EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32022D0771

A Bizottság (EU) 2022/771 határozata (2022. április 13.) az 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében Észtország által benyújtott teljesítményterv-tervezetben foglalt teljesítménycélok és a harmadik referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok közötti összhangról (az értesítés a C(2022) 2292. számú dokumentummal történt) (Csak az észt nyelvű szöveg hiteles) (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2022/2292

OJ L 139, 18.5.2022, p. 133–142 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2022/771/oj

2022.5.18.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/133


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/771 HATÁROZATA

(2022. április 13.)

az 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében Észtország által benyújtott teljesítményterv-tervezetben foglalt teljesítménycélok és a harmadik referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok közötti összhangról

(az értesítés a C(2022) 2292. számú dokumentummal történt)

(Csak az észt nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a keretrendelet) (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdése c) pontjának első albekezdésére,

tekintettel az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

(1)

Az 549/2004/EK rendelet 11. cikke szerint létre kell hozni a légi navigációs szolgálatok és hálózati funkciók teljesítményrendszerét. Ezenkívül az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 10. cikke szerint a tagállamoknak nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén kötelező teljesítménycélokat kell meghatározniuk a légi navigációs szolgálatok és hálózati funkciók teljesítményrendszerének mindegyik referencia-időszakára. E teljesítménycéloknak összhangban kell állniuk a Bizottság által az adott referencia-időszakra vonatkozóan elfogadott uniós szintű célokkal. A Bizottság az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletében meghatározott értékelési kritériumok felhasználásával értékeli, hogy a tagállamok által készített teljesítményterv-tervezetekben javasolt teljesítménycélok összhangban állnak-e az uniós szintű teljesítménycélokkal.

(2)

A Covid19-világjárvány kitörése – a tagállamok és a harmadik országok által a világjárvány megfékezése érdekében hozott intézkedések miatt – a 2020. naptári év első negyedévétől kezdődően jelentős hatást gyakorolt a légi közlekedési ágazatra, és a világjárvány előtti szinthez viszonyítva a légi forgalom számottevő visszaeséséhez vezetett.

(3)

A harmadik referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat eredetileg az (EU) 2019/903 bizottsági végrehajtási határozat (3) állapította meg. Mivel ezeket az uniós szintű teljesítménycélokat és a tagállamok által ezt követően benyújtott, a harmadik referencia-időszakra vonatkozó teljesítményterv-tervezeteket a Covid19-világjárvány kitörése előtt dolgozták ki, nem lehetett figyelembe venni bennük a légi közlekedésben a járvány miatt jelentősen megváltozott körülményeket.

(4)

A Covid19-világjárvány által a légi navigációs szolgálatok ellátására gyakorolt hatásra válaszul az (EU) 2020/1627 végrehajtási rendelet (4) a harmadik referencia-időszakra vonatkozóan olyan rendkívüli intézkedéseket állapított meg, amelyek eltérnek az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet rendelkezéseitől. Az (EU) 2020/1627 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság 2021. június 2-án elfogadta az (EU) 2021/891 végrehajtási határozatot (5), amelyben kijelölte a harmadik referencia-időszakra vonatkozó felülvizsgált uniós szintű teljesítménycélokat.

(5)

A Bizottság megjegyzi, hogy az Eurocontrol Statisztikai és Előrejelzési Szolgálatának (a továbbiakban: STATFOR) 2021. októberi alapvető forgalmi előrejelzése alapján a légi forgalom az Unió egészét tekintve 2023 folyamán éri el és 2024-ben haladja meg a világjárvány előtti szintet. A forgalom alakulását azonban továbbra is különösen nagy bizonytalanság övezi, a Covid19-járványhelyzet fejleményeivel összefüggő kockázatok miatt. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a forgalom várhatóan egyenetlenül áll majd helyre a tagállamok körében.

(6)

Az összes tagállam kidolgozta, elfogadta és a Bizottsághoz értékelés céljából 2021. október 1-jéig benyújtotta a harmadik referencia-időszakra szóló, felülvizsgált helyi teljesítménycélokat tartalmazó teljesítményterv-tervezetét. A teljesítményterv-tervezetek hiánytalanságának ellenőrzését követően a Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy 2021. november 17-ig nyújtsanak be naprakésszé tett teljesítményterv-tervezeteket. A Bizottság e határozatban ismertetett értékelése az Észtország által benyújtott, naprakésszé tett teljesítményterv-tervezeten alapul.

