EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32021R0414

A Bizottság (EU) 2021/414 végrehajtási rendelete (2021. március 8.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő információcserére és az érintett információk tárolására szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól

C/2021/1454

OJ L 81, 9.3.2021, p. 37–64 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 21/06/2023; hatályon kívül helyezte: 32023R1070

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2021/414/oj

2021.3.9.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/37


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/414 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 8.)

a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő információcserére és az érintett információk tárolására szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjára és 17. cikkére,

mivel:

(1)

A 952/2013/EU rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok vámhatóságai között, illetve a gazdálkodók és a tagállamok vámhatóságai között zajló, vámjogszabályok által megkövetelt minden információcserének – például árunyilatkozatok, kérelmek vagy határozatok cseréjének – és az ilyen adatok tárolásának elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie.

(2)

A Bizottság (EU) 2019/2151 végrehajtási határozata (2) rendelkezik a Vámkódex alkalmazásához szükséges, az említett végrehajtási határozat mellékletének II. szakaszában felsorolt projektek révén kifejlesztendő elektronikus rendszerek megvalósítására vonatkozó munkaprogram létrehozásáról.

(3)

Meg kell határozni az elektronikus rendszerek működésének lényeges technikai szabályait, ezen belül a fejlesztésre, a tesztelésre és a telepítésre, valamint az elektronikus rendszerek karbantartására és módosítására vonatkozó rendelkezéseket. Indokolt további intézkedéseket meghatározni az adatvédelemre, az adatok naprakésszé tételére, az adatkezelés korlátozására, valamint a rendszerek tulajdonlására és biztonságára vonatkozóan.

(4)

Az Unió, a tagállamok és a gazdálkodók jogainak és érdekeinek védelme érdekében fontos meghatározni az eljárási szabályokat és az elektronikus rendszerek átmeneti működési zavara esetén alkalmazandó alternatív megoldásokat.

(5)

A kezdetben az „Uniós Vámkódex – Az engedélyezett gazdálkodók (AEO)”, „Az európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (EBTI)” és az „Adatlapok (INF) különleges eljárásokhoz (INF SP)” projekteken keresztül kidolgozott, gazdasági szereplőknek szóló uniós portál célja egy egységes hozzáférési pont biztosítása a gazdálkodók és más személyek számára, valamint az ahhoz kapcsolódó rendszerekhez kidolgozott, gazdasági szereplőknek szóló egyedi portálok eléréséhez.

(6)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Vámhatósági határozatok” projekt keretében kidolgozott vámhatósági határozatok rendszerének célja az, hogy kizárólag elektronikus adatkezelési eljárások alkalmazásával az Európai Unió egészében összehangolja a vámhatósági határozat iránti kérelemre, a határozathozatalra és a határozatok kezelésére vonatkozó folyamatokat. Ezért meg kell határozni a szóban forgó elektronikus rendszerre vonatkozó szabályokat. A rendszer alkalmazási körét a rendszer alkalmazásával kérvényezendő, meghozandó és kezelendő vámhatósági határozatok alapján kell meghatározni. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer közös összetevőire (a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálra, a vámhatósági határozatokat kezelő központi rendszerre és az ügyféltörzs-alkalmazásra), valamint a nemzeti összetevőkre (a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálra és a vámhatósági határozatokat kezelő nemzeti rendszerre) vonatkozóan azok funkcióinak és kapcsolódási pontjainak meghatározásával.

(7)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „A gazdasági szereplők közvetlen hozzáférése az európai információs rendszerekhez (felhasználók egységes kezelése és digitális aláírás)” projekt keretében kifejlesztett egységes felhasználó-kezelési és digitális aláírási rendszer feladata a gazdálkodókra és más személyekre vonatkozó hitelesítési és hozzáférés-hitelesítési eljárás kezelése. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer alkalmazási körére és jellemzőire vonatkozóan a rendszer különböző összetevőinek (közös és nemzeti összetevők), valamint azok funkcióinak és kapcsolódási pontjainak meghatározásával. Ugyanakkor a „digitális aláírás” funkció még nem áll rendelkezésre az egységes felhasználókezelési és digitális aláírási rendszerben. Ezért e funkció tekintetében e rendelet nem állapíthat meg részletes szabályokat.

(8)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF)” projekt révén korszerűsített európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítási (EBTI) rendszer célja, hogy kizárólag elektronikus adatkezelési eljárások alkalmazásával hozzáigazítsa a KTF-határozatok iránti kérelemre, a határozathozatalra és a határozatok kezelésére vonatkozó folyamatokat a Vámkódex követelményeihez. Ezért meg kell határozni a szóban forgó rendszerre vonatkozó szabályokat. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer közös összetevőire (a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálra, a központi EBTI-rendszerre és a KTF-használat nyomon követésére), valamint a nemzeti összetevőkre (a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálra és a nemzeti KTF-rendszerre) vonatkozóan azok funkcióinak és kapcsolódási pontjainak meghatározásával. Ezenkívül a projekt meg kívánja könnyíteni a kötelező KTF-használat nyomon követését, valamint a KTF további felhasználhatóságának nyomon követését és kezelését.

(9)

A gazdálkodók nyilvántartási és azonosító rendszere (EORI), amelyet az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – A gazdálkodók nyilvántartási és azonosító rendszerének korszerűsítése (EORI 2)” projekt fejlesztett tovább, annak a meglévő transzeurópai EORI-rendszernek a korszerűsítésére irányul, amely lehetővé teszi az uniós és harmadik országbeli gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vételét és azonosítását az uniós vámjogszabályok alkalmazásának céljából. Ezért az EORI-rendszer összetevőinek (központi EORI-rendszer és nemzeti EORI-rendszer) és alkalmazásának meghatározásával rögzíteni kell a rendszerre vonatkozó szabályokat.

(10)

Az engedélyezett gazdálkodóknak (AEO) az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett, „Uniós Vámkódex – Az engedélyezett gazdálkodók (AEO) rendszerének korszerűsítése” elnevezésű projekt révén korszerűsített rendszere az AEO-kérelmekkel és -engedélyekkel, valamint azok kezelésével összefüggő üzleti folyamatok javítására irányul. A rendszer célja továbbá az AEO-engedélyek és -határozatok esetében használandó elektronikus űrlap alkalmazása, valamint a gazdálkodók számára egy olyan, gazdasági szereplőknek szóló uniós portál biztosítása, amellyel elektronikus úton nyújtják be az AEO-kérelmeket és kapják meg az AEO-határozatokat. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer közös összetevőire vonatkozóan.

(11)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett ICS2-projekt keretében korszerűsített importellenőrzési rendszer (ICS2) célja az Unióba beléptetett áruk biztonságának és védelmének megerősítése. A rendszer támogatja a belépési gyűjtő árunyilatkozatok adatainak gyűjtését a különböző gazdálkodóktól és a nemzetközi áruellátási láncban tevékenykedő más személyektől. A célja a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek között a belépési gyűjtő árunyilatkozatokra vonatkozó követelmények teljesítéséhez kapcsolódóan zajló információcsere támogatása közös vagy nemzeti alkalmazásként kifejlesztett, harmonizált gazdasági szereplői interfészen keresztül. Célja továbbá, hogy egy közös adattáron és ahhoz kapcsolódó folyamatokon keresztül támogassa a biztonsági és védelmi kockázatok első beléptető vámhivatalok általi elemzésének valós idejű együttműködésen alapuló végrehajtását, valamint a kockázatelemzési eredmények tagállamok vámhatóságai között zajló, az áruk harmadik országokból történő elindulását és/vagy az Unió vámterületére történő megérkezését megelőző cseréjét. A rendszer támogatja a kockázatelemzés során felismert biztonsági és védelmi kockázatok kezelését célzó vámügyi intézkedéseket, ideértve a vámellenőrzéseket és az ellenőrzések eredményeinek cseréjét, valamint – adott esetben – a gazdálkodók és más személyek értesítését bizonyos, a kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket illetően. A rendszer támogatja a Vámkódexben említett közös biztonsági és védelmi kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzési területek végrehajtásának a Bizottság és a tagállamok vámhatóságai által történő nyomon követését és értékelését.

(12)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Automatizált kiviteli rendszer (AES)” projekt keretében korszerűsített automatizált kiviteli rendszer (AES) célja a meglévő exportellenőrzési rendszer korszerűsítése és a Vámkódexben lefektetett új üzleti és adatkövetelményekkel való összehangolása. A rendszer célja továbbá minden szükséges funkció nyújtása, és részét képezi a támogató rendszerekhez, nevezetesen az új számítógépesített árutovábbítási rendszerhez és a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszerhez szükséges interfészek kialakítása is. Az AES emellett a kivitelre vonatkozó központi vámkezelési funkciók végrehajtását is támogatja. Mivel az AES egy decentralizált transzeurópai rendszer, ezért a rendszer összetevőinek és alkalmazásának meghatározásával rögzíteni kell a rá vonatkozó szabályokat.

