This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32023R0827
Commission Delegated Regulation (EU) 2023/827 of 11 October 2022 laying down regulatory technical standards amending Delegated Regulation (EU) No 241/2014 as regards the prior permission to reduce own funds and the requirements related to eligible liabilities instruments (Text with EEA relevance)
A Bizottság (EU) 2023/827 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. október 11.) a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a szavatolótőke csökkentésére vonatkozó előzetes engedély és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokhoz kapcsolódó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló szabályozástechnikai standardok meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság (EU) 2023/827 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. október 11.) a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a szavatolótőke csökkentésére vonatkozó előzetes engedély és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokhoz kapcsolódó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló szabályozástechnikai standardok meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg)
C/2022/7138
HL L 104., 2023.4.19, p. 1–22
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2023.4.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 104/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/827 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. október 11.)
a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a szavatolótőke csökkentésére vonatkozó előzetes engedély és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokhoz kapcsolódó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló szabályozástechnikai standardok meghatározásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
Tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére, 29. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésére, 52. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére, 72b. cikke (7) bekezdésének negyedik albekezdésére, 76. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére, 78. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére, 78a. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésére, valamint 79. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) módosította az 575/2013/EU rendelet számos cikkében használt terminológiát. Ezeknek a módosításoknak érvényesülniük kell az intézmények szavatolótőke-követelményeire vonatkozó szabályozástechnikai standardokat megállapító 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3). |
|
(2) |
Az (EU) 2019/876 rendelet új követelményeket vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe a nem uniós globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és az azok jelentős leányvállalataiként működő intézmények szavatolótőkéjére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeire vonatkozóan, továbbá az említett követelményeknek való megfelelés céljából összehangolt kritériumokat határozott meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekre és -instrumentumokra vonatkozóan. Emellett az (EU) 2019/876 rendeletben foglalt kiegészítésnek megfelelően az 575/2013/EU rendelet 72b. cikkének (7) bekezdése és 78a. cikkének (3) bekezdése előírja az Európai Bankhatóság (EBH) számára, hogy dolgozzon ki szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyekben meghatározza a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok elismerhetőségi kritériumait, valamint az ezen instrumentumok csökkentésére vonatkozó engedélyezési rendszert. Az intézményekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó új követelmények célja egyaránt az, hogy az intézmények elegendő veszteségviselő képességgel rendelkezzenek. A szavatolótőke-instrumentumokra, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó standardok ezért szorosan összekapcsolódnak, mindenekelőtt abban az esetben, ha az 575/2013/EU rendelet kifejezetten előírja e standardok teljeskörű összehangolását. A szavatolótőke-instrumentumokra, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó standardok közötti koherencia és következetesség biztosítása, továbbá annak előmozdítása érdekében, hogy az e standardok hatálya alá tartozó személyek átfogó képet alkothassanak a standardokról és azokhoz könnyen hozzá tudjanak férni, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó standardokat bele kell foglalni a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletbe. |
|
(3) |
Az 575/2013/EU rendeletben és a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) foglalt, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények célja szintén annak biztosítása, hogy az intézmények elegendő veszteségviselő képességgel rendelkezzenek. Ezért az (EU) 2019/879 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) beillesztette a 2014/59/EU irányelvbe a 45b. cikk (1) bekezdését, amely valamennyi szanálás alá vonható szervezet vonatkozásában kiterjesztette a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó elismerhetőségi kritériumokat a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények (MREL) teljesítése szempontjából figyelembe vehető kötelezettségekre, az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett kritérium kivételével. Az (EU) 2019/879 irányelv beillesztette a 2014/59/EU irányelvbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények szanálás alá vonható szervezeteire, valamint a nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmények jelentős uniós leányvállalataira vonatkozó 45d. cikket. Az említett rendelkezés (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének a) pontja – egyaránt a 45b. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben értelmezve – előírja, hogy a kötelezettségek akkor felelnek meg az MREL minimálisan előírt szintjének, ha teljesítik a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó elismerhetőségi kritériumokat. E kritériumok közé tartozik többek között, hogy a kötelezettségeket nem az intézmény finanszírozza közvetlenül vagy közvetve, a kötelezettségek nem csökkenthetők a szanálási hatóság előzetes engedélye nélkül, és a kötelezettségek nem tartalmazhatnak visszaváltásra való ösztönzőt, kivéve az 575/2013/EU rendelet 72c. cikkének (3) bekezdésében említett eseteket. Az (EU) 2019/879 irányelv beillesztette a 2014/59/EU irányelvbe a szanálás alá nem vonható szervezetekre vonatkozó 45f. cikket. Az említett cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. és v. alpontja a kötelezettségek elismerhetőségének feltételeként előírja, hogy meg kell felelniük a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok egyes elismerhetőségi kritériumainak, továbbá azt, hogy az említett cikk hatálya alá tartozó szervezet a kötelezettségek tulajdonjogának megszerzését sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozhatja. Ezért elő kell írni, hogy a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok közvetlen és közvetett finanszírozására, a visszaváltási ösztönzők formájára és jellegére, valamint az ilyen instrumentumok csökkentésével kapcsolatos előzetes engedélyre vonatkozó rendelkezéseit a 2014/59/EU irányelv 45b. cikke (1) bekezdésének és 45f. cikke (2) bekezdése a) pontja ii. és v. alpontjának alkalmazásában is következetesen alkalmazni kell. A következetesség biztosítása érdekében a „leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok” fogalmának a 2014/59/EU irányelv 45b. cikkében és 45f. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett „leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket” is magában kell foglalnia, függetlenül e kötelezettségek hátralévő futamidejétől, továbbá az „intézmény” kifejezés az említett irányelv 45. cikkének (1) bekezdésével összhangban az MREL hatálya alá tartozó valamennyi szervezetre is alkalmazandó. |
