EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32022H0901(20)

A Tanács ajánlása (2022. július 12.) Ausztria 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2022. évi stabilitási programját

ST/9767/2022/INIT

OJ C 334, 1.9.2022, p. 162–170 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2022.9.1.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 334/162


A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2022. július 12.)

Ausztria 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2022. évi stabilitási programját

(2022/C 334/20)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2)2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást, és az Unió által finanszírozott jelentős fiskális impulzust biztosít. Hozzájárul a gazdaság helyreállításához, valamint a fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása céljából, egyúttal fokozza a tagállamok gazdaságainak rezilienciáját és potenciális növekedését. Támogatja továbbá a fenntartható államháztartás megerősítését, valamint közép- és hosszú távon ösztönzi a növekedést és a munkahelyteremtést. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott, tagállamonkénti maximális pénzügyi hozzájárulást 2022 júniusában aktualizálják az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(2)

A Bizottság 2021. november 24-én elfogadta az éves fenntartható növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2022. évi európai szemeszterét. A jelentés kellően figyelembe vette a 2021. május 7-én aláírt portói szociális kötelezettségvállalást, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérének további végrehajtására vonatkozik. Az Európai Tanács 2022. március 25-én jóváhagyta a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján 2021. november 24-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Ausztriát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra van szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2022. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is. A Tanács 2022. április 5-én elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást (4) (a továbbiakban: az euroövezetről szóló 2022. évi ajánlás), 2022. március 14-én pedig elfogadta az együttes foglalkoztatási jelentést.

(3)

A világjárványból való kilábalás időszakában Ukrajna ellen indított orosz invázió jelentősen megváltoztatta a geopolitikai és gazdasági környezetet. Az inváziónak a tagállamok gazdaságára gyakorolt hatása többek között az energia-, élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedésében, valamint a növekedési kilátások romlásában tükröződik. A magasabb energiaárak különösen az energiaszegénységben élő vagy az energiaszegénység kockázatának kitett legkiszolgáltatottabb háztartásokat, valamint az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett vállalkozásokat sújtják. Az Unió emellett az Ukrajnából menekülő emberek példátlan mértékű beáramlásával is szembesül. Az Oroszország által indított agresszív háború gazdasági hatásai különböző mértékben érintették a tagállamokat. Erre való tekintettel 2022. március 4-én – az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozattal (5) – első ízben aktiválták a 2001/55/EK tanácsi irányelvet (6), amely biztosítja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek számára az Unióban való jogszerű tartózkodás jogát, valamint az oktatáshoz és képzéshez, a munkaerőpiachoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és a szociális ellátásokhoz való hozzáférést.

(4)

Az európai szemeszter a gyorsan változó gazdasági és geopolitikai helyzetet figyelembe véve 2022-ben újraindítja az átfogó gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációt, ugyanakkor a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentésben foglaltaknak megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtási követelményeihez is igazodik. Az elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek a 2019. és 2020. évi európai szemeszter ciklusában kiadott releváns országspecifikus ajánlások összességét vagy egy jelentős részét érintik. A 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is, az e felülvizsgált, aktualizált vagy módosított tervek benyújtásának időpontjáig kiadott esetleges további országspecifikus ajánlások mellett.

(5)

A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezését 2020 márciusa óta alkalmazzák. A Bizottság az „Egy évvel a Covid19-járvány kitörése után: a fiskális politikai válasz” című, 2021. március 3-i közleményében kifejtette azon álláspontját, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az uniós vagy az euroövezeti gazdasági aktivitásnak a válság előtti (azaz a 2019 végi) állapothoz viszonyított szintjét kell figyelembe venni. Az Európában zajló háborúval összefüggésben a megnövekedett bizonytalanság és a gazdasági kilátásokat övező számottevő lefelé mutató kockázatok, továbbá az energiaárak példátlan emelkedése és az ellátási láncok tartósan fennálló zavarai indokolttá teszik a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt általános mentesítési rendelkezés alkalmazásának 2023 végéig történő meghosszabbítását.

(6)

Az Ausztria 2021. évi stabilitási programjára vonatkozó tanácsi véleményt tartalmazó, 2021. június 18-i tanácsi ajánlásban (7) alkalmazott megközelítés alapján az összesített költségvetési irányvonal jelenleg az elsődleges kiadások (amelyekbe nem tartoznak bele a diszkrecionális bevételi intézkedések és a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések, azonban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott kiadások igen) változásának a középtávú potenciális növekedéshez viszonyított arányával mérhető a legjobban (8). Az összesített költségvetési irányvonalon túl – annak értékelése érdekében, hogy a nemzeti költségvetési politika prudens-e, és összetétele elősegíti-e a zöld és digitális átállással összhangban lévő fenntartható helyreállítást – figyelmet kell fordítani a (diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül és a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések nélkül számított) nemzeti finanszírozású (9) elsődleges folyó kiadások és a beruházások alakulására is.