(13)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Az új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS)” projekt keretében korszerűsített új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS) célja az NCTS 4. szakaszának korszerűsítése és a Vámkódexben lefektetett új üzleti és adatkövetelményekkel való összehangolása. A rendszer célja továbbá a Vámkódexben említett új funkciók nyújtása, és a támogató rendszerekhez és az AES-hez szükséges interfészek kialakítása is. Mivel az NCTS egy decentralizált transzeurópai rendszer, ezért a rendszer összetevőinek és alkalmazásának meghatározásával rögzíteni kell a rá vonatkozó szabályokat.

(14)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Adatlapok (INF) különleges eljárásokhoz” projekt keretében kidolgozott INF SP-rendszer célja új transzeurópai rendszer létrehozása az INF adatkezelési folyamatainak, valamint az INF-adatok elektronikus kezelésének a különleges eljárások területén történő előmozdítása és egyszerűsítése érdekében. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer közös összetevőire és alkalmazására vonatkozóan.

(15)

Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (3) 36. cikkében említett vámügyi kockázatkezelési rendszer célja a kockázattal kapcsolatos információk tagállamok vámhatóságai közötti, illetőleg a tagállamok vámhatóságai és a Bizottság közötti cseréjének támogatása a közös kockázatkezelési keretrendszer végrehajtásának támogatása céljából.

(16)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Behozatalra vonatkozó központi vámkezelés (CCI)” projekt keretében kidolgozott, behozatalra vonatkozó központi vámkezelési rendszer célja annak lehetővé tétele, hogy az árukat központi vámkezelés keretében vonják vámeljárás alá, és így a gazdálkodók vámügyi szempontból központosíthassák üzleti tevékenységüket. A vám-árunyilatkozat feldolgozását és az áruk fizikai átengedését össze kell hangolni az érintett vámhivatalok között. Mivel a CCI egy decentralizált transzeurópai rendszer, ezért a rendszer összetevőinek és alkalmazásának meghatározásával rögzíteni kell a rá vonatkozó szabályokat.

(17)

Az (EU) 2019/1026 bizottsági végrehajtási rendelet (4) meghatározza a Vámkódex értelmében történő információcserét és információtárolást szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályait. Tekintettel arra, hogy a rendeletben számos módosításra lenne szükség ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni azt a tényt, hogy az EUCTP, INF SP, ICS2, AES, NCTS, CRMS és CCI működése már megkezdődött vagy hamarosan megkezdődik, valamint az átláthatóság érdekében az (EU) 2019/1026 végrehajtási rendeletet indokolt hatályon kívül helyezni.

(18)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által megállapított alapelveket, különösképpen a személyes adatok védelméhez való jogot. Amennyiben az uniós vámjogszabályok alkalmazása érdekében személyes adatok elektronikus rendszerekben történő kezelésére van szükség, azt az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5), valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell végezni. A gazdálkodók és más személyek elektronikus rendszerek által kezelt személyes adatai az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) A. melléklete I. címének 1. fejezetében (3. csoport: Felek), A. melléklete I. címének 2. fejezetében (3. csoport: Felek), B. melléklete I. címének 3. fejezetében (3. csoport: Felek), B. melléklete II. címének 3. fejezetében (3. csoport: Felek) és 12-01. mellékletében meghatározott adatokra korlátozódnak.

(19)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban konzultációra került sor.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozat mellékletében említett következő projektek révén kifejlesztett vagy korszerűsített következő elektronikus rendszerekre kell alkalmazni:

a)

az „Uniós Vámkódex – Vámhatósági határozatok” projekt keretében kifejlesztett, vámhatósági határozatokra vonatkozó rendszer (VHR);

b)

„A gazdasági szereplők közvetlen hozzáférése az európai információs rendszerekhez (felhasználók egységes kezelése és digitális aláírás)” projekt keretében kifejlesztett egységes felhasználókezelési és digitális aláírási rendszer;

c)

az „Uniós Vámkódex – Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF)” projekt keretében korszerűsített európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszer (EBTI);

d)

a gazdálkodóknak az EORI 2-projekt keretében, a 952/2013/EU rendelet („Vámkódex”) követelményeinek módosításával összhangban korszerűsített nyilvántartási és azonosító rendszere (EORI);

e)

az engedélyezett gazdálkodóknak (AEO) az AEO-rendszer korszerűsítése projekt révén, a Vámkódex követelményeivel összhangban korszerűsített rendszere;

f)

az ICS2-projekt keretében korszerűsített importellenőrzési rendszer (ICS2);

g)

az automatizált kiviteli rendszernek (AES) az AES-projekt keretében, a Vámkódex követelményeivel összhangban kifejlesztett rendszere;

h)

az új számítógépesített árutovábbítási rendszernek (NCTS) az NCTS-projekt keretében, a Vámkódex követelményeivel összhangban korszerűsített rendszere;

i)

az „Uniós Vámkódex – Adatlapok (INF) különleges eljárásokhoz” projekt keretében kidolgozott INF SP-rendszer;

j)

az „Uniós Vámkódex – Behozatalra vonatkozó központi vámkezelés (CCI)” projekt keretében kidolgozott, behozatalra vonatkozó központi vámkezelési rendszer.

(2)   Ezt a rendeletet a következő elektronikus rendszerekre is alkalmazni kell:

a)

a gazdasági szereplőknek szóló uniós portál;

b)

az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 36. cikkében említett vámügyi kockázatkezelési rendszer (CRMS).

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)

„közös összetevő”: az elektronikus rendszerek uniós szinten kialakított összetevője, amely valamennyi tagállam számára elérhető, vagy amelyet a Bizottság a hatékonyság, a biztonság és az észszerűsítés érdekében közösként jelölt meg;

(2)

„nemzeti összetevő”: az elektronikus rendszerek nemzeti szinten kialakított összetevője, amely az azt létrehozó vagy annak közös létrehozásához hozzájáruló tagállamban érhető el;

(3)

„decentralizált rendszer”: közös összetevőkből és közös specifikációkon alapuló nemzeti összetevőkből álló, transzeurópai rendszer;

(4)

„transzeurópai rendszer”: a Bizottsággal közösen fejlesztett, együttműködő rendszerek összessége, amelyek esetében a felelősségek meg vannak osztva a nemzeti hatóságok és a Bizottság között.

3. cikk

Az elektronikus rendszerek kapcsolattartó pontjai

A Bizottság és a tagállamok az 1. cikkben említett minden egyes elektronikus rendszer esetében kapcsolattartó pontot jelölnek ki a szóban forgó elektronikus rendszerek összehangolt fejlesztését, üzemeltetését és karbantartását szolgáló információcsere céljából.

A Bizottság és a tagállamok e kapcsolattartó pontok adatait közlik egymással, valamint haladéktalanul tájékoztatják egymást a kapcsolattartó pontok adataiban bekövetkező változásokról.

II. FEJEZET

GAZDASÁGI SZEREPLŐKNEK SZÓLÓ UNIÓS PORTÁL

4. cikk

A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál célja és felépítése

A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál egységes belépési pontot biztosít a gazdálkodók és más személyek számára a gazdasági szereplőknek szóló, a 6. cikk (1) bekezdésében említett transzeurópai rendszerekhez tartozó egyedi portálok eléréséhez.

5. cikk

Hitelesítés és a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz való hozzáférés

(1)   A gazdálkodóknak és más személyeknek a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz (EUCTP) való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

6. cikk

A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál használata

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál hozzáférést biztosít a transzeurópai rendszerekhez tartozó egyedi portálokhoz – a 24., 38. és 67. cikkben említett EBTI-, AEO-, illetve INF-rendszerhez, valamint a 45. cikkben említett, az ICS2-rendszerhez tartozó közös gazdasági szereplői interfészhez.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál az EBTI-hez, AEO-hoz és INF-hez kapcsolódó kérésekre, kérelmekre, engedélyekre és határozatokra vonatkozó, a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek között zajló információcserére szolgál.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál használható az ICS2-höz kapcsolódó belépési gyűjtő árunyilatkozatokra és, adott esetben, azok módosításaira, kibocsátott ajánlásaira és érvénytelenítésére vonatkozó, a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek között zajló információcserére.

III. FEJEZET

VÁMHATÓSÁGI HATÁROZATOK RENDSZERE

7. cikk

A vámhatósági határozatok rendszerének (VHR) célja

(1)   A VHR lehetővé teszi a Bizottság, a tagállamok vámhatóságai, a gazdálkodók és más személyek közötti, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és határozatok benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos kommunikációt, valamint az engedélyekhez kapcsolódó, nevezetesen azok módosításáról, visszavonásáról, megsemmisítéséről és felfüggesztéséről szóló határozatok kezelését.

(2)   A VHR a következő közös összetevőkből áll:

a)

gazdasági szereplőknek szóló uniós portál;

b)

vámhatósági határozatokat kezelő központi rendszer (a továbbiakban: központi VHKR);

c)

ügyféltörzs-alkalmazások.

3.   A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozhatják létre:

a)

gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)

vámhatósági határozatokat kezelő nemzeti rendszer (a továbbiakban: nemzeti VHKR).