|
(4) |
Az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 52. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 63. cikkének c) pontja a szavatolótőke-instrumentumok elismerhetőségét ahhoz a feltételhez köti, hogy azokat az intézmény sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozza. Az (EU) 2019/876 rendelet az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdése c) pontjának bevezetésével kiterjesztette az említett feltételt a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra, azzal a különbséggel, hogy a teljes veszteségviselő képességre (TLAC) vonatkozó standarddal összhangban a szanálandó szervezet sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozhatja a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok megszerzését. Az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (7) bekezdése első albekezdésének a) pontja felhatalmazza az EBH-t, hogy szabályozástechnikai standardtervezetek útján határozza meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok közvetett finanszírozásának alkalmazható formáit és jellegét. Az említett rendelet 72b. cikke (7) bekezdésének második albekezdése szerint az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket teljes mértékben össze kell hangolni az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal, vagyis a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel. Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseit ezért a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra is alkalmazni kell. |
|
(5) |
A közvetlen és közvetett finanszírozásra vonatkozó elismerhetőségi kritérium megakadályozza, hogy egy intézmény vagy szanálandó szervezet közvetlenül vagy közvetve finanszírozza szavatolótőke-instrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok tulajdonjogának megszerzését. E kritérium hiányában a veszteségek visszakerülhetnek a szóban forgó szervezetekhez, és potenciálisan csökkenthetik vagy semlegesíthetik a veszteségviselési képesség ezen instrumentumok révén biztosítani kívánt növekedését. Az ilyen negatív visszacsatolási spirál kockázata a banki és a szanálás alá vonható csoportokon belül is fennáll, például a 2014/59/EU irányelv 45f. cikkében meghatározott új belső MREL-követelmény teljesítésére alkalmas instrumentumok kibocsátásával és jegyzésével összefüggésben. A szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok közvetlen és közvetett finanszírozására vonatkozó szabályoknak ezért ki kell terjedniük a csoporton belüli kockázatokkal járó finanszírozási láncokra, függetlenül attól, hogy e finanszírozási láncokhoz tartozik-e külső befektető. Konkrétan, ahhoz, hogy a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok közvetlen és közvetett finanszírozására vonatkozó szabályok ne lehessenek megkerülhetők, kezelni kell a csoporton belüli körforgásos finanszírozás helyzeteit, amelyek például akkor alakulhatnak ki, ha a finanszírozást az intézmény vagy a szanálandó szervezet leányvállalatain vagy más olyan szervezeteken keresztül nyújtják, amelyekkel az intézmény vagy a szanálandó szervezet kölcsönös függőségi viszonyban áll. Következésképpen akár akkor is megállapítható, hogy a tőkeinstrumentumokat vagy kötelezettségeket közvetlenül vagy közvetve az ilyen instrumentumokat vagy kötelezettségeket kibocsátó intézmény finanszírozza, ha a finanszírozást nem az adott intézmény biztosítja. Vagyis a finanszírozás akkor is közvetlen vagy közvetett finanszírozásnak minősülhet, ha a finanszírozást olyan szervezet biztosítja, amely az intézmény prudenciális vagy számviteli konszolidációjának, az intézményvédelmi rendszernek vagy az intézmény kiegészítő felügyeletének a hatálya alá vagy egy központi szervezethez kapcsolódó intézmények alkotta hálózathoz tartozik, amely az intézményt is magában foglalja. Ez attól függetlenül alkalmazandó, hogy a szóban forgó szervezet egy másik szanálás alá vonható csoporthoz tartozik-e. |
|
(6) |
Az (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) törölte az 575/2013/EU rendelet 242. cikkéből az „értékpapírosítási felár” fogalommeghatározását. Mivel a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdése az 575/2013/EU rendelet 242. cikkére való hivatkozással használja ezt a fogalmat, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdését módosítani kell az „értékpapírosítási felár” fogalmának közvetlenül az említett cikkbe történő beillesztésével. |
|
(7) |
Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 63. cikkének h) pontja a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok és a járulékos tőkeinstrumentumok elismerhetőségét ahhoz a feltételhez köti, hogy nincs a tőkeösszeg visszaváltására vonatkozó ösztönző. Az (EU) 2019/876 rendelet azáltal, hogy bevezette az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének g) pontját, kiterjesztette ezt a követelményt a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra, azzal a különbséggel, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok esetében az 575/2013/EU rendelet 72c. cikkének (3) bekezdésében említett esetekben megengedett a visszaváltás ösztönzése. Ezeknek a módosításoknak érvényesülniük kell a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben. |
|
(8) |
Az indexhez kötött állományokra vonatkozóan az (EU) 2019/876 rendelet bevezette az 575/2013/EU rendeletbe a 76. cikket. Az említett cikk kiterjesztette az illetékes hatóság által adandó előzetes engedély hatályát az intézmények leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumaira is, ami lehetővé teszi az intézmény számára, hogy konzervatív becslést alkalmazzon az intézmény indexekben szereplő instrumentumokkal szembeni alapul szolgáló kitettségére vonatkozóan. Ezeknek a módosításoknak érvényesülniük kell a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben. Ahhoz, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra is vonatkozzanak, az említett rendeletnek az indexekben szereplő szavatolótőke-instrumentumokkal szembeni alapul szolgáló kitettségek számításának alternatívájaként alkalmazott becslések „kellően konzervatív” jellegére vonatkozó rendelkezéseit, valamint a „működési szempontból megterhelő” kifejezés jelentését ezért módosítani kell. |
|
(9) |
Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének az (EU) 2019/876 rendelet által beillesztett második albekezdése lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok általános előzetes engedélyt adjanak az intézményeknek arra, hogy korlátozott időtartamra a szavatolótőkét előre meghatározott összegre csökkentsék. Ezért a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletből törölni kell az árjegyzési célból adott előzetes engedélyekre alkalmazandó előfeltételeket és korlátokat, mivel ezek az előfeltételek és korlátok immár az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott általános előzetes engedélyezési rendszer részét képezik. |
|
(10) |
