EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32021R0378

Az Európai Központi Bank (EU) 2021/378 rendelete (2021. január 22.) a kötelező tartalékképzési követelmények alkalmazásáról (átdolgozás)(EKB/2021/1)

OJ L 73, 3.3.2021, p. 1–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/378/oj

2021.3.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/378 RENDELETE

(2021. január 22.)

a kötelező tartalékképzési követelmények alkalmazásáról (átdolgozás)(EKB/2021/1)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 19.1. cikkére,

tekintettel a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletre (2),

mivel:

(1)

Az 1745/2003/EK európai központi banki rendeletet (EKB/2003/9) (3) több alkalommal jelentős mértékben módosították. Mivel további módosításokra van szükség, az említett rendeletet az egyértelműség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A 2531/98/EK rendelet 6. cikke alapján az Európai Központi Bank (EKB) jogosult arra, hogy beszerezze az intézményektől a kötelező tartalékképzési követelmények alkalmazásához szükséges információkat, valamint arra, hogy ellenőrizze az intézmények által az e követelmények teljesítésének alátámasztására szolgáltatott információk helyességét és minőségét. Az átfogó adatszolgáltatási teher csökkentése érdekében indokolt, hogy a havi mérlegre vonatkozó, az (EU) 2021/379 európai központi banki rendelet (EKB/2021/2) (4) alapján gyűjtött statisztikai információk kerüljenek felhasználásra a hitelintézetek tartalékalapjának rendszeres kiszámítása céljára.

(3)

A kötelező tartalékképzési követelmények alkalmazásával kapcsolatos több kérdésben nagyobb átláthatóságra és egyértelműségre van szükség, különösen a következők tekintetében: a) a kötelező tartalékképzési követelmények hitelintézetekre történő alkalmazásának feltételei; b) az a körülmény, hogy azon tagállamok nemzeti központi bankjai (NKB-k), amelyek pénzneme az euro (euroövezeti NKB-k) dönthetnek úgy, hogy felfüggesztik vagy kizárják az intézményeknek az eurorendszer nyíltpiaci műveleteihez és rendelkezésre állásához (az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez) való hozzáférését; c) azon feltételek, amelyek alapján a pénzeszközöket a kötelező tartalékképzési követelmények teljesítése céljára tartalékként figyelembe veszik; d) a kötelező tartalék közvetetten, közvetítő intézményen keresztül történő képzésének engedélyezése iránti kérelmekre vonatkozó követelmények; és e) a kötelező tartalék közvetetten, közvetítő intézményen keresztül történő képzése engedélyezésének visszavonására vonatkozó feltételek.

(4)

Ahhoz, hogy az eurorendszer kötelező tartalékképzési követelményeinek rendszere eredményes legyen, részletesebben meg kell határozni a kötelező tartalékképzési követelményeket a kötelező tartalék kiszámítása, az arról való értesítés, annak visszaigazolása és fenntartása tekintetében, valamint az adatszolgáltatás és az ellenőrzés tekintetében.

(5)

Indokolt, hogy a közvetítők által jelentett, a tartalékalapra vonatkozó információk kellően részletesek legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) szerinti pontos adatszolgáltatást. Ezen túlmenően, amikor az anyaintézmény részére engedélyezik, hogy a tartalékalapot e rendelet alapján összevontan jelentse, indokolt, hogy a tartalékalapra vonatkozó adatokat az (EU) 2021/379 rendeletnek (EKB/2021/2) megfelelően összevont alapon jelentse az érintett NKB részére.

(6)

A kötelező tartalékokra vonatkozó adatok pontosságának biztosítása és a szabályozási keret zökkenőmentes alkalmazása közötti megfelelő egyensúly kialakítása érdekében, valamint annak elkerülése érdekében, hogy érvényes és hatályos engedélyeket újból ki kelljen bocsátani, azon közvetítőknek, amelyek az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) alapján engedélyt kaptak a tartalékalap összevont alapon történő jelentésére, lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy ezt új engedély kérelmezése nélkül is folytathassák.

(7)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 19.1. cikke értelmében az EKB megkövetelheti, hogy az azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro (euroövezeti tagállamok), létrehozott hitelintézetek az EKB-ban és az euroövezeti NKB-kban lévő számlákon kötelező tartalékot tartsanak. Mivel a hitelintézetek rendelkeznek az országukban az NKB-nál vezetett számlákkal, indokolt, hogy e tartalékokat kizárólag az NKB-knál vezetett számlákon tartsák.

(8)

A 2531/98/EK rendelet és a 2532/98/EK rendelet rögzíti az EKB arra vonatkozó jogkörét, hogy a statisztikai adatszolgáltatási követelmények be nem tartása esetén szankciókat szabjon ki, az e rendeletben rögzített kötelező tartalékképzési követelmények be nem tartását is ideértve.