8. cikk

A VHR használata

(1)   A VHR a következő engedélyekre vonatkozó kérelmek benyújtására és feldolgozására, valamint a kérelmekkel, illetőleg engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére szolgál:

a)

az áru vámértékébe beszámító összegek megállapításának egyszerűsítésére vonatkozó, a Vámkódex 73. cikkében említett engedély;

b)

az összkezesség nyújtására vonatkozó, a Vámkódex 95. cikkében említett engedély, beleértve az esetleges csökkentett összegű összkezesség nyújtásának és a biztosítéknyújtás alóli mentességnek az engedélyezését is;

c)

a fizetendő vám megfizetésének halasztására vonatkozó, a Vámkódex 110. cikkében említett engedély, amennyiben az engedélyt nem egyetlen műveletre vonatkozóan adják meg;

d)

az átmeneti megőrzési létesítmények üzemeltetésére vonatkozó, a Vámkódex 148. cikkében említett engedély;

e)

a menetrend szerinti tengeri árufuvarozó járat létesítésére vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 120. cikkében említett engedély;

f)

az engedélyes kibocsátó státusra vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 128. cikkében említett engedély;

g)

az egyszerűsített árunyilatkozat rendszeres használatára vonatkozó, a Vámkódex 166. cikkének (2) bekezdésében említett engedély;

h)

a központi vámkezelésre vonatkozó, a Vámkódex 179. cikkében említett engedély;

i)

a vám-árunyilatkozatnak – a kiviteli eljárást illetően is – a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés formájában történő benyújtására vonatkozó, a Vámkódex 182. cikkében említett engedély;

j)

az önértékelésre vonatkozó, a Vámkódex 185. cikkében említett engedély;

k)

az engedélyes banánmérlegelő státusra vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 155. cikkében említett engedély;

l)

az aktív feldolgozási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

m)

a passzív feldolgozási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

n)

a meghatározott célra történő felhasználási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

o)

az ideiglenes behozatali eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

p)

az áruk vámraktározására szolgáló raktározási létesítmények üzemeltetésére vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett engedély;

q)

a TIR-műveletek engedélyezett címzetti státusára vonatkozó, a Vámkódex 230. cikkében említett engedély;

r)

az uniós árutovábbítási eljárás szerinti engedélyezett feladó státusra vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

s)

az uniós árutovábbítási eljárás szerinti engedélyezett címzett státusra vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett engedély;

t)

a különleges zárak használatára vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett engedély;

u)

a csökkentett adatkövetelménnyel bíró árutovábbítási árunyilatkozat alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett engedély;

v)

az elektronikus fuvarokmány vám-árunyilatkozatként való használatára vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének e) pontjában említett engedély.

(2)   Amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, az (1) bekezdésben említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során a VHR közös összetevőit kell használni.

(3)   Amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak csak egy tagállamban van hatásuk, az adott tagállam dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során használhatók a VHR közös összetevői.

(4)   A VHR nem használható az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő kérelmek, engedélyek és határozatok tekintetében.

9. cikk

Hitelesítés és a VHR-hez való hozzáférés

(1)   A gazdálkodóknak és más személyeknek a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és a VHR közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

10. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló uniós portál

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál a gazdálkodók és más személyek belépési pontja a VHR-be.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál együttműködik a központi VHKR-rel, valamint a nemzeti VHKR-rel, ha a tagállamok létrehoztak ilyet.

(3)   Amennyiben a 8. cikk (1) bekezdésében említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, az említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált kell használni.

(4)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy amennyiben a 8. cikk (1) bekezdésében említett engedélyeknek vagy határozatoknak csak az adott tagállamban van hatásuk, akkor is lehet használni a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált az említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során.

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált akkor is lehet használni, ha az engedélyeknek vagy határozatoknak csak az adott tagállamban van hatásuk, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot.

11. cikk

Központi VHKR

(1)   A tagállamok vámhatóságai a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és engedélyek feldolgozására, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére a központi VHKR-t használják annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a kérelmek elfogadásának és a határozatok meghozatalának a feltételei.

(2)   A központi VHKR együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal, a 13. cikkben említett ügyféltörzs-alkalmazásokkal és a nemzeti VHKR-rel, ha a tagállamok létrehoztak ilyet.

12. cikk

A tagállamok vámhatóságai közötti konzultáció a VHKR használatával

A tagállami vámhatóság a központi VHKR-t használja, ha a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmekre vagy engedélyekre vonatkozó határozat meghozatala előtt konzultálnia kell egy másik tagállam vámhatóságával.

13. cikk

Ügyféltörzs-alkalmazások

1.   Az ügyféltörzs-alkalmazások szolgálnak a 8. cikk (1) bekezdésében említett engedélyekhez, valamint az ezen engedélyekkel kapcsolatos határozatokhoz kapcsolódó adatok központi tárolására, és lehetővé teszik az említett engedélyeknek a Vámkódex 16. cikkének alkalmazásában létrehozott más elektronikus rendszerek általi lekérését, duplikálását és érvényesítését.

2.   Az ügyféltörzs-alkalmazások szolgálnak az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 80. cikkének (1) bekezdésében említett regisztrált exportőri (REX) rendszerből, valamint az EORI- és AEO-rendszerből származó adatok tárolására.

14. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1)   Létrehozása esetén a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál a VHR-be való további belépési pontként szolgál a gazdálkodók és más személyek számára.

(2)   Ami a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket és engedélyeket, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelését illeti, amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, a gazdálkodók és más személyek eldönthetik, hogy – amennyiben azt létrehozták – a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált vagy a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált használják.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti VHKR-rel, ha létrehoztak ilyet.

(4)   Amennyiben egy tagállam gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hoz létre, arról tájékoztatja a Bizottságot.

15. cikk

Nemzeti VHKR

(1)   A tagállamok vámhatóságai a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és engedélyek feldolgozására, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére a nemzeti VHKR-t használják – amennyiben az adott tagállam létrehozott ilyet – annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a kérelmek elfogadásának és a határozatok meghozatalának a feltételei.

(2)   A nemzeti VHKR a 12. cikkben említett, tagállamok vámhatóságai közötti konzultáció céljából együttműködik a központi VHKR-rel.

IV. FEJEZET

EGYSÉGES FELHASZNÁLÓKEZELÉSI ÉS DIGITÁLIS ALÁÍRÁSI RENDSZER (EFKDA)

16. cikk

Az EFKDA-rendszer célja és felépítése

(1)   Az EFKDA-rendszer lehetővé teszi a Bizottság és a 20. cikkben említett tagállami személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerek közötti kommunikációt, és ezáltal biztosítja a Bizottság alkalmazottai, a gazdálkodók és más személyek számára az elektronikus rendszerekhez való biztonságos engedélyezett hozzáférést.

(2)   Az EFKDA-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)

hozzáférés-kezelő rendszer;

b)

adminisztrációkezelő rendszer.

(3)   A tagállamok az EFKDA-rendszer nemzeti összetevőjeként személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszert hoznak létre.

17. cikk

Az EFKDA-rendszer használata

Az EFKDA-rendszer a következők hitelesítésére és hozzáférés-hitelesítésére szolgál:

a)

gazdálkodók és más személyek, a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz, a VHR, az EBTI-rendszer, az AEO-rendszer, az INF SP-rendszer és az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából;

b)

a Bizottság alkalmazottai, a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz, a VHR, az EBTI-rendszer, az EORI-rendszer, az AEO-rendszer, az ICS2, az AES, az NCTS, a CRMS, a CCI és az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés, valamint az EFKDA-rendszer karbantartása és irányítása céljából.

18. cikk

Hozzáférés-kezelő rendszer

A Bizottság hozzáférés-kezelő rendszert hoz létre a gazdálkodók és más személyek által az EFKDA-rendszer keretében benyújtott hozzáférési kérelmeknek a 20. cikkben említett tagállami személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerekkel való együttműködés révén történő érvényesítése érdekében.

19. cikk

Adminisztrációkezelő rendszer

A Bizottság az elektronikus rendszerekhez való hozzáférés biztosítása céljából létrehozza a gazdálkodók és más személyek azonosítási adatainak validálására vonatkozó hitelesítési és engedélyezési szabályok kezelésére szolgáló adminisztrációkezelő rendszert.

20. cikk

A tagállamok személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerei

A tagállamok személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszert hoznak létre az alábbiak biztosítása érdekében:

a)

a gazdálkodók és más személyek azonosító adatainak biztonságos nyilvántartásba vétele és tárolása;

b)

a gazdálkodók és más személyek aláírással ellátott és titkosított azonosító adatainak biztonságos cseréje.

V. FEJEZET

EURÓPAI KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ TARIFÁLIS FELVILÁGOSÍTÁSI RENDSZER (EBTI)

21. cikk

Az EBTI-rendszer célja és felépítése

(1)   Az EBTI-rendszer a Vámkódex 33. és 34. cikkének megfelelően lehetővé teszi a következőket:

a)

a Bizottság, a tagállamok vámhatóságai, a gazdálkodók és más személyek közötti, KTF-kérelmek és KTF-határozatok benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos kommunikációt;

b)

minden olyan későbbi esemény kezelését, amely érintheti az eredeti kérelmet vagy határozatot;

c)

a KTF-határozatok kötelező használatának ellenőrzését;

d)

a KTF-határozatok további felhasználhatóságának nyomon követését és kezelését.