(7)

A Bizottság 2022. március 2-án közleményt fogadott el, amelyben átfogó költségvetés-politikai iránymutatást nyújt 2023-ra (a továbbiakban: a költségvetési iránymutatás), amelynek célja a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjai előkészítésének a támogatása, és ezáltal a szakpolitikai koordináció erősítése. A Bizottság megjegyezte, hogy a 2022. évi téli előrejelzésben felvázolt makrogazdasági kilátások alapján a 2020–2022-ben követett, támogató jellegű aggregált költségvetési irányvonalról 2023-ban célszerűnek tűnik áttérni egy lényegében semleges aggregált költségvetési irányvonalra, ugyanakkor készen kell állni a változó gazdasági helyzetre való reagálásra. A Bizottság megállapította, hogy a 2023-ra vonatkozó költségvetési ajánlásokban továbbra is differenciáltan kell kezelni a tagállamokat, és figyelembe kell venni az országok közötti esetleges átgyűrűző hatásokat. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy stabilitási és konvergenciaprogramjukban is juttassák érvényre az iránymutatást. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy szorosan nyomon követi a gazdasági fejleményeket, és szükség szerint – de legkésőbb az európai szemeszter tavaszi fordulójában, 2022 májusának végén – kiigazítja szakpolitikai iránymutatását.

(8)

A költségvetési iránymutatásnak megfelelően a 2023-ra vonatkozó költségvetési ajánlások figyelembe veszik a gazdasági kilátások romlását, a fokozott bizonytalanságot és más lefelé mutató kockázatokat, valamint a Bizottság 2022. évi téli előrejelzéséhez képest magasabb inflációt. E megfontolások fényében a költségvetési válaszintézkedések részeként bővíteni kell a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat, továbbá meg kell őrizni a legkiszolgáltatottabb háztartások vásárlóerejét, ezáltal célzott és átmeneti intézkedésekkel enyhítve az energiaárak megugrásának hatását, és mérsékelve a másodlagos hatásokból eredő inflációs nyomást. A költségvetési politikának változatlanul rugalmasnak kell lennie, hogy lépést tudjon tartani a gyorsan változó körülményekkel, ideértve az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúból fakadó, védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kihívásokat, és az egyes tagállamokat – azok költségvetési és gazdasági helyzetétől függően – eltérően kell kezelnie, többek között azzal összefüggésben, hogy mennyire érinti az adott országot a válság és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek beáramlása.

(9)

2021. április 30-án Ausztria az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. július 13-án elfogadta Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatát (10). A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot fogadjon el, amely kimondja, hogy Ausztria kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldköveket és célokat továbbra is teljesítettnek lehessen tekinteni.

(10)

Ausztria az 1466/97/EK rendelet 4. cikkében meghatározott határidőn belül, 2022. április 27-én benyújtotta 2022. évi nemzeti reformprogramját és 2022. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2022. évi nemzeti reformprogram az Ausztria által a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása terén elért eredményekről készített féléves jelentést is tükrözi.

(11)

A Bizottság 2022. május 23-án közzétette az Ausztriára vonatkozó 2022. évi országjelentést. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Ausztria által elért eredményeket, és a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla alapján számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Ausztria általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés hiányosságokat tárt fel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokkal kapcsolatban, valamint új és kialakulóban lévő – többek között az Ukrajna elleni orosz invázióból eredő – kihívásokat azonosított. A jelentés értékelte továbbá az Ausztria által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.

(12)

A Bizottság 2022. május 23-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést adott ki. A jelentés megvizsgálta Ausztria költségvetési helyzetét, mivel a költségvetési hiány 2021-ben meghaladta a Szerződésben a bruttó hazai termék (GDP) 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A jelentés megállapította, hogy a hiányra vonatkozó kritérium nem teljesült. A Bizottság – a 2022. március 2-i közleménynek megfelelően – nem javasolta új túlzotthiány-eljárás megindítását 2022 tavaszán, és 2022 őszén felül fogja vizsgálni, hogy helyénvaló-e túlzotthiány-eljárás megindítását kezdeményeznie.

(13)

A Tanács a 2020. július 20-i ajánlásában (11) azt ajánlotta Ausztriának, hogy az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban 2020 és 2021 folyamán hozzon meg minden szükséges intézkedést a Covid19-világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy Ausztria – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat. Az Eurostat által hitelesített adatok szerint Ausztria államháztartási hiánya GDP-arányosan a 2020. évi 8,0 %-ról 2021-ben 5,9 %-ra csökkent. Ausztria költségvetés-politikai válasza 2021-ben támogatta a gazdasági helyreállítást, míg az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések GDP-hez viszonyított aránya a 2020. évi 4,8 %-ról 2021-ben 4,3 %-ra csökkent. Az Ausztria által 2021-ben hozott intézkedések összhangban voltak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek voltak, illetve azokat más intézkedések ellensúlyozták. Ugyanakkor a kormány által a 2020 és 2021 folyamán elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések nem voltak ideiglenesek, vagy azokat nem kísérték ellensúlyozó intézkedések, és elsősorban a háztartásoknak és a vállalkozásoknak az „ökoszociális” adóreform keretében nyújtott jelentős adókedvezményből álltak. Az Eurostat által hitelesített adatok szerint az államadóság GDP-arányosan a 2020. évi 83,3 %-ról 2021-ben 82,8 %-ra csökkent.