(7)

Az 549/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a teljesítményrendszer végrehajtásában a Bizottságot segítő teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottsághoz benyújtott jelentésében megfogalmazta a harmadik referencia-időszakra szóló teljesítményterv-tervezetek értékelésével kapcsolatos szakvéleményét.

(8)

Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az említett végrehajtási rendelet IV. mellékletének 1. pontjában szereplő értékelési kritériumok alapján és a helyi körülmények figyelembevételével értékelte az Észtország által javasolt helyi teljesítménycélok összhangját. A Bizottság minden egyes fő teljesítményterület és a kapcsolódó teljesítménycélok tekintetében kiegészítette az értékelést a teljesítménytervek tervezetének az említett végrehajtási rendelet IV. mellékletének 2. pontjában meghatározott elemek alapján végzett felülvizsgálatával.

A BIZOTTSÁG ÁLTALI ÉRTÉKELÉS

A „biztonság” fő teljesítményterületen tervezett teljesítménycélok értékelése

(9)

A „biztonság” fő teljesítményterületet illetően a Bizottság az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott kritérium alapján értékelte a légi navigációs szolgáltatók repülésbiztonság-menedzsmentjének hatékonyságával kapcsolatban Észtország által benyújtott célok összhangját. A Bizottság a helyi körülmények figyelembevételével végezte el az értékelést, kiegészítve azt a biztonsági célok elérését célzó, tervezett intézkedéseknek az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 2.1. a) pontjában meghatározott elemek tekintetében elvégzett felülvizsgálatával.

(10)

Az Észtország által a „biztonság” fő teljesítményterületen a repülésbiztonság-menedzsment hatékonysága tekintetében tervezett teljesítménycélok repülésbiztonság-menedzsmenttel kapcsolatos célkitűzésekre lebontva és a megvalósítás szintjében kifejezve a következők:

Észtország

A repülésbiztonság-menedzsment hatékonyságával kapcsolatos célok a megvalósítás szintjében kifejezve, A-tól D-ig terjedő EASA-szinten

Érintett légi navigációs szolgáltató

Repülésbiztonság-menedzsmenttel kapcsolatos célkitűzés

2021

2022

2023

2024

EANS

Repülésbiztonsági politika és a kapcsolódó célkitűzések

C

C

C

C

Repülésbiztonsági kockázatok kezelése

D

D

D

D

Repülésbiztonsági garancia

C

C

C

C

A repülésbiztonság előmozdítása

C

C

C

C

Repülésbiztonsági kultúra

C

C

C

C

(11)

A Bizottság megállapította, hogy az Észtország által a légi navigációs szolgáltató (EANS) számára javasolt tervezett repülésbiztonsági célok megegyeznek a 2021-től 2024-ig tartó valamennyi naptári évre vonatkozó uniós repülésbiztonsági célokkal.

(12)

A Bizottság megjegyzi, hogy az Észtország által benyújtott teljesítményterv-tervezet intézkedéseket határoz meg az EANS számára a helyi repülésbiztonsági célok elérése érdekében, beleértve az állami repülésbiztonsági programmal összhangban lévő tevékenységeket, az Eurocontrol/CANSO kiválósági szabvány repülésbiztonsági érettségi tanulmányában való részvételt és az EANS repülésbiztonsági stratégiájának részeként vállalt további intézkedéseket.

(13)

A (11)–(12) preambulumbekezdésben foglalt megállapítások alapján és tekintettel arra, hogy az (EU) 2021/891 végrehajtási határozatban kitűzött uniós szintű repülésbiztonsági teljesítménycélokat a harmadik referencia-időszak utolsó évére, tehát 2024-re kell elérni, az Észtország teljesítményterv-tervezetében foglalt célokat úgy kell értékelni, hogy összhangban vannak a „biztonság” fő teljesítményterülethez tartozó uniós szintű teljesítménycélokkal.

