(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020. szeptember 24-én egy az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) közzétett értesítéssel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó optikai kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását egy panaszt követően, amelyet az Europacable (a továbbiakban: panaszos) nyújtott be az optikai kábelek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében.

(2)

A nyilvántartásba veendő termék: Kínából származó, önállóan beburkolt egymódusú optikai szálból vagy szálakból álló kábel védőburkolattal, az elektromos vezetéket tartalmazó is (a továbbiakban: érintett termék). A vizsgált termék nem tartalmazza: i. azokat a kábeleket, amelyekben minden optikai szál egyedileg el van látva egyik vagy mindkét végén üzemképes csatlakozóval; és ii. a tenger alatti használatra szánt kábeleket. A tenger alatti használatra szánt kábelek olyan, optikai szálakból álló, réz- vagy alumíniumvezetéket is tartalmazó, műanyag szigetelésű kábelek, amelyekben a szálak fémmodul(ok)ban helyezkednek el.

(3)

Az érintett termék jelenleg az ex 8544 70 00 KN-kód (8544700010 TARIC-kód) alá van besorolva. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(4)

2020. december 17-én a panaszos az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalának nyilvántartásbavételi kötelezettségét, hogy ezt követően az intézkedések – az alaprendeletben meghatározott összes feltétel teljesülése esetén – a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra.

(5)

A panaszos szerint a nyilvántartásba vétel indokolt volt, mert teljesültek az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek. A panaszos elsősorban azzal érvelt, hogy az érintett termék Unióba történő dömpingelt behozatala az eljárás megindítását követően növekedett, ami jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak, és aláássa az esetleges végleges vámok javító hatását.

(6)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése tükrében megvizsgálta a kérelmet. A Bizottság ellenőrizte, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább növekedett-e, ami – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontotta volna az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását.

(7)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatala dömpingelt formában történik. A panaszos bizonyítékokkal szolgált a dömpingről, amely az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban megállapított, torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján képzett rendes érték és az érintett termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szinten megállapított) exportár összehasonlításán alapul. Ez alapján a panaszban kiszámított 123 %-os dömpingkülönbözet jelentős.

(8)

Ezek az információk az eljárás megindításáról szóló értesítésben is szerepeltek, ezért a Bizottság úgy véli, hogy az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna a dömpingről.

(9)

Az Europacable által benyújtott nyilvántartásba vételi kérelemre válaszul a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamara (China Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products, CCCME) azt állította, hogy a nyilvántartásba vétel jogi követelményei nem teljesültek, mivel a nyilvántartásba vétel iránti kérelem az importőrnek a dömpingről való tudomását nem a behozatal további jelentős növekedésének követelményével együtt vette figyelembe. A fél szerint nem felelhet meg a jogi követelményeknek a behozatal azon növekedése, amelyet nem a lehetséges intézkedések ismerete okoz.

(10)

Ezzel az állítással kapcsolatban a Bizottság úgy véli, hogy ezt a két követelményt külön kell vizsgálni. Állításait a CCCME valójában egy olyan megállapítással (3) támasztja alá, amelyet a Bíróság a 10. cikk (4) bekezdése d) pontjának, nem pedig a 10. cikk (4) bekezdése c) pontjának értelmezése során tett, amely különálló (és halmozódó) követelmény (4). A CCCME csak részben vette át a megállapításokat, és kiragadta őket a szövegkörnyezetükből. A teljes bekezdés egyszerű átolvasása is egyértelművé teszi, hogy a „tudatosság” értelmezése szempontjából a megállapítás nem releváns. Valójában a Bíróság megállapításai ebben az esetben a Bizottság álláspontját támasztják alá, amikor kijelenti, hogy az importőrök a vizsgálat megindításáról szóló értesítés közzétételéből szereztek tudomást arról a lehetőségről, hogy utólagosan visszamenőleges hatállyal vámokat vethetnek ki. Ez arra utal, hogy az importőröknek is tudomásuk volt (vagy tudniuk kellett volna) a dömpingről.

(11)

Ami az importőrök dömpingről való tudomását illeti, a Bizottság úgy véli, hogy a vizsgálat megindításával és az összes szükséges információnak az érdekelt felek rendelkezésére bocsátásával az importőröknek tudniuk kellett a dömpingről. Az eljárás megindításáról szóló értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hozzáférhető valamennyi érdekelt fél, köztük az importőrök számára is. Továbbá az importőrök – mint a vizsgálatban érdekelt felek – a panasz nem bizalmas változatához is hozzáférnek. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az importőröknek abban az időpontban tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna az állítólagos dömpingről és mértékéről, valamint az állítólagos kárról.