(14)

A 2022. évi stabilitási programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv realisztikus. A kormány előrejelzése szerint a reál-GDP 2022-ben 3,9 %-kal, 2023-ban pedig 2,0 %-kal nő. Ehhez képest a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése 2022-ben 3,9 %-os, 2023-ban pedig 1,9 %-os reál-GDP-növekedéssel számol. A 2022. évi stabilitási program szerint a kormány arra számít, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány 2022-ben 3,1 %-ra, 2023-ban pedig 1,5 %-ra csökken. A 2022. évi csökkenés főként a gazdasági tevékenység jelentős élénkülését és a legtöbb szükséghelyzeti intézkedés megszüntetését tükrözi. Egyéb intézkedések – például a magas energiaárakkal kapcsolatos intézkedések – nélkül a hiány még tovább csökkent volna. A 2022. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság 2022-ben várhatóan 80,0 %-ra, majd 2023-ban 77,1 %-ra mérséklődik. Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése 2022-re a GDP 3,1 %-ának, 2023-ra pedig a GDP 1,5 %-ának megfelelő költségvetési hiánnyal számol. Ez összhangban van a 2022. évi stabilitási programban előrejelzett hiánnyal. A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése hasonló GDP-arányos államadóssággal számol: 2022-ben 80,0 %-kal, 2023-ban pedig 77,5 %-kal. A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint a kibocsátás középtávú (tízéves átlagos) potenciális növekedése 1,2 %-ra tehető. Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező reformok hatását, amelyek élénkíthetik Ausztria potenciális növekedését.

(15)

2022-ben a kormány fokozatosan megszüntette a Covid19-válságra válaszul hozott intézkedések többségét, így az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések GDP-hez viszonyított aránya az előrejelzések szerint a 2021. évi 4,3 %-ról 2022-ben 1,1 %-ra csökken. A költségvetési hiányt befolyásolják a megemelkedett energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása érdekében hozott intézkedések, amelyek a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint 2022-ben a GDP 0,4 %-át, 2023-ban pedig 0,2 %-át fogják kitenni (12). Az említett intézkedések elsősorban a szegényebb háztartásoknak nyújtott szociális transzferekből, az energiafogyasztást terhelő közvetett adók csökkentéséből, valamint az ingázókat érintő ideiglenes személyijövedelemadó-kedvezményekből állnak. Ezeket az intézkedéseket ideiglenes intézkedésként jelentették be. Amennyiben azonban az említett energiaárak 2023-ban magasak maradnak, ezen intézkedések némelyike továbbra is hatályban maradhat. A költségvetési hiányt emellett a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek ideiglenes védelmének költségei is befolyásolják, amelyek a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint 2022-ben a GDP 0,3 %-át, 2023-ban pedig 0,4 %-át fogják kitenni (13).

(16)

A Tanács a 2021. június 18-i ajánlásában azt ajánlotta, hogy Ausztria 2022-ben – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által biztosított költségvetési impulzusra támaszkodva – tartsa fenn a támogató költségvetési irányvonalat, és tartsa fenn a nemzeti finanszírozású beruházásokat. A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy Ausztria – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, ugyanakkor a növekedési potenciál élénkítése céljából fokozza a beruházásokat.

(17)

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése és az Ausztria 2022. évi stabilitási programjában foglalt információk szerint 2022-ben a Tanács ajánlásával összhangban támogató jellegű, a GDP – 1,2 %-ának megfelelő költségvetési irányvonal valószínűsíthető (14). Ausztria azt tervezi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt – a tanácsi ajánlással összhangban – addicionális beruházások finanszírozására fogja felhasználni, ezáltal folyamatos támogatást nyújtva a helyreállításhoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatások által finanszírozott kiadásoknak a gazdasági aktivitáshoz való pozitív hozzájárulása az előrejelzések szerint 2021-hez képest 2022-ben GDP-arányosan 0,1 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,3 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra (15). Ausztria ezért a Tanács ajánlásával összhangban fenn kívánja tartani a nemzeti finanszírozású beruházásokat. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 0,5 százalékpontos expanzív hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja a magasabb energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésére irányuló intézkedések addicionális hatását (a GDP 0,4 %-a), valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem költségeit (a GDP 0,3 %-a).

(18)

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzésében – változatlan szakpolitikát feltételezve – 2023-ban a GDP 0,4 %-ának megfelelő költségvetési irányvonalra számít (16). Ausztria az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat 2023-ban továbbra is a helyreállítást támogató addicionális beruházások finanszírozására használja fel. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatások által finanszírozott kiadásoknak a gazdasági aktivitáshoz való pozitív hozzájárulása az előrejelzések szerint 2022-höz képest stabil marad. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2023-ban 0,4 százalékpontnak megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra (17). Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése előreláthatólag 0,0 százalékpontos, lényegében semleges hatást gyakorol az általános költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja a megnövekedett energiaárak kezelését célzó intézkedések kivezetésének hatását (a GDP 0,2 %-a), valamint az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott ideiglenes védelem addicionális költségeit (a GDP 0,1 %-a).

