MELLÉKLET

PROJEKTDOKUMENTUM A KÉZI- ÉS KÖNNYŰFEGYVEREK TILTOTT KERESKEDELME MINDEN FORMÁJÁNAK MEGELŐZÉSÉRŐL, LEKÜZDÉSÉRŐL ÉS MEGSZÜNTETÉSÉRŐL SZÓLÓ ENSZ CSELEKVÉSI PROGRAM TÁMOGATÁSÁHOZ

1.   Háttér

A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program (a továbbiakban: cselekvési program) 2001-es elfogadása fordulópontot jelentett a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítésekben. Azóta jelentős előrelépés történt a cselekvési program és annak nyomonkövetési egyezménye, vagyis az államok számára a tiltott kézi- és könnyűfegyverek kellő időben történő és megbízható azonosítását és nyomon követését lehetővé tevő 2005. évi nemzetközi egyezmény (nemzetközi nyomonkövetési egyezmény) rendelkezéseinek végrehajtása terén. Mindazonáltal mindkét eszköz esetében továbbra is kihívások és akadályok gátolják a teljes körű és hatékony végrehajtást.

A kézifegyverek hatékony ellenőrzése nem csak a nemzetbiztonság és a humánbiztonság megerősítéséhez járul hozzá. Előmozdítja emellett a fenntartható fejlődést is, amint azt az államok a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben is elismerték, amely az átfogó globális szakpolitikai döntéshozatal és programozás kereteként szolgál. A fegyverek tiltott forgalma központi szerepet játszik a fegyveres konfliktusok, a mindent átható erőszak, valamint a bűncselekmények és terrorcselekmények bekövetkezésében, súlyosbodásában és fenntartásában. A tiltott fegyverforgalom – különösen konfliktushelyzetekben – negatívan befolyásolja a humanitárius és béketámogató műveletekben részt vevő személyzet munkáját, és megnehezíti a békemegállapodások megkötését.

A cselekvési program és a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény továbbra is az ENSZ valamennyi tagállama által elfogadott, olyan egyetemes keretet biztosít a kézifegyverekkel kapcsolatos probléma kezeléséhez, amely valamennyi államot kötelezi egyrészt a kézifegyverekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak és szakpolitikáknak, a behozatali/kiviteli ellenőrzéseknek, a készletkezelésnek, a jelölésnek és a nyomon követésnek a javítására, másrészt pedig az együttműködésre és a segítségnyújtásra. Az elmúlt évtizedekben azonban új kihívások jelentek meg a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének területén, többek között a kézi- és könnyűfegyverek gyártását, technológiáját és tervezését érintő fejlemények, amelyek alááshatják a cselekvési programban és a nemzetközi nyomonkövetési egyezményben foglalt rendelkezések egy részének a hatékonyságát.

A részes államok 2022 júniusában tartott nyolcadik kétévenkénti találkozója (BMS8) és a 2024-re tervezett negyedik felülvizsgálati konferencia (RevCon4) lehetőséget biztosít az államok számára a fennmaradó hiányosságok számbavételére, az új kihívások kezelésére, valamint a javító és korrekciós szakpolitikák és operatív intézkedések elindítására, lehetővé téve ezzel az államok számára, hogy megerősítsék a globális szakpolitikai menetrendet, valamint a cselekvési program és a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény hatékonyságát.

A kötelezettségvállalásoktól az intézkedésekig

A globális szakpolitikai szinten elért elismerésre méltó előrelépés ellenére továbbra is határozott nemzeti és regionális intézkedésekre van szükség az államok által elfogadott globális kötelezettségvállalások és regionális eszközök végrehajtásához. Mivel a becslések szerint világszerte mintegy egymilliárd tűzfegyver van forgalomban (1), a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése továbbra is elengedhetetlen és halasztást nem tűrő feladat marad.

A nemzetközi segítségnyújtás iránti kérelmek (2) száma továbbra is magas. Az igények kielégítéséhez, valamint a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének és szabályozásának megerősítéséhez megerősített, fenntartható és kiszámítható segítségnyújtási mechanizmusokra van szükség. Számos állam csak akkor képes teljes mértékben teljesíteni a kézifegyverek ellenőrzésével kapcsolatos – például a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben foglalt – politikai kötelezettségvállalásait, ha nemzetközi segítségben részesül.

Sok állam továbbra sem rendelkezik nemzeti koordinációs mechanizmusokkal, számos országban pedig léteznek ugyan ilyen mechanizmusok, de elégtelenül működnek. Ezek a mechanizmusok elengedhetetlenek a nemzeti szakpolitikák és programok összehangolásához, valamint a kézifegyverekkel kapcsolatos problémák kezelésére irányuló átfogó nemzeti politikák, stratégiák és programok kidolgozásához, végrehajtásához, értékeléséhez és nyomon követéséhez. A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó nemzeti cselekvési tervek száma továbbra is alacsony, és amennyiben vannak is ilyenek, nem állnak rendelkezésre számukra elkülönített források, illetve nincs biztosítva a szélesebb körű nemzeti fejlesztési és biztonsági keretekbe való integrációjuk. Az adatgyűjtés továbbra is jelentős kihívást jelent számos államban, aláásva a nyomon követést és a végrehajtási erőfeszítések mennyiségi ellenőrzését. Ha vannak is rendelkezésre álló adatok, változatlanul kihívást jelent a nemzeti adatok harmonizálása és bontása. Jóllehet a jelölések terén viszonylagos előrelépés tapasztalható, a készletkezelés, a nyilvántartás, a transzferek ellenőrzése és a nyomon követés terén folyamatosan magas igény mutatkozik a segítségnyújtás iránt. (3) Mivel a nyomon követés a fenntartható fejlődési célok keretének részét képezi, az e kereten belül tapasztalt alacsony sikerességi arányok különösképpen aláássák a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósítását. (4)

A részes államok 2016. évi hatodik kétévenkénti ülése óta világszerte jelentős előrelépés történt a kézifegyverek ellenőrzése és a nemek közötti egyenlőség közötti kapcsolatok megerősítése terén. A kézifegyverek jelentette probléma egyedi, mélyen társadalmi jellemzői a nemi dimenzió átfogó és általános érvényesítését teszik szükségessé a kézifegyverek ellenőrzésének minden vetületében. A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos rendelkezések végrehajtása terén jelentős előrelépés figyelhető meg a tagállamok által az UNODA-nak benyújtott nemzeti jelentésekben, amelyekből az derül ki, hogy 2018 és 2022 között 40 %-ról 63 %-ra ugrott azon államok aránya, amelyek a kézifegyverek ellenőrzése során mostanra már nemi szempontokat is figyelembe vesznek. (5)

A nemi szempontokat érvényesítő szakpolitikáknak, programoknak és intézkedéseknek a kézi fegyverek tiltott kereskedelme és jogellenes használata elleni küzdelem keretében, a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrenddel összhangban történő támogatásáról szóló, az EU Tanácsa által 2018. december 17-én elfogadott (KKBP) 2018/2011 határozat – melynek keretei között tevékenységek folytak Afrikában, Ázsiában, a csendes-óceáni térségben, Latin-Amerikában és a karib-tengeri térségben – jelentős szerepet játszik ezekben az erőfeszítésekben. Mindazonáltal a szóban forgó erőfeszítések intenzitása és földrajzi végrehajtása jelentős eltéréseket mutat, és a beszámolók szerint az államok mindössze 24 %-a gyűjt a kézifegyverekre vonatkozó, nemek és életkor szerint lebontott adatokat. (6) Ha nem állnak rendelkezésre pontos, részletes és bizonyítékokon alapuló információk a kézifegyverek által a nőkre, a férfiakra, a lányokra és a fiúkra nézve jelentett különböző kockázatokra és a felsoroltak sajátos biztonsági igényeire vonatkozóan, akkor a kézifegyverek ellenőrzésével kapcsolatos beavatkozások valószínűsíthetően továbbra is figyelmen kívül hagyják majd a nemi aspektust, akadályozva a hatékony szakpolitikai és programozási fejlemények megjelenését és az 5. fenntartható fejlődési cél elérését. Az e tekintetben elért további eredmények a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend végrehajtása során is felhasználhatók lesznek, tekintettel arra, hogy a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos új monitoringkeret egy olyan mutatót is magában foglal, amely a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos cselekvési program végrehajtása során a nemi szempontokat figyelembe vevő országok számát hivatott jelezni, és amelyhez ez a projekt hozzá fog járulni.