A „környezetvédelem” fő teljesítményterületen tervezett teljesítménycélok értékelése

(14)

A „környezetvédelem” fő teljesítményterületet illetően a Bizottság az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 1.2. pontjában meghatározott kritérium alapján értékelte a tényleges röppályán az átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonysággal kapcsolatban Észtország által benyújtott célok összhangját. Ennek megfelelően a Bizottság az Észtország teljesítményterv-tervezetében javasolt célokat összehasonlította a harmadik referencia-időszakra vonatkozó felülvizsgált uniós szintű teljesítménycélok elfogadásának időpontjában, tehát 2021. június 2-án rendelkezésre álló európai útvonalhálózat-javítási tervben meghatározott, vízszintes útvonali repülési hatékonyságra vonatkozó releváns referenciaértékekkel. A Bizottság a helyi körülmények figyelembevételével végezte el ezt az értékelést, kiegészítve azt a környezetvédelmi célok elérésére irányuló, tervezett intézkedéseknek az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 2.1. a) pontja szerinti felülvizsgálatával.

(15)

A 2020. naptári évet illetően a Bizottság (EU) 2021/891 végrehajtási határozata nem vizsgálta felül a „környezetvédelem” fő teljesítményterületen eredetileg az (EU) 2019/903 végrehajtási határozatban rögzített, harmadik referencia-időszakra szóló uniós szintű teljesítménycélt, tekintettel arra, hogy e cél alkalmazásának időszaka lejárt, így végrehajtása véglegessé vált, tehát már nincs lehetőség visszamenőleges kiigazításra. Következésképpen a tagállamok nem kaptak felkérést arra, hogy a 2021. október 1-jéig benyújtott teljesítményterv-tervezetükben vizsgálják felül a „környezetvédelem” fő teljesítményterületen a 2020. naptári évre tervezett helyi teljesítménycéljaikat. Ezért a 2021., 2022., 2023. és 2024. naptári évre vonatkozóan kell értékelni a helyi környezetvédelmi teljesítménycélok összhangját a megfelelő uniós szintű teljesítménycélokkal.

(16)

A „környezetvédelem” fő teljesítményterületen az Észtország által tervezett teljesítménycélok és a hozzájuk tartozó, az európai útvonalhálózat-javítási tervből származó, a harmadik referencia-időszakra vonatkozó, a tényleges röppályán az átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyságként kifejezett nemzeti referenciaértékek a következők:

 

2021

2022

2023

2024

Észtország tervezett útvonali környezetvédelmi céljai a tényleges röppályára vonatkozó átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyságként kifejezve

1,22  %

1,22  %

1,22  %

1,22  %

Észtországra vonatkozó referenciaértékek

1,22  %

1,22  %

1,22  %

1,22  %

(17)

A Bizottság megállapítja, hogy az Észtország által javasolt tervezett környezetvédelmi célok megegyeznek a 2021-től 2024-ig tartó valamennyi naptári évre vonatkozó nemzeti referenciaértékekkel.

(18)

Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 2.1. a) pontját illetően a Bizottság megjegyzi, hogy Észtország a teljesítményterv-tervezetben ismertetett a helyi környezetvédelmi célok elérésére irányuló intézkedéseket, köztük a teljesítményalapú navigációra való átállásra vonatkozó tervet, valamint a Finnországgal a FINEST projekt keretében folytatott folyamatos határokon átnyúló együttműködést.

(19)

Ezenkívül a Bizottság megállapítja, hogy Észtország már szabad útvonalú légteret (FRA) hozott létre a 095 és 660 közötti repülési szinten.

(20)

A (17)–(19) preambulumbekezdésben foglalt megállapítások alapján úgy kell értékelni az Észtország teljesítményterv-tervezetében javasolt célokat, hogy összhangban vannak a „környezetvédelem” fő teljesítményterülethez tartozó uniós szintű teljesítménycélokkal.

