32022O0508

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 32022O0508 - EN

Document 32022O0508

Help

Az Európai Központi Bank (EU) 2022/508 iránymutatása (2022. március 25.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlásáról szóló (EU) 2022/12 iránymutatás módosításáról (EKB/2022/12)

ECB/2022/12

OJ L 102, 30.3.2022, p. 34–42 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/guideline/2022/508/oj

HTML

PDF

Official Journal

2022.3.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 102/34

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2022/508 IRÁNYMUTATÁSA

(2022. március 25.)

az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlásáról szóló (EU) 2022/12 iránymutatás módosításáról (EKB/2022/12)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére, valamint 6. cikke (5) bekezdésének a) és c) pontjára,

mivel:

(1)

2017. április 4-én az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta az (EU) 2017/697 európai központi banki iránymutatást (EKB/2017/9) (2) (a továbbiakban: a választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló iránymutatás), amelyben az uniós jogszabályokban biztosított egyes választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlására vonatkozó általános politikákat állapított meg. A választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló iránymutatás elfogadása óta elfogadott jogszabályok módosítottak vagy töröltek egyes olyan, az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket, amelyek az említett iránymutatásban szerepeltek. Ezért a választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló iránymutatás ebből következő módosítására van szükség.

(2)

A stabil lakossági betétekre alkalmazandó kiáramlási arányokat illetően bizonyos tényezők akadályozták az (EU) 2016/445 európai központi banki rendelet (EKB/2016/4) (3) 13. cikkében és a választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló iránymutatás 7. cikkében szereplő mérlegelési jogkör gyakorlati alkalmazását, amely szerint az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézmények számára, hogy az Európai Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 24. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti előzetes jóváhagyása mellett a betétbiztosítási rendszer hatálya alá tartozó stabil lakossági betétekre 3 %-os kiáramlási arányt alkalmazzanak. További bizonyítékokra és elemzésre van szükség annak alátámasztására, hogy az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (5) bekezdésében említett, betétbiztosítási rendszer hatálya alá tartozó stabil lakossági betétek kiáramlási aránya az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett forgatókönyveknek megfelelő stresszidőszakban 3 % alatt maradna. Az ilyen bizonyítékok és elemzés hiányában a 3 %-os kiáramlási arány alkalmazását engedélyező általános politikát az (EU) 2016/445 rendeletből (EKB/2016/4) és így a választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló iránymutatásból is el kell hagyni.

(3)

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában az illetékes hatóságok számára biztosított azon lehetőséget, hogy azonosítsák a jelentős tőzsdeindexeket azon részvények azonosítása céljából, amelyek 2. B. szintű eszközöknek minősülhetnek a likviditásfedezeti rátában, következetesen kell gyakorolni a jelentős és a kevésbé jelentős intézmények tekintetében. A mérlegelés annak biztosítására irányul, hogy a hitelintézetek a likviditási pufferükbe csak az olyan indexekben lévő részvényeket számítják bele, amelyek tekintetében feltételezhető a mögöttes részvények piaci likviditása. Mivel az érintett indexek mögöttes részvényeinek piaci likviditását közvetlenül nem befolyásolja sem a hitelintézetek jelentős volta, sem a mérete, nem lenne megfelelő a jelentős és a kevésbé jelentős intézmények eltérő kezelése.

(4)

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében az illetékes hatóságok számára biztosított azon mérlegelési jogkört, amelynek alapján eltérhetnek az ugyanazon cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontjától azon hitelintézetek esetében, amelyek alapító okiratukkal összhangban vallási szokásból eredő okokból nem tarthatnak kamatozó eszközt, a jelentős és a kevésbé jelentős intézmények tekintetében következetesen kell gyakorolni a 2B. szintű eszközök azonosítására szolgáló kritériumoknak a vállalati adósságpapírok tekintetében történő harmonizálása érdekében.