A kézifegyverek problémája a világ különböző részein rendkívül eltérő módon jelenik meg, és a tiltott kézi- és könnyűfegyverek forgalmával kapcsolatban nemzeti szinten tapasztalt kihívások a körülmények és a helyzetek egyedi kombinációit tükrözik. Következesképpen a végrehajtás előrevitele csak korlátozott mértékben valósulhat meg összehangolt, globális szinten koordinált erőfeszítésként, és annak ehelyett inkább nemzeti és regionális felelősségvállaláson és prioritásokon kell alapulnia. Így a részes államoknak a cselekvési program végrehajtásának vizsgálatát célzó, hetedik kétévenkénti találkozóján (BMS7) a részes államok megegyeztek abban, hogy mérlegelik a cselekvési program rendelkezéseivel összhangban álló önkéntes nemzeti és regionális célértékek meghatározását, figyelembe véve az eltérő nemzeti és regionális helyzeteket, annak érdekében, hogy megerősítsék a nemzeti és regionális felelősségvállalást és a végrehajtás terén elért eredmények mérhetőségét. (7) E célértékeknek a kézi- és könnyűfegyverekről szóló nemzeti cselekvési tervekben vagy stratégiákban – a regionális ütemterveket is beleértve – foglalt intézkedésekhez kell kapcsolódniuk, mérhetőknek kell lenniük és összhangban kell állniuk a cselekvési programmal és a nemzetközi nyomonkövetési egyezménnyel, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben elfogadott célokkal és célértékekkel. Ezenkívül a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére irányuló nemzeti erőfeszítéseket össze kell hangolni a biztonság, a nemek közötti egyenlőség és a fejlesztés szempontjából releváns egyéb nemzeti keretekkel, amennyiben léteznek ilyenek.

Az államok iránymutatásra és segítségnyújtásra számítanak majd az ENSZ Titkárságától ezen új célorientált megközelítés alkalmazásához, amely végső soron egyedülálló lehetőséget kínál a személyre szabottabb nemzetközi segítségnyújtási kérelmek és a célirányosabb forráselosztás tekintetében is. (8) A regionális ütemtervek/cselekvési tervek és programok kidolgozásának legújabb tendenciái kitűnő példaként szolgálnak arra, hogy a célmeghatározás hogyan segítheti elő a célok teljesítése terén elért eredményeket oly módon, hogy mindeközben a szóban forgó erőfeszítések támogatását célzó összehangolt segítség is biztosítva legyen.

A korábbi projektek és sikerek kiaknázása és a további lépések előkészítése

Az Európai Unió és tagállamai az elmúlt években értékes pénzügyi hozzájárulást nyújtottak a cselekvési program támogatására az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA) és annak regionális központjai számára, támogatva a cselekvési program keretében sorra kerülő felülvizsgálati konferenciák előkészítését (9); finanszírozva olyan operatív aspektusokat, mint például az afrikai megerősített készletkezelés (10); valamint – a legutóbbi esetben, a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrenddel összhangban – előmozdítva a kézi fegyverek tiltott kereskedelme és jogellenes használata elleni küzdelem keretében a nem egyenlőség szempontjait érvényesítő szakpolitikákat, programokat és intézkedéseket (11).

E projektek kézzelfogható eredményei közé tartozott, hogy a harmadik felülvizsgálati konferencián szakértői megbeszélések, regionális konzultációk és egy – az államok és a civil társadalom képviselőinek szélesebb körű és méltányosabb részvételét biztosító – támogatói program nyomán megállapodás született egy előretekintő záródokumentumról (12). Afrikában megerősítették az operatív és technikai kapacitásokat, amelyek kifejezetten a fizikai biztonságot és a készletkezelést szilárdították meg Burkina Fasóban, Csádban, Maliban, Mauritániában, Nigerben és Nigériában. A nemek közötti egyenlőség szempontjainak a kézifegyverek ellenőrzése terén való érvényesítésére irányuló, folyamatban lévő projekt keretében a világ sok országában nemzeti kapacitások jöttek létre a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő kézifegyver-ellenőrzés támogatására, sikerült a tárgyra vonatkozó képzést biztosítani a regionális és szubregionális szervezetek képviselői számára, valamint jelentősen fokozni a kézifegyverek ellenőrzésére irányuló erőfeszítések, illetve a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend végrehajtása közötti szinergiákat.

Ez a projektjavaslat ezekre a korábbi projektekre és azok sikereire épül, ugyanakkor új, hármas megközelítést vezet be a cselekvési program és a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében.

Az új projekt lehetővé teszi az UNODA és regionális központjai számára, hogy biztosítsák a globális szakpolitikai döntéshozatal, valamint a nemzeti és regionális végrehajtás összehangolását, valamint a régióközi tanulás folytatását.

2.   A projekt célkitűzései, tevékenységei és eredményei

A projekt elsődleges célja a nemzetközi, a regionális és a nemzeti biztonság fokozása, továbbá a humánbiztonság megvalósításához való hozzájárulás és a fenntartható fejlődés előmozdítása a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése révén.

Ez olyan átfogó megközelítés révén válik megvalósíthatóvá, amely támogatja a következőkre irányuló munkát: (1.) előretekintő globális szakpolitikai fejlesztések a negyedik felülvizsgálati konferencia keretében; (2.) a cselekvési program és a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény hatékony nemzeti és regionális végrehajtása; és kiemelt figyelem fordítása (3.) a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő kézifegyver-ellenőrzési szakpolitikákra és programokra.

Ezzel párhuzamosan a három pillér megerősíti a cselekvési programot és a nemzetközi nyomonkövetési egyezményt mint egyetemes globális kézifegyver-ellenőrzési keretet, és biztosítja azok folyamatos relevanciáját és hatékonyságát.

Várt eredmények mindhárom pillérben:

—	Fokozódik a regionális és szubregionális szervezetekkel való együttműködés, ami lehetővé teszi a szubregionális, regionális és globális szintű szakpolitikai és végrehajtási erőfeszítések észszerűbb megközelítését.

—	A civil társadalom, különösen a női szervezetek és az ifjúsági szereplők szerepvállalása minden szinten erősödik.

3.   A projekt pillérstratégiáinak leírása

3.1   A globális szakpolitikák és kötelezettségvállalások előmozdítása az ENSZ kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos cselekvési programjának 2024. évi negyedik felülvizsgálati konferenciájával (RevCon4) összefüggésben.

