(1)   Ez a rendelet – az ICCAT védelmi és gazdálkodási intézkedései végrehajtásának támogatása érdekében, valamennyi kifogott kékúszójú tonhal származásának azonosítása céljából – létrehozza az uniós kékúszójútonhal-fogási dokumentációs programot az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (a továbbiakban: ICCAT) által elfogadott kékúszójútonhal-fogási dokumentációs rendszer végrehajtása érdekében, valamint az elektronikus BCD- (eBCD-) rendszer kötelező használatát.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a hústól eltérő halrészek – így például fej, szem, ikra, bél és farok – belső kereskedelmére, kivitelére, behozatalára és újrakivitelére.

(1)   A kékúszójú tonhal bármely kifogása, kirakodása, áthelyezése – ideértve a halgazdaságon belüli és azok közötti áthelyezést is – átrakodása, ketrecbe helyezése, lehalászása, belső kereskedelme, behozatala, kivitele vagy újrakivitele esetében az eBCD-rendszert kell használni. Kivételes körülmények fennállása esetén papíralapú BCD-k is használhatók a 11. cikkben előírtak szerint.

(2)   A halászhajó által vagy csapdával kifogott, a halászhajóból vagy csapdából kikötőkben áthelyezett, kirakodott vagy átrakodott, továbbá a halgazdaságok által ketrecbe helyezett vagy lehalászott minden egyes kékúszójú tonhalra vonatkozóan BCD-t kell kitölteni, az ICCAT hivatalos nyelvei (angol, francia vagy spanyol) egyikén.

(3)   A belső kereskedelem tárgyát képező, az Unió területére behozott vagy onnan kivitt vagy újrakivitt minden egyes kékúszójútonhal-tételt – a 4. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó esetek kivételével – az illetékes hatóság által hitelesített BCD-nek, valamint adott esetben ICCAT áthelyezési nyilatkozatnak vagy hitelesített kékúszójútonhal-újrakiviteli bizonyítványnak (a továbbiakban: újrakiviteli bizonyítvány) kell kísérnie. Az egyes kékúszójútonhal-tételek kizárólag ugyanarról a földrajzi területről származó, ugyanazon halászhajó vagy halászhajók ugyanazon csoportja vagy ugyanazon csapda által kifogott kékúszójú tonhalból készült, azonos megjelenésű termékeket tartalmazhatnak.

(4)   Tilos a kékúszójú tonhal kitöltött és – adott esetben – hitelesített BCD és – szükség esetén – újrakiviteli bizonyítvány nélkül történő kirakodása, áthelyezése, átrakodása, ketrecbe helyezése, szállítása, lehalászása, belső kereskedelme, behozatala, kivitele vagy újrakivitele.

(5)   Mindegyik BCD-nek egyedi dokumentumazonosító számmal kell rendelkeznie. A dokumentumazonosító számok a lobogó vagy csapda szerinti tagállamra vonatkoznak.

(6)   A ketrecbe helyezés időpontjában, és feltéve, hogy valamennyi halat ugyanazon a napon helyezik ugyanabba a tenyésztőketrecbe, a releváns BCD-k új BCD-számmal ellátott „csoportos BCD-ként” foghatók össze a következő esetekben:

(7)   A csoportos BCD felváltja az összes kapcsolódó eredeti BCD-t, és mellékelni kell hozzá az összes kapcsolódó BCD-szám jegyzékét. Az ilyen kapcsolódó BCD-k másolatait kérésre a tagállamok vagy a szerződő felek ellenőrző hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani.

(8)   Az (EU) 2023/2053 rendelet értelmében a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel nem rendelkező hajók által járulékos fogásként kifogott kékúszójú tonhalak értékesíthetők. A tagállami hatóságok, a kikötői hatóságok és a hajó parancsnoka és a hajó képviselője általi, engedélyezett önregisztráció megkönnyítik a hajó parancsnokának vagy a hajó képviselőjének az eBCD-rendszerhez való hozzáférését, többek között nemzeti lajstromszámuk révén. Az érintett hajók lobogó szerinti tagállamai nem kötelesek benyújtani az ilyen hajók jegyzékét a Bizottságnak.