(9)

A jogbiztonság biztosítása érdekében szükséges, hogy e rendelet rendelkezései, amelyek a „hitelintézetek” 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) szereplő meghatározásának (az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szerinti) módosításához kerültek hozzáigazításra, ugyanakkor kerüljenek alkalmazásra, mint e módosítás, vagyis 2021. június 26-án. Ugyanakkor a működéssel összefüggő okokból szükséges előírni, hogy a tartalékállományra vonatkozó rendelkezések 2021. július 28-tól, vagyis a 2021. évi ötödik tartalékperiódus első napjától alkalmazandóak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet a következő intézményekre vonatkozó kötelező tartalékképzési követelményeket határozza meg:

a)

olyan hitelintézetek, amelyek vagy:

i.

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 8. cikkének megfelelően kerültek engedélyezésre; vagy

ii.

a 2013/36/EU irányelv 2. cikkének (5) bekezdése alapján mentesülnek az ilyen engedélyezés alól;

b)

a hitelintézetek fióktelepei, ideértve az olyan hitelintézetek valamely olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro (euroövezeti tagállam) létesített fióktelepeit, amely hitelintézeteknek sem a bejegyzett székhelye, sem központi ügyintézési helye nem euroövezeti tagállamban található; nem tartoznak ide azonban a valamely euroövezeti tagállamban letelepedett hitelintézeteknek a valamely euroövezeti tagállamon kívül létesített fióktelepei.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„kötelező tartalék”: azon pénzeszközök összege, amelyeket egy intézménynek tartalékként az érintett nemzeti központi banknál vezetett tartalékszámláin tartania kell;

2.

„kötelező tartalékképzési követelmények”: valamennyi olyan követelmény, amelyet az intézményeknek e rendelet alapján a kötelező tartalékkal összefüggésben a kötelező tartalék kiszámítása, az arról való értesítés, annak visszaigazolása és fenntartása tekintetében, valamint az adatszolgáltatás és az ellenőrzés tekintetében teljesíteniük kell;

3.

„euroövezeti tagállam”: olyan tagállam, amelynek pénzneme az euro;

4.

„hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott „hitelintézet”;

5.

„fióktelep”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott „fióktelep”;

6.

„érintett NKB”: az euroövezet azon tagállamának nemzeti központi bankja (NKB), amelyben az intézmény rezidens;

7.

„tartalékszámlák”: azon számlák, amelyeken egy intézmény tartalékait az érintett NKB-nál tartja;

8.

„tartalékalap”: az intézmény kötelező tartalékának kiszámításához felhasznált elfogadható források összege;

9.

„tartalékráta”: az intézmény kötelező tartalékának kiszámítása céljából a tartalékalap tételeire alkalmazott százalékos arány;

10.

„tartalékperiódus”: az az időszak, amelynek vonatkozásában a kötelező tartalékképzési követelményeknek való megfelelést értékelik;

11.

„napvégi egyenleg”: a tartalékállomány abban az időpontban, amikor a pénzforgalmi tevékenységek véglegesítése megtörtént és az eurorendszer rendelkezésre állásának igénybevételével kapcsolatos bejegyzéseket megtették;

12.

„NKB-munkanap”: minden olyan nap, amelyen az adott NKB az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek végrehajtása érdekében nyitva tart;

13.

„TARGET2 munkanap”: minden olyan nap, amelyen a TARGET2 az EKB/2012/27 európai központi banki iránymutatásban (8) meghatározott fizetési megbízások elszámolására nyitva tart;

14.

„rezidens”: minden olyan természetes és jogi személy, aki vagy amely valamely euroövezeti tagállamban rezidens a 2533/98/EK tanácsi rendelet (9) 1. cikkének 4. pontja értelmében;

15.

„egyesülés”: olyan művelet, amelynek során egy vagy több hitelintézet (az átvett intézmények) felszámolás nélküli megszűnése időpontjában minden eszközét és forrását egy másik hitelintézetre (az átvevő intézményre) ruházza át, amely lehet újonnan alapított hitelintézet;

16.

„szétválás”: olyan művelet, amelynek során egy felszámolás nélkül megszűnő hitelintézet (a szétváló intézmény) minden eszközét és forrását egynél több intézményre (a kedvezményezett intézményekre) ruházza át, amelyek lehetnek újonnan alapított hitelintézetek.

3. cikk

Tartalékállomány

(1)   Az 1. cikkben említett intézmények a 6. cikknek megfelelően kiszámított kötelező tartalékot képeznek, a következők szerint:

a)

a tartalékperiódus folyamán egy vagy több tartalékszámla átlagos napvégi egyenlegének egyenlőnek kell lennie az adott időszakra vonatkozóan a 6. cikknek megfelelően kiszámított összeggel vagy meg kell haladnia azt;

b)

a kötelező tartalékot minden olyan euroövezeti tagállamban, ahol az intézmény letelepedett, az érintett NKB-nál euróban vezetett tartalékszámlákon kell elhelyezni;

c)

az NKB-knál vezetett elszámolási számlák e rendelet alkalmazásában tartalékszámlaként használhatók;

d)

a tartalékállomány köréből kizárásra kerülnek azok a pénzeszközök, amelyekre olyan jogszabályi, szerződéses, szabályozási vagy egyéb korlátozás vonatkozik, amely megakadályozná az intézményt abban, hogy az érintett tartalékperiódusban az ilyen pénzeszközöket likviddé tegye, átruházza, engedményezze vagy elidegenítse.