(2)   Az EBTI-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)

a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az EBTI-rendszerhez;

b)

központi EBTI-rendszer;

c)

a KTF-határozatok használatának ellenőrzésére szolgáló kapacitás.

(3)   A tagállamok a rendszer nemzeti összetevőjeként nemzeti kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszert (nemzeti KTF-rendszer) és a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hozhatnak létre.

22. cikk

Az EBTI-rendszer használata

(1)   Az EBTI-rendszer az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében említett, KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására, feldolgozására, megosztására és tárolására szolgál.

(2)   Az EBTI-rendszert kell használni a tagállamok vámhatóságai által a kötelező érvényű tarifális felvilágosításból származó kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozóan végzett nyomon követés támogatására az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 21. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

(3)   A Bizottság az EBTI-rendszert használja arra, hogy az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 22. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően tájékoztassa a tagállamokat, amint a további felhasználhatóság időtartama alatt vámkezelhető áruk mennyiségét elérték.

23. cikk

Hitelesítés és az EBTI-rendszerhez való hozzáférés

(1)   A gazdálkodóknak és más személyeknek az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

24. cikk

A gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az EBTI-rendszerhez

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal kommunikál, és ez utóbbi belépési pontként szolgál az EBTI-rendszerbe a gazdálkodók és más személyek számára.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál együttműködik a központi EBTI-rendszerrel, és biztosítja az átirányítást a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálokra, amennyiben az adott tagállam létrehozott nemzeti KTF-rendszert.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal vagy az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására és megosztására szolgál.

25. cikk

Központi EBTI-rendszer

(1)   A központi EBTI-rendszert a tagállamok vámhatóságai a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk feldolgozására, megosztására és tárolására használják annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmek elfogadásának és a határozat meghozatalának feltételei teljesülnek-e.

(2)   A központi EBTI-rendszert a tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 16. cikke (4) bekezdésében, 17. cikkében és 21. cikke (2) bekezdése b) pontjában, valamint 21. cikke (5) bekezdésében említett konzultáció, információfeldolgozás, -csere és -tárolás céljából használják.

(3)   A központi EBTI-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portállal és a nemzeti KTF-rendszerekkel – amennyiben van ilyen.

26. cikk

A tagállamok vámhatóságai közötti konzultáció a központi EBTI-rendszer használatával

Valamely tagállam vámhatósága a központi EBTI-rendszert használja abból a célból, hogy az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 16. cikke (1) bekezdésének való megfelelés biztosítása érdekében egy másik tagállam vámhatóságával konzultáljon.

27. cikk

A KTF-határozatok használatának nyomon követése

A KTF-határozatok használatának nyomon követésére szolgáló kapacitás igénybevétele az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 21. cikke (3) bekezdésének és 22. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazásában történik.

28. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1)   Ha egy tagállam a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelően nemzeti KTF-rendszert hozott létre, a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál szolgál a gazdálkodók és más személyek számára a nemzeti KTF-rendszerekhez való fő belépési pontként.

(2)   A gazdasági szereplők és más személyek a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált – amennyiben van ilyen – használják a KTF-fel összefüggő kérelmek és határozatok vagy az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi események tekintetében.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti KTF-rendszerrel – amennyiben van ilyen.

(4)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál megkönnyíti a gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál által támogatottakkal egyező eljárásokat.

(5)   Amennyiben egy tagállam gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hoz létre, arról tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság biztosítja, hogy a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál a gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portálról közvetlenül elérhető legyen.

29. cikk

Nemzeti KTF-rendszer

(1)   A nemzeti KTF-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatóságai a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk feldolgozására, megosztására és tárolására használják annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmek elfogadásának és a határozat meghozatalának feltételei teljesülnek-e.

(2)   A tagállami vámhatóság az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 16. cikke (4) bekezdésében, 17. cikkében és 21. cikke (2) bekezdése b) pontjában, valamint 21. cikke (5) bekezdésében említett konzultáció, információfeldolgozás, -csere és -tárolás céljára a nemzeti KTF-rendszerét használja, kivéve, ha a szóban forgó célokra a központi EBTI-rendszert használja.

(3)   A nemzeti KTF-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal és a központi EBTI-rendszerrel.

VI. FEJEZET

A GAZDÁLKODÓK NYILVÁNTARTÁSI ÉS AZONOSÍTÓ RENDSZERE (EORI)

30. cikk

Az EORI-rendszer célja és felépítése

Az EORI-rendszer lehetővé teszi a gazdasági szereplők és más személyek uniós szintű egyedi nyilvántartásba vételét és azonosítását.

Az EORI-rendszer a következő összetevőkből áll:

a)

központi EORI-rendszer;

b)

nemzeti EORI-rendszerek, ha a tagállamok létrehoztak ilyet.

31. cikk

Az EORI-rendszer használata

(1)   Az EORI-rendszer a következő célokra szolgál:

a)

az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 12-01. mellékletében említett, a gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vétele céljából a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatok (EORI-adatok) fogadása;

b)

a gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vételével és azonosításával összefüggő EORI-adatok központilag történő tárolása;

c)

az EORI-adatok hozzáférhetővé tétele a tagállamok számára.

(2)   Az EORI-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai számára a központi rendszer szintjén tárolt EORI-adatokhoz való online hozzáférést.

(3)   Az EORI-rendszer együttműködik az összes olyan egyéb elektronikus rendszerrel, amelyek esetében az EORI-szám használatos.

32. cikk

Hitelesítés és a központi EORI-rendszerhez való hozzáférés

(1)   A tagállamok vámhatóságainak az EORI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(2)   A Bizottság alkalmazottainak az EORI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

33. cikk

Központi EORI-rendszer

(1)   A központi EORI-rendszert a tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 7. cikkének alkalmazásában használják.

(2)   A központi EORI-rendszer együttműködik a nemzeti EORI-rendszerekkel – amennyiben van ilyen.

34. cikk

Nemzeti EORI-rendszer

(1)   A nemzeti EORI-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatósága az EORI-adatok megosztása és tárolása céljára használja.

(2)   A nemzeti EORI-rendszer együttműködik a központi EORI-rendszerrel.

VII. FEJEZET

ENGEDÉLYEZETT GAZDÁLKODÓI RENDSZER (AEO)

35. cikk

Az AEO-rendszer célja és felépítése

(1)   Az AEO-rendszer lehetővé teszi a Bizottság, a tagállamok vámhatóságai, a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt az AEO-kérelmek benyújtása és feldolgozása, az AEO-engedélyek megadása, valamint minden olyan későbbi esemény kezelése céljából, amely érintheti az eredeti kérelmet vagy határozatot, az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében említetteknek megfelelően.

(2)   Az AEO-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)

a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az AEO-rendszerhez;

b)

központi AEO-rendszer.

(3)   A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozhatják létre:

a)

gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)

nemzeti engedélyezett gazdálkodói rendszer (a továbbiakban: nemzeti AEO-rendszer).

36. cikk

Az AEO-rendszer használata

(1)   Az AEO-rendszer az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében, valamint 31. cikkének (1) és (4) bekezdésében említett, AEO-kérelmekkel és -határozatokkal, illetve az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására, megosztására, feldolgozására és tárolására szolgál.

(2)   Az AEO-rendszert a tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 31. cikkének (1) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségeik teljesítésére és az érintett konzultációk nyilvántartására használják.

37. cikk

Hitelesítés és a központi AEO-rendszerhez való hozzáférés

(1)   A gazdálkodóknak és más személyeknek az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

38. cikk

A gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az AEO-rendszerhez

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló, AEO-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal kommunikál, és ez utóbbi belépési pontként szolgál az AEO-rendszerbe a gazdálkodók és más személyek számára.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló, AEO-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál együttműködik a központi AEO-rendszerrel, és biztosítja az átirányítást a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálokra, amennyiben vannak ilyenek.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló, AEO-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására és megosztására szolgál.

39. cikk

Központi AEO-rendszer

(1)   A központi AEO-rendszert a tagállamok vámhatóságai az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk megosztására és tárolására használják.

(2)   A tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. és 31. cikkében említett információcsere és -tárolás, konzultáció és a határozatok kezelése céljára a központi AEO-rendszert használják.

(3)   A központi AEO-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal és a nemzeti AEO-rendszerekkel – ahol van ilyen.

40. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál – amennyiben van ilyen – lehetővé teszi az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal kapcsolatos információk megosztását.

(2)   A gazdálkodók és más személyek a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált – amennyiben van ilyen – a tagállamok vámhatóságaival folytatott, az AEO-kérelmekkel és határozatokkal kapcsolatos információcserére használják.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti AEO-rendszerrel.

41. cikk

Nemzeti AEO-rendszer

(1)   A nemzeti AEO-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatósága az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk megosztása és tárolása céljára használja.

(2)   A nemzeti AEO-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal – amennyiben van ilyen – és a központi AEO-rendszerrel.

