |
Beosztás: Kirov Lenyinszkij Kerületi Bíróságának (Leninsky District Court) bírája Állampolgárság: orosz Nem: férfi |
Sergey Vladimirovich Blinov Kirov Lenyinszkij Kerületi Bíróságának (Leninsky District Court) bírája. Sergei Vladimirovich Blinov 2013-ban a „Kirovles” ügy politikai indíttatású eljárásában Alexei Navalny-t sikkasztás vádjával öt év és Pyotr Ofitserov üzletembert négy év börtönbüntetésre ítélte. Emellett mindkettőjükkel szemben 500-500 000 rubel pénzbüntetést is kiszabtak. Ezért Sergey Vladimirovich Blinovot felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
|
13. |
Evgeny Vladimirovich BORISOV (Евгений Владимирович БОРИСОВ) |
Beosztás: Moszkva Nyikulinszkij Kerületi Bíróságának (Nikulinsky District Court) bírája Állampolgárság: orosz Nem: férfi |
Evgeny Vladimirovich Borisov Moszkva Nyikulinszkij Kerületi Bíróságának (Nikulinsky District Court) bírája. Evgeny Vladimirovich Borisov 2015-ben elfogadta a Kirovles vállalat azon keresetét, amelyben 16 millió rubel visszatérítését követelték Alexei Navalny-tól és két másik alperestől a politikai indíttatású „Kirovles” ügyben. Ezért Evgeny Vladimirovich Borisovot felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
|
14. |
Tatyana Stanislavovna DODONOVA (Татьяна Станиславовна ДОДОНОВА) |
Beosztás: a Moszkvai Városi Bíróság (Moscow City Court) bírája Állampolgárság: orosz Nem: nő |
Tatyana Stanislavovna Dodonova a Moszkvai Városi Bíróság (Moscow City Court) bírája. Tatyana Stanislavovna Dodonova 2014-ben az „Yves Rocher” ügyben jogszerűnek ismerte el az Alexei Navalny házi őrizet alá helyezésére vonatkozó határozatot. A 2019. évi moszkvai tüntetések kapcsán letartóztatott személyek elítélésével rendszeresen közreműködött az Oroszországi Föderáció olyan állampolgáraival szemben indított ügyekben, akik szembehelyezkedtek az oroszországi politikai rezsimmel. Ezért Tatyana Stanislavovna Dodonovát felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
|
15. |
Elena Sergeevna ASTAKHOVA (Елена Сергеевна АСТАХОВА) |
Beosztás: Moszkva Golovinszkij Kerületi Bíróságának (Golovinsky District Court) bírája Születési idő: 1978.3.30. Állampolgárság: orosz Nem: nő Személyazonosító igazolvány száma: 45 01 525454 Adóazonosító szám (ИНН): 7703204586 |
A Golovinszkij Kerületi Bíróság (Golovinsky District Court) bírájaként Elena Sergeevna Astakhova Oleg Orlov prominens emberijog-védőt, a „Memorial” társelnökét – politikai indíttatású vádak alapján – két év hat hónap általános rezsimszabályú büntetés-végrehajtási telepen letöltendő büntetésre ítélte, amiért felszólalt Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja ellen. A 70 éves Oleg Orlov az egyik leginkább tisztelt és leghosszabb ideje aktív emberijog-védő Oroszországban, a 2022-ben Nobel-békedíjat elnyert Memorial Emberijog-védő Központ (Memorial Human Rights Defence Center, HRDC „Memorial”) egyik vezetője, amely szervezetet a véleménynyilvánítás, a békés célú gyülekezés és a másokkal való egyesülés szabadságával szemben Oroszországban zajló szisztematikus és széles körű fellépés részeként likvidáltak. Oleg Orlovot az orosz hadsereg állítólagos „lejáratása” okán vádolták meg és ítélték el, miután a francia sajtóban közzétett egy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával szembeni véleménycikket. Ezért Elena Sergeevna Astakhovát felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
|
16. |
Olesya Yurievna VOROBYOVA (Олеся Юрьевна ВОРОБЬЕВА) |
Beosztás: államügyész Születési idő: 1981.06.04. |
Az Oleg Orlov prominens emberijog-védővel szembeni politikai indíttatású ügyben Olesya Yurievna Vorobyova ügyészként 2 év és 11 hónap börtönbüntetést kért Oleg Orlovra, azzal érvelve, hogy Orlovnak az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával szembeni cikkét „ideológiai ellenségesség és gyűlölet” motiválta. A 70 éves Oleg Orlov az egyik leginkább tisztelt és leghosszabb ideje aktív emberijog-védő Oroszországban, a 2022-ben Nobel-békedíjat elnyert Memorial Emberijog-védő Központ (Memorial Human Rights Defence Center, HRDC „Memorial”) egyik vezetője, amely szervezetet a véleménynyilvánítás, a békés célú gyülekezés és a másokkal való egyesülés szabadságával szemben Oroszországban zajló szisztematikus és széles körű fellépés részeként likvidáltak. Oleg Orlovot az orosz hadsereg állítólagos „lejáratása” okán vádolták meg és ítélték el, miután a francia sajtóban közzétett egy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával szembeni véleménycikket. Ezért Olesya Yurievna Vorobyovát felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
|
17. |
Ilya Andreevich SAVCHENKO (Илья Андреевич САВЧЕНКО) |
Beosztás: az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottsága (Investigative Committee of the Russian Federation) tveri (Tver) Nyomozó Osztályának (Investigative Department) nyomozója Születési idő: 1997.6.18. Születési hely: Rtishchevo – Saratov Region, Russian Federation Állampolgárság: orosz Nem: férfi |
