a)

ha az első vagy a második kimutatási vizsgálat tipikus morfológiájú telepeket eredményező szelektív izoláció és két, a telepeken végzett azonosítási vizsgálat pozitív eredményt ad;

b)

ha az első és a második vizsgálat a szelektív izolációs vizsgálattól eltérő vizsgálat, és két azonosítási vizsgálat pozitív eredményt ad, miután a mintán tipikus morfológiájú telepeket eredményező szelektív izolációt végeztek.

i.

Weller et al. (2000) (2), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

ii.

Vreeburg et al. (2016) (3) (TaqMan® próba alkalmazásával, amelyet módosítottak a Weller et al. (2000) által leírt eredeti próbához képest), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

iii.

Vreeburg et al. (2018) (4) (úgynevezett NYtor teszt), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

iv.

Massart et al. (2014) (5), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

i.

Weller et al. (2000), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

ii.

Vreeburg et al. (2016) (TaqMan® próba alkalmazásával, amelyet módosítottak a Weller et al. (2000) által leírt eredeti próbához képest), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban részletesen leírtak szerint;

iii.

Vreeburg et al. (2018) (úgynevezett NYtor teszt), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

iv.

Massart et al. (2014), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

a)

amelyeken a meghatározott károsítóval fertőzöttnek talált burgonyával klonális rokonságban álló burgonyát termesztenek vagy termesztettek;

b)

amelyeken a meghatározott károsítóval fertőzöttnek talált paradicsoméval azonos forrásból származó paradicsomot termesztenek vagy termesztettek;

c)

amelyeken a meghatározott károsító feltételezett jelenléte miatt hatósági ellenőrzés alá helyezett burgonyát vagy paradicsomot termesztenek vagy termesztettek;

d)

amelyeken a meghatározott károsítóval fertőzöttnek talált termőhelyeken termesztett burgonyával klonális rokonságban álló burgonyát termesztenek vagy termesztettek;

e)

amelyeken burgonyát vagy paradicsomot termesztenek, és amelyek fertőzött termőhelyek szomszédságában találhatók, beleértve az olyan termőhelyeket, ahol – közvetlenül vagy közös szolgáltatón keresztül – közösen használnak termelési eszközöket és létesítményeket;

f)

amelyeken öntözés vagy permetezés céljára felszíni vizet használnak bármely olyan forrásból, amely esetében fennáll vagy beigazolódott a meghatározott károsítóval való fertőzöttség gyanúja;

g)

amelyeken öntözés vagy permetezés céljára felszíni vizet használnak olyan forrásból, amely közös használatban van olyan termőhelyekkel, amelyek esetében fennáll vagy beigazolódott a meghatározott károsítóval való fertőzöttség gyanúja;

h)

amely olyan felszíni vízzel van vagy volt elöntve, amely esetében fennáll vagy beigazolódott a meghatározott károsítóval való fertőzöttség gyanúja; és

a)

az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített termőhelyen termesztett meghatározott növények;

b)

az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növényekkel termelési kapcsolatban álló termőhely(ek), beleértve azokat, ahol – közvetlenül vagy közös szolgáltatón keresztül – közösen használnak termelési eszközöket és létesítményeket;

c)

meghatározott növények, amelyeket a b) pontban említett termőhely(ek)en termesztenek, vagy amelyek jelen voltak ilyen termőhely(ek)en abban az időszakban, amikor az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növények jelen voltak az a) pontban említett termőhelyen;

d)

az a), b) és c) pontban említett termőhelyekről származó meghatározott növényekkel foglalkozó üzemek;

e)

mindazok a gépek, járművek, edények, raktárak vagy azok egységei, valamint minden egyéb tárgy, beleértve a csomagolóanyagokat is, amelyek érintkezésbe kerülhettek az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növényekkel;

f)

minden meghatározott növény, amelyet az előző pontban felsorolt építményekben vagy eszközökben tároltak, vagy amely azokkal érintkezésbe került azt megelőzően, hogy sor került volna ezen építményeknek vagy eszközöknek a tisztítására és fertőtlenítésére;

g)