(19)

A 2022. évi stabilitási program a költségvetési hiány fokozatos csökkenését valószínűsíti: 2024-ben a GDP 0,7 %-ára, 2025-ben pedig 0,3 %-ára. Ezért a költségvetési hiány a tervek szerint a GDP 3 %-a alatt marad 2023-tól egészen a programozási időszak végéig. Ezek az előrejelzések az állami kiadások csökkenését feltételezik az említett időszakban (GDP-arányosan a 2023. évi 50,4 %-ról 2024-ben 49,6 %-ra és 2025-ben a 49,4 %-ra). A 2022. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság 2025-ig várhatóan csökkenni fog: 2024-ben 74,5 %-ra, majd 2025-ben 72,1 %-ra mérséklődik. A Bizottság elemzése szerint az államadósság fenntarthatóságát övező kockázatok középtávon közepesnek tűnnek.

(20)

Ausztria közép- és hosszú távon az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos közepes kockázatokkal szembesül, elsősorban az elöregedéssel összefüggő költségvetési nyomások miatt. A munkaképes korú népesség (a 20–64 évesek) idősebb felnőttekhez viszonyított aránya a következő 50 évben várhatóan – az egy 65 év feletti személyre vetített – három munkavállalóról nagyjából két munkavállalóra csökken majd. A népesség elöregedésével foglalkozó munkacsoport által készített, a Bizottság által az idősödésről szóló 2021. évi jelentésben közzétett kockázati forgatókönyv szerint összességében a tartós ápolásra-gondozásra fordított közkiadások a 2019. évi 1,8 %-ról 2030-ra várhatóan a GDP 2,3 %-ára fognak nőni. A demográfiai fejlemények mellett az időskorral összefüggő betegségek miatti intenzívebb ellátás iránti megnövekedett igény is várhatóan szerepet fog játszani a tartós ápolás-gondozás költségeinek emelkedésében. Ausztria bejelentette a tartós ápolási-gondozási rendszer átfogó reformját, de az még nem indult el. Eddig egy külön erre a célra létrehozott munkacsoport foglalta össze a nyilvános konzultációból levont főbb tanulságokat. A munkacsoport jelentése szerint a reform egyik prioritása a rendszer összehangolt ellenőrzésének kialakítása lesz. Ebbe beletartozik a feladatkörök egyértelmű hozzárendelése a kormányzati szintekhez, valamint a források eredetével és felhasználásával kapcsolatos átláthatóság biztosítása.

(21)

Ausztria fiskális föderalizmusát jelentős egyensúlytalanság jellemzi szubnacionális szinten a kiadási és a bevételi feladatkörök között. Az adóügyi önállóság helyett a szubnacionális költségvetések az adómegosztás és a kormányközi transzferek bonyolult rendszerére épülnek. Ez gyengíti a költségvetési átláthatóságot és a politikai elszámoltathatóságot, és kevés ösztönzőt nyújt a hatékony állami költekezéshez. Mivel továbbra is szükség van reformokra, azokat be kell emelni a kormányközi költségvetési kapcsolatokról szóló következő törvényről folytatandó tárgyalásokba, melyek várhatóan 2022 decemberében kezdődnek meg. A nemzeti költségvetési keret reformja mellett a közkiadások eredményességét és hatékonyságát javíthatja még a kiadási felülvizsgálatok fokozottabb alkalmazása, mivel ezek elősegítik a szakpolitikai prioritásokhoz rendelt források ellenőrzését.

(22)

Ausztria adórendszerét tovább lehetne javítani a méltányosság és a növekedés elősegítése tekintetében. Az adórendszert a munkára nehezedő jelentős adóteher jellemzi, amely béradókból és társadalombiztosítási járulékokból tevődik össze, a társadalombiztosítási járulékokat pedig mind a munkavállalók, mind a munkáltatók viselik. Ez akadályozza a munkahelyteremtést. Ugyanakkor a magas marginális adókulcsok akadályozzák a munkavállalást a jövedelemeloszlás alsó hányadába eső emberek, valamint a családok második keresői körében. A nemrég elfogadott ökoszociális adóreform a helyes irányba tett lépés, és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatályán kívül eső ágazatokra vonatkozó szén-dioxid-ár bevezetése fontos projektként szerepel Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési tervében. Ennek ellenére továbbra is fennállnak strukturális kihívások. Tovább lehetne csökkenteni a nem bérjellegű munkaerőköltségeket a munkahelyteremtés és a munkaerő-kínálat fellendítése érdekében, különösen az alacsony jövedelműek esetében. A növekedésbarátabb adók jobb kihasználása elősegítheti a szükséges költségvetési mozgástér megteremtését és méltányosabbá teheti az adórendszert.