(12)

Ami a behozatal növekedését illeti, a (19) és a (20) preambulumbekezdésben szereplő elemzés azt mutatja, hogy a vizsgálat megindítását követően valóban jelentősen megnőtt behozatal, továbbá a megrendelés és a szállítás között szükséges idő miatt ez a tendencia nem azonnal, hanem a vizsgálat megindításától számított egy hónapon túl vált nyilvánvalóvá. Ez azt jelzi, hogy az alábbiakban bemutatott további növekedést az importőrök tudatos döntései okozták, amelyeket a vizsgálat meglétére és az érintett termékre kivetett vámok lehetőségére tekintettel hoztak meg.

(13)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az első feltétel teljesül.

(14)

A behozatal nyilvántartásba vétele iránti kérelmében a panaszos azt állította, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább növekedett. E célból a panaszos a kínai vámstatisztikát használta, amely szerint a kínai optikaikábel-gyártók 2020 januárjától októberéig 9,5 %-kal többet exportáltak az Unióba (5) a 8544.70.00 kínai termékkód alá tartozó termékből, mint 2019 azonos időszakában.

(15)

A CCCME vitatta a panaszos által bemutatott adatokat, azt állítva, hogy a kínai exportstatisztika nem megbízható, és az Eurostat adatai nem mutatták a behozatal növekedését.

(16)

Saját értékelését a Bizottság a felügyeleti adatbázisban rendelkezésre álló teljes körű és naprakész adatok alapján végezte el, figyelmen kívül hagyva a kínai exportstatisztikát.

(17)

A Bizottság összehasonlította a vizsgálat megindítását követő első teljes hónap (2020. október) és a rendelkezésre álló utolsó teljes hónap (2021. január) közötti behozatal szintjét az előző év azonos időszakában (2019. október – 2020. január) a behozatal megfelelő mennyiségével.

(18)

A vizsgálat megindítása előtt az érintett terméknek nem volt külön TARIC-kódja. A Bizottság ezért kiszámította a (8544700010 TARIC-kód alá besorolt) érintett termék 2020. október és 2021. január közötti behozatalának arányát (32,85 %). Ez az arány összhangban volt a panaszban szereplővel, a Bizottság ezért megfelelőnek ítélte a 2019. október és 2020. január közötti időszakra is. Ez konzervatív megközelítésnek tekinthető, mivel a 8544 70 00 KN-kód alá tartozó többi termék nem képezi vizsgálat tárgyát, és a Bizottság nem talált olyan okot, amely e behozatal növekedésére utalna. A Kínából érkező behozatal a következőképpen alakult:

(19)

A Bizottság összehasonlította továbbá a vizsgálati időszak (2019. július – 2020. június) havi átlagos behozatalát az eljárás megindítását követő négy hónap (2020. október – 2021. január) havi átlagos behozatalával. Amint az alábbi táblázat is részletezi, az összehasonlítás 15,05 %-os növekedést mutat.

(20)

A Bizottság összevetette a fenti információkat más rendelkezésre álló információforrásokkal, többek között a mintavételi űrlapokkal és az exportáló gyártók kérdőívre adott válaszaival, valamint az Eurostat adataival, ami arra utalt, hogy az uniós vámfelügyeleti adatbázisból származó fenti behozatali volumenek alul lehetnek becsülve. A Bizottság meg fogja vizsgálni ezeknek az eltéréseknek okát, például a különböző mértékegységek közötti átváltási arányt is. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a pont nem vonja kétségbe azt a tényt, hogy a fent látható behozatali volumenek ezen elemzés szempontjából megbízhatónak tekinthetők. Ezenkívül a behozatali mennyiségek esetleges alulbecslésének korrekciója csak az ebben a rendeletben levont következtetések megerősítését eredményezheti.

(21)

A Bizottság ezért megállapította, hogy a vizsgálat megindítását követő hónapokban tapasztalt 27,5 %-os átlagos növekedés – az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése értelmében – a behozatal jelentős növekedését jelentette. Hasonlóképpen, a vizsgálat megindítását követő négy hónap havi átlaga és a vizsgálati időszak alatti import havi átlaga alapján számított 15,05 %-os növekedés szintén jelentősnek minősül.

(22)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel második feltétele is teljesül.

(23)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a tovább csökkenő áron érkező kínai behozatal folytatódó növekedése további kárt okozna.