(9)   Az (EU) 2023/2053 rendelet 40–55. cikkének hatálya alá tartozó áthelyezési, vontatási vagy ketrecbehelyezési műveletek során elpusztult kékúszójú tonhalat – adott esetben – az erszényes kerítőhálós hajó, a kisegítő hajó, a csapda és/vagy a halgazdaság képviselői értékesíthetik.

(10)   A sportolási vagy rekreációs célú halászat keretében lehalászott olyan kékúszójú tonhal, amelynek értékesítése tilos, nem tartozik e rendelet hatálya alá, és ezért azt nem kell az eBCD-rendszerben nyilvántartani.

(1)   A fogóhajó-parancsnokok, a csapdaüzemeltetők, a halgazdaság-üzemeltetők, az eladók és az exportőrök, vagy ezek feljogosított képviselői minden kifogott, kirakodott, ketrecbe helyezett, lehalászott, átrakodott, belső kereskedelem tárgyát képező vagy exportált kékúszójú tonhalra vonatkozóan kitöltik a BCD-t, megadva az előírt információkat, és a (2) bekezdéssel összhangban kérik annak hitelesítését.

(2)   A BCD-t a hajó vagy a csapda lobogó szerinti tagállamának vagy azon halgazdaság szerinti tagállamnak, amely a kékúszójú tonhalat kifogta vagy lehalászta, vagy a kékúszójú tonhalat belső kereskedelem keretében értékesítő eladó vagy exportőr letelepedésének helye szerinti tagállamnak az illetékes hatósága hitelesíti.

(3)   A tagállamok csak akkor hitelesítik a BCD-t a kékúszójú tonhalból készült termékek tekintetében, ha:

(4)   Az e cikk (2) bekezdése szerinti hitelesítésre nincs szükség abban az esetben, ha az értékesíthető kékúszójú tonhalat az azt kihalászó, lobogó vagy csapda szerinti tagállam a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően jelöléssel látta el.

(5)   Amennyiben a kifogott és kirakodott kékúszójú tonhal mennyisége 1 metrikus tonnánál, illetve három egyednél kevesebb, a BCD-nek a kirakodástól számított hét napon belüli és a halmennyiség kivitelét megelőző hitelesítéséig ideiglenes BCD-ként a halászati napló vagy az értékesítési bizonylat használható.

(6)   A hitelesített BCD adott esetben tartalmazza a 18-13. számú ICCAT-ajánlás 1. mellékletében és az e rendelet I. mellékletében meghatározott információkat. A BCD kiállítására, számozására, kitöltésére és hitelesítésére vonatkozó iránymutatások a 18-13. számú ICCAT-ajánlás 3. mellékletében és e rendelet III. mellékletében kerültek meghatározásra.

(7)   A kereskedelmi információkra vonatkozó szakasz vevőadatait a hitelesítés előtt be kell vinni az eBCD-rendszerbe. Az eBCD kereskedelmi információkra vonatkozó szakaszát a kivitel előtt hitelesíteni kell.

(8)   A tagállamokból történő kivitelre csak akkor kerülhet sor, ha a tagállamok közötti korábbi értékesítést megfelelően nyilvántartásba vették. Az ilyen kivitel továbbra is hitelesítést igényel az eBCD-rendszerben az (1)–(5) bekezdésnek megfelelően.

(1)   A fogás és az első értékesítés eBCD-rendszerben történő nyilvántartásba vételét és a 4. cikknek megfelelő hitelesítését követően az eBCD-rendszerben rögzíteni kell a kékúszójú tonhal egyazon tagállamon belüli értékesítéseire vonatkozó információkat. E belső értékesítéseket nem kell hitelesíteni.

(2)   A fogás és az első értékesítés eBCD-rendszerben történő nyilvántartásba vételét és hitelesítését követően a tagállamok közötti belső kereskedelem tényét az eladónak kell a 4. cikkel összhangban az eBCD-rendszerbe bevezetnie.

(3)   A 4. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság hitelesíti a „kopoltyúzva és kibelezve” (GG), a „kikészített” (DR) és az „egész” (RD) termékformák tagállamok közötti belső kereskedelmét. Azonban, a 4. cikktől eltérve, hitelesítésre nincs szükség:

FL vagy OT termékek esetében további, valamely másik tagállamba irányuló belső kereskedelem keretében történő értékesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az előző tagállamból származó kereskedelmi információkat rögzítették az eBCD-rendszerben.