(5)

Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 428p. cikkének (10) bekezdésében az illetékes hatóságok számára a nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) követelmény tekintetében biztosított azon mérlegelési jogkört, hogy a rendelet hatodik része IV. címének 4. fejezetében nem említett mérlegen kívüli kitettségekre meghatározzák az alkalmazandó előírt stabil forrásellátottsági tényezőket, következetesen kell gyakorolni a jelentős és a kevésbé jelentős intézmények tekintetében. A jelentős intézmények tekintetében a politika az NSFR-ben előírt stabil forrásellátottsági tényezőket a likviditásfedezeti rátánál alkalmazott kiáramlási arányokhoz kapcsolja, miközben rugalmasságot biztosít az EKB számára eltérő előírt stabil forrásellátottsági tényezők meghatározásához. Az egyszerűség és óvatosság érdekében ez a megközelítés egyensúlyt teremt az NSFR számításához alkalmazott tényezők és a likviditásfedezeti ráta alkalmazásában meghatározott tényezők összehangolása során, miközben továbbra is lehetővé teszi azon esetek eltérő kezelését, amelyekben ez az összekapcsolás nem tükrözi megfelelően a kapcsolódó finanszírozási kockázatot. A kevésbé jelentős intézmények tekintetében nem szükséges vagy megfelelő eltérni ettől a megközelítéstől, mivel az előírt stabil forrásellátottsági tényezők ilyen mérlegen kívüli kitettségekre való alkalmazására vonatkozó módszertan főszabály szerint nem változik a hitelintézetek között. Ugyanezen okokból az 575/2013/EU rendelet 428aq. cikkének (10) bekezdésében az illetékes hatóságok számára az egyszerűsített módszer szerint számított NFSR tekintetében biztosított mérlegelési jogkört is hasonló módon kell gyakorolni.

(6)

Az 575/2013/EU rendelet 428q. cikkének (2) bekezdésében az illetékes hatóságok számára biztosított azon mérlegelési jogkört, hogy az elkülönített eszközök tekintetében meghatározzák a megterhelés idejét az eszközök alapjául szolgáló kitettséggel összhangban, azonos módon kell gyakorolni a jelentős és a kevésbé jelentős intézmények tekintetében. Az elkülönített és nem szabadon elidegeníthető eszközöket úgy kell tekinteni, hogy azok annak megfelelő időtartamra megterheltek, amely megfelel az intézmények azon ügyfeleik felé fennálló kötelezettségei időtartamának, amely ügyfelekre az elkülönítési követelmények vonatkoznak, és ezért azok azon időtartam alatt megfelelően finanszírozottak. Ez az érintett intézmény méretétől függetlenül alkalmazandó. Ugyanezen bemutatott okokból, valamint azért is, mert nincs olyan prudenciális ok, amely igazolná az eltérő megközelítést az egyszerűsített módszer szerint számított NFSR tekintetében, az 575/2013/EU rendelet 428ar. cikkének (2) bekezdésében az illetékes hatóságok számára az egyszerűsített módszer szerint számított NFSR tekintetében biztosított mérlegelési jogkört is hasonló módon kell gyakorolni. A csoporton belüli kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésében meghatározott nagykockázat-vállalási határértékek alkalmazása alóli mentességéhez kapcsolódó választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket végrehajtó, a jelen iránymutatásban szereplő rendelkezéseket módosítani kell, továbbá azokat a jelentős és a kevésbé jelentős intézmények tekintetében következetesen kell gyakorolni. Az (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) elfogadása óta fokozódtak az EKB-nak a hitelintézetek harmadik országokban letelepedett szervezeteket érintő könyvelési gyakorlataival kapcsolatos prudenciális aggályai. E választási lehetőség hatályát ezért az Unión belül letelepedett szervezetekkel szembeni csoporton belüli kitettségekre kell korlátozni, ami azzal a hatással jár, hogy a harmadik országokbeli szervezetekkel szembeni csoporton belüli kitettségek a vonatkozó nagykockázat-vállalási határértékek alól csak előzetes eseti felügyeleti értékelést követően mentesíthetők.

(7)

Ezen túlmenően a választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló iránymutatást módosítani kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy a jelenleg elérhető teljes mentesség mellett a vonatkozó kritériumoknak – az érintett kitettségek értékére vonatkozó mennyiségi korlát tiszteletben tartása révén – megfelelő hitelintézetek részleges mentességet vehessenek igénybe. A mérlegelési jogkör ilyen kiterjesztett alkalmazása várhatóan hozzájárul a hitelintézetek számára biztosított egyenlő versenyfeltételek fenntartásához a mechanizmusban részt vevő tagállamokban, valamint korlátozza az egyes meghatározott kitettségekből eredő koncentrációs kockázatokat és biztosítja, hogy az egységes felügyeleti mechanizmuson belül azonos minimumkövetelmények kerüljenek alkalmazásra.

