(1)   A (2)–(5) bekezdésre figyelemmel a szerződő feleknek teljesíteniük kell a területükön található és a területükön lévő piaci területtel közvetlenül összekapcsolt valamennyi föld alatti gáztároló összesített kapacitása tekintetében minden év november 1-jéig a következő feltöltési célértékeket:

a)	2022-re vonatkozóan: 80 %;

b)	2023-tól: 90 %.

Az e bekezdésnek való megfelelés céljából a szerződő felek figyelembe veszik a földgázellátás biztonságának megőrzésére irányuló, az 1. cikkben meghatározott célkitűzést.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve és más szerződő feleknek az érintett föld alatti gáztárolók feltöltésével kapcsolatos kötelezettségeinek sérelme nélkül az azon szerződő felekre alkalmazandó feltöltési célértéket, amelyeknél a föld alatti gáztárolók találhatók, az adott szerződő félnél az előző öt év átlagos éves gázfogyasztása 35 %-ának megfelelő mennyiségre kell csökkenteni.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, és más szerződő feleknek az érintett föld alatti gáztárolók feltöltésével kapcsolatos kötelezettségeinek sérelme nélkül a feltöltési célértéket minden egyes olyan szerződő fél esetében, amelyben a föld alatti gáztárolók találhatók, csökkenteni kell a 2016–2021-es referencia-időszakban az EU tagállamokba és harmadik országokba szállított mennyiséggel, ha az átlagos szállított mennyiség a földgáztárolókból való kivételi időszak alatt (október–április) meghaladta az évi 15 TWh-t.

(4)   <….>

(5)   Egy szerződő fél részben teljesítheti a feltöltési célértéket az LNG-létesítményeikben fizikailag tárolt és rendelkezésre álló LNG beszámításával, amennyiben mindkét következő feltétel teljesül:

a)	a gázrendszer olyan jelentős LNG-tárolási kapacitással rendelkezik, amely évente az előző öt év átlagos nemzeti fogyasztásának több mint 4 %-át teszi ki;

b)	a szerződő fél a 6b. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban kötelezte a földgázszállítókat arra, hogy föld alatti gáztárolókban és/vagy LNG-létesítményekben tároljanak bizonyos minimális gázmennyiségeket.

(6)   A szerződő felek meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a köztes célértékeket teljesítsék, vagy biztosítsák azok teljesítését, a következők szerint:

a)	2022-re vonatkozóan az Ia. mellékletben foglaltak szerint; és

b)	2023-tól: a (7) bekezdéssel összhangban.

(7)   2023-ra és az azt követő évekre vonatkozóan minden egyes, föld alatti gáztárolóval rendelkező szerződő fél az előző év szeptember 15-ig összesített formában benyújtja az Energiaközösség Titkárságának a február, május, július és szeptember hónapra vonatkozó köztes célértékeket is tartalmazó, a területén található és a piaci területével közvetlenül összekapcsolt föld alatti gáztárolók feltöltési ütemtervének tervezetét, a műszaki információkat is beleértve. A feltöltési ütemtervnek és a köztes célértékeknek a megelőző öt év átlagos feltöltési arányán kell alapulniuk.

Azon szerződő felek esetében, amelyeknél a feltöltési célérték a (2) bekezdés értelmében az átlagos éves gázfogyasztásuk 35 %-ára korlátozódik, a feltöltési ütemterv köztes célértékeit ennek megfelelően csökkenteni kell.

Az Energiaközösség Titkársága – az egyes szerződő felek által szolgáltatott műszaki információk alapján és az ellátásbiztonsági koordinációs csoport értékelését figyelembe véve – határozatot fogad el az egyes szerződő felek feltöltési ütemtervének meghatározása céljából. Az említett határozatot az előző év november 15-ig kell elfogadni szükség esetén és beleértve azt az esetet is, amikor egy szerződő fél aktualizált feltöltési ütemterv tervezetet nyújtott be. Az említett határozatnak az általános földgázellátás-biztonsági helyzetnek, valamint az Energiaközösségen belül és az egyes szerződő feleknél mutatkozó gázkereslet és -kínálat alakulásának az értékelésén kell alapulnia, és azt olyan módon kell meghatározni, amely megőrzi a földgázellátás biztonságát, miközben nem ró szükségtelen terheket a szerződő felekre, a gázpiaci szereplőkre, a tárolásirendszer-üzemeltetőkre vagy a vásárlókra, továbbá nem torzítja indokolatlanul a szomszédos szerződő felekben és/vagy tagállamokban található földgáztárolók közötti versenyt.