(4)   Az e cikk (3) bekezdésében biztosított eltérés 2024. december 31-ig alkalmazandó. A tagállamok évente jelentést tesznek a Bizottságnak az említett eltérés végrehajtásáról. Az említett jelentésbe bele kell foglalni a tagállamok általi, 9. cikk szerinti ellenőrzésre vonatkozó információkat, az ilyen ellenőrzés eredményeit, valamint az érintett értékesítési eseményekre vonatkozó adatokat, ideértve a releváns statisztikai információkat is, így például a kékúszójú tonhal mennyiségét és az eltérés hatálya alá tartozó értékesítések számát.

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában az élő kékúszójú tonhalak értékesítését – beleértve a kékúszójútonhal-gazdaságokba irányuló és azokból kiinduló valamennyi értékesítési eseményt – e rendelettel összhangban nyilvántartásba kell venni és hitelesíteni kell az eBCD-rendszerben.

(6)   A 3. cikk (3) bekezdésétől eltérve, az eBCD-rendszerben a 2. szakasz (fogás) és 3. szakasz (élő kereskedelem) hitelesítése egyidejűleg is elvégezhető.

(7)   Az eBCD-rendszerben a 2. szakasznak (fogás) és a 3. szakasznak (élő kereskedelem) a sztereoszkopikus kamerarendszerek használata tekintetében történő, az (EU) 2023/2053 rendelet 51. cikkében és XI. mellékletében előírt módosítása és újrahitelesítése elvégezhető a ketrecbehelyezési műveletet követően is.

(1)   A tagállamok fogóhajóik vagy csapdáik tekintetében előírhatják, hogy minden egyes kékúszójú tonhalat jelöléssel kell ellátni, lehetőleg a leölés időpontjában, de mindenképpen legkésőbb a kirakodás időpontjában (a továbbiakban: jelölési program). A jelöléseknek egyedi tagállami számot kell hordozniuk, és nem lehetnek manipulálhatók. A jelölés számának az eBCD-hez kell kapcsolódnia.

(2)   Az érintett tagállamok minden év április 30-ig összefoglalót küldenek a Bizottságnak a jelölési program előző évi végrehajtásáról. A jelölési program későbbi módosításait szintén meg kell küldeni a Bizottságnak. A Bizottság továbbítja az összefoglalókat az ICCAT titkárságának.

(3)   A jelölések e cikk szerinti használata csak akkor engedélyezhető, ha a halmozott fogásmennyiségek a tagállamok egyes gazdálkodási évekre vonatkozó kvótáin vagy fogási korlátain belül vannak, ideértve adott esetben a hajóknak vagy csapdáknak kiosztott egyedi kvótákat is.

(4)   A 4. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában a kékúszójú tonhalat lehalászó hajó vagy csapda lobogó szerinti tagállamának azon kereskedelmi jelölési programjai, amelyek keretében a halakat megjelölték, legalább a következőket biztosítják:

(5)   Az e cikk (4) bekezdése b) pontjának ötödik alpontjától eltérve, azon halászatok esetében, amelyekre az (EU) 2023/2053 rendelet szerinti, a minimális állományvédelmi referenciaméretre vonatkozó eltérések vonatkoznak, a tagállamok 2024. december 31-ig a kirakodáskor megadhatják a fogáson belüli egyes halak hozzávetőleges tömegét, amelyet reprezentatív mintavétellel kell meghatározni.

(6)   Amennyiben a tagállamok alkalmazzák az e cikk (5) bekezdésében biztosított eltérést, az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban évente jelentenek a Bizottságnak az említett eltérés végrehajtására vonatkozóan.

(7)   A megjelölt halakra vonatkozó információkat a jelölési programért felelős tagállam gyűjti össze.

(8)   A Bizottság összegyűjti a tagállamoktól kapott, a megjelölt halakra vonatkozó információkat, és uniós végrehajtási jelentés formájában továbbítja azokat az ICCAT-nak.

(1)   Az egyes tagállamok biztosítják, hogy a területükről újrakivitelre kerülő minden egyes kékúszójútonhal-tételt hitelesített újrakiviteli bizonyítvány kísérjen.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó olyan esetekben, amikor a kékúszójú tonhalat élve importálják.