3.1.1.   Várt eredmények

—	Biztosítva lesz és egyre erőteljesebbé válik a cselekvési program/nemzetközi nyomonkövetési egyezmény relevanciája és hatékonysága.

—	A cselekvési programról szóló RevCon4 támogatása megfelelő, és az érdekelt felek széles körét foglalja magában.

—	Megerősítésre kerül a részes államok nemzeti jelentéstételi tevékenysége a cselekvési program és a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény keretében, úgy is, mint a 16.4. fenntartható fejlődési célra (13) és a 16.4.2. mutatóra (14) vonatkozó adatgyűjtési keret.

3.1.2.   Tevékenységek

A kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos cselekvésorientált ajánlások kidolgozására irányuló, a RevCon4 támogatását célzó virtuális szakértői kerekasztal-megbeszélések.

Egy sor virtuáliskerekasztal-megbeszélés keretében a szakértők különböző témákat vitatnak meg és tárnak fel a cselekvési program és a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény relevanciájának és hatékonyságának biztosítása érdekében. A kerekasztal-megbeszélések témáit a BMS8 eredményei alapján határozzák meg (azaz a BMS8 záródokumentumának kiemelt területei közül választják ki a RevCon4 keretébe tartozó további intézkedések és mérlegelés céljából). A RevCon4 elnökjelöltje meghívást kap valamennyi szakértői kerekasztal-megbeszélésre. E tevékenység végrehajtása az UNIDIR-rel együttműködésben történik. Minden szakértői kerekasztal-megbeszélésre virtuálisan kerül sor. Az egyes kerekasztal-megbeszélések legfontosabb megállapításainak és ajánlásainak bemutatására és megvitatására összregionális találkozókon kerül sor.

A RevCon4 érdemi és inkluzív előkészítése

A regionális találkozók fórumot biztosítanak a részt vevő államok és az érintett regionális szervezetek számára ahhoz, hogy a RevCon4 előkészítése céljából azonosítsák a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos régióspecifikus kihívásokat, és megbeszélést folytassanak regionális prioritásokról. A RevCon4 elnökjelöltje meghívást kap valamennyi regionális ülésre.

Más régiók és regionális szervezetek – például az Európai Unió, az Arab Államok Ligája, a Csendes-óceán térsége és az EBESZ – szokás szerint előkészítő ülések keretében készülnek a RevCon4-re. A projektnek ezekre a régiókra nem kell kiterjednie. Kérésre az UNODA részt vehet/bevonható e regionális találkozók bármelyikén/bármelyikébe, hogy ismertesse a szakértői kerekasztal-megbeszélések eredményeit. Ezt a tevékenységet az UNODA és regionális központjai 2023 végén/2024 elején hajtják végre, az UNIDIR érdemi támogatásával. Minden tevékenységre személyesen kerül sor.

A következő öt regionális találkozót javasolják:

Az alábbi alrégiókhoz tartozó országok:	Regionális szervezetek	Regionális központ	Helyszín
Nyugat-Afrika és Közép-Afrika	AU, ECCAS, ECOWAS, RECSA, UEMOA, Száhel-övezet G5-országai	UNREC	Lomé, Togo
Kelet-Afrika és Dél-Afrika	AU, EAC, SADC, IGAD, RECSA, SARCOM	UNREC	Lomé, Togo
Karib-térség	CARICOM	UNLIREC	Virtuális ülés
Latin-Amerika	MERCOSUR, OAS, SICA	UNLIREC	Virtuális ülés
ASEAN és dél-ázsiai államok	ASEAN, SAARC	UNRCPD	Bangkok, Thaiföld

Támogatói program a fejlődő vagy súlyosan érintett országokból érkező résztvevők számára a RevCon4 felülvizsgálati konferencián való részvételhez

Számos fejlődő ország forráshiány miatt nem tudja a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó releváns tisztviselői révén képviseltetni magát a cselekvési program felülvizsgálatáról szóló konferenciákon. A leginkább érintett országok egy kiválasztott csoportja részére biztosított támogatói program lehetővé tenné a részvételüket, ezzel is gazdagítva a RevCon4 felülvizsgálati konferencia keretében folyó tanácskozásokat. Ez egyúttal remek kapcsolatépítési lehetőséget is kínálna, és lehetséges szinergiákat eredményezne a RevCon4-hez kapcsolódó kísérő rendezvényekkel és egyéb tevékenységekkel.

A résztvevőket az EKSZ fogja jóváhagyni az UNODA és regionális központjai ajánlása alapján. Elvben a nemzeti hatóságok kiválasztott tisztviselőit kell kijelölni a cselekvési program nemzeti kapcsolattartó pontjaiként. A további kiválasztási kritériumok közé tartoznak a nemi szempontok, a nemzeti jelentés időben történő benyújtása, valamint az aktív részvétel a regionális találkozókon és/vagy a kerekasztal-megbeszéléseken.

A civil társadalom kézifegyver-ellenőrzéssel kapcsolatos szerepvállalásának megerősítésére irányuló intézkedések

Ezek a tevékenységek kutatási és érdekérvényesítési tevékenységeket, médiakampányokat, támogatói programokat és munkaértekezleteket foglalnak majd magukban. A tevékenységeket a Kézifegyverek Elleni Nemzetközi Hálózat (IANSA) fogja végrehajtani, az UNODA-val és annak regionális központjaival együttműködésben, a civil társadalom RevCon4-en való részvételének támogatása érdekében.

3.1.3.   Eredmények

—   2023-ban négy (4) virtuális szakértői kerekasztal-megbeszélésre került sor.

A kerekasztal-megbeszéléseken olyan cselekvésorientált ajánlások kerültek kidolgozásra, amelyeket az államok adott esetben beépíthetnének a 2024-es RevCon4 záródokumentumába. A kerekasztal-megbeszélések legfontosabb megállapításai és ajánlásai egy, még a RevCon4 előtt közzétett rövid dokumentumban kerültek rögzítésre. A dokumentum angol nyelven készült, és annak arab, francia és spanyol nyelvű fordítása is rendelkezésre áll.

—   Öt (5) kétnapos regionális találkozó került megrendezésre, melyek célja az volt, hogy támogassák az egyes meghatározott régiók kormányait és szervezeteit a RevCon4-re való felkészülésben.

A regionális találkozók napirendjén a nemzeti jelentéstétel kérdése is szerepelt, és azok keretei között segítséget nyújtottak az olyan küldöttségek részére, amelyek a találkozók alatt szerették volna elkészíteni és/vagy benyújtani a nemzeti jelentéseiket. Az ázsiai és a csendes-óceáni térségben tapasztalt alacsony jelentéstételi arány miatt a regionális találkozót követően egy kifejezetten ezt a térséget megcélzó egynapos nemzeti jelentéstételi gyorssegély (national reporting clinic) elnevezésű rendezvényre került sor azzal a céllal, hogy a RevCon4-et illetően javuljon a jelentéstételi arány a térségben. A találkozók keretei között a résztvevők ismertették és megvitatták a szakértői kerekasztal-megbeszélések (1.3.1. tevékenység) során született megállapításokat és ajánlásokat.