A „kapacitás” fő teljesítményterületen tervezett teljesítménycélok értékelése

(21)

A „kapacitás” fő teljesítményterületet illetően a Bizottság az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 1.3. pontjában meghatározott kritérium alapján értékelte az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel (a továbbiakban: ATFM) összefüggő, járatonkénti átlagos késéssel kapcsolatban Észtország által benyújtott célok összhangját. Ennek megfelelően a Bizottság az Észtország teljesítményterv-tervezetében javasolt célokat összehasonlította a harmadik referencia-időszakra vonatkozó felülvizsgált uniós szintű teljesítménycélok elfogadásának időpontjában, tehát 2021. június 2-án rendelkezésre álló hálózatműködtetési tervben meghatározott releváns referenciaértékekkel. A Bizottság a helyi körülmények figyelembevételével végezte el ezt az értékelést, kiegészítve azt a kapacitáscélok elérésére irányuló, tervezett intézkedéseknek az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 2.1. a) pontja szerinti felülvizsgálatával.

(22)

A 2020. naptári évet illetően a Bizottság (EU) 2021/891 végrehajtási határozata nem vizsgálta felül a „kapacitás” fő teljesítményterületen eredetileg az (EU) 2019/903 végrehajtási határozatban rögzített, harmadik referencia-időszakra szóló uniós szintű teljesítménycélt, tekintettel arra, hogy e cél alkalmazásának időszaka lejárt, így végrehajtása véglegessé vált, tehát már nincs lehetőség visszamenőleges kiigazításra. Következésképpen a tagállamok nem kaptak felkérést arra, hogy a 2021. október 1-jén benyújtott teljesítményterv-tervezetükben vizsgálják felül a „kapacitás” fő teljesítményterületen a 2020. naptári évre tervezett helyi teljesítménycéljaikat. Ezért a 2021., 2022., 2023. és 2024. naptári évre vonatkozóan kell értékelni a helyi kapacitási teljesítménycélok összhangját a megfelelő uniós szintű teljesítménycélokkal.

(23)

Az Észtország által a harmadik referencia-időszakra tervezett, a járatonkénti ATFM-késés percben meghatározott időtartamában kifejezett útvonali kapacitáscélok, valamint a hozzájuk tartozó, a hálózatműködtetési tervből származó referenciaértékek a következők:

 

2021

2022

2023

2024

Észtország tervezett útvonali kapacitáscéljai a járatonkénti ATFM-késés percben meghatározott időtartamában kifejezve

0,01

0,03

0,03

0,03

Észtországra vonatkozó referenciaértékek

0,01

0,03

0,03

0,03

(24)

A Bizottság megállapítja, hogy az Észtország által javasolt tervezett kapacitáscélok megegyeznek a 2021-től 2024-ig tartó valamennyi naptári évre vonatkozó nemzeti referenciaértékekkel.

(25)

Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 2.1. a) pontját illetően a Bizottság megjegyzi, hogy Észtország a teljesítményterv-tervezetben az útvonali kapacitáscélok elérésére irányuló intézkedéseket ismertetett, különös tekintettel a Finnországgal a FINEST projekt keretében folytatott folyamatos, határokon átnyúló együttműködésre, amely lehetővé teszi a dinamikus, határokon átnyúló szektorokra bontást.

(26)

A (24) és (25) preambulumbekezdésben foglalt megállapítások alapján úgy kell értékelni az Észtország teljesítményterv-tervezetében javasolt célokat, hogy összhangban vannak a „kapacitás” fő teljesítményterülethez tartozó uniós szintű teljesítménycélokkal.

A közelkörzeti légi navigációs szolgáltatások tekintetében tervezett kapacitáscélok felülvizsgálata

(27)

Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint az említett rendelet hatálya alá tartozó repülőterek tekintetében a Bizottság kiegészítette a tervezett útvonali kapacitáscélok értékelését a közelkörzeti légi navigációs szolgáltatásokra vonatkozó tervezett kapacitáscéloknak az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 2.1. b) pontja szerinti felülvizsgálatával. E tervezett célok Észtország esetében nem vetettek fel aggályokat.

A „költséghatékonyság” fő teljesítményterületen tervezett teljesítménycélok értékelése

(28)

A „költséghatékonyság” fő teljesítményterületet illetően a Bizottság az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 1.4. a), b) és c) pontjában meghatározott kritériumok alapján értékelte az útvonali légi navigációs szolgáltatások tekintetében megállapított egységköltséggel kapcsolatban az Észtország által benyújtott célok összhangját. Ezek a kritériumok a következőket foglalják magukban: a megállapítottegységköltség-trend a harmadik referencia-időszak tartama alatt, a hosszú távú megállapítottegységköltség-trend a második és a harmadik referencia-időszakot magában foglaló időszak (2015–2024) tartama alatt, valamint a díjszámítási körzet szintjén megállapított egységköltségre vonatkozó kiindulási érték összehasonlítása az arra a díjszámítási körzetre vonatkozó átlagértékkel, ahol a légi navigációs szolgáltatók hasonló működési és gazdasági környezetben tevékenykednek.