A d) pont alkalmazásában az intézmények indokolatlan késedelem nélkül értesítik az érintett NKB-t az ott említett bármely korlátozásról.

(2)   Amennyiben egy intézmény ugyanabban az euroövezeti tagállamban több fiókteleppel rendelkezik, a következők alkalmazandók:

a)

amennyiben a bejegyzett székhely vagy központi ügyintézési hely e tagállamban található, úgy az tesz eleget az e cikkben meghatározott kötelező tartalékképzési követelményeknek az e tagállamban található e fióktelepek vonatkozásában;

b)

amennyiben az intézmény e tagállamban sem bejegyzett székhellyel, sem központi ügyintézési hellyel nem rendelkezik, az intézmény kijelöli az e tagállamban található egyik fióktelepét az e cikkben megjelölt kötelező tartalékképzési követelmények teljesítése céljára;

c)

az érintett NKB az intézmény ugyanabban a tagállamban található fióktelepeinek tartalékszámláin található napvégi egyenlegek alapján értékeli, hogy az e cikk (1) bekezdésének a) pontja teljesül-e.

(3)   Az Európai Központi Bank (EKB) honlapján közzéteszi a következő intézmények listáját:

a)

az e rendelet alapján kötelező tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó intézmények;

b)

a kötelező tartalékképzési követelmények alól a 4. cikk alapján mentesített intézmények, a 4. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontjában említett intézmények kivételével.

4. cikk

A kötelező tartalékképzési követelmények alóli mentességek

(1)   Az intézmények mentesülnek a 3. cikk szerinti kötelező tartalékképzési követelmények alól, amennyiben a következők egyike fennáll:

a)

az 1. cikk a) pontjának i. alpontjában említett engedélyt visszavonják vagy arról lemondanak; vagy

b)

az intézmény a 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) szerinti felszámolási eljárás hatálya alatt áll.

(2)   Az EKB az érintett NKB kérelmére mentességet adhat a 3. cikk szerinti kötelező tartalékképzési követelmények alól, amennyiben a következők bármelyike fennáll:

a)

az intézmény a 2001/24/EK irányelv szerinti reorganizációs intézkedés hatálya alatt áll;

b)

az intézmény az Unió vagy valamely tagállam által hozott, biztosítási intézkedést elrendelő határozat hatálya alatt áll, vagy az Unió által a Szerződés 75. cikke alapján hozott intézkedések hatálya alatt áll, ami korlátozza az intézményt a pénzeszközei használatában;

c)

az EKB és az NKB-k az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) (11) alapján felfüggesztették vagy kizárták az intézménynek az eurorendszer nyílt piaci műveleteihez vagy rendelkezésre állásához való hozzáférését;

d)

az intézmény számára nem megfelelő kötelező tartalékképzést előírni.

Az első albekezdés c) pontja alkalmazásában, amennyiben valamely intézménynek az eurorendszer nyíltpiaci műveleteihez vagy rendelkezésre állásához való hozzáférését az EKB Kormányzótanácsa az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 158. cikke alapján helyreállítja, úgy a mentesség a következő tartalékperiódus kezdetétől már nem alkalmazandó.

(3)   A mentességek (2) bekezdés d) pontja alapján történő megadása céljára az érintett NKB-k és az EKB valamennyi következő tényezőt figyelembe veszi:

a)

az intézmény csak különleges feladatok ellátására jogosult-e;

b)

az intézmény számára tilos-e aktív banki feladatok ellátása más hitelintézetek versenytársaként;

c)

az intézményt terheli-e jogi kötelezettség az összes betétjének regionális, és/vagy nemzetközi fejlesztési támogatásokra való elkülönítésére.

Az a) pont alkalmazásában egy intézmény akkor csak különleges feladatok ellátására jogosult, ha meghatározott közigazgatási feladatokat lát el, vagy ha az intézmény számára törvény vagy létesítő okirat tiltja hitelintézeti tevékenység folytatását.

(4)   Az e cikkben említett mentességeket azon tartalékperiódus kezdetétől kell alkalmazni, amelynek során az adott esemény bekövetkezik.

5. cikk

Tartalékalap

(1)   Az intézmények tartalékalapjukat az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) alapján jelentett következő forrásokra vonatkozó statisztikai információk felhasználásával számítják ki:

a)

betétek;

b)

hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok.

Amennyiben egy intézmény az euroövezeten kívül található ugyanazon szervezet valamely fióktelepével vagy az euroövezeten kívül található ugyanazon szervezet központi ügyintézési helyével vagy bejegyzett székhelyével szembeni kötelezettségekkel rendelkezik, e kötelezettségek a tartalékalapba tartoznak.

(2)   Az (1) bekezdés alapján kiszámítandó tartalékalapba nem tartoznak bele a következő források:

a)

bármely más intézménnyel szembeni kötelezettségek, amennyiben ez az intézmény:

i.

e rendelet alapján kötelező tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozik; és

ii.

a 4. cikk alapján nem mentesül vagy nem kapott mentesítést a kötelező tartalékképzési követelmények alól;

b)

az EKB-val vagy valamely euroövezeti tagállam NKB-jával szembeni kötelezettségek.