—   Tizenöt (15) szponzorált résztvevő részvétele a RevCon4 konferencián

15 résztvevő támogatást kapott a RevCon4 konferenciával kapcsolatos utazási és szállásköltségekhez (ez nem terjedt ki az előkészítő bizottságnak a konferenciát megelőző 2024-es ülésére). Ezen túlmenően minden regionális központból (UNREC, UNLIREC, UNRCPD) egy résztvevő utazási támogatást kapott a New Yorkban megrendezendő RevCon4 konferencián való részvételhez.

3.1.4.   A következők révén megerősítették a civil társadalom szerepvállalását:

i.	A civil társadalmi szervezetek számára jelentés készült a BMS8 eredményeiről. A kézhez kapott jelentésben a civil társadalmi szervezetek a RevCon4 előkészületeiről is tájékoztatást kaptak.

ii.	A fegyveres erőszak elleni globális fellépés hetéhez kapcsolódó kampányok részeként egy olyan kampányt is kidolgoztak és népszerűsítettek, amelynek tematikus fókuszát a RevCon4 jelentette.

iii.	A konferencia előtt egy olyan, a RevCon4 konferenciára vonatkozó civil társadalmi útmutatót is kidolgoztak és terjesztettek, amely felvázolja, hogy a civil társadalom miként járulhatna hozzá a RevCon4 előkészületeihez és magához a konferenciához.

iv.	Egy idevágó támogatói programon keresztül legfeljebb tíz (10) civil társadalmi képviselő részt vett a RevCon4 konferencián, illetve tevékenyen részt vett a RevCon4 konferencia alkalmával tartott rendezvényeken.

v.	A részt vevő civil társadalmi szervezetek számára előkészítő munkaértekezlet került megrendezésre a RevCon4 konferenciához kapcsolódóan. Ez egy kétnapos, a konferencia előtti hétvégén New Yorkban megrendezett személyes értekezlet volt, amelyen az IANSA tagjai vettek részt.

vi.

Legfeljebb három (3), olyan érdekérvényesítő tájékoztató dokumentum kidolgozása és terjesztése az IANSA tagjai számára, illetve körében, amely olyan kérdésekhez kapcsolódó témákkal foglalkozik, amelyekkel a cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény nem foglalkozott megfelelő módon. A dokumentumok online érhetők el angol nyelven, illetve francia és spanyol nyelvű fordításban. A RevCon4 konferencián nyomtatott példányok is rendelkezésre álltak.

3.2   A cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény nemzeti és regionális prioritásokon, célértékeken, stratégiákon és cselekvési terveken alapuló teljes körű és hatékony végrehajtásának biztosítása

3.2.1.   Várt eredmények

—	Az államok által a cselekvési program és a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény keretében tett kötelezettségvállalások teljes körű és hatékony végrehajtásának megerősödése.

—	Kísérleti projekt indítása a nemzeti és regionális célértékek meghatározásának folyamatához kapcsolódóan, amelyről az államok a BMS7 találkozón jutottak megállapodásra.

3.2.2.   Tevékenységek

A MOSAIC értékelési eszköz (online és papíralapú változatának) továbbfejlesztése annak érdekében, hogy azon keresztül az államok önértékelést végezhessenek a cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény végrehajtásához kapcsolódóan

A MOSAIC értékelési eszköz lehetővé fogja tenni az államok számára, hogy nemzeti szinten (ön)értékeléseket végezhessenek azzal kapcsolatban, hogy hol tartanak a cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény és más kézifegyver-ellenőrzési keretek végrehajtásában. Segíteni fogja az államokat a nemzeti kézifegyver-ellenőrzési rendszereik hiányosságainak azonosításában, valamint azoknak a kiemelt területeknek a meghatározásában is, amelyekkel a nemzeti képességek megerősítése, valamint a cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény teljes körű és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében foglalkozni kell.

Az értékelések megállapításai alapul szolgálhatnak a nemzeti és a regionális cselekvési tervek, stratégiák, ütemtervek és/vagy célértékek kidolgozásához, valamint biztosíthatják, hogy ezek a legfontosabb globális SALW-megállapodásokban jóváhagyott rendelkezéseken alapuljanak. A MOSAIC értékelési eszköz emellett a cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény végrehajtásáról szóló nemzeti jelentésekbe foglalandó információk összegyűjtésének és összeállításának támogatására, valamint az adománygyűjtési célú projektjavaslatok kidolgozásának megkönnyítésére is felhasználható.

A MOSAIC értékelési eszköz megkönnyíti majd a nemzeti kézifegyver-ellenőrzési rendszerek összevetését a 2., 3., 4., 5. és 6. sorozatba tartozó MOSAIC-modulok által lefedett területekkel – következésképpen a kézifegyverek teljes életciklusát lefedve –, az olyan horizontális kérdéseket illetően is, mint amilyen a nemek és az ifjúság területe. (15) A terv az, hogy ezt az eszközt a nemzeti hatóságok mellett az érdekelt felek szélesebb köre is igénybe vehesse, a regionális szervezeteket és a civil társadalmat is beleértve. Az értékelési eszköz közvetlenül segíteni fogja az UNODA regionális központjainak munkáját, és az a „Mentsünk életeket” eszköz (SALIENT) keretébe tartozó feltérképező missziók során is alkalmazható (16). Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a szervezetek támogatni tudják a MOSAIC értékelési eszköz használatát célzó nemzeti erőfeszítéseket, egy idevágó felhasználói útmutatót kell majd kidolgozni és rendelkezésre bocsátani.

E tevékenységek végrehajtása az UNIDIR-rel együttműködésben történik majd.

Az államok támogatása a cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény végrehajtására irányuló erőfeszítéseik fokozásában

Latin-Amerikában és a Karib-térségben a végrehajtást az UNLIREC fogja végezni.

—

Egy, a közép-amerikai államokra vonatkozó, a 2022 és 2024 közötti időszakra szóló SALW-ütemterv megszilárdítása, amelyben a Közép-amerikai Integrációs Rendszer (Sistema de la Integración Centroamericana – SICA) valamennyi érdeklődő tagállama (Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama és Salvador) részt vesz, és amelynek célja a nemzetközi, regionális és szubregionális SALW-eszközök végrehajtásának előmozdítása, valamint a fegyverek és lőszerek tiltott terjesztésének csökkentése az alrégióban. (17) A kapcsolódó tevékenységek szubregionális szemináriumokból, munkaértekezletekből, valamint (szövegező és tematikus) munkaülésekből állnak majd. A közép-amerikai államoknak lehetőségük nyílik majd arra, hogy a RevCon4 előtti politikai lendületet egy egyértelmű célkitűzéseket és mutatókat tartalmazó új szubregionális kezdeményezés előmozdítására fordítsák. Az ütemtervre vonatkozó kezdeményezés konszolidációs folyamatára az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) Közbiztonsági Hivatalával együttműködésben fog sor kerülni, és az kiegészíti majd a 2022. május 30-i (KKBP) 2022/847 TANÁCSI HATÁROZATBAN körvonalazott tevékenységeket. Az UNLIREC az AÁSZ-szal együtt irányíthatja majd a folyamatot, és építhet a tűzfegyverekre vonatkozó karib-tengeri ütemterv keretében szerzett szakértelmére. Minden tevékenység esetében koordinációra fog sor kerülni a SICA szubregionális szervezettel.

—

Egyes dél- és közép-amerikai államokban képzéseket tartanak majd egyrészt a fegyverek és lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelem területéhez (CTAM), másrészt pedig a postai úton érkező kézifegyvereknek, valamint azok részeinek, alkotóelemeinek és lőszereinek a kiszűréséhez kapcsolódóan (ISAAPC).