VIII. FEJEZET

AZ IMPORTELLENŐRZÉSI RENDSZER MÁSODIK VERZIÓJA (ICS2)

42. cikk

Az ICS2 célja és felépítése

(1)   Az ICS2 a tagállamok vámhatóságai közötti, illetve a gazdálkodók és más személyek és a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikációt támogatja az alábbi célokból:

a)

a belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos követelmények teljesítése;

b)

a tagállamok vámhatóságai által elsősorban biztonsági és védelmi okokból végzett kockázatelemzés, és a kapcsolódó kockázatok csökkentését célzó vámügyi intézkedések, ideértve a vámellenőrzéseket is;

c)

a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikáció a belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos követelmények teljesítése céljából.

(2)   Az ICS2 a következő közös összetevőkből áll:

a)

közös gazdasági szereplői interfész;

b)

közös adattár.

(3)   Minden tagállamnak létre kell hoznia a saját nemzeti belépési rendszerét nemzeti összetevőként.

(4)   A tagállam létrehozhatja a saját nemzeti gazdasági szereplői interfészét nemzeti összetevőként.

43. cikk

Az ICS2 használata

(1)   Az ICS2-rendszer a következő célokra szolgál:

a)

a Vámkódex 127. és 129. cikkében említett belépési gyűjtő árunyilatkozatok, módosítási és érvénytelenítési kérelmek adatainak benyújtása, feldolgozása és érvénytelenítése;

b)

a Vámkódex 130. cikkében említett, belépési gyűjtő árunyilatkozat helyett benyújtott nyilatkozatok adatainak fogadása, feldolgozása és tárolása;

c)

a Vámkódex 133. cikkében említett, tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezéséről szóló értesítéssel kapcsolatos információk benyújtása, feldolgozása és tárolása;

d)

a Vámkódex 139. cikkében említett, az áruk vám elé állításával kapcsolatos információk fogadása, feldolgozása és tárolása;

e)

a Vámkódex 46. cikkének (3) és (5) bekezdésében, valamint 47. cikkének (2) bekezdésében említett kockázatelemzési kérelmekkel és eredményekkel, ellenőrzési javaslatokkal, ellenőrzési határozatokkal és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk fogadása, feldolgozása és tárolása;

f)

az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke (2) bekezdésének e) pontjában, (3), (4), (5) és (6) bekezdésében, valamint az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (2) bekezdésében említett, a gazdálkodóknak és más személyeknek szóló értesítések és információk fogadása, feldolgozása, tárolása és közlése;

g)

a gazdálkodóktól és más személyektől származó, a tagállamok vámhatóságai által az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján kért információk benyújtása, feldolgozása és tárolása.

(2)   Az ICS2 támogatja a Vámkódex 46. cikkének (3) bekezdésében említett közös biztonsági és védelmi kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzési területek végrehajtásának a Bizottság és a tagállamok által történő nyomon követését és értékelését.

44. cikk

Hitelesítés és az ICS2-höz való hozzáférés

(1)

A gazdálkodóknak és más személyeknek az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

(2)

A tagállamok vámhatóságainak az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)

A Bizottság alkalmazottainak az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

45. cikk

Közös gazdasági szereplői interfész

(1)   A közös gazdasági szereplői interfész belépési pontként szolgál az ICS2-be a gazdálkodók és más személyek számára az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 182. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában.

(2)   A közös gazdasági szereplői interfész együttműködik az ICS2 46. cikkben említett közös adattárával.

(3)   A közös gazdasági szereplői interfész benyújtásokhoz, módosítási kérelmekhez, érvénytelenítési kérelmekhez használható, illetőleg a belépési gyűjtő árunyilatkozatok és érkezési értesítések adatainak feldolgozására és tárolására, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti információcserére szolgál.

46. cikk

Az ICS2 közös adattára

(1)   Az ICS2 közös adattárát a tagállamok vámhatóságai a belépési gyűjtő árunyilatkozatok, a módosítási kérelmek, az érvénytelenítési kérelmek, az érkezési értesítések adatainak, az áruk vám elé állításával kapcsolatos információk, a kockázatelemzési kérelmekkel és eredményekkel, az ellenőrzési javaslatokkal, ellenőrzési határozatokkal és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk és a gazdálkodókkal és más személyekkel cserélt információk feldolgozására használják.

(2)   Az ICS2 közös adattárát a Bizottság és a tagállamok statisztikai és értékelési célokra, és a belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére használják.

(3)   Az ICS2 közös adattára együttműködik a közös gazdasági szereplői interfésszel, a nemzeti gazdasági szereplői interfészekkel, ha a tagállamok létrehoztak ilyet, és a nemzeti belépési rendszerekkel.

47. cikk

A tagállamok vámhatóságai közötti információcsere az ICS2 közös adattárát használva

Valamely tagállam vámhatósága az ICS2 közös adattárát használja egy másik tagállam vámhatóságával történő információcserére az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban, mielőtt elvégezné az elsősorban biztonsági és védelmi célokat szolgáló kockázatelemzést.

Valamely tagállam vámhatósága az ICS2 közös adattárát használja egy másik tagállam vámhatóságával a javasolt ellenőrzésekkel, a javasolt ellenőrzésekkel kapcsolatban meghozott határozatokkal és a vámellenőrzések eredményeivel kapcsolatban történő információcserére is az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikkének (7) bekezdésével és (7) bekezdésének a) pontjával összhangban.

48. cikk

Nemzeti gazdasági szereplői interfész

(1)   A nemzeti gazdasági szereplői interfésznek, ha a tagállamok létrehoztak ilyet, belépési pontként kell szolgálniuk az ICS2-be a gazdálkodók és más személyek számára az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 182. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, ha a benyújtás címzettje a nemzeti gazdasági szereplői interfészt üzemeltető tagállam.

(2)   A belépési gyűjtő árunyilatkozatok és érkezési értesítések adatainak benyújtását, módosítását, érvénytelenítését, feldolgozását, tárolását, valamint a vámhatóságok és a gazdálkodók és más személyek közötti információcserét illetően a gazdálkodók és más személyek választhatnak a nemzeti gazdasági szereplői interfész – amennyiben van ilyen – és a közös gazdasági szereplői interfész használata között.

(3)   A nemzeti gazdasági szereplői interfész – amennyiben van ilyen – együttműködik az ICS2 közös adattárával.

(4)   Amennyiben egy tagállam nemzeti gazdasági szereplői interfészt hoz létre, arról tájékoztatja a Bizottságot.

49. cikk

Nemzeti belépési rendszer

1.   Az adott tagállam vámhatósága a következő célokra használja a nemzeti belépési rendszert:

a)

a Vámkódex 130. cikkében említett, belépési gyűjtő árunyilatkozat helyett benyújtott nyilatkozatokban szereplő adatok cseréje;

b)

tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezéséről szóló információval kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás és értesítés az ICS2 közös adattárával;

c)

az áruk vám elé állításával kapcsolatos információcsere;

d)

kockázatelemzési kérelmek feldolgozása, kockázatelemzési eredményekkel, ellenőrzési javaslatokkal, ellenőrzési határozatokkal és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk cseréje és feldolgozása.

A rendszer olyan esetekben is használható, amikor egy vámhatóság további információkat kér a gazdálkodóktól és más személyektől, és információkat kap tőlük.

2.   A nemzeti belépési rendszer együttműködik az ICS2 közös adattárával.

3.   A nemzeti belépési rendszer együttműködik a nemzeti szinten az (1) bekezdésben említett információk lekérdezésére kifejlesztett rendszerekkel.

IX. FEJEZET

AUTOMATIZÁLT KIVITELI RENDSZER (AES)

50. cikk

Az AES célja és felépítése

(1)   A decentralizált AES-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai közötti, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt kiviteli és újrakiviteli árunyilatkozatok benyújtása és feldolgozása céljából olyan esetekben, amikor árut visznek ki az Unió vámterületéről. Az AES ezenkívül lehetővé teheti a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikációt a kilépési gyűjtő árunyilatkozatok adatainak továbbítása céljából a Vámkódex 271. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett helyzetekben.

(2)   Az AES a következő közös összetevőkből áll:

a)

közös kommunikációs hálózat;

b)

központi szolgáltatások.

(3)   A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozzák létre:

a)

gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)

nemzeti kiviteli rendszer („nemzeti AES”);

c)

közös interfész az AES és az NCTS között, nemzeti szinten;

d)

közös interfész az AES és a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszer (EMCS) között, nemzeti szinten.

51. cikk

Az AES használata

Az AES a következő célokra szolgál olyan esetekben, amikor árut visznek ki az Unió vámterületéről, vagy szállítanak különleges adóügyi területekre vagy területekről:

a)

a Vámkódex által a kivitel és kilépés esetére meghatározott alaki követelmények végrehajtásának biztosítására;

b)

kiviteli és újrakiviteli árunyilatkozatok benyújtására és feldolgozására;

c)

a kiviteli vámhivatal és a kilépési vámhivatal közötti, illetve kivitelre vonatkozó központi vámkezelés esetén a felügyelő vámhivatal és a vám elé állítás helye szerinti vámhivatal közötti üzenetcsere kezelésére;

d)

a benyújtás helye szerinti vámhivatal és a kilépési vámhivatal közötti üzenetcsere kezelésére a Vámkódex 271. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett helyzetekben.