az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően elvégzett vizsgálat és laboratóriumi eljárások eredményeként, a burgonya esetében azok a gumók vagy növények, amelyek egyenes vagy oldalági klonális kapcsolatban állnak az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növényekkel, illetve a paradicsom esetében azok a növények, amelyek ugyanabból a forrásból származnak, mint az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növények, és amelyeknél úgy tűnik, hogy – bár a meghatározott károsító kimutatására irányuló vizsgálat hozhatott negatív eredményt – a fertőzés klonális kapcsolat útján valószínűsíthető;

h)

a g) pontban említett meghatározott növények termőhelye(i);

i)

a meghatározott növények termőhelye(i), mely(ek)nek öntözéséhez vagy permetezéséhez az 5. cikk (4) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontja értelmében fertőzöttnek minősített vizet használtak;

j)

olyan felszíni vízzel elárasztott termesztési helyeken termesztett meghatározott növények, amely esetében megerősítést nyert, hogy az fertőzött.

a)

az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében létrehozott körülhatárolt területen:

b)

olyan esetekben, amikor az 5. cikk (4) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontja értelmében a felszíni vizet fertőzöttnek minősítették:

a)

állati takarmányként való felhasználás olyan hőkezelés után, mely biztosítja, hogy ne állhasson fenn a meghatározott károsító túlélésének a kockázata;

b)

ártalmatlanítás hatóságilag jóváhagyott hulladéklerakóban, ahol nem áll fenn azonosítható kockázata annak, hogy a meghatározott károsító kikerül a környezetbe, pl. mezőgazdasági területekre való átszivárgás révén;

c)

elégetés;

d)

ipari feldolgozás azonnali elszállítással közvetlenül egy olyan feldolgozóüzembe, amely rendelkezik hatóságilag engedélyezett hulladékártalmatlanító berendezésekkel, melyek tekintetében megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata, továbbá rendelkezik egy programmal legalább a szállítójárművek tisztítására és fertőtlenítésére;

e)

egyéb intézkedések, feltéve, hogy megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata; ezekről az intézkedésekről és azok indoklásáról értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

a)

burgonyagumók esetében:

b)

a meghatározott növények egyéb növényi részei esetében, beleértve a szár- és levélhulladékot:

1.

a fertőzöttnek minősítés évét követő első négy tenyészidőszak során az árvakelésű meghatározott növényeknek, valamint a meghatározott károsító egyéb, a burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényeinek az eltávolítása, a meghatározott növények, valamint a burgonya és a paradicsom vetőmagjai elültetésének tilalma, figyelembe véve a meghatározott károsító biológiai jellemzőit, továbbá a burgonyafélékhez tartozó termesztett gazdanövények, valamint olyan, a Brassica nemzetséghez tartozó növények elültetésének tilalma, amelyek esetében fennáll a meghatározott károsító túlélésének azonosított kockázata;

2.

a fertőzöttnek minősítés évét követő ötödik évtől kezdődően, az 1. pontban foglalt feltételek teljesítését követően és azzal a feltétellel, hogy a hatósági ellenőrzések során a termesztési helyet az ültetést megelőző legalább két egymást követő tenyészidőszak során árvakelésű meghatározott növényektől és a burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényektől mentesnek találták, csak olyan burgonyagumók ültetése engedélyezhető, amelyeket nem más burgonya szaporítására szánnak, és a betakarított burgonyagumókat vagy adott esetben a paradicsomnövényeket az I. mellékletnek megfelelően meg kell vizsgálni;

3.

a meghatározott növényeknek a 2. pontban említett első alkalommal történő termesztését követően, valamint ültetésre szánt gumók termesztése esetén egy megfelelő, legalább kétéves vetésforgót követően a 3. cikkben előírtak szerint felderítést kell végezni; vagy

4.

a fertőzöttnek minősítés évét követő első öt tenyészidőszak során az árvakelésű meghatározott növényeknek és a meghatározott károsító egyéb, a burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényeinek az eltávolítása;

5.

a fertőzöttnek minősítés évét követő első három év során a termesztési helyet ugaron hagyják vagy gabonát termesztenek rajta az azonosított kockázatnak megfelelően, vagy állandó legelőként művelik gyakori tarvágással vagy intenzív legeltetéssel, vagy fűmagtermesztés céljára használják;

6.

