a)

biztosítja, hogy az ICCAT keretében elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló, 1995. évi ENSZ-megállapodással, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetnek (FAO) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. évi megállapodásával, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló, 2009. évi FAO-megállapodással;

b)

előmozdítja az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejött, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének védelméről és fenntartható hasznosításáról szóló megállapodás és a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 15. konferenciáján született megállapodás célkitűzéseit, különösen a tengeri biológiai sokféleség védelmének fokozása és a világ óceánjai 30 %-ának védett tengeri területek révén történő védelme tekintetében;

c)

hozzájárul az európai zöld megállapodás megvalósításához – összhangban „A biológiai sokféleség — sürgős fellépésre van szükség” című, 2020. október 23-i tanácsi következtetésekkel, „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Európa létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című, 2021. június 10-i tanácsi következtetésekkel, nevezetesen a természet védelmét illetően, valamint „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiáról szóló, 2020. október 19-i tanácsi következtetésekkel –, továbbá Európa globális szerepének erősítéséhez;

d)

az Unió által a közös halászati politika keretében meghatározott célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el – nevezetesen az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében megállapítottak szerinti elővigyázatossági megközelítés és a maximális fenntartható hozammal kapcsolatos célok révén –, hogy előmozdítsa a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítését, a lehető legnagyobb mértékben elkerülje és csökkentse a nem szándékos fogásokat, fokozatosan felszámolja a visszadobás gyakorlatát, és minimalizálja a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatását, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat előmozdítása révén – megfelelő életszínvonalat biztosítson a halászati tevékenységekből élőknek, és figyelembe véve a fogyasztók érdekeit;

e)

összhangot biztosít a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményre vonatkozó, 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel;

f)

összhangot biztosít a biztonságos, védett, tiszta, egészséges és fenntartható módon kezelt óceánok és tengerek érdekében a nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló, 2022. december 13-i tanácsi következtetésekkel a tengeri biológiai sokféleség megőrzése tekintetében;

g)

elősegíti az érdekelt felek megfelelő szerepvállalását az ICCAT-intézkedések előkészítésében, és biztosítja, hogy az ICCAT keretében elfogadott intézkedések összhangban legyenek az ICCAT-egyezmény célkitűzéseivel;

h)

előmozdítja a regionális halászati gazdálkodási szervezetek bevált módszereivel összhangban lévő álláspontokat;

i)

következetességre és szinergiára törekszik az Unió harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatai keretében követett politikájával, és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, nevezetesen a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció terén;

j)

törekszik az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen belül egyenlő versenyfeltételeket teremteni az uniós flotta számára az uniós jog alapján alkalmazandóakkal megegyező elvek és standardok alapján, valamint előmozdítani az említett elvek és standardok egységes végrehajtását;

k)

előmozdítja az ICCAT, a meglévő regionális halászati gazdálkodási szervezetek és regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint – adott esetben, megbízatásuk erejéig – a megfelelő globális szervezetekkel való együttműködést;

l)

előmozdítja a tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek közötti együttműködési mechanizmusokat a tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek úgynevezett kóbei folyamata útján.

a)

a tengeri ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának előmozdítására, valamint az állományok fenntarthatóságának és az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásoknak a döntéshozatali folyamatba való beépítésének előmozdítására irányuló intézkedések;

b)

az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen lévő halászati erőforrásokra vonatkozó, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken és az elővigyázatossági megközelítésen alapuló állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések – ideértve az ICCAT által szabályozott élő tengeri biológiai erőforrásokat kiaknázó halászatra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat vagy erőkifejtési szabályozást is –,amelyek elérnék a maximális fenntartható hozamot. Amennyiben szükséges, az említett állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a túlhalászástól szenvedő állományokra vonatkozó különleges intézkedéseket is, hogy a halászati erőkifejtést ezen állományok helyreállításával arányos szinteken tartsák;

c)

a halászati adatgyűjtés előmozdítására irányuló intézkedések, hogy lehetővé tegyék a megbízható állományfelméréseket, támogassák az ICCAT tudományos bizottságának tudományos munkáját, és alátámasszák a tudományosan megalapozott gazdálkodási döntéseket, a megfelelési bizottság megerősítését, a megfelelési kultúra előmozdítását és időszakos független teljesítmény-felülvizsgálatok végzését célzó intézkedések;

d)

az ICCAT és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény közötti együttműködés megerősítése a releváns tengeri fajok védelmére vonatkozó koherens megközelítés biztosítása érdekében, különösen a megbízható állományfelmérést lehetővé tevő adatgyűjtés tekintetében;

e)

az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységek megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések – ideértve az IUU-hajók jegyzékbe vételét és a más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel való jegyzék-egyeztetést –, valamint a halak és a halászati termékek nyomonkövethetőségének előmozdítását célzó, a fogási dokumentációs rendszerekre vonatkozó önkéntes iránymutatásokon alapuló intézkedések;

f)

nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen az ICCAT keretében elfogadott intézkedések ellenőrzési hatékonyságának és betartásának biztosítása érdekében, ideértve az átrakodási műveletek ellenőrzésének megerősítését a FAO átrakodásra vonatkozó önkéntes iránymutatásai alapján;

g)

az uniós gazdasági szereplők és harmadik országbeli gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételeket célzó intézkedések előmozdítása az ICCAT szintjén, a felülvizsgált uniós halászati ellenőrzési rendszer keretében végrehajtandó olyan új ellenőrzési szabályok tekintetében, mint például az elektronikus távellenőrzés, valamint a kisüzemi és a rekreációs célú halászat ellenőrzése;

h)

a halászati tevékenységek tengeri biológiai sokféleségre, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések – ideértve az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra vonatkozó védelmi intézkedéseket az ICCAT-egyezménnyel és a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatásokkal összhangban –, a nem szándékos fogások, ideértve különösen a veszélyeztetett tengeri fajokat, lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedések;

i)

a tengerszennyezés csökkentésére és a műanyagok tengerbe ürítésének megelőzésére, valamint a tengerben jelen lévő műanyagok által a tengeri biológiai sokféleségre és ökoszisztémákra gyakorolt hatások csökkentésére irányuló intézkedések, beleértve a hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök óceánra gyakorolt hatásának csökkentését, valamint az ilyen halászeszközök azonosításának és eltávolításának megkönnyítésére irányuló intézkedéseket a FAO halászeszközök jelölésére vonatkozó önkéntes iránymutatásai alapján;

j)

a kizárólag cápauszonyok zsákmányolására irányuló halászat betiltását célzó, és a kifogott cápák uszonyostul való kirakodását előíró intézkedések;

k)

adott esetben és a releváns alapító okmányok által megengedett mértékben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a halászati ágazati munkafeltételekről szóló egyezménye végrehajtását ösztönző ajánlások;

l)

adott esetben közös megközelítések más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, különösen az ugyanazon térségben halászati gazdálkodással foglalkozókkal;

m)

az ICCAT kisegítő szerveinek és munkacsoportjainak szakvéleményein alapuló kiegészítő technikai intézkedések;

n)

a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére, valamint az élelmiszer-ellátás biztosításához való hozzájárulásra irányuló célkitűzésekkel összhangban lévő intézkedések.