Az 575/2013/EU rendelet 78. cikkében meghatározott, a szavatolótőke csökkentésére, valamint az említett rendelet 78a. cikkében meghatározott, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó előzetes engedélyezési rendszerek célja a szavatolótőkére, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó szabályozási követelményeknek való megfelelés biztosítása, és számos hasonló jellemzővel rendelkeznek. Ezért egységesíteni kell az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok által az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély, valamint az említett cikkek szerinti egyéb engedélyek tekintetében alkalmazott eljárásokat. Továbbá az előzetes engedélyek sajátosságainak figyelembevétele, és azok konkrét célokra történő megfelelő felhasználása érdekében elő kell írni, hogy az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak meg kell határozniuk azt az időszakot, amelyre az általános előzetes engedélytől eltérő előzetes engedélyt adnak, és meg kell határozni ezen időszak maximális időtartamát. |
|
(11) |
Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó általános előzetes engedélyt meghatározott, egy évet meg nem haladó időtartamra kell megadni. A még le nem járt általános előzetes engedély megújítása iránti kérelem esetén nincs szükség olyan szintű vizsgálatra vagy hatóságok közötti együttműködésre, mint az eredeti engedély iránti kérelem esetében, amennyiben az intézmény nem kéri az általános előzetes engedély megadásakor megállapított előre meghatározott összeg növelését, és nem változtatja meg az eredeti engedély iránti kérelemhez benyújtott indokolást. Következésképpen az említett egyedi körülmények között az intézmények által benyújtandó kérelem tartalmát szűkíteni, a kérelem benyújtására vonatkozó időtartamot pedig csökkenteni kell. |
|
(12) |
Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az intézményeknek be kell szerezniük a szanálási hatóság előzetes engedélyét a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok lehívásához, visszaváltásához, visszafizetéséhez vagy visszavásárlásához. Az említett rendelet 78a. cikkének (1) bekezdése szerint az engedély csak bizonyos feltételek teljesülése esetén adható meg, ideértve azt a feltételt is, hogy az intézmény a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat ugyanolyan vagy jobb minőségű szavatolótőke-instrumentumokkal vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokkal váltja fel, az intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható feltételekkel. Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (3) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokkal összefüggésben „az intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható” kifejezés jelentésére vonatkozó előírásoknak teljes mértékben összhangban kell lenniük a szavatolótőkével összefüggésben alkalmazandó előírásokkal. Ezért meg kell határozni, hogy mindkét instrumentumtípus esetében az „intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható” fogalmat azonos jelentéssel kell alkalmazni. |
|
(13) |
A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó általános előzetes engedélyezési rendszereket össze kell hangolni annak érdekében, hogy ezeket a rendszereket Unió-szerte egységesen alkalmazzák. Következésképpen a szanálási hatóságok által a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó általános előzetes engedély megadásakor megállapítandó előre meghatározott összegre korlátoknak kell vonatkozniuk, lehetővé kell tenni azonban, hogy a szanálási hatóságok egy adott intézmény esetében – amennyiben egyedi körülmények indokolják – alacsonyabb előre meghatározott összegeket állapítsanak meg. Meg kell akadályozni azt is, hogy az intézmények a szavatolótőke-instrumentumok, valamint leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok olyan szintjének fenntartása mellett működjenek, ami nem tükrözné, hogy a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok egy része nem áll rendelkezésre a veszteségek szükséges fedezésére. Általános előzetes engedély esetében ezért az engedély megadásának időpontjától kezdve le kell vonni az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumaiból azt az előre meghatározott összeget, amelyre az érintett hatóság engedélyt adott. |
|
(14) |
Arányos kezelést kell biztosítani azon intézményekre vonatkozóan, amelyek esetében a szanálási terv biztosítja a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolást, továbbá amelyek esetében a szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt olyan szinten határozta meg, amely nem haladja meg a veszteségek fedezéséhez elegendő összeget. Az említett intézmények számára ezért lehetővé kell tenni, hogy egyszerűsített kérelmezési rendszer keretében kérjenek engedélyt – többek között általános előzetes engedélyt – a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére. Indokolt, hogy ez a rendszer szűkebb körű tájékoztatási követelményeket tartalmazzon, és az érintett intézmények, valamint a szanálási hatóságok adminisztratív terheinek további csökkentése érdekében az előzetes engedélyt megadottnak kell tekinteni, amennyiben a szanálási hatóság nem válaszol. Mivel ezeknek az intézményeknek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény teljesítéséhez nem kell leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat kibocsátaniuk, helyénvaló, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok előre meghatározott, csökkentendő összegére ne vonatkozzanak ugyanazok a korlátok, mint a többi intézmény esetében. |
|
(15) |
Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az EBH dolgozzon ki szabályozástechnikai standardokat a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésének engedélyezésére, valamint az illetékes hatóság és a szanálási hatóság közötti együttműködésre vonatkozó eljárás meghatározása céljából. Az 575/2013/EU rendeletben, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) és a 2014/59/EU irányelvben a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozóan meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében az illetékes hatóság és a szanálási hatóság közötti együttműködési eljárás során konzultálni kell az illetékes hatósággal a szanálási hatósághoz beérkezett előzetes engedély iránti kérelemről. A konzultációt oly módon kell lefolytatni – megfelelő információcserét és a konzultációra való válaszadáshoz elegendő időt biztosítva –, ami lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy megalapozott véleményt nyilvánítson a konzultációról, ideértve azt az esetet is, amikor a hozzájárulására van szükség annak a többletnek a megállapításához, amellyel az intézmény szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek meg kell haladniuk a vonatkozó követelményeket. |
|
(16) |
Az (EU) 2019/876 rendelet hatálybalépését megelőzően az 575/2013/EU rendelet 79. cikkének (1) bekezdése előírta, hogy az illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a szavatolótőkéből történő levonásra vonatkozó rendelkezésektől, amennyiben az intézmény által a pénzügyi ágazatbeli szervezetben tartott szóban forgó instrumentumok az intézmény reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálják. Az (EU) 2019/876 rendelet az 575/2013/EU rendelet 79. cikke (1) bekezdésének módosításával kiterjesztette az illetékes hatóságok által az intézmények más intézményben levő, leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokban tartott részesedésére adható átmeneti mentesség hatályát. Következésképpen a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek az átmeneti mentességre vonatkozó rendelkezéseit módosítani kell, hogy azok az intézmények másik intézményben tartott leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumainak állományára is vonatkozzanak. |
|
(17) |
A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(18) |
E rendelet alapját az EBH által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetek képezik. |