(8)	Ezért az (EU) 2017/697 iránymutatást (EKB/2017/9) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2017/697 iránymutatás (EKB/2017/9) a következőképpen módosul:

1.	Az 5. cikket el kell hagyni.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdése: mentességek

Az illetékes nemzeti hatóságok a mentességekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésében biztosított választási lehetőséget a kevésbé jelentős intézmények tekintetében e cikkel és a mellékletekkel összhangban gyakorolják.

Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt kitettségek a fedezett kötvények névértékének 80 %-áig mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.

b)	Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt kitettségek a kitettségértékük 80 %-áig mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.

Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt, a hitelintézetek által az ott említett vállalkozásokkal szemben vállalt kitettségek mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, amennyiben e vállalkozások az Unióban letelepedettek, valamint feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott és ezen iránymutatás I. mellékletében tovább részletezett feltételek, és amennyiben e vállalkozásokra az 575/2013/EU rendeletnek, a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (*1) vagy harmadik országban hatályos egyenértékű normáknak megfelelő, ezen iránymutatás I. mellékletében tovább részletezett, ugyanolyan összevont alapú felügyelet vonatkozik.

Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában felsorolt kitettségek mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott és ezen iránymutatás II. mellékletében tovább részletezett feltételek teljesülnek.

Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének e)–l) pontjában felsorolt kitettségek teljes mértékben, illetve a 400. cikk (2) bekezdésének i) pontja esetében a megengedett maximális összeg erejéig mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.

Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy értékeljék az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésében, valamint az ezen iránymutatás mellékletében meghatározott, az adott kitettségre alkalmazandó feltételek teljesülését. Az illetékes nemzeti hatóság bármikor ellenőrizheti ezt az értékelést, és ebből a célból kérheti a hitelintézetektől a vonatkozó mellékletben említett dokumentáció benyújtását.

g)	Ez a cikk csak akkor alkalmazandó, ha az érintett tagállam nem gyakorolta az 575/2013/EU rendelet 493. cikkének (3) bekezdése szerinti, az adott kitettség részleges vagy teljes mentesítésére vonatkozó választási lehetőséget.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).”"

3.	A 7. cikket el kell hagyni.

A IV. szakasz a „Likviditás” címet követően a következő címekkel és 7a–7f. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja: likviditásfedezeti ráta – valamely tagállam vagy harmadik ország jelentős tőzsdeindexeinek azonosítása

Az illetékes nemzeti hatóságok a következő indexeket az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*2) 12. cikke (1) bekezdése c) pontja alapján 2B. szintű eszköznek minősíthető részvények körének meghatározása céljára jelentős tőzsdeindexeknek tekintik:

i.	az (EU) 2016/1646 bizottsági végrehajtási rendelet (*3) I. mellékletében felsorolt indexek;

ii.	valamely tagállam vagy harmadik ország i. pont alá nem tartozó bármely jelentős tőzsdeindexe, amelyet e pont alkalmazása céljából ekként elismer az adott tagállam illetékes hatósága vagy adott harmadik ország állami hatósága;

iii.	az érintett joghatóság vezető vállalataiból összeállított, az i. vagy a ii. pont alá nem tartozó bármely jelentős tőzsdeindex.

7b. cikk

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdése: likviditásfedezeti ráta – 2B. szintű eszközök

(1) Az illetékes nemzeti hatóságok engedélyezik azon kevésbé jelentős intézmények számára, amelyek alapító okiratukkal összhangban vallási szokásból eredő okokból nem tarthatnak kamatozó eszközt, hogy az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelően a 2B. szintű eszközök között vállalati adósságpapírokat szerepeltessenek.

(2) Az illetékes nemzeti hatóságok időszakonként felülvizsgálhatják az (1) bekezdésben említett követelményt, és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontja alóli mentességet engedélyezhetnek, amennyiben az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében rögzített feltételek teljesülnek.

7c. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 428p. cikkének (10) bekezdése: NSFR – a mérlegen kívüli kitettségekre vonatkozó előírt stabil forrásellátottsági tényezők

Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság az 575/2013/EU rendelet 428p. cikkének (10) bekezdése hatálya alá tartozó, mérlegen kívüli kitettségekre eltérő előírt stabil forrásellátottsági tényezőket nem határoz meg, az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy az 575/2013/EU rendelet hatodik része IV. címének 4. fejezetében nem említett mérlegen kívüli kitettségekre olyan előírt stabil forrásellátottsági tényezőket alkalmazzak, amelyek megfelelnek a likviditásfedezeti követelmény keretében az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkével összefüggésben a kapcsolódó termékekre és szolgáltatásokra alkalmazott kiáramlási arányoknak.