(24)

A (13) és (18) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint kellően bizonyított az érintett termék behozatalának jelentős mértékű növekedése. Ez valószínűleg súlyosan aláássa az alkalmazandó vámok javító hatását. Észszerűen feltételezhető ugyanis, hogy az érintett termék behozatalának piaci részesedése tovább növekedhet az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően, mivel – ha születnek ilyen intézkedések – azok bevezetése akár 2021. május második feléig is kitolódhat.

(25)

Az uniós piac igencsak vonzó a kínai exportáló gyártóknak, mivel ez egy olyan nagy optikaikábel-piac, ahol nem alkalmaznak piacvédelmi intézkedéseket, ellentétben más piacokkal, például az Egyesült Államokkal (ahol 25 % a vám (6)). Ez annál is inkább így van, hiszen a termék gyártására jelentős többletkapacitás van Kínában: a panaszosok által rendelkezésre bocsátott speciális piaci információk alapján ez az egész uniós piac több mint kétszeresét teszi ki. Az időzítés szintén kritikus, hiszen az érintett termék tekintetében 2021 januárjában indult egy jelentős közbeszerzési eljárás egy többéves árubeszerzésre irányuló szerződésre vonatkozóan, amely a franciaországi fogyasztás jelentős hányadát teszi ki.

(26)

Figyelembe véve továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazatban magasak az állandó költségek, egyértelmű, hogy a piaci részesedés és a termelés visszaesése a nyereségesség csökkenését is magával fogja vonni az eljárás megindítása és az intézkedések esetleges bevezetése közötti időszakban.

(27)

Ráadásul a 2020. október – 2021 januári időszakban az érintett termék árai amúgy is alacsonyak. A Surveillance 2 adatbázis szerint a 8544 70 00 KN-kód alá tartozó kínai behozatal kilogrammonkénti átlagértéke 2020. októberétől 2021. januárjáig körülbelül 24 %-kal volt alacsonyabb, mint 2019 októberétől 2020 januárjáig. Ez az érintett termék átlagárait jelzi, mivel az érintett termék behozatalának aránya mindkét időszakban összehasonlítható (a 2020. októbertől 2021. januárig tartó időszak uniós vámfelügyeleti adatai szerint az érintett termék körülbelül 33 %-át teszi ki a 8544 70 00 KN-kód alá tartozó teljes behozatalnak, ami megegyezik a panaszban állított aránnyal). A fentiek megerősítik a kínai exportáló gyártók panaszban ismertetett árképzési gyakorlatát.

(28)

Az eljárás megindítását követően (különösen decemberben és januárban) megfigyelt további jelentős importnövekedés – amelyet a kínai kapacitásfelesleg táplál, az uniós piac vonzereje pedig erősít – valószínűleg súlyosan aláássa az intézkedések javító hatásait, nem utolsósorban a rövid ideig tartó koncentrált hatás, egyes közbeszerzési eljárások kritikus időzítése és az alacsony árak miatt. Az ügy dossziéja nem tartalmaz olyan egyéb körülményekre vonatkozó információt, amelyek ezt az értékelést cáfolnák.

(29)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal nyilvántartásba vételének harmadik feltétele szintén teljesül.

(30)

A Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgált termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban történő bevezetéséhez.

(31)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat. A Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt feleknek, amennyiben azok írásbeli kérelmükben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(32)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat ténymegállapításai alapján dömpingellenes vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszaható hatállyal is kivethetők legyenek a nyilvántartásba vett behozatalokra, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalát nyilvántartásba kell venni.

(33)

A jövőbeni kötelezettségek a dömpingellenes vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(34)

A dömpingellenes vizsgálat megindítását kérő panasz becslései szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 123 %, a kár megszüntetéséhez szükséges átlagos szint pedig 43 %. Ennek alapján a lehetséges jövőbeli kötelezettség a kár megszüntetésének panaszban állított szintjére, nevezetesen az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértékének legfeljebb 43 %-ára becsülhető.

(35)

Figyelembe véve a különböző mértékegységekben megadott mennyiségek összehasonlításának nehézségeit, amint az a fenti (20) preambulumbekezdésben is szerepel, a Bizottság helyénvalónak tartja, hogy ellenőrzési célból a birtokában legyenek a behozatali adatok (köztük a kábelek kilométerben kifejezett hosszára vonatkozó információk). A vámhatóságok ezért utasítást kapnak ezen adatok begyűjtésére.

(36)

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kezeli,