|
(19) |
Az EBH nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az azokkal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport szaktanácsát. |
|
(20) |
Az 1093/2010/EU rendelet 10. cikkében meghatározott eljárással összhangban a Bizottság módosításokkal hagyta jóvá az EBH által benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetet, kifejtve a módosítások indokait. Az EBH hivatalos véleményt adott ki, amelyben elfogadta a javasolt módosításokat, kivéve azokat, amelyek a csoporton belüli közvetett finanszírozás kifejezett tilalmának bevezetésére, valamint olyan hallgatólagos megállapodási mechanizmus bevezetésére vonatkoztak, amely alapján a szavatolótőke-követelményt meg nem haladó MREL-t teljesítő szervezetek általános előzetes engedélyt kaptak volna a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek csökkentésére. |
|
(21) |
Miután a Bizottság mélyrehatóan megvizsgálta az EBH által a technikai standardok rendelkező részében a csoporton belüli finanszírozásra vonatkozó rendelkezés bevezetésével szembeni kifogásának alátámasztására felhozott érveket, továbbra is úgy véli, hogy a közvetett finanszírozás tilalmának kifejezetten ki kell terjednie valamennyi releváns finanszírozási láncra, függetlenül attól, hogy azok külső befektetőt érintenek-e. |
|
(22) |
A Bizottság teljes mértékben elismeri annak fontosságát, hogy arányos kezelést kell biztosítani azon szervezetek számára, amelyek MREL-je nem haladja meg a szavatolótőke-követelményeket. A leírható, illetve átalakítható kötelezettségeik csökkentésére vonatkozó előzetes engedély iránti kérelem benyújtása azonban az 575/2013/EU rendelet 78a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott előzetes engedélyezési rendszer eredendő eleme, ezért attól nem lehet eltekinteni. Mindazonáltal az említett szervezetek és szanálási hatóságaik adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése érdekében az előbbiek számára lehetővé kell tenni, hogy előzetes engedély kérése céljából egyszerűsített kérelmet nyújtsanak be, az utóbbiak számára pedig biztosani kell, hogy hallgatólagos megállapodás alapján adhassák meg ezt az engedélyt, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása
A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A cím a következőképpen módosul: „ A Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó szavatolótőke-követelményekre és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményekre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről ”. |
|
2. |
Az 1. cikk a következőképpen módosul:
|
|
3. |
Az I. fejezet a következő 1a. cikkel egészül ki: „1a. cikk A rendelet alkalmazása a 2014/59/EU irányelvben említett, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény hatálya alá tartozó szervezetekre és a 2014/59/EU irányelvben említett leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre E rendelet 8., 9. és 20. cikkének, valamint IV. fejezete 2. szakaszának alkalmazásában a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében említett, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény hatálya alá tartozó szervezeteket »intézmény«-nek, az említett irányelv 45b. cikkében és 45f. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket pedig »leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok«-nak kell tekinteni.” |
|
4. |
A II. fejezet címe helyébe a következő cím lép: „II. FEJEZET A SZAVATOLÓTŐKE ÉS A LEÍRHATÓ, ILLETVE ÁTALAKÍTHATÓ KÖTELEZETTSÉGEK ELEMEI ”. |
|
5. |
A II. fejezetben az 1. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép: „ 1. SZAKASZ Az elsődleges alapvető tőke, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek elemei és instrumentumai ”. |
|
6. |
A 4. cikk (2) bekezdése a következő ka) ponttal egészül ki:
|
|
7. |
A 4. cikk (2) bekezdésének r) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
|
8. |
A 8. és a 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „8. cikk Tőkeinstrumentumok közvetett finanszírozása az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdése b) pontjának, 52. cikke (1) bekezdése c) pontjának és 63. cikke c) pontjának alkalmazásában, valamint a kötelezettségek közvetett finanszírozása az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásában (1) A tőkeinstrumentumoknak az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 52. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 63. cikkének c) pontja szerinti, valamint a kötelezettségeknek az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti közvetett finanszírozása nem minősül közvetlen finanszírozásnak. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közvetlen finanszírozás olyan helyzetekre vonatkozik, amikor egy intézmény olyan kölcsönt vagy bármilyen formában más finanszírozást biztosított egy befektető számára, amelyet az az intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei feletti tulajdonjog megszerzésére használ fel. (3) Közvetlen finanszírozásnak minősül továbbá az olyan finanszírozás, amelyet egy intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei feletti tulajdonjog megszerzésétől eltérő más célra biztosítanak bármely olyan természetes vagy jogi személy részére, aki az intézményben az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontjában említett befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy aki kapcsolt félnek minősül a kapcsolt felekre vonatkozó közzétételekről szóló IAS 24 nemzetközi számviteli standard 9. bekezdésében foglalt meghatározás értelmében, amelyet az Unióban az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) szerint kell alkalmazni, figyelemmel a tőkeinstrumentumok tekintetében az illetékes hatóság vagy a kötelezettségek tekintetében az illetékes hatósággal együttműködő szanálási hatóság által meghatározott bármely további iránymutatásra, ha az intézmény nem tudja igazolni, hogy megfelel az összes alábbi feltételnek:
9. cikk Tőkeinstrumentumok közvetett finanszírozásának alkalmazható formái és jellege az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdése b) pontjának, 52. cikke (1) bekezdése c) pontjának és 63. cikke c) pontjának alkalmazásában, valamint a kötelezettségek közvetett finanszírozásának alkalmazható formái és jellege az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásában (1) Egy intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei feletti tulajdonjog megszerzése közvetett módon történő finanszírozásának alkalmazható formái és jellege a következők mindegyikét tartalmazza:
(2) Ahhoz, hogy valamely finanszírozás az (1) bekezdés alkalmazásában közvetett finanszírozásnak minősüljön, adott esetben a következő feltételeknek is teljesülniük kell:
Az a) pont ii. alpontjának alkalmazásában a kibővített összesített számítás köre kiterjed a befektetőre, amennyiben a vonatkozó tőkeinstrumentum vagy kötelezettség konszolidáció vagy kibővített összesített számítás tárgyát képezi az 575/2013/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdése a) pontja iv. alpontjának megfelelően olyan módon, hogy nem kerül sor a szavatolótőke-elemek vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemek többszörös felhasználására vagy szavatolótőke, illetőleg leírható, illetve átalakítható kötelezettség képzésére az intézményvédelmi rendszer tagjai között. Amennyiben az illetékes hatóságok nem adták meg az 575/2013/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdésének megfelelő engedélyt, az említett feltételt akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha mind az (1) bekezdés a) pontjában említett szervezetek, mind pedig az intézmény ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagjai, és a szervezetek a tőkeinstrumentumaik vagy kötelezettségeik megszerzéséhez nyújtott finanszírozást a tőkeinstrumentumok esetében az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f)–i) pontjának, 56. cikke a)–d) pontjának és 66. cikke a)–d) pontjának, kötelezettségek esetében pedig az 575/2013/EU rendelet 72e. cikke a)–d) pontjának megfelelően értelemszerűen levonják. (2a) Az intézmény tőkeinstrumentumai és kötelezettségei tulajdonjogának megszerzésére irányuló közvetett finanszírozás alkalmazható formái és jellege magában foglalja a csoporton belüli körforgásos finanszírozást. E célból a csoporton belüli körforgásos finanszírozás a következők bármelyikét jelenti:
(3) Annak megállapítására, hogy a tőkeinstrumentum vagy kötelezettség tulajdonjogának megszerzése során igénybe vettek-e a 8. cikkben említett közvetlen vagy közvetett finanszírozást, a figyelembe veendő összegből le kell vonni az esetleges egyedileg értékelt, elszámolt értékvesztési veszteséget. (4) A 8. cikk szerinti közvetett vagy közvetlen finanszírozásként való besorolás elkerülése érdekében – amennyiben a kölcsönt vagy az egyéb formában történő finanszírozást vagy garanciát olyan természetes vagy jogi személy számára nyújtják, aki/amely az intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy aki/amely a 8. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt félnek minősül – az intézmény folyamatosan biztosítja, hogy a kölcsönt vagy az egyéb formában történő finanszírozást vagy garanciát nem az intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei feletti tulajdonjog közvetlen vagy közvetett megszerzésének céljára nyújtja. Amennyiben a kölcsönt vagy az egyéb formában történő finanszírozást vagy garanciát más típusú fél részére nyújtják, az intézmény ezt az ellenőrzést a legnagyobb gondosság elve alapján végzi. (5) Kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok és hasonló intézmények tekintetében, amennyiben a nemzeti jog vagy az intézmény alapszabálya előírja a vevő számára, hogy részesedést kell szereznie a tőkeinstrumentumokban ahhoz, hogy kölcsönt kaphasson, az adott kölcsön nem minősül közvetlen vagy közvetett finanszírozásnak, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.)." (*2) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).” " |
|
9. |
A 12. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) A jövőbeli kamatjövedelemhez kapcsolódó értékesítésből származó elismert nyereség ebben az összefüggésben a várható jövőbeli »értékpapírosítási felár«-at jelenti, amely az értékpapírosított kitettségek pénzügyi terheinek beszedéséből befolyó összegekből és egyéb díjbevételekből áll, a költségek és ráfordítások levonása után.” |
|
10. |
A III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép: „III. FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE ÉS JÁRULÉKOS TŐKE, VALAMINT LEÍRHATÓ, ILLETVE ÁTALAKÍTHATÓ KÖTELEZETTSÉGEK”. |
|
11. |
A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép: „20. cikk A visszaváltás ösztönzőinek formája és jellege az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdése g) pontjának, 63. cikke h) pontjának, 72b. cikke (2) bekezdése (g) pontjának és 72c. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában (1) A visszaváltás ösztönzőjének minősül minden olyan jellemző, amely a kibocsátás időpontjában a tőkeinstrumentum vagy a kötelezettség valószínűsíthető visszaváltására vonatkozó várakozást biztosít. (2) Az (1) bekezdésben említett ösztönzők a következő formákat foglalják magukban:
|
|
12. |
A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép: „25. cikk A kitettségek kiszámításának alternatívájaként alkalmazott becslések konzervatív jellegének előírt mértéke az 575/2013/EU rendelet 76. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában (1) Valamely becslés akkor megfelelően konzervatív, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában:
|
|
13. |
A 26. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az 575/2013/EU rendelet 76. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a »működési szempontból megterhelő« kifejezés olyan helyzeteket jelent, amelyekben az illetékes hatóságok értékelése szerint nem indokolt a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentum-részesedéseire vagy intézmények leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentum-részesedéseire vonatkozó vizsgálati módszer folyamatos alkalmazása. A működési szempontból megterhelő jelleg értékelése során az illetékes hatóságok kötelesek figyelembe venni az ilyen pozíciók alacsony lényegességét és rövid tartási időszakát. A rövid időtartamú tartási időszak szükségessé teszi az index erős likviditásának az intézmény általi bizonyítását.” |
|
14. |
A 2. szakasz helyébe a következő szöveg lép: „ 2. SZAKASZ A szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek csökkentésének engedélyezése
27. cikk Az »intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható« kifejezés jelentése az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 78. cikke (4) bekezdése d) pontjának alkalmazásában Az »intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható« kifejezés az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 78. cikke (4) bekezdése d) pontjának alkalmazásában azt jelenti, hogy az intézménynek az illetékes hatóság által értékelt nyereségessége az instrumentumoknak vagy az említett rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében említett kapcsolódó ázsiónak ugyanolyan vagy jobb minőségű szavatolótőke-instrumentumokkal való felváltását követően az adott időpontban és a belátható jövőben szilárd marad, vagy abban nem mutatható ki semmiféle negatív változás. Az illetékes hatóság értékelése figyelembe veszi az intézmény stresszhelyzetek esetén várható nyereségességét. 28. cikk Eljárási követelmények, beleértve az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdése szerinti szavatolótőke-csökkentés korlátait és a csökkentés iránti kérelem intézmény általi benyújtásának eljárásait (1) A szavatolótőke-instrumentumok visszaváltása, csökkentése és visszavásárlása csak azt követően jelenthető be az instrumentumok tulajdonosai számára, hogy az intézmény beszerezte az illetékes hatóság előzetes engedélyét. (2) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedésekre várhatóan kellő bizonyossággal sor kerül, és az illetékes hatóság előzetes engedélyének beszerzését követően, az intézmény levonja a szavatolótőke-instrumentumok megfelelő visszaváltandó, csökkentendő vagy visszavásárolandó összegét vagy adott esetben a kapcsolódó ázsió levonandó vagy felosztandó összegét szavatolótőkéjének megfelelő elemeiből, mielőtt sor kerülne a tényleges visszaváltásra, csökkentésre, visszavásárlásra vagy felosztásra. Kellő bizonyosság fennállását különösen akkor kell vélelmezni, ha az intézmény nyilvánosan bejelentette egy szavatolótőke-instrumentumra vonatkozó visszaváltási, csökkentési vagy visszavásárlási szándékát. (3) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély esetében az engedély megadásának időpontjától kezdve le kell vonni az intézmény szavatolótőkéjének megfelelő elemeiből azt az előre meghatározott összeget, amelyre az illetékes hatóság engedélyt adott. (4) Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedésekre vonatkozó előzetes engedély – többek között az említett rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély – kérelmezésekor, és amennyiben a kapcsolódó szavatolótőke-instrumentumokat abból a célból