7d. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 428q. cikkének (2) bekezdése: NSFR – az elkülönített eszközök megterhelési idejének meghatározása

Amennyiben a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*4) 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően eszközöket különítettek el, és az intézmények ezen eszközöket nem képesek szabadon elidegeníteni, az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy ezen eszközöket olyan időtartamra tekintsék megterheltnek, amely megfelel az intézmények azon ügyfeleik felé fennálló kötelezettségei időtartamának, amely ügyfelekre az említett elkülönítési követelmények vonatkoznak.

7e. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 428aq. cikkének (10) bekezdése: NSFR – a mérlegen kívüli kitettségekre vonatkozó előírt stabil forrásellátottsági tényezők

Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik azon kevésbé jelentős intézményektől, amelyek részére engedélyezték az 575/2013/EU rendelet hatodik része IV. címének 5. fejezetében említett, egyszerűsített nettó stabil forrásellátottsági követelmény alkalmazását, hogy a 7c. cikkben rögzített megközelítést kövessék.

7f. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 428ar. cikkének (2) bekezdése: NSFR – az elkülönített eszközök megterhelési idejének meghatározása

Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik azon kevésbé jelentős intézményektől, amelyek részére engedélyezték az 575/2013/EU rendelet hatodik része IV. címének 5. fejezetében említett, egyszerűsített nettó stabil forrásellátottsági ráta kiszámítását, hogy a 7d. cikkben rögzített megközelítést kövessék.

(*2) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.)."

(*3) A Bizottság (EU) 2016/1646 végrehajtási rendelete (2016. szeptember 13.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a fő indexekkel és az elismert tőzsdékkel kapcsolatos végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 245., 2016.9.14., 5. o.)."

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).”"

5.	A 8. cikket el kell hagyni.

6.	A melléklet ezen iránymutatás I. mellékletének megfelelően módosul.

7.	Az iránymutatás ezen iránymutatás II. mellékletének megfelelően új II. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Záró rendelkezések

Hatálybalépés és végrehajtás

Ez az iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az illetékes nemzeti hatóságoknak 2022. október 1-jétől kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. március 25-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) Az Európai Központi Bank (EU) 2017/697 iránymutatása (2017. április 4.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlásáról (EKB/2017/9) (HL L 101., 2017.4.13., 156. o.).

(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/445 rendelete (2016. március 14.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlásáról (EKB/2016/4) (HL L 78., 2016.3.24., 60. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2017/697 iránymutatás (EKB/2017/9) melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének c) pontja, valamint az ezen iránymutatás 6. cikkének c) pontja szerinti, a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesítés értékelésére vonatkozó feltételek

Ez a melléklet a jelen iránymutatás 6. cikkének c) pontja szerinti, a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentességek vonatkozásában alkalmazandó. A 6. cikk c) pontja alkalmazásában a 2014/908/EU bizottsági végrehajtási határozat (*1) I. mellékletében felsorolt harmadik országok egyenértékűnek minősülnek.

Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy a következő kritériumokat vegyék figyelembe annak értékelése során, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett valamely kitettség az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség feltételeinek megfelel-e.

Annak értékelésekor, hogy a kitettség, a partner vagy a hitelintézet és a partner közötti kapcsolat sajátos jellege az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint csökkenti vagy teljesen kiküszöböli-e a kitettség kockázatát, a kevésbé jelentős intézményeknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:

az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (6) bekezdésének b), c) és e) pontjában előírt feltételek teljesülnek-e, és különösen, hogy a partnerre ugyanazon kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak-e, mint a hitelintézetre, és a számítástechnikai rendszerek integráltak vagy legalább teljes mértékben összehangoltak-e. Ezen túlmenően figyelembe kell venniük, hogy van-e olyan – jelenlegi vagy a jövőben várhatóan – jelentős gyakorlati vagy jogi akadály, amely gátolná, hogy a partner a kitettségét időben visszafizesse a hitelintézetnek, az olyan helyreállítási és szanálási helyzeten kívül, amikor a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*2) szerinti korlátozásokat kell végrehajtani;

ii.	a csoporton belüli kitettségeket a csoport finanszírozási struktúrája és stratégiája indokolja-e;

iii.	a csoporton belüli partnernek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat egyedi és adott esetben összevont szinten hasonló-e a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.

a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi-e annak folyamatos ellenőrzését és biztosítását, hogy a csoportba tartozó vállalkozások felé fennálló nagykockázatok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten igazodjanak a hitelintézet kockázatkezelési stratégiájához.