(29)

A Bizottság a helyi körülmények figyelembevételével végezte el az útvonali költséghatékonysági célok értékelését. A Bizottság az értékelést kiegészítette az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 2.1. d) pontjában meghatározott, az említett célok alapjául szolgáló fő tényezők és paraméterek felülvizsgálatával.

(30)

Az Észtország által a harmadik referencia-időszakra tervezett útvonali költséghatékonysági célok a következők:

Észtország útvonali díjszámítási körzete

2014. évi kiindulási érték

2019. évi kiindulási érték

2020–2021

2022

2023

2024

Tervezett útvonali költséghatékonysági célok megállapított útvonali egységköltségben (reálértékben, 2017. évi árakon) kifejezve

25,16  EUR

32,13  EUR

60,19  EUR

34,80  EUR

30,57  EUR

29,97  EUR

(31)

Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 1.4. a) pontjában meghatározott kritériumot illetően a Bizottság megállapítja, hogy a harmadik referencia-időszakot nézve Észtországnak a díjszámítási körzet szintjére vonatkozó – 1,7 %-os útvonali megállapítottegységköltség-trendje az azonos időszakban +1,0 %-os uniós szintű trendhez képest erősebb teljesítményt mutat.

(32)

Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 1.4. b) pontjában meghatározott kritériumot illetően a Bizottság megállapítja, hogy a második és harmadik referencia-időszakot nézve Észtországnak a díjszámítási körzet szintjére vonatkozó +2,0 %-os hosszú távú útvonali megállapítottegységköltség-trendje az azonos időszakban –1,3 %-os hosszú távú uniós szintű trendhez képest gyengébb teljesítményt mutat.

(33)

Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 1.4. c) pontjában meghatározott kritériumot illetően a Bizottság megállapítja, hogy Észtországnak a megállapított egységköltségre vonatkozó, reálértékben, 2017. évi árakon kifejezett 32,13 EUR kiindulási értéke 19,8 %-kal magasabb, mint a releváns kontrollcsoport reálértékben, 2017. évi árakon kifejezett 26,81 EUR kiindulási átlagértéke. Észtország megállapított egységköltsége azonban a referencia-időszakban felülmúlja a kontrollcsoportét, és így 2024-ben eléri azt a szintet, amely 3,0 %-kal alacsonyabb a kontrollcsoport átlagánál.

(34)

A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy a (32) és (33) preambulumbekezdésben megállapított eltérések az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 1.4. d) pontja szerint szükségesnek és arányosnak minősülhetnek-e, feltéve, hogy a hosszú távú uniós szintű megállapítottegységköltség-trend szintjétől való eltérés oka kizárólag az volt, hogy a „kapacitás” fő teljesítményterületen meghatározott teljesítménycélok eléréséhez szükséges intézkedések további megállapított költségekkel jártak, vagy az eltérést kizárólag az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 2. cikkének 18. pontja értelmében vett szerkezetátalakítási intézkedések okozzák.

(35)

Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. melléklete 1.4. d) pontjának i. alpontjában meghatározott kritériumot illetően a Bizottság nem talált Észtország teljesítményterv-tervezetében olyan információt, amely arra utalna, hogy a (32) preambulumbekezdésben szereplő hosszú távú uniós szintű megállapítottegységköltség-trendtől való eltérés oka kizárólag az lenne, hogy a helyi kapacitási teljesítménycélok eléréséhez szükséges intézkedések további megállapított költségekkel jártak. Következésképpen az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. melléklete 1.4. d) pontjának i. alpontjában meghatározott kritérium nem teljesül Észtország tekintetében.