(23)

Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza, valamint ezek 2026. augusztus 31-ig teljesítendő indikatív végrehajtási ütemtervét is. Ezek kezelik a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Ausztriának címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességét vagy jelentős részét, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv elfogadásának időpontjáig kiadott országspecifikus ajánlásokat. A tervben szereplő intézkedések hozzájárulnak az európai szemeszter keretében az elmúlt években azonosított országspecifikus ajánlások jelentős részének kezeléséhez. Az adórendszer tervezett módosításai hozzá fognak járulni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez, egyúttal pedig előmozdítják a munkát terhelő adók enyhítését az ökológiai és szociális szempontok figyelembevétele mellett. A nők munkaerőpiaci részvételére várhatóan előnyösen fog hatni a minőségi, kisgyermekkori nevelést és gondozást nyújtó létesítmények rendelkezésre állásának javulása. Az intézkedések részben foglalkoznak a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenséggel kapcsolatos, régóta ismert kihívással is. A zöld átállást elő fogják mozdítani i. az energiahatékonyságba, ii. a megújuló energiaforrásokba, iii. az ipar dekarbonizációjába, iv. a biodiverzitásba és v. a körforgásos gazdaságba irányuló beruházások, melyeket idevágó reformok kísérnek, beleértve a megújuló energiaforrások támogatási keretének átalakítását és az olajjal működő fűtési rendszerek fokozatos lecserélését. A terv segíteni fogja a vállalkozások digitális kapacitásának jelentős bővítését is. Az egységes digitális hozzáférési pontoknak köszönhetően csökkenni fognak a vállalkozások adminisztratív terhei.

(24)

Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtása várhatóan hozzájárul a zöld és digitális átállás terén való további előrelépéshez. Az Ausztria éghajlat-politikai célkitűzéseit támogató intézkedések a terv teljes pénzügyi allokációjának 58,7 %-át, míg a digitális célkitűzéseket támogató intézkedések a terv teljes pénzügyi allokációjának 52,8 %-át teszik ki. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek – a releváns mérföldkövekkel és célokkal összhangban történő – teljes körű végrehajtása segíteni fogja Ausztriát a Covid19-válság következményeiből való gyors kilábalásban, egyúttal megerősíti rezilienciáját. A szociális partnerek és más érdekelt felek szisztematikus bevonása továbbra is fontos a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, továbbá a helyreállítási és rezilienciaépítési terven túlmutató egyéb gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák sikeres végrehajtása szempontjából, az átfogó szakpolitikai menetrend iránti széles körű felelősségvállalás biztosítása érdekében.

(25)

A Bizottság 2022. május 2-án jóváhagyta Ausztriának az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) előírt partnerségi megállapodását. Ausztria 2021. október 21-én benyújtotta az említett rendeletben előírt, az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) és az Igazságos Átmenet Alappal (IÁA) kapcsolatos programokat, melyeket a Bizottság szolgálatai észrevételekkel ellátva 2022. január 4-én visszaküldtek. Ausztria még nem nyújtotta be az Európai Szociális Alap Plusz programját. Az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban Ausztriának a 2021–2027-es kohéziós politikai alapok programozása során figyelembe kell vennie a vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. Ez előfeltétele annak, hogy a kohéziós politikai alapokból nyújtandó pénzügyi támogatás eredményesebbé váljon és a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítsa, egyúttal előmozdítja az említett kohéziós politikai alapok és más uniós eszközök és alapok közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohéziós politikai programok sikeres végrehajtása a zöld és digitális átállást, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztést támogató beruházások szűk keresztmetszeteinek felszámolásától is függ.

(26)

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv által kezelt gazdasági és szociális kihívásokon felül Ausztria további kihívásokkal szembesül a munkaerőpiaca kapcsán. Ausztria erős szociális védelmi rendszere és átfogó szakpolitikai intézkedései mérsékelték a Covid19-világjárvány társadalmi hatását. Ausztria jól teljesít a szociális jogok európai pillérének legtöbb dimenziója tekintetében, de vannak még kihívások. E kihívások közé tartozik különösen a nőkben, az alacsony képzettségű munkavállalókban, az idősebb munkavállalókban és a migráns hátterű személyekben rejlő kihasználatlan potenciál. Ez különösen problematikus a szakképzett munkaerő hiánya tekintetében. Az említett csoportok kihasználatlan potenciáljának felszabadítása csökkentheti az osztrák munkaerőpiacra nehezedő nyomást.

(27)

Míg a nők foglalkoztatási rátája jóval meghaladja az uniós átlagot, Ausztria a második helyen áll az Unióban a nők részmunkaidős foglalkoztatása tekintetében. 2021-ben az osztrák nők 49,9 %-a dolgozott részmunkaidőben, szemben a 28,3 %-os uniós átlaggal. Ez komoly potenciált jelent a nők teljes munkaidős munkaerőpiaci részvételének növelése számára. A megfizethető és jó minőségű gyermekgondozási szolgáltatások korlátozott rendelkezésre állása megnehezíti az anyák számára, hogy aktívabban vegyenek részt a munkaerőpiacon. A három év alatti gyermekek csupán 21,1 %-a részesül intézményes gyermekgondozásban, ami az egyik legalacsonyabb arány az Unióban, és jelentősen elmarad az Európai Tanács által 2002-ben meghatározott barcelonai célkitűzéstől, amelynek értelmében a három év alatti gyermekek 33 %-ának kellene intézményes gyermekgondozásban részesülnie. Főként a részmunkaidős foglalkoztatás magas aránya és a nők alacsony fizetésű ágazatokban való felülreprezentáltsága okozza a nemek közötti bérszakadék magas szintjét és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség viszonylag magas szintjét Ausztriában. A Covid19-világjárvány tovább súlyosbította ezeket a nemek közötti egyenlőtlenségeket, és jelentősen megnövelte a munkát és ápolást-gondozást egyaránt végző nők arányát. A minőségi gyermekgondozási szolgáltatások kínálatának a minőségi előírások szigorítása révén való növelése, a gyermekgondozási intézmények hosszabb nyitvatartási idejének biztosítása, valamint a munkaidő növelését hátráltató tényezők (pl. adóösztönzők révén történő) felszámolása kulcsfontosságúak ahhoz, hogy jobban ki lehessen aknázni a nőkben rejlő munkaerőpiaci potenciált.