(3)   Amennyiben egyes források a tartalékalapban a (2) bekezdésnek megfelelően nem kerülnek figyelembevételre, úgy az intézmény:

a)

a figyelembe nem vett összegről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett NKB-t;

b)

az e forrásokra vonatkozó bizonyítékkal szolgál;

c)

e források összegét azt követően vonhatja le a tartalékalapból, hogy az összegre vonatkozó bizonyítékokat a b) pontnak megfelelően az érintett NKB-hoz benyújtotta.

A b) pont alkalmazásában, amennyiben egy intézmény nem tud bizonyítékkal szolgálni az érintett NKB számára a „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” kategóriájába tartozó források összegéről, az intézmény az EKB honlapján közzétett egységes levonást az általa kibocsátott, két évig terjedő eredeti futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kinnlévő állományára alkalmazza.

(4)   A (3) bekezdésben említett, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kategóriájába tartozó, két évig terjedő futamidejű forrásokra alkalmazott egységes levonás meghatározása során az EKB a hitelintézetek által kibocsátott és más hitelintézetek, az EKB és az érintett NKB-k által tartott értékpapírok állományának és a hitelintézetek által kibocsátott ilyen értékpapírok teljes kinnlévő állományának az euroövezet egészére érvényes makroarányát veszi figyelembe.

(5)   Egy adott tartalékperiódus tekintetében a tartalékalapot az intézmény a tartalékperiódus kezdő hónapját két hónappal megelőző hónapra vonatkozó adatok alapján számítja ki.

(6)   Az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 2. cikkében meghatározott, „kisebb” csoporthoz tartozó intézmények tartalékalapjukat a negyedév végét követő harmadik hónapban kezdődő tartalékperiódustól kezdődő két egymást követő tartalékperiódus tekintetében az (EU) 2021/379 rendeletnek (EKB/2021/2) megfelelően jelentett negyedév végi adatok alapján számítják ki. Ezek az intézmények a 7. cikknek megfelelően értesítik kötelező tartalékukról az érintett NKB-t.

6. cikk

A kötelező tartalék kiszámítása

(1)   Az intézmények által a 3. cikk alapján képzett kötelező tartalékot a tartalékalapba tartozó, az 5. cikkben említett források tekintetében a következő tartalékráták használatával kell kiszámítani:

a)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) II mellékletének 2. részében említett következő kategóriákra 0 %-os tartalékráta alkalmazandó:

i.

a következő feltételek egyikének megfelelő betétek:

két éven túli megállapodás szerinti futamidővel rendelkeznek;

két éven túl felmondással visszaválthatóak;

visszavásárlási megállapodások (repók);

ii.

két évnél hosszabb eredeti futamidővel rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok;

b)

1 %-os tartalékráta a tartalékalapba tartozó minden más forrás esetében.

(2)   Az NKB vagy az intézmény – a 10–12. cikk követelményeinek fenntartásával – 100 000 EUR átalányösszegű engedményt levon minden egyes intézmény kötelező tartalékának kiszámítása során.

(3)   Az NKB-k a 6. cikknek megfelelően kiszámított kötelező tartalékot a következőkhöz használják fel:

a)

a kötelező tartalék állománya utáni kamatfizetéshez;

b)

annak értékeléséhez, hogy teljesül-e a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja.

7. cikk

A kötelező tartalékról való értesítés

(1)   Az NKB-k meghatározzák az intézmények egyedi kötelező tartalékairól történő értesítésre vonatkozó eljárást. Ez az eljárás kiterjed arra, hogy a kötelező tartalékot az érintett NKB vagy az intézmény számítja ki a 6. cikknek megfelelően.

(2)   Amennyiben az intézmény kötelező tartalékát az (1) bekezdés szerint az érintett NKB számítja ki, a következők mindegyike alkalmazandó:

a)

az érintett NKB a tartalékperiódus kezdete előtt legalább három NKB-munkanappal értesíti az intézményt a kötelező tartalékáról;

b)

az intézmény legkésőbb a tartalékperiódus kezdetét megelőző NKB-munkanapon visszaigazolja a kötelező tartalékát;

c)

amennyiben az intézmény az a) pontban említett értesítésre a tartalékperiódus kezdetét megelőző NKB-munkanap végéig nem válaszol, a b) pontban említett visszaigazolás megtörténtnek minősül, és az értesítésben foglalt kötelező tartalék az adott tartalékperiódusra alkalmazandó az adott intézményre.

(3)   Amennyiben kötelező tartalékát az (1) bekezdés szerint az intézmény számítja ki, a következők mindegyike alkalmazandó:

a)

az intézmény a tartalékperiódus kezdete előtt legalább három NKB-munkanappal értesíti az érintett NKB-t a kötelező tartalékáról;

b)

az érintett NKB legkésőbb a tartalékperiódus kezdetét megelőző NKB-munkanapon visszaigazolja az intézmény kötelező tartalékát;

c)

amennyiben az érintett NKB az a) pontban említett értesítésre a tartalékperiódus kezdetét megelőző NKB-munkanap végéig nem válaszol, a b) pontban említett visszaigazolás megtörténtnek minősül, és az értesítésben foglalt kötelező tartalék az adott tartalékperiódusra alkalmazandó az adott intézményre.