(8)   Amennyiben bármelyik évben valamely szerződő fél a területén található egy vagy több föld alatti gáztároló sajátos műszaki jellemzői – például a rendkívül alacsony betáplálási ráták – miatt november 1-jéig nem tudja teljesíteni a rá vonatkozó feltöltési célértéket, az adott szerződő fél számára engedélyezni kell, hogy csak december 1-jéig érje el a rá vonatkozó feltöltési célértéket. A szerződő fél erről november 1-jéig tájékoztatja az Energiaközösség Titkárságát, közölve a késedelem okait.

(9)   A feltöltési célérték nem alkalmazandó, amennyiben és ameddig egy vagy több, föld alatti tárolóval rendelkező szerződő fél a 11. cikk értelmében nemzeti vészhelyzetet hirdetett ki.

(10)   Minden egyes szerződő fél illetékes hatósága folyamatosan figyelemmel kíséri a feltöltési ütemtervnek való megfelelést, és erről rendszeresen jelentést tesz az ellátásbiztonsági koordinációs csoportnak. Ha egy adott szerződő fél esetében a feltöltési szint több mint öt százalékponttal elmarad a feltöltési ütemtervben megjelölt szinttől, az illetékes hatóságnak haladéktalanul hatékony intézkedéseket kell hoznia a feltöltési szint növelésére. A szerződő felek értesítik az Energiaközösség Titkárságát és az ellátásbiztonsági koordinációs csoportot a meghozott intézkedésekről.

(11)   Abban az esetben, ha valamely szerződő fél lényegesen és tartósan eltér a feltöltési ütemtervtől, veszélyeztetve ezzel a feltöltési célérték elérését, vagy a feltöltési célértéktől való eltérés esetén az Energiaközösség Titkársága az ellátásbiztonsági koordinációs csoporttal és az érintett szerződő féllel folytatott konzultációt követően ajánlást ad ki az említett szerződ félnek vagy a többi érintett szerződő félnek az azonnal meghozandó intézkedésekre vonatkozóan.

Ha az Energiaközösség Titkársága ajánlásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem csökkentik jelentősen az eltérést, a Titkárság az ellátásbiztonsági koordinációs csoporttal és az érintett szerződő féllel folytatott konzultációt követően végső esetben úgy határozhat, hogy kötelezi az érintett szerződő felet olyan intézkedések meghozatalára, amelyek hatékonyan orvosolják az eltérést, beleértve adott esetben a 6b. cikk (1) bekezdésében előírt egy vagy több intézkedést vagy bármely más olyan intézkedést, amely biztosítja az e cikk szerinti feltöltési célérték teljesítését.

Annak eldöntésekor, milyen intézkedéseket hozzon a második albekezdés értelmében, az Energiaközösség Titkársága figyelembe veszi az érintett szerződő fél sajátos helyzetét, így például a föld alatti gáztárolóknak a belföldi gázfogyasztáshoz viszonyított méretét, a föld alatti gáztárolóknak a regionális földgázellátás-biztonság szempontjából fennálló jelentőségét és bármely meglévő LNG-tárolót.

A 2022-re vonatkozó feltöltési ütemtervtől vagy feltöltési célértéktől való eltérések kezelése érdekében az Energiaközösség Titkársága által hozott intézkedéseknek figyelembe kell venniük az e cikk nemzeti szintű végrehajtására rendelkezésre álló rövid időkeretet, amely hozzájárulhatott a 2022-re vonatkozó feltöltési ütemtervtől vagy feltöltési célértéktől való eltéréshez.