Annak értékeléséhez, hogy az esetleges fennmaradó koncentrációs kockázat más módon is azonos hatékonysággal kezelhető-e, például a 2013/36/EU irányelv 81. cikkében említett rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint, a kevésbé jelentős intézményeknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:

a hitelintézet egyedi és adott esetben összevont szinten rendelkezik-e megbízható folyamatokkal, eljárásokkal és kontrollokkal annak biztosítására, hogy a mentesség alkalmazása ne okozzon olyan koncentrációs kockázatot, amely kívül esik kockázatkezelési stratégiáján és a csoporton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveibe ütközik;

ii.	a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként hivatalosan megvizsgálta-e a csoporton belüli kitettségekből eredő kockázatot;

iii.	a hitelintézet a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten rendelkezik-e olyan hitelkockázat-ellenőrzési kerettel, amely megfelelően figyelemmel kíséri a javasolt kitettségeket;

iv.

a felmerülő koncentrációs kockázatot a hitelintézetnek a tőkemegfelelés belső értékelésére vonatkozó eljárása (ICAAP) megfelelően azonosítja vagy azonosítani fogja-e, és azt aktívan kezeli-e. A koncentrációs kockázat kezelésére szolgáló rendszerek, eljárások és mechanizmusok értékelése a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás keretében történik;

v.	bizonyíték van-e arra, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a csoport helyreállítási tervével.

Az illetékes nemzeti hatóságok az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából kérhetik, hogy a kevésbé jelentős intézmények nyújtsák be a következő dokumentációt:

a)	A hitelintézet jogi képviselője által a vezető testület jóváhagyásával aláírt levél arról, hogy a hitelintézet megfelel a mentesség 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésének c) pontjában és 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított valamennyi feltételének.

Egy független külső harmadik fél vagy a belső jogi részleg által kiadott és a vezető testület által jóváhagyott jogi vélemény, amely igazolja, hogy nincsenek a vonatkozó szabályozásból – az adóügyi szabályozást is ideértve – vagy kötelező megállapodásokból eredő akadályok, amelyek gátolnák, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse.

A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat az alábbiakról:

i.	nincsenek olyan gyakorlati akadályok, amelyek gátolnák, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse;

ii.	a csoporton belüli kitettségeket a csoport finanszírozási struktúrája és stratégiája indokolja;

iii.

a csoporton belüli partnernek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten hasonló a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.	a csoporton belüli kitettségekből eredő koncentrációs kockázat a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként megvizsgálásra került.

A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott, azt tanúsító dokumentáció, hogy a hitelintézet hitelezési kockázat értékelésére, mérésére és kontrolljára szolgáló eljárásai megegyeznek a partnerével, valamint a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi a vezető testület számára a fennálló nagykockázatok szintjének és annak a folyamatos figyelemmel kísérését, hogy azok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten annak kockázatkezelési stratégiájához, valamint a csoporton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveihez igazodnak.

e)	Azt igazoló dokumentáció, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása egyértelműen azonosítja a csoporton belüli nagykockázatokból eredő koncentrációs kockázatot, valamint hogy ezt a kockázatot aktívan kezelik.

f)	Azt igazoló dokumentáció, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a csoport helyreállítási tervével.

(*1) A Bizottság 2014/908/EU végrehajtási határozata (2014. december 12.) a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről (HL L 359., 2014.12.16., 155. o.).

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).”

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2017/697 iránymutatás (EKB/2017/9) a következő melléklettel egészül ki:

„II. MELLÉKLET

Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontja, valamint az ezen iránymutatás 6. cikkének d) pontja szerinti, a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesítés értékelésére vonatkozó feltételek

Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy a következő kritériumokat vegyék figyelembe annak értékelése során, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett valamely kitettség az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség feltételeinek megfelel-e.