(4)   A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában az érintett NKB a kötelező tartalékról való értesítés tekintetében korábbi időpontot is meghatározhat.

(5)   Az NKB-k meghatározhatják a tartalékalap és az e cikk szerinti értesítésben szereplő kötelező tartalék intézmény általi felülvizsgálatára vonatkozó feltételeket és határidőket. A kötelező tartalék (2) és (3) bekezdésben említett visszaigazolását követően nincs lehetőség felülvizsgálatra.

(6)   Az érintett NKB-k az e cikkben említett eljárások végrehajtása céljából a kötelező tartalék kiszámítása szempontjából releváns adatok jelentésére és visszaigazolására vonatkozó határidőket feltüntető naptárakat tesznek elérhetővé.

(7)   Amennyiben egy intézmény nem jelentette az (EU) 2021/379 rendeletben (EKB/2021/2) megjelölt statisztikai információkat, az érintett NKB az intézmény adott tartalékperiódusra vonatkozó kötelező tartalékát az intézmény által korábban jelentett adatok és bármely más releváns információk alapján becsléssel állapítja meg, és az intézményt az adott tartalékperiódus kezdete előtt legalább három NKB-munkanappal értesíti a kötelező tartalékáról.

8. cikk

Tartalékperiódus

(1)   A tartalékperiódus a Kormányzótanács azon ülését követő irányadó refinanszírozási művelet elszámolási napján kezdődik, amely ülés napirendjére előzetesen felvették a monetáris politika irányvonalának értékelését, és a következő tartalékperiódus kezdetét megelőző napon ér véget, amennyiben a Kormányzótanács eltérően nem rendelkezik.

(2)   Az EKB Igazgatósága az EKB honlapján közzéteszi a tartalékperiódusok naptárát. E naptárat az NKB-k is közzéteszik a honlapjukon. E naptárat az EKB és az NKB-k a naptári év kezdete előtt legalább három hónappal közzéteszik.

(3)   A Kormányzótanács módosíthatja a (2) bekezdésben említett naptárat. A módosított naptárat a módosítással érintett tartalékperiódus előtt közzéteszik az EKB és az NKB-k honlapján.

9. cikk

Kamatfizetés

(1)   Az érintett NKB a tartalékszámlákon tartott kötelező tartalékok állománya után a tartalékperiódus alatt az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott (naptári napok számával súlyozott) átlagos kamatlábbal fizet kamatot, a következő képlet alapján (az eredményt a legközelebbi centre kell kerekíteni):

Image 1

Image 2

Ahol:

Rt

=

a t tartalékperiódus alatt a kötelező tartalék állománya után fizetendő kamat;

Ht

=

a t tartalékperiódus alatt a kötelező tartalék átlagos napi állománya;

nt

=

a naptári napok száma a t tartalékperiódusban;

rt

=

a t tartalékperiódus alatt a kötelező tartalék állományára vonatkozó kamatláb; a kamatlábat egységesen két tizedesjegyig kell kerekíteni;

i

=

a t tartalékperiódus i-edik naptári napja;

MRi

=

az i-edik naptári napon vagy azt megelőzően végzett legutolsó irányadó refinanszírozási művelet marginális kamatlába.

(2)   Az érintett NKB a kötelező tartalék állományára vonatkozó kamatot annak a tartalékperiódusnak a végét követő második TARGET2-munkanapon fizeti ki, amely alatt a kamat felhalmozódott.

10. cikk

A kötelező tartalék közvetett módon, közvetítőn keresztül történő képzése

(1)   Egy intézmény kérheti az érintett NKB-tól annak engedélyezését, hogy kötelező tartaléka egészét közvetett módon, közvetítő intézményen keresztül képezhesse, amennyiben e közvetítő intézmény:

a)

ugyanabban a tagállamban rezidens;

b)

kötelező tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozik;

c)

a kötelező tartalék képzésén túlmenően általában ellát bizonyos adminisztratív feladatokat (például pénztárkezelést) az előbbi intézmény részére.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában, amennyiben egy intézmény kéri annak engedélyezését, hogy kötelező tartaléka egészét közvetett módon, közvetítő intézményen keresztül képezhesse, erre vonatkozó megállapodást köt a közvetítő intézménnyel. E megállapodásban legalább a következőket meg kell határozni:

a)

a kérelmező hozzá kíván-e férni az eurorendszer rendelkezésre állásához és nyíltpiaci műveleteihez;

b)

legalább 12 hónapos felmondási idő, a 10. cikk (7) bekezdése b) pontja rendelkezéseinek sérelme nélkül.

Amennyiben egy intézmény a b) pontban említettek szerint felmondással él, arról indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett NKB-t.

(3)   Amennyiben egy csoport anyaintézménye statisztikai adatszolgáltatásában az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően összevonja az ugyanabban a tagállamban rezidens leányvállalatainak üzleti tevékenységét, ez az anyaintézmény kérheti az érintett NKB-tól annak engedélyezését, hogy közvetítőként képezhesse a csoport kötelező tartalékait.