Ázsiában és a csendes-óceáni térségben a végrehajtást az UNRCPD fogja végezni.

—

A cselekvési program nemzeti kapcsolattartó pontjainak létrehozásához és képzéséhez biztosított támogatás. Az ázsiai és a csendes-óceáni térségben ez idáig összesen csak 17 ország jelölt ki nemzeti kapcsolattartó pontot a cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény végrehajtásához vagy számolt be ilyen kapcsolattartó pont meglétéről. E tevékenység keretében az UNRCPD egyrészt támogatást fog biztosítani a nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozásához – ahol még nem léteznek ilyenek –, másrészt pedig egy kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozó regionális munkaértekezleten keresztül növelni fogja a meglévő kapcsolattartó pontok és nemzeti koordinációs mechanizmusok kapacitását. Erre a tevékenységre 2023-ban kerül majd sor annak biztosítása érdekében, hogy a RevCon4 konferencia előtt időben kijelöljék a nemzeti kapcsolattartó pontokat. A tevékenységet virtuális formában fogják lebonyolítani.

—

MOSAIC-értékelések végzése egyes kiválasztott államokban a hiányosságok azonosítása, valamint a megerősített együttműködésre, illetve a nemzeti és a regionális prioritások, célértékek és cselekvési tervek kialakítására kínálkozó lehetőségek meghatározása érdekében. Erre a tevékenységre személyes formában kerül majd sor.

—

Az ázsiai és a csendes-óceáni térségen belüli államok részére a cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény végrehajtásához biztosított segítségnyújtás. Ez a segítségnyújtás a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének különböző vetületeihez kapcsolódóan biztosítható. Ezek közé tartoznak a jogalkotási és szabályozási szempontok, valamint a kézifegyverek ellenőrzésének és/vagy az operatív támogatásnak a megtervezése és irányítása. A szóban forgó segítségnyújtás szubregionális megközelítéseket is magában foglalhat (például a határbiztonságra vonatkozóan). Minden tevékenység inkluzív jellegű lesz, és azokban érvényesülni fog a nemek közötti egyenlőség szempontja. A tevékenységek magukban foglalhatnak operatív támogatást, képzéseket, munkaértekezleteket, találkozókat, valamint adatgyűjtési, illetve kutatási tevékenységeket. Az elsődleges kedvezményezettek a nemzeti hatóságok és/vagy a biztonsági szolgálatok és a védelmi erők lesznek. Az UNRCPD a projekt végrehajtásának időtartama alatt fogja teljesíteni az országoktól beérkező segítségnyújtási kérelmeket. Előnyt élveznek majd az e projekt keretében végzett egyéb tevékenységekből – különösen a MOSAIC-értékelésből – fakadó, illetve a nemzeti jelentéseken keresztül kommunikált segítségnyújtási kérelmek. A segítségnyújtás személyesen és/vagy virtuális formában történhet.

Afrikában a végrehajtást az UNREC fogja végezni.

—

MOSAIC-értékelések végzése egyes kiválasztott államokban a hiányosságok azonosítása, valamint a megerősített együttműködésre, illetve a nemzeti és a regionális prioritások, célértékek és cselekvési tervek kialakítására kínálkozó lehetőségek meghatározása érdekében. Erre a tevékenységre személyes formában kerül majd sor.

—

Az afrikai államok részére a cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény végrehajtásához biztosított segítségnyújtás. Ez a segítségnyújtás a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének különböző vetületeihez kapcsolódóan biztosítható. Ezek közé tartoznak a jogalkotási és szabályozási szempontok, valamint a kézifegyverek ellenőrzésének és/vagy az operatív támogatásnak a megtervezése és irányítása. A szóban forgó segítségnyújtás szubregionális megközelítéseket is magában foglalhat (például a határbiztonságra vonatkozóan). Minden tevékenység inkluzív jellegű lesz, és azokban érvényesülni fog a nemek közötti egyenlőség szempontja. A tevékenységek magukban foglalhatnak operatív támogatást, képzéseket, munkaértekezleteket, találkozókat, valamint adatgyűjtési, illetve kutatási tevékenységeket. Az elsődleges kedvezményezettek a nemzeti hatóságok és/vagy a biztonsági szolgálatok és a védelmi erők lesznek. Az UNREC a projekt végrehajtásának időtartama alatt fogja teljesíteni az országoktól beérkező segítségnyújtási kérelmeket. Előnyt élveznek majd az e projekt keretében végzett egyéb tevékenységekből – különösen a MOSAIC-értékelésből – fakadó, illetve a nemzeti jelentéseken keresztül kommunikált segítségnyújtási kérelmek. A segítségnyújtás személyesen és/vagy virtuális formában történhet.

A civil társadalom kézifegyver-ellenőrzéssel kapcsolatos szerepvállalásának megerősítésére irányuló intézkedések, a következőket is beleértve:

—

Éves kampányok – Az IANSA és annak tagszervezetei éves kampánytevékenységeket folytatnak majd olyan rendezvényekhez kapcsolódóan, mint például a fegyveres erőszak elleni globális fellépés hete, a nemzetközi ifjúsági nap, a fegyveramnesztia afrikai hónapja, a béke világnapja, az afrikai gyermekek napja, a fegyvermegsemmisítés nemzetközi napja, a Wear Orange (Viselj narancssárgát!) kezdeményezés, a nemzetközi nőnap, valamint a nemi alapú erőszak elleni 16 napos kampány.

—

A civil társadalom kapacitásainak építése a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése területén – Szakpolitika-orientált anyagok kidolgozása és tanulási lehetőségek biztosítása az IANSA tagjai számára, webináriumokat és előadásokat is beleértve, hogy ezáltal fel lehessen mérni és javítani lehessen a civil társadalomnak a cselekvési programmal / a nemzetközi nyomonkövetési egyezménnyel, valamint egyéb, a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése szempontjából releváns nemzetközi/regionális/szubregionális eszközökkel kapcsolatos ismereteit abból a célból, hogy a civil társadalom tagjai képessé váljanak a kézifegyverek ellenőrzésének előmozdítására és népszerűsítésére.

—

A civil társadalom szerepvállalása, érdekérvényesítés, valamint a célértékek nemzeti és regionális szintű meghatározásával, továbbá a nemzeti és regionális cselekvési tervekkel és/vagy ütemtervekkel kapcsolatos tájékoztató program – Az UNODA-val és annak regionális központjaival egyeztetve és együttműködve az IANSA támogatni fogja hálózatának tagjait abban, hogy megbeszéléseket folytassanak az illetékes tisztviselőkkel és előmozdítsák a cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény végrehajtására vonatkozó nemzeti és regionális célértékek és prioritások államok általi kidolgozását.

—

A kiválasztott IANSA-tagok fenntartható szerepvállalását célzó támogatási program – Az IANSA támogatási programot fog létrehozni az IANSA-tagok számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy az önszerveződő szervezetek programozott keretek között zajló munkát végezhessenek. Az IANSA kialakít majd egy olyan folyamatot, amelynek célja, hogy az UNODA által jóváhagyandó, egyértelműen meghatározott kiválasztási kritériumok alapján előmozdítsa ezt a támogatási programot.