Az Energiaközösség Titkársága biztosítja, hogy az e bekezdés alapján hozott intézkedések:

a)	nem lépik túl a földgázellátás biztonságának megőrzéséhez szükséges mértéket;

b)	nem rónak aránytalan terhet a szerződő felekre, a gázpiaci szereplőkre, a tárolásirendszer-üzemeltetőkre vagy a vásárlókra.

(1)   A szerződő felek meghoznak minden szükséges intézkedést – beleértve a piaci szereplőknek pénzügyi ösztönzők vagy ellentételezés nyújtását is – a 6a. cikk alapján meghatározott feltöltési célértékek teljesítése érdekében. A feltöltési célértékek teljesítésének biztosítása során a szerződő felek lehetőség szerint előnyben részesítik a piaci alapú intézkedéseket.

Amennyiben az e cikkben előírt bármely intézkedés a Miniszteri Tanács 2011/02/MC-EnC határozatával kiigazított és elfogadott 2009/73/EK irányelv 41. cikke szerinti nemzeti szabályozó hatóság feladatai közé és hatáskörébe tartozik, a nemzeti szabályozó hatóságok felelősek az említett intézkedések meghozataláért.

Az e bekezdés alapján hozott intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

előírni a földgázszállítóknak bizonyos minimális gázmennyiségek földgáztárolókban – a föld alatti gáztárolókat és/vagy az LNG-tárolókat is beleértve – való tárolását; az említett mennyiségeket a földgázszállítók által a védett felhasználók részére szolgáltatott gáz mennyisége alapján kell meghatározni;

b)	előírni a tárolásirendszer-üzemeltetőknek, hogy kapacitásaikat piaci szereplők között pályáztassák meg;

c)

előírni a szállításirendszer-üzemeltetőknek vagy a szerződő fél által kijelölt szervezeteknek, hogy kiegyensúlyozó készletet vásároljanak és kezeljenek kizárólag a szállításirendszer-üzemeltetői feladataik ellátása céljából, és szükség esetén kötelezni más kijelölt szervezeteket a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett vészhelyzet esetén a földgázellátás biztonságának megőrzése céljából;

d)	más szerződő felekkel összehangolt eszközöket – így például LNG-beszerzési platformokat – használni fel az LNG-felhasználás maximalizálása, valamint az LNG föld alatti gáztárolók feltöltésére való közös felhasználását gátló infrastrukturális és szabályozási akadályok csökkentése érdekében;

e)	a földgáz közös beszerzésére vonatkozó önkéntes mechanizmusokat venni igénybe;

f)

pénzügyi ösztönzőket – így például különbözeti szerződéseket – nyújtani a piaci szereplőknek – a tárolásirendszer-üzemeltetőket is beleértve –, vagy ellentételezést biztosítani a piaci szereplőknek a bevételkiesésért, vagy a náluk – a tárolásirendszer-üzemeltetőket is beleértve – a piaci szereplőket terhelő kötelezettségek eredményeként keletkező olyan költségekért, amelyek nem fedezhetők a bevételekből;

g)

előírni a tárolókapacitás-tulajdonosoknak, hogy használják fel vagy szabadítsák fel a lekötött, ám fel nem használt kapacitásokat, ugyanakkor még kötelezve a tárolókapacitást fel nem használó tárolókapacitás-tulajdonost, hogy a tárolási szerződés teljes időtartamára fizesse meg a megállapodás szerinti árat;

h)	elfogadni a stratégiai tárolók köz- vagy magánjogi szervezetek általi vásárlására és kezelésére vonatkozó hatékony eszközöket, feltéve, hogy az ilyen eszközök nem torzítják a versenyt vagy a belső piac megfelelő működését;

i)	kinevezni egy olyan célirányos szervezetet, amelynek a feladata, hogy elérje a feltöltési célértéket abban az esetben, ha azt egyébként nem érnék el;

j)	a tárolási díjakra vonatkozó kedvezményeket nyújtani;

k)

beszedni a szabályozott tárolókhoz kapcsolódó tőke- és operatív kiadások megtérüléséhez szükséges bevételeket tárolási díjak és a szállítási díjakba beépített külön díjtétel formájában, amelyeket csak az ugyanazon szerződő felekben található végső felhasználók felé irányuló kiadási pontoktól szednek be, feltéve, hogy a beszedett díjakból származó bevételek nem haladják meg az engedélyezett bevételeket.