(3)   Az újrakivitelért felelős gazdasági szereplő az ICCAT hivatalos nyelvei (angol, francia vagy spanyol) egyikén kitölti az újrakiviteli bizonyítványt, és kéri annak hitelesítését az újrakivitelre bocsátandó kékúszójútonhal-tétel tekintetében. A kitöltött újrakiviteli bizonyítványt a korábban importált kékúszójú tonhalból készült termékekre vonatkozó hitelesített BCD(-k) egy példánya kíséri.

(1)   Az újrakiviteli bizonyítványt annak a tagállamnak az illetékes hatósága hitelesíti, amelynek területéről a tétel újrakivitelre kerül.

(2)   Az illetékes hatóság a kékúszójú tonhalból készült valamennyi termék újrakiviteli bizonyítványát hitelesíti, feltéve, hogy:

(3)   A hitelesített újrakiviteli bizonyítvány tartalmazza a 22-16. számú ICCAT-ajánlás 2. mellékletében, a 18-13. számú ICCAT-ajánlás 5. mellékletében, valamint az e rendelet IV. és V. mellékletében foglalt információkat.

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik azonosítsák a területükön kirakodott, belső kereskedelem tárgyát képező, a területükre behozott, onnan kivitt vagy újrakivitt kékúszójútonhal-tételeket, és minden egyes kékúszójútonhal-tételre vonatkozóan bekérjék és megvizsgálják a hitelesített BCD-ket és a kapcsolódó dokumentációt.

(2)   Az illetékes hatóságok – a BCD-ben és a kapcsolódó dokumentumokban szereplő információk ellenőrzése érdekében – megvizsgálhatják a tétel tartalmát. Az illetékes hatóságok szükség esetén ellenőrzéseket végeznek az érintett gazdasági szereplők tekintetében.

(3)   Amennyiben az (1) és (2) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatok vagy ellenőrzések eredményeként kétségek merülnek fel a BCD-ben foglalt információkat illetően, az a tagállam, amelynek területén a végleges behozatalra sor került, és az a tagállam vagy szerződő fél, amelynek illetékes hatóságai hitelesítették a BCD(-ke)t vagy újrakiviteli bizonyítványokat, együttműködik az ilyen kétségek eloszlatása érdekében.

(4)   Ha egy tagállam BCD nélküli tételt azonosít, a megállapításokról értesíti a tételt belső kereskedelemben értékesítő tagállamot vagy az exportáló szerződő felet, és – amennyiben ismert – a lobogó szerinti tagállamot vagy a lobogó szerinti szerződő felet.

(5)   A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzéséig nem engedik át a tételt belső kereskedelem, behozatal vagy kivitel céljából, vagy halgazdaságokba szánt élő kékúszójú tonhal esetében nem fogadják el az áthelyezési nyilatkozatot, és nem erősítik meg, hogy a kékúszójútonhal-tétel megfelel az e rendeletben és az egyéb alkalmazandó uniós jogban foglalt követelményeknek.

(6)   Tilos a kékúszójú tonhal belső kereskedelme, behozatala, kivitele vagy újrakivitele, amennyiben egy tagállam az (1) és (2) bekezdésben említett vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket az érintett hitelesítő hatóságokkal együttműködésben elvégezve megállapítja, hogy a vonatkozó BCD vagy újrakiviteli bizonyítvány érvénytelen.

(1)   A tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy felhasználóik regisztrálásra kerüljenek az eBCD-rendszerben.

(2)   Amennyiben egy tagállam BCD-ket hitelesít a lobogója alatt közlekedő fogóhajók, a csapdái vagy a halgazdaságai tekintetében, értesíti a Bizottságot, a kormányzati hitelesítő hatóságokat vagy a BCD-k vagy az újrakiviteli bizonyítványok hitelesítéséért és ellenőrzéséért felelős más feljogosított személyeket vagy intézményeket minden alkalommal, amikor változás történik a következő információkban:

(3)   A (2) bekezdésben előírt értesítésben fel kell tüntetni azon időpontot, amelytől kezdve a változás alkalmazandó. A kékúszójútonhal-fogási dokumentációs program végrehajtása céljából elfogadott nemzeti jogi rendelkezések másolatát az eredeti értesítéssel együtt kell megküldeni, beleértve a nem kormányzati személyek vagy intézmények feljogosítására vonatkozó eljárásokat is. A Bizottságot időben értesíteni kell a hitelesítő hatóságokra és a nemzeti rendelkezésekre vonatkozó adatok napra késszé tett részleteiről.