vásárolják meg, hogy azokat átadják az intézmény munkavállalóinak a javadalmazásuk részeként, az intézmények tájékoztatják illetékes hatóságaikat arról, hogy ezeket az instrumentumokat erre a konkrét célra vásárolták. A (2) és (3) bekezdéstől eltérve ezeket az instrumentumokat le kell vonni az intézmény szavatolótőkéjének megfelelő elemeiből arra az időre, amíg azokat az intézmény birtokolja. Nincs szükség levonásra, ha az e bekezdés szerinti bármely intézkedéshez kapcsolódó költséget évközi vagy év végi pénzügyi beszámoló eredményeként már szerepeltették a szavatolótőkében. (5) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélyen kívül az illetékes hatóság előzetes engedélyt adhat az említett rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedések végrehajtásához szükséges meghatározott időtartamra, amely időtartam nem haladhatja meg az egy évet. (6) Az (1)–(5) bekezdést az adott esetnek megfelelően a prudenciális követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni. 29. cikk Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdése szerinti szavatolótőke-csökkentés iránti kérelem intézmény általi benyújtása (1) Az intézmény az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében említett intézkedések meghozatala előtt előzetes engedély iránti kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz, beleértve az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélyt is. (2) Az (1) bekezdést az adott esetnek megfelelően a prudenciális követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni. 30. cikk Az intézmény által az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában benyújtandó kérelem tartalma (1) A 29. cikkben említett kérelemhez a következőket kell mellékelni:
Az e) pont alkalmazásában az információknak legalább hároméves időszakra kell vonatkozniuk, és a kötelezettségek tekintetében tartalmazniuk kell a következő összegek meghatározását:
(2) Az illetékes hatóság eltekint az (1) bekezdésben felsorolt egyes információk benyújtásától, amennyiben meggyőződött arról, hogy már rendelkezik ezekkel az információkkal. (3) Az (1) és (2) bekezdést az adott esetnek megfelelően a prudenciális követelmények alkalmazásának egyéni, konszolidált és szubkonszolidált szintjein kell alkalmazni. 30a. cikk Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedésekre vonatkozó általános előzetes engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó kiegészítő információk (1) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedésre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélyt kérnek, a kérelemben fel kell tüntetni a kérelem tárgyát képező minden egyes releváns elsődleges alapvető tőkeinstrumentum-kibocsátás összegét. (2) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti intézkedésre vonatkozó általános előzetes engedélyt kér, az intézménynek a kérelemben meg kell határoznia a következők mindegyikét:
(3) Az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti intézkedésre vonatkozó általános előzetes engedély iránti kérelem tartalmazhat később kibocsátandó szavatolótőke-instrumentumokat, amennyiben meghatározzák az adott kibocsátást követően az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátandó, a (2) bekezdés a) vagy adott esetben b) pontjában említett információkat. (4) Az (1), (2) és (3) bekezdést az adott esetnek megfelelően a prudenciális követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni. 30b. cikk Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedésekre vonatkozó általános előzetes engedély megújítása iránti kérelemmel együtt benyújtandó információk (1) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély lejárta előtt az intézmény alkalmanként legfeljebb további egy évre szóló megújítási kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az intézmény nem kéri az általános előzetes engedély megadásakor megállapított előre meghatározott összeg növelését, és nem változtatja meg a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az eredeti általános előzetes engedély iránti kérelemhez benyújtott indokolást. (2) Az (1) bekezdésben említett általános előzetes engedély megújításának kérelmezésekor az intézmény mentesül a 30. cikk (1) bekezdésének a)–d), f), g) és i) pontjában említett tájékoztatási kötelezettség alól. 31. cikk Az intézmény által benyújtandó kérelem ütemezése és a kérelem illetékes hatóság általi feldolgozása az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában (1) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélytől eltérő előzetes engedély esetében az intézmény legalább négy hónappal azt megelőzően benyújtja a teljes kérelmet és a 30. cikkben említett információkat az illetékes hatóságnak, hogy az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedések egyikét bejelentik az instrumentumok tulajdonosainak. (2) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély esetében az intézmény legalább négy hónappal azt megelőzően benyújtja a teljes kérelmet és a 30. és a 30a. cikkben említett információkat az illetékes hatóságnak, hogy az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedések bármelyikét végrehajtják. (3) A (2) bekezdéstől eltérve, az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és a 30b. cikk alkalmazásában általános előzetes engedély megújítása esetében az intézmény legalább három hónappal azon időszak lejárta előtt benyújtja a kérelmet és a 30., 30a. és 30b. cikkben előírt információkat az illetékes hatóságnak, amelyre az eredeti általános előzetes engedélyt megadták. (4) Az illetékes hatóságok eseti alapon és kivételes körülmények között engedélyezhetik az intézmények számára az (1), (2) és (3) bekezdésben említett kérelemnek az említett bekezdésekben meghatározottnál rövidebb határidőn belül történő továbbítását. (5) Az illetékes hatóság a kérelmet vagy az (1), (2) és (3) bekezdésben, vagy a (4) bekezdésben említett határidőn belül feldolgozza. Az illetékes hatóságok figyelembe veszik az említett időszak alatt kapott új információkat, amennyiben ilyen új információk rendelkezésre állnak, és ha úgy ítélik meg, hogy azok lényegesek. Az illetékes hatóságok csak akkor dolgozhatják fel a kérelmet, ha meggyőződtek arról, hogy az intézmény rendelkezésükre bocsátotta a 30. cikkben és adott esetben a 30a. és 30b. cikkben előírt valamennyi információt. 32. cikk Kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok, takarékpénztárak vagy hasonló intézmények által benyújtott, visszaváltásra, csökkentésre vagy visszavásárlásra vonatkozó kérelmek az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában (1) Kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok, takarékpénztárak vagy hasonló intézmények elsődleges alapvető tőkeinstrumentumainak visszaváltása tekintetében a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kérelmet és a 30. cikk (1) bekezdésében említett információkat ugyanolyan gyakorisággal kell az illetékes hatósághoz benyújtani, mint ahogyan az intézmény illetékes testülete a visszaváltásokat vizsgálja. (2) Az illetékes hatóságok előzetesen engedélyezhetnek egy, az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedést egy bizonyos előre meghatározott visszaváltandó összeg tekintetében, levonva abból a legfeljebb egyéves időszak alatt jegyzett új és kifizetett elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összegét. Az előre meghatározott összeg elérheti az elsődleges alapvető tőke 2 %-át, ha meggyőződtek arról, hogy a szóban forgó intézkedés nem veszélyezteti az intézmény jelenlegi vagy jövőbeli pénzügyi helyzetét.