(2)   A szerződő felek által az (1) bekezdés alapján hozott intézkedéseknek a feltöltési ütemtervek és a feltöltési célértékek teljesítéséhez szükséges intézkedésekre kell korlátozódniuk. Az intézkedéseknek egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, megkülönböztetésmentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük. Nem torzíthatják indokolatlanul a versenyt vagy a belső gázpiac megfelelő működését, és nem veszélyeztethetik más szerződő felek vagy az Energiaközösség földgázellátásának biztonságát.

(3)   A szerződő felek minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy biztosítsák a meglévő nemzeti és regionális szintű infrastruktúrának a földgázellátás biztonságát szolgáló, hatékony kihasználását. Az említett intézkedések semmilyen körülmények között nem akadályozhatják és nem korlátozhatják a földgáztárolók vagy LNG-létesítmények határokon átnyúló használatát, valamint nem korlátozhatják az állandó magas szintű munkacsoport 2018/06/PHLG-EnC határozatával kiigazított és elfogadott (EU) 2017/459 bizottsági rendelettel összhangban allokált határkeresztező szállítási kapacitásokat.

(4)   A szerződő felek az e cikk szerinti intézkedések meghozatalakor az energiahatékonyság elsődlegességének elvét alkalmazzák, miközben a Miniszteri Tanács 2021/14/MC-EnC határozatával kiigazított és elfogadott (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban továbbra is megvalósítják saját intézkedéseik célkitűzéseit.

(1)   A föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező szerződő fél biztosítja, hogy az említett szerződő félen belüli piaci szereplők megállapodásokat kössenek a föld alatti földgáztárolókkal rendelkező szerződő felekbeli és/vagy tagállamokbeli föld alatti tárolási rendszerek üzemeltetőivel vagy egyéb piaci szereplőivel. Az említett megállapodásoknak rendelkezniük kell a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező szerződő fél megelőző öt évre vonatkozó átlagos éves gázfogyasztása legalább 15 %-ának megfelelő tárolási mennyiségek november 1-jéig történő felhasználásáról. Amennyiben azonban a határkeresztező szállítási kapacitás vagy egyéb műszaki korlátok nem teszik lehetővé a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező szerződő fél számára, hogy az említett tárolási mennyiségek 15 %-át teljes mértékben felhasználja, az említett szerződő félnek kizárólag a műszakilag lehetséges mennyiségeket kell tárolnia.

Abban az esetben, ha műszaki korlátok nem teszik lehetővé egy szerződő fél számára, hogy megfeleljen az első albekezdésben meghatározott kötelezettségnek, és az említett szerződő félnek meglévő kötelezettsége van arra, hogy a gáz helyettesítésére más tüzelőanyagokat tároljon, az első albekezdésben meghatározott kötelezettség kivételesen a gáztól eltérő tüzelőanyagok tárolására vonatkozó egyenértékű kötelezettséggel is teljesíthető. Az érintett szerződő félnek igazolnia kell a műszaki korlátokat és az intézkedés egyenértékűségét.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező szerződő fél tehermegosztási mechanizmust alakíthat ki egy vagy több, föld alatti gáztárolókkal rendelkező szerződő féllel és/vagy tagállammal (a továbbiakban: tehermegosztási mechanizmus).