—

A nemzeti jelentéstétel előmozdítása – Az IANSA és annak tagjai – az UNODA-val egyeztetve – a nemzeti hatóságokkal és parlamenti képviselőkkel folytatott konstruktív párbeszéd útján következetesen szót emelnek a cselekvési programmal / a nemzetközi nyomonkövetési egyezménnyel kapcsolatos rendszeres és átfogó jelentéstétel mellett. Ezeket a tevékenységeket a Kézifegyverek Elleni Nemzetközi Hálózat (IANSA) fogja végrehajtani – az UNODA-val és annak regionális központjaival együttműködésben –, és a szóban forgó tevékenységek segíteni fogják a civil társadalom részvételét a cselekvési program / a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény teljes körű és hatékony végrehajtásában.

3.2.3.   Eredmények

A MOSAIC értékelési eszköz a következő frissítéseket kapta:

—

A kézifegyverek nemzeti ellenőrzését megerősítő MOSAIC értékelési eszköz kifejlesztése előmozdította a cselekvési program végrehajtását, a célok és cselekvési tervek jól átgondolt meghatározását, valamint az ütemtervek kidolgozását, továbbá elősegítette a nemzetközi segítségnyújtás iránti kérelmeket. A MOSAIC értékelési eszköz az ISACS értékelési eszköz korábban kidolgozott béta verziójára épült, amely a nemzetközi kézifegyver-ellenőrzési normák (ISACS) 5. sorozatára korlátozódott.

—	Az eszköz nyomtatott változatát arab, angol, francia, portugál és spanyol nyelven bocsátották rendelkezésre. Emellett elérhetővé tettek egy angol nyelvű online változatot is.

—	Kidolgozásra és közzétételre került a MOSAIC értékelési eszköz felhasználói útmutatója angol nyelven, amelyet lefordítottak arab, francia, portugál és spanyol nyelvre.

—	A RevCon4 előkészítéseként tartott regionális ülések alkalmával regionális és szubregionális szervezetek és mechanizmusok részvételével összevont validálási gyakorlatokra / képzésekre került sor a MOSAIC értékelési eszköz tekintetében.

Latin-Amerikában és a Karib-térségben

—

Nyolc (8) szemináriumot/műhelytalálkozót/munkaülést/ülést tartottak személyesen és virtuális keretek között, a közép-amerikai államokra vonatkozó SALW-ütemterv (2022–2024) megszilárdítása céljából. A tevékenységek első évében véglegesítették az ütemterv tervezetét, míg a második év a nemzeti stratégiák (nemzeti cselekvési tervek vagy hasonló kezdeményezések) kidolgozásának elindítására, valamint a szubregionális kezdeményezésben/ütemtervben meghatározott tevékenységek végrehajtására összpontosított.

—	Az UNLIREC két (2) ISAAPC-tanfolyamot és négy (4) CTAM-tanfolyamot tartott kiválasztott közép-amerikai és dél-amerikai államokban.

Ázsiában és a Csendes-óceán térségében

—

Külön regionális munkaértekezletre került sor. A regionális munkaértekezlet résztvevői elsősorban a nemzeti kapcsolattartó pont szerepével és feladataival foglalkoztak, különösen ami a nemzeti szervekkel való koordinációt, a nemzeti jelentések benyújtását, valamint a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos szakpolitikával és programozással kapcsolatos iránymutatás nyújtását illeti. A munkaértekezlet alapjául a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére vonatkozó nemzeti koordinációs mechanizmusokról szóló 03.40. MOSAIC modul szolgált.

—	A MOSAIC-értékeléseket két (2) kiválasztott államban végezték el személyesen.

—	Az ázsiai és csendes-óceáni térség négy (4) állama kapott támogatást a cselekvési program/nemzetközi nyomonkövetési egyezmény végrehajtásához.

Afrikában

—	A MOSAIC-értékeléseket két (2) kiválasztott államban végezték el személyesen.

—	Négy (4) afrikai állam kapott támogatást a cselekvési program/nemzetközi nyomonkövetési egyezmény végrehajtásához.

3.2.4   A következők révén megerősítették a civil társadalom szerepvállalását:

i.	Kampánytevékenységeket és -anyagokat dolgoztak ki, és az e kampányok során végrehajtott tevékenységekhez kisebb ösztöndíjakat nyújtottak az IANSA helyi és nemzeti tagszervezetei számára.

ii.	Szakpolitika-orientált anyagokat dolgoztak ki, és tanulási lehetőségeket szerveztek az IANSA tagjai számára.

iii.	A civil társadalom szerepvállalását és érdekképviseletét célzó, nemzeti és regionális célokat megfogalmazó programokat, cselekvési terveket és/vagy ütemterveket dolgoztak ki.

iv.	Kiválasztott IANSA-tagok fenntartható szerepvállalását célzó támogatási programot hoztak létre.

v.	A nemzeti jelentéstétel javítása érdekében érdekérvényesítésre került sor a nemzeti hatóságoknál és a parlamenti képviselőknél.

3.3   A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő kézifegyver-ellenőrzési politikák és programok megerősítésére és elmélyítésére irányuló folyamatos igény kielégítése, összhangban a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrenddel

3.3.1.   Várt eredmények

—	Tovább bővült és mélyült az a stratégiai és operatív kapacitás, amely arra irányul, hogy a kulcsfontosságú érdekelt felek széles körében érvényesítse a nemek közötti egyenlőség szempontját a kézifegyverek ellenőrzésében.

—

Tovább erősödtek a szinergiák és a megvalósítható kapcsolatok az egymást kiegészítő szakpolitikai keretekkel és menetrendekkel – különösen a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel, a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrenddel, a „Közös programunk” című jelentéssel, és a Közgyűlés nőkről és leszerelésről szóló határozataival.

3.3.2.   Tevékenységek

Minden tevékenység az előző uniós finanszírozású projekt – nevezetesen a nemi szempontokat érvényesítő szakpolitikáknak, programoknak és intézkedéseknek a kézi fegyverek tiltott kereskedelme és jogellenes használata elleni küzdelem keretében, a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrenddel összhangban történő támogatásáról szóló, 2018. december 17-i (KKBP) 2018/2011 tanácsi határozat – eredményeire épül majd.

A nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend kézifegyver-ellenőrzési komponensének megerősítése

Ez magában foglalja azt is, hogy az UNODA továbbra is részt vesz a nőkkel, a békével és a biztonsággal foglalkozó kapcsolattartó pontok hálózatában, hogy a nőkkel, a békével és a biztonsággal foglalkozó nemzeti cselekvési tervek, stratégiák és végrehajtási erőfeszítések keretében előmozdítsa a kézifegyverek ellenőrzését. Ez folyamatos szerepvállalást jelent majd a projekt végrehajtása során, és személyes és/vagy virtuális formában valósul meg.

Az államok támogatása a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő kézifegyver-ellenőrzési politikák és programok megerősítésében

Latin-Amerikában és a Karib-térségben a végrehajtást az UNLIREC fogja végezni.

—

Képzés a nemek közötti egyenlőség szempontjának a kézifegyverek ellenőrzése terén történő általános érvényesítéséről a közép- és dél-amerikai államokban – a tanfolyamok célcsoportját a kézifegyverek ellenőrzéséért és szabályozásáért, a polgárok biztonságáért, valamint a nőkkel szembeni erőszak/nemi alapú erőszak megelőzéséért és visszaszorításáért felelős nemzeti hatóságok alkotják.