32a. cikk Az „intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható” kifejezés jelentése az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában Az „intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható” kifejezés az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában azt jelenti, hogy az intézménynek a szanálási hatóság által értékelt nyereségessége a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumoknak ugyanolyan vagy jobb minőségű szavatolótőke-instrumentumokkal vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokkal való felváltását követően az adott időpontban és a belátható jövőben szilárd marad, vagy abban nem mutatható ki semmiféle negatív változás. A szanálási hatóság értékelése figyelembe veszi az intézmény stresszhelyzetek esetén várható nyereségességét. 32b. cikk Eljárási követelmények, beleértve a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése szerinti csökkentésének korlátait és a csökkentés iránti kérelem intézmény általi benyújtásának eljárásait (1) A leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok lehívása, visszaváltása, visszafizetése és visszavásárlása csak azt követően jelenthető be az instrumentumok tulajdonosai számára, hogy az intézmény beszerezte a szanálási hatóság előzetes engedélyét. (2) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedésekre várhatóan kellő bizonyossággal kerül sor, és amint megszerezte a szanálási hatóság előzetes engedélyét, az intézménynek le kell vonnia a lehívandó, visszaváltandó, visszafizetendő vagy visszavásárolandó összegeket az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumaiból, mielőtt sor kerülne a tényleges lehívásokra, visszaváltásokra, visszafizetésekre vagy visszavásárlásokra. Kellő bizonyosság fennállását különösen akkor kell vélelmezni, ha az intézmény nyilvánosan bejelentette egy leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumra vonatkozó visszahívási, visszaváltási, visszafizetési vagy visszavásárlási szándékát. (3) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély esetében az engedély megadásának időpontjától kezdve le kell vonni az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumaiból azt az előre meghatározott összeget, amelyre az illetékes hatóság engedélyt adott. (4) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélyen kívül a szanálási hatóság előzetes engedélyt adhat az említett rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések bármelyikének végrehajtásához szükséges meghatározott időtartamra, amely időtartam nem haladhatja meg az egy évet. (5) Amennyiben a kérelem tárgya az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély, az az előre meghatározott összeg, amelyre az általános előzetes engedélyt megadják, nem haladhatja meg a kinnlévő leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok teljes összegének 10 %-át. (6) Az (1)–(5) bekezdést az adott esetnek megfelelően a szavatolótőke-követelmények és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni. 32c. cikk A leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumoknak az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése szerinti csökkentése iránti kérelem intézmény általi benyújtása (1) Az intézmény az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedések meghozatala előtt előzetes engedély iránti kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz, beleértve az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély iránti kérelmet is. (2) Az (1) bekezdést az adott esetnek megfelelően a szavatolótőke-követelmények és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni. 32d. cikk Az intézmény által az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában benyújtandó kérelem tartalma (1) A 32c. cikkben említett kérelemhez a következőket kell mellékelni:
(2) A szanálási hatóság eltekint az (1) bekezdésben felsorolt egyes információk benyújtásától, amennyiben meggyőződött arról, hogy már rendelkezik ezekkel az információkkal. (3) Az (1) és (2) bekezdést az adott esetnek megfelelően a szavatolótőke-követelmények és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni. 32e. cikk Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedésekre vonatkozó általános előzetes engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó kiegészítő információk (1) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély iránti kérelem az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedésre vonatkozik, az intézménynek a kérelemben meg kell határoznia a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok teljes kinnlévő összegét, beleértve az 575/2013/EU rendelet 88a. cikkében vagy a 2014/59/EU irányelv 45b. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítő leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok teljes kinnlévő összegét. (2) Az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (2) bekezdése szerinti intézkedésre vonatkozó általános előzetes engedély iránti kérelem tartalmazhat később kibocsátandó leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat, amennyiben az intézmény mghatározza az adott kibocsátást követően a szanálási hatóságnak megadandó, az (1) bekezdésben említett végleges összeget. 32f. cikk Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedésekre vonatkozó általános előzetes engedély megújítása iránti kérelemmel együtt benyújtandó információk (1) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazásában megadott általános előzetes engedély lejárta előtt az intézmény alkalmanként legfeljebb további egy évre szóló megújítási kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az intézmény nem kéri az eredeti általános előzetes engedély megadásakor megállapított előre meghatározott összeg növelését, és nem változtatja meg a 32d. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az eredeti általános előzetes engedély iránti kérelemhez benyújtott indokolást. (2) Az (1) bekezdésben említett általános előzetes engedély megújításának kérelmezésekor az intézmény mentesül a 32d. cikk (1) bekezdésének a), b), c), e), f) és h) pontjában említett tájékoztatási kötelezettség alól. 32 g. cikk Az intézmény által benyújtandó kérelem ütemezése és a kérelem szanálási hatóság általi feldolgozása az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában (1) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélytől eltérő előzetes engedély esetében az intézmény legalább négy hónappal azt megelőzően benyújtja a teljes kérelmet és a 32d. cikkben említett információkat a szanálási hatóságnak, hogy az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések egyikét bejelentik az instrumentumok tulajdonosainak. (2) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély esetében az intézmény legalább négy hónappal azt megelőzően benyújtja a teljes kérelmet és a 32d. és a 32e. cikkben említett információkat a szanálási hatóságnak, hogy az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések egyikét végrehajtják. (3) A (2) bekezdéstől eltérve, az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és a 32f. cikk alkalmazásában általános előzetes engedély megújítása esetében az intézmény legalább három hónappal azon időszak lejárta előtt benyújtja a teljes kérelmet és a 32d., 32e. és 32f. cikkben előírt információkat a szanálási hatóságnak, amelyre az eredeti általános előzetes engedélyt megadták. (4) A szanálási hatóságok eseti alapon és kivételes körülmények között engedélyezhetik az intézmények számára az (1), (2) és (3) bekezdésben említett kérelemnek az említett bekezdésekben meghatározottnál rövidebb határidőn belül történő továbbítását. (5) A szanálási hatóság a kérelmet vagy az (1), (2) és (3) bekezdésben, vagy a (4) bekezdésben említett határidőn belül feldolgozza. A szanálási hatóságok figyelembe veszik az említett időszak alatt kapott új információkat, amennyiben ilyen új információk rendelkezésre állnak, és ha úgy ítélik meg, hogy azok lényegesek. A szanálási hatóságok csak akkor dolgozhatják fel a kérelmet, ha meggyőződtek arról, hogy az intézmény rendelkezésükre bocsátotta a 32d. cikkben és adott esetben a 32e. és 32f. cikkben előírt valamennyi információt. 