A tehermegosztási mechanizmusnak a 7. cikk szerinti legfrissebb kockázatértékelés releváns adatain kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a következő paraméterek mindegyikét:

a)	a feltöltési célérték teljesítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás költsége, a stratégiai tároláshoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségek kizárása mellett;

b)	a védett felhasználók igényeinek kielégítéséhez a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban szükséges gázmennyiségek;

c)	bármely műszaki korlátok, beleértve a rendelkezésre álló föld alatti tárolókapacitást, a határkeresztező szállítási műszaki kapacitást és a kivételi arányokat.

A szerződő felek … [e határozat hatálybalépését követő két hónappal]-ig értesítik az Energiaközösség Titkárságát és az ellátásbiztonsági koordinációs csoportot a tehermegosztási mechanizmusról. Amennyiben az említett időpontig nem születik megállapodás a tehermegosztási mechanizmusról, a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező szerződő felek igazolják, hogy eleget tesznek az (1) bekezdésnek, és ennek megfelelően értesítik az Energiaközösség Titkárságát és az ellátásbiztonsági koordinációs csoportot.

(3)   <…>

(4)   A föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező szerződő felek ösztönzőket vagy pénzügyi ellentételezést nyújthatnak a piaci szereplőknek és adott esetben a szállításirendszer-üzemeltetőknek a bevételkiesésért vagy a náluk az e cikk szerinti tárolási kötelezettségeik teljesítésének eredményeként keletkező olyan költségekért, amelyek nem fedezhetők a bevételekből, annak érdekében, hogy biztosítsák a más szerződő felekben és/vagy tagállamokban történő gáztárolásra vonatkozó, (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek való megfelelést, vagy a tehermegosztási mechanizmus végrehajtását. Ha az ösztönzőt vagy a pénzügyi ellentételezést illeték kivetésével finanszírozzák, az említett illeték nem alkalmazható a határkeresztező rendszerösszekötési pontokra.

(5)   Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére, amennyiben valamely szerződő fél rendelkezik a területén található föld alatti gáztárolókkal, és az említett tárolók együttes kapacitása nagyobb, mint az említett szerződő fél éves gázfogyasztása, az említett tárolókhoz hozzáférő és föld alatti gáztárolóval nem rendelkező szerződő felek:

a)

vagy biztosítják, hogy a tárolási mennyiségek november 1-jéig legalább a tárolókapacitás megelőző öt évre vonatkozó átlagos kihasználtságának megfeleljenek, amely többek között a tároló helye szerinti szerződő féltől származó, a kitárolási idény alatti, az előző öt éves időszak alatti áramlások figyelembevételével kerül meghatározásra;

b)	vagy igazolják, hogy az a) pont szerinti kötelezettség hatálya alá tartozó mennyiséggel egyenértékű tárolókapacitás lekötésre került.

Ha a föld alatti gáztárolóval nem rendelkező szerződő fél igazolni tudja, hogy az első albekezdés a) pontja szerinti kötelezettség hatálya alá tartozó mennyiséggel egyenértékű tárolókapacitás lekötésre került, az (1) bekezdés alkalmazandó.

Az e bekezdés szerinti kötelezettséget az érintett szerződő fél megelőző öt évre vonatkozó átlagos éves gázfogyasztásának a 15 %-ára kell korlátozni.

(6)   <…>

(1)   A tárolásirendszer-üzemeltetők jelentést tesznek az érintett föld alatti gáztárolók helye szerinti szerződő fél illetékes hatóságának, valamint adott esetben az említett szerződő fél által kijelölt szervezetnek (a továbbiakban: a kijelölt szervezet) a feltöltési szintről a következők szerint:

a)	2022-re vonatkozóan: az Ia. mellékletben meghatározott minden egyes köztes célérték esetében; és

b)	2023-tól: a 6a. cikk (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően.

(2)   Az egyes szerződő felek illetékes hatósága és adott esetben kijelölt szervezete minden hónap végén nyomon követi a területükön található föld alatti gáztárolók feltöltési szintjét, és az eredményekről indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesz az Energiaközösség Titkárságának.

Az Energiaközösség Titkársága adott esetben felkérheti az Energiaközösség Szabályozó Testületét, hogy nyújtson segítséget az ilyen nyomon követéshez.