52. cikk

Hitelesítés és az AES-hez való hozzáférés

(1)   A gazdálkodók és más személyek csak a nemzeti AES-rendszerhez férnek hozzá a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálon keresztül. A hitelesítésről és a hozzáférés-hitelesítésről a tagállamok döntenek.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak az AES-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak az AES-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

53. cikk

Az AES közös kommunikációs hálózata

(1)   A közös kommunikációs hálózat biztosítja az elektronikus kommunikációt a tagállamok nemzeti AES-rendszerei között.

(2)   A tagállamok vámhatóságai a közös kommunikációs hálózatot használják az 51. cikk c) és d) pontjában említett információcserére.

54. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálnak lehetővé kell tennie az információcserét a gazdálkodók vagy más személyek és a tagállam vámhatóságának nemzeti AES-rendszere között.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti AES-rendszerrel.

55. cikk

Nemzeti kiviteli rendszer

(1)   A nemzeti AES-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal, és a tagállam vámhatósága a kiviteli és újrakiviteli árunyilatkozatok feldolgozására használja.

(2)   A tagállamok nemzeti AES-rendszerei a közös kommunikációs hálózaton keresztül, elektronikus úton kommunikálnak egymással, és a más tagállamoktól kapott kiviteli és kilépési információkat dolgozzák fel.

(3)   A tagállamok nemzeti szinten egy interfészt biztosítanak és tartanak fenn a nemzeti AES-rendszerük és az EMCS között a Vámkódex 280. cikkének és a Tanács (EU) 2020/262 irányelve (8) 21. és 25. cikkének alkalmazásában.

(4)   A tagállamok nemzeti szinten egy interfészt biztosítanak és tartanak fenn a nemzeti AES-rendszerük és az NCTS között a Vámkódex 280. cikkének és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 329. cikke (5) és (6) bekezdésének és 333. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjának alkalmazásában.

56. cikk

Információtechnológiai átállás

(1)   Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban meghatározott, telepítésre rendelkezésre álló időkeret alatt a Bizottság további közös összetevőket, átmeneti szabályokat és támogató mechanizmusokat biztosít a tagállamok számára egy olyan működési környezet kialakítása érdekében, amelyben az új rendszert még nem telepítő tagállamok ideiglenesen továbbra is együtt tudnak működni az új rendszert már telepítő tagállamokkal.

(2)   A Bizottság egy központi átalakító formájában közös összetevőt kínál a közös kommunikációs hálózaton történő üzenetcseréhez. A tagállam dönthet arról, hogy ezt alkalmazza-e nemzeti szinten.

(3)   A gazdálkodók és más személyek fokozatos bekapcsolódása esetén egy tagállam kínálhat nemzeti átalakítót a gazdálkodó és más személyek, valamint a vámhatóság közötti üzenetcseréhez.

(4)   A Bizottságnak, a tagállamokkal együttműködve, el kell készítenie az átmeneti időszak alatt alkalmazandó, üzleti és technikai jellegű műszaki szabályokat, amelyek lehetővé teszik az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9), illetve az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletében és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletben együttesen meghatározott, információcserére vonatkozó követelmények közötti leképezést és interoperabilitást.

X. FEJEZET

ÚJ SZÁMÍTÓGÉPESÍTETT ÁRUTOVÁBBÍTÁSI RENDSZER (NCTS)

57. cikk

Az NCTS célja és felépítése

(1)   A decentralizált NCTS-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai közötti, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt vám-árunyilatkozat és értesítés benyújtása és feldolgozása céljából olyan esetekben, amikor árukat árutovábbítási eljárás alá vonnak.

(2)   Az NCTS a következő közös összetevőkből áll:

a)

közös kommunikációs hálózat;

b)

központi szolgáltatások.

(3)   A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozzák létre:

a)

gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)

nemzeti árutovábbítási rendszer („nemzeti NCTS”);

c)

közös interfész az NCTS és az AES között, nemzeti szinten.

58. cikk

Az NCTS használata

Az NCTS a következő célokra szolgál olyan esetekben, amikor árukat árutovábbítási eljárás alá vonnak:

a)

az árutovábbítás Vámkódex által meghatározott alaki követelményeinek biztosítására;

b)

az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény (10) alaki követelményeinek biztosítására;

c)

árutovábbítási árunyilatkozatok benyújtására és feldolgozására;

d)

a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzéshez szükséges adatokat tartalmazó árutovábbítási árunyilatkozat benyújtására a Vámkódex 263. cikkének (4) bekezdésével összhangban;

e)

a Vámkódex 130. cikkének (1) bekezdésében említett, belépési gyűjtő árunyilatkozat helyett benyújtott árutovábbítási árunyilatkozat benyújtására.

59. cikk

Hitelesítés és az NCTS-hez való hozzáférés

(1)   A gazdálkodók csak a nemzeti árutovábbítási rendszerhez férnek hozzá egy gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálon keresztül. A hitelesítésről és a hozzáférés-hitelesítésről a tagállamok döntenek.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak az NCTS közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak az NCTS-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

60. cikk

Az NCTS közös kommunikációs hálózata

(1)   A közös kommunikációs hálózat biztosítja az elektronikus kommunikációt a tagállamok és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerződő feleinek nemzeti NCTS-rendszerei között.

(2)   A tagállamok vámhatóságai a közös kommunikációs hálózatot használják az árutovábbítás alaki követelményeihez kapcsolódó információcserére.

61. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálnak lehetővé kell tennie az információcserét a gazdálkodók és más személyek és a tagállamok vámhatóságainak nemzeti NCTS-rendszere között.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti NCTS-rendszerrel.

62. cikk

Nemzeti árutovábbítási rendszer

(1)   A nemzeti NCTS-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal, és a tagállam vagy az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményben részt vevő ország vámhatósága az árutovábbítási árunyilatkozat benyújtására és feldolgozására használja.

(2)   A nemzeti NCTS-rendszer a közös kommunikációs hálózaton keresztül, elektronikus úton kommunikál a tagállamok és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerződő feleinek nemzeti árutovábbítási alkalmazásaival, és a más tagállamoktól és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény más szerződő feleitől kapott árutovábbítási információk feldolgozására szolgál.

(3)   A tagállamok egy interfészt biztosítanak és tartanak fenn a nemzeti NCTS- és AES-rendszerük között az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 329. cikke (5) és (6) bekezdésének alkalmazásában.

63. cikk

Információtechnológiai átállás

(1)   Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban meghatározott átmeneti időszak alatt a Bizottság további közös összetevőket, átmeneti szabályokat és támogató mechanizmusokat biztosít a tagállamok számára egy olyan működési környezet kialakítása érdekében, amelyben az új rendszert még nem telepítő tagállamok ideiglenesen továbbra is együtt tudnak működni az új rendszert már telepítő tagállamokkal.

(2)   A Bizottság egy központi átalakító formájában közös összetevőt kínál a közös kommunikációs hálózaton történő üzenetcseréhez. A tagállam dönthet arról, hogy ezt alkalmazza-e nemzeti szinten.

(3)   A gazdálkodók és más személyek fokozatos bekapcsolódása esetén egy tagállam kínálhat nemzeti átalakítót a gazdálkodó és más személyek, valamint a vámhatóság közötti üzenetcseréhez.

(4)   A Bizottságnak, a tagállamokkal együttműködve, el kell készítenie az átmeneti időszak alatt alkalmazandó, üzleti és technikai jellegű műszaki szabályokat, amelyek lehetővé teszik az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott, információcserére vonatkozó régi követelmények, illetve az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletben és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletben együttesen meghatározott, információcserére vonatkozó új követelmények közötti leképezést és interoperabilitást.

XI. FEJEZET

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOKHOZ TARTOZÓ ADATLAPOKAT KEZELŐ (INF SP) RENDSZER

64. cikk

Az INF SP-rendszer célja és felépítése

(1)   Az INF SP-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt a különleges eljárások területén felmerülő INF-adatok kiadása és kezelése céljából.

(2)   Az INF SP-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)

a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az INF-rendszerhez;

b)

központi INF-rendszer.

65. cikk

Az INF SP-rendszer használata

(1)   Az INF SP-rendszert használva a gazdálkodók és más személyek INF-kérelmeket nyújthatnak be és nyomon követhetik azok állapotát, illetve a tagállamok vámhatóságai feldolgozhatják ezeket a kérelmeket és kezelhetik az INF-eket.

(2)   Az INF SP-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai számára INF létrehozását, és szükség esetén a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikációt.

(3)   Az INF SP-rendszer lehetővé teszi a behozatali vám összegének kiszámítását a Vámkódex 86. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

66. cikk

Hitelesítés és a központi INF SP-rendszerhez való hozzáférés

(1)   A gazdálkodóknak és más személyeknek az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

67. cikk

A gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az INF-rendszerhez

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál a 6. cikkben említetteknek megfelelően hozzáférést biztosít a gazdasági szereplőknek szóló, INF-rendszerhez tartozó egyedi uniós portálhoz, és a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál belépési pontként szolgál az INF SP-rendszerbe a gazdálkodók és más személyek számára.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló, INF-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál együttműködik a központi INF SP-rendszerrel.