Az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottságának (Investigative Committee of the Russian Federation) nyomozójaként Ilya Andreevich Savchenko kapta meg Oleg Orlov ügyét, és hozzájárult az Orlovval szembeni vádemeléshez, amiért Orlov Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával szembeni véleménycikket tett közzé. Ilya Andreevich Savchenko megállapította, hogy Orlov a cikket a „hagyományos orosz szellemi, erkölcsi és hazafias értékekkel szembeni ideológiai ellenségesség” és az „orosz katonák” társadalmi csoportjával szembeni gyűlölet által vezérelve tette közzé. Ezért Ilya Andreevich Savchenko nyomozót felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
|
18. |
Oksana Vasilyevna DEMYASHEVA (Оксана Васильевна ДЕМЯШЕВА) |
Beosztás: Szentpétervár Vasziljeosztrovszkij Kerületi Bíróságának (Vasileostrovsky District Court) bírája Születési idő: 1980.3.10. Állampolgárság: orosz Nem: nő |
Szentpétervár Vasziljeosztrovszkij Kerületi Bíróságának (Vasileostrovsky District Court of St. Petersburg) bírájaként Oksana Vasilyevna Demyasheva politikai indíttatású vádak alapján hét év börtönbüntetésre ítélte Alexandra Skochilenko művészt, amiért úgynevezett „álhíreket” terjesztett az orosz hadseregről. Alexandra Skochilenkót azért tartóztatták le, mert egy üzletben az árcédulák helyére háborúellenes matricákat ragasztott. Ő volt az első olyan személyek egyike, akikkel szemben azon frissen elfogadott büntetőtörvény alapján emeltek vádat, amely törvényen kívül helyezte az orosz hadsereggel kapcsolatos úgynevezett „álhíreket”; a tárgyalása nagy figyelmet kapott a nyilvánosságban amiatt, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet, a bíró és a vádhatóság példátlan nyomást gyakorolt Alexandra Skochilenkóra. Ezért Oksana Vasilyevna Demyashevát felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
|
19. |
Alexander Yurievich GLADYSHEV (Александр Юрьевич ГЛАДЫШЕВ) |
Beosztás: az Államügyészség (Department of State Prosecutors)/a Szentpétervári Ügyészség (Saint Petersburg Prosecutor’s Office) ügyésze Születési idő: 1994.10.28. Állampolgárság: orosz Nem: férfi |
A Szentpétervári Ügyészség (Prosector’s Office in Saint Petersburg) ügyészeként Alexander Yurievich Gladyshev nyolc év börtönbüntetést kért Alexandra Skochilenko művészre, azon politikai indíttatású vádak alapján, hogy „álhíreket” terjesztett a hadseregről, miután letartóztatták amiatt, hogy egy üzletben az árcédulák helyére háborúellenes matricákat ragasztott. Skochilenko volt az első olyan személyek egyike, akikkel szemben azon frissen elfogadott büntetőtörvény alapján emeltek vádat, amely törvényen kívül helyezte az orosz hadsereggel kapcsolatos úgynevezett „álhíreket”; a tárgyalása nagy figyelmet kapott a nyilvánosságban a büntetés-végrehajtási szervezet, a bíró és a vádhatóság által Alexandra Skochilenkóra gyakorolt példátlan nyomás miatt. Ezért Alexander Yurievich Gladyshevet felelősség terheli a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése révén Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. |
2024.5.27. |
B. Jogi személyek, szervezetek és szervek
|
|
Név |
Azonosító adatok |
Indokolás |
A jegyzékbe vétel dátuma |
|
„1. |
AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ SZÖVETSÉGI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZOLGÁLATA (FEDERAL PENITENTIARY SERVICE OF THE RUSSIAN FEDERATION) (FSIN) ФЕДЕРАЛЬНАЯ СЛУЖБА ИСПОЛНЕНИЯ НАКАЗАНИЙ (ФСИН) (RU) |
Cím: Zhitnaya Street 14 Yakimanka District, Central Administrative Okrug, Moscow Honlap: http://www.fsin.su/eng |
Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálata (Federal Penitentiary Service of the Russian Federation, FSIN) Oroszország Igazságügyi Minisztériumának (Ministry of Justice) felügyelete alatt álló szövetségi ügynökség. Az FSIN a gyanúsított és elítélt személyek fogva tartásáért, az oroszországi börtönök biztonságáért és karbantartásáért, a fogvatartottak szállításáért és a rehabilitációs programokért felelős szövetségi hatóság. Mint ilyen, az FSIN az orosz börtönrendszert irányító központi hatóság, amely rendszerrel kapcsolatban közismertek az oroszországi politikai foglyokkal szembeni széles körű és szisztematikus jogsértések és a velük szembeni rossz bánásmód. Szövetségi ügynökségként az FSIN felel azon büntetőtáborokért, ahol Alexei Navalny orosz ellenzéki politikust politikai indíttatású vádak alapján fogva tartották, és ahol végül, 2024. február 16-án elhunyt. Bebörtönzése során Alexei Navalny bántalmazásokat szenvedett el, többek között azáltal, hogy magánelzárás során büntetőcellában ült, valamint kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódban részesült, ami egészségi állapotának súlyos megromlásához vezetett. Az orosz börtönrendszerben hasonlóan szigorú fogvatartási körülmények között tartott más politikai foglyok is ki vannak téve bántalmazásnak és rossz bánásmódnak, aminek célja, hogy fizikailag és pszichológiailag megtörjék őket. Ezért a FSIN-t felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, ideértve a kínzást és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést. |
2024.5.27.” |
ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2024/1484/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)