a fertőzöttnek minősítés évét követő negyedik és ötödik évben a termőhelyet olyan növényekkel ültetik be, amelyek nem gazdanövényei a meghatározott károsítónak, és amelyek esetében nem áll fenn a meghatározott károsító túlélésének és terjedésének azonosítható kockázata;

7.

a fertőzöttnek minősítés évét követő hatodik évtől kezdődően, a 4., 5. és 6. pontban foglalt feltételek teljesítését követően és azzal a feltétellel, hogy a hatósági ellenőrzések során a termesztési helyet az ültetést megelőző legalább két egymást követő tenyészidőszak során árvakelésű meghatározott növényektől és a meghatározott károsító burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényeitől mentesnek találták, ültetésre szánt gumók vagy más gumók termesztése engedélyezhető, és a betakarított gumókat vagy – adott esetben – a paradicsomnövényeket meg kell vizsgálni az I. melléklettel összhangban.

1.

Tanúsított burgonyanövények olyan termesztési helyeken ültethetők, ahol legalább két éven keresztül nem termesztettek sem burgonyát, sem más, burgonyafélékhez tartozó termesztett gazdanövényeket, és az alábbi követelmények mindegyike teljesül:

2.

Egyéb esetekben a következő feltételek alkalmazandók:

1.

Az összes gépet és tároló létesítményt, amely a termőhelyen található és szerepet kapott a meghatározott növény termesztésében, meg kell tisztítani, és szükség esetén fertőtleníteni kell a megfelelő módszerek alkalmazásával, a 3. pontban meghatározottak szerint.

2.

A meghatározott károsító terjedésének megakadályozása érdekében szükség esetén be kell vezetni az öntözési és permetezési programok hatósági ellenőrzését, beleértve azok tilalmát is.

1.

Nem ültethetők meghatározott növények, burgonyavetőmagok vagy a meghatározott károsító más, burgonyafélékhez tartozó termesztett gazdanövényei, kivéve akkor, ha a termesztési egység vonatkozásában végrehajtották a következő hatóságilag felügyelt intézkedések mindegyikét:

2.

A burgonyát ültetésre szánt tanúsított gumókról, vagy bevizsgált forrásból származó minigumókról vagy mikronövényekről kell termeszteni.

3.

A paradicsomot az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet követelményeinek megfelelő vetőmagról vagy – vegetatív szaporítás esetén – ilyen magról származó és hatósági felügyelet mellett termesztett paradicsomnövényekről kell termeszteni.

4.

A meghatározott károsító terjedésének megakadályozása érdekében szükség esetén be kell vezetni az öntözési és permetezési programok hatósági ellenőrzését, beleértve azok tilalmát is.

1.

Közvetlenül a fertőzöttnek minősítést követően gondoskodnak az ilyen körülhatárolt területeken lévő, és a meghatározott növény termesztésébe bevont valamennyi gép és tároló létesítmény megtisztításáról és – szükség esetén – fertőtlenítéséről a megfelelő módszerek alkalmazásával, a 3. pontban meghatározottak szerint.

2.

Azonnal, és a fertőzöttnek minősítést követő legalább három tenyészidőszakon át:

3.

Szükség esetén programot dolgoznak ki az ültetésre szánt teljes gumókészlet megfelelő időtartam alatt történő lecserélésére.

a)

ártalmatlanítás hatóságilag jóváhagyott hulladéklerakóban, ahol nem áll fenn azonosítható kockázata annak, hogy a meghatározott károsító kikerül a környezetbe, pl. mezőgazdasági területekre való átszivárgás vagy mezőgazdasági területek öntözésére használható vízforrásokkal való érintkezés révén;

b)

elégetés;

c)

egyéb intézkedések, feltéve, hogy megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata; ezekről az intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

a)

az elhelyezést megelőzően hőkezelésnek kell alávetni úgy, hogy annak minden részében a hőmérséklet 30 percen keresztül legalább 60 °C legyen; vagy

b)

egyéb olyan, hatóságilag jóváhagyott és hatóságilag felügyelt módon kell ártalmatlanítani, amely esetében nem áll fenn a hulladék mezőgazdasági területtel vagy a mezőgazdasági terület öntözésére felhasználható vízforrásokkal való érintkezésének azonosítható kockázata.