68. cikk

Központi INF SP-rendszer

(1)   A központi INF SP-rendszert a tagállamok vámhatóságai a benyújtott INF-ekkel kapcsolatos információk megosztására és tárolására használják.

(2)   A központi INF SP-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló, INF SP-rendszerhez tartozó egyedi uniós portállal.

XII. FEJEZET

VÁMÜGYI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER (CRMS)

69. cikk

A CRMS célja és felépítése

1.   A CRMS a közös kockázatkezelési keretrendszer végrehajtásának támogatása céljából lehetővé teszi a kockázatokkal kapcsolatos információk közlését, tárolását és cseréjét a tagállamok, illetve a tagállamok és a Bizottság között.

2.   Amennyiben van ilyen, használható a nemzeti rendszerekhez készült webes szolgáltatás, amely webes felületen keresztül teszi lehetővé az adatcserét a nemzeti rendszerekkel. A CRMS együttműködik az ICS2 közös összetevőivel.

70. cikk

A CRMS használata

1.   A CRMS a következő célokra szolgál a Vámkódex 46. cikkének (3) és (5) bekezdésével összhangban:

a)

a kockázattal kapcsolatos információcserére a tagállamok, illetve a tagállamok és a Bizottság között a Vámkódex 46. cikkének (5) bekezdésében és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében említett módon, valamint ezen információk tárolására és feldolgozására;

b)

az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 36. cikkének (2) bekezdésében említett közös kockázati kritériumok, kiemelt ellenőrzési fellépések és válságkezelés végrehajtására vonatkozó információk közlésére a tagállamok, illetőleg a tagállamok és a Bizottság között, valamint ezen információk benyújtására, feldolgozására és tárolására, ideértve a kapcsolódó kockázatokra vonatkozó információcserét és ezen intézkedések eredményeinek elemzését;

c)

a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé teszi a meglévő kockázatokról és új trendekről szóló kockázatelemzési jelentések elektronikus úton történő lekérését a rendszerből, amelyek felhasználhatók a közös kockázatkezelési keretrendszerben és a nemzeti kockázatkezelési rendszerben.

2.   Amennyiben a CRMS és a nemzeti rendszerek közötti adatátvitel mindkét irányban automatizálható, a nemzeti rendszereket fel kell készíteni a CRMS webes szolgáltatásának használatára.

71. cikk

Hitelesítés és a CRMS-hez való hozzáférés

(1)   A tagállamok vámhatóságainak a CRMS közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(2)   A Bizottság alkalmazottainak a CRMS közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

72. cikk

A CRMS közös összetevője

(1)   A CRMS online, a rendszerben kitölthető, jelentési célokra feldolgozható és a rendszerben tárolt, a kockázatelemzéssel és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos kockázati tájékoztató adatlapokat és visszajelzési adatlapokat biztosít. A jogosult felhasználók lekérhetik és nemzeti kockázatkezelési és ellenőrzési célokra használhatják az adatlapokat.

(2)   A CRMS kommunikációs mechanizmusokat biztosít, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára (egyénileg vagy egy szervezeti egység részeként) a kockázattal kapcsolatos információszolgáltatást és -cserét, válaszadást a más felhasználóktól érkező egyedi kérésekre, illetve a Bizottság részére tények közlését és a közös kockázati kritériumok, kiemelt ellenőrzési fellépések és válságkezelés végrehajtása során tett intézkedéseik eredményeinek elemzését.

(3)   A CRMS eszközöket biztosít a rendszerekben tárolt kockázati tájékoztató adatlapokról származó adatok elemzésére és összesítésére.

(4)   A CRMS olyan platformot biztosít, ahol tárolhatók és a jogosult felhasználók számára kockázatkezelési és ellenőrzési célokra elérhetővé tehetők a kockázatkezelés és az ellenőrzések szempontjából releváns információk, ideértve az útmutatókat, a felderítési technológiákkal kapcsolatos információkat és adatokat, és más adatbázisokra mutató hivatkozásokat.

XIII. FEJEZET

BEHOZATALRA VONATKOZÓ KÖZPONTI VÁMKEZELÉS (CCI)

73. cikk

A CCI célja és felépítése

(1)   A decentralizált CCI-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai közötti, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók közötti kommunikációt vám-árunyilatkozatoknak olyan behozatalra vonatkozó központi vámkezelés keretében történő benyújtása és feldolgozása céljából, ahol egynél több tagállam érintett.

(2)   A CCI a következő közös összetevőkből áll:

a)

közös kommunikációs hálózat;

b)

központi szolgáltatások.

(3)   A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti behozatali rendszereik a CCI-hez tartozó közös kommunikációs hálózaton keresztül kommunikáljanak más tagállamok nemzeti behozatali rendszereivel, és legalább a következő nemzeti összetevőket tartalmazzák:

a)

gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)

nemzeti CCI-alkalmazás;

c)

interfész az EMCS-hez/nemzeti szintű jövedékiadatcsere-rendszerhez.

74. cikk

A CCI használata

A CCI-rendszer a következő célokra szolgál:

a)

a behozatalra vonatkozó központi vámkezelés Vámkódexben meghatározott alaki követelményeinek biztosítására olyan helyzetekben, ahol egynél több tagállam érintett;

b)

normál vám-árunyilatkozatok benyújtására és feldolgozására a behozatalra vonatkozó központi vámkezelés keretében;

c)

egyszerűsített vám-árunyilatkozatok és a vonatkozó kiegészítő árunyilatkozatok benyújtására és feldolgozására a behozatalra vonatkozó központi vámkezelés keretében;

d)

a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésre vonatkozó engedélyben megadott, vonatkozó vám-árunyilatkozatok és vám elé állításról szóló értesítések benyújtására és feldolgozására a behozatalra vonatkozó központi vámkezelés keretében.

75. cikk

Hitelesítés és a CCI-hez való hozzáférés

(1)   A gazdálkodók csak a nemzeti behozatali rendszerekhez férnek hozzá egy, a tagállamok által kifejlesztett, gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálon keresztül. A hitelesítésről és a hozzáférés-hitelesítésről a tagállamok döntenek.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak a CCI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak a CCI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

76. cikk

A CCI közös kommunikációs hálózata

(1)   A közös kommunikációs hálózat biztosítja az elektronikus kommunikációt a tagállamok nemzeti CCI-alkalmazásai között.

(2)   A tagállamok vámhatóságai a közös kommunikációs hálózatot használják a behozatal CCI-hez kapcsolódó alaki követelményei szempontjából releváns információcserére.

77. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálnak lehetővé kell tennie az információcserét a gazdálkodók és a tagállamok vámhatóságainak nemzeti behozatali rendszerei között.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti CCI-alkalmazásokkal.

78. cikk

Nemzeti CCI-rendszer

(1)   A nemzeti CCI-rendszert az azt létrehozó tagállam vámhatósága a vám-árunyilatkozatok CCI keretében történő feldolgozására használja.

(2)   A tagállamok nemzeti CCI-rendszerei a közös domainen keresztül, elektronikus úton kommunikálnak egymással, és a más tagállamoktól kapott, behozatalra vonatkozó információk feldolgozására szolgálnak.

XIV. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS RENDSZEREK MŰKÖDÉSE ÉS AZ AZOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ KÉPZÉS

79. cikk

Az elektronikus rendszerek fejlesztése, tesztelése, telepítése és kezelése

(1)   A közös összetevőket a Bizottság fejleszti, teszteli, telepíti és kezeli, és amennyiben szükséges, a tagállamok is tesztelhetik ezeket. A nemzeti összetevőket a tagállamok fejlesztik, tesztelik, telepítik és kezelik.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti összetevők interoperábilisak legyenek a közös összetevőkkel.

(3)   A decentralizált rendszerek közös specifikációit a Bizottság tervezi meg és tartja karban, szoros együttműködésben a tagállamokkal.

(4)   A tagállamok olyan interfészeket fejlesztenek ki, működtetnek és tartanak karban, amelyek biztosítják a decentralizált rendszereknek a gazdálkodókkal és más személyekkel a nemzeti összetevőkön és interfészeken keresztül, illetve a más tagállamokkal a közös összetevőkön keresztül történő információcseréhez szükséges funkcióit.

80. cikk

Az elektronikus rendszerek karbantartása és módosítása

(1)   A közös összetevők karbantartását a Bizottság, nemzeti összetevőik karbantartását pedig a tagállamok végzik.

(2)   A Bizottság és a tagállamok biztosítják az elektronikus rendszerek zavartalan működését.

(3)   A Bizottság hibajavítás, új funkciók hozzáadása, illetve a meglévő funkciók megváltoztatása céljából módosításokat hajthat végre az elektronikus rendszerek közös összetevőiben.

(4)   A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a közös összetevők módosításáról és naprakésszé tételéről.

(5)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti összetevők módosításáról és naprakésszé tételéről, amennyiben az hatással lehet a közös összetevők működésére.

(6)   A Bizottság és a tagállamok nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az elektronikus rendszerek módosítására és naprakésszé tételére vonatkozó, (4) és (5) bekezdés szerinti információkat.