Annak értékelésekor, hogy a kitettség, a regionális vagy központi szerv vagy a hitelintézet és a regionális vagy központi szerv közötti kapcsolat sajátos jellege az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint csökkenti vagy teljesen kiküszöböli-e a kitettség kockázatát, a kevésbé jelentős intézményeknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:

van-e olyan – jelenlegi vagy a jövőben várhatóan – jelentős gyakorlati vagy jogi akadály, amely gátolná, hogy a partner a kitettségét időben visszafizesse a hitelintézetnek, az olyan helyreállítási és szanálási helyzeten kívül, amikor a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti korlátozásokat kell végrehajtani;

ii.	a javasolt kitettségek összhangban állnak-e a hitelintézet szokásos üzletmenetével és üzleti modelljével, vagy azt a hálózat finanszírozási struktúrája indokolja-e;

iii.	a hitelintézet központi szervének való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat egyedi és adott esetben összevont szinten hasonló-e a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.	a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi-e annak folyamatos ellenőrzését és biztosítását, hogy a központi vagy regionális szervek felé fennálló kitettségek igazodjanak kockázatkezelési stratégiájához;

annak értékeléséhez, hogy az esetleges fennmaradó koncentrációs kockázat más módon is azonos hatékonysággal kezelhető-e, például a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 81. cikkében említett rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint, a kevésbé jelentős intézményeknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:

i.	a hitelintézet rendelkezik-e megbízható folyamatokkal, eljárásokkal és kontrollokkal annak biztosítására, hogy a mentesség alkalmazása ne okozzon olyan koncentrációs kockázatot, amely kívül esik kockázatkezelési stratégiáján;

ii.	a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként hivatalosan megvizsgálta-e a központi vagy regionális szerve felé fennálló kitettségekből eredő kockázatot;

iii.	a hitelintézet rendelkezik-e hitelkockázat-ellenőrzési kerettel, amely megfelelően figyelemmel kíséri a javasolt kitettségeket;

iv.

Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy annak értékeléséhez, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint a hitelintézettel hálózati kapcsolatban álló regionális vagy központi szerv felelős-e a készpénz-elszámolási műveletekért, figyelembe vegyék azt, hogy a regionális vagy központi szerv belső szabályzata vagy társasági szerződése tartalmaz-e kifejezetten ilyen felelősségeket, többek között az alábbiakat:

a)	a teljes hálózat piaci finanszírozása;

b)	a hálózaton belüli likviditáselszámolás az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének alkalmazási körén belül;

c)	a kapcsolt hitelintézeteknek történő likviditásnyújtás;

d)	a kapcsolt hitelintézetek likviditásfeleslegének lekötése.

a)	a hitelintézet jogi képviselője által a vezető testület jóváhagyásával aláírt levél arról, hogy a hitelintézet megfelel a mentesség megadása 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában és 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított valamennyi feltételének;

egy független külső harmadik fél vagy a belső jogi részleg által kiadott és a vezető testület által jóváhagyott jogi vélemény, amely igazolja, hogy nincsenek a vonatkozó szabályozásból – az adóügyi szabályozást is ideértve – vagy kötelező megállapodásokból eredő akadályok, amelyek gátolnák, hogy a regionális vagy központi szerv a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse;

a jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat az alábbiakról:

i.	nincsenek gyakorlati akadályai a regionális vagy központi szerv hitelintézettel szemben fennálló kitettségének időben történő visszafizetésének;

ii.	a regionális vagy központi szervvel szembeni kitettségeket a hálózat finanszírozási struktúrája indokolja;

iii.

a regionális vagy központi szervnek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten hasonló a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.	a regionális vagy központi szerv felé fennálló kitettségekből eredő koncentrációs kockázat a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként megvizsgálásra került;

a jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott, azt tanúsító dokumentáció, hogy a hitelintézet hitelezési kockázat értékelésére, mérésére és kontrolljára szolgáló eljárásai megegyeznek a regionális vagy központi szervével, valamint a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi a vezető testület számára a fennálló nagykockázatok szintjének és annak a folyamatos figyelemmel kísérését, hogy azok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten annak kockázatkezelési stratégiájához, valamint a hálózaton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveihez igazodnak;

e)	azt igazoló dokumentáció, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása egyértelműen azonosítja a regionális vagy központi szerv felé fennálló nagykockázatokból eredő koncentrációs kockázatot, valamint hogy ezt a kockázatot aktívan kezelik;

f)	azt igazoló dokumentáció, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a hálózat helyreállítási tervével.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).”

Top