(36)

Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. melléklete 1.4. d) pontjának ii. alpontjában meghatározott kritériumot illetően Észtország a teljesítményterv-tervezetében szerkezetátalakítási költségként hivatkozott az észt és a finn légi navigációs szolgáltatók közötti, a dinamikus, határokon átnyúló légiforgalmi szolgáltatások megvalósítása céljából folytatott kétoldalú együttműködés keretében megvalósuló FINEST projekthez kapcsolódó költségekre. A Bizottság megjegyzi, hogy a FINEST projekt célja egy határok nélküli, szabad útvonalú légtér létrehozása az észt és a finn légtérben, a légtér dinamikus, határokon átnyúló szektorokra bontásának lehetővé tétele, valamint szinergiák elérése az erőforrások közös használata és tervezése révén. A FINEST projekt már számos előkészítő lépés végrehajtását tartalmazza azzal a céllal, hogy 2022 végére megkezdődjön a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtása.

(37)

Észtország arról számol be, hogy a FINEST projekt a személyzettel, a képzési tevékenységekkel, a projekt végrehajtásához szükséges utazásokkal, valamint az új szoftverekkel és rendszerekkel kapcsolatos költségeket eredményez. Észtország hangsúlyozza, hogy a FINEST-együttműködés előfeltétele a légiforgalmi szolgáltatási rendszer hardverébe és szoftverébe történő beruházás a harmadik referencia-időszak során, mivel a projekt egy egységes légiforgalmi szolgáltatási rendszer megvalósítását foglalja magában Észtországban és Finnországban.

(38)

A Bizottság elismeri, hogy a FINEST projekt várhatóan jelentős előnyökkel jár a szolgáltatások rugalmassága, hatékonysága és minősége tekintetében, miközben minimalizálja a légiforgalmiáramlás-szervezéssel kapcsolatos késéseket. Az ebből származó pénzügyi nyereséget Észtország egy költség-haszon elemzés részeként számszerűsítette, amely alapján Észtország úgy becsüli, hogy amint a forgalom visszaáll a járvány előtti szintre, a légtérfelhasználók nettó pénzügyi előnyben fognak részesülni.

(39)

Az Észtország által a FINEST projekt tekintetében bejelentett intézkedések teljesítmény-felülvizsgálati szerv általi részletes elemzése alapján a Bizottság úgy véli, hogy a kapcsolódó költségek az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 2. cikkének (18) bekezdése értelmében szerkezetátalakítási költségnek minősülnek, mivel a projekt a légi navigációs szolgáltatások határokon átnyúló integrált nyújtásához szükséges üzleti modellt és eljárásokat biztosít. Ezen túlmenően, tekintettel a teljesítmény-felülvizsgálati szerv értékelésére, a Bizottság megállapította, hogy a (32) preambulumbekezdésben szereplő hosszú távú uniós szintű megállapítottegységköltség-trendtől való eltérés az Észtország által a FINEST projekt kapcsán bejelentett szerkezetátalakítási költségeknek tulajdonítható.

(40)

A (36)–(39) preambulumbekezdésben foglalt megfontolások alapján a Bizottság megállapítja, hogy az 1.4. d) pont ii. alpontjában meghatározott kritérium Észtország esetében teljesül.

(41)

A (28)–(40) preambulumbekezdésben foglalt megállapítások alapján úgy kell értékelni az Észtország teljesítményterv-tervezetében javasolt célokat, hogy összhangban vannak a „költséghatékonyság” fő teljesítményterülethez tartozó uniós szintű teljesítménycélokkal.

A közelkörzeti légi navigációs szolgáltatások tekintetében tervezett költséghatékonysági célok felülvizsgálata

(42)

Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint az említett rendelet hatálya alá tartozó repülőterek tekintetében a Bizottság kiegészítette a tervezett útvonali költséghatékonysági célok értékelését a közelkörzeti légi navigációs szolgáltatásokra vonatkozó tervezett költséghatékonysági céloknak az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 2.1. c) pontja szerinti felülvizsgálatával. E tervezett célok Észtország esetében nem vetettek fel aggályokat.

Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 11. cikkében említett ösztönzőrendszerek felülvizsgálata a tervezett kapacitáscélok Bizottság általi értékelésének kiegészítéseként

(43)

A tervezett kapacitáscélokkal kapcsolatban a Bizottság az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 2.1. f) pontjával összhangban kiegészítette értékelését az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 11. cikkében említett ösztönzőrendszerek tervezetének felülvizsgálatával. E tekintetben a Bizottság megvizsgálta, hogy az ösztönzőrendszerek tervezete megfelel-e az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 11. cikkének (1) és (3) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményeknek. Az Észtország teljesítményterv-tervezete szerint tervezett ösztönzőrendszerek aggályokat vetettek fel.

(44)

A Bizottság megállapítja, hogy az Észtország tervezetében javasolt útvonalikapacitásösztönző-rendszer és közelkörzetikapacitásösztönző-rendszer egyaránt a megállapított költségek 0,5 %-ának megfelelő maximális pénzügyi hátrányt és a megállapított költségek 0,0 %-ának megfelelő maximális pénzügyi előnyt tartalmaz.

(45)

A teljesítmény-felülvizsgálati szerv szakvéleménye alapján a Bizottságnak komoly kétségei vannak ezen ösztönzőrendszerek tekintetében azt illetően, hogy a javasolt maximális pénzügyi hátrány, amely a megállapított költségek 0,5 %-ának felel meg, az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 11. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően lényeges hatással lenne-e a kockázatnak kitett bevételre.

(46)

Ezért Észtországnak a végleges teljesítményterve (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 16. cikkének a) pontja szerinti elfogadásával összefüggésben felül kell vizsgálnia az útvonali és közelkörzeti kapacitáscélok elérésére irányuló ösztönzőrendszereit, hogy az ezen ösztönzőrendszerekből eredő maximális pénzügyi hátrányokat olyan szinten határozzák meg, amely az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 11. cikke (3) bekezdésének a) pontjában kifejezetten előírtaknak megfelelően lényeges hatással van a kockázatnak kitett bevételre, aminek a Bizottság álláspontja szerint a megállapított költségek legalább 1 %-ának megfelelő maximális pénzügyi hátrányt kell eredményeznie.

KÖVETKEZTETÉSEK

(47)

A Bizottság a (10)–(46) preambulumbekezdésben ismertetett értékelés alapján megállapította, hogy az Észtország által benyújtott teljesítményterv-tervezetben foglalt teljesítménycélok összhangban állnak az uniós szintű teljesítménycélokkal.

(48)

A Bizottság megjegyzi, hogy néhány tagállam jelezte, hogy a repülőtéri drónészleléshez kapcsolódó költségelemeket is szándékában áll beépíteni a harmadik referencia-időszakra vonatkozó költségalapjába. A teljesítményterv-tervezetekben szereplő elemek alapján nem volt pontosan megállapítható, hogy a tagállamok milyen mértékben építettek be ilyen megállapított költségeket a harmadik referencia-időszakra vonatkozó költségalapjukba, és amennyiben beépítettek ilyen költségeket, azok milyen mértékben merültek fel légi navigációs szolgáltatások nyújtásával összefüggésben, és így elszámolhatónak minősülnek-e a teljesítmény- és díjszámítási rendszerben. A bizottsági szolgálatok az erre vonatkozó információk összegyűjtése érdekében eseti tájékoztatási kérelmet küldtek az összes tagállamnak, és az egységdíjak megfelelőségének ellenőrzése keretében alaposabban megvizsgálják a közölt repülőtéri drónészlelési költségeket. Ez a határozat nem érinti a drónészlelési költségek témakörében megfogalmazott bizottsági megállapításokat és következtetéseket.

(49)

Az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított fegyveres támadásra válaszul az Unió korlátozó intézkedéseket fogadott el, amelyek valamennyi orosz légi fuvarozó, bármely, Oroszországban nyilvántartásba vett légi jármű, valamint bármely, orosz természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv tulajdonát képező, általa bérelt vagy más módon ellenőrzött, nem Oroszországban nyilvántartásba vett légi jármű számára megtiltják az Unió területén való leszállást, felszállást és átrepülést. Ezen intézkedések következtében csökkent a légi forgalom az Unió területe feletti légtérben. Az uniós szintű hatás azonban nem hasonlítható a légi forgalomban a Covid19-világjárvány 2020. márciusi kitörése miatt bekövetezett visszaeséshez. Ezért helyénvaló fenntartani a teljesítmény- és díjszámítási rendszer harmadik referencia-időszakban történő végrehajtására irányuló jelenlegi intézkedéseket és eljárásokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 549/2004/EK rendelet alapján Észtország által benyújtott teljesítményterv-tervezetben foglalt és e határozat mellékletében felsorolt teljesítménycélok összhangban állnak az (EU) 2021/891 végrehajtási határozatban a harmadik referencia-időszakra meghatározott uniós szintű teljesítménycélokkal.