(28)

Számos hátrányos helyzetű csoportot – különösen az alacsony képzettségű és az idősebb munkavállalókat, valamint a migráns hátterű munkavállalókat – jobban lehetne integrálni a munkaerőpiacba. Ausztriában a tartósan munkanélküli személyek majdnem fele legfeljebb alsó középfokú (Pflichtschule) végzettséggel rendelkezik. A migráns hátterű személyek munkaerőpiaci részvétele továbbra is alacsony, foglalkoztatási szintjük 2020-ban 12,7 százalékponttal volt alacsonyabb az Ausztriában születettekéhez képest. Ez különösen problematikus, mivel Ausztriában a gyermekek tanulmányi eredményeit, munkalehetőségeit és jövőbeli jövedelmi szintjét elsősorban a szüleik helyzete határozza meg. Az Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési tervében szereplő, az átképzés és a továbbképzés előmozdítását célzó intézkedések az alacsonyan képzett munkavállalók és a tartósan munkanélküliek képzésének támogatása révén kezelni fogják ezeket a kihívásokat. Ugyanakkor a tervezett intézkedések nem oldják meg teljes mértékben a migráns hátterű személyek és az alacsonyan képzett munkavállalók munkaerőpiaci részvétele mögött meghúzódó problémát. Emellett már a korai életszakaszban javítani kell az oktatási eredményeket az említett csoportok körében. A későbbiekben is szükség lesz a munkavállalók összes korcsoportjában a további átképzésre és az egész életen át tartó tanulást biztosító lehetőségekre.

(29)

A növekvő szakemberhiány (Fachkräftemangel) egyre nagyobb kihívást jelent a magasan képzett szakemberekre – például informatikusokra, valamint a megújuló energia bevezetése (mely gyors ütemben bővül) terén képzett szakemberekre – támaszkodó vállalatok számára. A szakképzett munkaerő hiányának számos oka van és a Covid19-világjárvány fokozta azt. Az említett hiányt csökkentheti, ha bővítenék a külföldi, magasan képzett tehetségek számára az olyan állások betöltésének lehetőségeit, amelyeket osztrák vagy uniós munkaerővel nem lehet betölteni. A mostani eljárások jelentős adminisztratív terhet rónak az Unión kívülről munkavállalókat felvenni kívánó vállalatokra, ami megnehezíti a szükséges külföldi tehetségek bevonzását. Ez akadályozza a termelékenység növekedését, különösen a szolgáltatási ágazatban, de leginkább az informatikai ágazatban. Ausztria nem uniós országokból származó szakképzett munkaerő gyorsított felvételét célzó programjának (Rot-Weiß-Rot-Karte) 2019. és 2020. évi reformja nem bizonyult eredményesnek az általános kihívás kezelésében. Ezért további intézkedéseket lehetne hozni annak érdekében, hogy a vállalatok könnyebben tudjanak képzett munkaerőt felvenni külföldről. Ennek kapcsán gyorsabbá kell tenni az eljárásokat, és azokat jobban hozzá kell igazítani a vállalatok egyéni igényeihez.

(30)

Az Unió állam-, illetve kormányfői által a versailles-i nyilatkozatban meghatározott megbízatásra válaszul a REPowerEU tervre irányuló bizottsági javaslat célja az, hogy a lehető leghamarabb megszüntesse az Unió függőségét az Oroszországból importált fosszilis tüzelőanyagoktól. E célból a Bizottság azt tervezi, hogy a tagállamokkal párbeszédet folytatva meghatározza a legmegfelelőbb nemzeti, regionális és uniós szintű projekteket, beruházásokat és reformokat. Ezen intézkedések célja általában véve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése és a fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból történő behozatalának kiváltása.