(4)   A tagállamok elektronikus úton tájékoztatják a Bizottságot a BCD-kkel vagy újrakiviteli bizonyítványokkal kapcsolatos kérdések felmerülése esetén értesítendő kapcsolattartó pontokról, különösen a szervezet(ek) nevéről és teljes címéről.

(5)   A Bizottság haladéktalanul értesíti az ICCAT titkárságát a (2)-(4) bekezdésben meghatározott információkról.

(6)   A tagállamok ellenőrzik a hitelesítő hatóságokra vonatkozó, az ICCAT-nak bejelentett és az ICCAT-titkárság valamely nyilvánosan elérhető weboldalán közzétett információkat, hogy segítsék hatóságaikat a BCD-k és az újrakiviteli bizonyítványok hitelesítésének ellenőrzésében.

(1)   Papíralapú BCD-k vagy nyomtatott eBCD-k a következő esetekben használhatók:

(2)   A tagállamok vagy a szerződő felek nem hivatkozhatnak az (1) bekezdésben említett papíralapú BCD használatára kékúszójútonhal-szállítmány behozatalának késleltetése vagy megtagadása indokaként, feltéve, hogy a papíralapú BCD e rendeletnek megfelel. Az eBCD-rendszer keretében hitelesített, nyomtatott eBCD-knek meg kell felelniük a 3. cikk (3) bekezdésében előírt hitelesítési követelményeknek.

(3)   A lobogó vagy csapda szerinti tagállamok csak azon fogóhajók és csapdák esetében biztosítanak BCD-formanyomtatványokat, amelyek számára az egyezmény hatálya alá tartozó területen engedélyezett a kékúszójú tonhal halászata, a járulékos fogást is beleértve. Az ilyen formanyomtatványok nem ruházhatók át.

(4)   Osztott tételek vagy feldolgozott termék egyes részeit eBCD-k papíralapú másolatának kell kísérnie, amelyeken szerepel az eBCD egyedi dokumentumazonosító száma.

(1)   Azon esetek kivételével, amikor a 4. cikk (4) bekezdése alkalmazandó, a tagállamok megküldik az összes hitelesített BCD vagy újrakiviteli bizonyítvány másolatát az alábbiaknak:

(2)   A tagállamok a másolatok (1) bekezdésben előírt megküldését a lehető leghamarabb, de minden esetben a hitelesítés időpontjától számított öt munkanapon belül, vagy a szállítás lezárulta előtt, amely esetben a szállítás várható időtartama nem haladhatja meg az öt munkanapot hajtják végre.

(3)   A tagállamok a kibocsátott vagy beérkezett dokumentumok másolatait legalább két évig megőrzik.

(1)   A tagállamok minden év augusztus 15-ig benyújtanak a Bizottságnak egy az előző év január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó, a 18-13. számú ICCAT-ajánlás 6. mellékletében körülírt információkat tartalmazó jelentést.

(2)   Az eBCD-rendszerből kinyert jelentéseket fel kell használni az (1) bekezdéseben említett éves jelentéstételi követelmények teljesítéséhez. Éves jelentésükben a tagállamoknak a 18-13. számú ICCAT-ajánlás 6. mellékletében körülírt azon elemeket is közölniük kell, amelyek az eBCD-rendszerből nem állíthatók elő.

(3)   A Bizottság a tagállamoktól az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően kapott információk alapján elkészíti az Unió éves jelentését, és azt minden év szeptember 15-ig megküldi az ICCAT titkárságának.

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása céljából azért, hogy azt az ICCAT által elfogadott, az Unióra és tagállamaira nézve kötelező intézkedésekhez igazítsa a következők tekintetében:

(2)   Az (1) bekezdés alapján tett módosításoknak szigorúan az ICCAT-ajánlások módosításainak uniós jogban való végrehajtására kell korlátozódniuk.

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2024. január 9-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak akkor lépnek hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusokról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellenük kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.