—

Webináriumsorozat a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése és a nemek közötti egyenlőség közötti kapcsolatról a RevCon4-re készülve – a témák eltérőek lesznek, és a közép- és dél-amerikai államokkal együttműködésben, valamint a RevCon4 előkészületeivel és eredményeivel összhangban kerülnek majd meghatározásra.

Ázsiában és a csendes-óceáni térségben a végrehajtást az UNRCPD fogja végezni.

—

A kézifegyverek ellenőrzésére és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, egymáshoz közelítő menetrendek végrehajtásának összehangolása – ez magában foglalja majd a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó, már lejárt, meglévő vagy tervezett nemzeti cselekvési tervekkel rendelkező ázsiai és csendes-óceáni országok bevonását, a kézifegyverek ellenőrzésére irányuló kezdeményezésekhez közelítő menetrendek végrehajtásának megerősítése érdekében. A kezdeményezés fel fogja tárni a nemek közötti egyenlőség egyéb kereteivel, különösen a Reflektorfény kezdeményezéssel való szinergiákat is.

—

Regionális szeminárium a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételéről az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrenddel való konvergencia témájában – 2013-ban az államok elfogadták a Fegyverkereskedelmi Szerződést, amely egy kifejezetten a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmét szabályozó multilaterális szerződés. A Fegyverkereskedelmi Szerződés egyben az első olyan, jogilag kötelező erejű fegyverkereskedelmi szerződés, amely elismeri a fegyverkereskedelem és a nemi alapú erőszak közötti kapcsolatot. A Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtása azt is lehetővé teszi az államok számára, hogy teljesítsék a 2001-es cselekvési programban a fegyverkivitelre vonatkozóan vállalt kötelezettségeiket. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben továbbra is csak kevés ország csatlakozott a Fegyverkereskedelmi Szerződéshez, Kína és a Fülöp-szigetek közelmúltbeli csatlakozása azonban kedvező politikai lendületet adott ahhoz, hogy a régióban elő lehessen mozdítani a szerződés egyetemessé tételét. A munkaértekezlet a civil társadalomnak és a parlamenti képviselőknek az előző projekt keretében való szerepvállalására épül, amelynek keretében a Fegyverkereskedelmi Szerződést kiemelt területként határozták meg. A munkaértekezletet a kulcsfontosságú partnerekkel, köztük az ENSZ ügynökségeivel, a regionális és nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalommal együttműködésben hajtják majd végre, és arra virtuális formában fog sor kerülni.

Afrikában a végrehajtást az UNREC fogja végezni.

—

A nemek közötti egyenlőség szempontjainak a kézifegyverek ellenőrzése terén való általános érvényesítésével foglalkozó regionális munkaértekezletek: véleménycsere a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kihívásokról és prioritásokról – regionális munkaértekezletek Nyugat-Afrikával, Közép-Afrikával, Kelet-Afrikával és Dél-Afrikával. A munkaértekezletek lebonyolítására a regionális szervezetekkel és a legfontosabb partnerekkel együttműködésben kerül majd sor, személyes jelenlét mellett.

—

A kézifegyverek ellenőrzésének integrálása a nemek közötti egyenlőségre, a fejlesztésre és a biztonságra irányuló szélesebb körű erőfeszítésekbe, mégpedig olyan szakértők részvételével zajló webináriumsorozat révén, akik a nemi alapú erőszakkal, a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszakkal, a fiatalok szerepvállalásával, humanitárius kérdésekkel, valamint az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek és menekülteknek nyújtott segítséggel foglalkoznak; a cél: felhívni a figyelmet a kézifegyverek elterjedésének, a velük való tiltott kereskedelemnek és visszaéléseknek a mozgatórugóira és hatásaira, valamint arra, hogy a fegyverzet-ellenőrzést össze kell kapcsolni más menetrendekkel és/vagy be kell építeni azokba. A webináriumsorozat célja, hogy többdimenziós megközelítést dolgozzon ki a fegyveres erőszak megelőzésére és csökkentésére vonatkozóan, valamint hogy ugyanezen célból tényleges kapcsolatot teremtsen a kézifegyverek ellenőrzését végző nemzeti hatóságok és a további érdekelt felek között. A webináriumsorozat lebonyolítására a legfontosabb partnerekkel együttműködésben kerül majd sor, virtuális formában.

A civil társadalom kézifegyver-ellenőrzéssel kapcsolatos szerepvállalásának megerősítésére irányuló intézkedések, a következőket is beleértve:

—

A nemek közötti egyenlőség szempontjainak általános érvényesítése a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén: jelentés az uniós finanszírozású (KKBP) 2018/2011 projekt keretében elért eredményekről és levont tanulságokról, beleértve az IANSA és tagjai által végrehajtott tevékenységek áttekintését és értékelését, valamint a további szerepvállalásra vonatkozó ajánlásokat. Ez a jelentés ismerteti majd a projekt keretében a nemekkel kapcsolatban folytatott egyéb tevékenységeket.

—

Virtuális műhelytalálkozók, képzések és rendezvények a civil társadalom számára a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a kézifegyverek ellenőrzése során való általános érvényesítésével kapcsolatban: a projekt végrehajtási időszaka alatt az IANSA az UNODA-val és annak regionális központjaival partnerségben széles körű, globális hallgatóságot célzó virtuális műhelytalálkozókat, képzéseket és rendezvényeket fog szervezni a nemek közötti egyenlőség és a kézifegyverek ellenőrzése közötti kapcsolatról.

—

A nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrenddel való szinergiák fokozására irányuló civil társadalmi javaslatok. Olyan eszköztár kidolgozása, amely összesíti a kézifegyver-ellenőrzéssel és a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendek közötti szinergiák fokozására irányulóan a IANSA tagjai által tett javaslatokat, és amely az érdekképviseleti technikákra, a régiókon átívelő üzenetek közvetítésére és a régiókon átívelő szakpolitikai végrehajtásra helyezi a hangsúlyt. Az eszköztárat széles körben terjesztik majd, többek között az IANSA és/vagy az UNODA és annak regionális központjai által szervezett tevékenységek során. A fenti tevékenységeket az IANSA végzi majd az UNODA-val és annak regionális központjaival kapcsolatot tartva/együttműködésben, előmozdítva a civil társadalomnak a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő kézifegyver-ellenőrzési politikákba és programokba való bevonását, összhangban a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrenddel.

3.3.3.   Eredmények

Az ENSZ a nőkkel, a békével és a biztonsággal, többek között a konfliktusokhelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszakkal foglalkozó munkájában és hálózataiban előmozdította a fegyverzet-ellenőrzést és a leszerelést, a kézifegyverek vonatkozásában is  (18).

Az alábbiak révén erősödtek a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő kézifegyver-politikákra és -programokra vonatkozó állami kapacitások:

Latin-Amerikában és a Karib-térségben — Három (3) tanfolyamot szerveztek és hajtottak végre a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a kézifegyverek ellenőrzése terén való általános érvényesítéséről közép- és dél-amerikai államokban. — A RevCon4 előkészítése és/vagy utókövetése során négy (4) webináriumot tartottak a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése és a nemek közötti egyenlőség közötti kapcsolat témájában.

Az ázsiai és csendes-óceáni térségben — Egy (1) regionális munkaértekezletre kerül majd sor 2023-ban olyan kulcsfontosságú regionális partnerekkel együttműködésben, mint az ASEAN, a Csendes-óceáni Szigetek Fóruma és a civil társadalmi partnerek. — Regionális szemináriumra került sor a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek az ázsiai és csendes-óceáni térségben való egyetemessé tételéről, valamint a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrenddel való konvergenciáról.