(3)   A szerződő felek illetékes hatósága és adott esetben kijelölt szervezete által szolgáltatott információk alapján az Energiaközösség Titkársága rendszeresen jelentést tesz az ellátásbiztonsági koordinációs csoportnak.

(4)   Az ellátásbiztonsági koordinációs csoport segítséget nyújt az Energiaközösség Titkárságának a feltöltési ütemtervek és célértékek nyomon követése terén, és iránymutatást dolgoz ki az Energiaközösség Titkársága számára a megfelelés biztosításához szükséges intézkedésekről azon esetre, ha a szerződő felek eltérnek a feltöltési ütemtervtől, vagy nem teljesítik a feltöltési célértékeket.

(5)   A szerződő felek megteszik a szükséges intézkedéseket a feltöltési ütemtervek és a feltöltési célértékek teljesítése érdekében, valamint azért, hogy a piaci szereplőkkel szemben érvényesítsék az említett ütemtervek és célértékek teljesítéséhez szükséges tárolási kötelezettségeket, többek között kellően visszatartó erejű szankcióknak és bírságoknak az említett piaci szereplőkre való kiszabásával.

A szerződő felek haladéktalanul tájékoztatják az Energiaközösség Titkárságát az e bekezdés alapján hozott érvényesítési intézkedésekről.

(6)   Amennyiben érzékeny üzleti információkat kell megosztani, az Energiaközösség Titkársága az ellátásbiztonsági koordinációs csoport üléseit a szerződő felekre és az Energiaközösség Titkárságára korlátozott formációban hívhatja össze.

(7)   A megosztott információkat az e rendeletnek való megfelelés nyomon követése céljából szükséges mértékre kell korlátozni.

Az Energiaközösség Titkársága, a nemzeti szabályozó hatóságok és a szerződő felek megőrzik a kötelezettségeik teljesítésének céljára kapott, üzleti szempontból érzékeny információk bizalmas jellegét.”

(1)   Az Energiaközösség Titkársága 2023. június 1-jéig, majd azt követően évente jelentést nyújt be a Miniszteri Tanácsnak, amely a következőket tartalmazza:

a)	a szerződő felek által a tárolási kötelezettségek teljesítése érdekében hozott intézkedések áttekintése;

b)	a Miniszteri Tanács 2011/02/MC-EnC határozatával kiigazított és elfogadott 715/2009/EK rendelet 3a. cikkében meghatározott tanúsítási eljáráshoz szükséges idő áttekintése;

c)	a feltöltési ütemterveknek és a feltöltési célértékeknek való megfelelés biztosítása érdekében az Energiaközösség Titkársága által kért intézkedések áttekintése;

d)	e rendelet gázárakra gyakorolt potenciális hatásainak és a 6b. cikk (4) bekezdésével összefüggésben a potenciális gázmegtakarításoknak az elemzése.”

„Ia. MELLÉKLET (*):

A föld alatti gáztárolókkal rendelkező szerződő felek esetében a 2022-re vonatkozó feltöltési ütemterv köztes célértékekkel és a 2022-re vonatkozó feltöltési célérték

Szerződő fél	Szeptember 1. köztes célérték	Október 1. köztes célérték	November 1. feltöltési célérték
RS	60 %	70 %	80  %
UA	60 %	70 %	80  %

(1)   A szerződő felek biztosítják, hogy minden egyes tárolásirendszer-üzemeltetőt, beleértve a valamely szállításirendszer-üzemeltető irányítása alatt álló tárolásirendszer-üzemeltetőket is, az e cikkben meghatározott eljárással összhangban tanúsítson a nemzeti szabályozó hatóság vagy egy másik, az érintett szerződő fél által a Miniszteri Tanács 2021/15/MC-EnC határozatával kiigazított és elfogadott (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében kijelölt illetékes hatóság (a továbbiakban bármelyik esetben: tanúsító hatóság) .