(31)

Az Ukrajna elleni orosz invázió által kiváltott geopolitikai fejlemények rávilágítottak az Ausztria energiaellátását veszélyeztető kockázatokra. Ausztria nagymértékben függ az Oroszországból származó gázimporttól. 2020-ban Ausztria teljes gázimportjának mintegy 80 %-a Oroszországból származott a 44 %-os uniós átlaghoz képest. Ausztria – elsősorban az ipari fogyasztás és a fűtés támasztotta – energiaszükségletének jelentős részét szintén gázzal fedezik (22,7 %, ami némileg a 24,4 %-os uniós átlag alatt van). Ausztria azonban kevésbé függ az orosz olajtól (nyersolajimportjának 10 %-a származik Oroszországból, ami jóval alacsonyabb a 26 %-os uniós átlagnál) (19). Az energiaellátás diverzifikálása, továbbá a más tagállamokat már átfogó, kiterjedt összeköttetések esetében a rugalmasság növelése és a kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúra kiépítése kulcsfontosságú lesz az orosz gáztól való függőség csökkentéséhez. Azonban a gázhoz kapcsolódó új infrastrukturális és hálózati beruházásoknak lehetőség szerint időtállónak kell lenniük olyan szempontból, hogy a fenntartható üzemanyagokra való későbbi átállás révén biztosítható legyen a hosszú távú fenntarthatóságuk. Az orosz gáztól való függőség csökkentése magában foglalja a megújuló gázok (pl. a megújuló hidrogén és a fenntartható biometán) termelésébe való beruházást is, ami lehetővé teszi a földgáz helyettesítését, különösen azokban az ágazatokban és régiókban, amelyek a leginkább ki vannak téve az ellátási zavaroknak. Emellett az olyan további megújuló energiaforrások, mint a geotermikus energia, továbbra is kihasználatlanok, és a használatuk lehetőségeit fel kell térképezni.

(32)

2020-ban Ausztria végső energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások aránya 37 % volt, ami az említett évre kitűzött 34 %-os cél felett van. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, a megújuló energiaforrások támogatásának 2021-es reformja létrehozta a megújuló energiaforrások villamosenergia-fogyasztásból való részesedésének növeléséhez szükséges keretrendszert. A reform értelmében 2030-ra a megújuló energiaforrásokból származó éves villamosenergia-termelési kapacitás 27 TWh lesz, ami hozzájárul a 2030-ra meghatározott 100 %-os cél eléréséhez (2020-ban 81 %). Azonban a megújuló energiaforrásokba való beruházásokat akadályozzák a hosszadalmas területrendezési és engedélyezési eljárások. Ez a probléma részben annak is betudható, hogy meglehetősen bonyolult a hatáskörök szövetségi és a regionális kormányzati szintek közötti felosztása, a hivatalok pedig létszámproblémákkal küzdenek. A megújulóenergia-termelés tervezett kibővítése érdekében Ausztria fontolóra vehetné (pl. a tárolást, elosztást és átvitelt szolgáló) hálózati infrastruktúrába való beruházások jelentős növelését, és az említett infrastruktúra időben történő kiépítésének biztosítását. Az építőiparra és az iparra vonatkozó energiahatékonysági ambíciók fokozása csökkenteni fogja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. Ausztria hosszú távú felújítási stratégiája egyértelmű mérföldköveket határoz meg 2050-re, amelyek segítségével épületállományának 80 %-át tervezi dekarbonizálni. Helyreállítási és rezilienciaépítési terve fel fogja gyorsítani a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fokozatos megszüntetését az építőiparban, és azokat megújuló energiára épülő technológia vagy távfűtés váltja fel. Egyelőre Ausztria 2030-as energiahatékonysági céljai nem elég ambiciózusak; az ország felgyorsíthatná az épületek mélyfelújításába irányuló beruházásokat, a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásból működő fűtésre való áttérést, és javíthatná az energiafogyasztás irányítását a közművek digitalizálása révén (pl. intelligens fogyasztásmérők és termosztátok alkalmazásával). Ugyanakkor az ipari folyamatok – többek között megújuló gázok révén történő – dekarbonizációját célzó további erőfeszítések elősegítenék a gázkereslet csökkentését, és megvédenék a vállalkozásokat az áringadozástól. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság növelésére vonatkozó törekvések további fokozására lesz szükség ahhoz, hogy Ausztria megfeleljen az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag célkitűzéseinek.

(33)

Míg a klímasemlegességre való átállás és a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének felgyorsítása számos ágazatban jelentős szerkezetátalakítási költségekkel fog járni, Ausztria a kohéziós politika keretében igénybe veheti az igazságos átmenet mechanizmust, hogy enyhítse az átállás társadalmi-gazdasági hatásait a leginkább érintett régiókban. Emellett a foglalkoztatási lehetőségek javítása és a társadalmi kohézió erősítése érdekében Ausztria igénybe veheti az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) létrehozott Európai Szociális Alap Pluszt is.

(34)

A Bizottság értékelése fényében a Tanács megvizsgálta a 2022. évi stabilitási programot, és véleményét (21) az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(35)

Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel a Tanács azt ajánlotta, hogy az euroövezeti tagállamok tegyenek intézkedéseket – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló 2022. évi ajánlásban meghatározott ajánlások végrehajtása érdekében. Ausztria esetében ezt különösen az alábbi 1., 2. és 3. ajánlás tükrözi.

AJÁNLJA, hogy Ausztria 2022-ben és 2023-ban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.   