(4)   Amennyiben az anyaintézmény a (3) bekezdésnek megfelelően kéri annak engedélyezését, hogy közvetítőként képezhesse a csoport kötelező tartalékait, ez az anyaintézmény a csoport minden egyes intézményével megállapodást köt a közvetítőként való eljárásról. E megállapodásokban legalább a következőket meg kell határozni:

a)

az anyaintézmény vagy a leányvállalatok hozzá fognak-e férni az eurorendszer rendelkezésre állásához és nyíltpiaci műveleteihez;

b)

legalább 12 hónapos felmondási idő.

(5)   Az érintett NKB a kérelmező intézmény részére engedélyezheti a kötelező tartalék közvetítőn keresztül történő képzését, és erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti az adott intézményt és a közvetítő intézményt. Az engedély a megadását követő első tartalékperiódus kezdetétől lép hatályba, és a (2) vagy (4) bekezdésben említett megállapodás időtartamáig, vagy az engedély (7) és (8) bekezdés alapján történő visszavonásáig alkalmazandó.

A valamely intézmény részére az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. cikke alapján megadott, kötelező tartalék közvetítőn keresztül történő képzésére vonatkozó engedély e rendelet alkalmazásában az e bekezdésnek megfelelően megadottnak tekintendő.

(6)   Amennyiben egy közvetítő intézmény az e cikk alapján valamely másik intézmény részére kötelező tartalékot képez, e kötelező tartalékot – az e rendeletnek megfelelően tartott saját tartalékán kívül – a saját tartalékszámláin tartja.

(7)   Az EKB vagy az érintett NKB bármikor visszavonhatja az (5) bekezdés alapján megadott engedélyt, amennyiben a következők bármelyike fennáll:

a)

a (2) vagy (4) bekezdésben említett megállapodásban részes bármely fél nem felel meg e rendelet követelményeknek;

b)

a (2) vagy (4) bekezdésben említett megállapodásban részes bármely fél e cikk alapján kéri az engedély visszavonását;

c)

a kötelező tartalék közvetett módon történő képzésének az (1) bekezdésben megjelölt feltételei már nem teljesülnek;

d)

a közvetítő intézménnyel kapcsolatos prudenciális okok állnak fenn.

(8)   Az érintett NKB vagy az EKB a következőket veszi figyelembe annak eldöntése során, hogy az engedélyt a (7) bekezdés alapján visszavonja-e:

a)

a felek megállapodtak-e a megállapodás közös megegyezéssel történő megszüntetéséről;

b)

a kötelező tartalékát közvetett módon, közvetítőn keresztül képező intézmény képes-e saját tartalékkövetelményei teljesítésére.

(9)   Amennyiben az érintett NKB vagy az EKB a (7) bekezdés alapján visszavonja az engedélyt, a következők alkalmazandók:

a)

az engedély visszavonása valamely tartalékperiódus végén lép hatályba, kivéve, ha az engedélyt a (7) bekezdés d) pontja alapján vonják vissza;

b)

amennyiben az engedélyt a (7) bekezdés d) pontja alapján vonják vissza, a visszavonás azonnali hatállyal bír, és az e bekezdés c) pontjában előírt minimális értesítési idő nem alkalmazandó;

c)

az érintett NKB vagy az EKB a (2) vagy (4) bekezdésben említett megállapodásban részes mindkét felet azon utolsó tartalékperiódus vége előtt legalább öt munkanappal értesíti, amelyre vonatkozóan az engedély alkalmazandó.

(10)   Amennyiben az EKB a 2532/98/EK rendelet alapján szankciókat szab ki, e szankciókat a közvetítő intézményre és arra az intézményre is kiszabhatja, amelynek részére az a tartalékot képezi.

11. cikk

A tartalékalap összevont jelentése

(1)   Amennyiben egy intézmény a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően kéri az érintett NKB-tól annak engedélyezését, hogy kötelező tartalékának egészét közvetett módon, anyaintézményen keresztül képezhesse, az anyaintézmény kérheti az érintett NKB-tól annak engedélyezését, hogy a tartalékalapot és az adott csoporthoz tartozó intézmények tartalékalapját összevont alapon, az (EU) 2021/379 rendeletnek (EKB/2021/2) megfelelően jelenthesse. Az NKB-k engedélyezhetik az anyaintézmények részére, hogy a tartalékalapot összevont alapon, az (EU) 2021/379 rendeletnek (EKB/2021/2) megfelelően jelentsék.

(2)   Amennyiben az anyaintézmény az (1) bekezdésnek megfelelően kéri az érintett NKB-tól annak engedélyezését, hogy a tartalékalapot összevont alapon jelenthesse, az érintett NKB biztosítja, hogy a 10. cikk (4) bekezdésében említett megállapodás tartalmazza a 6. cikk (2) bekezdésében említett átalányösszegű engedmény egyedi szinten történő esetleges elvesztésének elismerését.

(3)   Amennyiben az érintett NKB az (1) bekezdésnek megfelelően engedélyezi az anyaintézmény részére, hogy a tartalékalapot összevont alapon jelentse, indokolatlan késedelem nélkül értesíti erről az érintett intézményt. Az engedély a megadását követő első tartalékperiódus kezdetétől lép hatályba, és a (2) bekezdésben említett megállapodás időtartamáig, vagy az engedély visszavonásáig alkalmazandó.