E cikket azon szállításirendszer-üzemeltetők irányítása alatt álló tárolásirendszer-üzemeltetőkre is alkalmazni kell, amelyeket a Miniszteri Tanács 2011/02/MC-EnC határozatával kiigazított és elfogadott 2009/73/EK irányelv 9., 10. és 11. cikkében meghatározott szétválasztási szabályok alapján már tanúsítottak.

(2)   A tanúsító hatóság … [e határozat hatálybalépését követő 150 munkanappal]-ig vagy a (9) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételételének napjától számított 150 munkanapon belül tanúsítási határozattervezetet tesz közzé a 3,5 TWh-nál nagyobb kapacitású föld alatti gáztárolókat működtető tárolásirendszer-üzemeltetők tekintetében, amennyiben a tárolók összessége – a tárolásirendszer-üzemeltetők számától függetlenül – 2021. március 31-én és 2022. március 31-én a maximális kapacitásuk átlagosan 30 %-ánál alacsonyabb szintig voltak feltöltve.

Az első albekezdésben említett tárolásirendszer-üzemeltetők tekintetében a tanúsító hatóság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy2023. január 1-jéig kiadja a tanúsítási határozattervezetet.

Minden egyéb tárolásirendszer-üzemeltető esetében a tanúsító hatóság … [e határozat hatálybalépését követő 18 hónappal]-ig vagy a (8) vagy a (9) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételételének napjától számított 18 hónapon belül adja ki a tanúsítási határozattervezetet.

(3)   Az energiaellátás biztonságát érintő kockázat mérlegelése során a tanúsító hatóság figyelembe veszi a földgázellátás biztonságát nemzeti szinten vagy az Energiaközösség szintjén fenyegető, többek között a következőkből eredő bármely kockázatot, valamint az ilyen kockázat bármely enyhítését:

a)	tulajdonosi helyzet, az ellátás alakulása vagy egyéb olyan üzleti kapcsolatok, amelyek negatívan érinthetik a tárolásirendszer-üzemeltetőnek a föld alatti gáztároló feltöltésére való ösztönzését és képességét;

b)	az Energiaközösségnek a nemzetközi jogból eredő, harmadik ország tekintetében fennálló jogai és kötelezettségei;

c)	az érintett szerződő feleknek valamely harmadik országgal szemben fennálló jogai és kötelezettségei, amelyek az érintett szerződő fél által egy vagy több harmadik országgal kötött megállapodásokból erednek, amennyiben az említett megállapodások megfelelnek Energiaközösség jogának; vagy

d)	az ügy bármely egyéb konkrét ténye és körülménye.

(4)   A tanúsító hatóságnak meg kell tagadnia a tanúsítást, ha arra a megállapításra jut, hogy a tárolásirendszer-üzemeltető felett a Miniszteri Tanács 2011/02/MC-EnC határozatával kiigazított és elfogadott 2009/73/EK irányelv 9. cikke értelmében közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorló vagy azzal kapcsolatban bármely jogot gyakorló személy veszélyeztetheti az Energiaközösség vagy bármely szerződő fél energiaellátásának a biztonságát vagy alapvető biztonsági érdekeit. Ehelyett a szabályozó hatóság feltételekhez kötve is kiadhat tanúsítási határozatot, hogy biztosítsa azon kockázatok kellő enyhítését, amelyek negatívan befolyásolhatják a föld alatti gáztárolók feltöltését, feltéve, hogy hatékony végrehajtás és nyomon követés révén teljes mértékben biztosítható a feltételek gyakorlati megvalósíthatósága. Az ilyen feltételek közé tartozhat különösen annak előírása, hogy a tárolási rendszer tulajdonosa vagy a tárolásirendszer-üzemeltető ruházza át a tárolási rendszer kezelését.