Afrikában — Négy (4) háromnapos regionális munkaértekezletet tartottak a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a kézifegyverek ellenőrzése terén való általános érvényesítéséről a nemzeti bizottságok / a cselekvési program nemzeti kapcsolattartó pontjai, valamint a legfontosabb érdekelt felek számára. A munkaértekezletek ismertették az előző uniós finanszírozású projekt keretében elért eredményeket, és platformot biztosítottak a bevált gyakorlatok régióbeli országok közötti cseréjéhez. Emellett hiányosságokat is azonosítottak, és bemutatták, milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy fokozottabban lehessen érvényesíteni a nemek közötti egyenlőség szempontjait a kézifegyverek ellenőrzése terén. A munkaértekezlet harmadik napján zajlottak a regionális szervezetekkel való találkozók, amelyek célja az volt, hogy meghatározzák: mely prioritások és stratégiák mentén lehet a munkaértekezlet eredményeit átültetni a nemzeti gyakorlatba. — Webináriumsorozatot tartottak a kézifegyverek elterjedéséről, az azokkal való tiltott kereskedelemről és visszaélésekről, valamint arról, hogy a fegyverzet-ellenőrzést össze kell kapcsolni más menetrendekkel és/vagy be kell építeni más menetrendekbe.

3.3.4.   A civil társadalom kézifegyver-ellenőrzésben való szerepvállalása megerősödött a következők révén:

i.	Az uniós finanszírozású (KKBP) 2018/2011 projekt keretében elért eredményekről és levont tanulságokról szóló jelentés elkészítése és terjesztése.

ii.	Virtuális munkaértekezletek képzések és rendezvények a civil társadalom számára a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a kézifegyverek ellenőrzése terén való általános érvényesítéséről.

iii.	Az IANSA-tagjainak a kézifegyver-ellenőrzés és a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendek közötti szinergiák fokozására irányuló javaslatait összegző eszköztár készítése és terjesztése.

4.   Figyelemfelkeltés, érdekérvényesítés, tájékoztatás és partnerségek

Az UNODA és végrehajtó partnerei tartós hatást fognak kifejteni hatékony figyelemfelkeltés, érdekérvényesítés, tájékoztatás és partnerségek révén.

Az UNODA gondoskodik majd arról, hogy az információk és a javasolt tevékenységek eredményei a lehető legszélesebb közönséghez eljussanak. Ezenkívül minden vonatkozó intézkedés keretében tájékoztatási tevékenységet fog végezni médiajelenlét, kísérőrendezvények és internetes eszközök segítségével. Az UNODA és az IANSA egész évben közösségimédia-kampányokat dolgoz majd ki, és részt is fog venni azokban.

Az UNODA és az IANSA a kommunikációs eszközök lehető legszélesebb skáláját fogja használni – ideértve egy honlapot, írott sajtóközleményeket, a közösségi média által kínált egyes eszközöket, kísérőrendezvényeket és nem hivatalos tájékoztatókat. Az összes intézkedés végrehajtását nyomonkövetési és értékelési eszközökkel – például a résztvevők körében végzett felmérésekkel és az illetékes munkacsoport rendszeres találkozóin keresztül – fogják figyelemmel kísérni.

Az UNODA meg fogja hozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a tevékenységekhez való uniós hozzájárulás megfelelő láthatóságot kapjon. Ezek az intézkedések a Bizottság által összeállított, az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban kerülnek majd végrehajtásra.

A projekt végrehajtása során biztosítani kell a partnerek széles körével való koordinációt, beleértve az egyéb uniós tanácsi határozatok előnyeit élvező partnereket is.

Az UNODA továbbra is aktívan részt vesz majd a nemek közötti egyenlőséggel és a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos nem hivatalos koordinációs mechanizmusban, amelyet 2019-ben, a most is folyamatban lévő projekt keretében hoztak létre.

5.   Időtartam

A projekt teljes becsült időtartama – a három pilléréhez tartozó összes tevékenységet is beleértve – 36 hónap.

6.   Jelentéstétel

Az UNODA a megtárgyalt megállapodással összhangban rendszeres jelentéseket fog készíteni.

7.   Összköltség

A II. szakasz végrehajtásához az EU-tól igényelt teljes finanszírozás becsült összege XXX EUR.

---

(1)  https://www.smallarmssurvey.org/database/global-firearms-holdings

(2)  https://smallarms.un-arm.org/international-assistance

(3)  Az UNODA előadása a részes államok hetedik kétévenkénti találkozóján (BMS7): .„Programme of Action on SALW. International Tracing Instrument. Trends, Challenges and Opportunities. Data from 2020 National Reports (A kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos cselekvési program. Nemzetközi nyomonkövetési egyezmény. Tendenciák, kihívások és lehetőségek. A 2020. évi nemzeti jelentések adatai), https://documents.unoda.org/wp-content/uploads/2021/07/BMS7-UNODA-Trends-challenges-opportunities.pdf

(4)  A fenntartható fejlődési célok 16.4.2. sz. mutatója a következő: „Azon lefoglalt, talált vagy átadott fegyverek aránya, amelyek illegális eredetét vagy körülményeit egy adott illetékes hatóság követte vissza vagy állapította meg nemzetközi jogi eszközökkel összhangban”.

(5)  Az UNODA előadása a részes államok hetedik kétévenkénti találkozóján (BMS7): „Programme of Action on SALW. International Tracing Instrument. Trends, Challenges and Opportunities. Data from 2020 National Reports” (A kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos cselekvési program. Nemzetközi nyomonkövetési egyezmény. Tendenciák, kihívások és lehetőségek. A 2020. évi nemzeti jelentések adatai).

(6)  https://smallarms.un-arm.org/statistics

(7)  https://undocs.org/A/CONF.192/BMS/2021/1, 50. pont. Lásd még az 51., 52., 57., és 58. pontot.

(8)  https://www.undocs.org/A/74/187

(9)  A Tanács 2011/428/KKBP határozata (2011. július 18.) és a Tanács (KKBP) 2017/633 határozata (2017. április 3.).

(10)  A Tanács 2014/912/KKBP határozata (2014. december 15.).

(11)  A Tanács (KKBP) 2018/2011 határozata (2018. december 17.)

(12)  https://meetings.unoda.org/section/poa-revcon3-2018_documents

(13)  1.1.1.1.1.A 16.4. fenntartható fejlődési cél: „2030-ig az illegális pénz-és fegyveráramlások jelentős csökkentése, az eltulajdonított javak visszaszerzésének és visszaszolgáltatásának erősítése, küzdelem a szervezett bűnözés minden formája ellen”.

(14)  A fenntartható fejlődési célok 16.4.2. mutatója: „Azon lefoglalt, talált vagy átadott fegyverek aránya, amelyek illegális eredetét vagy körülményeit egy adott illetékes hatóság követte vissza vagy állapította meg nemzetközi jogi eszközökkel összhangban”.

(15)  www.un.org/disarmament/mosaic

(16)  www.un.org/disarmament/salient

(17)  Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a SICA tagállamai közé tartozó Belize és Dominikai Köztársaság a tűzfegyverekre vonatkozó karib-tengeri ütemtervben vesz részt, Nicaragua esetében pedig a részvétel megerősítésre vár.

(18)  Részvétel, konfliktusmegelőzés, védelem, segítségnyújtás és helyreállítás.