2023-ban biztosítsa, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése összhangban legyen az összességében semleges költségvetési irányvonallal, figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Álljon készen arra, hogy a folyó kiadásokat a változó helyzethez igazítsa. Többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós alapok felhasználásával fokozza a zöld és digitális átállásra, illetve a REPowerEU kezdeményezés figyelembevételével az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat. A 2023 utáni időszakban folytasson prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére irányuló költségvetési politikát. Biztosítsa a tartós ápolási-gondozási rendszer megfelelőségét és költségvetési fenntarthatóságát. Egyszerűsítse és észszerűsítse a költségvetési kapcsolatokat és feladatköröket a kormányzati szintek között, valamint hangolja össze a finanszírozási és kiadási feladatköröket. Javítsa adószerkezetét az inkluzív és fenntartható növekedés támogatása érdekében.

2.   

Folytassa helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtását a 2021. július 13-i tanácsi végrehajtási határozatban foglalt mérföldkövekkel és célokkal összhangban. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai programok végrehajtásának megkezdése céljából gyorsan zárja le a programozási dokumentumokról a Bizottsággal folytatott tárgyalásokat.

3.   

Lendítse fel a nők munkaerőpiaci részvételét, többek között a minőségi gyermekgondozási szolgáltatások javítása révén, és javítsa a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci részvételét.

4.   

Csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőségét és diverzifikálja fosszilistüzelőanyag-importját azáltal, hogy felgyorsítja a megújuló energiaforrások alkalmazását és a szükséges infrastruktúra kialakítását, különösen a tervezési és az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése, mindenekelőtt az ipart és az építőipart illetően az energiahatékonyság javítása, az energiaellátás diverzifikálása, valamint az összeköttetések esetében a rugalmasság növelése és a kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúra kiépítése révén.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

Z. STANJURA


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(4)  A Tanács ajánlása (2022. április 5.) az euroövezet gazdaságpolitikájáról (HL C 153., 2022.4.7., 1. o.).

(5)  A Tanács (EU) 2022/382 végrehajtási határozata (2022. március 4.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről (HL L 71., 2022.3.4., 1. o.).

(6)  A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).

(7)  A Tanács ajánlása (2021. június 18.), amelyben véleményezi Ausztria 2021. évi stabilitási programját (HL C 304., 2021.7.29., 93. o.).

(8)  A költségvetési irányvonalra és annak összetételére vonatkozó, ebben az ajánlásban szereplő becslések a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzésének alapjául szolgáló feltételezésekre épülő bizottsági becslések. A Bizottság középtávú potenciális növekedésre vonatkozó becslései nem tartalmazzák a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező, a potenciális növekedést adott esetben fokozó reformok kedvező hatását.

(9)  A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott kiadásokon kívüli kiadások.

(10)  ST 10159/2021; ST 10159/2021 ADD 1; ST 10159/2021 COR 1.

(11)  A Tanács ajánlása (2020. július 20.) Ausztria 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2020. évi stabilitási programját (HL C 282., 2020.8.26., 129. o.).

(12)  Az adatok a 2021 ősze óta hozott intézkedések éves költségvetési költségeinek szintjét mutatják, beleértve a folyó bevételeket és kiadásokat, valamint – adott esetben – a tőkekiadási intézkedéseket is.

(13)  A lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából az Unióba érkező személyek teljes száma 2022 végére várhatóan fokozatosan eléri a 6 milliót és a földrajzi eloszlásukra vonatkozó becslés a meglévő diaszpóra méretén, a befogadó tagállam relatív népességén, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek Unión belüli tényleges eloszlásán alapul (a 2022. márciusi adatok szerint). Az egy főre jutó költségvetési költségek esetében a becslések a Bizottság Közös Kutatóközpontjának Euromod mikroszimulációs modelljén alapulnak, figyelembe véve mind a pénzbeli juttatásokat, amelyekre az érintettek jogosultak lehetnek, mind az olyan természetbeni juttatásokat, mint például az oktatás és az egészségügyi ellátás.

(14)  A mutató negatív (pozitív) előjele az elsődleges kiadások növekedésének a középtávú gazdasági növekedéshez viszonyított többletére (hiányára) utal, ami expanzív (restriktív) költségvetési politikát jelez.

(15)  Az egyéb nemzeti finanszírozású tőkekiadások az előrejelzések szerint GDP-arányosan 0,4 százalékpontos expanzív hatást gyakorolnak. Ez elsősorban a 2022. évi stabilitási programban is szereplő stratégiai gáztartalék létrehozásának tudható be.

(16)  A mutató negatív (pozitív) előjele az elsődleges kiadások növekedésének a középtávú gazdasági növekedéshez viszonyított többletére (hiányára) utal, ami expanzív (restriktív) költségvetési politikát jelez.

(17)  Az egyéb nemzeti finanszírozású tőkekiadások az előrejelzések szerint semleges hatást gyakorolnak.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(19)  Eurostat (2020), Az orosz import részesedése a földgáz és a nyersolaj teljes importjából. Az EU-27 átlag a 27 tagú Unión kívülről származó importon alapul. Ausztria 2022 márciusa óta nem importál nyersolajat Oroszországból.

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).

(21)  Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján.


Top