32h. cikk Egyszerűsített követelmények azon intézményekre vonatkozóan, amelyek esetében a szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében előírt, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt olyan szinten határozta meg, amely nem haladja meg a veszteségek fedezéséhez elegendő összeget (1) A 32d., 32e. és 32f. cikktől eltérve, amennyiben a 32c. cikkben említett kérelmet olyan intézmény nyújtja be, amelyre vonatkozóan a szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében előírt, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt olyan szinten határozta meg, amely nem haladja meg az említett irányelv 45c. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint a veszteségek fedezéséhez elegendő összeget, a kérelemhez csatolni kell a következők mindegyikét:
(2) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott kérelmet követően megadott általános előzetes engedélyre nem vonatkozik az e rendelet 32b. cikkének (5) bekezdésében meghatározott korlátozás. (3) A 32 g. cikktől eltérve, az (1) bekezdésben említett intézményeknek a 32c. cikkben említett kérelmet legalább három hónappal az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések egyikének az instrumentumok tulajdonosai számára történő bejelentésének időpontja előtt, vagy az említett rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély iránti kérelem esetében legalább három hónappal az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések egyikének végrehajtása előtt kell benyújtaniuk a szanálási hatósághoz. (4) Amennyiben a szanálási hatóság a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem ellenzi írásban a 32c. cikkben említett kérelmet, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. (5) Ezt a cikket az adott esetnek megfelelően a szavatolótőke-követelmények és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni. 32i. cikk Az illetékes hatóság és a szanálási hatóság közötti együttműködési eljárás az 575/2013/EU rendelet 78a. cikkében említett engedély megadása során (1) Amennyiben az intézmény hiánytalan előzetes engedély iránti kérelmet nyújt be, beleértve az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély iránti kérelmet, a szanálási hatóság haladéktalanul továbbítja ezt a kérelmet az illetékes hatóságnak, beleértve a 32d. cikkben és adott esetben a 32e., 32f. vagy 32h. cikkben említett információkat is. (2) Az (1) bekezdésben említett információk továbbításával egyidejűleg a szanálási hatóság a beérkezett kérelemre irányuló konzultációt kér az illetékes hatóságtól a beérkezett kérelemről, amely magában foglalja a kérelem értékelése szempontjából releváns bármely egyéb információ szanálási és illetékes hatóság közötti kölcsönös cseréjét. (3) Az illetékes hatóság és a szanálási hatóság megállapodnak a (2) bekezdésben említett konzultációra adandó válasz megfelelő határidejéről, amely nem haladhatja meg a konzultáció iránti kérelem kézhezvételétől számított három hónapot, és amely két hónapra csökken, ha a konzultáció az általános előzetes engedély 32f. cikk szerinti megújítására vagy a 32h. cikk szerinti általános előzetes engedélyre vonatkozik. A szanálási hatóság az engedélyre vonatkozó határozat meghozatala előtt figyelembe veszi az illetékes hatóságtól kapott véleményeket. (4) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az illetékes hatóság beleegyezésére van szükség, a szanálási hatóság a (2) bekezdésben említett konzultáció iránti kérelemtől számított két hónapon belül, vagy ha a konzultáció az általános előzetes engedély 32f. cikk szerinti megújítására vagy a 32h. cikk szerinti általános előzetes engedélyre vonatkozik, egy hónapon belül közli az illetékes hatósággal azt a javasolt többletet, amellyel az említett rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedést követően az intézmény szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek a szanálási hatóság szerint meg kell haladniuk a megállapított követelményeket. (5) Az illetékes hatóság a (4) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított három héten belül, vagy amennyiben a konzultáció az általános előzetes engedély 32f. cikk szerinti megújítására vagy a 32h. cikk szerinti általános előzetes engedélyre vonatkozik, két héten belül továbbítja írásbeli hozzájárulását a szanálási hatóságnak. Abban az esetben, ha az illetékes hatóság nem ért egyet vagy részben nem ért egyet a szanálási hatósággal, az említett határidőn belül indokait megjelölve tájékoztatja erről a szanálási hatóságot. (6) A (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban szükség van az illetékes hatóság beleegyezésére, az illetékes hatóság egyidejűleg ad választ a (2) bekezdésben említett konzultációra, és továbbítja a szanálási hatóság számára az (5) bekezdésben említett írásbeli hozzájárulását. (7) A (3)–(6) bekezdéstől eltérve, amennyiben az (1) bekezdésben említett kérelem feldolgozásának maximális időtartama a 32 g. cikk (3) vagy (4) bekezdésével összhangban négy hónapnál rövidebb, a (3), (4) és (5) bekezdésben említett időtartamokról a szanálási hatóság és az illetékes hatóság a vonatkozó maximális időtartam figyelembevételével állapodik meg. (8) A szanálási hatóságnak és az illetékes hatóságnak törekednie kell az (5) bekezdésben említett megállapodás elérésére annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett kérelmet minden esetben a 32 g. cikk (1), (2), (3) vagy (4) bekezdésében említett határidőn belül feldolgozzák. (9) A szanálási hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az illetékes hatóságot az engedélyről hozott határozatról. A szanálási hatóság arról is tájékoztatja az illetékes hatóságot, ha az engedély céljából előírt kritériumok intézmény általi megszegése miatt visszavonja az általános előzetes engedélyt.” |
|
15. |
A IV. fejezet 3. szakasza a következőképpen módosul:
|
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. október 11-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/876 rendelete (2019. május 20.) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 1. o.).
(3) A Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/879 irányelve (2019. május 20.) a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 296. o.)
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2401 rendelete (2017. december 12.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 1. o.)
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).