81. cikk

Az elektronikus rendszerek átmeneti működési zavara

(1)   Az elektronikus rendszereknek a Vámkódex 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett átmeneti működési zavara esetén a gazdálkodók és más személyek az adott alaki követelmények teljesítéséhez szükséges információkat a tagállamok által meghatározott módon nyújtják be, ideértve az elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módokat is.

(2)   A tagállamok vámhatóságai gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott információk a megfelelő elektronikus rendszer újbóli elérhetővé válását követő hét napon belül elérhetők legyenek az adott elektronikus rendszerben.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az ICS2, AES, CRMS vagy CCI átmeneti működési zavara esetén a tagállamok és a Bizottság által meghatározott üzletmenet-folytonossági terv alkalmazandó.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az NCTS-rendszer átmeneti működési zavara esetén az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 72-04. mellékletében említett üzletmenet-folytonossági eljárás alkalmazandó.

(5)   A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják egymást, ha egy elektronikus rendszer átmeneti működési zavar miatt nem érhető el.

82. cikk

A közös összetevők használatával és működésével kapcsolatos képzési támogatás

A Bizottság a megfelelő képzési anyagok biztosításával segíti a tagállamokat az elektronikus rendszerek közös összetevőinek használatában és működtetésében.

XV. FEJEZET

ADATVÉDELEM, ADATKEZELÉS, VALAMINT AZ ELEKTRONIKUS RENDSZEREK TULAJDONLÁSA ÉS BIZTONSÁGA

83. cikk

A személyes adatok védelme

(1)   Az elektronikus rendszerekben nyilvántartott személyes adatoknak a vámjogszabályok végrehajtása céljából történő kezelését a 4. cikkben, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikkben, a 35. cikk (1) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdésében, az 50. cikk (1) bekezdésében, az 57. cikk (1) bekezdésében, a 64. cikk (1) bekezdésében, a 69. cikk (1) bekezdésében és a 73. cikk (1) bekezdésében az egyes elektronikus rendszerek tekintetében meghatározott egyedi célkitűzések figyelembevételével kell végezni.

(2)   A személyes adatok védelme területén működő nemzeti felügyeleti hatóságok az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikkével összhangban együttműködnek az európai adatvédelmi biztossal az elektronikus rendszerekben nyilvántartott személyes adatok kezelésének összehangolt felügyelete érdekében.

84. cikk

Az elektronikus rendszerekben szereplő adatok naprakésszé tétele

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szinten nyilvántartásba vett adatok megfeleljenek a közös összetevőkben nyilvántartott adatoknak, és naprakészek legyenek.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az ICS2 esetén a tagállamok biztosítják, hogy a következő adatok megfeleljenek az ICS2 közös adattárában található adatoknak, és azoknak megfelelően naprakészek legyenek:

a)

a nemzeti szinten nyilvántartott és a nemzeti belépési rendszerből az ICS2 közös adattárába küldött adatok;

b)

a nemzeti belépési rendszer által az ICS2 közös adattárából kapott adatok.

85. cikk

Az adatokhoz való hozzáférésre és az adatkezelésre vonatkozó korlátozások

(1)   Az elektronikus rendszerek közös összetevőiben valamely tagállam által nyilvántartásba vett adatok az adott tagállam által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz másik tagállam is hozzáférhet, illetve az adatokat másik tagállam is kezelheti, amennyiben az részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában vagy olyan határozat kezelésében, amelyhez az adatok kapcsolódnak.

(2)   Az elektronikus rendszerek közös összetevőiben gazdálkodók vagy más személyek által nyilvántartásba vett adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz az a tagállam is hozzáférhet, illetve azokat az a tagállam is kezelheti, amely részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában vagy olyan határozat kezelésében, amelyhez az adatok kapcsolódnak.

(3)   Az ICS2 közös összetevőjében található, gazdálkodók vagy más személyek által a közös gazdasági szereplői interfésznek küldött vagy ott nyilvántartásba vett adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők.

(4)   A központi EBTI-rendszerben tagállam által nyilvántartásba vett adatokat az adott tagállam kezelheti. Az adatokat másik tagállam is kezelheti, amennyiben részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában, amelyhez az adatok kapcsolódnak, ideértve a 26. cikk szerinti konzultációt is. Az adatokhoz a 25. cikk (2) bekezdése szerint minden tagállam hozzáférhet.

(5)   A központi EBTI-rendszerben gazdálkodók vagy más személyek által nyilvántartásba vett adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz a 25. cikk (2) bekezdése szerint minden tagállam hozzáférhet.

(6)   Az ICS2 közös összetevőjében található adatok esetében:

a)

gazdálkodók vagy más személyek által a közös gazdasági szereplői interfészen keresztül tagállamnak az ICS2 közös adattárába küldött adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők. Amennyiben szükséges, az adott tagállam is hozzáférhet ezekhez a közös gazdasági szereplői interfészen nyilvántartásba vett információkhoz;

b)

tagállam által az ICS2 közös adattárába küldött vagy ott nyilvántartásba vett adatok az adott tagállam által férhetők hozzá és kezelhetők;

c)

az előző a) és b) pontban említett adatokhoz másik tagállam is hozzáférhet, illetve az adatokat másik tagállam is kezelheti, amennyiben az részt vesz olyan kockázatelemzésben és/vagy ellenőrzési eljárásban, amelyhez az adatok kapcsolódnak az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke (2) bekezdésének a), b) és d) pontjával, (5), (7) és (7a) bekezdésével, valamint 189. cikke (3) és (4) bekezdésével összhangban, a más tagállamok vámhatóságai által a rendszerben az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, védelmi és biztonsági kockázatokra vonatkozó információkhoz kapcsolódóan rögzített adatok kivételével;

d)

az adatok a tagállamokkal együttműködve a Bizottság által is kezelhetők a jelen rendelet 43. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 182. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában. Az ilyen adatkezelés eredményei a Bizottság és a tagállamok által hozzáférhetők.

(7)   Az ICS2 közös összetevőjében található, a Bizottság által az ICS2 közös adattárában nyilvántartásba vett adatok a Bizottság és a tagállamok által férhetők hozzá és kezelhetők.

86. cikk

Rendszertulajdonosok

(1)   A közös összetevők rendszertulajdonosa a Bizottság.

(2)   A nemzeti összetevők rendszertulajdonosai a tagállamok.

87. cikk

Rendszerbiztonság

(1)   A közös összetevők biztonságáról a Bizottság gondoskodik. A nemzeti összetevők biztonságáról a tagállamok gondoskodnak.

E célból a Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket legalább a következők biztosítása érdekében:

a)

az illetéktelen személyek adatkezelésre használt berendezésekhez való hozzáférésének megakadályozása;

b)

az adatok illetéktelen személyek általi bevitelének, valamint lekérésének, módosításának és törlésének a megakadályozása;

c)

az a) és a b) pontban említett tevékenységek észlelése.

(2)   A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják egymást minden olyan tevékenységről, amely az elektronikus rendszerek biztonságának megsértését eredményezheti, illetve amely kapcsán felmerülhet a biztonság megsértésének gyanúja.

(3)   A Bizottság és a tagállamok biztonsági terveket dolgoznak ki mindegyik rendszert illetően.

88. cikk

A rendszerek adatkezelője és adatfeldolgozója

A jelen rendelet 1. cikkében említett rendszereket illetően és a személyes adatok kezeléséhez kapcsolódóan:

a)

a tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja szerinti értelemben vett adatkezelőként járnak el, és teljesítik az említett rendeletben foglalt kötelezettségeket,

b)

a Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 12. pontja szerinti értelemben vett adatfeldolgozóként jár el, és teljesíti az említett rendeletben foglalt kötelezettségeket,

c)

A b) ponttól eltérve, a Bizottság a tagállamokkal együtt közös adatkezelőként jár el az ICS2-rendszerben, ahol az adatok kezelése a közös védelmi és biztonsági kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzés végrehajtásának nyomon követését és értékelését szolgálja a 85. cikk (6) bekezdésének d) pontjával összhangban, és a CRMS-rendszerben.

XVI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

89. cikk

Az elektronikus rendszerek értékelése

A Bizottság és a tagállamok értékelik a felelősségi körükbe tartozó összetevőket és különösen elemzik ezen összetevők biztonságát és sértetlenségét, valamint az ezen összetevőkön belül kezelt adatok bizalmas jellegét.

A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják egymást az értékelés eredményéről.

90. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2019/1026 végrehajtási rendelet hatályát veszti. Az arra a végrehajtási rendeletre való hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

91. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2019/2151 végrehajtási határozata (2019. december 13.) az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram létrehozásáról (HL L 325., 2019.12.16., 168. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2019/1026 végrehajtási rendelete (2019. június 21.) az Uniós Vámkódex alapján történő információcserére és az érintett információk tárolására szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól (HL L 167., 2019.6.24., 3. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(8)  A Tanács (EU) 2020/262 irányelve (2019. december 19.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 58., 2020.2.27., 4. o.).

(9)  A Bizottság (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról (HL L 69., 2016.3.15., 1. o.).

(10)  HL L 226., 1987.8.13., 2. o.


Top