(5)   Amennyiben a tanúsító hatóság megállapítja, hogy a földgázellátást érintő kockázatok a (4) bekezdés szerinti feltételekkel – ideértve annak előírását is a tárolási rendszer tulajdonosának vagy a tárolásirendszer-üzemeltetőnek, hogy ruházza át a tárolási rendszer irányítását – nem enyhíthetők, és ezért megtagadja a tanúsítást, a hatóság:

a)

előírja a tárolási rendszer tulajdonosának vagy a tárolásirendszer-üzemeltetőnek vagy bármely személynek, aki a megítélése szerint veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát vagy az Energiaközösség vagy bármely szerződő fél alapvető biztonsági érdekeit, hogy mondjon le a tárolási rendszer tulajdoni vagy a tárolásirendszer-üzemeltetés tulajdoni részesedéséről vagy jogairól, és határidőt állapít meg az ilyen lemondáshoz;

b)	adott esetben ideiglenes intézkedéseket rendel el annak biztosítására, hogy az említett személy a részesedése vagy jogai elidegenítéséig ne gyakorolhasson irányítást vagy jogokat az említett tárolási rendszer tulajdonosa vagy a tárolásirendszer-üzemeltető tekintetében; és

c)	a nemzeti joggal összhangban a megfelelő kompenzációs intézkedésekről rendelkezik.

(6)   A tanúsító hatóság haladéktalanul értesíti az Energiaközösség Titkárságát a tanúsítási határozattervezetéről, valamennyi releváns információval együtt.

Az Energiaközösség Titkársága a tanúsítási határozattervezetről az ilyen értesítéstől számított 25 munkanapon belül kötelező erejű véleményt küld a tanúsító hatóságnak. A tanúsító hatóság megfelel az Energiaközösség Titkárságának véleményében foglaltaknak.

(7)   A tanúsító hatóság az Energiaközösség Titkársága véleményének kézhezvételét követő 25 munkanapon belül kiadja a tanúsítási határozatot.

(8)   Az újonnan épített föld alatti gáztárolók üzembe helyezését megelőzően a tárolásirendszer-üzemeltetőt az (1)–(7) bekezdésnek megfelelően tanúsítani kell. A tárolásirendszer-üzemeltető értesíti a tanúsító hatóságot a földgáztároló üzembe helyezésére irányuló szándékáról.

(9)   A tárolásirendszer-üzemeltető értesíti a releváns tanúsító hatóságot minden olyan tervezett ügyletről, amely megkövetelné az (1)–(4) bekezdésben meghatározott tanúsítási követelményeknek való megfelelés újraértékelését.

(10)   A tanúsító hatóságok folyamatosan nyomon követik, hogy a tárolásirendszer-üzemeltetők megfelelnek-e az (1)–(4) bekezdésben meghatározott tanúsítási követelményeknek. Az említett hatóságok a megfelelés újraértékelése érdekében tanúsítási eljárást indítanak bármely következő körülmény fennállásakor:

a)	a tárolásirendszer-üzemeltető (8) vagy (9) bekezdés szerinti értesítésének kézhezvételét követően;

b)	saját kezdeményezésükre, amennyiben tudomásuk van arról, hogy a tárolásirendszer-üzemeltető feletti jogok vagy befolyás terén tervezett valamely változtatás az (1), (2) és (3) bekezdés követelményeinek való meg nem feleléshez vezethet;

c)	az Energiaközösség Titkárságának indokolt kérésére.

(11)   A szerződő felek minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy saját területükön biztosítsák a föld alatti gáztárolók folyamatos üzemeltetését. Az említett föld alatti gáztárolók csak akkor szüntethetik be működésüket, ha nem teljesülnek a műszaki és biztonsági követelmények, vagy ha a tanúsító hatóság az értékelés elvégzését követően és figyelembe véve az Energiaközösség Titkárságának a véleményét, megállapítja, hogy az ilyen beszüntetés nem gyengítené a földgázellátás biztonságát az Energiaközösség szintjén vagy nemzeti szinten.

Adott esetben, ha a működés beszüntetését nem engedélyezték, megfelelő kompenzációs intézkedéseket kell hozni.

(12)   Az Energiaközösség Titkársága iránymutatást adhat ki e cikk alkalmazását illetően.

(13)   Ez a cikk nem alkalmazandó az LNG-létesítmények tárolásra szolgáló részeire.”