2. cikk

Ennek a határozatnak az Észt Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2022. április 13-án.

a Bizottság részéről

Adina VĂLEAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2019/317 végrehajtási rendelete (2019. február 11.) az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 56., 2019.2.25., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2019/903 végrehajtási határozata (2019. május 29.) a légiforgalmi szolgáltatási hálózat uniós szintű teljesítménycéljainak a 2020. január 1-jén kezdődő és 2024. december 31-én záruló harmadik referencia-időszakra vonatkozó meghatározásáról (HL L 144., 2019.6.3., 49. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2020/1627 végrehajtási rendelete (2020. november 3.) az egységes európai égbolt teljesítmény- és díjszámítási rendszerének harmadik referencia-időszakára (2020–2024) vonatkozó, a Covid19-világjárvány miatti rendkívüli intézkedésekről (HL L 366., 2020.11.4., 7. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2021/891 végrehajtási határozata (2021. június 2.) a légiforgalmi szolgáltatási hálózat uniós szintű felülvizsgált teljesítménycéljainak a harmadik referencia-időszakra (2020–2024) szóló meghatározásáról és az (EU) 2019/903 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 195., 2021.6.3., 3. o.).


MELLÉKLET

A harmadik referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokkal összhangban lévőnek ítélt, az 549/2004/EK rendelet alapján Észtország által benyújtott teljesítményterv-tervezetben foglalt teljesítménycélok

„BIZTONSÁG” FŐ TELJESÍTMÉNYTERÜLET

A repülésbiztonság-menedzsment hatékonysága

Észtország

A repülésbiztonság-menedzsment hatékonyságával kapcsolatos célok a megvalósítás szintjében kifejezve, A-tól D-ig terjedő EASA-szinten

Érintett légi navigációs szolgáltató

Repülésbiztonság-menedzsmenttel kapcsolatos célkitűzés

2021

2022

2023

2024

EANS

Repülésbiztonsági politika és a kapcsolódó célkitűzések

C

C

C

C

Repülésbiztonsági kockázatok kezelése

D

D

D

D

Repülésbiztonsági garancia

C

C

C

C

A repülésbiztonság előmozdítása

C

C

C

C

Repülésbiztonsági kultúra

C

C

C

C

„KÖRNYEZETVÉDELEM” FŐ TELJESÍTMÉNYTERÜLET

Átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyság a tényleges röppályán

 

2021

2022

2023

2024

Észtország tervezett útvonali környezetvédelmi céljai a tényleges röppályára vonatkozó átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyságként kifejezve

1,22  %

1,22  %

1,22  %

1,22  %

Észtországra vonatkozó referenciaértékek

1,22  %

1,22  %

1,22  %

1,22  %

„KAPACITÁS” FŐ TELJESÍTMÉNYTERÜLET

Az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel (ATFM) összefüggő, percben meghatározott, járatonkénti átlagos késés

 

2021

2022

2023

2024

Észtország tervezett útvonali kapacitáscéljai a járatonkénti ATFM-késés percben meghatározott időtartamában kifejezve

0,01

0,03

0,03

0,03

Észtországra vonatkozó referenciaértékek

0,01

0,03

0,03

0,03

„KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG” FŐ TELJESÍTMÉNYTERÜLET

Az útvonali légi navigációs szolgáltatásokra megállapított egységköltség

Észtország útvonali díjszámítási körzete

2014. évi kiindulási érték

2019. évi kiindulási érték

2020–2021

2022

2023

2024

Tervezett útvonali költséghatékonysági célok megállapított útvonali egységköltségben (reálértékben, 2017. évi árakon) kifejezve

25,16 EUR

32,13 EUR

60,19 EUR

34,80 EUR

30,57 EUR

29,97 EUR


Top