(4)   Amennyiben az érintett NKB az (1) bekezdésnek megfelelően engedélyezi az anyaintézmény részére, hogy a tartalékalapot összevont alapon jelentse, a közvetítő intézmény által tartott kötelező tartalékból a 6. cikk (2) bekezdésében említett egy átalányösszegű engedmény kerül levonásra.

(5)   A valamely intézmény részére az EKB által az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 11. cikke alapján megadott, a tartalékalap összevont alapon való jelentésére vonatkozó engedély e rendelet alkalmazásában az engedély visszavonásáig érvényesnek és hatályosnak tekintendő.

12. cikk

Egyesülések és szétválások

(1)   Amennyiben egy tartalékperiódus alatt egyesülés hatályosul, a következők mindegyike alkalmazandó:

a)

az e rendelet szerinti követelményeknek az átvett intézmény vonatkozásában az átvevő intézmény tesz eleget;

b)

az átvevő intézmény kötelező tartalékát a 6. cikk (2) bekezdése szerinti valamennyi átalányösszegű engedménnyel csökkenteni kell;

c)

az NKB-k mind az átvevő, mind az átvett intézmény tartalékszámláin található napvégi állomány figyelembevételével értékelik, hogy az intézmények eleget tesznek-e a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tartalékperiódust közvetlenül követő tartalékperiódusban a következők alkalmazandók:

a)

az átvevő intézmény kötelező tartalékát a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően csak egy átalányösszeggel kell csökkenteni; és

b)

az átvevő intézmény kötelező tartalékát a 6. cikk alkalmazásában az átvett intézmények és az átvevő intézmény tartalékalapjának összevonásával kapott tartalékalap alapján kell kiszámítani.

A b) pont alkalmazásában a számításhoz az egyes intézmények adott tartalékperiódusra vonatkozó tartalékalapját kell felhasználni, mintha az egyesülésre nem került volna sor, az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) III. mellékletének 2. részében rögzített szabályoknak megfelelően.

Az első albekezdés azon későbbi tartalékperiódusokra is alkalmazandó, amelyek vonatkozásában teljesülnek az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) III. melléklete 2. része 4. pontjának feltételei.

(3)   Amennyiben egy tartalékperiódus alatt szétválás hatályosul, a következők alkalmazandók:

a)

az e rendelet szerinti követelményeknek a szétváló intézmény vonatkozásában a hitelintézetnek minősülő kedvezményezett intézmények tesznek eleget;

b)

az egyes kedvezményezett hitelintézetek az e rendelet szerinti követelményeknek a szétváló intézmény tartalékalapjából rájuk jutó rész vonatkozásában tesznek eleget;

c)

a szétváló intézmény által képzett tartalékot arányosan kell hozzárendelni kedvezményezett intézményekhez;

d)

a 6. cikk (2) bekezdésében említett átalányösszegű engedményt minden egyes kedvezményezett intézmény kötelező tartalékából le kell vonni.

(4)   Azon tartalékperiódust közvetlenül követő tartalékperiódus alatt, amelynek során a szétválás hatályosult és addig, amíg a kedvezményezett intézmények tartalékalapjukat nem az (EU) 2021/379 rendeletnek (EKB/2021/2) megfelelően jelentik, a következők alkalmazandók:

a)

az egyes kedvezményezett intézmények az e rendelet szerinti követelményeknek a szétváló intézmény tartalékalapjából rájuk jutó rész vonatkozásában tesznek eleget, amennyiben van ilyen rész; és

b)

a 6. cikk (2) bekezdésében említett átalányösszegű engedményt minden egyes kedvezményezett intézmény kötelező tartalékából le kell vonni.

13. cikk

Hatáskör-átruházás az euro bevezetése esetén

(1)   Amennyiben egy tagállam a Szerződésnek megfelelően bevezeti az eurót, a Kormányzótanács felhatalmazza az Igazgatóságot arra, hogy a KBER Piaci Műveletek Bizottsága álláspontjának figyelembevételét követően meghatározza a következőket:

a)

egy átmeneti tartalékperiódus dátumai a 3. cikk szerinti kötelező tartalékképzési követelményeknek az e tagállamban letelepedett intézményekre történő alkalmazása céljára, ahol a kezdő időpont az euro e tagállamban történő bevezetésének napja;

b)

az 5. cikkben említett tartalékalap kiszámításának módja az a) pontban említett átmeneti tartalékperiódus alatt;

c)

az átmeneti tartalékperiódusra vonatkozó kötelező tartalék e tagállamban letelepedett intézmények vagy az érintett NKB általi kiszámítására és ellenőrzésére vonatkozó határidő.

Az Igazgatóság az első albekezdés szerinti határozatot az euro érintett tagállamban történő bevezetésének napja előtt legalább két hónappal elfogadja, és arról tájékoztatja a Kormányzótanácsot.

(2)   A Kormányzótanács felhatalmazza továbbá az Igazgatóságot arra, hogy a más euroövezeti tagállamokban letelepedett intézmények számára megengedje, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett átmeneti tartalékperiódus alatti és az azt közvetlenül követő érintett tartalékperiódusok vonatkozásában az eurót bevezető tagállamban letelepedett intézményekkel szembeni kötelezettségeket levonják a tartalékalapból.

Az első albekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az eurót bevezető tagállambeli intézmények a kötelező tartalék kiszámításának időpontjában nem szerepelnek a 3. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett intézmények listáján. Ebben az esetben az Igazgatóság által hozott, az e bekezdés szerinti levonást lehetővé tevő határozatok részletesebben meghatározhatják az ilyen kötelezettségek levonása kiszámításának módját.

.

14. cikk

Ellenőrzés

(1)   Az érintett NKB-k a 2531/98/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően élhetnek az intézmények által szolgáltatott, a tartalékalapra vonatkozó információk pontosságának és minőségének ellenőrzésére vonatkozó jogukkal.

(2)   Amennyiben egy intézmény a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelően értesíti az érintett NKB-t kötelező tartaléka kiszámításáról, az érintett NKB ellenőrzi e számítás pontosságát, és figyelemmel kíséri az (EU) 2021/379 rendeletnek (EKB/2021/2) megfelelően jelentett statisztikai információkkal való összeegyeztethetőséget.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 2021. június 26-tól hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

16. cikk

Záró rendelkezések

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. június 26-tól kell alkalmazni. A 3. cikket azonban 2021. július 28-tól, a 2021. évi ötödik tartalékperiódus első napján kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. január 22-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Christine LAGARDE


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 1. o.

(2)  HL L 318., 1998.11.27., 4. o.

(3)  Az Európai Központi Bank 1745/2003/EK rendelete (2003. szeptember 12.) a kötelező tartalékok alkalmazásáról (EKB/2003/9) (HL L 250., 2003.10.2., 10. o.).

(4)  Az Európai Központi Bank (EU) 2021/379 rendelete (2021. január 22.) a hitelintézetek és a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegének mérlegtételeiről (EKB/2021/2)(Lásd e Hivatalos Lap 16. oldalát).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(8)  Az Európai Központi Bank EKB/2012/27 iránymutatása (2012. december 5.) a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) (HL L 30., 2013.1.30., 1. o.).

(9)  A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/24/EK irányelve (2001. április 4.) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról (HL L 125., 2001.5.5., 15. o.).

(11)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).


I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és módosításainak listája

Az Európai Központi Bank 1745/2003/EK rendelete (EKB/2003/9) (HL L 250., 2003.10.2., 10. o.)

Az Európai Központi Bank 1052/2008/EK rendelete (EKB/2008/10) (HL L 282., 2008.10.25., 14. o.)

Az Európai Központi Bank 1358/2011/EU rendelete (EKB/2011/26) (HL L 338., 2011.12.21., 51. o.)

Az Európai Központi Bank 1376/2014/EU rendelete (EKB/2014/52) (HL L 366., 2014.12.20., 79. o.)

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/1705 rendelete (EKB/2016/26) (HL L 257., 2016.9.23., 10. o.)


II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

1745/2003/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

2. cikk

2. cikk (1) bekezdés

1. cikk

2. cikk (2) bekezdés első albekezdés

4. cikk (1) bekezdés

2. cikk (2) bekezdés második albekezdés

4. cikk (2) és (3) bekezdés

2. cikk (3) bekezdés

3. cikk (3) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés d) pont és 3. cikk (4) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés

3. cikk (2a) bekezdés első albekezdés

5. cikk (3) bekezdés

3. cikk (2a) bekezdés második albekezdés

5. cikk (4) bekezdés

5. cikk (5) bekezdés

3. cikk (3) bekezdés

5. cikk (6) bekezdés

3. cikk (4) bekezdés

5. cikk (7) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés a) pont

4. cikk (2) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés b) pont

5. cikk (1) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés bevezető fordulat és 6. cikk (3) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés

5. cikk (3) bekezdés

7. cikk (1)–(5) bekezdés

5. cikk (4) bekezdés

7. cikk (6) bekezdés

5. cikk (5) bekezdés

7. cikk (7) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés első és második mondat

3. cikk (1) bekezdés b) pont

6. cikk (1) bekezdés harmadik mondat

3. cikk (1) bekezdés c) pont

6. cikk (2) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés a) pont

6. cikk (3) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

14. cikk (1) bekezdés

10. cikk (1) és (2) bekezdés

10. cikk (1) és (2) bekezdés, valamint 10. cikk (5) bekezdés

10. cikk (3) bekezdés

10. cikk (6) és (10) bekezdés

10. cikk (4) bekezdés

10. cikk (7) bekezdés, valamint 10. cikk (9) bekezdés a) és c) pont

10. cikk (5) bekezdés

10. cikk (9) bekezdés b) pont

10. cikk (4)–(5) és (8) bekezdés

10. cikk (6) bekezdés

(5) preambulumbekezdés és 14. cikk (2) bekezdés

11. cikk

11. cikk

12. cikk

13. cikk

12. cikk

13a. cikk

13. cikk

14. cikk

15. cikk

 

15. cikk

16. cikk

I. és II. melléklet


Top